Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

Vasárnap, 1061. december 3. ESZAKMAGYARORSZAG 5 TUDOMÁNYOS ELET Olúvsúd mecfifélun Építészek feladatai a IV. építőművész konferencia után Tudományos élet a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen A Z ELMÚLT HETEN a közvélemény és sajtó ü- gyelme rövid időre az építészet, és az építészek feladatai, prob­lémái köré csoportosult. A Ma­gyar Építőművészek Szövetsé­ge IV. konferenciáját és köz­gyűlését tartotta. Megvitatta ezen az alkoto ember néző­pontját, helyét a társadalom­iban, adottságait és lehetőségeit, * küzdelmeit, az építészet fel­adatainak még jobb és szebb megvalósítását. Foglalkozott az anyag természetével, a gazda­sági lehetőségek alapulvéte­lével igyekezett higgadt meg­fontolással a felsorolt tényezők reális szintézisének ésszerű ki­alakítására. A felelősség, a művészi igény és kritika, a dol­gozó ember nézőpontja és igénye hatotta at a tanácsko­zást. A hely (a parlament épülete), a külföldi szövetségek delegá­cióinak felszólalásai, a párt és kormány képviselőinek meg­nyilatkozásai, Major Máténak, a szövetség elnökének és Skoda Lajos főtitkárnak elhangzott referátumai, a konferenciának a parlament épületében való megtartása dokumentálta az építészet jelentőségét, helyét és jszcrcpét szocialista társadal­munkban. A konferencia eseményeit a napilapok és a rádió egyaránt hirüladták, ezekre visszatérni ma mar csak annyiban volna helyes, hogy a következő évek feladatainak meghatározásához támpontot nyerjünk, elsősor­ban megyénk és városunk fej­lesztése területén. Énnél a kér­désnél lehetetlen vissza nem térni a múltra, amikor mind­össze egy-két tervező építész dolgozott területünkön, elapró­zott, széttagolt települések táv­lati koncepciója nélkül vagy elérhetetlen messzeségben lal­va a kibontakozást A pillanat­nyi igény és haszon keresés épületeivel szemben ma már ki Lerjedt tervezőhálózatról, tervező és alkotó építészek egész soráról beszélhetünk. A társadalmi átalakulással egy­idejűleg egy új építészet alap­jait rakjuk le, és ennek ered­ményei a szemlélet minőségi változásával megyénk és vá­rosunk arculatának ipari, kom­munális és lakóépületeivel, távlatokat is figyelembevevő egységeinek elhelyezésénél ér­vényre jutottak. A keletkezett alkotások többsége előremuta­tó, az ember igényeiből kiindu­ló, a dolgozó környezetét és munkahelyét helyesen formáló megoldásokat nyújt. Találko­zunk sajnos olyanokkal is, amelyeknél a részletek hibás felfogása, az épületek elhelye­zése jogos bírálatot váltott ki. Igen lényeges feladat tehát mélyi*ehatóan elemezni az üze­meltetés és használat törvényei alapján az eredményeket és hi­bákat szem előtt tartva, a meg­valósításhoz felhasznált anyagi eszközök mértékét is. 1951—54- ig az épületek túlzott díszítése, majd 19!)7—59-ig az egyes meg­oldások öncélúsága és költséges volta nem szolgálta az egész­séges értelemben vett építésze­ti felfogást. A két időszak bi­zonyosan egymás ellentéteként jött létre. Napjainkban felada­tunkat, hivatásunkat már tisz­tábban es őszintébben táljuk, jobban együtt, érezve az új lé­tesítmények használóival, akik örülnek, vagy bánkódnak alko­tásainkon aszerint, hogy mun­kánkat jól vagy rosszul oldot­tuk meg. I,’ ZEK VOLTAK azok a te- endők, amelyeket befe­lé kell megoldanunk annál Is inkább, mert az igazi jó alko­tások rendszerint gazdaságo­sak is. E két fogalom nincs egymással ellentmondásban. Tennivalóinkat a lakosság tájékoztatásával, elméleti mun­kánk kiterjesztésével és nem utolsósorban a szocialista tár­sadalom igényeinek megfelelő szemlélet kialakításával kell fokoznunk és ahogy Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, minlszterel- nökHel.vettes mondotta ..még eredményesebb a munkája an­nak, aki szivével és eszével, tudatával azonosul azzal a tár­sadalmi rendszerrel. amely scá- mára a házat épiti, aki nem­csak azt tudja, hogy a szerke­zeti vasbetonelemek teherbí­rását mekkorára kelt tervezni, hanem azt is tudja és egyetért vele, hogy a ház aé épülő szo­cialista hazánk részére lesz.’’ Fel kell tárnunk a társada­lom és a lakosság előtt azokat a lehetőségeket, amelyek az ú.i alkotásokban rejlenek, a lakás belső funkcióinak elemzésével, a bútorzás és a berendezés még racionálisabb, otthonosabb és szebb elhelyezésével. Tovább kell fokoznunk tájékoztató, fel­világosító munkánkat a csalá­diház építés területén a szebb, olcsóbb szerkezetek és forma megválasztásával, feltárva az ember kényelme maximális ki­elégítésének jobb lehetőségeit. A tervező építész felelős gaz­dájává kell. hogy váljon épít­kezéseinknek: ahol a jógazda gondosságával, az esztétikai, technikai, tudományos, gazda­sági és használati szempontok helyes arányát biztosítani kö­telessége. E téren törvényalkotási, tár­sadalmi és gazdasági feladatok egyaránt jelentkeznek. A kö­zeljövőben megjelenő beruhá-. zási kódex, a jövő évben az országgyűlés elé kerülő építési törvény, az idén megjelent Or­szágos Építésügyi Szabályzat helyes elképzeléseinek ésszerű, az ember érdekében ható szem­lélete új légkört: teremt: ha a hozott intézkedések alapján to­vább javítjuk kapcsolatainkat elkészült alkotásainkkal, .azok üzemeltetőivel és ha a lakos­ság részéről elhangzott ésszerű javaslatokat az egyre fejlődő építéstudomány és technika felhasználásával, új anyagok alkalmazásával a korszerű épí­kotasaink kiegyensúlyozottab- bakká lesznek, méginkább szol­gálják majd társadalmunk igé­nyéit és bízunk abban, hogy elismerésével találkoznak. I? ENDKIVÜL FONTOS, hogy érvényt tudjunk szerezni városrendezési elkép­zeléseinknek. amelyeket a terv- műveletek készítése közben a lakosság széles körében ismer­tettünk. Az e vitákban edzett terveket rögzítve, a többszöri koncepció-változást elkerülve, tervszerűen fejleszthetjük ré­giónkat. guzdasági lehetősége­inkhez szabva az ütemezést. Az építészeknek tevékeny részt kell vállalniok az ízlés- fejlesztésben. az izíésvédelem- ben. a települések külső arcu­latának formálásában, plaká­tok, felirati es cégtáblák, hir­detmények, portálok, pavilo­nok és dekorációk elhelyezésé­nél a környezet kialakítás nagy munkájában. Szerepünk itt a kertmérnök mellé rendelt, mégsem hanyagolhatjuk el az alkotás irányításában és szer- \ ezésében a teljességre való törekvést. Az elmondottakból is látszik, hogy lépésről-Jépésrc kell meg­találnunk a kapcsolatot az épület használóival, akiknek éleiét még boldogabbá, kedve­sebbé, örömtelibbé tehétjük. Ezekről a kérdésekről beszél­tünk a konferencián, a szünet­ben a parlament folyosóin, és baráti összejöveteleken, melye­ken resztvettek a szovjet épí­tőművész szövetség vezetőségé­nek Miskolcra látogató tagjai: Alekszandr Sarov, a szovjet építőművész szövetség titkára és A. A. Ljubos, a leningrádi építőművész szövetség elnöke is. 1-1 ELVI FELADATAINKAT 11 érdekesnek, sajátosnak találták a város és a megye adottságai révén és hadd te­gyük hozzá, hogy a 15 éves la- kásfejlesztgsi terv végrehajtá­sa. a második ötéves terv cél­kitűzései és a harmadik ötéves terv előkészítése további olyan erőfeszítéseket kíván, melynek eredményei szemünk ■ láttára valósulnak majd meg. Ügy véljük, a IV. építész konferencia és a Szövetség 10 éves fennállása alkalmával megtartott jubileumi közgyű­lés s az azon megválasztott új vezetőség — Major Máté el­nökletével és Csaba Lászlónak (a miskolci hütőház tervezőjé­nek) főtitkárrá választásával — a borsodi építészek számára a felkészülés és értékelés idősza­kával együtt jelentős segítséget adott és nyújthat a jövőben. Ennek eredményei az elkövet­kező évek alkotásaiban, elmé­leti és felvilágosító munkájá­ban érezteti majd hatását. ifj. Horváth Béla A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem lapja, A Mi Egyetemünk, legutóbbi számá­ban több cikkében foglalko­zik az egyetem tudományos életével. A lap közleményei­ből vettük az alábbi értesülő séket. Megalakult az egyetemi Tudományos Tanács és az elmúlt napokban tartot­ta első ülését. A Tudományos Tanács az egyetem tudomá­nyos életének irányítása terén fontos szerepet betöltő ta­nácsadó és javaslattevő szerv. Legfontosabb feladatai közé tartozik: kidolgozni az egyete­men folyó tudományos munka szervezésének, össze fogásának, értékelésének és támogatásá­nak rendszerét. Fontos szere­pet kap munkájában a létesí­tendő tudományos osztály, amely az egész egyetem vonat­kozásában olyan adminisztra­tív apparátus, amely összegyűj­ti, nyilvántartja és összegezi azokat az adatokat, amelvek az egyes oktatók és tanszékek tudományos tevékenységére vonatkoznak, vagy azzal kap­csolatban vannak. A tudományos ülésszakkal kapcsolatos tervekről dr. Fáik Kichárd tudományos rektorhelyettes cikkéből érte­sülünk. A Rektor; Tanács leg­utóbbi ülésén a térvezett és már a fölöttes hatóság részé­ről is engedélyezett tudományos ülcákzak ide­jét 1962. június hó végé­ben állapította meg. A korszerű tudományos ülés­szakok előkészítése és szerve­zése igen nagy munkát és hosszabb időt- igényel. A tu­dományos ülésszakok, kong­resszusok, valójában előadási és vitaidőszakok lehetővé feszik a közvet­len tapasztalatcserét meg­határozott témakörökben az ipar és a tudomány szakemberei között, akik e tudományos ülésszakon egymással találkozva, sok­oldalú hozzászólásokkal, sokoldalú érdeklődést éb­resztenek és új gondolato­kat vetnek fel. Céljuk te­hát a tájékoztatás, a tájé­kozódás. röviden: a ta­pasztalatcsere. A most következő tudományos ülésszakon az egyetem szinte' valamennyi tanszékének ki-i várnak alkalmat adni a részvé- leire. — írja dr. Falk Richard — másfelől pedig olyan témakört választa­nak. amely már í ártalmá­nál fogva is eklatánsán dokumentálja a tervezett tudományos ülésszak tár­sadalmi szerepéi és jelen­tőségét. ez a témakör: ..Egyetemünk az országos távlati tudományos kuta­tási terv szolgálatában.” Az ebbe a témakörbe vágó plenáris előadásokon kívül az ülésszak külön szekcióüléseken tárgyalja majd azokat a rész- problémákat, amelyek hazánk, ásványkincseinek feltárására, ezen belül földtani, geofizikai kutatásokra, geodéziai alap­kutatásokra vonatkoznak, a hazai érc-, ásvány- és szénbá­nyászat feltárási. művelési és előkészítési feladataival kap­csolatosak. .a bányagépészeti kérdéseket, a vas- és fémkohá­szai elméletének és korszerű technológiájának kérdéseit, a vas— és fémfeldolgozás techno­lógiájába vágó kutatásokat, a gépipari gyártástechnológiai kérdéseket, de ugyanúgy a népgazdaság szocialista épí­tésének közgazdasági kérdéseit és a fejlődés általános törvény­szerűségeit vizsgáló kutatások problémáit. Az előadások és hozzászó­lások megtartására az Ipa­ri szakembereken kívül mintegy tíz külföldi pro­fesszort is meghívnak. Érdekes összeállítást olvas­hatunk az egyetem tanszékeinek életéből A bánvagéptani-tanszéken a geotermikus alapkutatások so­rán befejeződtek a Komlo— Zobák-i hőárammérések és az ezekkel kapcsolatos geotermi­kus vizsgálatok. A mérések ki­mutatták, hogy a hőfluxus ér­ték ezeken a helyeken a vilá­gon mért átlagértékeknek csaknem a háromszorosa. A tanszék ipari kutatási munkáinak keretében elkészült a zárójelentés a banyagepesílés gazdasá­gossági mutatószáinainak meghatározására vonatko­zólag. A zárójelentés javaslatot tar­talmaz a bányagépésílés gaz­dasági eredményeinek orszá­gos szintű statisztikai kiérté­kelésére. Ugyancsak ipari ku­tatási munkák keretében befe­jeződtek a komlói íöszellőztc- tő berendezésének teljesít­mény- és hatásfok mérései. A bányabell főszellóztelök helyszíni méréseit Bye» arányokban hazánkban először a tanszék dolgost» ki, illetve végezte el. Két bányagépésaeti vonatko­zású előadás hangzott el a tanszék rendezésében: a Fréi- bergi Bányagépészeti Intézet vezetője, dr. Bahr professzor és Guntermann decens előadá­si témái az NDK-beli külszíni bányászat nehézgépei, illetve a sűrített levegős fúróberende­zések egyes dinamikai vonat­kozásai voltak. Tarján Irán adjunktus, aspiráns, sikeresen védte meg a „Bányalevegő fel­melegedésével és lehűlésével kapcsolatos néhány alapvető kérdés vizsgálata” című kan­didátusi disszertációját a Ma­gyar Tudományos Akadémián. A geodéziai és bányamérés- tani tanszék — dr. Horányi Lehel egyetemi docens vezeté­sevei — kidolgozta a „Műsze­res kőzetmozgás megfigyelésé­nek módszertani kérdései” cí­mű kutatási témát A tanulmányban összefog­laltak a jövőben teljes egészükben a bányamér­nök hallgatók oktatási anyagát képezik. A tanul­mány számos olyan önálló kutatási eredményt tar­talmaz. amelynek magyar ,és idegcnnyelvü szakcik­kekben történt megjelen­tetése folyamatban van. A földtan- teleptani tan­szék hozzákezdett egy na- gyobbszabású és a népgazda­ság számára is jelentős ipari kutatási munkához, amely­nek témája a borsodi szénmedenee perspektivikus kutatómun­kájának anyagfeldolgozá­sok által történő előrclen­dílése. A. mechanikai tanszékről. Béda Gyula egyetemi docens* dékánhelvettes a Magyar Tu­dományos Akadémián védte meg a ..Módszer a képlékeny hullám vizsgálatára” e. kandi­dátusi disszertációját. Kozák Imre docens kandidátusi érte­kezést védett meg „Vékony­falú cső korlátozott rugalmas- képlékeny alakváltozása bel­ső nyomás hatására” címmel; A Borsodi Szemle A Borsodi Szemle, a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat Borsod megyei szervezete, a megyei és a Miskolc Városi Tanács folyó­irata 1961. évi 5. száma — ha kis nyomdai ké­séssel is —. a napokban megjelent az újság­árusok polcain. A folyóirat jsmét gazdag tar­talommal örvendezteti meg az olvasóit A tudományos rész elején néhány történel­mileg ismert borsodi helység életében bekö­vetkezett hatalmas változásokat szemlélteti történeti áttekintésben. „Történelmi helyek — történelmi változások” — egt a címet viseli ez az új rovat. Az ország második városa címmel Koval Pál elvtáre. a városi pártbizott­ság első titkára szemlélteti Miskolc fejlődé­sét. Rövid áttekintést ad Miskolcriak az első világháborúig lefolyt történőiméről, majd a két világháború közötti időket ismerteti és éles kon frászként állítja ezzel szembe a fel­szabadulás óta elért fejlődést. Tanulmányát több statisztikai táblázattal illusztrálja. Mint­egy ehhez a cikkhez tartozó illusztrációként négy képet látunk, a következőkben a mis­kolci lakásépítkezésekről. Ztüffa Tibor tollá­ból Kossuth szülőfalujáról, Monokról olvas­hatunk több fényképpel illusztrált tanul­mányt. A kohászváros címmel Szegedi László ír Özdról. Ezt a cikket is több fénykép színe­síti. Nagyon érdekes és meggyőző H. Szabó Béla fónyképösszeálUtása A történelmi átala­kulás képekben címmel, amelyben a fényké­peiken tűnik szembe’« felszabadulás előtti el­maradottság és az utolsó 17 év fejlődésének éles kontráéit ja. Sárospatakot — A műveltség igazi műhelye, a bölcsesség igazi aranybányá­1961. évi 5. szúrna ja... címmel — Hegyi József. Tokaji pedig — Villog tüze. gyöngye Tokajnak... címmel — Pap Miklós mutatja be: mindkét cikk bő kép­anyaggal van illusztrálva. A Tanulmányok rovatban a lakáskérdésriA Vincze Oszkár írását: olvashatjuk, a művesé­ről pedig Mátyus Endre írt értekezést. A Múltúnk megismeréséhez cimű rovat Bodgál Ferenc írását közli a miskolci kovácslegények 1854-bcU sztrájkjáról. Kalo Péter, a múlt szá­zad első felében élt mezőkövesdi orvos, a mé­hészet tudományának neves kutatója életéről és munkásságáról ír Éberlein Antal, a Borsodi tudósok élete és munkássága rovatban. Gör­díts János fordításában Fazil Hodzsajev. az Uzbég Szovjet Szocialista Köztársaság Poli­tikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társu­latának elnökhelyettese — akt a közelmúltban Miskolcon járt — írását olvashatjuk a magyar internacionalisták forradalmi harcairól Üzbc- gi sztárban. Folytatódik az 5. számban Is Eddái Ödön­nek, a Magyar békaemberek a Csendes Óceán­ban című utijegyzet-sorozala. A Társulati élet rovatban Kárpáti Zoltán írt nagyszabású pub­licisztikai cikket a népművelést szervekre a tudományos ismeretterjesztésben váró felada­tokról. A Széphalóm Irodalmi rovat több helyi költő és író verse és prózai írásaJ mellett — amelyek közül feltétlenül ki kell emelnünk Szckrénycsi Lajosnak Szebb évek szállnak című esillagpusztai irodalmi riportját —, Kohdchó l.óránd Icon hard Frank emlékezete és Sárközi Andor A Doktor Faustusró! és ke­letkezéséről című tanulmányát kö2ii. folyadékok felületi f eazültséaén ek mérésén dolgozik Harfner Mt- Inilyné, aa oiajbauy >»;iu kutató laboratóriumban. Lérsebesséi:mér8fc elmélet! kínálásán dolROz.tk ti hanyacentaal tanszéken Debreceni VIeiner tanársegéd. Odron József és Ad»m Éva. Szabados György été-**fltl tészet szolgálatába állítjuk, al-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents