Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-05 / 262. szám

ESZAKMAGYARORSZAG 3 ▼asärnap, 1061. november 5. Irányszámaink a második 5 éves terv tükrében Határőr-ünnepélyen Jegyzetek a megyei tanács üléséről A terv — törvény! Megsza­vazta és törvénnyé emelte a Magyar Népköztársaság októ­beri országgyűlése. Második ötéves tervünk célkitűzései szerint az ipari termelést 45— 48, a mezőgazdasági termelést 22—23, az áruforgalmat 23, a reáljövedelmet pedig 16—17 százalékkal növeljük 1965-re az 1958. évi állapotokhoz ké­pest. Ennek érdekében folytat­nunk kell a szocialista ipar, elsősorban a nehézipar fejlesz­tését, nemkülönben egesz népgazdaságunk és társadalmi életünk továbbfejlesztésének kulcskérdése a legközelebbi években a mezőgazdaság ter­melő erőinek fejlesztése, a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása. A népgazdaság fejlesz­tését és egyben a szocialista tábor országainak közös érde­keit szem előtt tartva, fejlesz­teni kell a nemzetközi mun­kamegosztást, elsősorban a KGST-n belüli országokkal. Az ipar és a mezőgazdaság együttes fejlesztése lehető­vé teszi majd, hogy 1965 végéig 36 százalékkal nö­vekedik a tervszerinti nemzeti jövedelem. S még egy számadat: a má­sodik ötéves terv során az or­szág minden egyes .lakosára átlagosan mintegy 18 ezer fo­rintos beruházás jut. • * Ennyit a számokról, a leg­fontosabb néhány mutatóról, amelyek népgazdasági szinten érzékeltetik célkitűzéseinket. A tervtörvényt tanulmányoz­va, jó érzés, lelkesedés tölti el az embert. Második ötéves népgazdaságfejlesztési tervünk lehetőségeinkhez, erőnkhöz méretezett; a nemrég teljesí­tett hároméves terv nagyszerű eredményeire alapozott. S bár a terv végrehajtása érdekében nagy feladat vár minden posz. ton a dolgozó emberre, a társadalom erőfeszítései, erőink összpontosítása, eddig elért eredményeink a biztosítékai annak, hogy a tcrvfcladatokat teljesít­hessük! Ennek figyelembevételével készült el Box'sod megye taná­csi irányszámainak összegezé­se a második ötéves tervről, amit a napokban tárgyalt és fogadott el a megyei tanács ülése. Az erről szóló tudósítá­sunkban közöltük azokat a legfontosabb irányszámokat, amelyek a hároméves terv me­gyei eredményeit tükrözik; amelyek a második ötéves terv során a megye vegyipara, a helyiipar és termelőszövetke­zeteink fejlesztése, további megerősítése során legfonto­sabb feladataink lesznek. Van ebben a tervben azonban jó- néhány olyan számadat, ame­lyeket ismét le kell írnunk, amelyekre még egyszer vissza kell térnünk. „A kenyérgabo­na 1 katasztrálig holdra eső termésátlagát 1965-re országo­san 13,5 mázsára, a kukorica termésátlagát (májusi mor- zsoltra átszámítva) 18 mázsára kell emelni” — mondja a tervtörvény. A mi megyénk­ben azonban — mint ezt a me­gyei tanács ülésének résztve­vői egyhangúlag megállapítot­ták, lehetőség van rá, hogy né­mely vonatkozásban az országosra tervezett szin­tet túl is szárnyaljuk. Ezért is van szükség a terme­lőszövetkezetek további gaz­dasági és politikai megszilár­dítására, amely — mint mon­dottuk már — továbbhaladá­sunk egyik kulcskérdése. Mit ad ehhez a terv? Nem kis je­lentőségű ez a számadat sem. A mezőgazdaság fejlesztése szempontjából rendkívül nagy- jelentőségű célkitűzés az, amely megyénk vegyiparára vár a tervidőszakban. A vegyiparra fordított be­ruházások kihatásaként ennek az iparágnak a ter­melése az ötéves terv vé­géig csak a mi megyénk­ben 2 milliárd forinttal emelkedik, s ennek a ter­melési értéknek jelentős része a műtrágyatermelés és növényvédőszerck mennyiségi emelkedését hozza maga után. Nem beszélve a gépi beruhá­zásokról, a sajáterő növekedé­séről és a termelőszövetkeze­teknek nyújtott különféle ál­lami juttatásokról. Mindazon­által már az ötéves terv első évében is lehetőség van arra, hogy az erők helyes elosztá­sával és felhasználásával nö­velni tudjuk az egy kataszlrá- lis holdon eddig elért termés­átlagokat. ■* Németh Imre országgyűlési képviselő, a megyei tanács me­zőgazdasági állandó bizottsá­gának elnöke ezzel kapcsolat­ban felszólalásában elmondot­ta, hogy megyénkben a régi termelőszövetkezetek nagy többsége már eredményesen gazdálkodik, közülük nem egy­nek a hírneve túljutott a me­gye határain. Ezek: a mező- keresztesi Aranykalász Tsz. a szentistváni, az igrici, az ede- lényi, a tiszakarádi és sok más tsz-község. De új termelőszö­vetkezeteink is. amelyek a té­len fogtak hozzá a közös gaz­dálkodáshoz, a kezdeli nehéz­ségeket leküzdve, szép ered­ményeket értek el. A rendkívüli időjárás milli­ós károkat okozott, mégis az új termelőszövetkezetek kö­zött is szép számmal vannak olyanok, amelyek a tagság közös akaratában rejlő erővel legyőzték a mostoha időjárást és a tervezettnél is magasabb munkaegységértéket fizethet­nek. Ilyenek a Sajó völgyében a dubicsányi, a vadnai, a sajó- velezdi, a héti termelőszövet­kezetek. Évről-évre gazdaságo­sabbak, erősebbek termelőszö­vetkezeteink. Ez is biztosítéka annak, hogy második ötéves tervünk célkitűzéseit teljesíte­ni fogjuk. Egy másik, sokatmondó számadata ennek a tervnek az a 44 középiskolai tanterem, amely majd Edelényben, En- csen, Kazincbarcikán, Özdon és Sátoraljaújhelyen épül. Be­fejezzük a Miskolc, Széntpété­ri-kapui 1325 ágyas egészség- ügyi központ, a 120 férőhelyes nővérszálló, a kazincbarcikai 420 ágyas kórház, az edelényi 300 ágyas tbc gyógyintézet és 80 órás rendelőintézet építését. * A tanácsülés másik felszóla­lója, Tóth Istvánné így fogal­mazta meg a tervtörvény me­gyei vonatkozású tanulságait: Mind közelebb kerülünk a szo­cializmushoz. A tervet tanul­mányozva az ember úgy érzi, hogy már benne is jár. a második ötéves nép- gazdaságfejlesztési terv célkitűzései kézzelfogható bizonyítékai a belátható közelségben lévő szocia­lizmusnak. Beszélt Ózd mai gondjairól, és amikor örömmel nyugtázta, hogy véglegesen rendezik a város különböző közművesíté- si problémáit, már a jövőről szólt. A falvak villamosításá­val még nem fejeztük be a munkát — mondotta —. hi­szen villamosítanunk kell a termelőszövetkezeteket, bőví­teni kell a hálózatot. A most elfogadott terven tehát menet­közben, munkánk végzése köz­ben módosítani lehet, s ha van rá erőnk, kell is. * Ezt a néhány számadatot tartottuk szükségesnek kira­gadni a megyei tanács ülésé­ről minap közölt beszámolónk­hoz. Országszerte hozzáláttunk a második ötéves népgazdaság­fejlesztési tervünk végrehajtá­sához. Megyénkben is elkez­dődött ez a nem könnyű, de igen nemes munka. Rajtunk múlik, hogy nagyobb hasznun­kat, tökéletesebb boldogságun­kat szolgálja. Ónodvári Miklós Újabb szakmérnöki szakok néhány egyetemen A művelődésügyi miniszter rendelkezése alapján 1962-ben újabb szakmérnöki szakokat szerveznek egyes fővárosi és vidéki egyetemeken. A budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a folyamszabályozási és finommechanikai technológiai szako­kon, a vegyészmérnöki karon, a textilkémiai és az élelmiszer- ipari technológiai szakokon, az Építőipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetemen, a település és regionális tervezési szakon, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a petrolkémiái szakon kez­dődik szakmérnökképző tanfolyam. Az egyes szakokra 30—30 mérnököt vesznek fel, tehát a felsorolt szakokon együttesen száznyolcvanán képezhetik magukat szakmérnökké. Szél kap a piros selyem­zászló szalagjaiba. A felsora­kozott egységek erőt, ünnepé­lyességet sugároznak. Vidáman csillan a napfény a tisztek kardjain. Tekintetünk felvidul a katonák fegyelmezett sorá­nak láttán. Az áll alá csatolt sapkaszíj, a géppisztolyokon feszülő fehérkesztyűs kezek, a jelvény. S az örömben mások is osztoznak. Erre a parancs­nokságnak volt gondja. A , jelvényesek” szüleihez leve­let küldtek a kitüntetés alkal­mából, amelyben beszámolta!! fiuk jó előmeneteléről, életé­rő! és megköszönik a szülők­nek, hogy rendes állampolgá­rokat neveltek. S amíg élénk Vass János szakaszvezető. ritmust diktáló dob ünnepé­lyességet kölcsönöznek a ha­tárőrség szerencsi tisztesiskolá­jának gyakorlóterén. Civilru- hós vendégeket, a pártszervek képviselőit látni a tisztek cso­portjában, s szaporán kattan a fényképezőgép. Hajós Sándor, az országos határőrparancsnokság képvise­lője lép a felsorakozott egysé­gek elé. A köszöntő szavaira adott: „Erőt, egészséget” — válasz megremegteti a levegőt. „Az egyes ember szava kis cincogás” ... de itt, ahol tizen és százan mondanak egyet, mily dinamikus nagyság árad az emberből! Itt van Szabó Gusztáv alez­redes elvtárs, a határőr- parancsnok is. A tisztesiskola elnyerte a Kiváló szakasz cí­met, sokan a Kiváló határőr jelvényt és a Kiváló alegység tagjait megillető ezüstszalag- sávot szerezték meg. Ez az esemény vonzotta ide a ven­dégeket, ezért öltöztek katonai díszbe az ifjú határőrök. Olyan esemény ez a tiszlesiskola a harcosok életében, mint ami­kor élüzem címet kap egy gyár kollektívája, s külön ki­tüntetést a legkiválóbbak. Öröm csillan a tisztek szemé­csevegés közben a kitünteté­sek felkerülnek a kabátokra, megismerkedünk néhány har­cossal. Vass Jánosra, a fiatal, s ez még inkább vonzza a katonaélet felé. A sorokban állt egy fekete arcú cigányfiú is: Csipkés Bé­la. Őrá külön is felhívták a figyelmet. Most ő is Kiváló határőr lett. A tanulékony, fegyelmezett katonát szeretik elöljárói. A szerencsihez hasonló ese­mény zajlott le a minap Mis­kolcon, a határőrparancsnok- ság udvarán is. A híradósok is elnyerték a Kiváló szakasz címet, s hasonlóan a szeren­csiekhez, többen kaptak ki­tüntetéseket. Itt Szabó alezre­des elvtárs köszöntötte a har­cosokat. Az ünnepségen részt vettek az országos határőr­parancsnokság képviselői is. A köd alacsonyra szállt, mégis felemelő látvány volt itt is a harcosok díszmenete a csapatzászló előtt, s amíg az ünnepség zajlott, a tiszt elv­társak többször össze-össze- néztek elismerően, amint egy- egy harcos átvette a kitünte­tést. Valamennyiökről tudnak jót mondani. Az egyik fiúra, Demjén Istvánra különösen büszkék. Bányászfiú, s itt a híradós szakaszban is csakúgy meg vannak vele elégedve, mint munkahelyén. Szereti a katonaéletet, mert sok újat hozott életébe. Itt sok minden feltárul előtte, olyasmi, amivel kis falujában, Upponyban nem találkozott. Tagjelölt lett; Azért is szeret a határőrségen szolgálni, mert össze tudja ha­sonlítani a jelent a régi élet­tel. Apja ugyanis, valamikor regen a határvadászoknál szolgált. Bizony, ott gyakran alázták meg önérzetében a katonát. Előfordult, hogy vil­lával kellett enni a levest. S a hang, a nyelvezet egészen más volt; j i A kitüntetettek egy csoportja. jókötésű szakaszvezetőre pa­rancsnokai is büszkék. Vala­mikor termelőszövetkezetben ismerkedett az élet komolyab­bik oldalával, majd segéd­munkásként dolgozott egy do­hánygyárban, de ő többet vár, A DIMÁVAG-ban készül az Erzsébeí-híd kábeltartó saruja — Nálunk is megkövetelik a rendet — sorolja —, de em­bernek nézik az embert. Nem könnyű a határőr szol­gálata. Az éjszaka sötétjében, esőben, szélben, úttalan uta­kon jár. A fák, a bokrok mö­gül, sötétségből veszély lesel­kedik rá. De ők dacolnak a nehézségekkel. Nehéz a szol­gálat, mégis sok mindenre te­lik a katona idejéből. Tanul­hat, képezheti magát, igazi férfivá, bátor emberré neve­lődhet itt. Azt hiszem, min­denki osztozik a vélemény­ben: megérdemelték a kitün­tetést, Garami Ernő Hajós Sándor főtiszt köszönti a harcosokat. A hídsaru egyik alkatrészét daruval emelik a munkapadra. ibon, látszik rajtuk, hogy büsz- fkék a „fiaikra”. S nem ok nélkül. Ók tudják csak, mi­csoda átformálódáson mentek ! át a tegnap még „fegyelme­zetlen civilek”, ök tudják, miként lettek határozott, kö­telességet ismerő katonák, akik képesek tudásuk legjavá­val vigyázni az ország hatá- ,.rajra. ' • Amint vége a katonai pará- [ [dónak, elhalkul az ének, a < 'dobszó, pihenj-t, oszolj-t ve- [ [zényelnek, előkerül a tü, a • 'cérna (ez mindenkinek ott ta- ] Jálható a tárcájában), s a , i zubbonyzseb fölé felkerül a ! [kis ezüstsáv, s kinek-kinek a ♦kabátjára a „Kiváló határőr” többet szeretne az élettől. Itt, a határőrség szolgálatában fel­ismer magában egy másik fel­törő hajlamot. Erőteljes, értel­mes fiú, több elismerésben ré­szesült. s lassan úgy megsze­reti a katonaéletet, hogy élet­hivatásnak választja. Hamaro­san leszerelhetne, de ő marad. S mi jövőt ígér egy tovább­szolgálónak a katonaélet? Sok mindent. Jancsi jó fizetést kap majd, hajlamainak meg­felelő beosztást, Elvégezheti a középiskolát, s ha iparkodik, tisztiiskolára is elküldhetik. Talán így is tesz, mert Vass Jánost, a szakaszparancsnok- helyettest nemcsak felettesei, hanem beosztottjai is szeretik, Irodalmi színpad Szikszón A Szikszói Járási Petőfi Mű­velődési Ház irodalmi szín­pada gazdag műsort tervezett az idei évadra. November 10- én Föltámadott a tenger cím­mel Petőfi-estet tartanak, amelyen Kordos László tart előadást. Közreműköd­nek ének- és zenetanárok, va­lamint szavalok. December 8-án Hallassa szavát minden igaz ember címmel irodalmi estet rendeznek a békéről. Ez alkalommal Sváb Antal tart előadást ugyancsak szavalok, művésztanárok, valamint kó­rus közreműködésével. De­cemberben kerül sor a cseh­szlovák — magyar barátsági estre, majd a későbbiekben a tél költészetéről és Adyról tartanak irodalmi esteket, vé­gül a borsodi írók szerzői estje zárja az évadra terve­zett rendezvények sorát.

Next

/
Thumbnails
Contents