Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-12 / 292. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1961. december IS. Még csak diagnózis MISKOLC zenei életének kérdéseiről tartott ankétot a napokban az MSZMP városi bizottsága, a város tanácsa, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népítont városi bizottsága. Időszerű és hasznos volt a megbeszélés és még hasznosabb lett volna, ha azon a meghívottak közül többen megjelennek — kétszáz meghívottból mintegy negyvenen jöttek el — és főleg eljöttek volna a nagyközönség képviselői, jelen lettek volna azok, akikhez a zenét tolmácsolni kívánjuk és szükséges; eljöttek volna az üzemi dolgozók, az üzemi kultúríelelő- sök, szakszervezeti kultúr- aktívák, hogy hallassák szavukat, tolmácsolják véleményüket, igényeiket. Sajnos, még a rendező szervek között szereplő Szakszervezetek Megyei Tanácsa sem képviseltette magát senkivel. Ez a feltűnő távolmaradás már bizonyos következtetéseket enged levonni a zenei neveléssel, a város zenei életével kapcsolatos közömbösségéről. A széksorokban jobbára azok ültek, akik maguk is aktiv zeneművelök, vagy főhivatásúknál fogva is foglalkoznak a zenével, a zenei neveléssel és a város zenei életét valóban benső szívügyüknek tekintik. Miről tárgyalt az ankét? Horváth Kiss László, a Zene- művészeti Szakiskola igazgatója vitaindító előadásában többek között az esztétikai nevelés és azon belül a zenei nevelés fontosságáról szólt, hangsúlyozva, hogy a zene jeladata: előbbre vinni népünket a szocialista fejlődésben. Miskolc bizonyos fokig holtponton áll a zenei élet fejlődésében és a zene csak akkor töltheti be társadalomnevelő feladatát városunkban, ha erről a holtpontról sikerül elmozdulnunk. Szó esett a szép szeretetére való nevelésről, amelynek a XXII. pártkongresszus is olyan nagy jelentőséget tulajdonított, a művészet tudatformáló, tár- sadalomnevelő szerepéről, a különböző zenei ráhatások érzelmi értékéről és .visszahatásáról. Szóba került, hogy Miskolc nem használja ki eléggé az adott lehetőségeket, hogy emlékezetes zenei megnyilvánulások reftdezésével hívja fel magára az egész ország figyelmét; a két év előtti országos dalostalálkozón nem mentünk túl, nagyszerű filharmonikus zenekarunk is lassan kiesik az országos érdeklődési körből — érdemtelenül. Szó esett az opera újraszervezéséről, a fil VII. harmonikus zenekar f üggetlení- tésének szükségességéről és legtöbb felszólaló a zenei nevelés, az ifjúság zenei nevelésének kérdésével foglalkozott. A LEGUTÓBB említett kérdéskomplexum érdemli a legnagyobb figyelmet. Nemcsak azért, mert az ankét ezzel foglalkozott legnagyobb arányban, hanem azérf is, mert szocializmust építő új társadalmunk leendő építői a mai fiatalokból kerülnek ki és 'hogy azok a rájuk váró feladatokat megoldhassák, széles műveltséggel rendelkező embereknek kell lenniök. A szocialista műveltség fogalmába a művészetek ismerete, tisztelete és értése is beletartozik. Ennek pedig el-' engedhetetlen feltétele a jó esztétikai nevelés és azon belül a zenei nevelés. Megállapította az ankét, hogy ifjúságunk nem tanúsít kellő érdeklődést a komoly zene iránt, aránytalan a tánczene, az igénytelen és döntő többségében értéktelen* giccses zenei megnyilvánulások iránti érdeklődés. Ehhez nagyban hozzájárul a komoly zenei és silány esztrád rendezvények egészségtelen aránya is. Több felszólaló emelte ki, hogy a zenei nevelést az ifjúságnál kell kezdeni és nem csak zenét művelő embereket, gyakorló muzsikusokat kell nevelnünk, hanem döntő többségben zenét értő és kedvelő fiatalokat. Az általános iskolák ne vegyék a zenét túlterhelésnek és az esztétikai nevelésbe a zenetanárokon túl minden nevelőt vonjanak be. Nem él még eléggé a köztudatban a zenei nevelés tudat- formáló ereje. Bizonyos közömbösség is mutatkozik az ifjúság zenei nevelésével kapcsolatban. Erre mutat az ifjúsági koncertek látogatottsága, illetve annak nem kielégítő volta. A városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársai felszólalásaikban ugyan elégedetten jelentették, hogy a mai ifjúsági koncertlátogatás nagy előrelépés a néhány évvel ezelőttihez képest s ezt a véleményt1 osztotta egy-k.ét; felszólaló pedagógus is, a felszólalók többsége rácáfolt erre "az elégedettségre. Különösen rácáfolt éppen egy pedagógus felszólalása, aki a felnőtt közönség koncérbiótogatasi hiányosságait azsgd indokolta, hogy a mai felnőtteket gyermekkorukban nem oltották be a zene szeretetével. Kevés a szaktanár az iskolákban, hangzott el egy felszólalásban és kevés a zenei nevelés iránti ügyszeretet is, tette hozzá egy másik felszólaló. Kevés, mert a miskolci pedagógusok közül még annyian sem járnak rendszeresen hangversenyekre, ahá- nyan zenét tanítanak az iskolákban. Hogyan tudnak a zene szeretetére nevelni azok, akik maguk sem kedvelik a zenét?! AMIKOR tanulóifjúságunk új szellemű neveléséről beszélünk, amikor már törvénnyé vált az iskolareform, a széles műveltségű, szocialista világnézetű ifjúság nevelésének törvénye, amikor a XXII. párt- kongresszus kihangsúlyozottan foglalkozott az esztétikai nevelés fontosságával, nem lehet közömbös, hogy a holnap felnőttje diákkorában esztétikai' tekintetben miként nevelődik: Beethovent, Mozartot, Bartókot tiszteli-e, vagy igénytelen jazzbandekben látja a zenekari muzsikálás csúcsát!? Szó esett a zenei ponyva elleni hathatós intézkedések szükségességéről, a társadalom •feladatairól a zenei nevelésben és még sok egyéb kérdésről, ami a város zenei életét illeti. Természetesen megállapította az ankét a pozitívumokat is, azonban a negatívumok azért érdemelnek különösebb figyelmet, mert előbb azokat kell a fejlődés útjából eltávolíla- nunk, hogy Miskolc zenei élete egészségesebb legyen, hogy nagyszerű és igen sokat fejlődött filharmonikus zenekarunk többet nyújthasson, tovább fejlődhessék és a zenei élet — a maga, utóbbi években tagadhatatlanul elért fejlődésével. pozitívumaival — hathatósabb segítője legyen szocialista fejlődésünknek, társadalomnevelő funkcióját jobban betölthesse. HASZNOS és igen időszerű volt már az értekezlet, mert őszintén tárta fel zenei életünk helyzetét, de még csak diagnózist láttunk, még csak megállapítást nyert a mai állapot A fontosabbik rész, a gyógymód, a további fejlődés feladatainak precíz megállapítása még hátra van és hátra Van a lényeg: a feladatok végrehajtása. Nem szabad hagynunk, hogy Miskolc zenei, élete az országos köztudatból kiessék. Márpedig Miskolqnak van zenei életé —■* csak nem olyan, mint az a város gazdasági, társadalmi életéhez, a Város súlyához méltó. Ezt tárta fel az ahkét, .megállapította a diagnózist, de ne feledjük: csak a diagnózis a továbbjutáshoz még kevés. Benedek Miklós Ma választmányi ülést tart a KISZÖV Ma, kedden reggel 9 órai kezdettel a Miskolc városi Szövetkezeti Bizottság klub- helyiségében választmányi értekezletet tart a Kisipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége. Az értekezleten értékelik a Borsod megyei kisipari szövetkezetek ez évi munkáját, megbeszélik a jövő évi felkészüléssel kapcsolatos tennivalókat. 1 t (Rettentő Irta: Horváth József rHod riguez j VII. — Még gyanút keltene. — Milyen gyanút, Putnoki úr? — .Hát kérem — vakargatta b tarkóját a vendég —, én tudom, hegy nem nagyon gusztusos az ilyesmi, ugye, a tulajdonost , elviszik, a visszahagyott vagyonkáját igénybeveszik... De nem tudom, azt tetszik-e tudni. Fodor-pr, hogy az egé3z üzletet felajánlották nekem, teljesen ingyen. Hogy tudniillik vegyem át, és legyen a saját tulajdonom. De én, kérem, nem estem kísértésbe. Én megmondtam a Baross Szövetségben, hogy azt nem lehet. Hanem ha kiírnák az árát, mégpedig a leltár alapján felbecsülve. akkor én hajlandó volnék megvenni az üzletet. Megvenni, hoci-nesze alapon. Ingyen azonban nem kell. — No és? — kérdezte érdeklődve Fodor. — Eladták? — Igen. Én, kérem, megvettem az üzletet, egy szabályszerű ülődet keretében. Holnaptól fogva ez lesz a Putnoki-féle vasárukereskedés. — Nem tudom, nem titók-e, hogy vajon mennyiért vette meg az üzletet? — Hát, heh ehe. nem volt előnytelen a vásárlás. Volt annyi megtakarított pénzecském. amennyit előlegül le kellett fizetnem, a többit pedig hosszúlejáratú hitel keretében, harminc év alatt kell megtérítenem. — Értem. Akkor hát ön moet már tagja a város tisztes kereskedő társadalmának, igaz, Putnoki úr? Még mielőtt Putnoki egy szót is felelhetett volna, Fodor Géza, aid eddig a félig nyitott ajtón áf hallgatta á diskurzust, az indulatok szárnyán berobbant a szobába: — Nem szégyenli magát, Putnoki úr? — dörrent rá hidegen az újdonsült kalmárra. Mire jó ez a szemforgatás? Miért nem beszél egyenesen? Fodor Aurél talpra ugrott, a fia elé állt, és ellentmondást nern tűrő eréllyel ráripakodott: •— Elvesztetted az eszedet, fiam? Micsoda bárgydság ez? Putnoki úr... igenis, Putnoki úr becsületes, rendes ember, és te azonnal kérj tőle bocsánatot! Fodor fellépéséből Géza tüstént megértette, hogy elvetette a sulykot, s ez a kifakadás igen nagy bajt hozhat apjára is, rá is. De nem volt lelkiereje, hogy megkövesse a nyomorult gazembert. Szó nélkül sarkonfordult. s bevágta maga mögött szobája ajtaját. Putnoki ekkor már állt, s a kalapja után nyúlt. Rezignált hangon jegyezte meg: — Milyen ideges a fia kedves Fodor úr. De hiába, nehéz idők ezek. Éjt nem is tudtam, hogy a fiatal Fodor úr ilyen ideges. Kérem, nem történt semmi. Elnézést kérek, már megyek is. Fodor meg sem próbálta visszatartani a hívatlan vendéget. Hiszen maga is alig tudta palástolni megvetését iránta. Zavartan motyogott valamit, amint kikísérte. < Putnoki pedig roppant elégedetten hagyta el volt gazdája házát. Egyenesen a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség ve- rebélyi otthonába sietett. Szo- molányi alpolgármestert kereste. — Engem ? — kérdezte Szórnál ányi. — Na jöjjön, Pülnöki, húzódjunk félre. Egy csendes zugba vették be magukat. Putnoki rákezdte: — Megtörtént, alpolgármester úr, tisztelettel. Hát kérem, minden stimmel. Én magam sem hittem volna. — Putnoki, ne a véleményét mesélje nekem, hanem a tényeket! — szakította félbe Szo- molányi a nyájaskodót. Putnoki erre elbeszélte, mint fogadta őt az öreg Fodor, hói tartottak a beszélgetésben, Hetvenkét tervrajz ■ közül választották ki a legmegfelelőbbet Az új településeken és városrészekben az úgynevezett szuperpiacok igen nagy segítséget nyújthatnak a lakosság jó áruellátásához. Ezért a következő évben a bővítésre szoruló területeken több ilyen bevásárló központot építenek. Mivel a kereskedelem nem rendelkezett megfelelő tervrajzokkal, nemrég az Építésügyi Minisztériummal közösen pályázatot írtak ki ilyen kereskedelmi létesítmények tervezésére. Az új téma felkeltette az építészek érdeklődését és a pályázatra összesen 72 különböző tervrajzot küldtek be. A bíráló bizottság ezek közül választotta ki a legmegfelelőbbet, amelyből a közeljövőben úgynevezett típusterv készül. Még mindig pusztít az erózió és a defláció A Földművelésügyi Minisztérium legutóbbi kollégiumi ülésén igen fontos termelés- politikai- kérdés szerepelt. A talajvédelem helyzetéről szóló beszámoló szerint ugyanis az ország szántóterületéből még mindig több mini négy és félmillió hold földön pusztít az erózió és a defláció. A kollégium megállapította. hogy a nagyüzemi gazdaságok kialakítása és a gépesítés következtében a ■ jövőbén nagyobb lehetőség nyűik a talajvédelem fokozottabb megszervezésére. Ezért fő feladat a talajvédő agrotechnika széleskörű elterjesztése az érintett területeken. A minisztérium egyúttal intézkedéseket tesz a talajvédelemhez szükséges különleges gépesítésre. A Magyar Tudományos Akadémia. talajtani és agrokémiai kutató intézetében már elkészüllek az országos talajeróziós térképek, s ennek alapján egy- egy terület komplex talajvédelmi tervet is elkészítik. A talajvédelem távlati tervei szerint ezt a munkát húsz év alatt be is fejezik. amikor Fodor Géza betoppant és ráripakodott. , Szomolányi most már egészen megbizonyosodott. — Kérem, hasznos szolgálatot tett az ügynek, kedves Putnoki úr. ön mindig számíthat támogatásunkra, önnek ebben az ügyben többé semmiféle tennivalója nincs, csupán az az egy, hogy felejtse el mind a megbízatást, amit ez alkalomra tőlem kapott, mind pedig ezt a találkozást. Érti? Soha, senkinek egy szót sem! Fodor Auréllal ezután ip pontosan ugyanolyan kapcsolatot tartson fenn. mint eddig. Hallgatni és hallgatni. Világos? — Hogyne, alpolgármester úr. tisztelettel... — Nos, akkor , . „ — Ha megengedné, még valamit, • alpolgármester uram," felhasználni bátorkodom az alkalmat ... — Tessék. — Néhány kiutalási keretiem fekszik a ... — Most ne beszéljünk erről, Putnoki úr. Sürgős dolgom van. De keressen fel a napokban a hivatalomban. Viszontlátásra. Egy héttel később Vértes igazgató magához hivatta Fodor Gézát. A köpcös direktor nagy kínban feszengett. Ezekben az időkben az államrend iránti lojalitás, és fel-felkiáltó lelki ismeretérvek szemrehányásai közt hánykolódott. Amikor Fodor a szobáiéba lépett, resztelenül az ajtóhoz osont, és ráfordította a kulcsot a zárra. Behúzódtak egy sarokba, jó távol az ajtótól. . — Kedves Fodor kolléga.,. Qzq^yze-te-k Hírünk a világban Nem tudom, ki mit érez, amikor külföldön járva azt mondja neki egy idegen: „Magyar? Ismerem a hazáját. Még nem jártam ott, de sokat hallottam magukról és csodálom például autóbuszaikat, műszereiket. Kíváncsi vagyok arra az országra”. Tavaly a drezdai Excelsior szálloda halijában egy nyugatnémet kereskedővel hozott össze a véletlen. Magyarországról beszélgettünk. Azt mondotta: szívesen vásárolna tőlünk iparcikkeket, kötne velünk üzleteket. Meglepő volt, mennyire tájékozott, milyen jól ismeri gyártmányainkat. Ott van minden kiállításon, ahol a magyarok is bemutatnak valamit. És én ezt már máshol is hallottam. Szóval: hírünk van a világban. Nem kétséges, hogy a nagy nemzetközi vásárok és a kiállítások táplálják ezt. A magyar ipar az idén például 22 külföldi nemzetközi vásáron mutatta be legkiválóbb termékeit; mindenütt sikerrel. Szakembereink egy bőröndre való megrendeléssel, kötetnyi dicsérő sorokkal tértek haza. Most Üj-Delhiben ..szereplünk”. Kiállításainkat két és félmilliónál több látogató kereste fel. s ismerte meg a magyar ipar újdonságait, vitte tovább hírünket. Vásároltak tőlünk szerszámgépeket, műszereket, konzerveket, iparművészeti cikkeket, textilárut, konfekciót, cipőt, rádió- és televízió készülékeket. Oszakában holnap valaki magyar kon- zervből készíti vacsoráját, Sidneyben . Pesten készült estélyiben megy valaki az operába, Izmirben Munká- csy-televízión nézik a sport- közvetítést, Havannában reggel szerszámgépet csomagéinak ki a ládából, amelynek oldalán ez áll: Made in Hungary. S amikor odaáll eléje egy munkás, először talán nézegeti, körbejárja, hogyan is kell bánni vele? De a gép jár magától. Zajtalanul, precízen. A munkás nézi, né- { zi, s elmosolyodik: „Ügyesek ezek a magyarok.;S mutatja a szomszédjának is: „No, nézd, holnaptól kezdve ezen fogok dolgozni; Tudod honnan jött? Magyarországról.” \ Hírünk van a világban. Vigyázzunk a jóhirrej Megyünk a kiállításra Ha már a kiállításokról beszélünk, ejtsünk pár szót. egy készülő nagy, hazai eseményről is: a jövő évi Országos Mezőgazdasági Kiállításról. Meglehetősen távol van még, hiszen 19Ä1 után sem zártuk be az ajtót, s a kiállítást a következő esztendő túlsó felén rendezik. Mégis aktuálissá teszi az a tény, hogy máris megkezdődtek az előkészületek. Megtartotta első ülését a kiállítási főbizottság, s megkezdődtek az előkészületek a mi szűkebb hazánkban. Borsod megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben is. Mert hiszen nem kis dolog felkerülni a kiállításra, ország-világ szeme elé, vizsgázni az új, nagyüzemi, szocialista gazdálkodásból; Hazánkban a mezőgazda- sági kiállításoknak gazdag múltja, nagy hagyománya van. Mindig is nagy sikert, hosszú időre szóló elismerést jelentett a kiállításon szerepelni. Ha pedig ott valaki még díjat is nyert — hát az ..; hát az felért az esz- \ lendő termésével. De ilyen kiállítás, mint ez a mostani, mint ez a készülő — még soha nem volt Magyaror- 1 szágon! Ez az első kiállítás, amelyen már a szocialista nagyüzemi gazdálkodást vá- ’ lasztotta falu, a szocialista mezőgazdaság eredményeit mutatjuk be mindenkinek; Ez a kiállítás a mezőgazda- ! sági dolgozók nagy tapasztalatcseréje lesz. S vizsga is egyben; (önédvári) Huszonhét millió forinttal fejlesztik jövőre a Hegyaljai Ásványbánya és Őrlő Vállalatot Borsod megye ipari termelésében mind jelentősebb szerepet kap a Hegyaljai Ásványbánya és őrlő Vállalat. To- kaj-Hegyalja és a Zempléni Hegyvidék bányáiból 12, iparilag fontos ásványi anyagot bányásznak. A 16 országba * — kezdte —, bizonyára em-* lékszel arra a napra, amikor} reggel magamhoz kérettem az* egész testületet, és közöltem,! mi a teendő az azóta elszállí-I tott zsidó növendékek ügyében. J — Igen, jól emlékszem —í válaszolta nyomatékosan Fo-} dór. *. — Nos. elöljáróban meg kell,} hogy mondjak neked valamit.* Azon a reggelen én az illeté-} kés hatóságoktól megkaptam * a megfelelő instrukciókat.} Tu<jd meg, a hatóságok fel} sem tételezték, hogy a tant es-* tületben egy árva szó ellenke-} zés is lehetséges. Azit, hogy árfejleményeket mir den kolléga} természetesnek fogja tartani,J eleve magától értetődőnek tar-* tolták. } — Tehát meglehetősen kicsi-} re becsülték a testületet! —*- jegyezte meg gúnyosan Fodor,* és tenyerébe hajtotta a fejét. I — Várj. te nem tudod, mit! beszélsz. Én akartam, hogy* itt ne kezdődjék semmiféle vi-} ta, mert meg akartam könnyí-3 teni a kollégák dolgát, és min-J denkit meg akartam - óvni,} hogy meggondolatlan kijeién-3 tésekre ragadtassa magát. Re-} mélem, belátod, hogy ez ré-* szemről igen humános el gon- ? óolás volt! } Fodornak egy arcizma sem* rebbent. A direktor folytatta: } — Sajnos, nem mindenkit* sikerült megóvnom ettől aj végzetes ' könnyelműségtől.* Nos, felelj nekem, de őszin-J tén, kedves barátom, mi tör-3 bent ezután a hatodik á-ban, * amikor felmentéi innét? 1 (Folytatjuk.) * exportált anyagokon .kívül aj diósgyőri Lenin Kohászati Mii-, vek téglagyárának például! kvarcitföldet, "a porcelán- és a papírgyárnak pedig kaolint termelnek. Az ötéves tervben jövőre 27: millió forint beruházással fej-- lesztik tovább a vállalatot, (.Ebből az összegből, mintegy lCj (.millió forint beruházással, be-!, f fejezik a módi örlőmű építései fés szerelését, ami az export-! tválaszlék bővítését teszi lehe-j [tővé. Tíz millió forintnál na-: bgyobb összeget fordítanak az [egyes üzemek korszerűsítésére fPáiházán például gépesítik : b perli t bánya és az őrlömű szál- futását. Koldun, a földalatt hnélymúvelésű bányában 0 fmélyfúróipar. Perkupán pedig ta talajjavításhoz termelik az fanhidritet. A kitermelt anya-1 l-got eddig kézi erővel, csillék-; fben továbbították. .(öv őr« fmindkét bányába szállítógépeiket szerelnek, s ezzel az egyik flegnehezebb munkát teljed (-egészében gépesítik, f Jelentős összeg, több mint 4 fmillió forint jut jövőre a Hegy-j balja környékén lévő ásványi fkincsek felkutatására. Uj ku-j j-tatófúrásokat kezdenek Sze< [rencs környékén. valamint j-Telkibányán, Erdőbényén. Páli [házán kaolin, perlit és kova- [föld feltárására. [Csütörtökön bemutatják I a lulius Caesart * Érdeklődéssel várt fitté ^premierjét tartják csütörtökön j.a budapesti és . vidéki mozlkí Lban; közönség elé kerül i [Julius Caesar, Shakespeare fvilághírű színművének amerrj frikai filmváltozata. Nagyhírű] [neves művészek alakítják 0 I főszerepeket: .Antonius [Marlon Brando, Brutus — Ja", írnes Mason, Julius Caesar -A r Louis Calhern, Portia — Del [ bc.rah Kerr. A filmet szinkr-tvi riizálták; *
