Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-04 / 29. szám
Világ proletárjai, egyesülietefcf j jgsmgMBÉ Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVIII. évfolyam 29. sxám Ara: 70 fill ér 1962. február 4, vasárnap ' Politechnikai oktatás Mai számunkból: ■ M»»H Bknabizottság-választás Blberttelepen (4. oldal) Heti napló (3. oldat) Két marék aprópénz (S. oldal) A felnövekvő gyár fS. oldal) Amíg alszik a város (6. oldal) A miskolci IV. számti általános Iskola növendékei a tantervnek megfelelően végzik politechnikai gyakorlataikat. Radics Zoltán nevelő a nyolcadik osztályosok egy csoportját a zárkészítés és kulcsreszelés „művészetébe” avatja be. Foto: Szabados Már két kohónál alkalmazzák az olajbefúvásos vasolvasztást Ózdon Az Özdi Kohászati Üzemekben, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen működő Hőtechnikaj Kutató Állomás dolgozóinak közreműködésével — az import koksz felhasználásának csökkentésére — tavaly kezdték meg az I-es számú kohónál az olajbefuvatásos vasolvasztási módszer alkalmazását. Az új eljárás a gyakorlatba^ igen jól bevált. Annak révén átlagosan mintegy 90 kilogrammal kevesebb kokszot használtak fel egy tonna nyersvas előállításához.- így ennél az egy kohónál tavaly körülbelül három millió főtant értékű kokszot takarítottak meg, ezenkívül mintegy 10 százalékkal javult a nyersvas minősége, s a jobb kohójárat következtében növekedett az olvasztó teljesítménye is.- A jól bevált, új olvasztási technológia alkalmazását a napokban egy másik kohónál is megkezdték, s később a harmadik nagyolvasztónál is bevezetik, miáltal további jelentős meny- nyiségű import koksz megtakarítására számítanak. .Fonócsaládok' kialakításával növelik a termelést a Miskolci Famutfonóban Ä MISKOLCI Pamutfonóban új, eredményességben sokat ígérő munkamódszer bevezetését kezdték meg néhány hónapja. Szovjet szakirodalom alapján az egyik gépcsoport-- nál úgynevezett fonócsaládot alakítottak ki. Ez azt jelenti, „Bai'agó“ betétkönyvet .váltottak a miskolci Földes Ferenc Gimnázium autószerelő szakközépiskola első osztályának tanulói A miskolci Földes Ferenc Gimnázium autószerelő szak- középiskolájának első osztályába az idén 36 tanuló. iratkozott be. Ezek a fiatalok négy év alatt nemcsak az érettségit teszik le, hanem szakmunkás bizonyítványt is kapnak. Az autószerelő szakközépiskolások — a szülői munkaközösség jaA táílyai kőbányában vaslatára — érdekes és hasznos . kezdeményezést valósítanak meg.. Elhatározták, hogy az első osztály valamennyi tanulója úgynevezett „ballagó” betétkönyvet vált. A betétkönyvbe négy éven keresztül havonta 10 forintot helyeznek el és az így megtakarított ősz- szeget csak érettségi előtt veszik ki. Ebből fedezik majd a ballagással járó költségeket. A fiatalok szombaton váltottak betétkönyvet. Kezdeményezésüket az OTP felkarolja, s a többi iskolákban is elterjeszti. hogy az itt dolgozók — az eddig} rendszertől eltérően — megosztás nélkül dolgoznak. Vagyis a fooónők is részt vesznek a leszedők munkájában és tordítva. Tehát nincs külön fonónő és külön leszedő. Minden munkafolyamatot együtt végeznek, kötöznek, elő- fonalat cserélnek, tisztogatják a gépeket stb. A gyakorlatban ez a módszer eredményesnek bizonyult Jelentősen csökkent a- leszedési idő, a gépállás és javult- a fonal minősége is. Azoknál a gépeknél, amelyeknél fonócsaládok működnek, körülbelül három-négy százalékkal emelkedett a termelés. Az elmúlt évben kilenc gyűrűs-fonógépnél valósították meg az új módszert, s ennek eredményeképpen — néhány hónap alatt — mintegy két tonna fonállal növelték a termelést. Az új évben huszonhét gyűrűs-fonógépnél alakították ki*a fonócsaládokat, ötvennégy dolgozóval. Ezek révén, több mint tíz tonna többlettermelésre számítanak. Az elmúlt évben tovább csökkent az üzemi balesetek száma A SZOT-nál most gyűltek össze az adatok az elmúlt év üzemi baleseti statisztikájának, összeállításához. Az iparban, a közlekedésben és az építőiparban az üzemi balesetek száma az 1961. évi 89 400-ról 88 299-re, ezer dolgozóra számítva 72-ről 70- ne csökkent. Jóval nagyobb a javulás a halálos balesetek tekintetében. Míg az előző évben 317, tavaly 297 dolgozó halt meg üzemi szerencsétlenség miatt, minden százezer dolgozó közül 24. kettővel kevesebb, mint 1960-ban. Jelentős a javulás a nehéziparban, ahol az adatok az öszszes baleseteknél körülbelül hét, a halállal végződő szerencsétlenségeknél 10 százalékos csökkenést mutatnak. Javult az összes balesetek statisztikája az élelmiszeriparban és a közlekedésben is, az építőiparban a halálos balesetek száma csökkent mintegy 20 százalékkal. Egyáltalán nem javult, hanem — mint már 1959. óta folyamatosan — tovább romlott a helyzet a könnyűiparban. Ezért ebben az évben a köny- nyűiparban bekövetkező balesetek számának csökkentése lesz az egyik legfontosabb feladat. Vöröskereszt a munkásszálláson Vi'.'l WW« Mintha láthatatlan knrmrslrr irányítaná a Rípck munkáját Ember alig látható, a kötöröböl a zuzalík futószalagon kerül á depóba. Innen aztán teherautókon és vasúton szállítják az ország különböző részeire a híres tállyai kövei. Az ország munkásszállásai közül a perecesi Béke és Kossuth munkásszállóban működik a legjobb Vöröskereszt szervezet. Legutóbb versenyfelhívással fordultak a szállások Vöröskereszt szervezeteihez a tisztaság, az egészségügyi felvilágosítás és az alkoholizmus elleni küzdelem fokozása, vatamint az egészségügyi állomások létesítése érdekében. A szervezet tanfolyamokat és előadásokat rendez. Népszerűsége a szállások lakói körében általános. A szervezet titkára Schmidt Istvánná, a munkás- szálló dolgozója, kiemelkedően Ijöi végzi munkáját. • 7/Vl / 7 ftoObA.. ■}?n. /O megvitatták a tanács- és a pártszervek vezetőivel, a termelőszövetkezetek munkáját segítő szakemberekkel. Az en- csi járásban ezenkívül valamennyi új termelőszövetkezet zárszámadásának lebonyolításáért egy-egy vezető beosztásban levő elvtárs felelős. Így e közös gazdaságokban nem csupán a számadatok ismertetése tölti ki az évzáró közgyűléseket, hanem a vezetőség és a tagság elmondják őszinte véleményüket egy esztendő hibáiról, eredményeiről. Nyíltan, őszintén mondanak bírálatot és önbírálatot olyan elkövetett lazaságokról, amelyek gátolták a munkát, károsan befolyásolták a közösség gyarapodását. Az ilyen közgyűlések után mindenki: vezető és tsz-tag egyaránt tudja, holnap mit kell tennie, hogyan kell gondolkoznia és cselekednie. A hasznos, előremutató termelőszövetkezeti közgyűlések egyik alapvető feltétele a jól elkészített közgyűlési beszámoló. Az a beszámoló a jó, amely nemcsak megmutatja, hanem meg is magyarázza a számadatokat, a közös gazdaság éves mérlegének alakulását. S igen sokat tehetnek az eredményes tsz-tanácskozásért a járási tanácsok szakemberei, akik a zárszámadásokat ellenőrzik, megerősítik. Hiszen látják, mit tartalmaz a vezetőség beszámolója, ismerik a termelőszövetkezet tavalyi munkáját, tehát hasznos tanácsokat adhatnak a vezetőségnek, kiegészíthetik a beszámoló szövegét Igaz viszont, hogy sok függ a tagság magatartásától is. A tsz-tagság akkor cselekszik helyesen, ha nemcsak tudomásul veszi az elnök által elmondottakat, hanem alaposan megvitatja; mi miért történt Az ilyen hasznos — természetesen nem elvtelen, személyeskedő — viták elindításához helyes, ha segítséget nyújtanak a járási szervek küldötted is. Miniszteri rendelet intézkedett, hogy a termelőszövetkezeti tagság a zárszámadással egyetemben vitassa meg az 1962. évi terveket is. Ez helyes, hiszen az elmúlt évi eredmények alapján mindjárt párhuzamot lehet vonni; milyen fejlődés várható ez évben 1961-hez viszonyítva. S maga a terv ismertetése, a terv feletti vita feltétlenül megköveteli, hogy a tagság javasoljon, gondolkozzék, tehát hasznos tanácsokat adjon maga és a közösség boldogulására. Egy-egy, az elmúlt évben számos hibával gazdálkodó közösség megtartott zárszámadása viszont arra engedett következtetni, hogy a zárszámadó közgyűlés és a tervtárgyaló közgyűlés nem „fér bele” egyetlen délutánba, egyetlen estébe. Végeredményében az sem hiba, ha a tervek megvitatásához a közös gazdaságok más napon, új közgyűlést hívnak össze. így több idő jut az elmúlt év problémáinak megvitatására és másik napon az éves terv boncolgatására. Természetesen alapvető feltétel — s ehhez a községi pártszervezetek, tanácsok vezetődnek, a járási szerveit küldötteinek jelentős segítségére van szükség — alapvető feltétel, hogy a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések egyaránt előre mutassanak; okulva a hibákból, tanulva a tapasztalatokból, a termelőszövetkezetek további erősödését, boldogulását szolgálják. Barcsa Sándor A mai napig megyénk harminchét termelőszövetkezeti gazdaságában tartották meg az évzáró (közgyűléseket. Harminchét termelőszövetkezet tagsága zárta le végérvényesen az elmúlt esztendőt, tudta meg mennyiben volt eredményes egy egész év küzdelmes munkája. Közös gazdaságaink túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka viszont még csak most készül a nagy számadásra. Most ellenőrzik az elkészített mérleget, vitatják meg, milyen legyen a vezetőség beszámolója, milyen problémákkal foglalkozzék a közösség, milyen fontos, lényeges dolgok felett kezdjenek vitát S a harminchét megtartott közgyűlés tapasztalatai azt mutatják: nagyon is alaposnak, nagyon is határozottnak keli lennie a közgyűlést megelőző vezetőségi ülésnek, haitározottabbnak és segítőbbnek kell lennie a járási szervek ellenőrző munkájának. Az eddig megtartott zárszámadások egynémelyike ugyanis nem teljesen töltötte be szerepét. A tapasztalatok szerint csak kevés helyen alakult ki az elmúlt esztendő munkáját alaposan átfogó vita, s még kevesebb helyen beszéltek határozottan arról: mit keli tenni holnap, hogyan kell dolgozni a jövőben. Pedig az ilyen vitára, az ilyeni beszélgetésre ma megyénk valamennyi termelőszövetkezetében — újakban és régiekben egyaránt — nagy szükség van. Ismeretes, hogy 1961 aszályos nyara nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Még a legösszeforrottabb közösségekben is csak gyors felismeréssel, határozott intézkedésekkel kerülhették el, hogy a szárazság ne okozzon jelentős kárt Termelőszövetkezeteink jelentős része viszont csak az elmúlt évben kezdett munkához, így a tapasztalatlanság, a kezdeti gondok gyengítették az objektív nehézségekkel harcot folytató fiatal tagság erejét így termelőszövetkezeteink egy része nem érte el a tervezett eredményt Volna és kellene is tehát miről beszélni. A damaki termelőszövetkezet berkedben is voltak és vannak problémák. A közgyűlési beszámoló mégis csupán a számadatok felsorolására szorítkozott. Elmaradt az indoklás, elmaradt a hibáik okainak boncolgatása, de elmaradt az eredményesebb holnap tervezgetése is. Természetes, hogy ez elsősorban a termelőszövetkezet és a község vezetőinek, másodsorban az illetékes járási szervek vezetőinek, munkatársainak kissé felületes előkészítő munkájából adódott. S a damaki példa nem egyedülálló. A megyei tanács vezető szakembereinek véleménye szerint az edelónyi és más járások területén eddig megtartott közgyűlések nem töltötték be döntően fontos szerepüket. Pedig a közgyűléseken jelen vannak a termelőszövetkezet, a község vezetőin kívül a közös gazdaságokat segítő, munkájukért hivatásuknál fogva felelős járási szervek küldötted is.-r , __._____nem lehet T ermészetesen egyforma, nem készülhet egy sémára valamennyi termelőszövetkezeti vezetőség szöveges mérlegbeszámolója, hiszen ahány termelőszövetkezet, annyi probléma. A miskolci és az encsi járás vezetőinek intézkedése mégis nagyon helyes: egy-egy termel^X'zö^étífezet vezetöségé- VeL£ kozöíiör^aunta-közgyűlési ^Jezémolót ~ Ipszítettek, ezt Előremutató közgyűléseket!
