Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-12 / 292. szám
K!e*J, 1961. december 12. BSEAKMAGYARORSZAG Megfiatalítják a& „elfáradt” gyárat Jó műszaki intézkedési terset készítette le Úsdon EGY MEGALAPOZOTT, mindenre kiterjedő, a korszerű beruházás és műszaki fejlesztés követelményeinek megfelelő műszaki intézkedési terv fél sikert jelent ott is, ahol már korszerű gépek, automaták működnek és ott is, ahol nagy rekonstrukciós átalakítás folyik, mint például az Ózdi Kohászati Üzemekben. Azt is mondhatjuk; a jó és jól végrehajtott műszaki intézkedési terv egy olyan újjászülető, hatalmas vaskohászati üzemben, mint az ózdi, az egész eredményes gazdasági tevékenység alapja. Mert Óz- don arról van szó, hogy átalakítják, modernizálják. továbbfejlesztik a nagyműltú gyárat, rekonstruálják az elavult technológiával működő, a kor követelményeinek már mean megfelelő gyáregységeket. Hazánkban az ózdi gyárban folyik a legnagyobb rekonstrukciós munka. A régi mar- tinkemencéket az új, a legmo- jdennebb, oxigónbeíúvatásű März -kemencék egész sora váltja fel. A gyár szinte valamennyi üzemét átalakítják, de ez igen nehéz feladat, mert termelés közben történik. Ezért is nagy jelentőségű az ózdi gyárban a műszaki intézkedési terv. amelynek elkészítése igen alapos szakképzett- réget igénylő tervezői munka. Milyen műszaki intézkedési tervet készítettek Ózdon 1962- re? Ezzel az egyetlen kérdéssel kerestem fel Pohl Lászlót, a gyár műszaki fejlesztési főosztályának vezetőjét és munkatársát. Földényi Istvánt. Mindketten régi. tapasztalt és Beváltak a szerződéses felvásárlási akciók Az állami felvásárló szervek az ötéves terv előirányzatainak megfelelően évről évre több hízott sertést és vágómarhát vesznek át a termelőktől, elsősorban a hazai igények mind teljesebb kielégítésére. Jól bevált a szerződéses állat- hlzlalási rendszer. Mivel az aszályos nyár és ősz miatt az állattartó gazdaságok, gazdák takarmánykészletei a szokásosnál szűkösebbek, az állam takarmány- juttatási akciókkal segíti a szerződést kötő termelőszövet— kezeteket, termelőszövetkezeti tagokat és egyéni gazdákat. A háztáji gazdaságokban és az egyéni állattartóknál lekötött minden hízott sertés után 150 kiló abraktakarmányt adnak állami áron. képzett mérnökök, akik a tervek, Intézkedések, gazdasági, műszaki problémák jó ismeretében, a műszaki fejlesztési osztáiy kollektívájával együtt elkészítették az 1962-es mü- szinttervet. Beszélgetés közben megkérdeztük : • — Mit tartottak a legfontosabbnak a terv készítése közben? —* Egy ilyen újjászülető gyárban — mondotta Pohl László — minden a legfontosabb. Egyetlen kis hiba súlyos és talán jóvátehetetlen hibához vezethet. De azt mondhatom: elsősorban a gazdaságos termelést tartottuk szem előtt. Igen, a második ötéves tervben ez a legfontosabb. S az, hogy a beruházások összhangban álljanak a rekonstrukciós munkával és a műszaki intézkedési tervekkel. Ózdon sikerült ezt elérni. A műszaki fejlesztési főosztály 14, és a szerkesztési osztály 20 dolgozója igen jó műszinttei'vet készített Munka közben figyelembe vették a gyárrészlegek vezetőinek javaslatait is, támaszkodtak az idei tapasztalatokra, amelyek azt mutatják: az 1961-es műszintterv jó végrehajtása lehetővé tette a gyár tervszeré fejlesztését, a termelő munka sikerét. A nagyolvasztóműnél például kikísérletezték az olaj beírvatásos eljárást, ennek eredményeként jövőre — a kokszfogyasztás csökkentésével — 6 millió forintot takaríthatnak meg. MIT TARTALMAZ főbb vonalaiban a műszaki intézkedési terv? Folytatják az elegytér gépesítését, így az eddigi nehéz és egészségtelen munkahelyeken 200—250 dolgozóval csökkenthetik majd a létszámot. (Az elegytér teljes gépesítése 1964-re ér véget.) A gyár egész területén gépesítenek. Jövőre már 409 millió forintot költenek különféle beruházásokra, a gyár műszaki fejlesztésére. Nagy összeg ez, de sikeres felhasználása esetén, már az ötéves tervben sokszorosan megtérül. Az új oxigéngyár készen áll a nagy termelésre. A tervek szerint jövőre már mind a nyolc új März-kemence oxigén befúvatással termel ez pedig több mint 2 millió forint megtakarítást jelent, meggyorsítja a termelést, javítja az acél minőségét, lehetővé teszi, hogy az új gcélmű teljes kapacitással dolgozzék. A trió-1 soron, a kikészítőben is je-] lentős munkák folynak. Kor-« szerűsítik a termelés egy-egy] folyamatát. A finomhenpermű-« ben, a finomsori állványoknál/ és az abroncssori előnyt/Hónál átvezetőket alkalmaznak majd, a kész állványnál darab fordító berendezést építenek be a nehéz fizikai munka végleges megszüntetésére. A diesdesi- tési program során pedig gáz- olajlárolót építenek, s szinte felsorolni is lehetetlen, mi mindent tartalmaz a gyár mű- szintterve, amelyet igen nagy szaktudással, szívöel-lélekkel készített a mérnök kollektíva. Csupán a közlekedési gyárrészleg továbbfejlesztése jelent igen nagy gondot. Ez a gyár- részleg ugyanis lemaradt, és mondjuk meg őszintén — ez az általános szakvélemény — ha nem történik gyors intézkedés, 1964-ben a korszerűtlen közlekedési gyárrészleg visszaveti az üzemek termelését. súlyosan csökkentheti az üzemek kapacitását js. Hiszen egyre világosabb: az anyagok gyors, pontos és időben történő elszállítása és tárolása a tervszeré, egyenletes termeié» alapja. Fontos tehát a közlekedési gyárrészleg fejlesztése. Most építik át a IT-es kohót, ezt követi a ITI-as és ezzel a nagyolvasztó gyárrészleg rekonstrukciója «véget ér. Hamarosan nyolc kemencével termel az új acélmű, több alapanyagra, nagyvolumenű kohászati anyagokra, ércre, kokszra, nyersvasra lesz tehát szükség. A közlekedési gyárrészleg jelenleg két dieselmozdonnyal rendelkezik. Ez kevés. Igaz, a külföldi fogasmozdonycuk behozatala súlyos devizát jelent, de a költség megtérül. Szervezéssel, átcsoportosítással most már nem lehet hosszú időre megnyugtatóan megoldani a közlekedési gyárrészleg fejlesztését. Korszerű, alapokra helyezett szállításra «van szükség! •/« • M • " , .,«> ■ • *.>< A MŰSZINTTERV sikerés teljesítései ebben az évben sok millió forint megtakarítást jelentett népgazdaságunknak. Ez várható 1962-ben is, mert az új műszaki intézkedési terv aiapos, reális, s mint azt a főosztályvezető. Pohl elvtárs mondotta: végrehajtható. Nemcsak azért megoldható, mert minden adottságot — és nehézséget — figyelembe vett, hanem azért is. mert Ózdon igen lelkes műszaki és fizikai gárda működik a közös, nagy célért: az öreg. ..elfáradt” gyár megfiatalításáért. Szegedi I.ásrl« OMLASZTÁS A sEultakálhH n-es akna vastámos frontfejtésén H. Fodor József előkészíti biztosító elemek rablását. »mlasxrtást és a fém Foto: Paufovtts Fiatalok a jobb gazdasági eredményekért a népgazdaság Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyüzemi KISZ-bizottsága az elmúlt pénteken KlSZ-tükári tanácskozást tartott. A tanácskozáson tanulmányozták a KISZ politikai és szervező munka eredményeit, módszereit, s ennek során némileg megismerkedtek a gyár gazdasági életével is. Bérivé Tibor elvtárs, főmérnök érdekes előadást tartott, a fiataloknak a gyárban folyó munkáról. Ismertette a gazdasági mutatókat, amelyeknek pozitív alakulása kedvező az egesz gyár es szempontjából. Benyó Tibor elvtárs előadása a fiatalokat arra mozgósította, hogy az eddigieknél még nagyobb lelkesedéssel dolgozzanak a második 5 év és terv célkitűzéseinek valóra váltásán. A KISZ-titkárok ezután minta taggyűlést rendeztek a tanfolyamon,« amely ; nagy segítséget jelent. majd számukra a KISZ alápszervegetefcnél rendezendő taggyűlések előké- szrtéeéhez. ' . Fejlodlk a korszerű nagyüzemi zöldségtermesztés A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szétszórtan, többnyire elavult, kisüzemi módszerekkel dolgozó kertészek nagy része termelő- szövetkezetekbe tömörült. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a tömörülés egy új fejlődési szakasz kezdetét jelentette. Az utóbbi években a termelőszövetkezetek „rákaptak” a sok munkaerőt foglalkoztató és jól jövedelmező kertészeti ágra és sok helyütt megteremtették már a korszerű nagyüzemi zöldségtermesztés feltételeit, E rossz utakról Jelenlegi lakhelyünkről, Ru- dabányácskáról Sátoraljaújhelyre járunk dolgozni. Az út azonban alig-alig járható. Pedig községünkben kőbánya is van, ennek ellenére nem sokat törődnek az út rendbehozásával. Naponta történnek balesetek. De nemcsak magunkat, hanem kerékpárjainkat is .jönkr re tesszük a gyermeki ej Nagyságú kővel behintett ' útoni. Ea a” megoldás’ semmikepbenfisénn jó: }e> kellene hengerelni az utójt mielőbb. > ; - .; Véleményünk szerint van kő, van munkaerő, így tehát megoldható az út rondbe- hozása. Begala János Rudabányácska — A Bolyai János Matematikai Társulat borsodi tagozata december 13-án délután fél 4 órakor „A matematikai tanítások története” címmel előadást rendez a Herman Ottó Leány- gimnáziumban. Hamupipőke, Romeo és Júlia szabóinál ■k ■k Eri is magyarázhatná A minap, pontosabban szombaton azzal tisztelt meg a Véletlen, ez a minden hájjal megkent iákötő — mert néhanapján ugyancsak megviccel minket —, hogy elém hozott egy leánykollégiumot. — Lépj be, no! — lökött rajiam egyet a kíváncsiság — mostanság úgyis szűkében vagy a témának, hátha akad valami tollravaló. Megpödörintettem nem létező bajuszkámat, orcám fal- szitta sápadtságát is megcsipegettem, egy kis pirosság sosem árt, ha lányok közé kívánkozik az ember, s emígyen kicsinosítva magam, nekivágtam a csigalépcsőnek. Kopogtam, ahogy illik s be is léptem, ahogy nem illik, merthogy senki se mondta: szabad. — Most merre? — álltam meg a tágas szoba közepén. — Hi-hi-hi! — szalajjotta inamba bátorságomat egy örddgfióka, s hogy ijedelmem alaposabb legyen, egy másik kéménylakó is eliramodott mellettem. — Kapd a nyakad közé a lábad, jótét lélek, ha nem akarod, hogy megkísértsenek — mondtam ördögűző neki- fohászkodással, és menni akartam. De nem mentem, mert megnyílt egy ajtó, s kiharsant rajta a jalak közé szorult hangos vigasság. — Megnézem már, mi van odabent. Csak nem szólnak rám, hogy kívül tágasabb. Nem szóltak. Egy nevetős szemű hölgy rámismert valahonnan, s szíves szóval invitált: — Kerüljön beljebb! Örüljön velünk. Mikulás napot tartunk.., Bizony mondom, az én öregedésnek indult szemem is megfényesedett az örömtől. Pedig megigértettem magammal, hogy tartózkodom a hangos tetszésnyilvánítástól. Dekát ezek a leánykák értették a módját, hogyan kell megnevettetni a magamfajta ál-komolykodókat. Lekapkodták megboldogult deákságomról éveknek sírhantját s egy-egy csaltanós rigmus lelket lehelt emlékeimbe. Egy pöttömnyi leányka szellemes mondókával vezette be a „Megmagyarázom a bizonyítványomat”. Ezt mondta: — Itt. a félév, hátha nekem is szükségem lesz rá... (Az kell neked!) Egy másik leány slágerszöveghez komponált diáksorsbeli helyzeteket. Dolgozatíráskor az eminens tanulót így áhítozza súgási közelségbe egy kevésbé eminens diák: „Gyere, ülj. kedves mellém .. En is emígyen szólítom jelenésre unalmas óráimban megboldogult deákságomat: Gyere, ülj, kedves mellém... De a tanár urakat nem idézem meg, még megkérdeznék, hányadán is állok a függvény függvényének differenciálhányadosával — s akkor aztán magyarázhatnám én is a bizonyítványomat... (G. M.) A színdarabokról írt kritikákban körülbelül ennyit — vagy még ennyit sem — olvashatunk róluk: — A jelmezek, a korhű kosztümök szépek és ízlésesek voltak. Ezért tervezőjüket és elkészítőiket dicséret illeti. De hogy mennyi gonddal, körültekintéssel és milyen érdekes munkával készülnek el egy-egy színdarab jelmezei — ez ritkán kerül szóba. A napokban ellátogattunk a Miskolci Nemzeti Színház jelmeztervezőihez, a színház szabóműhelyébe. Mit láttunk? Kik és hogyan dolgoznak itt? Milyen ez a százszinű műhely? Arany cipők, parasztingek, királyi koronák, matrózblúzok sorakoznak egymás mellett. Mennyi szín, mennyiféle kosztüm, mennyi hangulat! Mert mindegyik ruha valami különös hangulatot kelt az emberben. Romeo gyöngyös, aranyszalagos fehér ruhája felidézi a veronai holdfényes este szerelmes hangulatát, de a Paris gróffal vívott szenvedélyes párharc lélegzetfojtó perceit és Júlia halovány arcát is. Cifra királyi palástok és durvaszövésű szolgaingek, előkelő prémes ködmönkék és tengerkék matrózblúzok, katonatiszti pantallók és rojtosszélű parasztgatyák — milyen jól megférnek egymás mellett! — Mi kerül legközelebb a készruhák sorába? — Brecht: Arturo Ui című darabjára készítjük most a kosztümöket, Wegenast Róbert tervei szerint. — Kerékgyártó Zoltán, az egyik férfi szabó éppen egy kissé „huligánös” piros kabátot vasal — ez lesz az egyik gengszter zakója ... Gruber Rudolf meg a két fiatalabb szabó — Nácsa László és Turcsányi Gyula pedig nadrágokat készítenek. Zúgnak a vilíanymeghajtású varrógépek a teremben, egy percre sincs szünet, sietni kell a munkával: 15-én lesz a bemutató! ... — Kölcsönvesszük Capulet-né zöld ruháját A női szabók műhelyében !s szívesen elábrándozik az idegen. Elnézegeti Bob herceg alakításra váró zöld blúzát, Krisztina kisasszony nagy munkával készült köpenyét, Vássza Zseleznova szolid, kék ruháját és a tarka kosztümök sokaságát Elnézegeti és közben felvillannak emlékezetében a színdarabok legszebb részei, amelyek ezek nélkül a jelmezek nélkül talán nem is lettek volna olyan tökéletesek, olyan emlékezetesek. Hamupipőke hófehér tü 11 ruhája gyermekmesék varázsát juttatja a nézelődő eszébe, s keresi a csodatevő tündéreket, akik ilyen álomszerűén szép ruhával ajándékozták meg a kis árvalányt. Tündéreket, varázspálcával persze nem talál — de vannak itt asszonyok rajzceruzával, krétával, vonalzóval csattogó ollókkal és berregő varrógépekkel. — Vegyük kölcsön Capulet-né zöld ruháját, az éppen jó lesz a mesedarab királynőjének! — Dudla Antalné már nézegeti.is a díszes zöld ruhát: van-e javítani való rajta? A másik varrónőnek, Mátyás Bélánknak is sürgős munkája van: új szereplő „ugrik be” az Ó mai gyerekek esti előadására, s az új szereplő alakjára gyorsan át kell alakítania az eddigi ruhát. Hajer Józsefnének és Tóth Ilonkának a vezető tervezőnő, Németh Ilona magyaráz egy érdekes fazont. — Legutóbb a Mátyás király juhásza című mesejáték jelmezeit készítettük el. Ezek közül keveset varrtunk új anyagból főleg régi darabok ruháit alakítottuk át. Mi így takarékoskodunk a színház pénzével — és H. Mészáros Margit tervezőnő, aki 1954-től már a harmincadik színdarab jelmezeit készíti, megmutatja a mesejáték szereplőinek ruháit rajzban és kivitelben. Ez is művészet Suhogva terül szét az asztalon Csuporka bő, fodros selyemszoknyája. A fehér anyagon kézzel festett, hosszúszárú, labdafejű virágok. Virágköltemények. Halványkék szirmok ölelkeznek almazöld levelekkel mellettük napsugaras színnel virít egy margarét, odább koráll- pirosan nyílnak a rózsák. Mennyi élénk, vidám szín olvad harmonikusan össze ezen a szoknyán! A néző első impressziója, azonnali állásfoglalása gyakran igen fontos a színdarab megértése szempontjából. S a mondanivalónak megfelelően kialakítani a néző állásfoglalását — ebben igen sokat számít a szereplő külseje, első megjelenése is. (Pillangókisasszony szép kimonójában már első látásra kedves jelenség. Svejk megjelenésén nyomban nevetünk, Pinokkió külsejéről nyomban tudjuk, hogy mulatságos figura.) Tehát a külsőből is következtethet a néző a szereplők jellemére. S hogy helyesen következtessen — ezt elérni: ner* kis feladat Túlzás nélkül mondhatjuk: ez is művészet. S ha a Miskolci Nemzeti Színházban ennek a művészetnek olyan kiváló képviselői vannak, mint Németh Ilona, H. Mészáros Margit, Wegenast. Róbert tervezők, vagy Guzi Szaniszlö főszabász és a velük dolgozó varrónők, szabómesterek, akkor talán nem merészség azt állítani: csupán a kosztümök miatt soha nem fog a színház előadásaira panaszkodni a közönség. 1 ; Ismerni minden kor minden korosztályának divatját! Nem kis munka tehát a jelmeztervezőké. A szövegkönyvet nemcsak elolvassák többször egymás után, hanem ki is jegyzetelik. Azután történelmi könyveket tanulmányoznak, hogy megismerjék minden kor minden korosztályának divatját. Utána színezgetni — vagy mint H. Mészáros Margit mondotta — érlelni kell magukban a darabot, a jellemekét Összehangolni minden színt minden szabásvonalat a kiválasztott színész és az általa játszott színdarabhős jellemével, alakjával, mozdulataival. Ügr,«élni a háttérre, a díszletek színére, a világításra, a többi szereplő öltözetére is, aztán izgalommal, szívdobogtató szöroh- gással várni a bemutatót Mert a jelmez- tervezők és a szabók legalább olyan izgalommal várják a premiert, mint a rendezők és a színészek. Hiszen az első előadáson dől el: jól szerepeltek-e, tökéletesen beleilleszkedtek-e kosztümeik a darab hangulatába, sőt mennyire segítették az előadás színességét érthetőségét, korhüségét S ha egy színdarabnak sikere van, akkor ebből a sikerből, az elismerő tapsokból egy rész — és nem is olyan kis rész — őket is megilleti... Kuttkay Anna
