Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1962. január 22. A nyugati hatalmak magatartása meghiúsulássá! fenyegeti az aiomfegyverkisérletek beszüntetésével foglalkozó genfi tárgyalásokat Brufyó János eivSárs előadása iisitgjEcgfss Moszkva (TASZSZ) Szemjon Carapkin, a Szovjetunió képviselője a genfi háromhatalmi atomértekezlet pénteki ülésén Ismertette a szovjet kormány nyilatkozatát az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének kérdéséről. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra a tényre — mondja a nyilatkozat —, hogy a nyugati hatalmak végleges meghiúsulással veszélyeztetik az atomfegyver-kísérletek beszüntetésével foglalkozó genfi tárgyalásokat. Szembeötlő — mutat rá a nyilatkozat, — hogy a nyugati hatalmak éppen akkor szándékoznak lényegében félbeszakítani a tárgyalásokat, amikor a I Szovjetunió újabb építő javaslatokat terjesztett elő, amelyek lehetővé teszik e fontos nemzetközi probléma gyors megoldását. A Szovjetunió a maga részéről a javaslatokkal bebizonyította, hogy ki akarja vezetni a genfi értekezletet abból a zsákutcá- , ból,. amelybe a nyugati hatalmak magatartása folytán került. A szovjet kormány javaslatainak előterjesztésekor figyelembe vette Kennedy amerikai elnöknek és MacMillan brit miniszterelnöknek azt a nemrégiben tett kijelentését, hogy készek belföldi ellenőrzés mellett hozzájárulni a légköri, atomfegyver-kísérletek betiltásához. Bár a szovjet javaslatokat a nyugati hatalmak álláspontjának figyelembe vételével dolgozták ki, az Egyesült Államok és Anglia közel két hónapig adós maradt a válasszal. Közben az Egyesült Államok fokozta földalatti atomfegyverkísérleteinek ütemét. Az Egyesült Államok, Angliával vállvetve — mondja a szovjet kormánynyilatkozat — megkezdte az előkészületeket a lég- . kfiJtltóérleti. aiomrobban- . tásokra. E tények világánál nem nehéz megértoni, miért utasította el az Egyesült Államok és Anglia az új szovjet javaslatokat és miért -nem szándékoznak tovább részt venni a genfi tárgyalásokban. .Az Egyesült . Államok és Anglia mutat rá a nyilatkozat — lényegében azért‘akar megválni. a genfi tárgyalások- ; tói, hogy végképp szabad kezet ■ kapjon a IToríátlan atomfegyverkezési hajszához. A szovjet kormány nyilatkozata emlékeztet, az Egyesült Államok és Anglia indítványozta, hogy az atomfegyverkísérletek megszüntetésének kérdését ruházzák a 18 hatalmi leszerelési bizottságra. Ennek az indítványnak a célja — elvonni a bizottság figyelmét alapvető feladatától, az általános és teljes leszerelési egyezmény kidolgozásától, ugyanakkor kibújni az atomfegyver-kísérletek beszüntetése problémájának megoldása alól. A szovjet kormány már hangoztatta és most ismét szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy ha a nyugati hatalmak folytatják az atomfegyver- kísérleteket, akár a föld alatt, akár a légkörben, a Szovjetunió saját biztonsága érdekében kénytelen lesz felújítani a védelmi képességének fokozásához szükséges atomfegyver- kísérleteket. Az Egyesült Államok és Anglia képviselői a szovjet kormánynyilatkozat elhangzáNew York (TASZSZ) V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvisclöje január 25-én levelet intézett P. Deanhez, a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levélben a szovjet kormány megbízásából kéri, sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassa, miként teljesítik a Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó 1961. november 24-i határozatát. Mint ismeretes, a jelzett határozat egyértelműen elítélte azt a szeparatista tevékenységet, amelyet a katangai tartomány közigazgatása külső segítséggel és idegen zsoldosokkal folytat, és követelte, hogy haladéktalanul vessenek véget c tevékenységnek. Jóllehet a Biztonsági Tanács említett határozatának elfogadása óta több mint két hónap telt el, e határozatot nem teljesítik katangai, érdekeltségekkel rendelkező bizonyos gyarmattartó hatalmak nyílt ellenállása következtében. A levél megállapítja: a kongói központi kormánynak az a törekvése, hogy Katangát mielőbb egyesítse a Kongói Köztársasággal és biztosítsa e tartományban a központi kormány reális hatalmát, mindenfajta akadályba és külső erők nyílt szabotázsába ütközik, mivel ezek az erők egyre gátlássá után ismét azon állhatatos- kodtak, hogy a tárgyalások a nyugati hatalmak javaslatai alapján folytatódjanak,1 amelyeknek lényege, mint ismeretes, egy szerteágazó nemzetközi kémkedési hálózat kiépítése az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének nemzetközi ellenőrzése cégérével. A nyugati küldöttek azonban hozzáfűzték, hogy tanulmányozzák a szovjet kormány nyilatkozatát és amint utasítá-i sokat kapnak kormányuktól, válaszolnak rá. Dr. Kwame Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnökének tavalyi magyarországi látogatása alkalmával megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy országaink nagykövetségi szántalanabbul avatkoznak be Kongó belügyeibe. A fentebb kifejtettekre tekintettel a szovjet kormány megbízásából kérem önt, hívja össze sürgősen a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassa a kongói kérdésben hozott 1961. november ,24-i határozata, teljesítésének kérdését — hangoztatja befejezésül Zorin levele. (MTI) Bonn íij militarista intézkedése Bonn (TASZSZ) A nyugatnémet szövetségi gyűlés védelmi kérdésekkel foglalkozó bizottsága példátlan határozatot hozott az ország mllitarlzálásának fokozására és a háborús pszichózis felszítására. E határozat értelmében minden katona, aki tényleges szolgálati idejének letöltése után leszerel a Bun- deswehrből, magával viszi tűzfegyverét és azt otthonában köteles őrizni. Jellemző, hogy a bizottság ezt a határozatot a szociáldemokraták javaslatára fogadta el. (MTI) ten diplomáciai kapcsolatra lépnek. A megállapodás értelmében Budapestre érkezett R. N. N. Laryea, a Ghánái Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint K. A. Howard és A. K. Nikoi, a nagykövetség diplomáciai munkatársai, hogy előkészítsék a nagykövetség felállítását. A ghanai nagykövetség ideiglenes ügyvivője, valamint munkatársai látogatást tettek a Külügyminisztériumban, ahol Szarka Károly külügvmini,sz- terhelyettes fogadta őket. A látogatás során a ghanai diplomaták tolmácsolták Nkrumah elnöknek és Ako Adijei külügyminiszternek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, a magyár kormányhoz és az egész magyar néphez intézett személyes jókívánságait. (MTI) Tegnap, pénteken délután 3 órai kezdettel tartották meg Miskolcon mintegy 600 szak- szervezeti aktíva részvételével a Politikai Akadémia negyedik előadását. Az SZMT-székház- ban megtartott előadáson Brulyó János elvtárs, a SZOT főtitkára az V. Szakszervezeti Világkongresszusról számolt be. Brutyó eivtárs elmondotta, hogy a Moszkvában megtartott SZVSZ V. kongresszusa a nemzetközi szakszervezeti mozgalom történetének eddig legnagyobb szabású és legszélesebbkörű tanácskozása volt. összehasonlítást tett a négy évvel ezelőtti lipcsei és a nemrégiben lezajlott moszkvai kongresszus között. Elmondotta, hogy Lipcsében nyolcvan ország 92 millió dolgozójának, Moszkvában pedig 97 ország 143 miliió szervezeti dolgozójának küldöttei vettek részt a kongresszuson. Lipcsében még egy sereg olyan ország szakszervezeti mozgalmának képviselői vettek részt, akik akkor gyarmati elnyomás alatt sínylődtek, a mostani kongresszuson 22 olyan ország képviselői jelentek meg, amely ország lakói az elmúlt négy év alatt küzdöttek ki a függetlenségüket. Jelképként hatott, hogy Tanganyika küldötte pontosan aljban az időben emelkedett szólásra, amikor hazájában kikiáltották a függetlenséget. Az V. Szakszervezeti Világ- kongresszus a világ dolgozóinak egységre törekvő nagv és demokratikus fóruma volt. Résztvettek és felszólaltak a szocialista országok szakszervezeti mozgalmának képviselői, a kapitalista országok szak- szervezeti és munkásmozgalmának, a gyarmati sorból kiszakadt országok, olyan országok képviselői is, amelyeknek a szakszervezetei nem tartoznak a SZVSZ-hez. Élményként beszélt a SZOT főtitkára Hruscsov elvtárs megjelenéséről, beszédéről. Brutyó elvtárs beszélt arról, hogy az V. kongresszust nem véletlenül tartották Moszkvában, és néhány héttel, pontosan ugyanabban a teremben, ahol az SZKP XXII. kongresszusa zajlott le. A kongresszus a szak- szervezetek legfontosabb tennivalójaként jelölte meg a béke megőrzéséért, az imperializmus háborús céljainak meghiúsításáért, a gyarmati rendszer felszámolásáért, a dolgozók gazdasági és szociális követelményeiért, a szak- szervezeti és demokratikus szabadságjogok kiterjesztéséért, a nemzetközi munkásosztály egységéért folytatott harcot. Az V. SZVSZ-kongresszus a nemzetközi helyzetről szóló értékelésében megállapítja, hogy az 1957. óta bekövetkezett események újabb jelentős változásokat idéznek elő a nemzetközi erőviszonyokban. Megszilárdult és tovább erősödött a szocialista világrendszer, a nemzetközi helyzet alakításának döntő tényezőjévé vált, tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága, éleződött a nemzetközi helyzet. Az V. kongresszus leszögezi, korunk létkérdése a béke fennmaradásáért folyó küzdelem. Az SZVSZ V. kongresz- szusa állást foglalt a gyarmati rendszer megszüntetéséért folyó harcban is. Megállapítja, hogy 1957—61. között a gyarmati elnyomás alatt sínylődő országok döntő rohamra indultak hazájuk függetlenségének kivívásáért. Megállapítja: hogy a gyarmati rendszer elkerülhetetlen eltűnése ma már történelmi tény, « végleges felszámolása közvetlen feladatot jelent a szakszervezeti és az összes haladó erők számára. A kongresszus egyébként hő tükörképet ad . a gyarmati rendszerben végbement változásról, mert soha egyetlen kongresszuson nem vett részt Afrika, Ázsia, La tin-Amerika ilyen nagyszámú küldötte. A kongresszust mélyen áthatotta a már felszabadult, a még kapitalizmus alatt sinylődő, valamint a szocialista országok dolgozói közötti szilárd összefogás. Szó esett arról is, hogy az imperializmus miután régi módszereivel nem bírja magához láncolni a gyarmatokat, gazdasági függőséggel, pl. kölcsönök adásával igyekszik magához kapcsolni a gyarmatokat. Brutyó elvtárs beszélt arról, hogy a XXII. kongresszuson elhangzottak, a kommunizmus építésének nagy programja szerte a világon nagy visszhangot keltett. Brutyó eivtárs befejezésül megállapította, a szocialista országok szakszervezeti mozgalmai igen nagy hatással vannak a kapitalista országok szervezett dolgozóira, harcaira, küzdelmeire. Éppen ezért a magyar szakszervezeti dolgozóknak is úgy kell dolgozniuk, olyan eredménnyel kell küzdeniük a szocializmus építésében, a szocializmus alapjainak lerakásában, úgy kell erősíteniük nemzetközi kapcsolataikat, hogy az erősítse a szocialista világrendszert, hitet, buzdítást adjon a kapitalista országokban működő szakszervezeti mozgalmaknak. Különös pásztor fe Hadd lakjon Jől ez a kecske, de a káposzta Is meg kell, hogy maradjon.., (Szegd Gizi rajza) A Szovjetunió a Biztonsági Tanács összehívását kéri Hiiíapesfre érkeze!! a Ghanai Köztársaság első magyarországi ügyvivőié Háti külpolitikai összefoglalónk Két érdekes moszkvai keltezésű hír járta be a héten a világsajtót. Az egyik az 1961. évi szovjet tervjelentés, amely beszámol az ipari termelés csaknem tíz százalékos növekedéséről. Az Egyesült Államokkal való gazdásági versenyben tehát a Szovjetunió egyre nagyobb léptekkel közelíti meg az amerikai termelést, ahol a növekedés csupán egy százaléknyi volt. A másik: MaU- novszkij elvtárs válasza az amerikai hadügyminiszter harcias fenyegetödzésére. A szovjet hadügyminiszter nyilatkozatában rámutat, hogy a szocialista országok a legmodernebb fegyverzet birtokában folytatnak békepolitikát és hangoztatja, hogy a jelenlegi katonai erőviszonyok között olyan megoldáshoz kell folyamodni,' amely a békéhez és riem a háborúhoz vezet. Meg kell említenünk Kongóval kapcsolatban, hogy Lumumba meggyilkolása után éppen egy évvel ügyének folytatóját. Gizengát az Adoula- kormány az ENSZ. segítségével fogságba vetette és, most a függetlenségi erők vezetőjének életét veszély fenyegeti. A három laoszi politikai vezető között elvi megegyezés születeti Genfben a nemzeti egységkormány létrehozásáról, de hogy a lázadók, és az őket támogató amerikai erők hajlandók-e be is tartani a megállapodást, ezután dől el. Punta del Este Napok óta a várakozás lázában él nemcsak az amerikai országok, hanem az egész világ közvéleménye is: Feszült figyelemmel várja, hogy mit határoz a nyugati félteke minisztereinek hétfőn kezdődött Punta del Este-i értekezlete.. A hétfőn kezdődött értekezletet, Washingtonnak a különböző dollár-segélyek megcsillog- tatásától egészen a nyilt zsarolásig terjedő, fokozódó nyomása jellemzi. A New York Herald Tribune című lap az Egyesült Államok manővereit, jellemző módon, a „mézesmadzag és furkósbot politikájának” nevezi. Mindez kétségkívül érezteti hatását a Wall Street.hez ezer szállal fűződő latin-amerikái országok kormányainak magatartásán. Tény azonban az, hogy több küldöttség, számolva a tömegek Kuba iránti rokonszenvével, még így is csak vonakodva hajlandó eleget tenni az amerikai követeléseknek. Joggal állapítja meg a Siglo című chiliéi lap, hogy a „Pentagon militaristáinak és csatlósainak a latin-amerikai országok kormányaira gyakorolt különféle nyomása ellenére az imperialisták busás összegbe kerülő próbálkozásai kudarcra vannak ítélve. A történelem megmutatja, hogy többé már nem Washington, sem a gyarmaturalom maradványai nem képesek meghatározni az események alakulását”. Az értekezlet, bár végső kimenetelét még nem lehet előre látni, kétségkívül azzal terhes, hogy kezdeményezői ellen fordul. Ez irányban hat a néptömegek Kuba melletti szolidaritási mozgalmának egyre növekvő ereje. Jellemző, hogy szinte ugyanabban az órában, amikor az argentin külügyminiszter a minap, legalább is részben beadta derekát Punta del Esteben a washingtoni követelések előtt, az argenttn fővárosban a tüntető tömeg eltávolította a New York utca és a Monroe utca névtábláját, s helyükbe a „Forradalmi Kuba utcája”, illetve a „Fidel Castro utca” táblát tette. , Ami pedig a forradalmi Kubát illeti, bátor népét nem lehet megfélemlíteni. A kubai szocialista forradalom tovább járja a maga bátor útját. Mélyül a franciaországi válság Az OAS féktelen garázdálkodása, sűrű plasztikbombás merényletei most már Algériából átterjedtek Franciaországra is. A terroristák elszemtele- nedésére jellemző, hogy kihívó módon támadást intéztek a párizsi rendőrség és a külügyminisztérium ellen is. Mint a párizsi lapok címei hirdetik, az OAS tevékenysége és a kormány tétlensége anarchia felé sodorja az országot. A Liberation szerint a fasiszta terrorszervezet hovatovább az algériaihoz hasonló helyzetet teremt magiban Franciaországban is. Már pedig a statisztika szerint Algériában minden félórában egy-egy bomba robban, vagy egy lövéssorozat dördül el, amelyék naponta átlag felszáz ember halálát vagy sebesülését okozzák. Az algériai kormány sajtóirodájának nyilatkozata rámutat: az OAS terrorja súlyosan veszélyezteti az európai és az arab lakosság jövőbeni békés együttélésének lehetőségét és ezért az algériai kormány úgy határozott, hogy fegyverrel válaszol a fasiszta merényletekre. Igaz. hogy Franciaországban a kormány a rendőrök ezreit mozgósította az OAS ellen, de a fasiszták mindig elkerülik a letartóztatást, vagy aki mégis — szinte véletlenül — fennakad, rövidesen szabadonbo- csátják. A rendőrséget a valóságban sokkal inkább a terroristák ellen tiltakozó tüntetések szétverésére, sem mint az OAS felszámolására vetik be. A Welt című tekintélyes nyugatnémet polgári újság mérleget készített az algériai háború eddigi eredményéről. F.ddig — írja a lap — egv köztársaság, két nemzetgyűlés, hét kormány és négy katonai fő- parancsnok bukott bele Algériába. De most már nemcsak Algéria sorsa, vagy Algéria és Franciaország jövő viszonya a tét. hanem, egyre mélyül az a súlyos politikai válság, amely fasizálfidássál fenyegeti Franciaországot. Ebhrn a helyzetben az nigériai kormány komoly tárgyalási készsége, amely lehetővé teszi az önrendelkezési es függetlenségi jog becsületes, határozott alkalmazását és az algériai nép, valamint az Algériában élő európaiak törvényes éredekeinek biztosítását — megkönnyíti a megegyezést Franciaország számára. A másik oldalról: ha a kormány bátran támaszkodik a demokrata és hazafias érzésű franciák millióira, nemcsak a szégyenletes algériai háborúnak vethet véget, hanem elháríthatja, a fasizmus egyre fenyegetőbbé váló veszélyét Lagos Huszonnyolc ország kormányfőjének küldtek meghívást az afrikai országok értekezletére, január 25-re, Nigéria fővárosába, Lagosba. A tanácskozást a tavaly nyári monro- viai értekezlet határozatai alapján hívták össze. A találkozó az első kísérlet volt arra, hogy valamennyi független afrikai ország vezetőjét közös megbeszélésre gyűjtsék össze. A hírügynökségi jelentések még a múlt hét végén Is arról szóltak, hogy mind a huszonnyolc meghívott jelen lesz a konferencián. A derűlátás azonban korai volt. Afrika több, következetesen függetlenségi politikát folytatói állama elállt attól, hogy tárgyaló asztalhoz üljön Lagosban. Időközben ugyanis kitűnt, hogy az algériai ideiglenes kormány meghívására vonatkozó Szudán által előterjesztett javaslatot a volt francia gyarmatokból alakult országok küldöttségeinek követelésére elutasították, Az Algóm meghívásának elutasítása nyomán szertefoszlott az a remény, hogy az úgynevezett Casablanca-! csoporthoz tartozó onszá gok — Ghana, Guinea, Mali, Marokkó, _ az Egyesült Arab Köztársaság és Libia — részt- vesz a tanácskozásokban. Hozzájuk hasonlóan, távolmaradt a konferenciáról Szudán is. A lagosi tanácskozás bátor kísérletnek ígérkezett. Azt tűzte célul, hogy a mintegy 184 millió afrikait képviselő kormányfők először üljenek kö zös tárgyalóasztalhoz, először tegyenek kísérletet a három nagy csoporthoz tartozó afri kai államok egymáshoz való közelítésére. Teljes egyetéi-tés- re természetesen aligha lehetett volna számítani. Arra azonban lehetőség nyilt volna, hogy bizonyos konkrét kérdésekben — így pl. a gyarmati rendszer azonnali felszámolására!:, ez afrikai területen le vő idegen katonai támaszpor tok megszüntetésének,, a faji üldözés elítélésének egységet; követelésében — közös álláspontra jussanak. Ehhez azonban őszinte törekvésekre lett. volna szükség. A lagosi konferencia előkészítői azonban éppen ezt nem biztosították. A találkozó napirendjét a már említett Casablanca-i csoport meghallgatása nélkül állították össze és — ami a választóvíz volt — arra nem hívtál: meg az algériui ideiglenes kor- .mányi;. A Casablanca-i országok részvétele nélkül a lagosi értekezlet lényegében el veszteti« jelentőségét.
