Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

h A századik csapolás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XVIII. évfolyam 6. szám 1962. január 9, kedd Az OAS tovább növeli bíínlisíáját As algériai háború egyik legvéresebb sxahassa Párizs (MTI) Az OAS múltheti gyilkos merényletei után továbbra is nyugtalan a helyzet Francia- országban. Az FKP a szombati hatalmas OAS-ellcnes tüntetés után kiadott közleményében a Polgárháború és a nyilt fasiz­mus fenyegető veszélyére fi­gyelmeztet és újból sürgeti a demokratikus erők összefogá­sát. Az elmúlt 24 óra további nagy feltűnést keltő merényle­tét Párizs szívében követték el a fasiszták. Plasztikbombát robbantottak Jean-Paul Sartre neves író lakása közelében. A robbanásnál sebesülés nem történt. Sartre nem tartózko­dott otthon, az anyagi kár azonban tetemes. Sartre több­ízben is nyilvánosan állást foglalt az OAS ellen és egyik vezetője a francia értelmiség fasisztaellenes harcának. Mar­cél Paul-t, a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának tagját, aki a háború utáni koalíciós kormányban miniszteri tárcát viselt és az OAS már többízben plasztik­merényletet követett el ellene, ezúttal halállal fenyegették meg a fasiszták. A Francia Kommunista Párt és a CGT szombat esti párizsi tüntetése, amely a tilalom és a hatalmas fegyveres készült­ség ellenére ismét több tízezres tömeget mozgatott meg, Fran­ciaországban és Észak-Afriká- ban is nagy hatást váltott ki. A francia polgári lapok is kénytelenek beismerni, hogy a kommunista párt egyre fonto­sabb tényezővé válik a fasiszta összeesküvők elleni harcban. Az OAS ugyanakkor válto­zatlanul szítja a terrorhangu­latot Algériában. Az elmúlt 48 órában több mint 30 halottja és számos sebesültje volt merényleteknek. Algírban az OAS autós banditái támadást intéztek az arab tömegszállás ellen. Géppuskákkal lőttek és' J gránátokat dobtak az algériai- > akra. A merényletnek 11 halá­los és sebesült áldozata volt. Algír arab lakossága el­lenakcióval válaszolt, kőzáport1 ► zúdított az ultrák autóira, ba­rikádokkal torlaszolta el az utcákat. A rohamcsendőrök nagy készültséggel vonultak ki és szétverték a tüntetőket. Hivatalos jelentés szerint az év első hete a háború egyik legvéresebb szakaszát jelen­tette Algériában: 113 halott és 237 sebesült áldozata volt a merényleteknek, 41 halott és 72 sebesült európai volt, ezek­nek egy része ugyancsak az OAS bűnlistáját terheli. Egy hónapja állítottak üzembe Ózd on a m. sz. Marz-kemencét. Január 5-én csapoltak az új kemencéből. jubilált; századszór Szabados Mikojan és Sekou Touré beszéde a conakryi kiállításon Conakry (MTI) A Guineái Köztársaság fő­városában, Conakryban szov­jet ipari és kereskedelmi ki­állítás nyílt. A kiállítás ünne­pélyes megnyitásán részt vett a Guineában hivatalos látoga­táson tartózkodó Mikojan szóvjet miniszterelnökhelyettes «s kíséretének tagjai, Sekou Touré guineai elnök és más guineai vezető személyek. A megnyitó alkalmából Mikojan es Sekou Touré beszédet mon: dott. Mikojan kijelentette, hogy a szovjet kiállítás feladata a Szovjetunió megismertetése Guinea népiével, s ezáltal a két ország közötti kapcsolatok erő­sítése. a továbbiakban meg­állapította, hogy a Szovjetunió hatalmas gazdasági, tudomá­nyos és társadalmi fejlődésé­nek forrása a szocialista társa­dalmi rend. — Korunkban a háború el­kerülését — mondotta — a szo­cialista országok közössége, a gyarmati igát lerázó népeknek, önálló úlra térése, a nemzet­közi munkásmozgalom és a bé­ke világmozgalom ereje teszi lehetővé. A béke legfőbb biz­tosítéka — a Szovjetunió és az egész szocialista tábor hatal­ma. Mikojan hangsúlyozta, hogy az SZKP, a szovjet nép és a szovjet állam soha nem választotta el a kommunizmus építését a gyarmati népek fel- szabadulásáért folytatott harc­tól. Sekou Touré guineai elnök beszédében kijelentette, hogy Mikojan guineai látogatása bi­zonyítja, hogy a kapcsolatok felvétele óta milyen jelentősen Ismét a Szemere utcán erősödött a Szovjetunió és Guinea között a gazdasági és kulturális együttműködés. Se­kou Touré megemlékezett ár­iéi, hogy a Szovjetunió egyike volt a fiatal Guineai Köztársa­ságnak segítséget nyújtó első államoknak. A Szovjetunió mindig olyan politikát folyta­tott, amely lehetővé tette a- gyarmati népiek felszabadulá­sát A guineai szovjet kiállítás» — jegyezte meg Sekou Touré — nagy érdeklődést vált ki az. országban, ami a guineai nép­nek létfeltételei megújítására való törekvését példázza. Vé­gezetül kijelentette: Testvéri üdvözletünket küldjük az önök kormányának és kor­mányfőjének, Hruscsov úrnak, a gyarmati népek teljes fel- szabadulása és a világbéke ér­dekében kifejtett erőfeszíté­seiért. Éljen a Szovjetunió és a Guineai Köztársaság barát­sága és együttműködése! Újszerű, gyorsan száradó zománcfesték gyárfását kezdik meg Tiszapalkonyán EGY ÉVVEL ezelőtt kezdte meg munkáját a Tiszavidéki Vegyikombinát Lakkfesték és Mügyantagyára. A fiatal üzem vezetői egyik fontos felada­tuknak tartották, hogy a dolgo­zók mielőbb megismerjék a gyártási technológiákat és tö­kéletesen elsajátítsák a bonyo­lult gépi berendezések kezelé­sét. Amikor ez sikerült, a mű­szakiak az üzem jól felszerelt laboratóriumaiban kísérleteket kezdtek új festékfajták előállí­tására, hogy Tiszapalkonya gyártmányait megismerjék az ország határain túl is. A mun­ka eredménnyel járt. Hazai alapanyagból újszerű műanyag falfestéket készítettek. A zo­mánchoz hasonló. Wallkyd ne­vű falfesték rövid idő alatt ki­Aláírták a magyar—jugoszláv kulturális munkatervet A Kulturális Kapcsolatok In­tézete és a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság budapiesti nagykövetségének képviselői között 1961. december 21-től 1962. január, 6-ig tárgyalások folytak Budapiesten az 1962— 63. évre vonatkozó kulturális munkatervről. A tárgyalások eredményeként létrejött kultu­rális munkatervet 1962. január 8-án magyar részről dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének ügyvezető el­nöke, jugoszláv löszről Mirko Tepiavac, a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság magyaror­szági nagykövete írta alá. A munkaterv közoktatásügyi, kulturális és tudományos szak­emberek cseiéjét teszi lehetővé és támogatja a két ország tu­dományos, oktatásügyi és kul­turális intézményeinek együtt^ működését. Levelező tagozat a mezőtúri gépésztechnikumban A földművelésügyi miniszter rendeletére a már működő nappali tagozat mellett leve­lező oktatást is szerveznek a Mezőtúri Felsőfokú Mezőgaz­dasági Gépésztechnikumban. A hároméves levelező tagozatra jelentkezhetnek a párt- és ta­nácsi szervekben, gépállomá­sokon, termelőszövetkezetek­ben, állami- és tangazdaságok­ban dolgozó, érettségivel és öt­éves szakmai gyakorlattal ren­delkezők, huszonöt évtől negy­ven éves korig. Lehetőséget biztosítanak a felsőfokú okta­tásban való részvételre az érettségivel nem rendelkező szakmunkások számára is. A nyolc általánossal, vagy az azzal egyenértékű iskolai bizo­nyítvánnyal, illetve szakmun­kás bizonyítvánnyal rendelke­zők részére, levelező úton, hat­hónapos előkészítő tanfolyamot szerveznek. A felvételhez szük­séges iratokat január 20-ig kell megküldeni a mezőtúri gépész­technikum igazgatósága cí­mére. vívta a szakemberek elismeré­sét és ma már számos lakóhá­zon alkalmazzák a belső és külső falak színezését. A mű­szaki és fizikai dolgozók ösz- szefogásának másik eredmé­nye, hogy az új gyárban — fennállásának első évében — a kereskedelem kérésére, terven felül, egymillió kilogramm, különböző szintetikus festéket készítettek és ebből már expor­táltak is Irakba, valamint a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba. Az új esztendőben az 1961-es év tényleges termelésénél mintegy 20—22 százalékkal több festéket kell gvártani az üzemben. A megnövekedett feladatok sikeres elvégzésére a dolgozók időben felkészültek; egy új festékfajta gyártásával öregbítik gyáruk jó hírnevét. Ezt a gyorsan száradó, tényál­ló és tartós zománc festéket — amelynek kísérleteit már befe-_ jezték — „Progress”-nek ne­veztek el. Az új zománcfesté­ket a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói gyakorlatban is kipróbálták. Az eredmény felülmúlta várakozásukat. A vállalat műszaki szakem­berei szerint az új magyar zo­máncfesték felhasználásával lényegesen meggyorsul az egyik leglassúbb szakipari munka, az ajtók és ablaktokok festése, valamint fényezése. Megállapították, hogy a tisza- palkonyai zömáncfesték hideg időben is könnyen kenhető, függőleges felületen sem cso­rog el, tartós, fényálló és ami lényeges. 50 perc alatt porszá- raz. A Progress zömáncfesték üzemszerű gyártását még eb­ben a negyedévben megkezdik Tiszapalkonyán és az hamaro­san kapható lesz az üzletekben is. Megyünk ‘■"“S* az udvaron. Dér ezüsttel meghintett fenyők bó­logatnak felénk. Amint a fák alá érünk, csipetnyi zuzmara- pamacsokat rázogat ránk a szél. Az udvár közepén vastag­falú, sárga épület komorlik méltóságteljesen, gőgösen — szánalmas ez a nagyúri gőg, hiszen külsején nem egy folt éktelenkedik. Kapaszkodunk a lépcsőn. Amint kezem ráte­szem a kilincsre, simaszőrű vizsla tápászkodik fel az egyik ajtó előtt a háncsból font láb­törlőről, s gyanakodva les rám, van-e merszem benyitni? Van. Vidáman nekemesik, mintha gazdáját lelte volna meg bennem. A tolcsvai Békeharcos Ter­melőszövetkezet irodáját kere­sem. Benyitok egy ajtón s már ott is vagyok, öszhajú ember kapja fel fejét a papírokról, s szemüvege alatt méreget: „no, ez vajon hány percet, vágj' ta­lán órát akar ellopni tőlem? Mert mintha összebeszéltek volna, egymásnak adják a ki­lincset a kiküldöttek, nem hagyják dolgozni az em­bert ...” Megnyugodva, barát­ságosan fogadja köszönésemet, látja, nincs nálam aktatáska, nem hoztam paksamétékat és vinni se akarok mást, csak va­A tizenkettedik zárszámadás lami jó hírt — egy esztendő jó híreit. — Most éppen az esztékát tudtuk le — tesz elém egy nyomtatványt. '— Kifizettünk mindent, néhányszor tíz fo­rinttal még túl is teljesítettük. Bori János főkönyvelőnek és Kővári Béla könyvelőnek most — ahogy ők mondják — „meg­halni sincs ideje”. Készítik az 1961-es esztendő gazdasági mérlegét. A szövetkezet élete itt folytatódik, a rubrikák ne­kem áttekinthetetlen útvesztői­ben, számmá, megnevezéssé válva. S a sok-sok emberi moz­dulás apró számai ezer meg ezer forintokra, milliókra da­gadva ülnek három, nyoma­tékkai húzott egyenesen, akár madarak a telefondróton. — Nézze csak! — húz még egy vonást a számsor alá Bori János főkönyvelő. Az asztalra könyököl és magyarázza: —■ Pontosan kétmillió 289 ezer 51 forintot és nyolc fillért kaptunk a 81 hold szőlő termé­séért, ebből a tagok a 600 négyszögölnyi háztáji szőlőjük után több mint 10 ezer forint készpénzt vágtak zsebre. — Szép pénz, mi? — néz rám mosolyogva Kovács István párttitkár. Bólintok. Szép, hogyne lenne szép, s egyszerre elfog a kíván­csiság, vajon Waldbott báró úrnak hány holdja volt a mil­liókat érő szőlőből? Ügy két­száz hold, meg temérdek, hét­ezer hold erdeje, meg birtoka az ország különböző részein. Micsoda gazdagság! A Béke­harcosnak csak 81 hold szőlője van, meg 330 hold szántója — s ez a föld kilencven valahány családnak nyújt nyugodt meg­élhetést Akkor egy ember ké­nyelmét szolgálta. No, de valóban nyugodt megélhetést biztosít a Béke­harcos tagjainak? Immár a tizenkettedik zárszámadás előtt áll a termelőszövetkezet s még 35 forintnál alább nem osztot­tak. Ebben az évben sem lesz ok a panaszra; a súlyos száraz­ság ellenére ötven forintot osz­tanak egy munkaegységre. De nemcsak a szőlő hozta a hasz­not, szép állattenyésztésük több mint hétszázezer forint bevételt biztosított. — Most már megy itt min­den, mint az óra — mondja a párttitkár. — Becsülete van a munkaegységnek. Mindenki tudja kötelességét, tisztában van vele, hogy a rá kimért te­rületért ő felel, s családtagjait is megmozgatva iparkodik, ne­hogy elmaradjon a munkában. — A tagság elégedett? — kérdem, amire az irodaiak ne­vetve válaszolnak. Mondják, mutassak nekik egy teljesen elégedett embert, aki ne vá­gyódna egyre többre. Elégedet­tek, de nem sokallják kerese­tüket, mert ennél már nem egyszer osztottak többet. — Már sokat kiosztottunk, de azért tagjaink a zárszám­adásról sem mennek üres zseb­bel haza — még úgy 650 ezer forint körül osztunk. Tizenötö­dikén erősítik meg a mérle­günket. Van még munkánk bőven, egy fillér nem sok, annyi se maradhat ki a számí­tásból. A vasárnapot is ezzel kell iöltenünk — lenget meg a főkönyvelő egy halomnyi papírt. A tolcsvai Békeharcos Termelő­szövetkezet tizenkettedik zár­számadása is — a bőség szám­adása lesz. (. m. Az év elején adták át a Szemére utcát a közúti forgalomnak. Ált­ála ismét Miskolc legforgalmasabb pontja lett a Szemere és a Szé­chenyi utcai kereszteződés.

Next

/
Thumbnails
Contents