Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
A kommunizmus építésének elvi kérdései I Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára január 24-én előadást tartott a Központi Bizottság Politikai Akadémiáján. I Az alábbiakban ismertetjük az > előadást. I A Szovjetunió Kommunista !■ Pártja új programja a kom- ; munista világmozgalorn első olyan harci okmánya, amely a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak ímegteremtését közvetlen feladatként jelöli meg, meghatározza a kommunizmushoz való átmenet konkrét út- ' ját. E nagy • feladat megoldása* a komamaaizmus építésének sok .elvi..és i gyakorlati kérdésének tisztéizását követeli. A program választ ad ezekre a kérdésekre, ^meghatározva a kommunizmus építésének általános érvényű törvényeit. A kommunizmus építése a két világrendszer versenye A Szovjetunió Kommunista Partjának programja az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok talaján válaszol korunk alapvető kérdéseire, így a két világrendszer békés egymás mellett élésének biztosításáért folyó harc elvi és gyakorlati kérdéseire is. A 81 kommunista és munkáspárt I960, novemberi értekezletén elfogadott nyilatkozat megállapította: győztes szocializmus országai főleg a gazdasági építéssel gyakorollak befolyást a világiorr adatom fejlődésére". A szocialista világrendszer országainak már eddigi fejlődése is rendkívül mély hatást gyakorolt a világ népeinek tudatára, érzelmeire és törekvéseire. Gondoljuk csak el, hogy 1980-ra a Szovjetunió hatszorosára emeli ipari termelését, három és, félszeresére mezőgazdasági termelését. S ha a Szovjetunió egymaga több ipa- . ri terméket: fog 18—19 év múlva előállítani, mint ma az egész világ,’ milyen méretű lehet 1980-ra mai kiterjedése mel- . lett a szocialista világrendszer egészének ipari termelése? A szocialista világrendszer ipari termelése 1960-ban a világ ipari termelésének még kereken 36 százalékát érte el. A két világrendszer -békés egymás mellett élésének és a szocialista., országok testvéri együttműködésének lenini politikáját követve, elérhetjük, hogy a szocialista nemzetek közössége 1980-ra három, három és félszeresen felülmúlja a kapitalista világ egészének ipari termelését még abban az esetben is, ha a két világrend- szer mai kiterjedése a két évtized alatt változatlan maradna és a kapitalizmus korlátái között a tőkésországok általános termelési szintje is. Ugyanakkor a szocialista világrendszemek óriási fölénye lesz a mezőgazdasági termelésben is. Változatlan maradhat-e azonban a két világrendszer jelenlegi kiterjedése a szocialista világ ilyen fejlődése és a kapitalizmus általános válságának egyidejűi mélyülése mellett? Ez kizárri dolog! A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet — amely korunk fő tartalma — tovább halad előre. A szocialista világrend- szerhez új országok csatlakoznak majd az egyes országok forradalmi mozgalmainak békés úton vagy fegyveres harc által kivívott győzelme következtében. 1980-ra a szocialista világrendszer előretörése tehát sokkal nagyobb arányú lesz az. említettnél. Kérdéses, hogy a szocialista világ ilyen fejlődése mellett egyáltalán meddig maradhat fenn a kapitalizmus a Föld bármelyik részén? A két világrendszer békés versenyének e tapasztalataira és távlataira viszont azért is utalnunk kell, hogy eloszlassunk minden kételyt és kishitűséget, mely a békés egymás mellett élést hirdető lenini politikánkkal szemben keletkezhet.. , Ismeretes, hogy Enver Hodzsa és eszmetársai nagy buzgalommal próbálják terjeszteni e kételyt és kishitűséget, és a békés egymás mellett élés lenini elvének követését „Hruscsov-féle revizio- nizmus”-nak ócsárolják. Aligha telik azonban sok időbe, amíg a szocialista világrend- szer fejlődése a történelem lomtárába söpri ezt a „radikális” köntösbe bujt kishitűséget, a „radikális” visszarette- nést a két rendszer békés versenyének feladatai elől. (Hod- zsáék politikájának persze nem ez a lényege, hanem csak „elvi” színezetű takarója eléggé el nem ítélhető személyi • kultu- szos nacionalizmusuknak, amellyel azonban itt most nem foglalkozunk.) A Szovjetunió Kommunista Pártja új programja a kommunizmus építésének és a béke védelmének együttes programja, a két rendszer békés egymás mellett éléséért és a békés verseny megnyeréséért, a tőkés rendszer legyőzéséért folyó küzdelem harci okmánya. színvonala mellett a kommunizmus nélkülözhetetlen feltétele a kommunista morál általánossá válása is. A köz javára végzett munka a kommunista társadalom emberének elsőrendű életszükséglete és minden ember megbecsülésének alapja. A kommunista morál azonban csak akkor válhat a társadalom általános moráljává, amikor a kommunista termelési viszonyok anyagi alapjai már létrejöttek. A szocialista társadalomnak is és a kommunista társadalomnak is alapvető erkölcsi követelménye, hogy tagjai a társadalom javára minél eredményesebben dolgozzanak. A szocialista társadalmi erkölcs a szociaústa társadalom érdekeit szolgálja, amikor elismer; és védelmezi az anvngi érdekeltség élvének elsődlegességét a több és jobb munkára való ösztönzésben. Az anvagi érdekeltség elvének elsődlegessége mellett azonban n társadalom javára végzett munka erkölcsi ösztönzőié, erkölcsi elismerése is nélkülözhetetlen. A javak szükségletek szerinti elosztásának az elemei is megvannak és növekednek már a szocialista társadalomban. Az ingyenes orvosi ellátás, a díjmentes iskolai oktatás, az ösztöndíj rendszer széleskörű ki- fejlesztése, a családi pótlék és sok más szociális és kulturális vívmányunk tanúsítja ezt. A kommunista társadalomban, ahol az osztálykülönbség megszűnt, az anyagi termelés rendkívül magas színvonala lehetővé teszi p szükségletek teljes kielégítését, elveszti érvényét az anyagi .érdekeltség elve. Amikor azemberek megszabadulnak minden anyagi gondtól, s a „bőség szarujából mindenk* egyaránt vehet”, akkor az anyagi ösztönzés értelmét veszti; csak az erkölcsi ösztönzők maradnak meg és ezek elegendők is annak a biztosítására. hogy minden ember képességei szerint termeljen. Az erkölcs; ösztönzők ekgendő volta, másszóval: a kommunista morál általánossá válása eevben nélkülözhetetVn feltétele is annak, hogy teljes mértekben valóra váljon a kommunista . elosztás elve, me'y szerint mindenki szükséglete szerint részesedik a javakból. A szovjet falu fejlődése, a városok és falvak közti különbség fokozatos megszűnése o i A kommunizmus megteremtésének anyagi és morális feltételei A kommunizmus építésének j általános érvényű elvi kérdései közül először a kommunizmus megteremtésének alapvető feltételeivel foglalkozunk. • Az 1960-as Moszkvai Nyilatkozat elvileg állást foglalt abban, hogy a szocialista országok, amelyek a szocialista társadalmat felépítették, hogyan jutnak el a kommunizmushoz. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programja azonban nemcsak elvileg vallja a Moszkvai Nyilatkozat megállapítását, hanem a kommunizmus építésének konkrét gyakorlati programjával erősíti azt meg. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja a 20 éves fejlesztési tervben megszabja az első évtized feladatát, és a második évtized végére, 1980-ra, megvalósítandó feladatot. Az első évtizedben az ipari termelés az 1960. évinek a két as félszeresére nő és össz- mennyisége felülmúlja az Egyesült Államok ipari termelését, figyelembe véve azt is, hogy közben az Egyesült Államok ipara is növekszik. Ebben az évtizedben a szovjet népgazdaság leküzdi a mezőgazdaság viszonylagos elmaradását és össztermelését — az iparhoz hasonlóan —, 1960- hoz viszonyítva, ugyancsak kél és félszeresére fogja növelni. Ez azt jelenti, hogy a szovjet mezőgazdaság ebbén az évtizedben nemcsak a termelés összmennvlségóben múlja majd .félül az Egyesült Államok mezőgazdaságát, de az ecv f'~ eső termers Az első évtizedbe” már * - talánossá válik a 6 órás munkanap, illetve a 35 órás munkahét, a 7 órás munkanap esetén heti két munkaszüneti nappal. A második évtizedben — 1971-től 1980-ig — a mezőgazdasági termelés növekedése már lassúbb, de annyi, mint az 1960. évi egész termelés. így emelkedik 1980-ra a mezőgazdasági termelés az 1960. évinek a három és félszeresére. Viszont a második évtizedben az ipari termelés további növekedése az 1960. évinek a három és félszeresé; így éri el 1980-ra az 1960. évi ipari termelés színvonalának a hatszorosát. Rendkívül fontos elvi jelentőségű a fogyasztási javak elosztásának a módja is a kommunizmus építésének ebben a szakaszában. A program megállapítja, hogy a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése folyamán a munka szerinti elosztás szocialista elve marad a döntő. Emellett a szükségletek szerinti elosztás szerepe növekszik, de a Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunizmus anyagiműszaki alapjainak a megteremtése idejére tartja csak megvalósítandónak a fogyasztási javak mintegy felének a szükségletek szerint; elosztását a társadalmi fogyasztás; alapokból. Amikor a munka szerinti elosztás szocialista elve teljesen érvényét veszt; és a szükségletek szerinti elosztás elve kizárólagossá válik, amikor az anyagi ösztönzést a társadalmi élet minden területén teljesen kiszorítja a morális ösztönzés, okkor valósul meg a teljes kommun'zmus. Az anyagi termelés igen magas Nagyon tanulságosak a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának megállapításai a falu társadalmi viszonyainak a fejlődéséről, s különösen a kolhozokról. A szovjet falu fejlődésének útját a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága csak akkor tehette világossá, amikor elvetette Sztálinnak a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatos hibás nézeteit. Sztálin ugyanis azt vallotta, hogy a terménybeszolgáltatás rendszerének teljessé válása fejleszti a kolhoztulajdont össznépi tulajdonná. Ugyanakkor mereven elutasított minden javaslatot arra vonatkozóan, hogy a gépállomások gépeit adják cl a kolhozoknak. Sztálin elmulasztotta meg- vizsgálni azt, hogy a termelés fellendítésének érdeke mit követel. Holott a termelőerők fejlődéséhek meghatározó szerepe van a termelési viszonyok fejlődésében. A szocialista áruforgalom növekedésétől való dogmatikus félelme elhomályosította előtte az anyagi ösztönzés lenini elvének jelentőségét és előidézte eme elv súlyos megsértését. Ez vált a kolhoztermelés súlyos fékjévé. Mindez tápot adhatott olyan törekvéseknek, amelyek a kolhozoknak szov- hozokká alakításával akartak kiutat találni a kolhoztermelés megrekedését eredményező helyzetből. Az élet teljes mértékben igazolta azt a kolhozfejlesztési politikát, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Sztálin halála után, Hruscsov elvtárs vezetésével követett. E politika szerint nem a „végénél” kezdik a kolhoztulajdon össznépi tulajdonná fejlesztését, hanem az alapoknál: a termelés fejlesztésénél. Ez pedig megkövetelte a kolhozpolitikában is az anyagi érdekeltség elvének követését. A kolhozok további erősödése lehetővé teszi a saját erőforrások minél teljesebb kihasználását, s ennek során az áttérést a szovhozok fejlettebb munkaszervezési rendszerére is. A kolhozfalu továbbfejlődésének útja a különféle kolhozközi vállalkozások, valamint a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozását végző közös állami és kolhozvállalatok létesítése. Ebben a fejlődésben természetesen fontos szerepet kap a szervezett termékcsere is; az alapvető azonban a termelés szél eskörű továbbfej lesztése. Általános érvényűek a város és falu közti különbség fokozatos megszűnésének alapvető felételei is, amelyeket a program megjelöli A falu városiasodásának alapja a mezőgazdaság gépesítésének magas fokra emelése. A falu városiasodásában természetesen elsőrendű szerepet játszik a kulturális és egészségügyi ellátás, a közművek, a kommunális szolgáltatások fejlődése. A kulturális, egészségügyi és kommunális fejlődés 'egymaga nem oldhatja meg a falu és a város közötti különbség megszüntetését, de nélkülözhetetlen része és alapvető célja a falu városiasodásának A kommunizmus anyagiműszaki alapjainak megteremtését követő fejlődési szakaszban valószínűleg igen hamar teljesen megszűnnek a maradványai is a város és falu közti különbségeknek. hogy alapvető munkája mellett a tudomány, a technika, a művészet bármely ágában bővítse ismereteit, és kedvére kísérletezzen, alkosson, tudását a küzneik megmutassa. A szellemi és fizikai munka közötti különbség elmosódása A kommunizmus anyagiműszaki alapjainak megteremtése időszakában létrejönnek a szellemi és fizikai munka közötti határvonal elmosódásának feltételei és e határvonal elmosódásának a folyamata messze előrehalad. Ez a folyamat a termelés magas fokú gépesítésének, a nehéz fizikai munka kiküszöbölésének, az automatizálás széleskörű fejlődésének alapján mehet csak végbe; feltételezi,- hogy a dolgozók egészének általános kulturális és műszaki színvonala technikusi és mérnöki színvonalra emelkedjen. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja feladatul állítja, hogy ebben az évtizedben „minden iskolaköteles gyermek kötelezően megszerezze a középfokú általános és politechnikai végzettséget", általános érettségi műveltsége és sokoldalú gyakorlati műszaki ismerete légyen. A továbbtanulás mind általánosabbá válik. „A tudomány és a technika rohamos fejlődése mellett — állapítja meg a program — állandóan tökAlc- tesíteni kell a szakmai-technikai képzés ét a termelési oktatás rendszerét, hogy a termelésben dolgozók a szaktudásuk mellett gyarapítsák társadalom- és természettudományi ismereteiket, szerezzenek mérnöki, technikusi, agronómusi, orvosi vagy egyéb szakismereteket.” A kommunizmus anyagiműszaki alapjainak megtereni- tése idejére a most felserdülő új nemzedék általános műveltségi és szakmai színvonala már olyan lesz, amely biztosíthatja a szellemi és fizikai munka közti határvonal teljes elmosódását. Az idősebb munkaképes korosztályúak nagy része szintén erre a szinvonalrá emelkedik, de egy része még nem. A szellemi és a fizikai munka közti határvonal teljes elmosódása csak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtését követő időszakban valósul meg. A kommunizmusban a hivatásos tudósok és a műkedvelő tudományos kutatók, a hivatásos művészet és a műkedvelő művészpt között is megszűnik az éles határvonal. A munkaidő megrövidülése mindenki számára lehetővé fogja tenni. Az állam jellegének változása A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja rendkívül fontos új tételekkel gazdagítja a marxi—lenini állam- elméletet. Mindenekelőtt a programnak azt a megállapítását kell említenünk, amely szerint a szovjet állam már betöltötte a proletárdiktatúra történelmi funkcióját és össznépi állammá fejlődött. Az államelmélet szerves része az osztalyharcelméletnek. Ha valaki hibát vét az osz- tályharcelmélet alapvető kérdésében, e hibának közvetlen kihatása lehet az államelméletre és eltorzítja azt. Ismeretes, hogy Sztálin az egyik legsúlyosabb elméleti hibát az osztályharc kérdésében követte el. ' Felállította azt a tételt, mely szerint az osztályharc a kizsákmányo'ó osztályok fc1- számolása után is állandóan élesedik. Ez a torz osztály- harcelmélete végülis ahhoz a tételhez vezetett, mely szerint az ellenség a szocialista társadalomban csak párttagsági könyvvel a zsebében tud hatékony aknamunkát folytatni, s az ellenséget elsősorban a párt soraiban kell keresni. E szörnyű tétel szolgált elméleti igazolásul a személyi kultusz árnyékában elkövetett súlyos törvénysértéseknek: a szükséges politika; éberség rendkívül káros általános gyanakvássá torzult, amelynek ártatlan emberek, a párt derék harcosai estek áldozatul. Amíg a hibás sztálini tétel, a személyi kultusz velejárója gyanánt, dogmaként érvényben volt, addig a proletárdiktatúra államának össznépi’ állammá fejlődését nem lehetett felismerni. A Szovjetunió Kommunista Pártja nevezetes XX. kongresz- szusa leszámolt az itt említett hibás sztálini tételekkel. Az osztályharcelmélet sztálini eltorzításával való eszmei leszámolás a forradalmi törvényesség helyreállításának és megszilárdításának, valamint a szovjet demokrácia további fejlődésének eszmei megerősítését szolgálta. Maga után vonta azonban az államelmélet továbbfejlődését is. Ennek eredménye az a nagyszerű felismerés, hogy a szovjet állam a proletárdiktatúra történelmi feladatát már elvégezte és össznépi állammá vált. A szovjet állam fejlődése arról tanúskodik, hogy a proletárdiktatúra állama nem az állam utolsó formája, mert a proletárdiktatúra megszűnik, mielőtt még az állam megszűnhetne. A proletárdiktatúra a Szovjetunióban megszűnt a kommunizmus építésének széleskörű kibontakozása kezdetén; az állam elhalása viszont csak a kommunizmus anyagiműszaki alapjainak megteremtése után következhet be. A Magyar Népköztársaság a proletárdiktatúra állama, mely azonban már messze előrehaladt az össznépi állammá válás útján. Államunk és népünk döntő sikert, aratott a mező- gazdaság szocialista átszervezésében. Az értelmiség bekapcsolódása a szocialista építésbe mif évtizedes múltra tekint vissza.1 S bár az utóbbi évtized első fele súlyos megrázkódtatásokkal volt terhes, a munkásság, a parasztság és az értelmiség politikai szövetsége ma erősebb, mint valaha, a szocialista építés előrehaladásával megszilárdult és tovább fejlődik. Ismeretes, hogy ebben döntő szerepe van annak, hogy pártunk új vezetése, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX( kongresszusának tanulságaira támaszkodva, saját tapasztalataink kritika; értékelésével helyes lenini irányvonalat dolgozott ki, amelyet pártunk, kormányzatunk és társadalmi szervezeteink közös munkája a gyakorlatban érvényre juttatott. E politika követésével gyorsul államunk össznépi állammá válása, amely a szocializmus felépítésével együtt valósul meg. Államunk e fejlődése során a volt kizsákmányoló osztályokból származókkal szemben a politikai éberség és egyben a szocialista humanizmus elvét követjük. Tényként és számottevő politikai sikerként kell megállapítani, hogy az osztályidegen származásnak jelentős része rendesen beilleszkedett az új rendbe, átnevelődött és tisztességesen dolgozik. Az osztályidegen származású állampolgárainknak lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy na kelljen lapulniuk, ha törvénybe ütköző cselekmény nem terheli őket, ha becsületes munkával és magatartással akarnak jogot szerezni ahhoz, hogy egyenjogú állampolgárai legyenek a szocialista hazának. Viszont keményen kell fellépnünk a még létező, helyenként és időnként aktivizálódó reakciós elemek minden zavartkeltő kísérlete ellen és rendszeresen le kell csapni a külföldi imperialista ügynökségeknek országunkba benyúló csápjaira. A párt jellegének változása A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja a párt jellegéről is elvi jelentőségű, új megállapítást tesz: a Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály pártjából az egész nép pártja lett., A Szovjetunió Kommunista Pártja jellegének ez a változása, a pártnak az egész társadalom pártjává válása a szovjet társadalom fejlődésének velejárója. Amikor a munkásosztály kommunista eszméi az egész nép általános eszméivé válnak, akkor válik a maga teljességében a munkásosztály pártja az egész nép pártjává s elveszti értelmét annak külön kiemelése, hogy a párt a munkásosztály pártja. A Szovjetunió Kommunista Pártja össznépi jellegének e fejlődése a szovjet állam össznépi állammá válásával együtt ment végbe. Pártunkról, a Magyar Szocialista Munkáspártról is, úgy gondolom, szintén megállapíthatjuk: a munkásosztály pártja, mely az egész nép alapvető érdekeit képviseli és társadalmi viszonyaink fejlődése során mindinkább az egész nép pártjává válik. Végül még egy kérdést kívánok érinteni a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjával kapcsolatban. Ez pedig a vezető szervek állandó felfrissítésének új elve mind a pártéletben, mind az állami életben. Azt hiszem, hogy ez az elv is méltán váltott ki nagy érdeklődést. A mi múltbeli tapasztalataink is aláhúzzák eme új elv nagy fontosságát mind a párt- életben, mind az állami életben. Gondolkodnunk kell nekünk is rajta, hogy a vezető szervek állandó megújítását, n vezetés folyamatosságának) megőrzése mellett, intézményesen biztosítsuk. Természetesen csak pártunk kongresszusa illetékes megfelelő döntést hozni. De a tanulság addig is mindenkinek figyelmébe ajánlható; különösen pedig azoknak, akila különböző vezető területeit tagjai, vezető tisztségek viselői. A vezető szervek e rendszeres felfrissítésének elve kétségtelenül nagy gyakorlati jelentőségű lesz mind a pártélet; mind az állami élet demokratizmusának további fejlődésében. Biztosítja a vezető szervek munkájában részt vettek körének állandó bővítését. Az sem fog ártani, hogy nem az alkalmatlanság vagy alkalmatlanná válás lesz a vezető szervekből való kimaradás egyetlen vagy éppen fő oka, hanem a választhatósági idő lejárása fog mind nagyobb szerepet játszani. * A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja új elvi tételek egész sorával gazdagítja a marxizmus—leninizmu i tudományát és nagyszerű ösztönzést ad a marxi—lenini gondolat fejlődésének a napirendre kerülő űj kérdések vizsgálatában és megoldásában. H harci okmány előbbre viszi a kommunizmus győzelmét mindenütt, ahol e felbecsülhetetlen értékű fegyverrel hatékonyan élnek. S bizonyos, hogy ennek az eszmei fegyvernek hatóereje a kommunizmus építésének új sikereivel, a szí*-: cinlista világrendszer többit! előretörésével növekedni fog az egész szocialista virág és ** egész emberiség javára. (MTTJ
