Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

Péntek, 1962. január 26. ESZAKM AGY ARORSZAG 3 Ahol a drót készül... A Miskolci December 4 Drótművek megyénk jelentős vasipari üzeme. A gyár eredményesen termel, segíti iparunkat. Az üze­mekben jólképzett szakmunkások dolgoznak. A képen; Rózsa Sándor gépmunkás a villamos vezeték aluminium kábelján dolgo­zik. Munkáját a legjobbak között emlegetik, tervét jól teljesíti. A készáruraktárban hatalmas mennyiségű anyag vár elszállításra. Itt rendezik a különféle gyártmányokat, méretük és rendelteté­sük szerint. A képen: a gyár egyik munkása a dróttekercsek rendezése közben. Foto: Pacz Pál Az idei feladatokról tanácskoztak az LKM kommunistái Az ország egyik legnagyobb üzemében, a Lenin Kohászati Müvekben csütörtökön két fontos eseményre került sor. Délelőtt a nagyüzemi párt­végrehajtóbizottság tagjai tárgyalták meg az idei terme­lési terveket, az azt elősegítő műszaki fejlesztési, szervezési intézkedéseket, javaslatokat. Délután az újdiósgyőri Bartók Béla Művelődési Házban a gyár kommunistáinak nagyobb családja aktíva-értekezleten foglalkozott hasonló kérdések­kel. A múlt évi munka ered­ményeit, tapasztalatait, vala­mint az idei tennivalókat, kö­telezettségeket Valkó Márton Kossuth-díjas gyárigazgató ismertette. A Lenin Kohászati Művek dolgozói tavaly, bár munkájukat váratlan nehézsé­gek hátráltatták, fölösen eleget tettek mind termelési, mind export-, valamint kooperációs kötelezettségüknek. Nem érték el viszont az előzetes adatok szerint a kitűzött célt az ön­költségnél, a termelés program­szerűségénél. Az idén — a ta­valyihoz viszonyítva — csak­nem öt százalékkal nagyobb lesz a termelési kötelezettség. Csupán acélból, hengerelt fazon-, továbbá kovácsolt áru­ból mintegy ötvenezer tonná­val növekszik a termelési elő­irányzat. Jelentősen több a kö­vetelmény az önköltségnél, termelékenységnél és más gazdasági mutatóknál. Az aktívaértckezlct mintegy ötszáz résztvevője ezekről a fontos kérdésekről, ezek meg­oldásának mikéntjéről és hogyanjáról, a kommunisták felelősségéről tanácskozott, vi­tázott őszinte légkörben. Gépesített konyha — önldszolgáló étterem Alig pár hete kezdte meg működését megyénk egyik leg­szebb vidéki étterme, s az általános vélemény szerint jól látja el feladatát. A konyha teljesen gépesített, a legkorszerűbb készülékek, berendezések, végzik el a legfontosabb munkát. Az étteremben önkiszolgáló rendszert vezettek be, illetve már így is tervezték az impozáns épületet, amelynek belső falait különféle színekkel festették. A három és félmillió forintos költséggel épült, úgyneve­zett Tardonai étterem a Kazincbarcika-Békeváros bejárató­nál valóságos kis ételkombinát. 1500 személy befogadására alkalmas, de mint a konyha vezetője, Baranovszki Ferenc mondotta, jelenleg „csak” 500 dolgozónak főznek. A saját központi fűtéssel, ruhatárral, bőrhuzatos székekkel és mű­anyagbevonatú asztalokkal berendezett gyönyörű étteremben a koszt minősége is kifogástalan. Nikodémusz Istvánná sza­kácsnő és a kisegítő személyzet ízletes ételeket készít a kör­nyék üzemeiből, bányáiból és különféle vállalataitól itt étkező dolgozóknak. A Borsodi Üzemi Vendéglátóipari Vállalat kezelésében lévő új vidéki konyha-étterem tovább bővül, az épület déli oldalán szép teraszt építenek, amelyet a tervek szerint május 1-én nyitnak meg. Az új étteremmel igen sok dolgozó étkezési problémáját sikerült megoldani. Most az a fontos, hogy mint eddig is a megnyitás óta, továbbra is jóminőségű ételeket készítsenek a környék több ezer dolgozójának. II versenyfeladatokról tárgyaltak Borsodnádasdon A Borsodnádasdi Lemezgyár­ban csütörtökön délelőtt mű­szaki tanácskozást tartottak, amelyen a szocialista munka­verseny ez évi célkitűzéseit vi­tatták meg. Gyárfás János igazgató ismertette a múlt évi tervteljesítés főbb mutatóit és köszönetét fejezte ki a gyár dolgozóinak jó munkájukért. Az eredmények elérésében igen jelentős része van annak, hogy a gyár dolgozói közül több mint ezren vettek részt a magasabb követelményű ver­senyformában, a szocialista brigád cím megszerzéséért fo­lyó mozgalomban. Az idén tíz százalékkal lesz nagyobb a gyár termelési terve, mint ta­valy. Éppen ezért mennyiségi vállalásra nem törekednek. A munfcaversenyt fokozottabban az anyagtakarékosságra, a gyártmányok minőségének ja­vítására irányítják. Számos fel­szólalás és élénk vita után el­határozták, hogy az idei ver­senyfeladatokat elősegítő mű- szinttervoket termelési tanács­kozásokon, széles körben is­mertetik és azokhoz a dolgozók javaslatait kérik. A műszaki színvonalról (jondok Hemádpetriben Gond másutt is akad, de itt egy kicsit több van be­lőle, mint túl az erdős dombo­kon, a hemádvölgyi lapályon. Sok munkáért is szűk marék­kai fizet a nyirokföld. De hát így volt az mindig, a hernád- petri embernek többet kellett dolgoznia a kevesebb haszo­nért. Mégis sokaknak úgy tű­nik, egyéni korában mintha többet hozott volna ki a föld­ből a falu. Alig akad ember, aki emlékezne olyan aszályra, mint amilyen tavaly perzselte végig a hemádpetri határt — 110 holdon vetettek kukoricát, egyszer megekekapázták, s má­sodszor már nem volt érde­mes belemeríteni a kapát a kiszáradt földbe. Egy csövet nem törtek a 110 holdról. A falubeliek azonban elgondol­koznak azon, hogy a szomszé­dos községekben a nagy szá­razság ellenére is volt kukori­ca, — nem annyi, mint más­kor, de azért volt, pedig a pusz- taradványi földek se jobbak. Tavaszi szántásba került a ku­korica. A megszántott földre ÍSrtók az esőt, addig vártak. Innig kiszáradt a föld, s mivel tovább várni nem lehetett a vetéssel, beletették a kukori­cát — s nem lett belőle semmi, még silónak se volt jó. Az eredménytelenségért tehát a talajelőkészítés hibáztatható. Nos, mi a helyzet azzal, hogy egyesek szerint azelőtt, tehát az átszervezés előtt többet fi­zetett a hepnádpetri határ? En­nek is megvan az oka — az el­nök, Jaksa József mondta el: — Hemádpetriben harmad­rendű dolognak tartják a ter­melőszövetkezetet — s elsőren­dű jövedelmet várnak tőle. Ki­lencvennégy tagunk van, s ha harmincan-negyvenen veszik ki lelkiismeretesen részüket a közös munkából. Azelőtt más volt a helyzet. Szabó Imre brigádvezetőnek ugyanaz a véleménye: — Nagyobb eredményeink lehetnének, ha mindenki dol­gozna — és lelkiismeretesen dolgozna. A tennivalókkal így is megbirkózunk, de hát ha időben kapná meg a föld a munkát, akkor többet is te­remne. Az egyik állatgondozó így vélekedik: — Ne is csodálkozzon a veze­tőség, ha nem fogjuk munká­ra fiunkat, lányunkat, hanem küldjük őket az erdőre. Az er­dészetben keresett forintokra szüksége van a családnak, csak abból tudjuk fedezni napi ki­adásainkat. A hemádpetri Dózsa Terme­lőszövetkezet még nem mutatta meg, mire képes az összefogás­sal. Két esztendő áll mögöttük. 1960-ban az állandó esőzés, ta­valy a rendkívüli szárazság döntötte halomra elképzelé­seiket. Ugyanakkor a tagság­nak egy jelentős része már a kezdet kezdetén elfogultan, „úgyse fizet a tsz semmit se” jelszóval látott munkához. A hétszáz holdnyi szántóföld megművelésében azelőtt részt vett szinte a falu apraja-nagy- je, egyszerre kétszázan is nyü­zsögtek a határban — most meg a családtagok az erdészet­ben és másutt próbálnak sze­rencsét. A föld természetesen megérezte, hogy kevesébb mun­kát kapott, s nem is adott any- nyit, amennyire számitottak. Most is lenne mit csinálni, de reggelente szétrajzanak az em­berek, baltával a hónuk alatt mennek az erdőre — s tíz ló ingyen eszi a drága takar­mányt, pedig itt a trágyahor­* I,, nagyarányú A technika fejlődésének, a nagy felfedezések és a kom­munizmus építésének korsza­kában élünk. Ami tegnap új, modern volt, ma már nem fe­lel meg a követelményelvnek, s ami ma jó, holnap már el­maradott lesz. A gyorsütemü fejlődésre jellemző, hogy nem egyszer előfordul, megkezdünk valamit építeni és mire az el­készül, kiderül, módosításokat kell végezni, mert az építéssel eltelt idő alatt az eredetinél jobb konstrukciójú gépek, be­rendezések készültek el- Az élet, a társadalmi szükségsze­rűség, mondhatni úgy is, hogy létünk követeli meg a műsza­ki színvonal emelését. Az MSZMP VII. kongresszusa na­gyon is határozottan állapítot­ta meg, hogy a szocializmus alapjai lerakásának befejezé­se döntő mértékben függ a műszaki fejlesztés színvonalá­tól. , A műszaki fejlesztés egyik hatékony eszköze a széleskörű műszaki propaganda. A mű­szaki propaganda nem új do­log. Ezzel hosszú évek óta fog­lalkoznak. A műszaki eljárá­sok és termelési tapasztalatok ismertetése sok eredményt ho­zott. Napjainkban azonban a műszaki propaganda terjeszté­sének, ismertetésének eddigi módszerej nem felelnek meg. Ugyanis a terjesztésnek nem volt eddig gazdája. Számos vi­ta zajlott le, hogy kihez, me­lyik szervhez tartozik volta­képpen? A vállalatvezetéshez, a szakszervezethez, a TIT-hez, vagy a MTESZ-hez? A sajtó­ban, a folyóiratokban vitacik­kek jelentek meg, amelyeknek írói keresték a helyes megol­dásokat. Külföldön a műszaki propaganda szervezésében van­nak kiváló tapasztalatok. Igen fejlett a műszaki propaganda, például a Szovjetunióban. Egy­re sürgetőbbé vált, hogy a kül­földi tapasztalatok hasznosítá­sával mielőbb kiépítsük a ha­zai sajátosságoknak legjobban megfelelő, legcélszerűbb szer­vezési formákat. Ezzel foglalkozott az 1960- ban kiadott határozatában az MSZMP Politikai Bizottsága is: „... a műszaki propagan­dát és ismeretterjesztést a ter­melési tevékenység szerves ré­szeként kell felfogni, amely­nek fejlesztéséért az ipari mi­nisztériumok, az iparigazgatók, az üzemek vezetői, valamint a SZOT és a TIT a felelős”. A Politikai Bizottság határozata tehát tisztázta a vitát, megadta az általános irányvonalat, amelynek alapján az illetékes gazdasági és egyéb szervek kiépíthetik a maguk műszaki propaganda szervezetét. Az elmúlt időben Mi^_ kolc városi párt-vb. határozata alapján az ipari és agitációs osztály mélyreható vizsgálatot végzett a város üzemeiben, ho­gyan hajtották végre a Politi­kai Bizottság határozatát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyik-másik üzemben, mint például a Könnyűgép­dás ideje. Nem ügy törték le a dohányt, ahogy kellett volna, s ezért közel 20 ezer forint kár érte a közösséget — inkább makkot szedni szegődtek az emberek. Eredményeik vannak. Horváth László állat­orvos szerint a termelőszövet­kezet sertésállománya az encsi járásban párját ritkítja. A két Filakóvszki testvér, Ferenc és István kezében jó kezekben van a sertései? gondozása, a malacelhullás itt a legkisebb. Nem kis része van ebben az építőbrigádnak, amely Lázár Vince vezetésével úgy csinálta meg a szerfás fiaztatót, ahogy kell, s a téliesítést is úgy ol­dotta meg a brigád, hogy ab­ban hiba nincs. A tehénállo­mányuk sem a legrosszabb a járásban — bár egyetlen ka­szálásé takarmányt tudtak csak betakarítani az aszály miatt, nagyobb gondok nélkül tudják átvészelni a telet. A gondok szaporításához ma­ga az elnök is hozzájárult. Rossz nyelvek szerint már tíz­szer is lemondott, szerinte még csak kétszer: 1960-ban szóban, tavaly írásban nyújtotta be le­mondását. A tagságot bizony­talansággal tölti el az elnök ingadozása. Siralmat szavaz­tak neki, s elvárnák tőle, hogy gyárban, a Lenin Kohászati Müvekben, a Pamutfonodá­ban, már értek el eredménye­ket a műszaki propaganda szervezésében. Általánosság­ban azonban még mindig ta­lálkoznak bizonytalansággal, téves nézettel. így a Politikai Bizottság határozata alapján irányelveket dolgoztak ki, amelyben tisztáznak egyes el­vi kérdéseket, mint például a műszaki propaganda fogal­mát, formáit, s azt, hogy kihez tartozik a műszaki propagan­da. Részletesen kidolgozták azt is, hogy a műszaki propa­ganda szervezésében milyen feladatok várnak a gazdasági vezetésre, a pártszervekre, szakszervezetekre, s egyéb tö­megszervezetekre. Az irányelvek szerint a mű­szaki eredmények és az élen­járó tapasztalatok népszerűsí­tésével, a dolgozók szakisme­retének növelésével elsősorban a gazdasági vezetésnek kell foglalkoznia. A gazdasági ve­zetők ismerik az üzemre, a vállalatra háruló tennivalókat, tudják, hogy ezeket a felada­tokat milyen műszaki fejlesz­téssel lehet megvalósítani, s így összhangba tudják hozni a műszaki propagandát a válla­lat terveivel. A műszaki könyvtár az adott célnak meg­felelő könyveket szerzj be, eh­hez hangolják a munkásaka­démiák előadásait, a TIT elő­adásokat, kisfilmeket, a ta­pasztalatcseréket. A műszaki propaganda ter­jesztésében nagy szerepük van a pártszerveknek is. Ide tar­tozik például az, hogy beszá­moltatják a gazdasági vezetést, hogyan foglalkozik a műszaki propagandával. A pártszerve­zet összhangba hozza a párt­propagandát a műszaki propa­gandával. Nyilvánvaló, hogy a műszaki fejlesztés, az új tech­nika, s a technológia alkalma­zása nemcsak gazdasági, ha­nem politikai kérdés is. Egy új, az előbbinél jobb konstrukció kidolgozása, mind-mind egy mozaik a szocializmus alapjai­nak lerakásához, a kommuniz­mus építéséhez szükséges mű­szaki, gazdasági bázis megte­remtéséhez. A műszaki propaganda he­lyes szervezésében jelentős szerep vár a szakszervezetekre is. Vegyük például a tapasz­talatcserét. Tapasztalatcseré­ket eddig is tartottak, gyakran igen jó eredményekkel. Ám a tapasztalatcseréknél hiányzott a kellő céltudatosság, sokszor ötletszerűen zajlottak le. Úgy kell megszervezni a tapaszta­latcseréket, hogy az segítsen egy-egy műszaki feladat meg­oldásában, vagyis: gyakorlati hasznot eredményezzen. A műszaki propaganda igen széleskörű. Maradjunk csak a műszaki irodalomnál. A világon évente 250 ezer szakkönyv, 50 ezer műszaki fo­lyóirat jelenik meg — közel 4 millió cikkel. A technika olyan gyorsan fejlődik, hogy a műszáléi vezető és a munkás nem dolgozhat a szakirodal­mak rendszeres tanulmányo­zása nélkül, Dehát minden ember nem olvashatja el az évi 250 ezer szakkönyvet, 50 ezer műszaki folyóiratot. Az űj technika, technológia, műszaki eljárások megismeréséhez ad igen jelentős segítséget a mű­szaki propaganda jó megszer­vezése, irányítása, az anyagvá­lasztás, a rendszeres ellenőr­zés. A műszaki propaganda eredményesebb és szélesebb körű alkalmazásához nyújt nagy segítséget a városi párt- bizottság ilyen irányú törekvé­se. (Cs. B.) 40 óráról nem egészen 16 órára csökkentették a közkedvelt konyhabútor garnitúra gyártási idejét Sátoraljaújhelyen A SÁTORALJAÚJHELYI Bútorgyárban nyolc évvel ez­előtt kezdték meg a kislaká­sokba kényelmesen elhelyezhe­tő. hat darabból álló konyha­bútor garnitúra gyártását. Az üzem dolgozói arra törekedtek, hogy a Borsod megyében igen közkedvelt és olcsó konyhabú­tor garnitúrából minél többet adjanak a kereskedelemnek. Ezért a munka meggyorsításá­ra több műveletet végző gé­peket — így például kétfejes vastagoló gyalut, felső maró berendezést és hengercsiszoló­kat — állítottak termelésbe. Ugyanakkor átszervezték mun­kájukat. és a bútorgyártást ma már szalagszerűen végzik. Ezeknek, valamint a dolgozók újításainak eredménye, hogy egy garnitúra konyhabútor küszködve a gondokkal-baj ok-, kai is, kitartson a kormány- rúdnál. Az elnök azzal magya­rázza lemondását, hogy a tag­ság ugyan bizalmat^adott, de munkáját nem adja teljes egé­szében a közös célok valóra- váltósához, ugyanakkor a he­lyi szervek sem nyújtanak ne­ki megfelelő támogatást, hibá­it felfújják, erényeit elhallgat­ják. Pedig vannak erényei, az, elért eredmények nem kis mér-' tékben neki tulajdoníthatók.! De kár. hogy éppen most akar­ja otthagyni a kormányrudat. amikor közös fáradozásaiknak' gyümölcsei érőfélben vannak.' Sikerült teljes egészében elvé-! gezni az őszi mélyszántást, ami: itt az eredményes gazdálkodás egyik legfontosabb alapja, ve-' téstervüket túl is teljesítették.' Minden lehetőség megvan ar-' ra. hogy ebben az új esztendő­ben nagyobb eredményeket ér­jenek el. Hemádpetriben vanjlf!k r gondok, de a napnnérvű aszály ellené­re is elérték a tervezett mun­kaegységértéket. s megterem­tették a továbbfejlődés alap­jait. Ezekre az alapokra már bizton építhetnek — de építse­nek is, nagyobb odaadással, szorgalmas munkával, s akkor nem csalatkoznak. (g. m.) gyártási idejét nyolc év alatt 40 óráról nem egészen 16 órára csökkentették. A sátoraljaújhe­lyiek az idei év első hat hó­napjában a nagy keresletnek örvendő. olcsó konyhabútor garnitúrából 1065 darabot ké­szítenek és ezeket már festve, valamint fényezve adják át a kereskedelemnek. AZ ÉV MÁSODIK felében az üzem dolgozói megkezdik a variálható konyhabútorok ké­szítését. Ennek a garnitúrának az az előnye, hogy 10 kisebb darabból áll, és a háziasszo­nyok ízlésüknek megfelelően helyezhetik el a lakásokban. A variálható konyhabútor egyes darabjai külön is megvásárol­hatók. A gazdaságosabb terme­lés érdekében előreláthatólag a második félév végén fognak hozzá a famentes konyhabútor üzemszerű előállí­tásához. Ezeket a bútorokat kenderpozdorja lemezekből és műanyag éllécekből állítják össze. A gyárban jelenleg há­rom különböző konyhabútor­típus kialakításán dolgoznak. A mintapéldányokat március végén mutatják be a kereske­delemnek és amelyik meg­nyeri a közönség tetszését, azt már az év végén sorozatban gyártják. Sikeres nemesvad vadászat a Blikkben A Keletbükki Erdőgazdaság­hoz tartozó keletbükki erdősé­gekben az utóbbi években je­lentősen elszaporodott az egyik igen keresett nemesvad, a nyest. A tibolddaróci, káesi, kisgyöri és szomszéd községek vadászai az idén csapdákkal és lőfegyverrel is vadászták a prémje miatt igen értékes va­dat. Az idei vadászat igen jól 'sikerült. Noha a hó már el­olvadt, s így nehéz a nyomokat •felfedezni, már kétszer annyi ,nyéstbört szolgáltattak be a ‘vadászok, mint a korábbi .években. A Hernád völgyében az idén 'sikeres vidra-vadászatot foly­tattak. Bocs és Hernádnémeti környékéről az jdén 70 vidra ,került terítékre, ami az igen •rifka és óvatos állatnál szintén '.rekordnak számít. %

Next

/
Thumbnails
Contents