Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

4 ESZAKMAGTARORSZÁQ Szombat, 1961. december 55$. Tervszerűen javítják a mezőgazdasági gépeket „á gyufa nem játék! Karácsonykor nagyobb a tűzveszély Két magyar darab próbáit kezdték meg a színházban A Miskolci Nemzeti Színház januárban két darabot mutat be. A Kamaraszínházban meg­kezdték Tabi László Különle­ges világnap című háromíel- vonásos vígjátékénak próbáit a Szovjetunió-beli tanulmány- útjáról hazatért Orosz György főrendező vezetésével. Ennek premierje január 19-én lesz. A másik bemutatóra január 26- án kerül sor. Ez alkalommal a színház ismét új magyar szín­mű ősbemutatóiéval lép a kö­zönség elé: Müller Péter Két marék aprópénz című, mai tárgyú, kétrészes drámáját mutatja be a naev színházépü­letben, Leiter Péter rendezésé­ben. A napokban mindkét előadás próbáit megkezdték, közben még egy nagy feladatot olda­nak meg a színház tagjai: szil­veszterre -nagyszabású kabaré­műsort állítottak össze és azt a szilveszteri műsoron kívül januárban több alkalommal is bemutatják. — Ni csak, már egyedül is meggyújtja a gyufát! Ugye milyen ügyes gyerek?... Mindig akad olyan szülő, aki ezzel dicsek­szik, sőt olyan is, aki így biztatja pici gyer­mekét: — No, adjál tüzet apukának... Gyere gyújtsunk be a kályhába ... Nem kell sokszor megmutatni az egyszerű mozdulatot — végighúzni a gyufaszálat a do­boz oldalán — már a két-három éves gyerek is könnyen megtanulja. A szülő pedig gyakran nem is gondol arra, hogy az egyszerű mozdu­lat megmutatásával milyen veszedelmes „já­tékra” tanította meg gyermekét. Mert ha csak néhány percre felügyelet nélkül hagyja majd, s a gyermek játszani kezd a gyufával, esetleg a gyertyával, a papírdarabokkal — s egyha­mar olyan tragédia következhet be, mint ebben az évben Kazincbarcikán, ahol egy 3 éves kisfiú lett a tűz áldozata és 5 éves testvére is csak véletlenül menekült meg. A Megyei Tűzrendészed Parancsnokság sok­szor felhívta már a szülők figyelmét az ilyen és hasonló balesetekre, tragédiákra. Tájékoz­tató füzeteket adtak ki, gyufncimkéken figyel­meztettek: „A gyufa nem játék! A gyerme­kek elől zárjuk el a gyufát! A gyermeket ne hagyjuk felügyelet nélkül tűz közelében!” Leg­utóbb pedig olyan plakátok jelentek meg az utcákon, amelyeken lángok közül kiált egy síró kisgyerek: Anyu!... Miért van ennyi figyelmeztetésre szükség? A statisztika szerint ebben az évben 657 tűz­eset keletkezett megyénkben. Ebből 364 kár­értékes tűzeset volt, s ennek 27 százalékát gyermekek okozták! S minden bizonnyal fel­ügyelet nélkül „játszadozó” gyermekek! Most karácsony ünnepére készül minden család. Fenyőfát díszítenek, s a fenyőfára csil­lagszórókat, gyertyákat erősítenek. S amikor sziporkázva szóródnak szét a kis tűzcsillagok, s fellobbannak a lángocskák a fenyő papir- díszeinek szomszédságában, akkor — még nagyobb a tűzveszély... Egy-egy ügyetlen mozdulat — és a gyermekre eshetnek a lán­gocskák, egyetlen percre hagyják csak őrizet­lenül a gyermeket — és végzetes baleset, ha­talmas tűz keletkezhet a lakásban. A Megyei Tűzrendészeti Parancsnokság dol­gozói karácsonykor is készenlétben állnak ugyan a mentésre, de a szülők gondosságától függ, hogy szükség lesz-e rájuk?... Műemlékvédelmi albizottságok megyénkben Megyénkben csaknem 1300 történelmi és népi műemléket tartanak nyilván. Megóvásukra és felhasználásukra a megyei műemlékvédelmi albizottság dolgoz ki javaslatot. Az albi­zottság most tartotta meg idei utolsó ülését. Ezen bejelentet­ték: tanácsi szabályrendeletet dolgoznak ki, hogy az országos építésügyi szabályzat műem­lékvédelmi előírásait a leg­kisebb községekben is végre­hajtsák. Elhatározták, hogy a megyei albizottságon kívül a műemlékileg gazdag sátoralja­újhelyi, abaújszántói, szerencsi edelényi, mezőkövesdi és mező- csati járásokban, valaminl Sátoraljaújhelyen, Tokajban é; Sárospatakon önálló műemlék­védelmi albizottságokat szer­veznek. Ezek a területükön lévő történelmi, gazdasági és ipari műemlékek védelmén kí­vül javaslatokat készítenek a kastély-jellegű épületek fel- használására. így például ter­vet dolgoznak ki az 1720—30-as években, barokk-stílben épült Tanulmányi versenyek a középiskolákban Az 1961—62-es tanévre ismét meghirdették a középiskolai tanulmányi versenyt, valamint az Arany Dániel mate­matikai versenyt. A pályázó tanulók dolgozatukban köte­lesek feltüntetni a felhasz­nált irodalmat, valamint az át­vett szövegek és idézetek for­rását. Rajzok, fényképek, gra­fikonok, kimutatások esetén a forrásmegjelölés ugyancsak szükséges. A magyar irodalom­ból készült versenydolgozato­kat 1962. március 15-ig kell postára adni az illetékes me­gyei tanácsok művelődésügyi, Budapesten pedig az oktatási osztályoknak címezve. A törté­nelem, a földrajz, a biológia és a kémia dolgozatok közül a legjobbakat az iskoláknak a megyei művelődésügyi osztá- Syokhoz 1962. április 1-ig kell eljuttatni. edelényi Coburg-kastély rep­rezentatív üdülőhellyé való át­alakítására. Az elkészült tervet az albizottság az illetékes mi­nisztériumok, az Országos Ide­genforgalmi Tanács és más fő­hatóságok részvételével anké- ton tárgyalják meg. Az alakuló albizottságok számba veszik a népi műemlékeket — pincéket, gazdasági jellegű épületeket, szőlőskunyhókat. A hat járás­ban és a három történelmi ne­vezetességű helyen a jövő év­ben alakulnak meg a műemlék védelmi albizottságok* QtQsipZ&t&k BUUumuaiuuuumuiuJiUUltt .iuWiiiiuiiiiuiiiiiiiuuiiliilUilHIllitlIUliWil^ :|s Bumeráng? Az ÉM. Miskolci Tervező Vállalat tervezői nagyon sok szép épület tervezésével gaz­dagították már Miskolcot és Borsod más helységeit egy­aránt. A városrendezéssel foglalkozó tervezők munkája nyomán egyre szebb lesz Mis­kolc, fokozatosan tűnnek el az Ízléstelen, városképet ron­tó létesítmények, minden fórumot felhasználva küzde­nek, dolgoznak egy szebb Miskolcért és az új Miskolc szebb városképéért. A múlt kapitalista építke­zése várost csúfító maradvá­nyainak felszámolását is eredményesen szorgalmazzák. Több épületről lekerültek a századfordulói születésű, ér­telmetlenül hivalkodó. ízlés­telen tornyok, megszépülnek terveik nyomán az üzletpor­tálok stb. Saját székházuk potrohos tornyát is lebontották. Igaz, már az összedőlés is fenye­gette az öreg, de igen csú­nya és korszerűtlen épít­ményt. Az átépítéssel szebbé, egységesebbé vált a Szabad­ság lér képe, nem emelke­dik a térnek a Széchenyi ut­cához való kapcsolódása fölé a hat évtizedes szecessziós létesítmény. Gondos tervezés és árgus szemekkel figyelt kivitelezői munka eredmé­nyéként elkészült az átépítés és mit kell látnunk!? Az új épületrész friss, világos, de­rűs külső falfestése rikítóan emelkedik ki az öreg épület elszürkült tömbjéből és mint valami kiáltó folt hívja fel a járókelők figyelmét: ime, itt is történt egy átépítés, amely csak a saját szempontjait vette figyelembe, nem vette számításba az új épületrész melletti falrészeket. (Lehet, bogy az egész fal átfestése nem a Tervező Vállalatra tartozik, de a természetes gondolattársítás folytán rá­juk hull az árnyéka.) Einye-hejnye! Mik nem esnek.., (bm) Az „A'pesi rózsa**... Próbálja most néhány percre elképzelni — kedves olvasó —, hogy ön egy nyu­gatnémet szülő. Egy olyan egyszerű nyugatnémet em­ber, akit a politika csak any- nyira érdekel, hogy irtózik a háborútól, a gyilkolásoktól, a borzalmaktól, a szép lerom­bolásától. Olyan egyszerű ember, aki csunán munkájá­nak és családjának, a gyer­mekeinek él. Van ilyen ember? Igen, nagyon sok ilven van Nyu- gat-Németországban is. meg Nos, akikor képzelje el, hogy ön — mint egy ilyen szülő a sok közül — vasár­nap délután szórakozni megy fiaival egy csendes, zenés kis helyre, vagy éppen első báljukra viszi eladó lányait. Gyermekei egészségeseik, szépek, örülnek a vasárnapi programnak. Ön is vidám, szinte ráragad az egészség, a szépség, az öröm. leheletsze­nien és finoman, mint ahogy a bibepor az arcára tapad, amikor teljében nyíló virág áradó illatáért a széttárt szir­mok közé hajol. S úgy érzi, olyan kellemes", hódító ez az este is, mint egy csodaszép kinyíló virág. És mintha ép­pen az ön hangulatát éreznék meg. a műsorközlő új tánc­szám címét jelenti: Alpesi rózsa. — Rózsa— Alpesi rózsa... — mintha a lelkében halkan csendülne egy húr. Várja a zenét, a gyönyörűt... S vad csattanás vágja szét azt a képzelt, zengő kicsi húrt! Fel­robban a zene, mint csend­ben a bomba. És valóban, a bomba szörnyű atmoszférá­ját teremti meg a teremben. — Mi ez a zene?! Hol hal­lottam ezt a dalt? — rágja az öklét. Dobbannak a Fiatal lábak a táncra. — Rock and roll! — kiált­ja valaki. Kopognak a fényes cipő­sarkak a parkettakockán, mint a golyószóró ... — A Horst Wessel-Lied... — hang nem jön a torkán, csak mozgatja az aikait, mint víz nélkül a hal. Nézi a gyer­mekeit. És már tudja: a hír­hedt náci induló hangjaira táncolnak! A dallam ugyan­az. csak a ritmust dolgozták át a rock and roll ütemére! Vajon ki tette ezt? Nem Well töprengenie. A bemondó di­csekedve közli: — Az Alpesi rózsa című táncszómból 10 ezer példányt exportált Nvngat-Németor- 6zárrba egy svéd hanglemez- gyár ... A gverékek még táncolnak. Milyen szépek. Milyen egész­ségesek! ... — Menjünk el innen! — S ha ön, az az egyszerű nyu­gatnémet szülő — azoknak egyike, akiket csak annyira érdekel a politika, hogy ir­tóznak a háborútól —, ugye kézenfogia gyermekeit és el­viszi erről a helyről, mielőtt valami furcsa betegséget kap­nának? ... Ruttkay — Saját erőnk’“ 51 újabb ja­vítóműhelyt is építünk, s ez­zel egyidőben tervszerűen fo­lyik a javítás. Mindezek mel­lett január 2-án hozzákezdünk a traktoristák oktatásához is. 24 traktorvezető szerezheti meg a vontatóvezetői vizsgát. Tanfolyamot indítunk a ter­melőszövetkezetek részére is. ahol alapfokon meg lehet sze­rezni a traktorista képesítést is. Eddig 14-en jelentkeztek erre a tanfolyamra, ez azon­ban kevés. A termelőszövetke­zeteknek nacyobb figyelmet kell fordítaniuk erre, gondol- niok kel! a jövőre. A nagyobb területen gazdálkodó tsz-ek a jövőben egyre több gépet al­kalmaznak. s ezt csak úev tudják megtenni, ha elegendő számú szakemberrel rendel­keznek. Most itt van a lehető­ség. s a téli időben erre ió al­kalom kínálkozik. Éljenek ez­zel a lehetőséggel a termelő­szövetkezetek, mert a hasznát I elsősorban ők látják majd. — NEM VAGYUNK meg­elégedve a fügödi, a novajid- rányi és az abaújdevecserí gazdaságok vezetőinek maga­tartásával. Sajnos, nem idöDen hozzák a gépeket karbantar­tásra, hanem akkor, amikor annak éppen baja történik. Ez különböző nehézségeket tá­maszt a gépállomáson. Meg­állapodásunk a termelőszövet­kezetekkel előírja azt, hogv havonta rendszeresen be kell hozni a gépeket javításokra, megelőző karbantartásra, hogy ezzel elejét vegyük az esetle­ges nagyobb meghibásodások­nak. A megállapodást csak a forrói és a garadnai gazdasá­gok tartják be. A tervszerű munka előrehaladását Is aka­dályozza a fenti tsz-ek ma­gatartása. Az ilyen halogatá­sokból aztán az következhet, hogy ha nem időben küldik javításra az erőgépeket, azo­kat félre kell tennünik. s az már később a termelőszövet­kezetet is akadályozza. A MÉRAI GÉPÁLLOMÁS, mely elsőnek fejezte be me­gyénkben a nyári és az őszi munkát, már a következő esz­tendőre készül. Hegedűs Sán­dor elv társnak, a gépállomás igazgatójának szavaiból a jól zárult esztendő felett érzett öröm csendül ki, amikor a gép­állomás terveiről, munkájáról beszél: — Az encsi járás történeté­ben még sohasem végeztek traiktoristáink, gépeink annyi mezőgazdasági munkát, min t ebben az esztendőben. TavaJy csak 40 ezer normálholdat tel­jesítettünk, az idén viszont 74 ezret. Ez hűen tükrözi azt a felfutást, ami a mezőgazdaság szocialista átalakulása után bekövetkezett. Lényegében va­lamennyi termelőszövetkezet kérésének, igényeinek eleget tudtunk tenni. A járás hatá­rain túl. más területeken is tudtunk segíteni. 30 traktorunk dolgozott a miskolci járásban, s más helyeken is. Eredmé­nyesen alakult gépeink kihasz- naltsági foka is. 1960-ban egy • traktor 540, 1961-ben 780 nor- málholdat teljesített. Az éj­szakai és a nyújtottműszakok általánosabb bevezetésével jö­vőre egy erőgép teljesítését át­lagosan 900 normálholdra akarjuk növelni. Említésre méltó az is, hogv 1200 kataszt- rális holdon silókombájn dol­gozott. Már hozzákezdtünk a téli gépjavításokhoz. A munkála­tok tervszerűen haladnak. A terveket hónapokra bontottuk le, s decemberben a munkában élenjárók részére 5000 forint jutalmat, prémiumot tűztünk ki. Sajnos, a száraz, rögös ta­laj erősen megviselte gépein­ket Jellemző, hogy 1800 darab ekevassal — 220 ezer forint ér­tékben — többet használtunk fel, mint rendes körülmények között kellett volna. Csaknem valamennyi munkagépünket megviselte a száraz talaj, de ennek ellenére a javításokkal február 28-ig végzünk. Kijaví­tunk 76 erőgépet, a termelő­szövetkezeteknek tizennyolcat, I 6 számos más munkagépet. A S-as vonalon: 18.00 óráig me­netrend szerint, 18.00—21,00 óráig 30 percenként, 21,00—23.00 óráig órán­ként. A 4-es vonalon; 18.00 óráig me­netrend szerint, 18.00—24.00-ig órán­ként. A 4/A. és 4/B vonalon: 19.00 órá­ig menetrend szerint, 19.00—21.00-ig 20 percenként, 21.00—0.35-ig órán­ként. Az 5-ös vonalon: 18.00 óráig me­netrend szerint, 18.00—2S.20-lg órán­ként. A S-os vonalon: 19.00 óráig me­netrend szerint. 19.00—21.00-ig 30 percenként, 21.00—23.20-tg óránként. A 7-cs vonalon: 18.00 óráig me­netrend szerint, 19.00—21.00-ig 30 percenként, 21.00—22.00-ig órán- . :í6nt közlekednek. ­A 9-cs és a 10 es vonalon- A me- ' netrend változatlan. A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy dec. 24-én, vasárnap, karácsony estére való tekintettel a villamos és autóbusz forgalmat az alábbiak szerint módosítja: A VILLAMOSOK- Az 1. és 1/A. fővonalon 18.00 órá­ig 4 percenként. 18.00 órától 20.00 óráig 10 percenként, ezután fél­óránként. A 3-as vonalon 18.30 óráig rendes nappali forgalom szerint, 18.30-tól 20.30-ig 20 percenként, ezután 40 percenként közlekednek. az autóbuszok: Az 1-es vonaton: 19.00 óráig me­netrend 'szerint, 19.00—21.00 óráig 20 percenként, 21.00—23.00 óráig 30 percenként. A 2-es vonalon: 18.00 óráig me­netrend szerint. 10.00—21.00 óráig 30 percenként. 21.00—24.00 óráig óránként. A december 2t-i közlekedésről (Rettentő .- Borvdrh J6„ef ^ r xvii. H Fodor Géza letelepedett egy ’hokkedlire, és aprólékosan Í 'visszaidézte a teraszon történt találkozást. Gulyás bácsi oda­tolt az örömtől. Roppant hízel- Igő volt számára, hogy nevelt ’fia ennyire a követeik szívébe í férkőzött. H — Jó ez így, Gézuska, hiszen [így még nagyobb a biztonság. iMajd csak átvészeljük szépen [ezt az egész kavarodást. Mert -most már biztos, nyilasviláe ’lesz. Hajaj! Az előbb hallgat­tam egy darabig a rádiót. Hor­thy Miklós itt már senki fia. A [németek, meg a nyilasok nye- •regben vannak. Az ám, nem is [mondta, Gézuka, hát hogy tet- -szett magának Juanita kisasz- .sz.ony? ■ Géza elpirult: [ — Érdekes teremtés — mo­solyodon el. — És azt hiszem, [túlságosan is kacér. Amikor [elköszöntem tőle. erősen meg­szorította a kezemet. [ Gulyás bácsi nem lepődött ■meg, pedig Géza azt várta, [hogy maid hirtelen rámered és ■elcsodálkozik. • —• Ugye mondtam, Gézuka, [Jó lesz vigyázni. A kisasszony runatkozik. Amúgy is igen he­ves lehet a vére. A titkár urat -is mindig zaklatja. Sokszor azt sem tudtam, hogyan takarod­jak el a közeliikből, amikor, hogy is mondjam ... hát szóval érti. De mindig a lány kezdte ám, a titkárnak nincsen na­gyon Ínyére a dolog. Meglehet, hogy Juanita kiveti magára a hálóját, Gézuka. Az pedig nem volna jó. — Legyen nyugodt. Jani bá­csi, nagyon fogok vigyázni, őszintén szólva — tűnődött hangosan Géza egy pilla­natra felkorbácsolt az a kéz­szorítás ... Nagyon furcsa volt. De nem olyan könnyű enge- met lön re csalni. — Nono, én csak úgy mond­tam — rándított a vállán az öreg. — Hát ez a krumpli már jó lesz. Ü”"iTik asztalhoz. Jóízűen megvacsoráztak. Az öreg remekül főzött. Gézát minden falat az otthoni ízekre, s az édesanyjára emlékeztette. Vajon nagvon aggódnak érte otthon? Talán jelt kellene ad­nia magáról... De nem, még sem, ez veszélvt hozhatna rá. Hiszen a kopók nyílván ébe­ren figyelik Fodor Aurél pos­táját. Vacsora után Géza felállt, s az ablakhoz lépett. Mélvet szippantott a friss levegőből. — Nem tudom, szabad-e, Ja­ni bácsi — fordult hirtelen az öreghez —, én még sétálnék egyet — Lehet — hagyta rá Gu­lyás —, de azt ajánlom, csak 1 parkban. Az utcára ne menjer ki. Gézuka. Még erre talál kó. szálni valami fegyveres csapa; és igazoltatnák. — Persze, magam is így gon­doltam. Hát Jani bácsi? — Én ilyenkor már le szok­tam feküdni. De nem tesz árr az semmit, csak levegőzzön míg kedve tartja. Amint ki­megy innét, jobbkézről van egy fasor, s a fasor végén égj lugas. Inkább arrafelé menjen ott nem zavarja a ház népét. Géza lement a kertbe, és el­indult a sétányon. Néhány lé­pés után megtorpant, belefü­lelt az esti sötétségbe, hátha valami különös nesz hatol fel hozzá a város fejői, lövőin7és. vagy hasrvniő. He mély. döbhe­rrim; fx-cnö terült szét BZ egés7 Elsétált a lugashoz és leült a padra. Különös érzés kerítet- ' hatalmába. Mintha nem volna egyedül... Hirtelen neszt hallott. A lu­gas bejáratánál egy női alak bukkant fel. Egyenesen felé tartott, és még mielőtt meg­mukkanhatott volna, a lány leült mellé a padra. — Senorita! — szaladt ki a száján a csodálkozás. Juanita volt. — Tudtam, hogy kijön — suttogta halkan a lány. — Nos, mit szól a megérzéseimhez? Géza azt sem tudta, mit vá­laszoljon. Hiszen ha csak sej­tette volna. Semmiképp sem merészkedett volna ki a lu­gasba. Most nem annyira va­lami szívdobogtató izgalmat érzett, hanem eltökéltséget: nem keveredik bajba és nem flörtöl ezzél a lánnyal, aki íme. már a legelső alkalom­mal szenvedélyének meredek partjaira csalogatja őt. A lány fesztelenül ült mel­lette, sőt, közelebb húzódott hozzá. — Jó friss a levegő — mondta —, majdnem hűvös-kés az este. — Félő, hogy megfázik kis­asszony! — állt fel Géza szol­gálatkészen. — Ha megengedi, elkísérem a villához. — Nem. maradjunk együtt — kérlelte hirtelen Juanita Gézát. A fiatalembert meg­csapta a lány forró lehelete. S Géza máris úgy érezte, elhagy­ja őt az iménti eltökéltség. Gyenge lesz. és ... mi lesz ab­ból? Akaratlanul is megint át­élte a pillanatot, amikor este­felé biicsúzásknr Juanita meg­szorította a kezét. Világos jel­adás volt ez... Géza megbor­zongott. S ebben a pillanatban a spa­nyol lány ismét megszorította a fiatalember kezét. Géza hagyta, nem volt bátorsága el­húzódni. — Amikor délután apámmal beszélgetett, megcsodáltam magát — csovegett a lány. — Hogyan is tanulhatta meg oly csodálatos tökéllyel a mi nyel­vünket? Éreztem, hogy maga... maga bátor ember. Igen, az ilyesmihez nagy bátorság, el­szántság, akaraterő szükséges. És még valami: szenvedély. — Igaza van, senorita — fe­lelte Géza —, valóban szenve­délyesen szeretem a nyelvésze­tet. Talán el sem fogja hinni, de igy van: engem soha semmi egyéb nem érdekelt, mint a fi­lológia és az irodalom. Hm .., nagy baiban volnék, ha pél­dául meghívnának egy estély­re, mert én egyszerűen nem tudok táncolni ... Nem volt időm megtanulni. — Ö. pedig azt jó lesz sür­gősen pótolni! — csilingelt fél Juanita. — Hiszen az este ép­pen arra gondoltam, hogy ha­marosan társaságot hívok, ter­mészetesen magát is. Ott aztán táncolnia kell... Géza érezte, hogy Juanita mind közelebb csúszik hoz-á. Senorita — mondta elfúló baneon, U+olsó resve —, nem volna jobb ... ü" nem foJv4„,Vinttn tovább. .Tívmí+n ^ tányérét ráfooasztntta G«za atkára. Fgv őre múlva Gó-n balkán, óvatosan benyitott Gulyás bá­csi lakásába. \z öreg nem éb­redt fel, legalábbis mély al­vást színlelt. Géza levetkőzöd de nem tudott elaludni. Reggel gyűrötten, csapzottan ébredt. i¥aéytMtjn3sÍ

Next

/
Thumbnails
Contents