Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

eszakmagyarorszäg

—B——M——EM

Péntek, 1982. január 2S

A LENINGRAD! FILHARMONIKUSOK

BORSODBAN

Midkoic és Ózd utcáin néhány napja már hirdetik a plakátok: a világhírű ieningrá- di filhartnómkusok, a Leningrádi Állami Filharmónia Szimfonikus Zeneluira február 5-én. hétfőn este Miskolcon, az Országos Filharmónia „A” bériéit! sorozatának keretében, Ózdon jsedíg február 7-én, szerdán este hangversenyt ad.

A világhírű zenekar — mint Pétervári Filharmónikus Zenekar — meg az elmúlt század nyolcvanas éveiben alakult. Ugrásszerű fejlődés a szovjethatalom létrejötte után következett be az együttes életében. 1920-ban ez volt az egyetlen olyan kiváló szovjet szimfonikus zenekar, amelyet példamutatónak tekintettek a hivatalos körök. Egy évvel később Állami Filharmonikus Zenekarrá alakult át és azóta százhat zenekari tag állandó szívós munkát végez, lankadatlan fegyelemmel és művészi gyakorlattal. Leningrádon kívül a Szovjetunió egyéb városaiban is

Ma premier?

Uj szerzőt avat a miskolci színház

A Miskolci Nemzeti Színház ma este ismét újabb bemutatóhoz érkezik. Tegnap, csütörtökön este már az üzemi közönségszervezőknek nyilvános főpróbán mutatták be a darabot, ma pedig a nagyközönség elé kerül Müller Péter fiatal budapesti szerző Két marék aprópénz című kétrészes színműve. A Két marók aprópénz bemutatásával a színház nemcsak ősbemutatóinak és mai témájú darabjainak számat növeli, hanem egyben új magyar szerzőt is útra indít.

Az új magyar színmű elő-; adását Léncr Péter rendezte, az előadás díszleteit Wegenast Róbert, a ruháit Németh Ilona tervezte. A szereposztás érdekessége, hogy a női főszerepet; Nyilassy Judit játssza, akit a közönség eddig csak mint ren-; dezőt ismerhetett meg és csak néhány beugró szerepben mii-; tatkozott be eddig színésznői! minőségben is. A férfi fősze-' repet Sztankai István alakítja.! Rajtuk kívül Hamvay Lucy,: Némethy Ferenc Jászai-díjas,1 Szekeres Ilona. Csanády Ila és, a kis Szakáll István lép fel az1

egyes szerepekben. !------oOo—— 3

Tízez

ren 3

a Nemzeti színpadán 3

Az 1960—1961-es színháziJ évadról már sok statisztikáéi készítettek. Most egy-két olyan] adatot közlünk, amely eddig < még nem került nyilvánosság-< ra. Az ország legnagyobb pró-< zái színházának — a Nemzetit Színháznak — o színpadán például tízezer szereplő játszott — összesen 320 előadáson az elmúlt évadban. S miután egy- egy darabban — a színházi szakemberek szerint — mintegy 11 000 szó hangzik el, elmondhatjuk, hogy a tavalyi szezonban a Nemzeti színpadán tízezer színész — óvatos becslések szerint is! — több mint hárommillió szót szólott a közönséghez...

Egyébként a „legnépesebb”

előadás Madách Az ember tragédiája című drámája, amelyben a színház — a statisztériával együtt — kétszáz szereplőt vonultat fel. S melyik műben lép a legkevesebb szereplő a Nemzeti színpadára? Minden bizonnyal Barnassin Anna négyszereplős Napfogyatkozás című színművében. Annál is inkább, mert ezzel a darabbal a színház művészei — az Odry színpadon vendégszerepeinek.

rendszeresen szerepel. 1934,-ber az együttest magas állami kitüntetésben részesítették.

A miskolci koncert

műsorán Bartók Béla Zene húros, ütőhangszerekre és celesz- tára című műve, valamint Brahms IV. (e-tnolj) szimfóniája szerepel. Ezt a koncertet Jevgenyij Mravinszki) vezényli. Mravínszlcij 1903-ban született PétervároU. A Leningrádi Konzervatóriumban zeneszerzést tanult, azonkívül karmesterképzést kapott. Emellett a Leningrádi Koreográfiái Intézetben is dolgozott. Itt a zongorán való improvizálás, később pedig már a balettek vezénylése volt a feladata. Később, 1929-ben az egyik leningrádi zenekar karnagya lett, ezt követően pedig a Kirov Színházban lett karmester. Itt Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjével mutatkozott be, amelynek címszerepéit Galina Ulanova táncolta. De nemcsak

Előbb az ABC — azután a mozi

Spanyolországban a Cada- jozkörnyéki Santa Marta falu polgármestere elhatározta, hogy erélyes intézkedésekkel felszámolja az analfabétizmust.

Rendeletét adott ki, amelynek crleUnében analfabéták

nem látogathatják a falu moziját. De mivel a spanyolok általában rajonganak a moziért, a rendelet következtében most Santa Marta lakossága úgy áll sorban az esti iskolánál, mint eddig a mozipénztár előtt.

Hangszóró zsebrádióhoz

A hordozható rádió és a zsebrádió hangereje viszonylag kicsi. A német Telefunken gyár most olyan hangerősítőket hoz forgalomba, amelyek ezekhez a Ids készülékekhez kapcsolhatók. Alkalmazásukkal a hordozható és zsebrádiók a lakásban is élvezhető hangerővel működtethetők. A hangszóró háromszögletű, különböző színben kapható, fa-tokba helyezhető, amely beilleszkedik a lakás képébe.

Hatvanezer hallgató a munkásakadémiákon

XJzcmcink dolgozói évről- évre növekvő számban vesznek részt az ismeretterjesztésben. A fokozódó érdeklődés első- sor b in a nagyobb szaktudást, alaposabb műszaki ismereteket nyújtó előadások iránt nyilvánul meg. A TIT az elmúlt esztendőben országosan több mint négyezer műszaki előadást tartott, s ezeken 180 000 hallgató vett részt. Ez az eredmény a megelőző évhez képest — mind az előadások, mind a részvevők számát tekintve — körülbelül negyven százalékos emelkedést jelent.

A műszaki ismeretterjesztés

fejlődését figyelve különösen két jelenség tűnik szembe: az egyik az, hogy a munkásakadémiák tavalyi 25 000 hallgatójával szemben ezidőszerint mintegy 60 000-en vesznek részt az előadássorozatokon; figyelemre méltó továbbá a szocialista brigádok, illetve a megtisztelő címért versengő munkacsoportok tagjainak fokozódó részvétele. Veszprém megyében például közülük kerül ki a munkásakadémiai hallgatóság 80 százaléka, a Borsod megyei műszaki előadássorozatokon számuk meghaladja a 10 000-et.

baletteket, operákat is vezényelt és tanított be. 1931 óta dolgozik a Leningrádi Filharmónikus Zenekarral, ahol 1934-ben lett karmester. Ezzel az együttessel mutatta be Sosz- takovics V. szimfóniáját. 1938- ban a Moszkvai Nemzetközi Karmesterversenyen első díjat nyert; 1940-ben, moszkvai vendégszereplése alkalmával érdemes művésznek tüntették ki. A Munka Vörös Zászlaja Érdemrendet 1957-ben kapta meg, 1960-ban pedig a Lenin-díjat. Az ötvenes években a népi demokratikus államokon kívül Ausztriában és a Német Szövetségi Köztársaságban vendégszerepeit.

Az ózdi hangverseny

műsorán Dvorak Uj világ szimfóniája, Klusiter Hegedűversenye és Csajkovszkij Francesca da Rimini című szerzeménye szerepel. Az ózdi koncertet Arvid Janszonsz vezényli és a hegedűversenyben közreműködik Mihail Vajman.

Arvid Janszonsz Sztálin-dí- jas, a Lett SZSZK érdemes művésze. Dicpajában született 1914-ben. Gyermekkorától kezdve hegedült, kitűnő képzésben részesült szülővárosában és Rigában. A rigai opera karnagya lett, a Hattyúk tava című balett vezénylésével mutatkozott be. Az ifjú karmesterek összövetségi versenyén első dijat nyert 1946-ban. 1952 óta a Leningrádi Filharmónikus Zenekar karnagya. Legkiválóbb szereplése az 1954-es Prágai Tavasz alkalmával volt. Azóta több ízben vendégszerepelt európai országokban, kétszer pedig Japánban.

Mihail Vajman ukrán hegedűművész 1926-ban született. Apja is hegedűs volt. Vajman Odesszában Petr Sztoljarszkij- nál tanult, majd Jurij Endlin professzor növendéke lett a Leningrádi Konzervatóriumban. Azóta ugyanott tanársegéd. 1949-ben a prágai Kube- íik-versenyen, 1950-ben a lipcsei Bach-versenyen, 1951-ben pedig a brüsszeli Erzsébet királynő versenyen nyert díjat. Ettől kezdve rendszeresen jár külföldre hangversenyezni. Európa több országán kívül Japánban is vendégszerepéit.

*

Mind a miskolci, mind pedig az ózdi közönség nagy érdeklődéssel várja a vendégszereplő zenekart, a nagyszerű karmestereket és a szólistát. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a koncertkedvelő közönség hosz- szú időre emlékezetes művészi élménnyel lesz gazdagabb.

(Rettentő

Irta: Horváth József

nguez

J

Könyvtár

a termelőszövetkezetben

Rég beszorultak az emberek a határból a faluba Ttsza-}

karádon is, s azt a kevés munkát, ami ilyenkor, télidőben, odahaza a portán, istállóban, a ház körül adódik, könnyűszerrel elvégzik, s mivel akkorára már sötétedik is, kezdődik a pihenés, szórakozás, művelődés. Erre évről évre egyre több az alkalom, hiszen villanyfény ragyog pár éve Tiszakarádor» is. így aztán a fiatalok, öregek, lányok, asszonyok vagy neki- erednek a hosszú utcáknak: mennek filmet némi a kultúr- otthonba, a televízió műsorával szórakozni a termeiőszöveíé kezeli klubszobába, vagy pedig odahaza maradnak: beszélgetnek, olvasnak.

Mert nagyon szeretnek olvasni a tiszakarádiak. Ezért, a községi könyvtáron kívül az Űj Elet Termelőszövetkezet külön is gondoskodik a tagok számára olvasnivalókról. Ugyanis már évekkel ezelőtt saját könyvtárat létesített, s állományának gyarapítására 4000 forintot fordítanak minden évben. Ebből a tekintélyes összegből a könyvtáros, Koleszár Sándome, 100—150 kötet új könyvet tud vásárolni a legújabb művekből. Nem ok nélkül választották a fiatal Koleszár Sándoméij a tsz könyvtárosává. Valamikor a közeli Bús-tanyán élt szüleivel együtt, onnan költözött be a községbe. így mintha csak pótolni akarná mindazt, amit kulturális téren a szüleitől, nagyszüleitől a nehéz élet megtagadott, már gyermekkorában mohón nekilátott az olvasásnak, tanulásnak. A maga erejéből képezte magát, a tsz segítségével tanfolyamokat végzett, s most az irodában dolgozik, s a könyvtárosságot csakúgy kedvtelésből látja el, csupán a könyvek, az irodalom iránti szeretetből.

El is olvas majdnem minden új könyvet, még a szakkönyvekbe is belelapoz, hogy tudja tájékoztatni az érdeklődőket az egyes művek értékéről, szépségeiről. A fiatal könyvtárosnak nem kis része van hát abban, hogy olyan sok olvasnivalót visznek haza Tiszakarádon a szövetkezeti parasztok'. Belenézünk a kiviteli naplóba, s ennek tanúsága szerint például Árokszállási Dezsőék a regényeket szeretik. Budaházi Matild az Anna Kareninát, Nagyházi Ilona Zola Germinal- ját, Berencsi István Homeros Odiisszeaját, Balia Lidia Brehm híres művét, „Az állatok világát” olvasta, de sokat olvasnak Lukács Péterék is. A 71 éves Remecki Bertalant magas kora ellenére is foglalkoztatják a csillagos ég rejtelmei, ezért a csillagászati könyvek iránt érdeklődik. A tsz-gazdák termi-: szelesen a korszerű mezőgazdaságról: a zöldségtermesztésről^ ipari növényekről, állattenyésztésről, növényvédelemről szóld könyveket is kiveszik, olvassák.

Es Koleszár Sándorné boldogan ajánlja, adja a könyveli mindenkinek. Mert a maga példájából tudja: szebbé, tartalmasabbá válik általa az emberek élete Tiszakarádon is.

(h. *1

* * Énekóra Ároktőn

szinte pillanatok alatt átkai-i tatja a táskát, az öszes fellel-; hetó zsebet, a pad alját, deháti ez máskor is pont így szokott lenni. Az a fránya toll éppen akkor nincs meg, amikor szükség lenne rá. Mikor pedig a kezébe kerül, akkorra már megelőzi valaki. Bosszankodik is miatta, és hogy ne érje még egy ilyen meglepetés, kiteszi a padra.

Elkezdődik a feleltetés. Ari egyik kislány az osztály éie lép, elénekel egy dalt és ütemez.

— Mi volt a hiba? — kérdi

a pedagógus.

öt-hat kéz emelkedik a levet: góbé. A felszólított már mondja is:

— Nem tartotta be a hangerősítést és halkítást

A felelő kislány most a tábJ Iához megy és kezébe veszi aj „repülőkottát”. Az osztályból valaki — mindig más — dik-; tálni kezdi a hangjegyeket: g... é... á ... és a felelő a „repülőkottát” mindig a kívánt !helyre illeszti. Az osztály kritikusan figyel. A tévedést ;tapssal jelzik.

■ — Hányast adnál erre a feleletre? — hangzik később a pedagógus kérdése az egyik! tanulóhoz. Az válaszol, megindokolja azt is, hogy miért adná a javasolt jegyet. Persze a végén úgyis a nevelőé a döntő szó. Újra felelés következik. Utána feláll egy szőke-: hajú fiú és kijavítja a hibát.'

— Nem tartotta be a piánót és a mesofortet.

Később egy másik felelőnél ismét szólásra emelkedik egy kislány, akinek a hallott fele-: létről ez a mondanivalója:

— A crescendonál fokozató-: san erősíteni kell. decreseen- donál pedig fokozatosan halkí- tani.

At óra alatt **** úsy AZ óra aiau ropködnek

a zenei szakkifejezések. Ami meglepő, az a szakkifejezések természetessége, megszokott- sága. Látszik: olyan magától értetődően szövik mondataik-; ba a fortissimot. mesofortet, crescendót, mintha a legismertebb, legmegszokottabb dolgokról beszélnének. A fiúk —* mondjuk — a gombfociról, vagy a lányok a babákról. Mert nem nagyon nőtték még ki ezt a kort sem. Most végzik a hatodik általánost.

— Egy jó tollat kérek — hangzik óra végén a katedráról. Jóska villámgyorsan csaj» i zsebére, túr bele a táskába, hajol a pad alá, majd felfedezi a tollat a pad tetején, ahová már régen kikészítette. Most mégis sikerült megelőzni min- ienkit.:

(»19

/ •> „ belépünk a teremA mi kor be> elnémui az

ének. A gyerekek üdvözletként vigyázzba állnak, aztán a nevelő „csak tovább, fejezzétek be” biztatására jókedvvel folytatják a dalt. Olyan felszabadultan, szívből jövően, mintha rajtuk kívül nem is lenne ott senki. Mintha csak maguknak énekelnének. Pedig a jól ismert Csillik Bertalan pedagóguson kívül még két idegen ember is érkezett: Nagy Gyula szakfelügyelő és az újságíró. A látogatókból egyszerre talán sok is ennyi az órán. Legalábbis ahhoz, hogy a diákokat feszélyezzék.

De itt, az ároktői általános iskolában egyáltalán nem lehet ezt tapasztalni. Igaz, hogy Jóska éppen akkor nem találja osztályhíres, szép tollát, amikor a felügyelő bácsi kéri, pedig hihetetlenül gyorsan,

fiatal fogtechnikus, jómódú! szülők gyermeke volt, de össze-; tűzött az apjával, aki elkerget-; te hazulról. A fiatalember ab-i bam a házban lakott egy albór-, leti szobában, amelyben Ha-J raszti meghúzódott, összetalál-; koztak, és Haraszti hatására; Pokomy Dezső szeme is ki-, nyílt. Néhány megbízatás köz-3 ben beigazolta, hogy helyén; van a szíve, és őszinte lelkese-' déssel, áldozatra készen szol-, gálja a mozgalmat 3

Géza a többi ékről is sok min-! dent megtudott. Voltak, akik-< nek életéből mindössze néhány! forró epizódot ismert, de mé-' lyen megértette, hogy ezek az] emberek évek óta — sőt egye-i sek immár évtizedek óta —; örökös életveszélyben élnek,, dolgoznak, verekszenek. Nem; csoda hát, ha körültekintőek,! olykor gyanakvóak, és hétszer' is meggondolnak minden lé-3 pest, minden elhatározást.' Mindannyian bátor, semmitől; sem rettegő emberek, de aki-' nek hajszálon függ a sorsa,; nem könnyelműsködhet. A! párt nevelte szigorú óvatos-' ságra őket, " megérttetvén ve-J lük, hogy életük, sorsuk nemi egészen az övék, s ha önmagu-J kát kockáztatják, a mozgalom' ügyét is kockáztatják. Vigyáz-J niok kell hát magukra. Imre! bácsi is, de a többiek is gyak-' ran említették Géza előtt, hogy! a mozgalom nem kísérletezhet' vakmerő kalandokkal, a harc! csak jól átgondolt, és körülte-' kintően megszervezett akciók; révén hozhat eredményt <

(Folytatjuk.) <

elkövették, hogy kózrekerftsék. Ám rossz helyen álltak lesben. A párt teljesen új környezetben használta fel Imre bácsit, a tapasztalt harcost. Régi elvtársai egyáltalán nem érintkezhettek vele. Háromnegyed év elteltével is csupán a kis Annával vette fel a kapcsolatot, akinek sorsáért külön személyes felelősséget is érzett.

Anna lett Imre bácsi jobbkeze, összekötője. Ismerte a csoport legtöbb tagját. Tőle tudta meg Géza, kicsoda is voltaképpen „Csizmadia úr”? Valódi neve Horák András volt, de a mozgalomban mindenki Csizmadia néven ismerte. Az idős géplakatos évek óta illegalitásban élt, és igen nagy tekintélye volt a mozgalomban. Regénybe illő élettörténetéből legtöbben csak néhány fejezetet tudtak. Például azt, hogy a Tanácsköztársaságban direktóriumi tag volt, és egyike azon keveseknek, akik elevenen ki tudtak szabadulni a britanniás tisztek kezed közül.

Haraszti Pálnak, a 48 esz- ; tendős műszerésznek életútja csaknem megegyezett Horáké- val. A csoport két legfiatalabb tagja, Béla és Pokomy Dezső 1 — Haraszti nevelése volt. Béla, teljes nevén Gyurkó Béla árvaházban nőtt fel, és esztergályos mesterséget tanúit. De . nem jutott el odáig, hogy se- : gédlevelet kapjon. A tanonc- otthonból kitették a szűrét, ; mert ha igazságtalanságot ta- ! pasztáit, menten felforrt a vére. Gépmunkás lett, úgy került Haraszti Pál keze alá. Ha- ; raszti tanítgatta, kommunistát nevelt belőle. Pokorny Dezső, a

szer sem tudtak semmit rábizonyítani. Azért a gyárban úgy tartották számon, mint gyanús elemet. Viszont Imre bácsi kitűnő szakember volt, a legjobb marós. Főnökei — egy kicsit tán azért is, hogy ezzel a gesztussal megszelídítsék — művezetői beosztásba helyezték. Csakhogy Imre bácsit nem puhafából faragták. A műhely, amelyben ő dolgozott, a mozgalom erődjévé épült ki. Maga köré gyűjtötte a legharcosabb és legtevékenyebb elvtársakat, és azokat is ott istápolta, akik a mozgalmi tevékenységük miatt különösen nehéz helyzetbe jutottak.

Anna is így került Imre bácsi közelébe. Anna édesapja régi, illegális kommunista volt. Amikor lebukott, rettentő nyomorba került a család. Anna még akkor csak tizenöt éves volt, de a legidősebb gyerek a hat testvér közül. Imre bácsi jól ismerte Anna édesapját, s amikor tudomást szerzett arról hogy mi történt vele, Annát bevitte a gyárba. Sok vitába, küzdelembe került, míg főnökei beleegyeztek, hogy Anna ott dolgozhassák.

1943 késő őszén Imre bácsi megtudta, hogy a Gestapo minden lépését figyeli. A párt utasítására, illegalitásba kellett vonulnia. A kopók elveszítették a nyomát, de mindent

letes fellépésének, hanem ő mentette meg akkor az egész csoportot.

De ez a kérés zavarba hozta. Ilyesmivel nem szokás csak úgy, váratlanul előállni. És főleg nem Imre bácsi tudtán kívül.

Viszont az látszik Géza egész viselkedéséből, hogy egy váratlan helyzetben támadt szükségesség indítja erre a kérésre őt.

— Gyere, megbeszéljük a többiekkel.

Géza agyán bosszús indulat suhant át. A többiek, megint csak a többiek ... Hát hogyan győzze meg ő a többieket, akik oly nehézkesek és körülményesek megannyian ...?

De a következő pillanatban belátta, hogy igazságtalan volt.

Ekkor már jól ismerte mindnyájukat, s egész életútjukat.

Imre bácsi, akihez Géza igaz, baráti érzésekkel vonzódott, szinte gyerekfejjel került be a mozgalomba. Már húszéves korában ifititkár volt. Amikor ifjú koráról, s az idők harcairól elbeszélt egyetmást Gézának, a fiatalember megsejtette, hogy Imre bácsi akkoriban nyilván éppen olyan heves és lobbanékony természetű volt, mint most ő maga. De szintúgy találékony is. Sombor-Schwei- nitzér politikai rendőrsége kétezer ie őrizetbe vette, ám egyXLÍII.

— Gyerünk le! — mondta.

Béla ismét bezárta a vasajtót, és mindketten lebandukoltak a lépcsőn. Ott Géza félrevonta Bélát egy szegletbe:

— Hol tartotok?

Béla megtörölte maszatos homlokát:

— Három ajándékcsomag kész. Most vesződünk a negyedikkel.

Géza egy pillanatig tűnődött, aztán bizalmas hangon, majdnem suttogva, beszélni kezdett:

— Béla, ide figyelj. Imre bácsi elment hazulról, fogalmam sincs, hol lehet. De úgy alakultak a dolgok, hogy nekem azonnal szükségem van egy ilyen ... csomagra.

Béla csodálkozó képet vágott:

— Ilyesmiről nem volt szó — mondta tétován.

A mackó termetű fiú Géza arcát fürkészte. Határtalanul ßzerette és becsülte Gézát. Már az első pillanatban rokonszenves volt neki ez a jó svádájú fiatalember. Imponált neki határozottsága, bátorsága. De különösen azóta rajongott érte, amióta a nyilas kopókat megtanította kesztyűbe dudálni. Meleg helyzet volt az, nem ftkárici vágta volna ki magát belőle. Béla tudta, hogy nemcsak a saját megmenekülését köszönheti Géza merész és öt-