Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

RSZAKMAGYARORSZÄO

■Vasárnap, 1962. fehroár 4Gizengát elszállították Leopoldvilléböl

Ma délelőtt 'a kongói fővárosban nagy megdöbbenést keltett az a megbízható forrásból származó hír, amely szerint Antoine Gizenga miniszterelnökhelyettest szombatra virradó éjszaka a Leopoldville melletti ejtőernyős táborból Moanda városkába (Kitona mellett) szállították. Az elszállítás okáról és körülményeiről egyelőre nincs semmi értesülés. Az újabb fejleményekről a kongói ENSZ- parancsnokság szóvivője, szokásos reggeli sajtóértekezletén nem volt hajlandó semmiféle felvilágosítást adni.

Leopoldville-ben egyébként érezhetően

feszült a hangulat, s a legutóbbi napokban fokozódtak Gizenga híveinek kormányellenes tüntetései.

Jólértesült források szerint a Lumumba-párti ifjúsági mozgalom nevében tegnap ultimátumot adtak át az Adoula- kormánynak, s ebben követelték, hogy négy napon belül bocsássák szabadon Gizenga miniszterelnökhelyettest. Politikai körökben lehetségesnek tartják, hogy ezek az események késztették a kormányt

Kádár János üdvözlő távirata Ceylon miniszterelnökéhez

Kádár János, a Miniszter- tanács elnöke Ceylon függetlenségi napja alkalmából táviratban üdvözölte Sziri- mavo Bandaranaike asszonyt, Ceylon miniszterelnökét.

arra, hogy Gizengát híveinek hatósugarán kívüli területre szállítsák.

Leopoldville haladó köreiben komolyan nyugtalankodnak, hogy Gizenga puccs-szerű eltávolítása a kongói fővárosból előjátéka lehet a miniszterelnökhelyettes ellen irányuló még súlyosabb akciónak. Ez az aggasztó fejlemény ismételten figyelmeztet arra, mennyire káros volt elhalasztani a Biztonsági Tanács kongói vitáját s mennyire időszerű lett volna megtárgyalni a kongói helyzetet az ENSZ fórumán. A legújabb esemény ismeretében

még nehezebb megérteni Adoula miniszterelnök álláspontját, aki az ENSZ közgyűlésében „a kongói helyzet javulásáról” beszélt és feleslegesnek mondotta a kongói kérdés napirendre tűzését a Biztonsági Tanácsban.

Mindenesetre jellemző tény, hogy Csőmbe táviratilag biztosította Adoula miniszterelnököt álláspontjának támogatásáról. A sürgöny, amelyet Csőmbe U Thant-nak is megküldött, tiltakozik a Biztonsági Tanács ülése ellen, s csatlakozva Adoulához, kijelenti: a vita zavarná a kongói helyzet kilátásban lévő megoldását. Hangoztatja, hogy a Biztonsági Tanács ülésének összehívására tett szovjet kezdeményezés közvetlen beavatkozás „országaink belügyeibe" — szóról szóra így: országaink belügyeibe. Nyilvánvaló tehát, hogy

Csőmbe továbbra Is állam- főnele tart la magát, s hogy szerinte Kongóban még mindig több, de legalábbis „két ország” van, s a Biztonsági Tanács vitája megzavarná az általa „kedvezőnek” tekintett fejleményeket.

Gizenga váratlan éjszakai elszállítása Moandábn, ebbe a viláenvilvánosságtól elzárt városkába. egyre nagvobb aggodalmat kelt s feltárja azoknak a képmutató és célzatos jelentéseknek a valódi mivoltát, amelyek arról próbálok meggyőzni a világközvőleméuvt, hogy ..Kone*’'",, minden rendben van”. (MTI)

A szentatyák sírnak

• • ®

Punta del Este tanulságai

A Punta del Este-i amerikaközi értekezlet eredményeit kommentálva, a Pravda havannai tudósítója a következőket írja:

nem győzelemmel, hanem súlyos erkölcsi és politikai kudarccal végződött Kuba ellenségei számára a Punta del Este-i értekezlet.

Souvanna Phouma nyilatkozata a Pravda tudósítójának

Moszkva (TASZSZ) Souvanna Phouma, a törvényes laoszi kormány miniszter- elnöke, nyilatkozatot adott Filippovnak, a Pravda tudósítójának, ...

„A megállapodás értelmé- bea-február 2“án "Luang Pra- bangba kellett volna repülnöm^ hogy megbeszéléseket folytassak a királlyal a nemzeti egységkormány meg- nlalakításával és a Genfbe küldendő egységes laoszi küldöttség összeállításával kapcsolatos kérdésekről. Reggel azonban táviratot kaptam Boun Oumtól, amely attól teszi függővé utazásomat, hogy csapatainkat 15 kilométerre vonjuk vissza Nan-Tha várostól”. Xlymódon teljesen nyilvánvaló, hogy a vientianei hatóságok akadályozzák a laoszi kérdés békés rendezését.

Értesüléseink vannak és tájékoztattuk a nemzetközi ellenőrző bizottságot arról —. mondotta a továbbiakban Souvanna Phouma ■—... hogy a Boun Oum—

Nosavan-esoport az ország számos térségében támadást készít elő a kormány és a Patct Lao csapatainak állásai ellen.

Kénytelenek vagyunk mi is hadműveletekkel válaszolni. Ez pedig veszélyes következményekkel fenyeget.

Souvanna Phouma hangsúlyozta, hogy a rendellenes laoszi helyzet kialakulásáért, a koalíciós kormány megalakításának halasztgátásáért a vientianei csoportnak és az őket aktívan támogató Egyesült Államoknak kell viselnie a felelősséget.

Mucsonyi furcsaságok

A február végi napok akkor új tavaszt ígértek Mucsonyban. Olvadozott a téli fagy, a lenge szél a föld illatát hozta. A jéggel elment más is: a századok megsaokottsága, megváltozott a korlátolt paraszti életforma. A község a termelőszövetkezetet választotta. Akkor, 1960- ban csupán az volt, amit a gazdák összeadtak, s a bizakodás, amit a föld, a határ ígért. S voltak igazán szép tervek, elképzelések. Mire mentek?

Gyarapodtak, de...

Két év után kopogtatok újra a tsz irodájának ajtaján. Azóta önállósodtak. Az iroda a tanácsról elköltözött egy új épületbe. Az ablakból kilátni a mezőre. Távolabb azonban útját állja a tekintetnek egy sor épület. Ahol két éve még füvét ropogtattak a tehenek, major épült. Száz és száz jószágnak építettek férőhelyet, Istállót, hizlaldát, fiaztatót. Valamikor uradalom sem volt1 ekkora a környéken. És mint mondják, az idén tovább gyarapodnak., - Istállót -építenek, gépeket vásárolnak, teljesen ■ önállóak lesznek. Százezrek öltöttek testet ezekben a£ épületekben.

Lipták János, a tsz fiatal mezőgazdásza sokáig sorolja a gyarapodás részleteit. A kí- . váncsiság azonban ezekben a napokban máshol köt ki. A járásnál azt mondják, Mucsony- han nagyszerű tsz lesz. A gyarapodást látva, ez valóban így ígérkezik. A munkaegységér- viszont igen kevés. Húsz

forint alatt lesz. Nem sok, sőt inkább kevés. 600—800 munkaegység még kifizetődne egy- egy' tag esetében. Ez azonban közel sincs meg. Aki 400 munkaegységet teljesített tavaly, arra már azt mondják, jól, illetve sokat dolgozott. Sajnos, még ennyivel is kevesen dicsekedhetnek.

Törvényellenesen háztáji ló

Hogyan élnek meg azok, akiknek kevés a munkaegységük?

Ellentmondásnak tűnik, de sajnos így van: jól, egyeseknek pedig még kedvezett is az, hogy nem jártak rendszeresen a tsz-be. Ezek közül né- hányan sütögették a maguk pecsenyéjét, s aki így tett, nem is járt rosszul. Sokan, mintegy húszán, még ma is használnak, az itteni szőj árás szerint, „háztáji” lovat. Köztudomású, hogy ez törvénytelen, hiszen alakuláskor a termelőeszközöket, az igásállatot be kellett vinni a tsz-be. Be is adták, csakhogy sokan ügyeskedtek. Potom pénzért vásároltak lovat Volt, aki 5 liter borért vett. Érvet persze találtak: építkezünk. Egyik-másik gazda esetében ez igaz is volt, de az is igaz, hogy ha fuvar akadt, a lovasgazdák nem mondtak ellent. Amikor Csóré Miklósnak fel hán forgatják, hogy keveset dolgozik a tsz-ben, rokkantságára hivatkozik. Mindez csak kifogás. A bányába szívesen ment volna dolgozni. Ebben már nem akadályozta volna rokkantsága. Most azzal

| Az Epresült Államok küldöttségének, amely a befolyá- ' solás és a vesztegetés minden eszközét felhasználta, nem sikerült olyan határozatot elfogadtatnia, amely diplomáciai és gazdasági szankciókat tartalmaz Kuba ellen. Az elfogadott határozatra, amely Kubának az AÁSZ-ból való kizárását követeli, csupán azok a latin-amerikai államok szavaztak, amelyek a legteljesebb függésben vannak az Egyesült Államoktól és Latin-Amerika lakosságának kisebbségét képviselik. Az amerikai határozatot megszavazó 14 küldöttség közül tíz diktatórikus rendszert képvisel.

Emlékeztetve rá, hogy Latin-Amerika legnagyobb országul — Brazília, Argentína* Mexikó* Clúle, Bolívia és Ecuador — megtagadták a Kuba-élle- nes határozat elfogadását,

a tudósító rámutat, hogy független állásfoglalásuk dührohamot váltott ld Washingtonban. Nem nehéz megérteni az Egyesült Államok vezető köreinek elégedetlenségét. A Punta del Este-i értekezlet megmutatta, hogy az Amerikai Államok Szervezete olyan válságba került, amilyent nem látott még a pánamerikanizmus története. (MTI)

kipótolja magát, hogy a közösség, a falu rovására két lovat is tart. A fuvarozásban mások is részt vesznek. A tsz-kovácsnak, Nohaj Józsefnek a lovon kívül egy kiváló laposkocsija is van. Szabados András, Szónóczki János és több más mucsonyi gazda nevét is megemlíthetnénk itt

E cselekmények törvénytelen voltát azt gondolom, nem kell bővebben bizonygatni. A tanács — a titkár szavai szerint — már megpróbált ellene hadakozni, de sajnos ennek egyelőre a tsz vallotta kárát. A termelőszövetkezet és a helyi tanács vezetőin kívül a járási tanácsnak már régebben fel kellett volna lépnie ezek ellen, az enyhén szólva, furcsaságok ellen. Az eddigi „hadakozás” ugyanis Don Quijote harcaként eredménytelennek bizonyult Érdemes volna számadást végezni, a lovasok „saját” munkáját, bevételét illetően. Azt hiszem, ha a végeredményt hozzá adnánk a tsz jövedelméhez, aligha kellene 20 forinton aluli munkaegységről, mérleghiányról beszélni.

Aki 5 liter borért vásárolt

A tanácsházára jövet akadok össze Kaulics Illéssel. 35 éves, pirospozsgás ember. Előtte kék kötény, keze olajos, látszatra is izzig-vérig paraszt- ember. Valami szerződésügyet jött intézni. Feleségével tavaly 192 munkaegységet szerzett, O maga azonban hivatalosan nem is lépett be a tsz-be.

Miért dolgozott keveset, miért nem tagja a tsz-nek, hiszen világéletóben földművelő

Bz Izvüszlvija cikke Ceylon függetlenségi évMIóia Mtóki!

Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija pénteki száma cikket közöl Ceylon függetlensége közelgő 14. évfordulója alkamából. A cikkíró megállapítja, hogy a gyarmatosítás maradványainak felszámolása Ceylonban, az ország független külpolitikai irányvonala és következetesen békeszerető politikája az imperialisták gyűlöletét váltotta ki.

Az imperialisták Összeesküvőit és nem is akármilyen? Vonakodik a válasszal, jobbra, balra néz, A kérdésekre nem vág rossz arcot, sőt olykor hunyorít is egyet, huncutul. Mond valamit: építkezett, talpra akart állni, meg egyebek. Azt mondja, csak úgy hajlandó nyilatkozni, ha elmegyek hozzá és . körülnézek a portán. Nehezen, de aztán mégis megegyezünk. Jó mesz- sze, a falu végén lakik, de a háza már messziről feltűnik. Van vagy 30 méter hosszú, s mivel a porta lejtős, a fal- magasság még 6 méteren is túl van. Hátul csűr, amelyben elfér még 28 szekér takarmány is, ólak, az épület alatt istálló, nyári konyha, pince. Gazdálkodó ideálisabb házat nem is kívánhat. Kaulics Illés büszkén mutogatja mindezt, továbbá az istállóban ab- rakoló három növendéket, a négy klsborjút, meg a malacokat is. Mindez valóban szép.

— Tehát ezért nem tudott a tsz-ben dolgozni?

Bólint, s hunyorít egyet. Mert bizony a 192 munkaegység az igen kevés, sok helyen egy asszony is többet teljesít. Nem szépíti a dolgot. Elmondja, hogy azért nem lépett be hivatalosan a tsz-be, mert bányába akart menni dolgozni, hogy „talpra álljon”. Ennél jobban talpra állni, nem tudom, hogyan lehet. Természetesen ő is tartotta a mondást: aki házat épít, élőbb lovat vegyen. S nem is volt rossz vétel, 5 liter direkttermőért kapott egyet. Ezzel fuvarozott haza, több mint ezer mázsa építőanyagot. Amikor már vége volt a munkának, a lovat

vések láncával veszik körül Ceylont, meg akarják bontani az ország egységét.

A gyarmatosítók ügynökei a függetlenségi évforduló küszöbén puccskísérlettel próbálkoztak. A ceyloni kormány azonban keresztülhúzta az aljas számításokat, az összeesküvést leleplezte, vezetőit ártalmatlanná tette.

Az összeesküvés meghiúsulása nemcsak a ceyloniak éberségéről tanúskodik,

hanem a szabadsághoz és a függetlenséghez való hűségükről is.

Az Izvesztyija cikke megemlékezik azokról az eredményekről, amelyeket Ceylon a politikai függetlenség megerő sítése és a nemzetgazdaság fejlesztése terén ért el. Emlékeztet a cikkíró arra a baráti segítségre, amelyet a Szovjetunió folyamatosan nyújt Ceylonnak gazdasága fejlesztéséhez.

egyenesen vágóhídra kellett küldeni.

Azt mondtam, izzig-vérig parasztember. Ez igaz. Ö maga is állítja, hogy szinte belehalna, ha nem arathatna, nőni vághatná a rendet a lucernásban, szóval húzza őt a föld és előbb-utóbb otthagyta volna a bányát emiatt. Ennek csak a fele igaz, a bánya nem. A magánérdek vitte eddig, s ezt akkor is meg kell állapítani, ha Kaulics Illés bizonyos sérelmeket is felemlít. Mármint azt, hogy a tsz vezetősége állítólag elirányította őt Is, meg a feleségét is az állattenyésztéstől. Ez lehet, hogy hiba volt, de arra nem volt ok, hogy hátat fordítsanak a tsz-nek, s csak kimondottan a maguk érdekében tevékenykedjenek. Igaz, sokat kellett dolgozni az építkezéskor, de azért a tsz- ről sem lett volna szabad megfeledkezni.

Nézzük meg a sógort

Estébe hajlik az idő, mert sokáig vitatkozunk Kaulicsék- nál. Ám megegyeztünk. A vélemény marad, a tényeket nem lehet megcáfolni. Estefelé a szomszédban lakó sógor, Szó- noczki János is átjön. Vonakodva nyújt kezet, mondván, hogy ő dolgozik, és hát ilyen kézzel nem lehet... Kaulics rámkacsint, hív. s követnem kell. Nem máshová, mint a sógor házához, amely nem kisebb és nem csúnyább, mint az övé. És mire lehet büszke a gazdaember? Arra, ami az istállóban látható. Amint befordulunk az udvarra, ki kell kerülni egy földdel megrakott szekeret. A szekér előtt két

szürke. Tréfás megjegyzést hallok, mert közbe a sógor is utánunk eredt.

— Háztáji ló .:.

S ami az istállóban van, azon nem lehet nem csodálkozni Ha jól számoltam, legalább 20 marha állt a jászol előtt. Ebből 18 biztos, a tanács is megerősítette utólag, mert állítólag szerződött jószágok. Ez bizony már több a soknál. Ennyi jószágot — a törvényeket figyelembe véve —, nem lehet tartani. Hogy miből kapnak abrakot, ez máig Is rejtély előttem. Annyit tudok csak, hogy amikor részesben takarmányt kellett kaszálni, akkor Szónóczki Jánost is a tsz-ben lehetett látni, később azonban inkább csak a felesége járt el dolgozni.

Eddig a múcsonyi tapasztalatot. Többféle gondolat forog az ember fejében. Kétségtelen, hogy Kaulicsnál és a sógornál nincsen híja a gazdálkodás tudományának. Ebből a tudományból azonban a közösség vajmi keveset részel. Abból sem, hogy sokan még lovat tartanak. A dolgos, becsületes Isz-tagoknnk már régen szemet szúrt ez. Tudnak róla a helyi vezetők is. Meddig lehet még a közösség kárára gazdálkodni? Joggal kérdezik ezt mindazok, akik az elmúlt években becsülettel dolgoztak, a nehézségek ellenére is látták a tsz jövőiét,

sorsuk jobbrafordulását. A fejlődést nem lehet feltartóztatni. A mucsonyi tsz hamarosan talpra áll. Nem volt hiábavaló a lelkiismeretesek szoreosko- dása. Megvannak a továbbfejlődést biztosító alapok.

Garami Ernő

i

Tüntetés MacMillan ellen Oxfordban

Mint az AP hírügynökség jelenti, MacMillan angol miniszterelnököt Oxfordba érkezésekor többszáz főnyi tüntető tömeg fogadta. A tüntetők feliratos táblákat vittek, amelyeken nukleáris lefegyverzést követelő jelszavak voltak ol- váshatók.

MacMillan csak detektlvjeinek és testőreinek segítségéve] tudta keresztülverekedni magát a tömegen, hogy bejusson a gyűlósterembe.

Mint a hírügynökség közli, ezt megelőzően ismeretlen tettesek eltávolították MacMillan mellszobrát az épület előcsarnokából. A rendőrség később ráakadt, és még a miniszterelnök megérkezése előtt visszahelyezte‘a szobrot talapzatára.

ül SZ1ÍP Központi Bizoiiságána' íav.íütj a Francia KommuaiSla Fari Kazponli B.zot,sáphoz

Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága a Maurice Thorez eilen megkísérelt merénylettel kapcsolatban táviratot küldött a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának. A távirat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió kommunistái mélységes felháborodássál és felindulással fogadták a hírt az egyre' arcátlanabb fasiszták újabb bűntettéről.

A Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet ország egész népe forró testvéri szolidaritásáról biztosítja Franciaország dolgozóit, valamennyi demokratikus erőt, a fasizmus veszélye ellen bátran harcoló franciákat.

— Az SZKP Központi Bizottsága szilárdan hisz abban, hogy Franciaország proletariátusa és dolgozó népe, ame-; lyet a szabadságért és a de-! mokráeiáért folytatott harcá-; nak dicsőséges hagyományai lelkesítenek, tömöríti sorait é$' egyesített erejével vereséget; mér a reakciós és fasiszta ■ erőkre — hangzik az SZKP ‘ Központi Bizottságának táv-1 irata. (MTI)

!• „Boldogok a szegények i; mert övék a mennyeknek or ! szága,.Ezekkel aztán elé

i'gedjenek is meg, mert a Föle •országainak birtokba vételén

'épp eíég pályázó van már a: ;!egyházaink között is.

;• Valószínűleg az utóbbi gon •! dolat foglalkoztatja a portu igái püspöki kar nagytc.jntéiyí £szentatyáit, miközben az idé j-zett mondatot hirdetik fenn I;hangon a tömegek előtt.

A tömegek — a szentatyák •hlál jóval szegényebb emberei {'.százezrei azonban — „az ördüí •hudja m.érl”, nem akarják mái ja mennybéii országokat, he rlyettük inkább a Földnek azor jriészeit követelik magúknál í(egyre több helyen és egyr< j‘, erélyesebben), ahol két kezük i-kel művelhetik a szántóföldé í'.kct, ahol verejtékezve kibont- ’.hatják a hegyek kincseit, ahn régbenyúló gyárkolosszusoka |'és kicsiny, puha családi ottho nokat építhetnek, ahol előszói indulhatnak el botladozva va- ! lami kis cél után, ahol, hr ['szétnéznek a látóhatáron, azl | mondhatják: „hazán.. i; Maguknak akarták a töme- ; gck Goában is a földeket i hogy végre az övék legyen a ; termés, amelyet learattak ; a kincs, melyet kibányásztak a gyárak termékei, amelyekei ők készítettek, hogy végre na- Jgyobb célok felé is elindulhassanak, hogy végre ncc.sak idézgeti szavak parancsára cselc- , Uedhessenek.

I Akarták — s ha a tömegek iegyemberként akarnak valamit, annak sikerülnie kell.

I Az egykor! portugál gyarmat földjén ma már táguló tüdővel, boldog büszkeséggel tárja szét karját a goal munkás, a goat paraszt: „szabad hazám!”.

; övék a Földnek ez az országa. | A verejtékes, összeaszott barna arcok gondbarázdál mo- so'vra rendeződt'’k Goában.

És messze tőlük, valahol Lisszabonban, most fényes homlokok ráncolódnak össze, húsos alkak torzoln-k cl...

A szcntalvák sírnak.- A portugál püspöki kar szomorú hangú levelet intéz „Pót tugália és az egész világ keresztényeihez!”,

„A haza szenved Goa elvesztése miatt, amely a legdrágább kincse volt... Portugália számára komoly és siralmas idő ez..

De vajon igazán egész Portugália számára? Hogyan vélekedik erről például a társadalom egyik leghaladóbb rétege, a portugál ifjúság? Valóban siralmasnak találják-e ők is, hogy a goai nép kivi via függetlenségét? Hajlandók-e csatlakozni a szentatyák felhívásához, hajlandók-e szolgálatába állni „azoknak a hatalmas eszméknek, amelyeknek nevében még meghalni is gyönyörűség?” Azoknak az eszméknek, amelyek a „keresztény civilizációnak a tengerentúli területeken való megőrzését”, vagyis a gyarmatok feletti uralom konzerválását, illetve visszaállítását jelentik?

A választ ezekre a kérdésekre maguk a szentatyák adják meg levelükben. A portugál ifjúság nem óhajt meghalni a gyarmatokért folytatott harcban. A portugál ifjúság, a portugál nép, tapasztalatból tudja, hogy a gyarmatok kincsei eddig sem őket gazdagították... A püspöki kar tehát méltán siránkozik levelében;

„Az ifjúság nagy része hajlik azokhoz az eszmékhez, irányzatokhoz és áramlatokhoz, amelyeknek alapja: isten létének tagadása” és a „jövő meg- valósíthatat’an ideáljaiért való harc”. És elismerik, hogy egs-rc kevesebben tartják már be a katolikus doktrína követelését, amely szerint minden ember „szüntelenül és odaadó ■ an engedelmeskedjék a hatóságoknak és ne adja el magát a lázadás szellemének”.. *

Ezért sírnak tehát a szent- atyák Portugáliában. És közben görcsösen kapaszkodnak *— évszázadok óta erősnek, kényelmesnek tartott — székeikhez. Pedig talán már nem is olyan erősek és nem is oivan kényelmesek azok a székek..*

Ik A.