Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
2 ESZAKMAGYARORSZÄG Kedd, 1961. október 10. Fehér Lajos felszólalása Változások az Elnöki Tanácsban és az országgyűlés tisztikarában (Folytatás az 1. oldalról.) mozgalom. Az ipari szerkezet megjavításának, a műszaki színvonal emelésének és általában az egész iparfejlesztési terv megvalósításának legfontosabb feltétele a munkásosztály, a műszaki értelmiség munkakedve, alkotó készsége, szorgalma. A pártszervezetek — s velük együtt a KISZ és a többi tömegszervezet — politikai, nevelő és szervezőmunkájukban tekintsék fő céljuknak annak megértetését az üzemi dolgozókkal: csak a termelés, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése teszi lehetővé, hogy emeljük az életszínvonalat, előteremtsük a növekvő fogyasztáshoz szükséges árualapokat, s megfelelően továbbfejleszthessük a népgazdaságot. — Az előttünk fekvő törvényjavaslat elkészítésének egyik alapvető meghatározója volt az az örvendetes körülmény — folytatta Fehér Lajos —, hogy az ötéves terv kezdetére lényegében befejeződött hazánkban a termelőszövetkezetek tömeges, számszerű fejlesztése. A parasztság döntő többsége a nagyüzemi, szövetkezeti szocialista gazdálkodásra tért át. Ügy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a tisztelt országgyűlés, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a „fordulat éve” óta a legkiemelkedőbb társadalmi, politikai esemény és vívmány hazánkban. Létrejöttek annak a feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot kiemeljük a viszonylagos elmaradottságából s meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét. A második ötéves terv egyben a mezőgazdasági termelés fellendítésének a programja. Most az a fő feladat, hogy mindenütt jól vezetett, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek alakuljanak ki, amelyek miélőbb magas terméshozamokat érnek el és több árut adnák az országnak. ■ ■ Az ötéves terV időszakában • b dolgozó parasztságnak — egész társadalmunk hathatós segítségével — a következő fő •feladatokat kell megoldania: 1. Már a tervidőszak első felében meg kell oldani mindenekelőtt a kenyérgabona szükséglet hazai termésből való kielégítését, hogy kenyér- gabonát ne kelljen többé külföldről behoznunk; 2. A növekvő állatállomány szükségletének kielégítésére szilárd takarmánybázist kell teremtenünk; 3. Erőteljesen fejlesztjük a — A népgazdaság Ismert ' szűkösebb teherbíró képessége szükségessé teszi a termelő- ' szövetkezetben a sáját. erőfor- * fások maximális felhasználását. Szocialista államunk ' természetesen ezután Is hathatósan segíti a termelőszövet- ' kezet! parasztságot a nagyüzemi szocialista mezőgazda- _ ság kiépítésében. A törvény- javaslat 36 milliárd forintot — az összes beruházások 17—19 , százalékát — irányoz elő u ; szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának javítására, a termelés korszerűsítésére. A tervidőszakban 37 ezer traktort kap a mezőgazdaság. A gépesítés fejlődésére jellem- ; 7.6, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traktoregységre 358. tavaly 193 katasztrális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 katasztrális hold szántó jut majd. — fokozódik' . a gépi aratás is, 1956-ban a gabonafélék összterületének 19 százalékét, tavaly 42 százalékát, az idén. a terv első évében pedig 60 százalékát takarították be géppel, az ötéves terv utolsó evében a gépi betakarítás aránya 85 százalékkal növekszik. — A termelés fejlesztésére előirányzott állami és termelőszövetkezeti erőforrásokat okosan, célszerűen kell felhasználni. Főként olyan területekre kell összpontosítani, amelyek a népgazdaság szempontjából a. legfontosabbak, és ahol megtérülésük gyorsabb és gazdaságosabb; ilyenek a műtrágyagyárak, az öntözés, a sertés- és baromfihústermelést annak érdekében, hogy a lakosság egy főre jutó évi hús- fogyasztását a múlt évi mintegy 45 kg-ról a tervidőszak végére több mint 53 kg-ra emeljük és a növekvő exportfeladatokat is megoldjuk. 4. Elsősorban az alföldi borvidéken, tehát a homokon, nagyarányú telepítésekkel nagyüzemi árutermelő szőlö- és gyümölcstermelő üzemeket kívánunk létrehozni. A rekonstrukció keretében mintegy 70—80 ezer katasztrális hold szőlőt, továbbá mintegy 110 ezer katasztrális hold új nagyüzemi gyümölcsöst telepítünk. 5. A ma még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek megszilárdítása, , s vezetésének megerősítése, gazdálkodásuknak a jobbak színvonalára való emelése a párt és a kormány egyik elsőrendű politikai feladata a legközelebbi években. Megerősödésük esetén az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut tudnak majd adni a népgazdaságnak. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takarmánykérdéssel foglalkozott. A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy el keli terjeszteni a takarmányozás korszerű módszereit, mindenekelőtt a keveréktakar- móny széleskörű felhasználását. Ennek érdekében már az ötéves terv első felében csaknem kétszáz, korábban leállított malmot szerelnek át abrakkeverék előállítására. A keverőüzemek jövőre 80 ezer, a tervidőszak végén több mint 200 ezer vagon korszerű, nagyobb termelékenységet biztosító takarmánykeveréket állítanak elő az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állatállománya részére. Ezzel új iparágat szervezünk hazánkban; az abrakkeverék Cserfés-. baromfi-, tehéntáp) ipari előállítását, amelynek etetése magasabb szintre, bel- terjesebb fokra emeli a nagyüzemi állattenyésztést.. Ezután a munkafegyelem kérdéséről beszélt, hangsúlyozva: — Támogatjuk az olyan munkaszervezési és ösztönző módszerek alkalmazását, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetkezeti dolgozókat, biztosítják a földek jobb megmunkálását, a jószágok jobb gondozását, s ennek alapján nagyobb terméshozamokat, tehát a közös gazdaságok a szocializmus ' erősödését szolgálják, s ugyanakkor maguk a szövetkezeti tagok is megtalálják a számításukat. gépesítés, a növényvédelem, a keveréktakarmánygyártás, a sertés- és baromfitenyésztés, hizlalás stb. — Az állattenyésztésben — folytatta — bonyolultabb a helyzet, részben azért, mert a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, másrészt — beruházási okokból — nem tudunk olv gyorsan és annyi közös férőhelyet építeni. amennyit kellene. Éppen ezért a tervidőszakban mindvégig jelentős lesz a háztáji és kisegítő gazdaságok - árutermelő szerepe, döntően a sertés- és baromfihús, valamint tej- és tojástermelésben. Ebből a helyzetből következik, hogy a főfelndat a közös állattenyésztés minden erővel való fejlesztése, de emellett vegyük bátran igénybe a háztáji gazdaságok árutermelő szerepét, Törekedjünk arra, hogy a népgazdaság onnét — a különféle szerződések révén és elsősorban a közös gazdaságokon keresztül — maximálisan megkapja mindazt a terméket, amely az ország ellátásához feltétlenül szükséges. — Állam? gazdaságaink az idén eddigi legnagyobb búzatermés átlagukat érték eh ka- tasztfálls holdanként több mint 16 mázsát. A termelőszövetkezetek. búzatermés átlaga Is megközelíti a 11 mázsát. A vártnál jobb termés eredménveként ko‘r>vérr''boná- ból szeptember végéig 1'0 ezer vagon gyűlt be a központi készletbe. Ez nagyon jelentős eredmény. — Hasonló igyekezettel és szorgalommal kell nekilátnunk a jövő esztendei nagyobb gabonatermés megfelelő, gondos előkészítéséhez. Ezen az őszön 2 400 000 holdon kell kenyérgabonát vetnünk, tehát a tavalyinál nagyobb területen. — Alapvető népgazdasági éx'dek — és az ország közvéleménye is elvárja —. hogy állami gazdaságaink, termelő- szövetkezeteink, gépállomásaink dolgozói a 2 400 000 ka-' tasztrális holdat az utolsó négyszögölig bevessék, mégpedig időben, s gondosan előkészített, jó magágybal A jövő évi nagyobb terméshozamokat nagymértékben elősegítő hogy ezen az őszön már több mint 700. ezer katasztrális holdon vetünk nagytermőké- pességű búzafajtákat, 1elent.ős mennyiségű műtrágya felhasználásával. Eddig az időiárás kedvezőtlen volt a vetésre, mégsem szabad tovább várni, hanem minden erőt meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a kenyérgabona időben a földbe kerüljön! A továbbiakban Fehér Lajos felhívta a figyelmet, hogy a legszigorúbb takarékoskodást kell bevezetni a takarmányozásban. A kukoricaszár zömét répafejjel, szelettel, vagy melasszal keverve silóz- zák be. Ez ma a legnagyobb takarmánytartalékunk. Növekednek a munkalehetőségek — A beterjesztett törvény- javaslat utal a lakosság foglalkoztatásának alakulására az ötéves terv időszakában, A keresők száma ez idő alatt mintegy 300 ezer fővel nő. A nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma mintegy 370 ezerrel nő. a mezőgazdasági dolgozók létszáma pedig mintegy 70 ezerrel csökken. A tervből az következik, hogy a munkalehetőségek T 965-1 g tovább növekednek. A foglalkoztatás továbbjavulásn azt jelenti; Hogy míg ' tavaly 100 dolgozónak 117 főt kellett eltartania, addig a tervidőszak végén már csak 110 főt kell. Az eltartottak arányának csökkenése is hozzájárul a családok jövedelmének emelkedéséhez, a reáljövedelem növekedéséhez. A foglalkoztatottság növekedésével kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a létszámnövekedés tervezett felső határának túllépése nem kívánatos. sőt káros lenne a népgazdaság számára. A termelési lei-veket ugyanis elsősorban a termelékenység emelésével kell teljesíteni, nem pedig a létszám felesleges duzzasztáséval. A népgazdaság számára fokozott feladatot jelent a munkaképes ifjúság továbbtanulásának biztosítása, az elhelyezkedést lehetőségek növelése. A második ötéves terv időszakában a 14 éven felüllek nagy száma fanul tovább, A fiatalok foglalkoztatása azonban így Is munkaerőgazdálkodásunk egyik fontos problémája marad. Ennek megoldására — a lehetőségekhez képest — növelni kell a 14—16 évesek foglalkoztatását csökkentett munkaidővel és más területeken Is keresni kell a megoldás lehetőségeit. A terv reális Beszéde további részében hivatkozott a VII. kongresszus irányelveinek arra a megálla- •pítására", amely szerint hazánk gazdasági fejlődése nagymértékben a tervezés, az irányítás, általában a vezetés színvonalának további javításától függ. Szilárd, következetes, ugyanakkor rugalmas vezetésre van szükség, — hangsúlyozta. — Mindenekelőtt meg kell javítani a tervezés színvonalát. Ötéves tervünk céljai megalapozottak. Színvonalasabb vezetéssel, a dolgozók szorgalmas munkájával teljesíthetők, sőt túlteljesíthe- tők az előirányzatok. Egyes iparágakban nagy lehetőségek vannak a tervek túlteljesítésére, — állapította meg, s hozzátette, — a túlteljesítés Irányát helyesen kell befolyásolni, a gazdaságosan előállítható, jól értékesíthető termékekre « Prieszol József Szombaton Rónai Sándur elvtárs, az országgyűlés elnöke, az Elnöki Tanácsban és az országgyűlés tisztikarában történt változásokkal kapcsolatban a következőket Jelentette be: két képviselő lemondása, valamint Dinnyés Lajos elhalálozása miatt a Fest, illetve a Győr-Sopron megyei választó- kerületben megüresedett képviselői helyekre Fóliák Andor, Berta Mihály és dr. Máté László soronküvetkező pótképviselőket hívta be. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége közös átiratot intézett az országgyűléshez, amelyben javasolták, hogy Kiss Károly országgyűlési képviselőt a New York (MTI) Hétfőn délelőtt — magyar idő szerint 16.07 órakor — ismét összeült az ENSZ-közgyű- lés plénuma, hogy folytassa az általános politikai vitát. Carlos Morales Guillen bolíviai küldött állást foglalt a leszerelés megvalósítása mellett és hangoztatta, hogy a fegyverzetek csökkentésével a kormányok az eddiginél nagyobb összegeket fordíthatnának gazdaságfejlesztési és szociális célokra. Ezután Rapacki lengyel külügyminiszter mondott beszédet. Megismételte azt a javaslatát, ' hogy létesítsenek atom- íegyvermentes övezetet Közép- Európában. Ez — hangoztatta hémcsak közvetlenül befolyásolná az európai helyzetet, hanem elősegíthetné az általános és teljes leszerelés megvalósulását célzó tárgyalásokat is, mivelhogy gyakorlati tapasztalatokkal szolgálhatna. A német kérdéssel foglalkozva Rapacki rámutatott, hogy a Németországgal kaprnondolta, majd rámutatott; még mindig gyakori a felesleges készletek felhalmozása, valamint a termelés olyan növelése, amely a vállalati, vagy esetleg az iparági mutatókat kedvezően befolyásolja ugyan, de nincs tekintettel a választék bővítésére, vagy a minőségre, s ezzel népgazdasági szinten a pazarlás csatornáit nyitja meg. Mindez abból a káros szemléletből is fakad, hogy egyes gazdasági vezetők még mindig hajlamosak a vállalati érdekeket, a népgazdasági érdekek főié helyezni. A második ötéves terv időszakában általában helyes és célszerű az alapanyagokat és félkész termékeket előállító ágazatok tervének mennyiségi túlteljesítése. — Az anyagi ösztönzés az iparban Is nagy erő, s helyes alkalmazásával jelentős eredményt lehet elérni. A prémiumrendszer ma már lehetővé teszi, hogy a gazdasági vezetők a legdifferenciáltabb feladatok megoldását tűzzék ki beosztottjaik számára. Fontos, hogy az anyagi ösztönzés eszközeit olyan feladatok elérésére és túlteljesítésére használjuk fel, amelyek a minőségi mutatók megjavítására, a műszukl fejlődés meggyorsítására, a beruházási költségek csökkentésére serkentenek, — ötéves tervünk nagy, lelkesítő feladatok megoldását tűzi ki célul mind a szocialista iparban, mind a kiépülő nagyüzemi szocialista mező- gazdaságban, mind a kultúra terén. Kit ne lelkesítenének olyan, széles rétegeket közvetlenül érintő célkitűzések, minthogy a tervidőszakban negyedmillió lakáNt,, több mint 4000 osztálytermet építünk, a gyógyintézeti ágyak számát 7600—8000-rel növelelvtársat az Elnöki választottuk Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesi tiszte alól, Kristóf István országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkári tiszte alól. Harustyák József, Marosán György, Olt Károly országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztük alól saját kérelmükre mentse fel; az országgyűlés vegye tudomásul, hogy Péter János képviselő. külügyminiszterre történő megválasztása miatt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztéről lemondott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke együttesen javasolta, hogy Marosán Györgyöt a Népköztársaság Elnöki Tanácsolatban kialakult veszélyes helyzetért elsősorban a nyugatnémet imperializmust terheli a felelősség. A NATO ütőkártyának szánja a nyugatnémet imperializmust a szocialista táborral szemben, de a valóság az, hogy éppen a nyugatnémet imperializmus használja ki egyre inkább a Október 7-én, a Csendesóceán középső részén a Szovjetunió új típusú, soklépcsős hordozórakétával kísérletet hajtott végre. Az új elveken alapuló vezérlőrendszer biztosította, hogy a rakéta igen nagy pontossággal az előre kijelölt térségben csapódjék be; A rakétakísérletről kiadott hivatalos közlemény rámutat: A mérési rendszerek adatai szerint a hordozórakéta utolsóelőtti fokozatának makettje a Jük, a társadalombiztosításba bevontuk számú eléri u tízmilliót. Vagy, hogy a tervidőszakban 130 ezer darab hűtőszekrényt, több mint 600 ezer darab mosógépet és az asszonyok munkáját nagyban megkönnyítő egyéb háztartási gépet hozunk forgalomba. Vagy az, hogy 1963 végéig hazánk minden községében kigyullad a villany! — Az ötéves terv a békés építőmunku, a mindennapos munka terve. Érdemes, lehet és' kell is dolgozni érette kommunistáknak és párton- kívülieknek, minden becsületes állampolgárnak, az ipari munkásságnak, a parasztságnak, az értelmiségieknek, egyszóval egész népünknek. Érdemes és kell is, hogy e nagy célokért összefogjon az ország minden dolgozója, mert azok eredményes megvalósítása a szocialista társadalom felépítésének ügyét szolgálja a Magyar Népköztársaságban! A második ötéves tervről beterjesztett törvényjavaslatot az MSZMP és a magam nevében elfogadásra javaslom. (Nagy taps). Vita Brutyő János budapesti képviselő, a SZOT főtitkára hangoztatta, hogy az ötéves tervvel kapcsolatban a szakszervezetek legfontosabb tennivalója: A dolgozók széles rétegeinek bevonása az éves feladatok, valamint a helyi célok meghatározásába, a részlettervek kidolgozása, hogy országunk minden dolgozója ötéves tervünket is sajátjának tekintse. Horváth Ede, Győr-Sopron képviselője iparunk fejlesztésének néhány fontos kérdéséről, a gyárak, üzemek anyag-1 ellátásának javításáról, az I Tanács tagjává csának elnökhelyettesévé, Kiss Károlyt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkárává, dr. Bognár Rezső, Brutyó János, Kristóf István, Prieszol József országgyűlési képviselőket * Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává válasszák meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége egy másik levelében együttesen javasolta az országgyűlésnek, hogy Bercsztóczy Miklós országgyűlési képviselőt az országgyűlés alelnökévc' válassza meg. Az országgyűlés elnökének felszólítására Galió Ernő jegyző mindkét átiratot felolvasta. A javaslatokat az országgyűlés elfogadta. maga céljaira a NATO-t, *-* hangoztatta a lengyel külügyminiszter. A lengyel külügyminiszter ezután bírálta az európai közös piacot és rámutatott, hogy ez a gazdasági csoportosulás Európa kettéosztottságának elmélyítését és a gazdasági hidegháború szítását cclozzakijelölt pont közvetlen közelében érte el a víz felületét, A kilövés helye és a becsapódási pont közötti távolság meghaladja a 12 000 kilométert. A Csendes-óceán középső részén tartózkodó különleges hajók, amelyeket, különböző mérőeszközökkel szereltek fel, elvégezték a programban előirányzott összes méréseket; További kísérleti adatok gyűjtése céljából a korábban megjelöl I: térségben folytatják az új, hatalmas hordozórakéták üzemszervezési módszerek fejlesztésének jelentőségéről beszélt. Kurucz Márton Csongrád megyei képviselő elmondotta, hogy megyéjükben a termelő- szövetkezetek gazdasági és politikai téren egyaránt erősödtek. Dobos József Baranya megyei képviselő a fekeleszén- bányászat fejlesztésével foglalkozott, s részletesen ismertette, mit tettek eddig a me- csekvidékl bányászok a törvényjavaslatban meghatározotl! célok megvalósításáért. Az elnöklő Rónul Sándor bejelentette, hogy táviratok érkeztek az országgyűléshez. Ezekben az üzemek, gyárak, vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek dolgozói üd- vözlik az országgyűlés szombati határozatát s kifejezik egyetértésüket a német, béke- szerződés megkötésével kapcsolatos nyilatkozattal. A bejelentés után Horváth István szólalt fel a budapesti képviselőcsoport nevében. A műszaki fejlesztés, valamint a korszerű tudományos üzemvezetés és szervezés kérdésével foglalkozott. Fekete Anna Szabolcs-Szat- már megyei képviselő a terv- javaslat alapján az óvodák, napközi otthonok és bölcsődék fejlesztésével foglalkozott. A második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslatot a felszólalók elfogadták. Az elnöklő Rónai Sándor javaslatára ezután az országgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órakor tartja, s a napirend szerint folytatja a második ötéves népgazdaságfejlesz- tésí tervről szólő törvényjavaslat tárgyalását. 36 milliárd forint a mezőgazdaság; korszerűsítésére Újból összeült az EIVSZ-közgyülés kilövését. Újabb sikeres rakétakisérletek Moszkva, október 9;