Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1961. december 23. Uj törvényerejű rendeletek, módosítások az Elnöki Tanács ülésén A Népköztársaság Ein ötó Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a természetvédelemről, valamin,! a kisiparosok kötelező kölesül nős nyugdíjbiztosításáról szóló törvényerejű rendeleteket, majd módosította és kiegészí­tette a mezőgazdasági lakos­ság általános jövedelemadójá­ról szóló törvényerejű rendele­tet. Az Elnöki Tanács meghosz- szabbította a külföldön élő magyar állampolgárok állam- polgárságának rendezése és útiokmányokkal való ellátása tárgyában hozott 61901. számú határozatának érvényét. Az Elnöki Tanács Csongrád megye székhelyét Hódmezővá­sárhelyről Szegedre helyezte át. Megszüntette Tolna megyé­ben a gyönki járást, s a járás területén lévő községeket a ta­mási, a bonyhádi, a szekszárdi, illetve a paksi járáshoz csa­tolta. Pirtó községet a kiskőrö­si járástól a kiskunhalasi járás területéhez csatolta. Végül az Elnöki Tanács egyéb ügyeltet tárgyalt. Országos Természetvédelmi Hivatal létesül A természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet szerint védelem alá kell helyezni azo­kat a természeti tárgyakat és területeket, amelyeknek meg­őrzése és fenntartása tudomá­nyos, vagy kulturális érdek. A természetvédelem kiterjed a tudományos szempontból rit­kaságuk, vagy különlegességük miatt értékes földtani alakula­tokra, növényekre és növényte­lepítésekre, ritka vagy kipusz­tulóban levő, vadon tenyésző állatfajokra és olyan területek­re, tájrészekre amelyek jelleg­zetességüknél, vagy egyéb ter­mészeti tulajdonságuknál fog­va — különlegesen jelentősek. Ezeket a területeket és tárgya­kat védetté kell nyilvánítani, ha annak szükségessége és le­hetősége fennáll. A törvényerejű rendelet a természetvédelem irányítására Országos Természetvédelmi Hivatal felállítását rendeli el. A hivatal tanácsadó vélemé­nyező szerve a különböző mi­nisztériumok, tudományos, ok­tatási, művelődési intézmé­nyek és más szervek képvise­lőiből álló tanács. természetvédelmi Szabályozták a tsz-tagoknak járó 20 százalék kedvezmény feltételeit „Porlngál India“ felszabaiTnlt Napjainkban felsza­badult a „Portugál India’* Összefoglald néven Ismert S gyár* ' 11 ;; ma ti taraiét, • Góa, bin és bamao. Az összesen 4200 négy­zetkilométer termet«!, 450 000 lakosú három gyarmat India nyu­gati partvidékén, egymástól több száz kilométernyire fek­szik. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójára vo­natkozó törvényerejű rendelet módosítása szerint a korábbi gyakorlattól eltérően a megyei tanács végrehajtó bizottsága a járásra megállapított adótéte­lektől 10 százaléknál nagyobb eltérést is engedélyezhet. Ed­dig 10 százaléknál nagyobb el­térést a pénzügyminiszter en­gedélyezhetett. A módosítás te­hát a megyei tanácsok végre­hajtó bizottságainak hatáskö­rét növeli és az a célja, hogy az egyes községekre megállapí­tott adótételek fokozottabb mértékben igazodjanak a helyi gazdasági adottságokhoz. A törvényerejű rendelet má­sik módosítása a termelőszö­vetkezeti csoportok tagjainak járó 20 százalék kedvezményt, illetve a kedvezmény feltéte­leit szabályozza. Az eddig érvényben volt rendelkezés szerint a kedvezmény megadá­sának feltétele a termelőszö­vetkezeti csoport alapszabálv- szerű gazdálkodása volt. 1962- től ez ügy módosul, hogy nem a csoport, hanem a csonort tag­jának alopszabálvszerű gazdál­kodása lesz a fe’tétel. így ab­ban az esetben, há a tag a kö­zös munkából nem veszi ki a részét, a 20 százalék kedvez­ményt meg kell vonni tőle. Végül a törvényerejű rende­let kiegészül azzal, hogy a sző­lő- és gyümölcstermelő szak- szövetkezet tagja szántóterüle­te után 20 százalék jövedelem- adó kedvezményben részesül, ha alapszabályszerűen gazdál­kodik és szántóterületén táblás gazdálkodást folytait ~a?olaja-ró uíküáOtfiüA. • • 'Mi')«!.■ íi ina ■/ ■ eaj v: TÄän lefűzlek az analíatéiizniust A Szakszervezeti V ilágkongresszusról Kubában pénteken ünnepel­ték meg az írástudatlanság el­len egy évvel ezelőtt meghir­detett hadjárat befejezését Há­romszázezer önkéntes tanító vett részt az írástudatlanok ( oktatásába^. A .tanítványok túlnyomó többségé , sikerrel *- Terra -< tette le a záróvizsgát Kinek dolgozik a NATO? A NATO. TANÁCSÁNAK párizsi ülésén többek között jelen volt a hitle­rista háborús bűnös Heusinger tábornok is. Heusinger Washingtonban telepedett le, s jelenleg a NATO állandó katonai tanácsának az elnöke. Érthető .tehát, .hogy az a vád, amelyet a szovjet kormány Heusinger ellen emelt, tulajdonképpen az atlanti politi­kusokat is nehéz helyzetbe húzta. Sem az Amerikái Egyesült Államok külügy­minisztériuma, sérti a Német Szövetségi Köztársaság vezető .körei, sem a, nyugati sajtó nincsen olyan helyzetben, hogy megcáfolhatná ezeket a tényeket. Csu­pán arról beszélnek, hogy „a háború utáni Németország nem hagyhatja hasz- nosítatlanul az egykori nácikat” és Heu- singert egyébként is „felülvizsgálta” a szövetségi gyűlés különleges bizottsága. A Nyugat zavartsága érthető, hiszen a Szovjetunió által előterjesztett meg­cáfolhatatlan iratok nemcsak Heusim gert érintik. Még nagyobb mértékben sújtják jelenlegi pártfogóit. Valóban, az a tény, hogy a NATO magas posztján álló Heusinger éppen a leleplezését követő napon utazott Párizsba — az Eszakatlanti Szövetség és a nyugatnémet militarizmus jelen­legi politikája közötti igazi kapcsolat fényes bizonyítéka. A nyugatnémet re- vansisták készségesen adják át „gazdag” tapasztalataikat a NATO-nak. Másrészt a NATO mindinkább olyan szervezetté alakul át, amely a nyugatnémet revan- sisták javára dolgozik. HOGY EZ MENNYIRE ÍGY VAN, elég csupán a párizsi ülés napirendjére utalni. Mint a nyugáti sajtó közölte, ezen az ülésen ismét előtérbe került a NATO „negyedik atomhatalommá” tör­ténő átalakításának kérdése. Ennek az a lényege, hogy a nyugatnémet hadsere­get atomfegyverekkel szerelik fel és Symódon a német militaristák kezébe adják a tömegpusztító fegyverek feletti ellenőrzést. Sokatmondó az a tény, hogy ezt a tervet éppen Strauss, a Német Szövetségi Köztársaság honvédelmi mi­nisztere vitte magával Párizsba. „Bonn . makacsul ragaszkodik a NATO atom­fegyverrel történő felszereléséhez” — irta ezzel kapcsolatban a New York Times bonni tudósítója. A tudósító szerint az amerikai vezető politikai körökben megerősödött „a nyugatnémet hadügyminiszter álláspontjának. helyes­sége”. Világos, hogy az atomfegyverek fölötti ellenőrzésnek a NATO vezető posztjain lévő nyugatnémet generálisok kezébe történő átadása súlyos következmények­kel járhat egész Európa népei számára. A német militaristák, akik atombom­bák birtoklására áhítoznak, a NATO-t igyekeznek felhasználni arra is, hogy a nagyhatalmak között megakadályozza­nak bármiféle megállapodást, amely alkalmas lenne az európai politikai feszültség enyhítésére. A német milita­risták mindenekelőtt a német kérdés békés megoldását szeretnék zátonyra futtatni. A nyugati sajtó közlése szerint a német militaristák a NATO korábbi ülésszakán is mindent elkövettek, hogy a szövetséges nyugati hatalmak kép­viselőit a nyugat-berlini kérdésben „kemény álláspont” elfoglalására kész­tessék. A most lezajlott párizsi NATO-érte- kozlcton a Szövetségi Köztársaság má­sik háborús bűnöse, Speidel generális is megjelent. Speidel jelenleg a NATO európai szárazföldi csapatainak a pa­rancsnoka és a NATO legutóbbi párizsi értekezletén „minél nagyobb távolság megtételére alkalmas rakétákat” köve­telt csapatai számára avégett, hogy „hatékonyan fogadják a szovjet fenye­getést”. Speidel visszautasította a kö­zép-európai atomfegvvermentes övezet megteremtését célzó javaslatokat is, mert véleménye szerint azok ..lerom­bolnák aZ oly sok nehézség árán meg­teremtett NATO védelmi rendszerét”, az Értekezleten ugyancsak fel­szólaló Lemmer nyugatnémet miniszter és Brandt nyugat-berlini polgármester minden igyekezetükkel arra törekedtek, hogy olyan általános véleményt alakít­sanak ki, miszerint a Szovjetunióval folytatott mihdennemű tárgyalás „hiába­való lenne”. Ugyanebben a szellemben szólalt fel a NATO párizsi ülésén Schröder nyugatnémet külügyminiszter is. Ök lényegében elzárkóztak minden­féle tárgyalás elől, amit a Szovjetunió­val NyUgat-Berlin ügyéről folytatná­nak. Nem nehéz megérteni, milyen végső célok vezérlik Speidelt, Heusingert, Schrödert, Brandtot és a többi nyugat­német politikust. Abban reménykednek: végül is megakadályozhatják a nagy­hatalmakat abban, hogy tárgyalásokat folytassanak az égetően fontos nemzet­közi kérdésekről, ők viszont közben a NATO segítségével atomfegyverekre tegyenek szert. Utána pedig, megszaba­dulva szövetségeseik gyámkodásától, újra „Barbarossa”, „Attila” és „Tengeri oroszlán” típusú terveket dolgoznának ki, hogy megtámadják Európa békére vágyó népeit NEHEZEBB MEGÉRTENI azokat a nyugati politikusokat, akik önként vagy önkéntelenül újjáéleszteni segítenek a nyugatnémet militarizmust és revanslz- must. — Talán megfeledkeztek már a második világháború idején elszenve­dett történelmi leckéről? Speidel és Heusinger nagyon szeret­nék megteremteni a „Barbarossa”-terv — a Szovjetunió elleni támadás terve — új, módosított kiadásét De ehhez rövid a kezük, A Szovjetunió ma már minden szükséges eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy megfékezze a képességeiket erősen túlbecsülő nyugatnémet milita­ristákat és NATO-beli pártfogóit G. Djadjaitc, m moszkvai APN hírmagyarázója Néhány napja nácskozását Moszkvában az V. Szakszervezeti Világkongresz- szus. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália 143 millió szervezett dolgozóinak küldöt­tei értettek szót az öt világ­rész, az egész emberiség gond­jairól, jelenéről, jövőjéről. A szovjet fővárosban tartott ülés kifejezte, tükrözte a nem­zetközi életben — az elmúlt négy év alatt — végbement változást. A XV. kongresszuson — amelyet Lipcsében tartottak meg — nyolcvan ország 107 millió szervezett dolgozóinak küldöttei vettek részt, most 97 ország, 143 millió szakszer­vezeti tag delegálta képviselő­it az V. kongresszusra. Már a számszerű adatok is azt mu­tatják, hogy négy év alatt 36 miüió emberrel szaporodott a szakszervezeti mozgalom ható­köre, 33 millió emberrel nőtt a SZVSZ nemzetközi befolyá­sa. erősödött a munkásegység. 143 millió ember óriási erőt képvisel, befolyásolja, meg­mutatja, megszabja az egész emberiség útjának, haladásá­nak irányát; A moszkvai ülés tükrözte a gyarmati rendszerben bekövet­kezett nagy változást, a nagy erjedést, a haladó erők, a nemzeti felszabadító harcok egyre szélesebb körű kibonta­kozását, a gyarmati rendszer halálos vergődését. Az utolsó négy évben 22 ország szakadt ki a gyarmatok közül, 22 or­szág népe vívta ki független­ségét, indult el a demokratikus fejlődés útján. A 22 ország között von Tanganyika, amely éppen e kongresszus idején lett független állam. A kong­resszuson elég tekintélyes számmal vettek részt az újon­nan felszabadult és a szabad­ságukért küzdő gyarmati or­szágok szervezett dolgozóinak képviselői. A küldöttek fele Azsfa, Afrika és Latin-Ame- rika .dolgozóit képviselte.^ Itt volt -például- Kuba küldötte^ Kubáé, amelyről úgy -,nyilat­kozták'a felszólalók,: mint a Latin-Amerika és minden füg­getlenséget óhajtó gyarmati ország népének lelkesítő és követendő példájáról* A Moszkvában lez?j^! új szakasz kezdetét jelzi a szakszervezeti világmozgalom­ban, Az új szakaszt jelképezi, hogy 143 millió ember delegá­tusai pontosan ugyanott jöttek össze, ott tárgyaltak, határoztak az emberiség jövőjéről, abban a helyiségben, ahol nemrégi­ben az SZKP XXII. kongresz- szusa tárta a világ elé a kom­munizmus építésének nagy tervét. És ez nem a véletlen műve. Az V. Szakszervezeti Világkongresszuson megvita­tott kérdések a világ összes dolgozóinak létérdekeit érin­tik. Alapvető volt a vitának az a megállapítása, hogy: a szocialista rendszer az emberi társadalom fejlődésének im­már döntő tényezője. Ezt tük­rözte az a páratlanul lelkes fogadtatás is, ahogy öt konti­nens munkásküldöttei Hrus- csovot, a világ első szocialista államának miniszterelnökét részesítette. A milliók képvi­selőinek értekezlete azt mu­tatja, hogy a világ dolgozói a szovjet népnek a kommunista Lársadalmat építő munkájában látják megvalósulni saját leg­hőbb vágyaikat és jövőjüket h s:; a kommunizmus prog­ramjának megvalósítása utat mutat az emberiségnek, és kü­lönösképpen a nemzetközi munkásmozgalomnak! — han­goztatta Dange, az összindiai Szakszervezeti Szövetség elnö- i ke, majd így fejtegette: — Ilyen programot, ilyen felada­tokat csakis a szocialista rend- : szer tűzhet ki és valósíthat meg. Ezért támogatják világ- ( szerte a dolgozók a Szovjct- .iniót, a szocialista világrend- i szert, ezért lelkesíti őket a kommunista társadalom fel- 1 ■pftésének nagyszerű program- : iá és ezért tekinti követendő ; lóidénak, fénylő világító- * oronynak a kommunizmus 1 irogramját a nemzetközi szak- i ■zervezeti mozgalom legmaga- ; labb fóruma, az V. világkong- j •esszus is!" És nem Dange az 1 egyetlen, aki hangsúlyozta, i hogy ezért a programért sfkra- szállnuk és azt a világszerve­zetben népszerűsíteni fogják. Ez annál Is Inkább érdekes, mivei a tanácskozáson részt­vevő 97 ország szakszervezeti központjai közül csak 49 tar­tozik a SZVSZ-hez, a többi or­szág szakszervezeti mozgalmá­nak küldöttei a SZVSZ osz­tályharcos politikájával szem­benálló SZSZNSZ-hez tartózó szakszervezetek képviselték. És a hozzászólók mégis úgy beszéltek az SZKP programjá­ról, hogy az nemcsak a szovjet népnek mutat utat, hanem mérföldkő a XX. századnak, irányjelző az egész emberiség számára. A moszkvai kongresszus, a világ dolgozói egységakaratá­nak nagy kihatású .demokra­tikus fóruma volt. A vitában 114 felszólaló fejtette ki milli­ók nézeteit Noha egyes rész­kérdéseket, módszereket illető­leg voltak eltérő vélemények, de az alapvető kérdésekben, a tennivalók, a célok meghatá­rozásában közös platformra jutottak. A kongresszus — nagyszabású, széleskörű vita után — a jelenlegi világ- helyzetet. a szakszervezeti mozgalom fő kérdéseit elemez­ve határozta meg a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom akcióprogramját. Az akció- program — egyetlen ellensza­vazattal — vált alapokmány­ává. A SZVSZ és a kongresz- szus felhív minden dolgozót, minden szakszervezetet: szige­teljék el az egységbontókat, fejlesszék a proletár nemzet­köziség szellemében a testvéri, a baráti kapcsolatokat, széle­sítsék az egységmozgalmat; A kongresszus fog­lalkozott a gyarmati rendszer felszámolásának történelmi szükségszerűségéivel. A IV. ■ ''í-syuií éta »— mi* jeleztük — 22 ország lett füg­getlen állam, de még 100 mil­lió ember sínylődik gyarmati rabságban. A kongresszus el­sőrendű feladatának tekinti a felszabadult országok nemzeti függetlenségének megszilárdí­tását, és a még gyarmati iga alatt nyögő népmilliók sza­badságharcának támogatását. Célkitűzés; a gyarmati rend szer és maradványainak meg­szüntetése, felszámolása. Esze­rint szervezik a szakszerveze­tek a dolgozóik minden harcát. A moszkvai tanácskozáson sok szó esett a békéről A kongresszus arra hív fel min­den dolgozót, minden tettéve tudásával küzdjön a béke bdr - tositásáért, a nem végzetszerű- sn elkerülhetetlen háború megakadályozásáért. A kong­resszuson felszólaló Hruscsov hangsúlyozta, hogy a nemző1 - iözí munkásosztályra elsőren­dű felelősség hárul a békéért, » társadalmi haladásért, a dol­gozó emberek létfontosságú üdékéiért folytatott küzde- emben. Az imperialista világ­reakció erődvél a világ dolgo­sának harci egységfrontját coll szem beszegezni! A proletár mozgalom hagy ;lve, új győzelmeinek legfon­tosabb feltétele az, hogy osz­tályharcot kell vívni és nem szabad a munkásosztálynak u szakszervezeteknek a kizsák- nányolókkal való kibekítéséru őrekedni. A kongresszuson lelyesen hangsúlyozták, hogy » munkásmozgalom sikere izempontjából elsődleges jelen- őségű a munkásegység bizto­sítása. A kongresszus megbe- yegezte az egységbontó, i jyarmatosítók zsoldjába szegó- lött SZSZNSZ jobboldali veze- őit, határozatban erősített! neg. hogy valamennyi szakszer, rezeinek — mindenfajtr szek- ás elzárkózással szembehel­yezkedve — széleskörű felvi- ágosító munkát kell végezni a lolgozók körében, hogy az osz- ályharcos nemzetközi munkás­őrség tovább erősödjön, még- obban megszilárduljon, még latalmasabb. er'sebb fegyver- ént szegüljön az imperials. ausnalc.

Next

/
Thumbnails
Contents