Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

Szombat, 1982. január 13. ESZAKMAGYARORSZAG 3 I Miskolci Könnyügépgyár mttszinltervéről JA Miskolci Könnyűgép­gyár udva- tén mintegy félszáz mező- gazdasági szivattyú sorakozik, beljebb ládasor. A ládákban hűtőbattériák, amelyek hama­rosan elindulnak a Szovjet­unióba. Ez a kép a gyárakat ismerő embernek sokat mond. A Könnyűgépgyárban alig több mint évtizede, és alig fél­száz ember kezdte meg a munkát. Egy évtized alatt az üzem modern gyárrá fejlődött és olyan ütemben, hogy egyes üzemrészei már kiszorultak Ongárai A Könnyűgépgyár ügyes és talpraesett fizikai és műszaki gárdája igyekszik eleget tenni a hazai és kül­földi megrendeléseknek. Töb­bek között öntözőszivattyúkat gyártanak a mezőgazdaságnak, lengéscsillapítókat az autó­iparnak, akkumulátorokat a vasútnak. Mintegy 25 országba szállítanak különféle típusú diesel-motoros emelő targon­cákat, szivattyúkat, hűtő- alagutakat, Az élet, a technika fejlődése állandóan és sürgetően köve­tel új gyártmányokat, a meg­lévők korszerűsítését, a tech­nológia fejlesztését. A gyárban számolnak az igények növeke­désével. A műszaki fejlesztési osztály — Kozaróczy Miklós vezetésével — igen körül­tekintően készítette el az öt­éves terv második évére szóló műszaki intézkedési tervet. A Könnyűgépgyárban 17 új gyártmány konstruálását, gyár­tását vették tervbe, többek között mezőgazdasági szivaty- tyúét is. E szivattyú gyártását az elmúlt évben kezdték meg. Tizenhárommillió forint a géppark bővítésére Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben az idén a géppark bővíté­sére 13 millió forintot költe­nek. Ebből — többek között — négy baggert, továbbá mint­egy tíz diesel-motoros targon­cát szereznek be az anyag- mozgatás könnyítésére. A kar­bantartó munkákat új maró-, illetve köszörűgéppel javítják, a tűzállóanyaggyár részére pe­dig korszerű téglaprést vásá­rolnak. Erdész lakótelep épül Miskolcon ' Miskolcon, a Keletbükki Ál­lami Erdőgazdaság központjá­ban az erdőgazdasági dolgozók régi kívánságára, Lillafüred felé, a Bükk festői környékén, mintegy 40 hektárnyi területet jelöltek ki erdészeti lakótelep építésére. Az erdészeti dolgo­zók 200—250 négyszögöles tel­keket vásároltak, majd saját erejükből, az erdőgazdaság se­gítségével tavaly megkezd téli az építkezést. Egyelőre 37 házhelyet mér­tek ki a lillafüredi, a parasz- nyai, a bányabükki és más er­dészetek dolgozóinak. Az erdő- gazdaság terméskővel, mésszel, építési fával is segítette a csa­ládi házak építését. Az építke­zés jó ütemben halad, s már több mint 10 házat falaznak. Ez 900—1000 liter vizet ad percenként, de ebben az év­ben elkészítik a percenként 2000—2400—3500 liter vizet adó szivattyú prototípusát is. A gyárban 1959-ben meg­kezdték a hajószivattyúk gyár­tását. Noha ezek beváltak, a gyárban már nem tartják elég korszerűnek. Tavaly — a Ganz-MAVAG-gal kooperál­va — megkezdték átkonstruá­lását. Egy szivattyú prototípu­sát már el is készítették. Eb­ben az évben valamennyi tí­pusfajta prototípusát legyárt­ják és a következő években megkezdik a sorozatgyártást. A Könnyűgépgyár a világ­piacon elsősorban a diesel­motoros emelőtargoncájáról ismeretes. Pedig csak 1959-ben kezdték el sorozatgyártását. Az elmúlt évben — a gyakor­lati tapasztalatok alapján — kisebb korszerűsítéseket alkal­maztak rajta. Átalakították a kormányszerkezetet, megvál­toztatták az ellensúlyozást, különféle hidraulikus és mechanikus megfogószerkeze­teket készítettek. Ebben az év­ben további, újfajta megfogó­berendezéseket készítenek. Jö­vőre gyártják le a hidraulikus téglaemelő prototípusát, amely — a gyárban úgy vélik — igen keresett cikk lesz az építőiparban. A konstruktőrök most a targoncacsalád kiala­kításán dolgoznak. A követke­ző években így gyártanak targoncákat, egy és öttonnása­kat is. Nagy figyelmet fordíta­nak a gazdaságosságra, az anyagtakarékosságra. Elhatá­rozták, hogy a konstrukciókat felülvizsgálják, nem lehetne-e gazdaságosabban, kevesebb anyag felhasználásával elké­szíteni. A hozzávetőleges becs­lés alapján ez a felülvizsgálat és az ezt követő intézkedések körülbelül egymillió forint hasznot jelentenek; az új gyárt­mányok ké­szítésén, a meglévők korszerű­sítésén kívül nagy figyelmet fordítanak az új technológiák bevezetésére, a meglévők kor­szerűsítésére is. Többszáz al­katrész készítésénél vizsgálják meg, hogyan lehetne azokat fejlettebb termelési eszközök­kel megmunkálni. Vannak kü­lönféle automata gépek, fél­automaták, amelyek nem üze­melnek teljes kapacitással. Megvizsgálják, hogy a revol­ver-esztergagépeken gyártott alkatrészek közül melyiket le­het áttervezni programvezér­lésű automata és félautomata gépekre, és fordítva; Tavaly — először* a cső­karima fúrásánál — megkezd­ték a célgépesítést. Az addigi egy fúró helyett egyszerre több fúró dolgozik az anyagon. Ezzel egyharmadára csökken­tették a megmunkálási időt. Ez nyilvánvalóan kihatással van a termelékenység növelé­sére, az önköltség csökkenté­sére. Ebben az évben már nemcsak a csökarima fúrást, hanem a megmunkálást is agregátegységgel akarják el­végeztetni. Régebben a szer­számgépágyak harántolását kézi erővel végezték. Tavaly házi konstrukcióval, házi ki­vitelezéssel célgépet készítet­tek, és most ez munkálja meg az említett alkatrészeket. Fog­lalkoznak azzal is, hogyan le­hetne fejleszteni a szalagsze­rű szerelést, például a targon­cacsoportnál, a végszerelésnél. Az akkumulátorok gyártásá­nál gondot okozott, hogy a festék nem sokáig védte a fémtestet. A folyadék igen hamar megkezdte marását. Most a fémtesteket műanyag­gal vonják be, mely igen jó védőanyagnak bizonyul. Ebben az évben tovább kísérleteznek a műanyagok szélesebbkörű felhasználására, a színes fé­mek helyettesítésére. Így pél­dául a bronzszivattyú járó­kerekek helyett precíziósán öntött, műanyagai bevont ke­rekeket akarnak alkalmazni. Ezért fejlesztik precíziós ön­tödéjüket is. Foglalkoznak többek, között azzal is, hogyan hasznosíthatnák a gyárkémé­nyeken eltávozó füstgázt. Mintegy 3 millió forint költ­séggel új, kísérleti műhelyt létesítenek. feladatok si­keres meg­valósítására az újítási osztály is elkészítette a maga tervét. Ügy tervezik, hogy a gyár újí­tói mintegy 8 millió forintot takaríthatnak meg ebben az évben. Az újítók elé tárják, milyen alkatrészek kidolgozá­sában, milyen technológiai megoldásban várnak segítsé­get. Mindez arra mutat, hogy a műszaki fejlesztés a gyár egész kollektívájának szívügye. Nemcsak elfogadják, hanem várják — sőt célprémiummal is jutalmazzák — a dolgozók hasznos javaslatait. Ez már eleve sejtteti, hogy a gyár dol­gozói ebben és a következő évben szerte a világon tovább öregbítik a magyar ipar hír­nevét Csorba Barnabás A műszaki A gyárban Kohász technikumi tanulók segítsége a hámori iskolásoknak Példás segítőkészségről tet­tek tanúbizonyságot a diós­győri Kohóipari Technikum ta­nulói. Nemrég arról szereztek tudo­mást, hogy a hámori általános iskolások politechnikai oktatá­sához nincs elegendő felszere­lés és kézi szerszám. A techni­kusjelöltek nem késlekedtek, hanem szabadidejükben — fő­leg a karácsonyi szünidőben — kalapácsokat, fémfűrészkerete- ket, kémcső állványokat csa­varhúzókat összesen mintegy száz kéziszerszámot készítettek s ezeket tegnap átadták a há­mori iskolásoknak. Az értékes felszereléssel körülbelül 50 hámori általános iskolás poli­technikai oktatását könnyítik meg. Pesti kiszesek Borsodban A napokban hatalmas, piros Ika­rusz autóbusz állt meg a Magyar Honvédelmi Sportszövetség tapol­cai üdülője előtt. 42 jókedvű fia­tal szállt le a gépkocsiról. A bu­dapesti Bolyai János Textiltechni­kum KISZ-titkárai, kultúrosok, szervező titkárok látogattak három napra megyénkbe. Programjukban szerepelt Miskolc és festői környékének megismeré­se, aztán a n. félév teendőit tár­gyalták meg. Ezenkívül — a fiata­loktól szinte szokatlanul komoly hangon értekeztek a vezetés prob­lémáiról. A tárgyalásokon kívül futotta az időből mókára, vidám­ságra is. Kirándultak Lillafüredre^ gyönyörködtek a vízesés téli pom­pájában, majd Ömassára indultak. Itt két csoportra oszlottak a fiata­lok: Egy részük ,,megszállta” az őskohó fölötti magaslatot, a má­sik csoportnak rohammal el kel­lett azt foglalnia és az alkalmi zászlót, egy piros sálat kellett zsák­mányolnia a védőktől. Mind a tá­madók, mind a védők, hógolyóval csatáztak. Olyan havasak lettek, hogy csata után az egész sereg elmehetett volna hóembernek. Egy- egy célt tévesztett hógolyó olykor eltalálta valamelyik vezetőt, de ha­rag nem lett belőle. A .fiatalok el­ismeréssel nyilatkoztak Miskolc megváltozott képéről, az új lakó­negyedekről és megígérték, hagy nyáron újabb, hosszabb ideig tar­tó kirándulást szerveznek a Bükk- be. előtt. Szabados Tüdőgyógyászok és közegészségügyi szakemberek ankétja a tbc megelőzéséről Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének egészségtudományi és tbc- tüdőgyógyász szakcsoportja pénteken ankétot rendezett a tbc megelőzésének járvány- tani és közegészségügyi kér­déseiről. Előadást dr. Böszörményi Miklós, az országos Korányi Tbc Intézet igazgató-főorvosa tartott. Az előadást széleskörű vita követte; Fejtrágyázás megyénk termelőszövetkezeteiben Borsod megyében, a kedve­zőtlen száraz őszi idő után a gyengén fejlett kalászosokra jó hatással volt a decemberben hullott hótakaró. A szeszélyes időjárás következtében azon­ban sokfelé a 10—15 centimé­teres hó is elolvadt, s a de­cemberi dermesztő hidegek kedvezőtlenül befolyásolták az alig bokrosodott búzák fejlő­dését. A nagyobb terméshozamok elérésére és a növényzet meg­erősítésére a tsz-ek 180 000 mázsa műtrágyát igényeltek. Ennek nagyobb része már meg is érkezett a tsz-ekhez. A ja­nuári enyhe időjárást kihasz­nálva a tsz-ek hozzákezdtek a fej trágyázáshoz. Két nap alatt kézzel és géppel 2000 holdon szórták el a nitrogén műtrá­gyát. Különösen az abaujszán- tói, a mezőkövesdi és a sátor­aljaújhelyi járásban halad len­dületesen a munka. A nappali felmelegedés igen kedvezett a műtrágyaszórásnak. A gyenge olvadás következtében a mű­trágya a növény gyökérzetéhez. jutott. Zárszámadás előtt Tolcsrán Autóbuszalkalmazottak sztrájkja New Yorkban Hol az Ultra? Asszonyok mérgelődtek a minap. Ilyenformán: — Mégiscsak borzasztó ... Nem tudok mosni! Hova tűnt az Ultra? Sehol se lehet kapni, s ha kérdi az ember, csak a vállukat vonogat- ják... Szegény asszonyok — mondtam magamban. — Tényleg , bosszantó lehet, nem tudnak mosni egy ilyen apró cikk hiánya miatt! De szóból ért az ember, ezért hát megkérdeztem az Illatszerboltban: hol az Ultra? Valóban megvonták a vál­lukat. Tfe mintegy tehetet­lenül és belefásulva a kér­désbe. — Kérem — fogott hozzá mégiscsak a magyarázathoz < a csinos eladónő —, nem i győzzük magyarázni az asz- szonyoknak, hogy az Ultra mosogatópor és nem mosó­por ... Eszi a ruhát... Az ételzsírok oldására készítet- ték ... Külföldi áru, nincs mindig, pláne, ha elviszik a ' nagymosásokhoz... , S végigmutatott a pulton, amelyen Tisztaság, Rapid! Rádión, Ideál sorakozott, a mosogatáshoz meg a Tip. A hazai Ultra... (he) Január első hetében sztrájkba léptek New York egyik negyedé­ben a Fifth Avenue Coach Lines buszvállalat dolgozói, miután az új szerződésről folytatott tárgyalásokon nem sikerült megegyezniük á munkaadóval. A képen: a sztrájkürcik plakntbkkal állnak a vál­lalat egyik garázsa előtt. táji után is megkapjuk a nagy­üzemi felárat. Családonként 600 négyszögöl terület jár egy- egy tagnak, s erre az elmúlt ősszel kereken tízezer forint tiszta pénzt fizettünk ki min­den családnak, csupán a ház­táji szőlő jövedelmeként. — Ez volt tehát nálunk az első pénzosztás. A második, a mostani, természetesen még különb lesz, hiszen év elején 39 forintra terveztük egy-egy munkaegység értékét, és aszály ide, aszály oda: ennél 28 szá­zalékkal többet, 51 forintot fi­zetünk ki. Havonta 20 forint előleget fizettünk rendszere­sen minden munkaegységre, ezenkívül egységenként 10 fo­rintra rúg az az érték, amelyet az év folyamán természetbe- niek címén kiosztottunk. A további 21 forintot a zárszám­adási közgyűlésen fizetjük ki. VALÓBAN, meglepően szép eredmény. Nem is állhattuk meg szó nélkül, hogy részle­tesebben ne kérdezősködjünk. Hiszen tudvalevő, hogy az el­múlt gazdasági esztendőben igen sok közös gazdaságban problémát okozott a szokatla­nul hosszú nyári szárazság. Hogyan tudták hát a tolcsvai- ak ezt a kiváló eredményt el­érni? — Ennek egyetlen „titka” és alapja van, éspedig a tsz-gaz- dák szorgalma, lelkiisrperetes munkája — magyarázta Hege­dűs elvtárs. — Erre pedig a mi gazdaságunkban különösen nagy szükség van. Jövedel- münk 90 százalékát ugyanis a szőlő és az állattenyésztés adja, márpedig mindkét ter­melési ág igen meghálálja a gondos, szakszerű munkát. A mi szövetkezetünkben, ha esett, ha fújt, vagy fagyve- szély, peronoszpóra fenyege­tett, a gazdák az utolsó embe­rig a határban, a szőlóföldeken voltak; kaszáltak, kapáltak, füstöltek, permeteztek, ahogy a munka megkívánta. — Hogy csak egy esetet mondjak a sok közül. Az aszály beállta előtt történt, hogy határrendezés során visszakaptunk a szomszédos Vámosújfaiutól 43 hold ka­szálót. Sürgősen vágni kel­lett, hogy el ne öreged­jen a fű. Azonnal, az első szó­ra előállt 56 ember, három brigádvezetővel, tsz-elnökkel, és két vasárnap levágtuk, megszárítottuk, összegyűjtöt­tük, bekazlaztuk a kitűnő mi­nőségű réti szénát. Jól is jár­tunk vele, mert jött az aszály, később kevés takarmányt ta­karíthattunk be. így most nagy segítséget jelent az állatok át- teleltetésénél ez a váratlanul szerzett 350 mázsa széna. — De ugyanez a szorgalom, a közös gazdaság szeretete jel­lemzi egész évi munkánkat. Szereztek is tagjaink szépen munkaegységet: Maczel István egyedül dolgozik és 500-ra rúg munkaegységeinek száma, Pau- leczki Gyula 410-et, Tóth Jó­zsef 380-at, Somogyi Ferenc 370-et szerzett, de még az asz- szonyok és a nyugdíjasok — mint özv Barkó Pálné, a 70 éves Bordás Imre, vagy a 72 éves Kovács András — köny­vecskéjébe is beirtunk 200— 250 egységet. így aztán nem ritka az olyan család, ahol a férj és feleség egész évi ke­resete — a háztáji jövedelmé­vel együtt — eléri a 40 ezer forintot. ELÉGEDETTEN, a jól vég­zett munka melengető érzésé­vel várják hát a tolcsvai Bé­keharcos gazdái a közeledő zárszámadást. fh. » MEGSZOKOTT dolog már évek óta, hogy a tolcsvai Bé­keharcos Termelőszövetkezet a járásban mindig az elsők között végez a zárszámadással. Ez kétféle értelemben is megfe­lel a valóságnak: egyrészt úgy. hogy a hegyaljai, a hegyközi és a bodrogközi közös gazda­ságok közül a legjobb ered­ménnyel zár, másrészt idő­rendben is igyekszik minél előbb pontot tenni az elmúlt esztendőre, hogy minden ere­jét és figyelmét az új gazda­sági esztendő tennivalóira for­díthassa. Amint Hegedűs And­rás elvtárstól, a tsz elnökétől megtudtuk, így lesz ez most is. Bori János könyvelő már bent járt Sátoraljaújhelyen, és mi­helyt a járási mezőgazdasági osztály jóváhagyja a leltározá­si, a könyvelési, a tervkészíté­si munkákat, azonnal megtart­ják a zárszámadási közgyűlést. — És mit mutatnak a köny­vekben a számok? — kérdez­tük az elnöktől. — Elégedettek lehetünk az eredménnyel — hangzott a szerény válasz —. annál is in­kább, mert nekünk a januári zárszámadás tulajdonképpen második pénzosztásnak számít. Az elsőt minden évben köz­vetlenül a szüret után tartjuk. Háztáji szőlőföldjeinket ugyan­is mi nem szétparcellázva osztjuk ki, hiszen a földek kü­lönböző minősége miatt a sző­lőnél ez nagy igazságtalansá­got idézne elő. Meg aztán az emberek egy kicsit hajlamo­sak arra, hogy a háztájit gon­dosan művelik, a közössel vi­szont már nem törődnek any- nyit. Ezért nálunk úgyneve­zett „eszmei” háztáji van. vagyis a háztájit a közössel együtt műveljük. A mustot is együtt szerződjük, a tsz-ével együtt értékesítjük, így a ház-

Next

/
Thumbnails
Contents