Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVil. ér/olyam, 239. ««ím Ara: 50 fillér 1961. aktőber IO, kedd A világ asszonyai a békéért (3. oldal) A sárga dosszié (4. oldal) Nurmi hazájában (5. oldal) .J A második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot tárgyalja az országgyűlés Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részt vett az üiesen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki ' Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antali Biszku Béla, Fehér Bajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, ár. Miinnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai. Bizottságának tagjai: Czinege Bajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szir- mai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai; Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Bosonczi Pál, Papp János, Tausz János, Traulmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, ma jd az országgyűlés megkezdte a. második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Ajtai Miklós beszéde Ajtai Miklós bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdaságfejlesz- tési tervről - szóló, törvényjavaslat annak a helyes gazdaságpolitikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített, s amelynek ma már kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. A hároméves tervet nem- Wak teljesítettük, hanem egy sor jelentős előirányzatát túl is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 22 százalék helyett közel 40 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 11 százalék helyett 19 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruházásra. A párt egész politikájának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóválette »még a meglévő nehézségekét, hibákat, hogy az előttünk álló terv végrehajtása során elkerüljük azokat. — A hároméves terv idején értünk el eredményeket a beruházások összpontosításában, építkezéseink gyorsításában, a beruházási költségek csökkentésében, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg túlbecsültük; a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni, ahogyan az építés gyors üteme és a gazdaságosság ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogy az előterjesztett ötéves tervben a beruházások összegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hfvfa fel az országgyűlés figyelmét. — Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, S míg 1959-ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szektor 77,5 százalékot képviselt, 1965-ben a szocialista szektor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képviseli. Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s átté Tünk a fejlett szocialista tár sadalom felépítésére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reáljövedelmek 16—17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemű lesz. Mind a tervezésnél, mind a végrehajtásnál a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése a cél, s azt kell szem előtt tartanunk, hogy az életszínvonal emelkedése mindenkor megalapozott legyen. A nemzeti jövedelemből tehát a szocialista. fejlődés, ütemének megfelelő hányadot biztosítunk felhalmozásra, beruházásokra. Korábban, több éven át — az ellenforradalom utáni években viszonylag keveset ruháztunk be. Ezt fokozatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítanunk kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat természetesen csak olymértékben növelhetjük, hogy az ne akadályozza az életszínvonal folyamatos emelkedését. — Szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez évenként mintegy 8.5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen pedig a fogyasztási cikkeknek a termelése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar - termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamos-energiaipar. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a népgazdaság fejlesztésével, szerkezti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetét is. A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást követelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek szerepelnek terveinkben, amelyeket korszerű technikával és technológiával gazdaságosan tudunk előállítani. Példának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meghaladva. 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül a gyógyszer- ipar termelése még ennél is gyorsabban: száz százalékkal növekszik. A műszeripar termelése tavaly 5,2 százalékot képviselt a gépipar egészében. Ez a részarány a tervek szerint 1965-ben 7,6 százalékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11.5 százalékra. Ezek az iparágak jelentős szerepet töltenek be iparunk automatizálásában Is. szerüsitése nagyban hozzájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez, a költségek csökkentéséhez. A terv előirányozza például, hogy a lakásépítkezések átlagos időtartamát öt év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől a kivitelezésig tovább javuljon a munka. Beszéde további részében külkereskedelmünkkel, illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Aláhúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyag-ellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk. Ezért Korszerű technikával... Második ötéves tervünk egészét a korszerű technika igénye jellemzi. A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapot biztosít a „Barátság” kőolajvezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelésünket is, ugyanakkor villamosenergiát importálunk a baráti országokból, kiépül a hazánkat a Szovjetunióval összekötő 220 kilovoltos új távvezeték. így 1965-ben az ország minden lakosára mintegy 33 százalékkal több kalória- fogyasztás jut, mint a múlt évben. Energiahelyzetünket korszerű, új erőművek építésével is javítjuk. Iparunk fejlődésében egyre nagyobb szerepet kap a kemi- zálás is, a múlt évben a vegyipar az egész ipar termelésé nek 7,5 százalékát képviselte, ez az arány 1965-ben megközelíti a 9 százalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3,2 kilót. Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás is, úgy hogy a behozatallal együtt az egy katasztrális hold szántó, kert és szőlőterületre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. A vaskohászat szerkezete is a műszaki fejlődés követelményei szerint alakul. Növeljük a finomhengersori termékek és a finomlemezek részarányát, a hidegen alakított kohászati termékek gyártását, A nyersvas-termelést új, nagy olvasztók építése nélkül rekonstrukciókkal növeljük, ugyanakkor egész kohászati termelésünket úgy fejlesztjük hogy általános gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően, jobb minőségű, értékesebb terméket állítson elő. Az építőipar műszaki fejlesztését az előregyártott elemek termelésének fokozásával, könnyű beton-elemek gyártásával, s más korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka győrszerü, szerelőipari jellegét. Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist teremi a Dunai Cement- és Mészmű üzembehelyezése. Az építkezés koregyik legdöntőbb feladat 1 iparunk gyártmányainak korszerűsítése. Gyógyszereink, műszereink, híradástechnikai berendezéseink, járműveink és más termékeink számottevő nemzetközi sikert arattak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik egyes gyártmányok korszerűsítése. A kutatás, a kísérletezés, a szerkesztés, a prototípus gyártása néha annyi időt vesz igénybe, hogy mire az új cikk gyártását megkezdjük, már nem tekinthető teljesen korszerűnek. Fokoznunk kell tehát iparunk rugalmasságát. Másszóval: lényegesen rövidíteni kell azt az időt, amely a korszerű gyártmány elkészítésének elhatározása és tényleges elkészítése között eltelik. Asr életszínvonal további emeléséért... A továbbiakban a mezőgazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő, másszóval évi átlagban mintegy 4.1—4.2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól. de egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel, — hangsúlyozta, majd részletesén ismertette a mezőgazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat. A közlekedés fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy folytatódik a villamosítás és a dieselesítés. Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv a kiskereskedelmi áruforgalom 23 százalékos növelését írja elő, méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő áruból. Felhívta a figyelmet assokra a szerkezeti és minőségi változásokra, amelyeket a terv az áruforgalomban előirányoz. Az élelmiszerellátásban egyre nagyobb szerepet kapnak a magasabb tápértékű állati eredetű fehérjéket tartalmazó és a vitamindús élelmiszerek. A belkereskedelem egyre több olyan gé pet és felszerelést hoz forgalomba. amelyek könnyítik a háztartási munkát, s a dolgozók kényelmét szolgálják. A közétkeztetés forgalmának viszonylag gyors, 30 százalékos emelését tervezzük, s ez nagymértékben könnyíti majd a dolgozó nők háztartási gondjait. A lakásépítkezéseket a 15 éves lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv. öt év alatt 250 000 lakás építésével számolunk, ennek mintegy 40 százalékát állami erőforrásból építjük. A magánlakás-építést jelentős hitellel támogatja az állam, s elsősorban a bérből és fizetésből élők rendelkezésére állnak a hitelek. Ismeretes, hogy a 15 éves lakásfejlesztési program fő célja: minden család rendel kezzék önálló lakással. Az öt éves terv lakásépítési előirányzata enneK a nagyszabású programnak az első szakasza, öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családok száma, de a lakásigé nyeltet az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva, részletesen kitért a szakemberképzésre. Népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztése olyan igé nyeltet támaszt a szakember- képzés iránt, amelyeket felső fokú képzésünk legfeljebb minimálisan elégít ki. Ezért rendkívül kívánatos volna, ha gyakorlati intézkedésekkel a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát, — mindenekelőtt a mérnök-, a tudományegyetemi vegyész-, a fizikus- és a ma tematikushallgatók számát. A törvényjavaslat előirányozza a felsőfokú technikusképzés megkezdését is. — Népünk művelődése szempon t j á bői fel becsül hetet len a televízió, — hangsúlyoz ta ezután. Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízió-adás vételét, s több mint 600 000 készüléket hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új érrendszere teremtődik meg,, amely a legkisebb faluba is elágazik, s új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének. Dr. Ajtai Miklós beszéde további részében megállapította: a modern ipái", modern mező- gazdaság fejlődése szükségessé teszi, hogy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük. Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását. A húszéves terv előkészítése érdekében végzett számításokat az ötéves terv előirányzatainak kidolgozásánál is felhasználtuk. A kormány á mostani törvényjavaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal fő vonásaiban dolgozza ki a népgazdaság fejlesztésének 1970-ig szóló tervét. Ez is része lesz a 20 éves távlati tervnek és előfeltétele a népgazdaság zökkenőmentes fejlődésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye. Kidolgozásához mesz- szemenő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagymértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását; — a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Hosszantartó taps.) Ezután Putnoki László, a terv- és költségvetési bizottság tagja, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Részletesen foglalkozott: az ötéves terv főbb ipari, mező- gazdasági és kulturális előirányzataival, a lakosság anyagi helyzetének tervezett javításával. az életszínvonal emel. kedésével, majd így folytatta. — A tervben foglaltak helyesen tükrözik legfontosabb tennivalóinkat, helyesen osztják el anyagi eszközeinket — ezért az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslatot alapjaiban helyesnek tartják, s a felmerült módosítási javaslatok alapvető kérdéseket nem érintenek. Végül előterjesztette a terv-javaslat vitája sorár» felmerült módosításokat, majd a terv- és költségvetési bizottság nevében a második ötéves népgazdaságfejlesztésről szóló törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság nevében elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Fehér Lajos felszólalása A törvényjavaslat vitájában elsőnek Fehér Lajos képviselő. az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Bevezetőben a többi között hangsúlyozta: A törvényjavaslat. elkészítésénél figyelembe kellett venni, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésének következtében szükség van az ország védelmi képességének erősítésére. Népünk szabadsága, függetlensége, a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedésekét. — A terv végrehajtásának egyik alapvető tényezője — folytatta — a Szovjetunió továbbra is hathatós segítséget nyújt számunkra a nyersanyagellátásban. Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival egészségesen fejlődnek. Ezek az erősödő kapcsolatok egyik fő biztosítékát jelentik ötéves tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ötéves terv egyik központi feladata a szocialista iparosítás folytatása, elsősorban a nehézipar fejlesztése. Részletesen kitért az egyes iparágak fejlesztésére, a minőségre, a műszaki színvonal emelésére, s hangsúlyozta: a műszaki fejlődés meggyorsításában döntő szerepe van a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezéseinek, amely főként az újítási mozgalomban ölt festet. Fokozott támogatást kell nyújtani a feltalálóknak. az újítóknak, minden munkakörben növelnünk kell a dolgozók szakképzettségét, hogy még szélesebb körben ki terebélyesedhessék az űjitó(Folytatás a í. oldalon.)
