Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-07 / 288. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. december X Formális háború Katangában az ENSZ-csapatok és Ősömbe zsoldosai között Az ENSZ-titkárság szóvivője kedden hivatalosan megerősí­tette, hogy formális háború fo­lyik Katangában, az ENSZ-csa- patok és a katangai zsoldos haderők között. U Thant ügy­vezető főtitkár utasítást adott, hogy minden szükséges száraz­földi és légi hadműveletet hajtsanak végre, hogy a ren­det helyreállítsák EUsabeth- ville-ben. Hírügynökségek jelentik: e katangai ENSZ-csapatoknak kedd délutánra heves harcok után sikerült a főváros kő: nyékén szabaddá tenniök a leg­fontosabb összekötő .útvonala­kat. Helyreállították^ a zavar­talan összeköttetést az Elisa- bethville-i ENSZ-főhadiszállás és a repülőtér között. A leg frissebb jelentések szerint a katangai zsoldosok vesztesége negyven fő. Az ENSZ-erők ka­tonái közül ketten meghaltak, többen megsebesültek. A legújabb hírek szerint a katangai lázadók európai piló­ták vezette bombázói az utóbbi időben többszőr intézteit he­ves támadásokat az ENSZ stra­tégiai'pontjai, elsősorban az indiai ENSZ-katonák által vé­delmezett repülőtér ellen. Az ENSZ-csapatok Elisabethville-i főparancsnoksága szerdán vé­gül is elszánta magát a kolwe- zí és a jadotvilleí katangai légitámaszpontok megsemmisí­tésére. Az ENSZ légierejének egy szóvivő szerint sikerült megakadályoznia Csőmbe gé­peinek egy akcióját, még fel­szálláskor. Ismeretessé vált Munongó- nak, Csőmbe belügyekkel meg­bízott főemberének nemrég ki­adott nyilatkozata, melyben ar­ra uszította a katangaiakat, hogy minden fegyverrel, akár késekkel, lándzsákkal, mérge­zett nyilakkal is, vegyék fel a harcot az ENSZ-katonaság el­len. Kimba, a katangai „kor­mányzat” külügyminisztere már egy nappal előbb hadiál­lapotot hirdetett ki és a katan­gai fegyveresek között szolgáló európai zsoldosokról egyebek között úgy emlékezett meg, mint akik a béke igaz barátai, idealisták kis csoportja. Az AP jelenti, hogy a katan­gai csendőrség egységei meg­próbálják elvonni a rhodesiai határ körzetéből az ENSZ-csa patokat, feltehetően azért, hogy a reakciós Welensky-kormány' zat átdobhassa „önkéntes” ala­kulatait. A katangai Vöröskereszt késő délelőtti órákban állító lag fegyverszünetet kért Csőm' be csapatainak nevében. Az ENSZ az ajánlatra nem vála­szolt. Bruiyá iásaos eSvtárs beszéde az V. Szakszervezeti Világkongresszuson Moszkva (MTI) Brutyó János, a Magyar Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára felszólalt a Szakszervezeti Világkongresz- szus szerda délelőtti ülésén. Tolmácsolta a kongresszusnak a magyar szervezett dolgozók, az egész magyar nép testvéri üdvözletét, majd méltatta az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségét. — Saillant és Zakaria be­számolói — hangsúlyozta —, mélyrehatóan elemezték azo­kat a változásokat, amelyek á világhelyzetben és a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom­ban, á IV. Szakszervezeti Vi­lágkongresszus óta végbemen­Dr. Simonovits István egészségügyi miniszterhelyettes előadása Miskolcon Tegnap, szerdán este Mis­kolcon a városi tanács nagy­termében tudományos ülést tartott a Megyei Semmelweis . Kórház tudományos bizottsága és igazgatósága. A tudományos . ülés keretében — amelyet dr. . Fehérvári Ferenc, a Semmel­weis Kórház megbízott igaz- . gatója nyitott meg — dr. Si- monoVits István, az egészség­ügyi miniszter első helyettese taftott'élőa'dást egészségügyünk szervezésének helyzetéről, problémáiról és távlatáról. • Hangsúlyozta, hogy orvosaink- , ra .megnövekedett feladatok hárulnak, miután immár a la­kosság 95 százaléka biztosított. A miniszterhelyettes előadásá­ban behatóan elemezte me­gyénk egészségügyi helyzetét. A tudományos ülés részt­vevői — több, megyénkben és városunkban működő orvos — ' érdeklődéssel hallgatták az i előadást. Az előadáshoz töb-1 bek között hozzászólt dr. .Pin­tér László megyei főorvos, alá elsősorban megyénk egészség- ügyi problémáiról és feladatai­ról szólt. A tudományos ülés dr. Fehérvári Ferenc meg­bízott kórházigazgató zárszavá­val ért véget. tele A beszámoló és az SZVSZ által v kidolgozott akcióprog­ramtervezet véleményünk sze­rint átfogóan és megalapozot­tan határozza meg a szakszer­vezeti világmozgalom időszerű tennivalóit. — A két beszámoló és a kongresszus elé terjesztett ak­cióprogram-tervezet helyesen hangsúlyozza a nemzetközi munkásosztály óriási felelőssé­gét az emberiség békéjének biztosításában. 1 Brutyó János a továbbiak­ban külön szólt a német kér­désről, majd a magyar szak- szervezetek tevékenységét is­mertette. Hangoztatta: Bizto síthatjuk a kongresszus kül dötteit, hogy a magyar szak- szervezeti mozgalom ugyanúgy, mint eddig, mindent megtesz az V. Szakszervezeti Világ- kongresszus által elfogadott határozatok gyakorlati megva­lósításáért. i U Than#, ax EÍVSZ iigjTczelő főtitkára cl iáfogai: Magyarországra New York (MTI) Mód Péter, a külügyminisz­ter első helyettese, a magyar ENSZ-delegáció vezetője, Péter János külügyminiszter nevé­ben kedden felkereste U Thant ügyvezető főtitkárt és meghív­ta, hogy látogasson el Magyar- országra. A világszervezet fő­titkára a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját később állapítják meg. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa szerdán délelőtt ülést tartott. Hozzájárult, hogy Dobi Kiadták u SZKP XXII. kongresszusénak legfeiitosabf! anyagait A Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában megjelent az SZKP *XXII. kongresszusának legfontosabb anyagait tartal­mazó könyv, A kommunizmus építőinek kongresszusa cím­mel, A kötetben megtaláljuk Hruscsov elvtárs beszédeit. Kádár János elvtárs ftongresz- szusl felszólalását, a kommu­nizmus építésének program­ját és a kongresszus határoza­tát. Közli az MSZMP Közpon­ti Bizottságának határozatát is a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának jelentőségéről. Az 520 oldalas kiadványt Számos színes grafi­kon, ábra egészíti ki, amellyel elősegítik - a kommunizmus programjának megértését. A pártoktatás résztvevői szá­mára — a különböző tanfolya­mokhoz a feldolgozást elősegí­tő vázlattal — rövidesen külön könyvet jelentetnek meg. Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének személyes képvise­lőjeként Gyáros László, a Ma­gyar Népköztársaság guinea! nagykövete — különleges meg­bízású rendkívüli (*s meghatal­mazott nagyköveti minőségben — résztvogyen a Felső Volta Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából rendezett ünnepsé­geken. Az Elnöki Tanács elhatároz­ta Borsod megye putuoki já­rásának 1961. évi december Ül­ővel történő megszüntetését. A megszüntetett járás községeit az ózdi, illetőleg az edelényi járáshoz csatolják. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket, tárgyalt. As OAS zsaroló levele Brigitte Bardot-hos TITKOS FEGYVERES SZERVEZET (OAS) Párizsi övezet, vezérkar. BRIGITTE BARDOT-oak Párizs XVI. Avenue Paul Donner TL „Eljön a nap, amikor minden francia egyesül Dunkerqpe-től Tamanrasset-íg és újra meg­találja az élet örömét”. A Radio-France hullámhosszán 1961. szeptember 21-én közve­tített és Raoul Sálán tábornok, az OAS főparancsnoka által el­mondott beszédnek ez a rész­lete összefoglalja azt a harcot, amelyet De Gaulle tényleges hatalma- ellen vívunk, De Gaulle hatalma lévén az utolsó állomás, mielőtt a kom­munisták foglalják el az or­szágot. Az OAS Franciaország utol­só lehetősége. A kollektíviz­mus elleni harc bástyájaként több fronton vívja küzdelmét: a hatalom, a kommunisták és az FLN ellen. Hatalma napról napra növekszik. De nagy ál­dozatokra van szükség, embe­reink naponként életüket koc­káztatják. A feladat nehéz. Minden francia támogatására szüksé­günk van. Ennek következtében az OAS elhatározta, tekintettel az ön helyzetére, mint szí­nésznőére és mint Louis Bar- dot vállalati igazgató lányáé­ra, hogy 50 000 új frank adót vet ki önre. Utólag közöljük Önnel, milyen módon fizeten­dő ez az összeg. Mindenesetre, levelünk vételétől fogva ké­szenlétben kell állnia, hogy ezt az összeget átadja bárki­nek, aki Jean Francai nevében jelentkezik érte. Közöljük még önnefc 1. hogy ezt az összeget köny­veljük és amint lehet vissza­fizetjük önnek; 2. hogy parancsunk nem­teljesítése az OAS speciális részlegeinek működésbe lépé­séi vonja maga után, Raoul Sálán hadsereg tábornok, az OAS kiküldetésben lévő főparancsnoka helyett J. Lcnoir, a pénzügyi hivatal vezetője . íi Jäu ■ >­*4 '• v*< fei. U ■>»:. -WOip.íS *■ r, u* I» -r.. • ik •-* -.«**.«• síi Tf<jM«jad K '-1 £ rrt, m &> •»!> i|. ,. . ".•!* un* b* ,lí§ xtíM •>. ; ''»•* U !it íavM:3 .. ,„;í BRIGITTE BARDOT AZ ALÁBBI LEVÉL FAKSZIMI­LÉBEN VALÓ KÖZLÉSÉRE KÉRTE FEL A I.’EXPRESS CIMÜ ANTIFASISZTA FRANCIA POLGÁRI HETILAPOT. MIUTÁN FENYEGETŐ LEVELET KAPOTT AZ OAS-TÖL. Főszerkesztő Ur! Mellékelten megküldöm azt a levelet, amelyet most kap­tam az OAS-tóh Azért közlöm önnel, hogy használja fel a leghatéko­nyabban abban a harcban, amelyet e szervezet ellen vív. Közlöm önnel, hogy ügyvédeim útján zsarolás címén feljelentést tettem. Meggyőződésem ugyanis, hogy ilyenfajta levelek íróit és sugalmazóit gyorsan ártalmatlanná lehet tenni, ha mindenütt világos és nyilvános, elutasításban van részük azok részé­ről, akiket meg akarnak íélcmlítcai, merénylettel való fe­nyegetőzéssel. Én mindenesetre nem ülök fel nekik, mert nincs kedvem náci országban élni. Kiváló tisztelettel: Brigitte Bardot. *-k-irk-irk-kirtrkie-kiririrki(irkirk’kitirkirkirk-k-k-k-k-irk-kirk'kÍ!Írk-k'k i A Patyolat Vállalat 1. számú felvevőhelyén nyomban szembetűnik a tábla: „A ruhák zsebeiben maradt tárgyakért fele­■ lősséget nem vállalunk!” * . — Halló! Patyolat? Jaj, nagy baj történt! A kabátzsebemben hagytam a gyűrűmet... A kabátot magukhoz vittem tisztíttatni. Leg­alább 2000 forint értékű!..; Nem, nem a ka­bát, a gyűrű! Rubint volt. .. valódi rubint!... Zúgó Gézáné boltvezető a pirosbetűs táb­lácskára pillant: „ ... nem vállalunk felelős-, séget!” Az ismeretlen telefonáló tovább kiabál: — Értse meg, kedves emlék is. Maguknak mibe telik, mibe kerül néhány ruhát át­nézni . . . Meg kell lennie! Ha csak valaki zsebre nem tette .. . A boltvezetőnő furcsán elmosolyodik. Órák, . töltőtollak, szemüvegek, kisebb-nagyobb pénz­összegek jutnak eszébe. Mindegyiket így kö-. vetelte a gazdája... * Állítom, hogy annak a rubintgyűrűnek a ■ tulajdonosa sohasem járt a Patyolat Vállalat üzemeiben. Nem ismerte a munkafolyamato­kat, a gépeket — ezért tűnt olyan természetes­nek előtte, hogy köhnyen megtalálják a drága ékszert. Mi elindultunk, bejártuk az üzemrészeket, mentünk a rubintgyűrű nyomában ... Hol kereshették? Merre viszik a tisztításra váró ruhát, mit csinálnak vele? Kik dolgoz­nak rajta? * Farácesal körülvett, óriási dob fotog, dübö­rög az első teremben. Alig észrevehetően, fi­nom szürke tüllfátyolként lebeg a por a leve­gőben — az idegenek azonnal tüsszentenek, ha belépnek ide. — Ez a porolónk — mutat a forgó dobra Papp György, az üzemvezető —, 35 kilogramm ruhát porol egyszerre. S hogy el is hígyjük amit mond: megállítja néhány percre a gépet, felnyitja az ajtót az oldalán. Bepillantunk. — Ott belül, azok a hosszú deszkák kiverik a ruhákból a port, amit egy erős elszívó be­rendezés a dobból állandóan eltávolít; f— No, itt aztán egy rubintgyűrű egy-kettőre felröppenhet a ruhából!... — gondoljuk, s közben kíváncsian kérdezősködünk a követ­kező munkafolyamat iránt.) A rubintgyűrű nyomában Látogatás a Patyolat Vállalatnál , A kiporolt ruhát a szomszéd terembe visszük át, ahol. a száraz vegytisztító gépbe kerül — magyarázza készséggel a vezetőnk. Ézt is megnézzük. Itt egy hatalmas fémdob „nyel! el” a pecsétes ruhákat, s ugyanez adja is vissza — szárazon és tisztán. — Hát ezt hogyan csinálja a gép? Mos és szárít is egyszerre? — kérdésünkre a szak­szerű válasz: a gép zsír- és olajoldó triklór- etílénben mossa és öblíti a ruhákat. Ez a vegy­szer pedig már 60 C fokon elpárolog, s így a ruhák már szárazon kerülnek továbbszállí­tásra. Hová? Semmiesetre sem a „motozó”-ba. Mert ilyen „üzemrész” csak néhány „jólértesült” egyén képzeletében él. A Patyolat Vállalatnál nem foglalkoztatnak embereket azzal, hogy a be­érkezett többezer ruhát „kizsebeljék”. Ha tehát egy elveszett tárgyat keresnek, ki tudja melyik üzemrészben találják meg? ... A száraz-tisztítóból kikerült ruhák kö­zül azok, amelyek még pecsétesek, a foltkeze­lőkhöz kerülnek. Rt (mivel a megrendelők általában eltitkolják, hogy milyen eredetű pecsét Van a ruhán!), alapos kísérletezéssel kell megállapítani, hogy likőr, gyümölcs, vagy például festék hagyta-e az anyagon a foltot, s eszerint kloroformmal, hldrogénperoxiddal, vagy más vegyszerrel tüntetik el. A kitisztított ruhadarabokat azonnal a va­saló helyiségekbe viszik. Illetve — bocsánat — csak egy részüket! A másik rész előbb a festő­üzembe kerül. De az itteniek munkájáról most csak annyit: komornak és csúnyának tart­ják... — Mert most ez a divat... — mutatják szemrehányóan a frissen festett holmikat — ,.. a fekete! Feketére óhajtják a megrendelők a ballont, a nadrágot, a ruhát, a pulóvert — Pedig mi csaknem a szivárvány minden szí­nére tudunk festeni! Ezt írják ki az újságba .. (Kiírtuk.) — És most nézzük: merre is keres­hették még azt a rubintgyűrűt... A vasalóhelyiségek az emeleten vannak. De ha már a .lépcsőkhöz a fehérnemű-mosoda mellett megyünk el, akkor kukkantsunk be ide is. Hátha a szivacsosra mosott kezű asszo­nyok és a csatakos ruhájú öblítő lányok — niert hogyan is képzelhetné el a mosodai dol­gozókat egy olyan ember, aki az elmúlt 15 év­ben nem járt itt és aki ráadásul néhány Zola- könyvet is olvasott már! — szóval, hátha ők tudnak valami érdekeset mesélni az elkalló­dott ékszerről?;;. Kopogtatunk. Semmi hang. A művezető és a gépészmérnök Kiss Béláné összemosolyognak a hátúnk mögött. / Benyitunk a nehéz vasajtón. Gőz és szap­panszag csap meg, cipőnket néhány millimé­teres habos víz kapja körül. Szétnézünk. Izzadó csövek, hatalmas, dübörgő gépek, egy halom összecsavart, vizes ruha — és sehol egy ember!... Várunk. Fehér inges, fehér nadrágos fiú jón be, puha anyaggal letörölgeti a „verejtéket” a legfényesebb gépről, felemeli a tetejét: hó­fehér, habos ruhatömeg fortyog benne. — Ez az új magyar ellenáramú mosógép — magyarázza Kiss Béláné, aki az üzem műszaki vezetője is. — Egyszerre 104 kilogramm ruhát mos. A többi 4 gép régebbi típusú. Valameny- nyiben lúgmentes szappannal, zsíralkoholszul- fonáttal és hasonló vegyszerekkel mosunk. Egy műszak alatt 10 mázsa fehérneműt adunk át. a vasalóknak. A fehérneműket félautomata gépek vasalják. — Hány ember dolgozik a mosodában? — Műszakonként három. Csak a gépeket kell kezelniük. Mosóasszonyok tehát nem mesélhettek ne­künk a gondatlanul ruhákban maradt tár­gyakról, mert nincsenek — mosóasszonyok! Talán a vasalótermek dolgozói? — Nekünk nincs időnk, no 'meg eszünkbe sem jut a zsebeket kiforgatni — mondják az asszonyok, akik a ballonkabátokon és a köny- nyűszövet ruhaféléken kis kézi vasal ókkal vég­zik, a szó szoros értelmében az utolsó simí­tásokat. Az öltönyöket és a télikabátokat. Széles gé­pek két kemény párna között gőzölik és va­salják egyszerre a szomszéd helyiségben. Ezeket Szilágyi Istvánná és még három nsz- szony irányítja. (És milyen jól irányítja! Min­den hónapban 100 százalékon felül teljesítik a tervüket!) — Mi igyekszünk minél hamarabb, minél több szépen kivasalt ruhát küldeni a felvevő­helyre. A zsebeket? Ugyan miért néznénk meg?! Az ember csak a saját zsebeiben szo­kott kutatni, nem igaz? ... ■* „Mibe telik maguknak néhány ruhát át­nézni?” ... Egy kis időbe mindenesetre ... És ugye kedves rubintgyűrű tulajdonos, most már maga is kezdi érteni, miért nem vállalhat felelősséget a Patyolat a zsebekben hagyott , tárgyakéit, miért nem kereshetik azonnal elő az ön kabátját, még ha mindjárt ökölnyi gyémántot is felejtett benne... És ha ezt kezdi érteni, akkor talán nem volt fölösleges részleteiben is bemutatni ezt az üzemet, ahová Miskolc 8 felvevőhelyéről, ezenkívül Kazincbarcikáról, Óidról, Ózd-Bo- lyokról és Sajószentpéterről érkezik nap, mint nap a tisztítanivaló, s ahol évente több mint 100 ezer tétel (csomóba kötött) ruhaneműt mos, fest, vasal a gépekkel alig 100 dolgozó. És talán érdemes volt bemutatni ezt az üze­met azoknak is, akik elveszítik ruhacédulái­kat, de azért erélyesen követelik a ruha meg­keresését. Vágy azoknak, akik a panasz­könyvbe olyan megjegyzéseket írnak, mint A. S.: „visszahoztam a kabátomat, mert észre­vettem, hogy megpörkölték” ... (Említettük, hogy párnák között vasalják a kabátokat, s fém nem is érinti az anyagot. A panaszolt foltról könnyen megállapították: rozsdás vas­hoz dörzsölte a gazdája!) Más bejegyzés szerint: „Tegnapelöttre ígér­ték a ballonom kitisztítását! Azóta biztosan maguk hordják!” (Ilyenkor, a kabát-tisztítási szezon idején néha megtörténiic, hogy a napi 6—700 közül egyik-másik véletlenül nem ké­szül el határidőre.) * De az olvasót bizonyára érdekli: mégis, mi történt a rubintgyűrűvel? Nos, a tulajdonosnak éppen szerencséje volt: miután néhányan bejárták az egyes üzem­részeket, megtalálták a kabátot — éppen a porológép előtt! S a kabützsebben ott volt a rubintgyűrű... De vajon nem lett volna egyszerűbb a gazdájának — és mennyi más kisebb-nagyobb értékű tárgy gazdájának — a ruha átadásatesr arra a pirosbetűs táblácskára pillantani?..; Ruttlsai Auna

Next

/
Thumbnails
Contents