Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Kedd, 1961. október 10. Fehér Lajos felszólalása Változások az Elnöki Tanácsban és az országgyűlés tisztikarában (Folytatás az 1. oldalról.) mozgalom. Az ipari szerkezet megjavításának, a műszaki színvonal emelésének és álta­lában az egész iparfejlesztési terv megvalósításának legfon­tosabb feltétele a munkásosz­tály, a műszaki értelmiség munkakedve, alkotó készsége, szorgalma. A pártszervezetek — s velük együtt a KISZ és a többi tömegszervezet — poli­tikai, nevelő és szervezőmun­kájukban tekintsék fő céljuk­nak annak megértetését az üzemi dolgozókkal: csak a ter­melés, a termelékenység növe­lése, az önköltség csökkentése teszi lehetővé, hogy emeljük az életszínvonalat, előteremt­sük a növekvő fogyasztáshoz szükséges árualapokat, s meg­felelően továbbfejleszthessük a népgazdaságot. — Az előttünk fekvő tör­vényjavaslat elkészítésének egyik alapvető meghatározója volt az az örvendetes körül­mény — folytatta Fehér Lajos —, hogy az ötéves terv kezde­tére lényegében befejeződött hazánkban a termelőszövetke­zetek tömeges, számszerű fej­lesztése. A parasztság döntő többsége a nagyüzemi, szövet­kezeti szocialista gazdálko­dásra tért át. Ügy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a tisztelt or­szággyűlés, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom győzelme a „fordu­lat éve” óta a legkiemel­kedőbb társadalmi, poli­tikai esemény és vívmány hazánkban. Létrejöttek annak a feltételei, hogy a magyar mezőgazdasá­got kiemeljük a viszonylagos elmaradottságából s meggyor­sítsuk a mezőgazdasági terme­lés növekedésének ütemét. A második ötéves terv egyben a mezőgazdasági termelés fellen­dítésének a programja. Most az a fő feladat, hogy min­denütt jól vezetett, eredmé­nyesen gazdálkodó termelőszö­vetkezetek alakuljanak ki, amelyek miélőbb magas ter­méshozamokat érnek el és több árut adnák az országnak. ■ ■ Az ötéves terV időszakában • b dolgozó parasztságnak — egész társadalmunk hathatós segítségével — a következő fő •feladatokat kell megoldania: 1. Már a tervidőszak első felében meg kell oldani min­denekelőtt a kenyérgabona szükséglet hazai termésből való kielégítését, hogy kenyér- gabonát ne kelljen többé kül­földről behoznunk; 2. A növekvő állatállomány szükségletének kielégítésére szilárd takarmánybázist kell teremtenünk; 3. Erőteljesen fejlesztjük a — A népgazdaság Ismert ' szűkösebb teherbíró képessége szükségessé teszi a termelő- ' szövetkezetben a sáját. erőfor- * fások maximális felhaszná­lását. Szocialista államunk ' természetesen ezután Is hatha­tósan segíti a termelőszövet- ' kezet! parasztságot a nagy­üzemi szocialista mezőgazda- _ ság kiépítésében. A törvény- javaslat 36 milliárd forintot — az összes beruházások 17—19 , százalékát — irányoz elő u ; szocialista mezőgazdaság anya­gi-műszaki ellátásának javítá­sára, a termelés korszerűsíté­sére. A tervidőszakban 37 ezer traktort kap a mezőgazdaság. A gépesítés fejlődésére jellem- ; 7.6, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traktoregységre 358. ta­valy 193 katasztrális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 katasztrális hold szántó jut majd. — fokozódik' . a gépi aratás is, 1956-ban a gabonafélék összterületének 19 százalékét, tavaly 42 százalé­kát, az idén. a terv első évé­ben pedig 60 százalékát taka­rították be géppel, az ötéves terv utolsó evé­ben a gépi betakarítás ará­nya 85 százalékkal növek­szik. — A termelés fejlesztésére előirányzott állami és terme­lőszövetkezeti erőforrásokat okosan, célszerűen kell fel­használni. Főként olyan terü­letekre kell összpontosítani, amelyek a népgazdaság szem­pontjából a. legfontosabbak, és ahol megtérülésük gyorsabb és gazdaságosabb; ilyenek a mű­trágyagyárak, az öntözés, a sertés- és baromfihústermelést annak érdekében, hogy a la­kosság egy főre jutó évi hús- fogyasztását a múlt évi mint­egy 45 kg-ról a tervidőszak végére több mint 53 kg-ra emeljük és a növekvő export­feladatokat is megoldjuk. 4. Elsősorban az alföldi bor­vidéken, tehát a homokon, nagyarányú telepítésekkel nagyüzemi árutermelő szőlö- és gyümölcstermelő üzemeket kívánunk létrehozni. A rekon­strukció keretében mintegy 70—80 ezer katasztrális hold szőlőt, továbbá mintegy 110 ezer katasztrális hold új nagy­üzemi gyümölcsöst telepítünk. 5. A ma még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek meg­szilárdítása, , s vezetésének megerősítése, gazdálkodásuk­nak a jobbak színvonalára való emelése a párt és a kor­mány egyik elsőrendű politikai feladata a legközelebbi évek­ben. Megerősödésük esetén az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut tudnak majd adni a népgazdaságnak. Az állattenyésztéssel kap­csolatban a takarmánykérdés­sel foglalkozott. A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy el keli terjeszteni a takar­mányozás korszerű mód­szereit, mindenekelőtt a keveréktakar- móny széleskörű felhasználá­sát. Ennek érdekében már az ötéves terv első felében csak­nem kétszáz, korábban leállí­tott malmot szerelnek át ab­rakkeverék előállítására. A keverőüzemek jövőre 80 ezer, a tervidőszak végén több mint 200 ezer vagon korszerű, na­gyobb termelékenységet bizto­sító takarmánykeveréket állí­tanak elő az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek állatállománya részére. Ezzel új iparágat szervezünk ha­zánkban; az abrakkeverék Cserfés-. baromfi-, tehéntáp) ipari előállítását, amelynek etetése magasabb szintre, bel- terjesebb fokra emeli a nagy­üzemi állattenyésztést.. Ezután a munkafegyelem kérdéséről beszélt, hangsú­lyozva: — Támogatjuk az olyan munkaszervezési és ösztönző módszerek alkalmazását, ame­lyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetke­zeti dolgozókat, biztosítják a földek jobb megmunkálását, a jószágok jobb gondozását, s ennek alapján nagyobb ter­méshozamokat, tehát a közös gazdaságok a szocializmus ' erősödését szolgálják, s ugyan­akkor maguk a szövetkezeti tagok is megtalálják a számí­tásukat. gépesítés, a növényvédelem, a keveréktakarmánygyártás, a sertés- és baromfitenyésztés, hizlalás stb. — Az állattenyésztésben — folytatta — bonyolultabb a helyzet, részben azért, mert a nagyüzemi állattenyésztés ki­alakítása hosszabb időt vesz igénybe, másrészt — beruhá­zási okokból — nem tudunk olv gyorsan és annyi közös fé­rőhelyet építeni. amennyit kellene. Éppen ezért a tervidő­szakban mindvégig jelentős lesz a háztáji és kisegítő gaz­daságok - árutermelő szerepe, döntően a sertés- és baromfi­hús, valamint tej- és tojás­termelésben. Ebből a helyzet­ből következik, hogy a főfelndat a közös állatte­nyésztés minden erővel való fejlesztése, de emellett vegyük bátran igénybe a háztáji gazdaságok árutermelő szerepét, Töreked­jünk arra, hogy a népgazdaság onnét — a különféle szerző­dések révén és elsősorban a közös gazdaságokon keresztül — maximálisan megkapja mindazt a terméket, amely az ország ellátásához feltétlenül szükséges. — Állam? gazdaságaink az idén eddigi legnagyobb búza­termés átlagukat érték eh ka- tasztfálls holdanként több mint 16 mázsát. A termelő­szövetkezetek. búzatermés át­laga Is megközelíti a 11 má­zsát. A vártnál jobb termés eredménveként ko‘r>vérr''boná- ból szeptember végéig 1'0 ezer vagon gyűlt be a központi készletbe. Ez nagyon jelentős eredmény. — Hasonló igyekezettel és szorgalommal kell nekilát­nunk a jövő esztendei nagyobb gabonatermés megfelelő, gon­dos előkészítéséhez. Ezen az őszön 2 400 000 holdon kell ke­nyérgabonát vetnünk, tehát a tavalyinál nagyobb területen. — Alapvető népgazdasági éx'dek — és az ország közvéle­ménye is elvárja —. hogy ál­lami gazdaságaink, termelő- szövetkezeteink, gépállomá­saink dolgozói a 2 400 000 ka-' tasztrális holdat az utolsó négyszögölig bevessék, még­pedig időben, s gondosan elő­készített, jó magágybal A jö­vő évi nagyobb terméshoza­mokat nagymértékben elősegí­tő hogy ezen az őszön már több mint 700. ezer katasztrális holdon vetünk nagytermőké- pességű búzafajtákat, 1elent.ős mennyiségű műtrágya felhasz­nálásával. Eddig az időiárás kedvezőtlen volt a vetésre, mégsem szabad tovább várni, hanem minden erőt meg kell moz­gatni annak érdekében, hogy a kenyérgabona idő­ben a földbe kerüljön! A továbbiakban Fehér La­jos felhívta a figyelmet, hogy a legszigorúbb takarékosko­dást kell bevezetni a takar­mányozásban. A kukoricaszár zömét répafejjel, szelettel, vagy melasszal keverve silóz- zák be. Ez ma a legnagyobb takarmánytartalékunk. Növekednek a munkalehetőségek — A beterjesztett törvény- javaslat utal a lakosság fog­lalkoztatásának alakulására az ötéves terv időszakában, A ke­resők száma ez idő alatt mint­egy 300 ezer fővel nő. A nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma mint­egy 370 ezerrel nő. a mezőgaz­dasági dolgozók létszáma pe­dig mintegy 70 ezerrel csök­ken. A tervből az következik, hogy a munkalehetőségek T 965-1 g tovább növekednek. A foglalkoztatás továbbjavulásn azt jelenti; Hogy míg ' tavaly 100 dolgozónak 117 főt kellett eltartania, addig a tervidőszak végén már csak 110 főt kell. Az eltartottak arányának csökke­nése is hozzájárul a családok jövedelmének emelkedéséhez, a reáljövedelem növekedésé­hez. A foglalkoztatottság növe­kedésével kapcsolatban fel­hívta a figyelmet, hogy a lét­számnövekedés tervezett felső határának túllépése nem kí­vánatos. sőt káros lenne a népgazdaság számára. A ter­melési lei-veket ugyanis első­sorban a termelékenység eme­lésével kell teljesíteni, nem pedig a létszám felesleges duzzasztáséval. A népgazdaság számára fo­kozott feladatot jelent a mun­kaképes ifjúság továbbtanulá­sának biztosítása, az elhelyez­kedést lehetőségek növelése. A második ötéves terv időszaká­ban a 14 éven felüllek nagy száma fanul tovább, A fiata­lok foglalkoztatása azonban így Is munkaerőgazdálkodá­sunk egyik fontos problémája marad. Ennek megoldására — a lehetőségekhez képest — növelni kell a 14—16 éve­sek foglalkoztatását csökkentett munkaidővel és más területeken Is keresni kell a megoldás lehetőségeit. A terv reális Beszéde további részében hivatkozott a VII. kongresszus irányelveinek arra a megálla- •pítására", amely szerint ha­zánk gazdasági fejlődése nagy­mértékben a tervezés, az irá­nyítás, általában a vezetés színvonalának további javítá­sától függ. Szilárd, következe­tes, ugyanakkor rugalmas ve­zetésre van szükség, — hang­súlyozta. — Mindenekelőtt meg kell javítani a tervezés színvonalát. Ötéves tervünk céljai megalapozottak. Színvo­nalasabb vezetéssel, a dolgo­zók szorgalmas munkájával teljesíthetők, sőt túlteljesíthe- tők az előirányzatok. Egyes iparágakban nagy lehetőségek vannak a ter­vek túlteljesítésére, — állapította meg, s hozzá­tette, — a túlteljesítés Irányát helyesen kell befolyásolni, a gazdaságosan előállítható, jól értékesíthető termékekre « Prieszol József Szombaton Rónai Sándur elvtárs, az országgyűlés elnö­ke, az Elnöki Tanácsban és az országgyűlés tisztikarában tör­tént változásokkal kapcsolat­ban a következőket Jelentet­te be: két képviselő lemondása, valamint Dinnyés Lajos elha­lálozása miatt a Fest, illetve a Győr-Sopron megyei választó- kerületben megüresedett kép­viselői helyekre Fóliák Andor, Berta Mihály és dr. Máté László soronküvetkező pótkép­viselőket hívta be. Az országgyűlés elnöke beje­lentette, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöksége közös átiratot intézett az országgyűléshez, amelyben javasolták, hogy Kiss Károly országgyűlési képviselőt a New York (MTI) Hétfőn délelőtt — magyar idő szerint 16.07 órakor — is­mét összeült az ENSZ-közgyű- lés plénuma, hogy folytassa az általános politikai vitát. Carlos Morales Guillen bo­líviai küldött állást foglalt a leszerelés megvalósítása mel­lett és hangoztatta, hogy a fegyverzetek csökkentésével a kormányok az eddiginél na­gyobb összegeket fordíthatná­nak gazdaságfejlesztési és szociális célokra. Ezután Rapacki lengyel külügyminiszter mondott be­szédet. Megismételte azt a javasla­tát, ' hogy létesítsenek atom- íegyvermentes övezetet Közép- Európában. Ez — hangoztatta hémcsak közvetlenül befo­lyásolná az európai helyzetet, hanem elősegíthetné az álta­lános és teljes leszerelés meg­valósulását célzó tárgyaláso­kat is, mivelhogy gyakorlati tapasztalatokkal szolgálhatna. A német kérdéssel foglal­kozva Rapacki rámutatott, hogy a Németországgal kap­rnondolta, majd rámutatott; még mindig gyakori a felesle­ges készletek felhalmozása, valamint a termelés olyan nö­velése, amely a vállalati, vagy esetleg az iparági mutatókat kedvezően befolyásolja ugyan, de nincs tekintettel a válasz­ték bővítésére, vagy a minő­ségre, s ezzel népgazdasági szinten a pazarlás csatornáit nyitja meg. Mindez abból a káros szemléletből is fakad, hogy egyes gazdasági vezetők még mindig hajlamosak a vállalati érdekeket, a nép­gazdasági érdekek főié helyez­ni. A második ötéves terv időszakában általában helyes és célszerű az alapanyagokat és félkész termékeket előállító ágazatok tervének mennyiségi túlteljesítése. — Az anyagi ösztönzés az iparban Is nagy erő, s helyes alkalmazásával jelentős ered­ményt lehet elérni. A prémi­umrendszer ma már lehetővé teszi, hogy a gazdasági veze­tők a legdifferenciáltabb fel­adatok megoldását tűzzék ki beosztottjaik számára. Fontos, hogy az anyagi ösztönzés esz­közeit olyan feladatok eléré­sére és túlteljesítésére hasz­náljuk fel, amelyek a minősé­gi mutatók megjavítására, a műszukl fejlődés meggyorsítá­sára, a beruházási költségek csökkentésére serkentenek, — ötéves tervünk nagy, lel­kesítő feladatok megoldását tűzi ki célul mind a szocialis­ta iparban, mind a kiépülő nagyüzemi szocialista mező- gazdaságban, mind a kultúra terén. Kit ne lelkesítenének olyan, széles rétegeket közvet­lenül érintő célkitűzések, minthogy a tervidőszakban negyedmillió lakáNt,, több mint 4000 osztálytermet épí­tünk, a gyógyintézeti ágyak számát 7600—8000-rel növel­elvtársat az Elnöki választottuk Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökhelyettesi tiszte alól, Kristóf István országgyű­lési képviselőt a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának titkári tiszte alól. Harustyák József, Marosán György, Olt Károly országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Taná­csában viselt tagsági tisztük alól saját kérelmükre mentse fel; az országgyűlés vegye tu­domásul, hogy Péter János képviselő. külügyminiszterre történő megválasztása miatt, a Népköztársaság Elnöki Taná­csában viselt tagsági tisztéről lemondott. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke együttesen javasolta, hogy Marosán Györgyöt a Népköztársaság Elnöki Taná­csolatban kialakult veszélyes helyzetért elsősorban a nyu­gatnémet imperializmust ter­heli a felelősség. A NATO ütőkártyának szánja a nyu­gatnémet imperializmust a szocialista táborral szemben, de a valóság az, hogy éppen a nyugatnémet imperializmus használja ki egyre inkább a Október 7-én, a Csendes­óceán középső részén a Szov­jetunió új típusú, soklépcsős hordozórakétával kísérletet hajtott végre. Az új elveken alapuló ve­zérlőrendszer biztosította, hogy a rakéta igen nagy pontosság­gal az előre kijelölt térségben csapódjék be; A rakétakísérletről kiadott hivatalos közlemény rámutat: A mérési rendszerek adatai szerint a hordozórakéta utolsó­előtti fokozatának makettje a Jük, a társadalombiztosításba bevontuk számú eléri u tíz­milliót. Vagy, hogy a tervidő­szakban 130 ezer darab hűtő­szekrényt, több mint 600 ezer darab mosógépet és az asszo­nyok munkáját nagyban meg­könnyítő egyéb háztartási gé­pet hozunk forgalomba. Vagy az, hogy 1963 végéig hazánk min­den községében kigyullad a villany! — Az ötéves terv a békés építőmunku, a mindennapos munka terve. Érdemes, lehet és' kell is dolgozni érette kommunistáknak és párton- kívülieknek, minden becsüle­tes állampolgárnak, az ipari munkásságnak, a parasztság­nak, az értelmiségieknek, egy­szóval egész népünknek. Érde­mes és kell is, hogy e nagy célokért összefogjon az ország minden dolgozója, mert azok eredményes megvalósítása a szocialista társadalom felépí­tésének ügyét szolgálja a Ma­gyar Népköztársaságban! A második ötéves tervről beterjesztett törvényjavaslatot az MSZMP és a magam nevé­ben elfogadásra javaslom. (Nagy taps). Vita Brutyő János budapesti kép­viselő, a SZOT főtitkára han­goztatta, hogy az ötéves terv­vel kapcsolatban a szakszerve­zetek legfontosabb tennivalója: A dolgozók széles rétegeinek bevonása az éves feladatok, valamint a helyi célok meg­határozásába, a részlettervek kidolgozása, hogy országunk minden dolgozója ötéves ter­vünket is sajátjának tekintse. Horváth Ede, Győr-Sopron képviselője iparunk fejleszté­sének néhány fontos kérdésé­ről, a gyárak, üzemek anyag-1 ellátásának javításáról, az I Tanács tagjává csának elnökhelyettesévé, Kiss Károlyt a Népköztársaság El­nöki Tanácsának titkárává, dr. Bognár Rezső, Brutyó János, Kristóf István, Prieszol József országgyűlési képviselőket * Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagjává válasszák meg. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége egy má­sik levelében együttesen java­solta az országgyűlésnek, hogy Bercsztóczy Miklós országgyű­lési képviselőt az országgyűlés alelnökévc' válassza meg. Az országgyűlés elnökének felszólítására Galió Ernő jegy­ző mindkét átiratot felolvasta. A javaslatokat az országgyű­lés elfogadta. maga céljaira a NATO-t, *-* hangoztatta a lengyel külügy­miniszter. A lengyel külügyminiszter ezután bírálta az európai kö­zös piacot és rámutatott, hogy ez a gazdasági csoportosulás Európa kettéosztottságának elmélyítését és a gazdasági hidegháború szítását cclozza­kijelölt pont közvetlen közelé­ben érte el a víz felületét, A kilövés helye és a becsa­pódási pont közötti távolság meghaladja a 12 000 kilo­métert. A Csendes-óceán középső részén tartózkodó különleges hajók, amelyeket, különböző mérőeszközökkel szereltek fel, elvégezték a programban elő­irányzott összes méréseket; További kísérleti adatok gyűj­tése céljából a korábban meg­jelöl I: térségben folytatják az új, hatalmas hordozórakéták üzemszervezési módszerek fej­lesztésének jelentőségéről be­szélt. Kurucz Márton Csongrád megyei képviselő elmondotta, hogy megyéjükben a termelő- szövetkezetek gazdasági és po­litikai téren egyaránt erősöd­tek. Dobos József Baranya me­gyei képviselő a fekeleszén- bányászat fejlesztésével foglal­kozott, s részletesen ismer­tette, mit tettek eddig a me- csekvidékl bányászok a tör­vényjavaslatban meghatározotl! célok megvalósításáért. Az elnöklő Rónul Sándor bejelentette, hogy táviratok érkeztek az országgyűléshez. Ezekben az üzemek, gyárak, vállalatok, intézmények, ter­melőszövetkezetek dolgozói üd- vözlik az országgyűlés szom­bati határozatát s kifejezik egyetértésüket a német, béke- szerződés megkötésével kap­csolatos nyilatkozattal. A bejelentés után Horváth István szólalt fel a budapesti képviselőcsoport nevében. A műszaki fejlesztés, valamint a korszerű tudományos üzemve­zetés és szervezés kérdésével foglalkozott. Fekete Anna Szabolcs-Szat- már megyei képviselő a terv- javaslat alapján az óvodák, napközi otthonok és bölcsődék fejlesztésével foglalkozott. A második ötéves népgazdaság­fejlesztési tervről szóló tör­vényjavaslatot a felszólalók el­fogadták. Az elnöklő Rónai Sándor ja­vaslatára ezután az ország­gyűlés elhatározta, hogy leg­közelebbi ülését kedden dél­előtt 10 órakor tartja, s a napi­rend szerint folytatja a máso­dik ötéves népgazdaságfejlesz- tésí tervről szólő törvényja­vaslat tárgyalását. 36 milliárd forint a mezőgazdaság; korszerűsítésére Újból összeült az EIVSZ-közgyülés kilövését. Újabb sikeres rakétakisérletek Moszkva, október 9;

Next

/
Thumbnails
Contents