Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

<* 2 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961. november 18. Az 5 éves terv tükrében: Tovább fejlődik megyénk ipara Központi Bizott­P ártunk sága szeptem: bér 12-i ülésén vitatta meg és hagyta jóvá, majd az ország­gyűlés legutóbbi ülésszakán iktatta törvénybe második öt­éves tervünket. Olyan törvényt alkotott, amely mindannyi unk számára kötelezővé teszi a jobb, a gazdaságosabb, a fe­gyelmezettebb és a szervezet­tebb munkát egész társadal­munk további fejlődése érde­kében. A megyei pártbizottság ki­bővített ülése a közelmúltban tárgyalta meg azokat a felada­tokat, amelyeket a tervidő­szakban megyénkben kell el­végeznünk az ipar, a mező- gazdaság, az oktatás és a kul­turális élet területein. A párt­bizottsági ülésen Cseterki La­jos elvtárs, a Központi Bizott­ság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára tartott be­számolót, amely mélyrehatóan elemezte második ötéves népgazda­sági tervünk fő' célkitűzé­seit és azokat a fontos feladatokat, amelyeket megyénk kommu­nista és pártonkívüli dolgozói­nak kell elvégezniük, hogy to­vább fejlődjék Borsod, az or­szág e fon tos ipari és mező- gazdasági megyéje. Cseterki elvtárs beszámolója hűen tükrözte: nagyot, lépünk előre, lerakjuk a szocializmus gazdasági alapjait, megyénk az ország egyik legnagyobb ipari megyéjévé fejlődik, ez azon­ban azt jelenti: igen szívós és következetes munkára van szükség. A beszámoló külön részle­tezte a kohászat, a szénbányá­szat, az építőipar, a gépgyár­tás, valamint a vegyipar előtt álló feladatokat. Ezek az ipar­ágak rendkívül nagy mérték­ben fejlődnek, népgazdaságunk még jobban megerősödik, je­lentős összegeket költünk ipari, mezőgazdasági és kulturális létesítmények építésére. A második ötéves terv cél­kitűzései reálisak, saját erő­forrásainkra épülnek, de ter­mészetesen a szocialista orszá­gok is — elsősorban a Szovjet­unió — segítséget, támogatást nyújtanak a nagyszabású, egész további fejlődésünket "meghatározó terv végrehajtá­sához. Ennek a nagyszerű és nagy távlatokat nyújtó második öt-_ éves tervnek igen nagy részét' Borsod megyében keli meg­valósítani. Megyénk tovább fejlődik, különösen ipari vo­nalon. 1965 végéré Borsod me­gye lesz hazánk egyik legjelen­tősebb ipari bázisa, amelyben szinte minden iparág helyet kap. A nagy fejlődés illusztrálá­sára elég, ha egy-két szám­adatot ismertetünk. A második ötéves tervben csaknem húszmilliárd fo­rintot költünk megyénk fejlesztésére, tpbbek kö­zött gyárak építésére, ipari beruházásokra. Igen nagy összeg ez, különösen ha figyelembe vesszük: van olyan megye, ahol az ötéves tervben 1 milliárd forintot sem költenek beruházásokra. Borsod megye viszont igen kedvező és jelentős kohászati, gépgyártó, építőipari, vegy­ipari és más fontos ipari terü­lettel rendelkező megye, ame­lyet érdemes és szükséges fej­leszteni. Egész ötéves tervünkben uralkodó elvként vonul végig a műszaki fejlesztés meggyor­sítása, a modem műszaki és agrotechnika bevezetése, elter­jesztése az ipar, illetve a mező- gazdaság termelésében. Az iparban éppúgy, mint a mező- gazdaságban, a termelés emel­kedését elsősorban a munka termelékenységének növelésé­vé! kell biztosítanunk. Az iparban arra kell törekednünk, hogy a termelés növekedésé­nek legalább 70 százalékát a munka termelékenysége adja. Fejlődik gyára, a diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek és az Ózdi Kohá­szati Üzemek. A régi, elavult technológiával működő üzem­részeket átépítik, korszerűsí­tik, hogy ezekben a gyárakban Is nagyobb kapacitással és gazdaságosabban dolgozzanak. A második ötéves terv végére a két nagy kohá­szati gyárnak az eddiginél jóval több nyersvasat kell termelnie, természetesen jobb minőségben, mint eddig. Ugyanakkor fej lesztenünk kel a finomlemezgyártást, hogy i világpiacon versenyképes áru' adjunk a megrendelő államok­nak. A megyében mintegy fél millió tonnával több acélt ter­melünk majd, s ez a növeke­dés a kohászat gyorsabb ütemű fejlődéséről beszél. Az ötéves terv időszaka alatt a kohászatban az a legfonto­sabb, hogy a kohászat egész termelése a jobb minőségű gyártmányokon alapuljon. A gépgyártással kapcsolatos feladatokat a beszámoló alap­ján a következőkben foglal­hatjuk össze: meg kell kezde­nünk a munkaigényesebb gé­pek, gépsorok gyártását, mert csak így gyárthatunk export­képes gépeket, berendezéseket. A gépgyártó iparban jelentős gyártásösszetételi változások következnek be a második ötéves tervidőszak alatt. Ezért igen fontos, hogy a mű­szaki színvonal emelésé­vel cgyidőben megkezdjük a korszerű technológiai folyamatok és eljárások bevezetését. Xz ötéves terv utolsó eszten­dejére korszerű építőipart kell teremtenünk. A sokezer lakás felépítése — és az új üzemek, gyárak építése — viszont csak úgy lehet gazdaságos és úgy valósítható meg, ha korszerűen építkezünk, olyan új módsze­rekkel, amelyeknek bevezeté­sével csökken az építés ideje. Ezért az ötéves terv is előírja: a lakások 80 százalékát kor­szerű módszerekkel, új eljárá­sokkal kell felépíteni, vagyis; előregyártott elemekből, blok­kokból, hogy az ötéves terv évei alatt az építőipar átala­kuljon szerelőiparrá. A Központi Bizottság hatá­rozata ótá kezd kibontakozni a korszerű építészeti eljárások meghonosítása, elsősorban a gyárak, az üzemek építésénél. Büszkék lehetnek építő­munkásaink arra a szer­vezettségre és szerelés- jellegű, szép építkezésre, amit a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat fő­építésvezetőségének kol­lektívája végez a Tisza- vidéki Vegyikombinát ha­talmas építkezésénél. Nagy feladat vár tehát me­gyénk építőipari vállalataira. Ma ugyanis még az a helyzet, hogy amíg Budapesten 12—13 hónap alatt épül fel egy-egy nagyobb ház, addig - Miskol­con 14—15—16 hónapig is el­tart egy hasonló nagyságú bér­ház felépítése. Ennek okát a szervezettség, a gépesítés hiá­nyában, nem utolsósorban az anyagok lassú szállításában kell keresnünk. Gyorsabb ütemben kell modernizálnunk az építőipart, új építőipari anyagokkal is. Megyénkben például nagy lehetőségek kí­nálkoznak a habosított kohó­salakból történő építkezés be­vezetésére, amelyet a Lenin Kohászati Művekben már si­keresen alkalmaztak. Megyénkben soha nem látott- mértékben fejlődik a vegyipar. A beszámoló is részletezte ezt a nagy fejlődést. Tovább kor­szerűsítjük, bővítjük a már termelő vegyipari üzemeinket, és újakat építünk. Az ötéves terv végére Borsod megyében lesz Közép-Európa egyik leg­jelentősebb és egyik legkor­szerűbb, hazánk legnagyobb vegyipari bázisa. A korszerű vegyipar igen fontos, szinte nélkülözhetetlen iparág. Kor­szerű. automatizált vegyipar nélkül lehetetlen a további ipari fejlődés. Cseterki 'élvtárs ezt mondot­ta beszámolójában: Iparosításunk legfontosabb célkitűzése a korszerű vegyipar megteremtése. Hazánk egyik legjelentő­sebb vegyipari bázisát a mi megyénkben építjük ki. öt év alatt Borsodban 4.5 mil­liárd forintot költünk vegyipa­ri beruházásokra. bővítjük a már működő Bor­sodi Vegyikombinátot, ezt a nagy vertikális üzemet. A BVK az ötéves tervidőszak kö­■ en, ha ahhoz minden műszaki, : tervezési és anyagi feltétel biz- , tosítva van. : Nagyhorderejű programot • kell megvalósítanunk. Uj, kor- - szerű gyárak kezdik meg a ter- ; melést, több acélt, több gépet, műtrágyát kell adnunk a nép­gazdaságnak. öt év alatt szén­bányáinkban a jelenlegi 10 százalékról 30—35 százalékra növeljük a gépi rakodást. A korszerű agrotechnikai eljárá­sok bevezetésével, elterjeszté­sével növeljük a mezőgazdaság terméshozamát, fejlesztjük ál­latállományunkat. Az ötéves terv utolsó évében 25 százalék­kal több. állati terméket kell adnunk fogyasztás céljára, mint 1960-ban. Ezért az az egyik legfonto­sabb feladatunk, hogy minden részletében jól hajtsuk végre a terveket, mert közös cél, érdek meg­valósításáról, az életszín­vonal emeléséről, a szocia­lizmus felépítésének meg­gyorsításáról van szó. A második ötéves terv prog­ramja merész, de megvalósít­ható program. Dolgozó népünk á hároméves tervet is túltelje­sítette. Most is megvannak a túlteljesítés lehetőségei, mert népünk helyesli a párt és a kormány célkitűzéseit; küzd azok megvalósításáért. * Nem utolsó sorban 3 éves tervünk sikeres befejezése alapja az öt­éves terv megvalósításának is. ötéves tervünk megvalósít* ható nagy program, amely le* hetövé teszi, hogy hazánk fel­sorakozzék a korszerű iparral és mezőgazdasággal rendelke­ző országok mellé. Nagy mun­kát követelő prográm, minden becsületes ember kötelessége, hogy fáradozzék érte. Csak így érhető el, hogy tovább fejlődr jék Iskolahálózatunk, hogy megvalósuljon a terv, amely szerint 5 év alatt minden te­rülete» nagyot lépünk előre. Ötéves tervünk dolgozó népünk alkotó mun­kájára épül. Az a legfontosabb, hogy a VII. kongresszus hatá­rozatainak megfelelően, egész társadalmunk egy emberként munkálkodjék, hogy megyénk­ben is sikeresen fejezzük be az ötéves terv első esztendejét, amely alapja lesz a következő évek gazdasági sikereinek. Nagy terv, egész jövőnket, a békét, gyermekeink jövőjét, az egész ország felemelkedését jelentő terv megvalósítása áll előttünk. S ha gazdaságosan terme­lünk, s továbbra is egysé­gesen sorakozunk fel a célkitűzések megvalósítá­sáért, akkor munkánkat siker koronázza. Megyénk iparában — és a munka minden területén —, ezer és ezer kiváló értelmisé­gi, mérnök, technikus és szak­munkás dolgozik. Megyénk jó műszaki. gárdával rendelkezik, s ez is biztosíték arra, hogy a második ötéves terv valósággá váljék. Szegedi László Ülést tartott a KGST vegyipari állandó bizottsága Mo-skkvabam hivatalos köz­leményt adta Id, a KGST vegy­ipari állandó bizottságának ok­tóber 31-től november 5-ig Berlinben megtartott 11. ülésé­ről, amely számos határozatot és indítványt fogadott el a KGST tagországok gazdasági és műszaki tudományos együtt­működésének elmélyítésére a vegyipar területén. A bizottság egyebék kízött jóváhagyta a műtrágyagyártás fejlesztési, specializálási és összehangolási tervét 1965-ig. Megvizsgálta a bizottság a szo­cialista országok 1980-ig terje­dő vegyipari fejlesztési térvé- ftek kidolgozásával kapcsolatos kérdéseket, javaslatokat tett a tudományos kutatómunka to­vábbi koordinálására. Sztálingrád új neve: Volgográd A Pravda szombati számá­nak közlése szerint az orosz föderáció legfelső tanácsá­nak elnöksége elrendelte, hogy a sztálingrádi területét volgog- rádi területnek, Sztálingrád várost pedig Volgográdnak ke­reszteljék át. A Pravda szerint a határo­zatot a terület ipari üzemei­ben, építkezésein, kolhozaiban, szovhozaiban és hivatalaiban dolgozó kollektívák, valamint a társadalmi szervezetek kí­vánságára hozták. >» Az ENSZ-t át kell szervezni** Sukarno elnök nyilatkozata Az Indonéz Köztársaságnak nemzeti ünnepe van — a hol­land és angol felkelők ellen vívott fegyveres harc «kezdeté­nek 16. évfordulója. Ebből az alkalomból a közép-jávai Se- marangban — az ünnepségek központjában —, nagygyűlést rendeztek, amelyen Sukarno elnök mondott beszédeit. Az indonéz elnök beszédének jelentékeny részét a nyugat- iriáni kérdésnek szentelte. Nyugat-Irián — mondotta Su­karno —, mindig része volt Indonéziának, számára is ki­hirdették 1945-ben a független­séget. Most a holland külügy­miniszter az ENSZ-ben szép beszédeket mond Nyugat-Iri- án sorsáról, arról, hogy meg kell adni neki a „függetlensé­get” és különleges ENSZ-bi- zottságot kell ide küldeni. Sukarno elnök megállapítot­ta, hogy az Egyesült Nemzeteit Szervezete nem tükrözi a világon kialakult helyze­tet. Nem reménykedhetünk külö­nösképpen az ENSZ-ben —' mondoLLa Sukarno. — Az ENSZ ma nem fejezi ki teljes mértékben a népek akaratát és óhajait. Úgy véljük, hogy nemcsak a titkárságot és az ENSZ vezetőségét kell átszer­vezni, mint ahogy a Szovjet­unió javasolja, hanem végre kell hajtani az ENSZ teljes átszervezését. Azt is javasoljuk, hogy New Yorkból helyezzek máshová az ENSZ vezér­karát. Mi kivárjuk — folytatta az elnök —, hogy ezúttal mit mond az ENSZ Nyugat-Irián- ról és azután döntjük majd el, hogy mit leszünk. Kötelessé­günk e földet visszacsatolni Indonéziához. Teljesíteni fog­juk ezt a kötelességünket, vagy az ENSZ segítségével, vagy anélkül. Malinovsxhij marsall cikke a Krassnaja Zvesdáhan Moszkva (TASZSZ) *Az utóbbi évek eseményei bebizonyították, helyes az a kö­vetkeztetés, amelyet először az SZKP XX. kongresszusa vont le, hogy korunkban elhárítható a háború, — írja Malinov- szklj marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, szom­baton' a Kx-asznaja Zvezdában. A szovjet fegyveres erők harcképességéről szójva Ma- linovszkij marsall rámutat, hogy a hadsereg és a flotta rakéta-nukleáris . technikával való felfegyverzésével cs t hadsereg gyölcercs átszervezé­sével összefüggésben felülvizs­gálták a hadászat elméletét, átdolgozták a szolgálati sza­bályzatokat és a kiképzési módszereket, átképezték a személyi állomány, különösen a tiszti és a tábornoki kar je­lentékeny részét. Ez a munka lényegében befejeződött. A Szovjetunió honvédelmi minisztere végezetül hangsú­lyozza a magasfokú és állan­dó éberség szükségességét. Nemzetközi atomfizikai értekezlet kezdődött Bukarestben Bukarest (MTI) Bukarestben pénteken meg­kezdte munkálatait a nukleá­ris kutatóreaktorok fizikájával és technikájával foglalkozó nemzetközi értekezlet. Az ér­tekezletet a .Román Népköztár­saság akadémiájának atomfi­zikai intézete rendezte a Dub­nái Egyesített Atomkutató In­tézettel karöltve. Az értekezleten megvitatják a szocialista országokban levő dúsított urániummal vagy ne­hézvízzel működő reaktorok legelőnyösebb felhasználásával kapcsolatos kérdéseket, vala­mint a szubkritikus berende­zésekkel és nulla erejű reakto­rokkal folytatott kísérletek jö­vőbeni fejlesztését. A napiren­den szerepel továbbá a hasa­dóanyagok jellegzetességeinek tanulmányozása a dinamikus módszerek alkalmazásával. Az értekezleten a szocialista országok nukleáris kutatóreak­torok területén működő tudo­mányos dolgozói és szekembe- rei vesznek részt Küldöttség­gel képviselteti magát a Bol­gár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság,' a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet­unió. A magyar küldöttséget Pál Lénárd, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja, az Atomkutató Intézet helyettes igazgatója vezeti. Az értekezlet egy hétig tart. Meg kell akadályozni az újabb nyugatnémet provokációkat Csehszlovák jegyzék Jugoszláviához Prága (MTI) A csehszlovák kormány no­vember 11-én jegyzékben vá­laszolt a jugoszláv külügyi államtitkárság november 7-i jegyzékéi-e, amelyben kéréssel fordult a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­hoz, hogy támogassa Jugo­szlávia álláspontját — a Nyu- gat-iNémetországban törvényte­lenül letartóztatott és bebör­tönzött Lazar Vracsarics jugo­szláv állampolgár ügyében. A válasz jegyzék elit® a nyugatnémet hivatalos szervek felháborító és törvénytelen cselekedetét a volt jugoszláv partizánnal szemben. „Minden eszközzel még kell akadályozni — hangoztatja a válaszjegyzék —, hogy a nyugatnémet kor­mánykörök a jövőben hasonló provokációkat kövessenek el a Hitler ellenes koalícióban résztvett országok és ezek ál­lampolgárai ellen. Az Izvesztyija cikke Home angoi külügyminiszter álláspontjáról Moszkva (TÄSZSZ) Az Izvesztyija péntek esti száma cikket közöl V. Malve- jev tollából Home angol kül­ügyminiszternek a konzervatív párt Carluke-i értekezletén no­vember 3-án elmondott beszé­déről. Mint a cikkíró rámutat, Home terjedelmesen beszélt a nyugati fegyveres erők növe­lésének és a Nyugat felfegy­verzésének szükségességéről. Baljóslatú célzásokat tett a Szovjetunióval folytatandó tár­gyalások „kockázatosságára” vonatkozóan. Jellemző — írja Matvejev —, hogy e beszéde után ü'éhány nappal áz angol külügyminiszter tüntetőén tá­vol maradt a Szovjetunió Ion-' doni nagykövetségén rendezett fogadásról. Az derül ki, lehet­séges, hogy lord Honié általá­ban ellene van a Szovjetunió­val való érintkezésnek. No­vember 3-i beszéde azt, mu­tatja, hogy igen élesen kifeje­zett ellenséges éi-zelmet táplál a kommunizmus iránt. Igaz, ezen nincs mit csodálkozni. Ha azonban a Home-hoz ha­sonló államférfiak nem akar­nak egészen elszigetelődni a való élettől, antikommunizmu- sukat bizonyos ellenőrzés alatt kell tartaniuk, mert ez a szemlélet politikai zsákutcába sodorhatja őket — fejezi be az Izvesztyija cikka zepén már biztosítja azt a mű­trágya termelést, amely az 1960-as bázishoz viszonyítva, 200—210 százalékos növekedést jelent. Építjük a jövőre már termelő Berentei Vegyiműve­ket, amely PVC-alapanyagot 1 és más, fontos vegyipari anya- a got gyárt a feldolgozó ipar szá- t mára. Építjük hazánk legna­- gyobb vegyikomplexumát, a 1 Tiszavidéki Vegyikombinátot,- amely európai viszonylatban }s- a legnagyobb műtrágyagyárak 1 közé sorolható, mert korszem technológiával, automatizált t berendezésekkel termel majd. ■ Nagy méreteit és korszerű be- ; rendezéseit mutatja például: ‘ 300 mérnökre és technikusra és 400 jól képzett szakmunkásra > lesz szükség ebben a gyáróri- " ásban, Tiszapalkonyán már " üzembe helyeztük a jól felsze- ' relt Műgyanta- és Lakkfesték- " gyárat. S a második ötéves 1 tervben nemcsak üzembe he- ' lyezzük, hanem tovább fej- • tesztjük a Berentei Vegyimű- ! veket és a többi vegyipari lé- ; tesítményt. A szénbányászat feladatokat kapott a második ötéves tervben. Gépesítjük bá­nyáinkat, még több üzemben vezetjük be a korszerű biztosí­tást, a műszaki színvonal és a gazdaságos termelés szem előtt tartásával. A legfontosabb az, hogy javítsuk a szén minősé­gét, teljesítsük a kalóriatervet, mert ebben a tekintetben még nagyon sok a tennivalónk. A második ötéves terv nagyhorderejű program, ha­zánk további fejlődésének alapja, öt év alatt az ipar fej­lesztésének ütemét — 1958-hoz viszonyítva —, 83—86 száza­lékban irányoztuk elő. Ez nem­csak, azt jelertti, hogy új gyá­rakat építünk, hanem elsősor­ban azt, hogy jobban ki kell használnunk a meglévő üzeme­ket, berendezéseket, gépeket.1 így érhető el, hogy 5 év alatt hatszorosan többet termeljen iparunk, mint 1938-ban. Nagyok a feladatok, külö­nösen szigorú anyagtakaré­kosságra, előrelátó terve­zésre, a tartalékok állan­dó kutatására és feltárásá­ra, a műszaki fejlesztés meggyorsítására van szük­ség. Nem utolsó sorban, mint azt a Központi Bizottság határoza­ta is előírja: a magasabb szin­tű termelést, á termelés növe­lését a termelékenység emelé­sével kell biztosítani.' Ez pedig annyit jelent: jobban iki kell használni a kapacitásokat, job­ban kell gazdálkodni az anyag­gal, jobb kooperációt keli megteremteni a gyárak és az üzemek között. Jobb és gyor­sabb tervezésre van szükség, s arra, hogy ne kezdjünk új be­ruházásokat addig, amíg nem áll rendelkezésre a teljes terv­dokumentáció. A második ötéves tervben nem engedhető meg, hogy egy- egy fontos üzem, vagy üzem- ' rész felépítését akadályozza a tervek hiánya, vagy késedéi- ; mes elkészítése. Építeni csak úgy lehet gyorsan és korszerű-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents