Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

Szombat, 1961. december 2S.

SSZAKMAGTARORSZAG

S

Prieszol József elvtárs, országgyűlési képviselő a borsodnádasd! dolgozók között

PRIESZOL JÓZSEF elvtárs,

a párt Központi Bizottsága és az Elnöki Tanács tagja csütörtökön a kora délutáni órákban érkezett Borsodnádasdra. Az üzem, a község, a járás dolgozói és vezetői régi ismerősként és szeretettel fogadták. Prieszol elvtárs a képviselői beszámoló előtt beszélgetett a dolgozókkal, az üzem vezetőivel gazdasági és társadalmi problémákról, majd este a község művelődési otthonában megtartotta képviselői beszámolóját. Ez az esemény egybeesett Borsodnádasd felszabadulásának 17. évfordulójával.

A kultúrtermet csaknem zsúfolásig megtöltötték a ná- dasdi dolgozók, mintegy 300 ember hallgatta meg Prieszol elvtárs beszámolóját az ország- gyűlés munkájáról;

— A szocializmust építő országok — mondotta Prieszol elvtárs — élen a kommunista és munkáspártokkal, határozott harcot folytatnak a háborús erők, az imperialisták ellen. A parlamenti tárgyalások során újra és újra leleplezzük az imperializmus háborús mesterkedései t.

Beszélt arról, hogy a Szov- jetunió ereje ma már visszarettenti a háborús uszítókat, hiszen jól tudják, hogy a harmadik világháborúban az USA területén is nagy pusztítások történnének;

Prieszol elvtárs nagysikerű képviselői beszámolójában foglalkozott a német kérdéssel,

a nyugat-berlini helyzettel és hangsúlyozta, hogy a béke erői ma már meg tudják akadályozni a háborús uszítok terveit. A két világrendszerben a szocialista tábor számottevő erőt képvisel, s ez arra készteti a nyugati hatalmakat, hogy a vitás kérdéseket ne a fegyverek, hanem a tárgyalások útján oldják meg.

EZUTÁN NÉPGAZDASAGUNK helyzetéről, a feladatokról, az ötéves terv célkitűzéseiről beszélt Prieszol elvtárs. Elmondotta, hogy van lehetőség az ötéves terv határidő előtti teljesítésére, sőt túlteljesítésére, mert a terv reális, megalapozott, megvannak hozzá az anyagi feltételek. Az országgyűlés vitájában is elhangzott, hogy lehetséges az ötéves terv határidő előtti teljesítése. Ehhez azonban az szükséges, hogy még jobban dolgozzunk, takarékoskodjunk az anyaggal és javítsuk a vezetés — elsősorban a gazdasági vezetés színvonalát.

— Az ötéves terv során — folytatta Prieszol elvtárs — nem építünk annyi új üzemet, mint amennyit korábban terveztünk, mert az az elsődleges, hogy a meglévő üzemeket korszerűsítsük.

Szólott a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről, a feladatokról, s arra kérte a borsodnádasdi dolgozókat, hogy tudásuk és erejük legjavával munkálkodjanak az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért,

Képviselői beszámolójában foglalkozott még hazánk kulturális fejlődésével, a kultúr- törradalomban elért eredményeinkkel, s hangsúlyozta: a tanulás ma minden dolgozó és vezető ember kötelessége. Beszédében foglalkozott az országgyűlésen elfogadott új büntető törvénykönyv jelentőségével.

Beszámolóját nagy tetszéssel fogadták az egybegyűltek. A sikeres gyűlést Sándor Lajos elvtárs, az ózdi járási párt- bizottság első titkára zárta be, méltatva Borsodnádasd felszabadulásának 17. évfordulóját.

A KÉPVISELŐI BESZÁMOLÓ után Prieszol elvtárs fogadta a problémákkal hozzáforduló választókat.

Ilj nyomdalechnitíai eljárás

A Nyomdaipari Igazgatóság évenként pályázatot hirdet új műszaki megoldások, új eljárások bevezetésére. Az 1960— 61. évi pályázatok eredményeit csütörtökön hirdették ki a Könnyűipari Minisztériumban.

A legjelentősebb műszaki megoldás az új formakészítési eljárás bevezetése a magasnyomásnál. Kialakításában több vállalat, köztük a Békési, a Kossuth és az Atheneaum Nyomda dolgozói is resztvettek. Az első. 16 ezer forintos pályadíjat a Békési Nyomda kapta. Ezzel a most bevezetett új eljárással a gépállások jelentősen csökkentek, s így több nyomdatermék állítható elő. Az új módszer évi gazdasági eredménye 7 millió forint.

A hideg nem okozott üzemzavart a borsodi bányákban

A borsodi szénmedencében az Ozdvldéki és a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tartozó üzemeket nem érte váratlanul a hideg. A bányáknál időben felkészültek a télre. A két szénbányászati tröszthöz csaknem 200 községből járnak be gépkocsival a dolgozók. Az autóbuszvárókat és a melegedőket rendbehozták, azokat rendszeresen fűtik. Egyes üzemeknél, mint például Ormosbányán. Albertteiepen, Somsá- lyon, Egercsehiben szükségszállásokat rendeztek be. Ezekben hófúvás esetéin otthont találnak a községükbe visszatérni nem tudó dolgozók. A külTí sztéléikor

A hideg idő tartóssá vált. A hőmérő mindennap mínusz fokot mutat és a jelzőszál nem emelkedik 0 C fok fölé.

— Kemény a tél... — mondják az emberek és megkopogtatják cipősarkukkal a jeges gyalogjárókat, vagy az átmenti, befagyott tócsákat.

— A sikossá, jegessé vált utak sok közlekedési balesetnek lehetnek az okozói. Ezért most fokozottabb a munkánk: meg kell akadályoznunk a sí- kosodást és nagyobb gonddal kell tisztán tartanunk az utakat. — Kovács József elvtárssal, a Miskolci Köztisztasági Vállalat igazgatójával beszélgettünk a legfontosabb téli feladatokról.

— Hogyan akadályozzak meg a sikosodást?

— Sózott fűrészporral hintjük az utakat. Ebből az anyagból már a hideg idő beállta előtt elkészítettünk és raktároztunk mintegy ötven köbmétert. így a hideg, a fagy nem talált bennünket, készületlenül. Csak mozgósítani kellett az embereinket.

Az utak síkosságának csökkentéséről tanácskozást is tartottak nemrégiben a Miskolci Köztisztasági Vállalat, a Közúti Igazgatóság, a Közlekedési Vállalat és a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat vezetői. Ezen a tanácskozáson javasolták, hogy homokszóró gépeket is működtessenek Miskolc útjain.

A Közúti Igazgatóság elhatározta, hogy kísérletképpen húsz ilyen, úgynevezett Fürge, négykerekű homokszórót állít forgalomba.

— Mi még csak egy ilyen gépet kaptunk kísérletezésre — tájékoztat a Köztisztasági Vállalat igazgatója — és úgy látjuk, hogy nagy segítségünkre lesz. Ezt a gépet ugyanis ^nemcsak homokkal, hanem fűrészporral, sóval, salakkal és más, síkosság-akadályozó anyaggal is megtölthetjük.

A nagy havazásokra is felkészültek ennél a vállalatnál: A hóekék üzemképesek — a nyári ömtözőkocsikra felszerelve. bármikor munkába állíthatók.

A hótolókat, a lapátokat, a jégvágókat és a többi szerszámot előkészítették már a nagy téli munkára.

— Ha erős havazás lesz az idén, akkor bizony az inspek- ciós szolgálatunkon kívül a lakosság segítségére is számítunk — mondja Kovács József elvtárs. — Ilyenkor örülünk, ha minél többen jelentkeznek idénymunkára. Nyolc órás műszakért 50 forintot fizetünk és meleg itallal is ellátjuk a

hói;; pá tol okát.

Csaknem 8 kilométer hosszú vízlevezető csatorna

A mezőcsáti és mezőkövesdi járás területén, Tiszavalk térségében évente több mint 20 ezer hold földet nem tudtak megművelni a feltörő talajvíz és a szikesedés miatt. E fontos mezőgazdasági terület hasznosítására a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő műszaki munkacsoport — szakemberek bevonásával — részletes tervet készített. Eszerint négy év alatt 20 millió forintos beruházással 20 kilométer hosszú csatornahálózatot és 700 holdas víztárolót építenek — amelyet halastónak is felhasználnak. A terv kidolgozása után a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága jelentős felvilágosító munkába kezdett a tiszavalki térség községeiben. A politikai munka eredményeként a belvizek levezetésére társulás alakult. A termelőszövetkezeti községek, valamint az érdekelt állami gazdaságok dolgozói vállalták, hogy a 20 millió forintos beruházás felét társadalmi munkával végzik el. A belvízlevezető munkákat tavasszal kezdték meg és a lakosság összefogásával eddig csaknem 8 kilométer hosszú csatorna készült el. A csatornák megépitésével már 6 ezer holdon tették biztonságossá a termelést.

Vasárnap délelőtt Miskolctól Lillafüredig sokan megcsodálták az öt vadonatúj személygépkocsit. Tulajdonosaik két hónappal ezelőtt talán nem is gondoltak arra, hogy Moszkvicson, Skodán és Trabanton tesznek majd városunkban tiszteletkört. Mind az öten november 10-én lettek gépkocsitulajdonosok. A gépkocsi takarékbetétkönyvek november 10-i sorsolásán — mint már megírtuk — megyénknek kedvezett legjobban a szerencse.

A tiszteletkor utáni baráti találkozón az új autósok s a boldog családtagok már azt tervezgették, hogy milyen programot állítanak majd össze a nyári vasárnapokra. Mindegyikük egybehangzó véleménye, hogy országjárásra indulnak, megismerkednek hazánk tájaival, városaival, műemlékeivel, a különböző népszokásokkal.

Mayer József elvtárs, az Országos Takarékpénztár szakelőadója megígérte az új autótulajdonosoknak, hogy a jövőben is rendeznek számukra baráti találkozót, amelyen elmondják majd autósélményeiket.

(pásztory)

25 ezer tonna koksz-megtakarítás Ózdon

Az Özdi Kohászati Üzemek nagyolvasztorn.űvének dolgozói december 21-én, csütörtökön, a város felszabadulásának 17. évfordulóján befejezték évi termelési tervüket Az ózdi kohászok az év hátralévő részében még mintegy 10 000 tonna nyersvasat gyártanak terven felül. A kohászok új technológiák — mint például az olaj- befúvatásos vasolvasztás — alkalmazásával, valamint fegyelmezett, figyelmes munkával igen jelentős eredményeket értek el. Az import-koksz felhasználást például üzemi átlagban, az előírthoz képest 80 kilogrammal csökkentették egy tonna nyersvasnál. Az idén több mint 25 000 tonna kokszot takarítottak meg. Ennek értéke meghaladja a 23 millió forintot. A kohászok húsz napon át megtakarított kokszból olvaszthatják a vasat. A tervezetthez viszonyítva, lényeges javulást értek el a nyersvas minőségénél is.

Őnzinién. a problémákról

Az anyagi ösztönzés formái

Sxáx tax-rexetn véleménye

A községek, termelőszövetkezetek különböző adottságai, a helyi sajátosságok sokféleképpen befolyásolják a tsz-tagság életét, munkáját. Olyan tényezők, mint például a talaj minősége, a vidék fekvése, domborzata meghatározzák a munkaegységnormákat, a termelési ágazatokat. A helyi szokások, az emberek gondolkodásmódja viszont különféle módszereket igényel a vezetést, a jövedelemelosztást, az anyagi ösztönzést tekintve. Ez természetesen végső fokon nem zárja ki azt, hogy az évek hosszú során kialakul majd az egységes, a legtökéletesebb részesedési, anyagi ösztönzési forma. Ma azonban — s ezt a Háromhután tanácskozó száz termelőszövetkezeti vezető a legteljesebben elismerte — az a termelőszövetkezeti vezetőség gondolkodik és dolgozik helyesen, amely figyelembeveszi az adottságokat, a helyi sajátosságokat, s a tagság igényét, az alapszabályt, s az ország érdekeit egyaránt mérlegelve kialakítja a leghelyesebb anyagi ösztönzési formákat.

A termelőszövetkezeti vezetők véleménye, hozzászólásai bebizonyították, hogy megyénkben számos formája alakult ki a tagság anyagi ösztönzésének, anyagi juttatásának. S csupán néhány helyen fordultak elő olyan követelések, amelyek ellentétesek a termelőszövetkezeti formával, az alapszabállyal. A szentistváni termelőszövetkezetben például a jövő évben már csak készpénzzel fizetnek, nem lesz természetbeni részesedés. S nincs, nem is volt premizálás. Együtt, brigádokban dolgozott, dolgozik a tagság. Ugyanígy dolgoznak a mezőkeresztesi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Sebők István elvtárs, a mezőkeresztesi Vörös Csillag Tsz elnöke például kijelentette:

— Nálunk ez a módszer a legjobb. Nem premizálunk, mégis odaadóan dolgozik a tagság. Nem igényli, hogy klnek-kinek külön mérjük ki a megmunkálandó területet. — Kiss Bertalan elvtársnak, a mezőkeresztesi Aranykalász elnökének viszont más a véleménye:

— Mi szétosztjuk a területet, s a terven felüli megtermelt növény, takarmány, állati termék alapján ki-ki prémiumot kap. S mindenki elégedett. Minden kapásunkat hérom- szor-négyszer gyomtalanította, kapálta a tagság. Évről évre, így ez évben is elég magas — 40 forint — lesz egy munkaegység értéke. Nem számolva a prémiumot. S a tagság nem is kívánja, hogy változtassunk a módszeren. Mi

például részünkről helytelennek tartjuk mondjuk a nádudvari példát, ahol a termés 20 százaléka prémiumként a tagoké... Persze, ahány ház, annyi szokás, csak ne tegyünk elvtelen engedményeket, ne legyen valami általános részesművelés.

A részesműveléssel kapcsolatban általában hangsúlyozta a tanácskozás, hogy nem helyes, csak esetleg a takarmány betakarításánál. Hiszen takarmányt így is biztosítani kell a háztáji állatállomány átteleltetéséhez, hizlalásához. Az azonban már helytelen, ha egyes tsz- tagok — mert nincs háztáji állományuk, vagy mert annyi takarmányt „szereztek”, hogy — spekulálhatnak a szénával, abraktakarmány- nyal! — Bár, ami az új termelőszövetkezetek első esztendejét, idei problémáit illeti, érdekes ösztönzési módszerről számolt be Dienes György elvtárs, a héti Egyetértés Tsz elnöke.

— A holnapot illetően és az általánosságot tekintve talán helytelen, amit csináltunk ez évben, azonban nyertünk vele. Üj közösség vagyunk, s én mint vezető — a vezetőséggel egyetemben persze — úgy láttam, csak némi részes-engedménnyel boldogulunk. Nem volt más megoldás, bevezettük a 33 százalékos részesedést és mellé a premizálást Ügy dolgoztunk egész évben — és minden tag —, hogy nemcsak a környék, de mi is csodálkozunk. Harmincnégy vagon káposzta helyett — ennyi volt a terv — 52 vagonnal termeltünk. Huszonnégy vagon kukoricánk, 37 vagon cukorrépánk, hat vagon krumplink termett... Igaz, hogy 8 vagon kukoricát a tagság kapott. De 16 maradt az államnak és a közösnek. És minden tag körülbelül 6000 forintot kapott prémiumként.

„Nem helyes általában.” így mondta Dienes elvtárs. Mégsem lehet elítélni a hétieket. Sőt. Csodát műveltek ebben az aszályos esztendőben. Helyesen felismerték, mit kell tenni, hogy erősödjenek, boldoguljanak. Minden tekintetben csak helyeselni lehet viszont a ti- bolddaróciak érdekes, munkára serkentő, fegyelmező premizálási módszerét. Nagy József elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke őszinte örömmel közölte elnöktársaival és a megye vezetőivel:

— Megerősödtünk, a helyes úton járunk. Csaknem minden termelőszövetkezeti tag becsületesen dolgozik. És ebben komoly szerepe van a mi premizálási módszerünknek, össntén szólva, baj volt a munkához való viszony- nyál. Ezért gondolkodtunk, tervezgettünk és megtaláltuk a helyes megoldást.

Nagy elvtársék úgy döntöttek a tavaszon, hogy az a tsz-tag, aki április 1-től november végéig rendszeresen dolgozik, nem hiányzik a munkából, egységenként 5 forint prémiumot kap. Egyes tsz-tagok azt hitték, nem komoly a dolog, azonban hogy mennyire az, meggyőződtek róla később. S ma már alig-alig hiányzik valaki, ha munkáról van szó! Jövőre tovább fejlesztik a bevált premizálási módszert, s alkalmazzák — egy ideig. Amíg egyszerre csak nem lesz rá szükség, jöhet a jobb, az egységesebb anyagi ösztönzési, illetve jövedelemelosztási forma, mert a tsz-tagság lassan, de biztosan átformálódik, átnevelődik öntudatában, gondolkodásában is.

Nem lehet hát egyenes határvonalat húzni; hogy csak ezen belül, s ilyen és ilyen formákat alkalmazzanak közös gazdaságaink az anyagi ösztönzést tekintve. Azonban — s ez a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok véleménye is — soha nem szabad elvtelen engedményeket tenni. A tsz-vezetők nagy többsége általában a terven félül termelt mennyiség utáni premizálást javasolja. Azonban mindenként javasol premizálást, mert ez a munka, a termelési verseny kibontakozásának eszköze, a többtermelésre serkentés eszköze. Tehát hasznos és szükséges dolog. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni — emlegették Háromhután —, úgy kell elkészíteni az éves tervet, úgy kell megbeszélni és elfogadtatni a közgyűléssel, hogy a tsz tagságát, vezetőségét, a meghatározott munkaszervezetet, anyagi ösztönzési formát ne kelljen, ne lehessen „felrúgni” tartalmát és formáját tekintve.

Ez évben számos közös gazdaságban a tagság közül azok követelőztek, akik egyébként nem dolgoztak. Persze a legtöbb helyen a józan, munkaszerető tagok ereje győzedelmeskedett. Azonban előfordult, hogy ez erő elvesztette tisztánlátását, s ebből komoly kára származott neki is, másoknak is, de elsősorban a termelőszövetkezetnek. Ezért helyes dolog, ha a tsz vezetősége a tagsággal egyetemben mindennel számol. Számol a rendkívüli időjárással — amikor esetleg gyors, éjjel-nappali munkára van szükség. S már jóelőre meghatározza, milyen külön prémiumot, külön ösztönzést ad a közösség. így nem lehet bökkenő, nem érhetik váratlan meglepetések termelő- szövetkezeteinket. Nem kell megsérteni az alapszabályt, kapkodni, fölöslegesen pazarolni időt és erőt, végeredményében az egész ország kárára.

Barcsa Sándor

A MIK házfelügyelőit és : háztulajdonosokat pedig arr: kérik a Köztisztasági Vállala dolgozói, hogy a gyalogjáróba lehetőleg reggel 6 órára tisz títsák le, mert akkor kezdene! munkához az úttisztítók. . H: azonban a közlekedési útvona lak megtisztítása után söpri! le a járdákról a havat, a sze metet, akkor azok egész na] közlekedési akadályokat jelen tenek a járművek számára. 1 balesetmentes közlekedést elő segíteni pedig minden lakos nak érdeke.

A bo/esetmentes közlekedésért

Akadályozzuk meg az utak síkosodását, tisztítsuk gyalogjáróinkat!

színi szállításnál és a fatelepeken. valamint géphazakban dolgozók rendszeresen kapnak forró teát. Valamennyi külszíni munkást meleg vattaruhával, sapkával, fülvédővel látták el.

Ahol a hideg levegő a szál- litóvágalokban jegesedést okoz — mint Edelényben, Albertteiepen. Farkaslyukon —, ipari sót tároltak. Ezzel szórják be a vágatokat és akadályozzák meg a bányavíz megíagyását.

Valamennyi bányaüzemnél működik külszíni szállítógép. A gépeket mind a két trösztnél fagyálló olajjal üzemeltetik, így azokat megvédik a lefagyástól. Különös gonddal ellenőrzik a lyukói és az edelé- nyi bányaüzem termelését, a Berentei Központi Szén ősz tá- 'yozóra továbbító drótkötél pávákat. A két. összesen csaknem 30 kilométeres szállt tópálya drótköteleit rendszeresen olajozzák, hogy megóvják a fa- gyástól. A gondos felkészülés eredményeként a borsodi szénmedence bányáiban a kemény téli hideg nem okozott üzemzavart