Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

▼asárnan, 1962. február t.

ESZAKMAGTARORSZAG

5

KÉT MARÉK APRÓPÉNZ ] A felnSvékv« aryá.Új magyar színmű ősbemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban

Müller Péter. ^

huszonöt esztendős szerző egy kicsit hunyorogva állt a színpadi reflektorok erős fényében, amikor első színmüvének bemutatáséi után a közönség tapsait megköszönte. Üj szerzőt avatott a színház, jó ígéretű fiatal tehetségeit a Két marék apró pénz bemutatásával, vállalva mindazt a kockázatot, ami az ősbemutatókkal együtt jár. A színház műsorválasztásában bátran nyúl a még ismeretlen müvekhez: ebben az évben magyarországi ősbemutatóként adta elő Brecht Arturo Ui-ját, és két új magyar szerzőt indított el a Családi ház. illetve a Két marék aprópénz bemutatásával.

A Két marék aprópénz érdekes cselekménye kevésnek tűnik egész estét betöltő színpadi alkotáshoz, de tómája, szerkesztési módja, felépítése, nyelvének értékei mind pozitívumként esnek latba és teszik értékessé, figyelemre érdemessé Müller Péter alkotását.

Mai életünk egy darabja kap hangot a színműben. Jóllehet, az ábrázolt cselekmény a darab döntő részében csupán egy szűkebb kör, talán csak egy család, illetve' a hozzákapcsolódó házaspár ügye, de végső kibontakozásában, az utolsó- előtti képnél már társadalmi üggyé nő.

Cselekménye röviden összefoglalható. Uenkő László fiatal, huszonötéves mérpök mostoha családi és anyagi körülmények között, — éjt nappallá téve dolgozott és tanult, hogy szerénykeresetű anyját segítse a két fiatalabb testvért és a nagymamát is magában foglaló család fenntartásában, mert a papa, aki ..egy kedves vagány volt”. 1956-ban egy fiatal nővel disszidált, és most ablakot tisztít egy clevelandi palota tizenhetedik emeletén. A mérnök megismerkedik Évával, a nála néhány évvel idősebb, viharos múltú, elvált asszonnyal. Az ismeretségből szerelem lesz, László elhagyja családját, ahol nagy szükség lenne az ó keresetére, Évához költözik, magárai viszi a családi perselyből, amibe hét éven át valameny- nyien gyűjtögették pénzecskéjüket, a maga részét. Együttélésük Évával nem maradékta-r Iámul boldog. Éva szeszélyes, sokat szenvedett, és emiatt kissé egzaltált teremtés, aki még mindig volt férje, a jómódú nőgyógyász bűvkörében él. A szerelem tüze gyorsan elhamvad és amikor Laci kéthetes kiszállásáról fáradtan, betegen tér haza, Évát már nem találja. A férjjel folytatott beszélgetésből döbben rá. hogy a mi társadalmunkon belül is fellelhető még a két különböző világ: a közösségért élők nagy tábora mellett még vannak a múltból maradt! felfogásúnk, akik passzív álláspontot foglalnak el, nem ellenségeskednek, de a ..másik oldalról” nem is alkarnak átjönni a. közösségért élők oldalára. A férj. Dr. Morton, ezen az oldalon áll, és Éva is menthetetlenül ide tartozik. Testileg, lelkileg összetörtén tér vissza László a családi otthonba. amely az ö távozása után szinte szétesett: a mama kórházba került, a nagymama és a kisöcsi a szomszédoknál helvezkedett el, egyedül Jucó, a i7—18 éves lány maradt az elárvult otthonban. Tévelygő útja után Benkő László és talán az egész család is vissza fog találni az életbe.

■ " mindezt jóformán

A szerző (l^t. dialógusban

ábrázolja. Az egyik szereplő valamennyi képben Benko László és a hét kép közül csak kettőben terjed ki több szereplőre is a játék. A párbeszédekből nemcsak a történet rajzolódik ki előttünk, hanem lé- lckelemző alapossággal az egyes szereplők jelleme, cselekedeteiknek mozgatói is. A cselekmény bonyolításáról meg kell jegyeznünk, hogy véleményünk szerint túlzottan nagy jelentőséget tulajdonít a szerző a cí rabon is szereplő két marék aprópénz jelképnek. A darabbeli Benkö-család aligha tartozik azok közé a vagyonos családok közé, amelyeknél nem a szeretet és a ragaszkodás kapcsolja össze a család tagjait, hanem a közös vagyon, amelynek elvesztése, vagy széthullása az egész család szétesését okozhatja. A bálvány-külsejű persely „fisz%

Rudabányai jegyzetek

Ne higgye senki, hogy Rudabányán csak vasérc van, kéményét messzemutogató ércdúsítómé. Vannak itt földelt is, ha nem is olyan jók, mint az alföldi laposságon, de csak földek ezek is, s ha szorgalmas emberek hajlanak íölóje, nem maradnak hálátlanok, megfizetnek a fáradozásért. A tábla ugyan, mely Rudabányát termelőszövetkezeti községnek hirdeti a faluvégen, nem egészen állja meg a helyét, hiszen lakóinak többsége a hegyek belsejében s nem a meredek dombokra kapaszkodó szántóföldeken keresi kenyerét. Mindössze 127 férfi és nő mondhatja magát termelőszövetkezeti tagnak Rudabányán. A közös szántóterület pedig alig több 450 holdnál. De ez is valami, s nekünk minden talpalatnyi földet meg kell művelnünk, szűkében vagyunk a szántóföldi művelésre alkalmas földterületnek. S ha már itt tartunk, meg kell mondani, hogy a rudabányai üzemtelepi- tók nem sokat adnak — pontosabban nem sokat adtak — a szántóföldek védelmére. Régebben az egyéni gazdáknak, 1960. december 16-tól a Dózsa Termelőszövetkezetnek okoznak nem kis bosszúságot azzal, hogy a legjobb szántójukat kebelezik be ipartelepítés vagy lakásépítés céljaira, továbbá, hogy olykör minden ok nélkül keresztül-kasul járnak bevetett területeken mindent kitaposó gépeikkel.

Azt. írtam, hogy Rudabányán 127 tsz-tag van. Ez sem egészen igaz, vagy csak papíron az, mert Veres G. Balázs tsz-elnök és helyettese. Fodor Béla szerint, aki egyben növénytermesztési brigadéros is — no, de nézzük csak a statisztikát, melyet Balázs bácsi vesz elő zsebéből. A statisztika arról árulkodik, hogy 80 munkaegység fölött negyvenkét tag, 30—80 között 37, harminc munkaegységig 48 tsz-tag neve szerepel, ennyit szereztek tizenkét hónap alatt, huszonkét tagjuk meg egy szalmaszálat se tett arrébb a közösben.

— Kukoricából mi vittük a rekordot, nem volt olyan a környéken — mondja az elnök. — Tizennyolc mázsát terveztünk csövesből holdanként Nos, egy részét be kellett silózni, alig volt rajta valami — ezek miatt — mutat haragosan a statisztikában szereplő 22 névre. Ha azok is megkapálják rendesen a részüket lett volna termés, hiszen a nagy aszály ellenére húszán elérték a tervezettet még prémiumot is kaptak a tervezetten felüli termésből.

Nem kis büszkeséggel sorolja az elnök, hogy ha minden munkaegységre ment volna. 30 forinton felül oszthattak volna munkaegységenként. De a takarmánykaszálás résziben. az aratás után prémiumot fizettek, a cséplés meg percentre ment.

Sokat hoztak a közös konyhájára a fogatosok is, nagy keletje van itt a fuvarnak. Vincze Béla fogatos brigádvezető keze alatt jól dolgoztak Papp András, Szarka András, H. Fapp Lajos íogutosok meg a többiek is. És hát egy kicsit el is bízták magukat, mondván: „mi keressük a tsz-nek a pénzt..Igaz, hogy szépen kerestek a tsz-nek, meg a maguk hasznára is, de azért az állattenyésztők sem ültek ölhetett kézzel. Jancsurák G. József. F. Papp Lajos meg a többi állatgondozó szorgalmas keze alól 31 hízott ökör került ki, amiből csak három volt harmadosztályú. Meg ott van özvegy Fodor Béláné és Jancsurák Béláné, akik a sertéstenyésztésben jeleskedtek. De a növénytermesztésben is akadtak kiválóan dolgozó asszonyok, ott van például Varga P. Fe- rencné, K. Veres Lajosné, Vincze Józsefné.

Jó eredményt értek el a csibenevelésben is, hiszen 500 kilogramm csibét adtak el az államnak. Szóval: nemcsak a iogatosok hozták a pénzt a közösnek.

Nagy bosszúságot okoznak a vezetőségnek a nem dolgozók. Ezek a bányászasszonyok annyi munkaegységet sem szereztek, hogy az SZTK-t ki tudnák belőle fizetni — a tsz volt kénytelen letudni az ő adósságukat Is.

Meg ott van a gép. traktort szerettek volna maguknak, mert határuk öt-hat kilométerre is elnyúlik, de a felsőbb szervek keresztül húzták számításukat, pedig lenne pénzük is rá. Meg a sertéshizlalással is — bár teljesítették tervüket — többre mentek volna, ha a helyi üzemélelmezési vezetők nem „maszeknek”, hanem a közösnek adják a moslékot —, de a felsőbb szervek unszolására sem tették ezt

Huszonöt forintot terveztek egy munkaegységre. A járási tanács elfogadta a tsz mérlegét, ami 23 forintos munkaegység-értéket mutatott — azonban a hiányzó két forint bőven megvan: elment a részes munkával.

Jövőre többre akarnak jutni, s ha az első esztendőben elérték a 23 forintot, a második zárszámadásra Andó Pálné főkönyvelő hozzáértő tolla talán 30 forinton felüli eredményt ír majd a munkaegység érték rubrikájába. El lehet azt érni. ha mindenki megfogja a munka végét, még az a huszonkét hár.vászasszony is ...

Gulyás Mihály

lattal, javaslattal nem találkoztam, mint itt. Kísérlet kísérletet követ. És az eredmények, ha néha nehezen születnek is — maid minden alkalommal újabb sikert hoznak a gyár kollektívájának.

Korszerűsítik a meglévő pa- tentirozó kemencéket. Ennek segítségével a betonacélhuzalok gyártásánál 10—30 százalékkal növelhetik a kihúzási sebességet. Ezzel lehetőségeit teremtenek a többtermelésre. Ugyancsak a húzási sebesség növelését szolgálja a gyár tervező csoportja által készített, nagyteljesítményű, földgáztű- zeléses patentírozó kemence is, amelynek építését már megkezdték. Az előzetes számítások szerint évente ezzel mintegy 500 tonnával több beton- acélhuzalt gyárthatnak majd,

S a sok fejtörésnek van már nemcsak országos, hanem világviszonylatban is jelentős eredménye. A gyár három ifjú mérnöke — Érd ód i György, Maczkó Márton és Tóth Gyula

— újításnak induló találmányt szerkesztett, (Jaj, erről ne tessék még írni. ne kiabáljuk el

— kértek a feltalálók. — Egyelőre most bírálják felül a Találmányi Hivatalban. Dehát ezt nem bírja el egyetlen újságíró notesze sem. És ne vegyék valamiféle szabadalom rontásnak, mert műszaki leírást nem is adhatok, mivel — szerencsére

— ilyen titkokat nem bíztak rám.) A találmány; a csavar- íelületú betonacélhuzal. Ennek kísérleti gyártását is megkezdték már a gyárban. Az eddigi eredmények a legnagyobb sikerrel biztatják mind a feltalálókat. mind pedig a nekik drukkoló munkatársakat.

MÁSODIK ötéves tervünk teljességgel újszerű feladatok elé állította az itt: dolgozó kollektívát. 1965 végére 25 ezer tonna betonacélhuzalt kell gyártaniok az építőipar részére. Ezért is írták elő a gyár további fejlesztését, bővítését.

— A drótmű északi oldalán már kisajátítottunk egy tizenhat holdnyi területet — bontja szét a tervrajzot Simcsik elvtárs. — Ide épül fel az új acélhuzalgyár.

Aztán még büszkén hozzáteszi:

— Európában nincs még egy olyan gyár, mint amilyen ez lesz.

1965 végéig 260 millió forintot ruháznak be a December 4 Drótművekbe. Ebből épül fel az új acélhuzalgyár, amely már külsőleg is impozáns épület. Alapterülete 200x100 méter. Ez az egyetlen épület foglalja majd magába a beton- acélhuzal valamennyi gyártási folyamatát. Az üzem, a tervek szerint, teljesen gépesített, s a lehetőségekhez kertest automatizált lesz. Az anyagellátást például „örökmozgó csillékkel” oldják meg. Ugyanis konveior rendszerű szállítótartályokkal gyűjtik és továbbítják az anyagot.

De ebből a beruliazasi ösz- szegböl kell létrehozni a gyár sósavregeneráló üzemét is. Ez gazdaságossági szempontból igen jelentős. A beérkező alapanyagot ugyanis a feldolgozás előtt sósavas, úgynevezett páclében kell lefürdetni, hogy megtisztuljon a szennyeződéstől. Jelenleg ezt a páclevet mésztejjel közömbösítve a Sajóba engedik. így egyrészt igen nagy mennyiségű sósav, másrészt a benne lévő és ugyancsak nagy mennyiségű vasoxid veszett kárba. A tervezett sósavregeneráló üzem felépültével lehetővé válik a sósav visszanyerése és újrafelhasználása. ugyanakkor évente mintegy 400—500 tonnányi vas- oxidot adhatnak át a festék- és kohóiparnak. És ez sem jelentéktelen dolog. A vasoxidot jelenleg Indiából importáljuk *

FELNŐ a gyár. a miskolci December 4 Drótművek. 53 éves korára kinő a középüzemek „kamaszcipőjóből”. Ha rossz is talán a hasonlat, a látogatónak mégis úgy tűnik, ..érettségire" készül a megif- jodott gyár. S felnőtte válásának ..bizonyítványát” 1965-ben tárja az ország elé.

Radvánvi Éva

S mindezeken kívül központi fűtésű munkásszállót, konyhát, éttermet, fürdőt, öltözőket, irodaházat kaptak a drótgyáriak, mindmegannyi t modem, kényelmes és szép kivitelezésben.

A termelés pedig:

— Megduplázódott — lapozza végig a kimutat ásókat Simcsik Károly, a gyár beruházási osztályának vezetője.

Ami pedig a legfontosabb:

— A gyár fejlesztésével egymillió dollár értékű importanyag behozatala Vált feleslegessé. Az új kötélgyári csarnokban gyártjuk ugyanis az eddig importalt, nagyszilárdságú acélhuzalokból készülő sodronyköteleket.

*

EZ AZ A GYÁR. ahol a műszaki fejlesztésről beszélnek a legszívesebben. Az ezzel kapcsolatos adatokat szinte könyv és kimutatás nélkül sorolják.

— Nagy szerepe van a termelés megduplázódásában a termelékenység növekedésének is. A többlettermelés 75 százalékát a termelékenység növelésével értük el. Azt pedig a műszaki fejlesztés tette lehetővé.

És ez így igaz. A valósággal újjászülető, felnövekvő gyárban — ha talán nem is mondják ki — már-már a versengésig fokozódott az új utak keresése. Soha sehol annyi ötlettel, életrevaló, egészséges gondoJ A FŐMÉRNÖK szobájában

■az üvegszerű, plexittel borított -makett jelzéseit böngészem, s i próba!ok eligazodni a mini- Catür épületek között. A szürkédre festettok a törzs, a pirosban »virítok az újonnan felépült, s Ja hófehérek az ötéves terv vé- Cgére elkészülő üzemépületeket -jelzik És ezek a piros és fehér ^épületek — nemcsak színük, de ^sokaságuk miatt is — valaho- r gyan jelentéktelenebbé vará- jzsolják az egyébként igen jelentős törzsépületeket. Az alig í több. mint négyzetméternyi -maketten megsokszorozódik a Sgyár. a miskolci December 4 jDrotmüvek területe. Az emberi rfantázia pedig megnyújtja, te- jret; ad neki és benépesíti a fejhév foltokat is a gyár északi l oldalán.

d Mert a makett megvalósulássá val a fennállásának fólévszáJzados jubileumára készülődő cdrótgyár kinő a középüzemek is órából. Felsőbb kategóriába Slép...

I

^ A FÉL ÉVSZAZADNAK csu- f pán az utóbbi néhány éve ho- rzott változást a gyár történetesben. 1958-tól kezdtek nőni, fejlődni, bővülni az üzemek. 64,5 r milliós költséggel új kötélgyártó és horganyzó csarnokot építtettek, anyagtárolókat hoztak Kiétre, modern, korszerű gépek- rkel szerelték fel az elkészült $ üzemeket, s gépesítettek sok §olyan munkafolyamatot, melyére eddig nem volt lehetőség.

szerető anya az első képben, a; fia kedvéért színészkedő a har-. madik elején, lelkileg össze-í tört annak végén, és szoronga-f tóan nehéz helyzetében, bete-; gen is büszke a negyedikben,; amikor fiát felkeresi Éva laka-( sán. Könnyeivel küzdve szorít-« ja vissza igaz érzéseinek kitö-; réseit, de nem akar megtörni [ fia előtt. Jólsikerültnek tart- ( juk Hamvay Lucy alakítását - Jucónak, a serdülő Benkő-; lánynak valójában csak a da-í rab végén van szerepe, de ak-« kor igen jelentős. Ez az egye-- dűl maradt kislány, aki fél; otthon, az elárvult lakásban. ( nem bírja tovább visszatartani: érzéseit, szemébe vágja bútyjá-. nak az igazságot, rádöbbenti a! valóságra, majd amikor észre-{ veszi Laci összetörtségét. szinte anyai módon veszi gondo-; zásba Visszafojtott szenvedélyt indulat és Urai melegség keve-: fedik Jucó alakjában, amely-, nek színpadi megjelenítése a* bemutatón nehéz akadály le-j küzdésével válhatott csak va- ■ lóra. A szerepet alakító Széké-, rés Ilona a főpróba előtt né-( hány perccel megbetegedett, j kórházba került és a színház. Petényi Ilonát, a szolnoki Szig-| ligeti Színház tagját hívta megi erre a szerepre. Petényi lloná-- nak alig néhány óra állt rendelkezésére, hogy szerepét át-1 vegye és beilleszkedjék azj együttesbe. Bravúros beugrásával megmentette a produkciót' és fiatalságának bájával, tehet-i ségével olyan Jucót formált,: ami fedte a szerzői elképzeld-, seket. A kis Szakáll Pisti-nek1 nem sok feladat jutott a kis-i öcsi szerepében. Figyelemreméltó a régen látott Csanády' Ila nagymamája. Élettapaszta-i latokban gazdag, melegszívű j nagymama kelt életre alakításában, atni rövidsége és epi-1 zód-jellege ellenére is ige n kedves emléke az előadásnak Nagyon fontos szerep jut Dr. Kortannak, Éva volt férjének.! Igaz, mindössze egy jelenete van, de valójában ez Benkő Laci drámájának fordulópont ja. Rideg, kimért, széleslátókörű, régi értelmiségi, aki nem is akar a „másik oldalról” átjönni és mégis ö az, aki a szocialista életfelfogás igazságait ki- mondva, rádöbbenti Benkőt tévelygésére. Némethy Ferenc .Tászai-díjas kitűnően építette fel ezt a ridegen előkelő embert. aki megérti az őt körülvevő világot, de csak kívülálló szemlélt) kíván maradni.

Az ősbemutató

megrendezése Tréner Péternek, a színház fiatal rendezőjének jutott feladatul. (Második darabja ez Lén érnek és az első is ősbemutató volt.) Lén rr becsületes munkát végzett és mind a színmű színpadra állításánál, mind pedig az egyes alakok életre- kei rétesénél arra törekedett, hogy a mát, a mai fiatalok problémáját mulassa meg. A csaknem kizárólag dialógusokra tagolt színmű elég nehéz feladat ele állította, nehéz volt megteremtenie a feszültséget, és a hosszú párbeszédek okozta vontatottság érzetét kiküszöbölnie. illetve a dialógusok szereplőinek mozgatásával, játékokkal, beállításokkal mozgalmasabbá tennie, áthidalnia. A rendező a játék viszonylagos mozgalmassá tétele mellett., elsősorban a szereplők jellemének kibontáson, tiszta ábrázolására törekedett és — úgy érezzük — ezt egészében sikerrel valósi tolta meg. Nehéz a fiatal, még kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkező rendezőnek új darabot életrekel- tenie, különösen nehéz akkor, ha a darab ugyancsak fiatal művész első darabja. Mindezeket figyelembe véve is állíthatjuk. hogy Léner Péter igen értékes művészi munkai végzett. Wegenast Róbert két szo- badíszlele közül elsősorban Éva lakásának képe ragadott meg ötletességével. Egyébként a két szobadiszlet nagyon éles kontrasztot adott az egyik és másik oldal jelzéséhez és ezzel nagyban segítette a mondanivaló érvényesülését. Németh Ilona ruháit a mértéktartó ízlés jellemezte.

A Két marék aprópénz nem hibátlan alkotás, de egészében — erényeit és hibáit összevetve — egy ígéretes ifjú alkotó

sikeres kísérletezése, amelyet: a színház felkarolt és egészében ió előadásban valósított meg.

Benedek Miklós

teleiének” ilyen nagy jelentőséget tulajdonítani némi túlzás. Nem egyenletes a darab sodrása sem. A cselekmény egyenetlenül hömpölyög, helyenként a vontatottsagig lelassul, és tahin ez is okozza, hogy a színmű döntő hányadát valójában csak egy kifejlődő dráma expozíciójának érezzük. A hatodik képbeli beszélgetés után szinte várjuk az újabb cselekményeket kibontó fordulatot, amely a hős életét más irányba tereli. I,ászlónak húgával folytatott éles szóváltása, majd össze- békíilése csak megcsillantja előttünk a reményt, hogy a Benkő-család nem süllyed végleg a nihilbe, ez azonban kevesebb, mint amit a hatodik köp ígér.

Nézzük meg a színmű szereplőit. Benkő Lászlónak szinte egész jellemrajza kitűnik a már vázolt tartalmi leírásból. Nehéz körülmények közölt nevelkedett, fiatal új-értelmiségi, akit egy izgató nővel való megismerkedése mozdít ki megszokott életkörülményei közül. Feltámad benne a vágy a gondtalanabb élet iránt, és már nem az többé, aki eddig volt. Sztankay István keltette életre Benkő Lászlót, alakításában mindvégig fedve a cselekmény fordulatai kívánta jellemet. A mai fiatalok egy részének több negativ vonása érződött az ö Lászlójában: egy kicsit önző, úgy érzi, a világ, de legalább is családjának élete körülötte forog, anyját szereti ugyan, de megbocsáthatatlanul követelőző és oktalanul lázadó tud lenni vele szemben, szerelmében vak, Évának csak jó tulajdonságait akarja látni, anyja és szerelme találkozásakor gyáva, rajongással tud beszélni munkájáról és teljesen összetört, hitét vesztett ember lesz a Dr. Mortonnal folytatott beszélgetés után. E sok negatív vonás ellenére, mégis rokonszenvün- ket élvezi, mert minden tette mögött olt rejtőzik élni vágyó fiatalsága, a fiatalos mindentakarás, az első nagy szerelem ize, és ez okozza, hogy vailctt világnézeti elveit nem követi m indi g a megegyező t ett. Min d - ezt a sokszínűséget Sztankay igen hitelesen, emberien jelenítette meg, ismét bizonyítékai adva sokoldalú tehetségének, p sokrétűen összetett alak- cva ja a helyét megtalálni nem tudó. gyökértelen ember szimbóluma. Méig gyermek volt, tizenkét esztendős, amikor végigélte a deportálás borzalmait, és még ma is előtte lebeg a fasizmus által elpusztított, általa addig legyűrhetet- len óriásnak bálványozott apa megkínzott, ütlegoktől megnyomorított area, amint a halálba indulók vagonjának szögesdró- tos ablakából utolsót tekint feléje. Gyermclckorában vették el a hitét a barbárok, azóta nem találja életének a gyökerét. Fut a boldogság kék madara után. és nem éri el. Két házasság és sok szerető jelzi ezt az utat, de a boldogságot nem találja meg. Nem szereti második férjét, Dr. Mortont, de függ tőle, mert már-már egzaltált boldogság-keresésében és gyökérlelenségében talán egyetlen támpont számára az a viszonylagos anyagi jóiéi, amit a férje képviselte „másik oldal” biztosit pillanatnyilag neki. Benkő Laci sem szerelem volt a számára. Szeszély, játékszer. kapaszkodás egy megtisz- tulási lehetőség után, de nem volt elég ereje jól megfogóz- kodmi benne. Elvetemült, vagy szánandó teremtés? Nyilassy Judit vemekbesikeriilt formálásában az utóbbi. Örömmel köszöntjük a sok nagysikerű darab rendezőjét színészi minőségben is, mert Éva alakját a fentebb vázolt felfogásban, illetve értei mezesben állítatta elénk. Igen emberi szerepformálásában semmi sem volt a szeszélyes, jómódú, nagyvilági nőből, inkább a szánandó embert a fasizmusnak egész életére megmérgezetl áldozatát láttuk. Ez az értelmezés inkább motiválta tetteit és tette rokonszenvessé nemcsak szerelmese. Benkő Laci, hanem a néző előtt is.

Benkő mama Hamvay Lucy formálásában egyszerű, tiszta- szívü asszony, aki félti, szereti fiát, és inkább némán tűr,

szenved, de i^az érzéseit nem fedi fel előtte, hogy ne zavarja fia boldogságát, vagy inkább: vélt boldogságát Rajongóan