Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

▼asárnan, 1962. február t. ESZAKMAGTARORSZAG 5 KÉT MARÉK APRÓPÉNZ ] A felnSvékv« aryá.­Új magyar színmű ősbemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Müller Péter. ^ huszonöt esztendős szerző egy kicsit hunyorogva állt a szín­padi reflektorok erős fényé­ben, amikor első színmüvének bemutatáséi után a közönség tapsait megköszönte. Üj szer­zőt avatott a színház, jó ígére­tű fiatal tehetségeit a Két ma­rék apró pénz bemutatásával, vállalva mindazt a kockázatot, ami az ősbemutatókkal együtt jár. A színház műsorválasztá­sában bátran nyúl a még isme­retlen müvekhez: ebben az év­ben magyarországi ősbemuta­tóként adta elő Brecht Arturo Ui-ját, és két új magyar szer­zőt indított el a Családi ház. illetve a Két marék aprópénz bemutatásával. A Két marék aprópénz érde­kes cselekménye kevésnek tű­nik egész estét betöltő színpadi alkotáshoz, de tómája, szer­kesztési módja, felépítése, nyel­vének értékei mind pozitívum­ként esnek latba és teszik ér­tékessé, figyelemre érdemessé Müller Péter alkotását. Mai életünk egy darabja kap hangot a színműben. Jóllehet, az ábrázolt cselekmény a da­rab döntő részében csupán egy szűkebb kör, talán csak egy család, illetve' a hozzákapcso­lódó házaspár ügye, de végső kibontakozásában, az utolsó- előtti képnél már társadalmi üggyé nő. Cselekménye röviden össze­foglalható. Uenkő László fiatal, huszonötéves mérpök mostoha családi és anyagi körülmények között, — éjt nappallá téve dolgozott és tanult, hogy sze­rénykeresetű anyját segítse a két fiatalabb testvért és a nagymamát is magában foglaló család fenntartásában, mert a papa, aki ..egy kedves vagány volt”. 1956-ban egy fiatal nő­vel disszidált, és most ablakot tisztít egy clevelandi palota ti­zenhetedik emeletén. A mér­nök megismerkedik Évával, a nála néhány évvel idősebb, vi­haros múltú, elvált asszonnyal. Az ismeretségből szerelem lesz, László elhagyja családját, ahol nagy szükség lenne az ó kere­setére, Évához költözik, magá­rai viszi a családi perselyből, amibe hét éven át valameny- nyien gyűjtögették pénzecské­jüket, a maga részét. Együtt­élésük Évával nem maradékta-r Iámul boldog. Éva szeszélyes, sokat szenvedett, és emiatt kis­sé egzaltált teremtés, aki még mindig volt férje, a jómódú nőgyógyász bűvkörében él. A szerelem tüze gyorsan elham­vad és amikor Laci kéthetes kiszállásáról fáradtan, betegen tér haza, Évát már nem talál­ja. A férjjel folytatott beszél­getésből döbben rá. hogy a mi társadalmunkon belül is fellel­hető még a két különböző vi­lág: a közösségért élők nagy tábora mellett még vannak a múltból maradt! felfogásúnk, akik passzív álláspontot foglal­nak el, nem ellenségeskednek, de a ..másik oldalról” nem is alkarnak átjönni a. közösségért élők oldalára. A férj. Dr. Mor­ton, ezen az oldalon áll, és Éva is menthetetlenül ide tartozik. Testileg, lelkileg összetörtén tér vissza László a családi ott­honba. amely az ö távozása után szinte szétesett: a mama kórházba került, a nagymama és a kisöcsi a szomszédoknál helvezkedett el, egyedül Jucó, a i7—18 éves lány maradt az elárvult otthonban. Tévelygő útja után Benkő László és ta­lán az egész család is vissza fog találni az életbe. ■ " mindezt jóformán A szerző (l^t. dialógusban ábrázolja. Az egyik szereplő valamennyi képben Benko László és a hét kép közül csak kettőben terjed ki több sze­replőre is a játék. A párbeszé­dekből nemcsak a történet raj­zolódik ki előttünk, hanem lé- lckelemző alapossággal az egyes szereplők jelleme, cselekedete­iknek mozgatói is. A cselek­mény bonyolításáról meg kell jegyeznünk, hogy véleményünk szerint túlzottan nagy jelentő­séget tulajdonít a szerző a cí ra­bon is szereplő két marék ap­rópénz jelképnek. A darabbeli Benkö-család aligha tartozik azok közé a vagyonos családok közé, amelyeknél nem a szere­tet és a ragaszkodás kapcsolja össze a család tagjait, hanem a közös vagyon, amelynek elvesz­tése, vagy széthullása az egész család szétesését okozhatja. A bálvány-külsejű persely „fisz­% Rudabányai jegyzetek Ne higgye senki, hogy Rudabányán csak vasérc van, kéményét messzemutogató ércdúsítómé. Vannak itt földelt is, ha nem is olyan jók, mint az alföldi laposságon, de csak földek ezek is, s ha szorgalmas emberek hajlanak íölóje, nem maradnak hálátlanok, megfizetnek a fáradozásért. A tábla ugyan, mely Rudabányát termelőszövetkezeti köz­ségnek hirdeti a faluvégen, nem egészen állja meg a helyét, hiszen lakóinak többsége a hegyek belsejében s nem a me­redek dombokra kapaszkodó szántóföldeken keresi kenyerét. Mindössze 127 férfi és nő mondhatja magát termelőszövet­kezeti tagnak Rudabányán. A közös szántóterület pedig alig több 450 holdnál. De ez is valami, s nekünk minden talp­alatnyi földet meg kell művelnünk, szűkében vagyunk a szántóföldi művelésre alkalmas földterületnek. S ha már itt tartunk, meg kell mondani, hogy a rudabányai üzemtelepi- tók nem sokat adnak — pontosabban nem sokat adtak — a szántóföldek védelmére. Régebben az egyéni gazdáknak, 1960. december 16-tól a Dózsa Termelőszövetkezetnek okoz­nak nem kis bosszúságot azzal, hogy a legjobb szántójukat kebelezik be ipartelepítés vagy lakásépítés céljaira, továbbá, hogy olykör minden ok nélkül keresztül-kasul járnak be­vetett területeken mindent kitaposó gépeikkel. Azt. írtam, hogy Rudabányán 127 tsz-tag van. Ez sem egészen igaz, vagy csak papíron az, mert Veres G. Balázs tsz-elnök és helyettese. Fodor Béla szerint, aki egyben nö­vénytermesztési brigadéros is — no, de nézzük csak a sta­tisztikát, melyet Balázs bácsi vesz elő zsebéből. A statisz­tika arról árulkodik, hogy 80 munkaegység fölött negyven­két tag, 30—80 között 37, harminc munkaegységig 48 tsz-tag neve szerepel, ennyit szereztek tizenkét hónap alatt, huszon­két tagjuk meg egy szalmaszálat se tett arrébb a közösben. — Kukoricából mi vittük a rekordot, nem volt olyan a környéken — mondja az elnök. — Tizennyolc mázsát ter­veztünk csövesből holdanként Nos, egy részét be kellett silózni, alig volt rajta valami — ezek miatt — mutat hara­gosan a statisztikában szereplő 22 névre. Ha azok is meg­kapálják rendesen a részüket lett volna termés, hiszen a nagy aszály ellenére húszán elérték a tervezettet még pré­miumot is kaptak a tervezetten felüli termésből. Nem kis büszkeséggel sorolja az elnök, hogy ha minden munkaegységre ment volna. 30 forinton felül oszthattak volna munkaegységenként. De a takarmánykaszálás részi­ben. az aratás után prémiumot fizettek, a cséplés meg per­centre ment. Sokat hoztak a közös konyhájára a fogatosok is, nagy keletje van itt a fuvarnak. Vincze Béla fogatos brigádvezető keze alatt jól dolgoztak Papp András, Szarka András, H. Fapp Lajos íogutosok meg a többiek is. És hát egy kicsit el is bízták magukat, mondván: „mi keressük a tsz-nek a pénzt..Igaz, hogy szépen kerestek a tsz-nek, meg a ma­guk hasznára is, de azért az állattenyésztők sem ültek ölhe­tett kézzel. Jancsurák G. József. F. Papp Lajos meg a többi állatgondozó szorgalmas keze alól 31 hízott ökör került ki, amiből csak három volt harmadosztályú. Meg ott van özvegy Fodor Béláné és Jancsurák Béláné, akik a sertéstenyésztés­ben jeleskedtek. De a növénytermesztésben is akadtak ki­válóan dolgozó asszonyok, ott van például Varga P. Fe- rencné, K. Veres Lajosné, Vincze Józsefné. Jó eredményt értek el a csibenevelésben is, hiszen 500 kilogramm csibét adtak el az államnak. Szóval: nemcsak a iogatosok hozták a pénzt a közösnek. Nagy bosszúságot okoznak a vezetőségnek a nem dol­gozók. Ezek a bányászasszonyok annyi munkaegységet sem szereztek, hogy az SZTK-t ki tudnák belőle fizetni — a tsz volt kénytelen letudni az ő adósságukat Is. Meg ott van a gép. traktort szerettek volna maguknak, mert határuk öt-hat kilométerre is elnyúlik, de a felsőbb szervek keresztül húzták számításukat, pedig lenne pénzük is rá. Meg a sertéshizlalással is — bár teljesítették ter­vüket — többre mentek volna, ha a helyi üzemélelmezési vezetők nem „maszeknek”, hanem a közösnek adják a mos­lékot —, de a felsőbb szervek unszolására sem tették ezt Huszonöt forintot terveztek egy munkaegységre. A já­rási tanács elfogadta a tsz mérlegét, ami 23 forintos munka­egység-értéket mutatott — azonban a hiányzó két forint bőven megvan: elment a részes munkával. Jövőre többre akarnak jutni, s ha az első esztendőben elérték a 23 forintot, a második zárszámadásra Andó Pálné főkönyvelő hozzáértő tolla talán 30 forinton felüli ered­ményt ír majd a munkaegység érték rubrikájába. El lehet azt érni. ha mindenki megfogja a munka végét, még az a huszonkét hár.vászasszony is ... Gulyás Mihály lattal, javaslattal nem talál­koztam, mint itt. Kísérlet kí­sérletet követ. És az eredmé­nyek, ha néha nehezen szület­nek is — maid minden alka­lommal újabb sikert hoznak a gyár kollektívájának. Korszerűsítik a meglévő pa- tentirozó kemencéket. Ennek segítségével a betonacélhuza­lok gyártásánál 10—30 száza­lékkal növelhetik a kihúzási sebességet. Ezzel lehetőségeit teremtenek a többtermelésre. Ugyancsak a húzási sebesség növelését szolgálja a gyár ter­vező csoportja által készített, nagyteljesítményű, földgáztű- zeléses patentírozó kemence is, amelynek építését már meg­kezdték. Az előzetes számítá­sok szerint évente ezzel mint­egy 500 tonnával több beton- acélhuzalt gyárthatnak majd, S a sok fejtörésnek van már nemcsak országos, hanem vi­lágviszonylatban is jelentős eredménye. A gyár három ifjú mérnöke — Érd ód i György, Maczkó Márton és Tóth Gyula — újításnak induló találmányt szerkesztett, (Jaj, erről ne tes­sék még írni. ne kiabáljuk el — kértek a feltalálók. — Egy­előre most bírálják felül a Ta­lálmányi Hivatalban. Dehát ezt nem bírja el egyetlen újságíró notesze sem. És ne vegyék va­lamiféle szabadalom rontásnak, mert műszaki leírást nem is adhatok, mivel — szerencsére — ilyen titkokat nem bíztak rám.) A találmány; a csavar- íelületú betonacélhuzal. Ennek kísérleti gyártását is megkezd­ték már a gyárban. Az eddigi eredmények a legnagyobb si­kerrel biztatják mind a felta­lálókat. mind pedig a nekik drukkoló munkatársakat. MÁSODIK ötéves tervünk teljességgel újszerű feladatok elé állította az itt: dolgozó kol­lektívát. 1965 végére 25 ezer tonna betonacélhuzalt kell gyártaniok az építőipar részé­re. Ezért is írták elő a gyár to­vábbi fejlesztését, bővítését. — A drótmű északi oldalán már kisajátítottunk egy tizen­hat holdnyi területet — bontja szét a tervrajzot Simcsik elv­társ. — Ide épül fel az új acél­huzalgyár. Aztán még büszkén hozzá­teszi: — Európában nincs még egy olyan gyár, mint amilyen ez lesz. 1965 végéig 260 millió forin­tot ruháznak be a December 4 Drótművekbe. Ebből épül fel az új acélhuzalgyár, amely már külsőleg is impozáns épü­let. Alapterülete 200x100 mé­ter. Ez az egyetlen épület fog­lalja majd magába a beton- acélhuzal valamennyi gyártási folyamatát. Az üzem, a tervek szerint, teljesen gépesített, s a lehetőségekhez kertest automa­tizált lesz. Az anyagellátást például „örökmozgó csillékkel” oldják meg. Ugyanis konveior rendszerű szállítótartályokkal gyűjtik és továbbítják az anya­got. De ebből a beruliazasi ösz- szegböl kell létrehozni a gyár sósavregeneráló üzemét is. Ez gazdaságossági szempontból igen jelentős. A beérkező alap­anyagot ugyanis a feldolgozás előtt sósavas, úgynevezett pác­lében kell lefürdetni, hogy megtisztuljon a szennyeződés­től. Jelenleg ezt a páclevet mésztejjel közömbösítve a Sa­jóba engedik. így egyrészt igen nagy mennyiségű sósav, más­részt a benne lévő és ugyan­csak nagy mennyiségű vasoxid veszett kárba. A tervezett só­savregeneráló üzem felépülté­vel lehetővé válik a sósav visszanyerése és újrafelhasz­nálása. ugyanakkor évente mintegy 400—500 tonnányi vas- oxidot adhatnak át a festék- és kohóiparnak. És ez sem jelen­téktelen dolog. A vasoxidot jelenleg Indiából importáljuk * FELNŐ a gyár. a miskolci December 4 Drótművek. 53 éves korára kinő a középüze­mek „kamaszcipőjóből”. Ha rossz is talán a hasonlat, a lá­togatónak mégis úgy tűnik, ..érettségire" készül a megif- jodott gyár. S felnőtte válásá­nak ..bizonyítványát” 1965-ben tárja az ország elé. Radvánvi Éva S mindezeken kívül központi fűtésű munkásszállót, konyhát, éttermet, fürdőt, öltözőket, iro­daházat kaptak a drótgyáriak, mindmegannyi t modem, ké­nyelmes és szép kivitelezésben. A termelés pedig: — Megduplázódott — lapoz­za végig a kimutat ásókat Sim­csik Károly, a gyár beruházási osztályának vezetője. Ami pedig a legfontosabb: — A gyár fejlesztésével egy­millió dollár értékű import­anyag behozatala Vált felesle­gessé. Az új kötélgyári csar­nokban gyártjuk ugyanis az eddig importalt, nagyszilárd­ságú acélhuzalokból készülő sodronyköteleket. * EZ AZ A GYÁR. ahol a mű­szaki fejlesztésről beszélnek a legszívesebben. Az ezzel kap­csolatos adatokat szinte könyv és kimutatás nélkül sorolják. — Nagy szerepe van a ter­melés megduplázódásában a termelékenység növekedésének is. A többlettermelés 75 száza­lékát a termelékenység növe­lésével értük el. Azt pedig a műszaki fejlesztés tette lehe­tővé. És ez így igaz. A valósággal újjászülető, felnövekvő gyár­ban — ha talán nem is mond­ják ki — már-már a versengé­sig fokozódott az új utak kere­sése. Soha sehol annyi ötlettel, életrevaló, egészséges gondo­J A FŐMÉRNÖK szobájában ■az üvegszerű, plexittel borított -makett jelzéseit böngészem, s i próba!ok eligazodni a mini- Catür épületek között. A szürké­dre festettok a törzs, a pirosban »virítok az újonnan felépült, s Ja hófehérek az ötéves terv vé- Cgére elkészülő üzemépületeket -jelzik És ezek a piros és fehér ^épületek — nemcsak színük, de ^sokaságuk miatt is — valaho- r gyan jelentéktelenebbé vará- jzsolják az egyébként igen je­lentős törzsépületeket. Az alig í több. mint négyzetméternyi -maketten megsokszorozódik a Sgyár. a miskolci December 4 jDrotmüvek területe. Az emberi rfantázia pedig megnyújtja, te- jret; ad neki és benépesíti a fe­jhév foltokat is a gyár északi l oldalán. d Mert a makett megvalósulá­ssá val a fennállásának fólévszá­Jzados jubileumára készülődő cdrótgyár kinő a középüzemek is órából. Felsőbb kategóriába Slép... I ^ A FÉL ÉVSZAZADNAK csu- f pán az utóbbi néhány éve ho- rzott változást a gyár története­sben. 1958-tól kezdtek nőni, fej­lődni, bővülni az üzemek. 64,5 r milliós költséggel új kötélgyár­tó és horganyzó csarnokot épí­ttettek, anyagtárolókat hoztak Kiétre, modern, korszerű gépek- rkel szerelték fel az elkészült $ üzemeket, s gépesítettek sok §olyan munkafolyamatot, mely­ére eddig nem volt lehetőség. szerető anya az első képben, a; fia kedvéért színészkedő a har-. madik elején, lelkileg össze-í tört annak végén, és szoronga-f tóan nehéz helyzetében, bete-; gen is büszke a negyedikben,; amikor fiát felkeresi Éva laka-( sán. Könnyeivel küzdve szorít-« ja vissza igaz érzéseinek kitö-; réseit, de nem akar megtörni [ fia előtt. Jólsikerültnek tart- ( juk Hamvay Lucy alakítását - Jucónak, a serdülő Benkő-; lánynak valójában csak a da-í rab végén van szerepe, de ak-« kor igen jelentős. Ez az egye-- dűl maradt kislány, aki fél; otthon, az elárvult lakásban. ( nem bírja tovább visszatartani: érzéseit, szemébe vágja bútyjá-. nak az igazságot, rádöbbenti a! valóságra, majd amikor észre-{ veszi Laci összetörtségét. szin­te anyai módon veszi gondo-; zásba Visszafojtott szenvedélyt indulat és Urai melegség keve-: fedik Jucó alakjában, amely-, nek színpadi megjelenítése a* bemutatón nehéz akadály le-j küzdésével válhatott csak va- ■ lóra. A szerepet alakító Széké-, rés Ilona a főpróba előtt né-( hány perccel megbetegedett, j kórházba került és a színház. Petényi Ilonát, a szolnoki Szig-| ligeti Színház tagját hívta megi erre a szerepre. Petényi lloná-- nak alig néhány óra állt ren­delkezésére, hogy szerepét át-1 vegye és beilleszkedjék azj együttesbe. Bravúros beugrásá­val megmentette a produkciót' és fiatalságának bájával, tehet-i ségével olyan Jucót formált,: ami fedte a szerzői elképzeld-, seket. A kis Szakáll Pisti-nek1 nem sok feladat jutott a kis-i öcsi szerepében. Figyelemre­méltó a régen látott Csanády' Ila nagymamája. Élettapaszta-i latokban gazdag, melegszívű j nagymama kelt életre alakítá­sában, atni rövidsége és epi-1 zód-jellege ellenére is ige n kedves emléke az előadásnak Nagyon fontos szerep jut Dr. Kortannak, Éva volt férjének.! Igaz, mindössze egy jelenete van, de valójában ez Benkő Laci drámájának fordulópont ja. Rideg, kimért, széleslátókö­rű, régi értelmiségi, aki nem is akar a „másik oldalról” átjön­ni és mégis ö az, aki a szocia­lista életfelfogás igazságait ki- mondva, rádöbbenti Benkőt té­velygésére. Némethy Ferenc .Tászai-díjas kitűnően építette fel ezt a ridegen előkelő em­bert. aki megérti az őt körül­vevő világot, de csak kívülálló szemlélt) kíván maradni. Az ősbemutató megren­dezése Tréner Péternek, a szín­ház fiatal rendezőjének jutott feladatul. (Második darabja ez Lén érnek és az első is ősbemu­tató volt.) Lén rr becsületes munkát végzett és mind a szín­mű színpadra állításánál, mind pedig az egyes alakok életre- kei rétesénél arra törekedett, hogy a mát, a mai fiatalok problémáját mulassa meg. A csaknem kizárólag dialógusok­ra tagolt színmű elég nehéz feladat ele állította, nehéz volt megteremtenie a feszültséget, és a hosszú párbeszédek okozta vontatottság érzetét kiküszö­bölnie. illetve a dialógusok szereplőinek mozgatásával, já­tékokkal, beállításokkal moz­galmasabbá tennie, áthidalnia. A rendező a játék viszonyla­gos mozgalmassá tétele mel­lett., elsősorban a szereplők jel­lemének kibontáson, tiszta áb­rázolására törekedett és — úgy érezzük — ezt egészében siker­rel valósi tolta meg. Nehéz a fiatal, még kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkező ren­dezőnek új darabot életrekel- tenie, különösen nehéz akkor, ha a darab ugyancsak fiatal művész első darabja. Mindeze­ket figyelembe véve is állít­hatjuk. hogy Léner Péter igen értékes művészi munkai vég­zett. Wegenast Róbert két szo- badíszlele közül elsősorban Éva lakásának képe ragadott meg ötletességével. Egyébként a két szobadiszlet nagyon éles kontrasztot adott az egyik és másik oldal jelzéséhez és ezzel nagyban segítette a mondani­való érvényesülését. Németh Ilona ruháit a mértéktartó íz­lés jellemezte. A Két marék aprópénz nem hibátlan alkotás, de egészében — erényeit és hibáit összevet­ve — egy ígéretes ifjú alkotó sikeres kísérletezése, amelyet: a színház felkarolt és egészében ió előadásban valósított meg. Benedek Miklós teleiének” ilyen nagy jelentő­séget tulajdonítani némi túlzás. Nem egyenletes a darab sodrá­sa sem. A cselekmény egyenet­lenül hömpölyög, helyenként a vontatottsagig lelassul, és ta­hin ez is okozza, hogy a szín­mű döntő hányadát valójában csak egy kifejlődő dráma expo­zíciójának érezzük. A hatodik képbeli beszélgetés után szinte várjuk az újabb cselekménye­ket kibontó fordulatot, amely a hős életét más irányba tereli. I,ászlónak húgával folytatott éles szóváltása, majd össze- békíilése csak megcsillantja előttünk a reményt, hogy a Benkő-család nem süllyed vég­leg a nihilbe, ez azonban keve­sebb, mint amit a hatodik köp ígér. Nézzük meg a színmű sze­replőit. Benkő Lászlónak szinte egész jellemrajza kitűnik a már vázolt tartalmi leírásból. Nehéz körülmények közölt ne­velkedett, fiatal új-értelmiségi, akit egy izgató nővel való meg­ismerkedése mozdít ki megszo­kott életkörülményei közül. Feltámad benne a vágy a gond­talanabb élet iránt, és már nem az többé, aki eddig volt. Sztankay István keltette életre Benkő Lászlót, alakításában mindvégig fedve a cselekmény fordulatai kívánta jellemet. A mai fiatalok egy részének több negativ vonása érződött az ö Lászlójában: egy kicsit önző, úgy érzi, a világ, de legalább is családjának élete körülötte fo­rog, anyját szereti ugyan, de megbocsáthatatlanul követelő­ző és oktalanul lázadó tud len­ni vele szemben, szerelmében vak, Évának csak jó tulajdon­ságait akarja látni, anyja és szerelme találkozásakor gyáva, rajongással tud beszélni mun­kájáról és teljesen összetört, hitét vesztett ember lesz a Dr. Mortonnal folytatott beszélge­tés után. E sok negatív vonás ellenére, mégis rokonszenvün- ket élvezi, mert minden tette mögött olt rejtőzik élni vágyó fiatalsága, a fiatalos mindent­akarás, az első nagy szerelem ize, és ez okozza, hogy vailctt világnézeti elveit nem követi m indi g a megegyező t ett. Min d - ezt a sokszínűséget Sztankay igen hitelesen, emberien jele­nítette meg, ismét bizonyítékai adva sokoldalú tehetségének, p sokrétűen összetett alak- cva ja a helyét megtalálni nem tudó. gyökértelen ember szimbóluma. Méig gyermek volt, tizenkét esztendős, ami­kor végigélte a deportálás bor­zalmait, és még ma is előtte lebeg a fasizmus által elpusztí­tott, általa addig legyűrhetet- len óriásnak bálványozott apa megkínzott, ütlegoktől megnyo­morított area, amint a halálba indulók vagonjának szögesdró- tos ablakából utolsót tekint fe­léje. Gyermclckorában vették el a hitét a barbárok, azóta nem találja életének a gyöke­rét. Fut a boldogság kék ma­dara után. és nem éri el. Két házasság és sok szerető jelzi ezt az utat, de a boldogságot nem találja meg. Nem szereti második férjét, Dr. Mortont, de függ tőle, mert már-már egzaltált boldogság-keresésé­ben és gyökérlelenségében ta­lán egyetlen támpont számára az a viszonylagos anyagi jóiéi, amit a férje képviselte „másik oldal” biztosit pillanatnyilag neki. Benkő Laci sem szerelem volt a számára. Szeszély, játék­szer. kapaszkodás egy megtisz- tulási lehetőség után, de nem volt elég ereje jól megfogóz- kodmi benne. Elvetemült, vagy szánandó teremtés? Nyilassy Judit vemekbesikeriilt formálá­sában az utóbbi. Örömmel kö­szöntjük a sok nagysikerű da­rab rendezőjét színészi minő­ségben is, mert Éva alakját a fentebb vázolt felfogásban, il­letve értei mezesben állítatta elénk. Igen emberi szerepfor­málásában semmi sem volt a szeszélyes, jómódú, nagyvilági nőből, inkább a szánandó em­bert a fasizmusnak egész éle­tére megmérgezetl áldozatát láttuk. Ez az értelmezés in­kább motiválta tetteit és tette rokonszenvessé nemcsak sze­relmese. Benkő Laci, hanem a néző előtt is. Benkő mama Hamvay Lucy formálásában egyszerű, tiszta- szívü asszony, aki félti, szereti fiát, és inkább némán tűr, szenved, de i^az érzéseit nem fedi fel előtte, hogy ne zavarja fia boldogságát, vagy inkább: vélt boldogságát Rajongóan

Next

/
Thumbnails
Contents