Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-12 / 292. szám

K!e*J, 1961. december 12. BSEAKMAGYARORSZAG Megfiatalítják a& „elfáradt” gyárat Jó műszaki intézkedési terset készítette le Úsdon EGY MEGALAPOZOTT, mindenre kiterjedő, a korsze­rű beruházás és műszaki fej­lesztés követelményeinek meg­felelő műszaki intézkedési terv fél sikert jelent ott is, ahol már korszerű gépek, auto­maták működnek és ott is, ahol nagy rekonstrukciós át­alakítás folyik, mint például az Ózdi Kohászati Üzemekben. Azt is mondhatjuk; a jó és jól végrehajtott műszaki intézke­dési terv egy olyan újjászüle­tő, hatalmas vaskohászati üzemben, mint az ózdi, az egész eredményes gazdasági tevékenység alapja. Mert Óz- don arról van szó, hogy átala­kítják, modernizálják. to­vábbfejlesztik a nagyműltú gyárat, rekonstruálják az el­avult technológiával működő, a kor követelményeinek már mean megfelelő gyáregységeket. Hazánkban az ózdi gyárban folyik a legnagyobb rekon­strukciós munka. A régi mar- tinkemencéket az új, a legmo- jdennebb, oxigónbeíúvatásű März -kemencék egész sora váltja fel. A gyár szinte vala­mennyi üzemét átalakítják, de ez igen nehéz feladat, mert termelés közben történik. Ezért is nagy jelentőségű az ózdi gyárban a műszaki intéz­kedési terv. amelynek elkészí­tése igen alapos szakképzett- réget igénylő tervezői munka. Milyen műszaki intézkedési tervet készítettek Ózdon 1962- re? Ezzel az egyetlen kérdéssel kerestem fel Pohl Lászlót, a gyár műszaki fejlesztési fő­osztályának vezetőjét és mun­katársát. Földényi Istvánt. Mindketten régi. tapasztalt és Beváltak a szerződéses felvásárlási akciók Az állami felvásárló szer­vek az ötéves terv előirányza­tainak megfelelően évről évre több hízott sertést és vágó­marhát vesznek át a termelők­től, elsősorban a hazai igények mind teljesebb kielégítésére. Jól bevált a szerződéses állat- hlzlalási rendszer. Mivel az aszályos nyár és ősz miatt az állattartó gazda­ságok, gazdák takarmány­készletei a szokásosnál szűkö­sebbek, az állam takarmány- juttatási akciókkal segíti a szerződést kötő termelőszövet— kezeteket, termelőszövetkezeti tagokat és egyéni gazdákat. A háztáji gazdaságokban és az egyéni állattartóknál lekötött minden hízott sertés után 150 kiló abraktakarmányt adnak állami áron. képzett mérnökök, akik a ter­vek, Intézkedések, gazdasági, műszaki problémák jó ismere­tében, a műszaki fejlesztési osztáiy kollektívájával együtt elkészítették az 1962-es mü- szinttervet. Beszélgetés közben megkér­deztük : • — Mit tartottak a legfonto­sabbnak a terv készítése köz­ben? —* Egy ilyen újjászülető gyárban — mondotta Pohl László — minden a legfonto­sabb. Egyetlen kis hiba súlyos és talán jóvátehetetlen hibá­hoz vezethet. De azt mondha­tom: elsősorban a gazdaságos termelést tartottuk szem előtt. Igen, a második ötéves terv­ben ez a legfontosabb. S az, hogy a beruházások összhang­ban álljanak a rekonstrukciós munkával és a műszaki intéz­kedési tervekkel. Ózdon sike­rült ezt elérni. A műszaki fej­lesztési főosztály 14, és a szer­kesztési osztály 20 dolgozója igen jó műszinttei'vet készített Munka közben figyelembe vet­ték a gyárrészlegek vezetői­nek javaslatait is, támaszkod­tak az idei tapasztalatokra, amelyek azt mutatják: az 1961-es műszintterv jó végre­hajtása lehetővé tette a gyár tervszeré fejlesztését, a terme­lő munka sikerét. A nagyol­vasztóműnél például kikísérle­tezték az olaj beírvatásos el­járást, ennek eredményeként jövőre — a kokszfogyasztás csökkentésével — 6 millió fo­rintot takaríthatnak meg. MIT TARTALMAZ főbb vo­nalaiban a műszaki intézkedé­si terv? Folytatják az elegytér gépesítését, így az eddigi ne­héz és egészségtelen munka­helyeken 200—250 dolgozóval csökkenthetik majd a létszá­mot. (Az elegytér teljes gépe­sítése 1964-re ér véget.) A gyár egész területén gépesítenek. Jövőre már 409 millió forintot költenek különféle beruházá­sokra, a gyár műszaki fejlesz­tésére. Nagy összeg ez, de si­keres felhasználása esetén, már az ötéves tervben sokszo­rosan megtérül. Az új oxigéngyár készen áll a nagy termelésre. A tervek szerint jövőre már mind a nyolc új März-kemence oxi­gén befúvatással termel ez pedig több mint 2 millió fo­rint megtakarítást jelent, meg­gyorsítja a termelést, javítja az acél minőségét, lehetővé te­szi, hogy az új gcélmű teljes kapacitással dolgozzék. A trió-1 soron, a kikészítőben is je-] lentős munkák folynak. Kor-« szerűsítik a termelés egy-egy] folyamatát. A finomhenpermű-« ben, a finomsori állványoknál/ és az abroncssori előnyt/Hónál átvezetőket alkalmaznak majd, a kész állványnál darab fordí­tó berendezést építenek be a nehéz fizikai munka végleges megszüntetésére. A diesdesi- tési program során pedig gáz- olajlárolót építenek, s szinte felsorolni is lehetetlen, mi mindent tartalmaz a gyár mű- szintterve, amelyet igen nagy szaktudással, szívöel-lélekkel készített a mérnök kollektíva. Csupán a közlekedési gyárrész­leg továbbfejlesztése jelent igen nagy gondot. Ez a gyár- részleg ugyanis lemaradt, és mondjuk meg őszintén — ez az általános szakvélemény — ha nem történik gyors intéz­kedés, 1964-ben a korszerűt­len közlekedési gyárrészleg visszaveti az üzemek termelé­sét. súlyosan csökkentheti az üzemek kapacitását js. Hiszen egyre világosabb: az anyagok gyors, pontos és időben tör­ténő elszállítása és tárolása a tervszeré, egyenletes termeié» alapja. Fontos tehát a közleke­dési gyárrészleg fejlesztése. Most építik át a IT-es kohót, ezt követi a ITI-as és ezzel a nagyolvasztó gyárrészleg re­konstrukciója «véget ér. Hama­rosan nyolc kemencével termel az új acélmű, több alapanyag­ra, nagyvolumenű kohászati anyagokra, ércre, kokszra, nyersvasra lesz tehát szükség. A közlekedési gyárrészleg je­lenleg két dieselmozdonnyal rendelkezik. Ez kevés. Igaz, a külföldi fogasmozdonycuk be­hozatala súlyos devizát jelent, de a költség megtérül. Szer­vezéssel, átcsoportosítással most már nem lehet hosszú időre megnyugtatóan megol­dani a közlekedési gyárrészleg fejlesztését. Korszerű, alapokra helyezett szállításra «van szük­ség! •/« • M • " , .,«> ■ • *.>< A MŰSZINTTERV sikerés teljesítései ebben az évben sok millió forint megtakarítást je­lentett népgazdaságunknak. Ez várható 1962-ben is, mert az új műszaki intézkedési terv aiapos, reális, s mint azt a főosztályvezető. Pohl elvtárs mondotta: végrehajtható. Nemcsak azért megoldható, mert minden adottságot — és nehézséget — figyelembe vett, hanem azért is. mert Ózdon igen lelkes műszaki és fizikai gárda működik a közös, nagy célért: az öreg. ..elfáradt” gyár megfiatalításáért. Szegedi I.ásrl« OMLASZTÁS A sEultakálhH n-es akna vastámos frontfejtésén H. Fodor József előkészíti biztosító elemek rablását. »mlasxrtást és a fém Foto: Paufovtts Fiatalok a jobb gazdasági eredményekért a népgazdaság Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyüzemi KISZ-bizottsága az elmúlt pénteken KlSZ-tükári tanácskozást tartott. A tanácskozáson tanulmá­nyozták a KISZ politikai és szervező munka eredményeit, módszereit, s ennek során né­mileg megismerkedtek a gyár gazdasági életével is. Bérivé Tibor elvtárs, főmér­nök érdekes előadást tartott, a fiataloknak a gyárban folyó munkáról. Ismertette a gazda­sági mutatókat, amelyeknek pozitív alakulása kedvező az egesz gyár es szempontjából. Benyó Tibor elvtárs előadása a fiatalokat arra mozgósította, hogy az eddigieknél még na­gyobb lelkesedéssel dolgozza­nak a második 5 év és terv cél­kitűzéseinek valóra váltásán. A KISZ-titkárok ezután minta taggyűlést rendeztek a tanfolyamon,« amely ; nagy se­gítséget jelent. majd számukra a KISZ alápszervegetefcnél rendezendő taggyűlések előké- szrtéeéhez. ' . Fejlodlk a korszerű nagyüzemi zöldségtermesztés A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szétszórtan, többnyire elavult, kisüzemi módszerekkel dolgozó kerté­szek nagy része termelő- szövetkezetekbe tömörült. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a tömörülés egy új fejlődési szakasz kezdetét je­lentette. Az utóbbi években a termelőszövetkezetek „rákap­tak” a sok munkaerőt foglal­koztató és jól jövedelmező kertészeti ágra és sok helyütt megteremtették már a korsze­rű nagyüzemi zöldségtermesz­tés feltételeit, E rossz utakról Jelenlegi lakhelyünkről, Ru- dabányácskáról Sátoraljaúj­helyre járunk dolgozni. Az út azonban alig-alig járható. Pe­dig községünkben kőbánya is van, ennek ellenére nem sokat törődnek az út rendbehozásá­val. Naponta történnek balese­tek. De nemcsak magunkat, ha­nem kerékpárjainkat is .jönkr re tesszük a gyermeki ej Nagy­ságú kővel behintett ' útoni. Ea a” megoldás’ semmikepbenfisénn jó: }e> kellene hengerelni az utójt mielőbb. > ; - .; Véleményünk szerint van kő, van munkaerő, így tehát megoldható az út rondbe- hozása. Begala János Rudabányácska — A Bolyai János Matemati­kai Társulat borsodi tagozata december 13-án délután fél 4 órakor „A matematikai tanítá­sok története” címmel előadást rendez a Herman Ottó Leány- gimnáziumban. Hamupipőke, Romeo és Júlia szabóinál ■k ■k Eri is magyarázhatná A minap, pontosabban szombaton azzal tisztelt meg a Véletlen, ez a minden hájjal megkent iákötő — mert néha­napján ugyancsak megviccel minket —, hogy elém hozott egy leánykollégiumot. — Lépj be, no! — lökött rajiam egyet a kíváncsiság — mostanság úgyis szűkében vagy a témának, hátha akad valami tollravaló. Megpödörintettem nem létező bajuszkámat, orcám fal- szitta sápadtságát is megcsipegettem, egy kis pirosság sosem árt, ha lányok közé kívánkozik az ember, s emígyen ki­csinosítva magam, nekivágtam a csigalépcsőnek. Kopogtam, ahogy illik s be is léptem, ahogy nem illik, merthogy senki se mondta: szabad. — Most merre? — álltam meg a tágas szoba közepén. — Hi-hi-hi! — szalajjotta inamba bátorságomat egy örddgfióka, s hogy ijedelmem alaposabb legyen, egy másik kéménylakó is eliramodott mellettem. — Kapd a nyakad közé a lábad, jótét lélek, ha nem akarod, hogy megkísértsenek — mondtam ördögűző neki- fohászkodással, és menni akartam. De nem mentem, mert megnyílt egy ajtó, s kiharsant rajta a jalak közé szorult hangos vigasság. — Megnézem már, mi van odabent. Csak nem szólnak rám, hogy kívül tágasabb. Nem szóltak. Egy nevetős szemű hölgy rámismert vala­honnan, s szíves szóval invitált: — Kerüljön beljebb! Örüljön velünk. Mikulás napot tartunk.., Bizony mondom, az én öregedésnek indult szemem is megfényesedett az örömtől. Pedig megigértettem magam­mal, hogy tartózkodom a hangos tetszésnyilvánítástól. De­kát ezek a leánykák értették a módját, hogyan kell meg­nevettetni a magamfajta ál-komolykodókat. Lekapkodták megboldogult deákságomról éveknek sírhantját s egy-egy csaltanós rigmus lelket lehelt emlékeimbe. Egy pöttömnyi leányka szellemes mondókával vezette be a „Megmagyará­zom a bizonyítványomat”. Ezt mondta: — Itt. a félév, hátha nekem is szükségem lesz rá... (Az kell neked!) Egy másik leány slágerszöveghez kompo­nált diáksorsbeli helyzeteket. Dolgozatíráskor az eminens tanulót így áhítozza súgási közelségbe egy kevésbé eminens diák: „Gyere, ülj. kedves mellém .. En is emígyen szólítom jelenésre unalmas óráimban megboldogult deákságomat: Gyere, ülj, kedves mellém... De a tanár urakat nem idézem meg, még megkérdeznék, hányadán is állok a függvény függvényének differenciál­hányadosával — s akkor aztán magyarázhatnám én is a bizonyítványomat... (G. M.) A színdarabokról írt kritikákban kö­rülbelül ennyit — vagy még ennyit sem — olvashatunk róluk: — A jelmezek, a korhű kosztümök szépek és ízlésesek voltak. Ezért terve­zőjüket és elkészítőiket dicséret illeti. De hogy mennyi gonddal, körültekin­téssel és milyen érdekes munkával ké­szülnek el egy-egy színdarab jelmezei — ez ritkán kerül szóba. A napokban ellátogattunk a Miskolci Nemzeti Színház jelmeztervezőihez, a színház szabóműhelyébe. Mit láttunk? Kik és hogyan dolgoznak itt? Milyen ez a százszinű műhely? Arany cipők, parasztingek, királyi koronák, matrózblúzok sorakoznak egymás mellett. Mennyi szín, mennyiféle kosztüm, mennyi hangulat! Mert mindegyik ruha valami különös hangulatot kelt az emberben. Romeo gyöngyös, aranyszalagos fehér ruhája felidézi a veronai holdfényes este szerel­mes hangulatát, de a Paris gróffal vívott szenvedélyes párharc lélegzetfojtó per­ceit és Júlia halovány arcát is. Cifra királyi palástok és durvaszövésű szolgaingek, előkelő prémes ködmönkék és tengerkék matrózblúzok, katonatiszti pantallók és rojtosszélű parasztgatyák — milyen jól megférnek egymás mellett! — Mi kerül legközelebb a készruhák sorába? — Brecht: Arturo Ui című darabjára készítjük most a kosztümöket, Wegenast Róbert tervei szerint. — Kerékgyártó Zoltán, az egyik férfi szabó éppen egy kissé „huligánös” piros kabátot vasal — ez lesz az egyik gengszter zakója ... Gruber Rudolf meg a két fiatalabb szabó — Nácsa László és Turcsányi Gyula pedig nadrágokat készítenek. Zúgnak a vilíanymeghajtású varrógépek a teremben, egy percre sincs szünet, sietni kell a munkával: 15-én lesz a be­mutató! ... — Kölcsönvesszük Capulet-né zöld ruháját A női szabók műhelyében !s szívesen elábrándozik az idegen. Elnézegeti Bob herceg alakításra váró zöld blúzát, Krisztina kisasszony nagy munkával ké­szült köpenyét, Vássza Zseleznova szo­lid, kék ruháját és a tarka kosztümök sokaságát Elnézegeti és közben felvil­lannak emlékezetében a színdarabok legszebb részei, amelyek ezek nélkül a jelmezek nélkül talán nem is lettek volna olyan tökéletesek, olyan emléke­zetesek. Hamupipőke hófehér tü 11 ruhája gyer­mekmesék varázsát juttatja a nézelődő eszébe, s keresi a csodatevő tündéreket, akik ilyen álomszerűén szép ruhával ajándékozták meg a kis árvalányt. Tün­déreket, varázspálcával persze nem ta­lál — de vannak itt asszonyok rajz­ceruzával, krétával, vonalzóval csattogó ollókkal és berregő varrógépekkel. — Vegyük kölcsön Capulet-né zöld ruháját, az éppen jó lesz a mesedarab királynőjének! — Dudla Antalné már nézegeti.is a díszes zöld ruhát: van-e javítani való rajta? A másik varrónőnek, Mátyás Bélánk­nak is sürgős munkája van: új szereplő „ugrik be” az Ó mai gyerekek esti elő­adására, s az új szereplő alakjára gyor­san át kell alakítania az eddigi ruhát. Hajer Józsefnének és Tóth Ilonkának a vezető tervezőnő, Németh Ilona ma­gyaráz egy érdekes fazont. — Legutóbb a Mátyás király juhásza című mesejáték jelmezeit készítettük el. Ezek közül keveset varrtunk új anyag­ból főleg régi darabok ruháit alakítot­tuk át. Mi így takarékoskodunk a szín­ház pénzével — és H. Mészáros Margit tervezőnő, aki 1954-től már a harmin­cadik színdarab jelmezeit készíti, meg­mutatja a mesejáték szereplőinek ruháit rajzban és kivitelben. Ez is művészet Suhogva terül szét az asztalon Csu­porka bő, fodros selyemszoknyája. A fe­hér anyagon kézzel festett, hosszúszárú, labdafejű virágok. Virágköltemények. Halványkék szirmok ölelkeznek alma­zöld levelekkel mellettük napsugaras színnel virít egy margarét, odább koráll- pirosan nyílnak a rózsák. Mennyi élénk, vidám szín olvad har­monikusan össze ezen a szoknyán! A néző első impressziója, azonnali állás­foglalása gyakran igen fontos a szín­darab megértése szempontjából. S a mondanivalónak megfelelően kialakítani a néző állásfoglalását — ebben igen so­kat számít a szereplő külseje, első meg­jelenése is. (Pillangókisasszony szép kimonójában már első látásra kedves jelenség. Svejk megjelenésén nyomban nevetünk, Pinokkió külsejéről nyomban tudjuk, hogy mulatságos figura.) Tehát a külsőből is következtethet a néző a szereplők jellemére. S hogy he­lyesen következtessen — ezt elérni: ner* kis feladat Túlzás nélkül mondhatjuk: ez is művészet. S ha a Miskolci Nemzeti Színházban ennek a művészetnek olyan kiváló képviselői vannak, mint Németh Ilona, H. Mészáros Margit, Wegenast. Róbert tervezők, vagy Guzi Szaniszlö fő­szabász és a velük dolgozó varrónők, szabómesterek, akkor talán nem merész­ség azt állítani: csupán a kosztümök miatt soha nem fog a színház előadá­saira panaszkodni a közönség. 1 ; Ismerni minden kor minden korosztályának divatját! Nem kis munka tehát a jelmezter­vezőké. A szövegkönyvet nemcsak elolvassák többször egymás után, hanem ki is jegy­zetelik. Azután történelmi könyveket ta­nulmányoznak, hogy megismerjék min­den kor minden korosztályának divat­ját. Utána színezgetni — vagy mint H. Mészáros Margit mondotta — érlelni kell magukban a darabot, a jellemekét Összehangolni minden színt minden szabásvonalat a kiválasztott színész és az általa játszott színdarabhős jellemé­vel, alakjával, mozdulataival. Ügr,«élni a háttérre, a díszletek színére, a világí­tásra, a többi szereplő öltözetére is, aztán izgalommal, szívdobogtató szöroh- gással várni a bemutatót Mert a jelmez- tervezők és a szabók legalább olyan izgalommal várják a premiert, mint a rendezők és a színészek. Hiszen az első előadáson dől el: jól szerepeltek-e, töké­letesen beleilleszkedtek-e kosztümeik a darab hangulatába, sőt mennyire segí­tették az előadás színességét érthetősé­gét, korhüségét S ha egy színdarabnak sikere van, akkor ebből a sikerből, az elismerő tap­sokból egy rész — és nem is olyan kis rész — őket is megilleti... Kuttkay Anna

Next

/
Thumbnails
Contents