Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-08 / 238. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961, október t. j Eldugott helyen Az elmúlt napok cf^‘n Pácinban majdnem mindenki a televíziót akarta nézni. Ott szorongtak a készülék előtt, hogy legalább a képernyőből lássanak egy kicsit. A nézők között egy középtermetű, egyenes tartású, bajszos férfi is izgult Nem tudott már jó helyet szerezni magának, azok közé szorult, akik az ajtóból figyeltek a készülékre. Pedig tulajdonképpen ő okozta az egész felbojdulást Pontosabban a lánya, aki nemrégiben írt ha- : a egy levelet, melyben közölve, hogy szerepelni fog a televízióban. Igen a televízióban, mint az Állami Balett Intézet első éves növendékeinek egyike. Mert azok közé a szerencsés — és nyilván tehetséges — fiatalok közé tartozik, akiket felvettek ebbe a nagy lehetőségeket tartogató iskolába. A műsor néhány percig tartott, de így is sokat adott a falunak. Igen, a falunak, mert egy kicsit mindenki részesnek érezte magát a sikerben. Legbüszkébb természetesen a család volt... És még valaki. Illetve valakik. De erről, vagy ezekről majd később. VII. Vadgesztenyéből — televízió Valahányszor az őszi szél megcibálja a fák üstökét, a sátoraljaújhelyi úttörők kosarat, zsákot ragadnak és fürkésző tekintettel róni kezdik az utcákat, tereket. Bejárják a város belső területeit, de felkapaszkodnak a hegyoldalra futó Hecske és Zsólyomka meredek sikátoraiba is, mindenhová, ahol pár kilónyi vadgesztenyét, néhány marék juhar, meg hársmagot találnak. Mert az újhelyi pajtásoknak évek óta egyik legkedvesebb őszi foglalkozásuk szabadidejükben a maggyűjtés. Szívesen is csinálják, hiszen igen szép hasznot látnak belőle. Tavaly például 50 mázsa vadgesztenyét, több mázsa makkot és különféle magvakat gyűjtöttek a városban és az erdőben. Az így kapott pénzt kiegészítették a tanév során gyűjtött papír-, rongy-, csont- és vashulladék árával s egy pompás televíziót vásároltak maguknak. Ezenkívül tanulmányi kirándulást is tettek Miskolcra, Tapolcára, Lillafüredre, Tiszalökre és Debrecenbe. De megvan már az idei tervük is: most egy filmvetítő- gépet akarnak beszerezni iskolájuknak a gesztenye árából. Egyébként is igen .szorgalmasak, dolgosak a sátoraljaújhelyi pajtások, akik az Esze Tamás utcai fiúiskola diákjai. Halász István és Vass László tanárok elmondották róluk, hogy a közelmúltban a tornatermüket hozták rendbe társadalmi munkában. Ennek során 1800 folyóméter padlórést eltömítettek, 200 négyzetméter felületet lecsiszoltak, aztán két alapfestést adtak neki, majd kétszer lelakkozták. Szabadidejüket fordították erre a munkára, amely után csillogott is a padló, mint a tükör, Marosi Gyuri, meg Balogh Matyi még a frizuráját is megigazíthatta a fényességében. Aztán az udvart hozták rendbe: a dombokat lefaragták, a gödröket íeltöltöt- ték, s ezáltal alkalmassá tették arra, hogy jó időben kinn végezhessék a szabadgyakorlatokat, játékokat. Pénzben kifejezve, jóval meghaladja a tízezer forintot annak a munkának az értéke, amelyet a pajtások végeztek iskolájuk csinosításáért. És amikor a 700 éves jubileum alkalmával naponta százával látogatták meg az ő tornatermükben rendezett város- fejlődési kiállítást, s a vendégek érdeklődéssel tanulmányozták a városi rangot adó pecsétes szabadalomlevelet, meg az Üjhely mai életét tükröző táblákat, grafikonokat, Fellegi Jóska, Vakles Gyuri, Vajda Lajcsi, Hrabovszky Laci, Fekete Gyuri és a sátoraljaújhelyi pajtások, valamennyien nagyon boldogok voltak, hogy munkájukkal-ők is hozzájárulhattak városuk jubileumi ünnepének sikeréhez. Hegyi József A mdiplomata" szó eredetéről Franciaország indiai nagykövete szerint Robespierre használta elsőnek a „diploma ta” kifejezést egy 1792-ben megjelent cikkében, amelyben „az alkotmány védelmezőiről” írt. Régebben a diplomáciát „a külügyi kapcsolatok tudományának” nevezték, és alapját az uralkodók rendeletéi és írásbeli utasításai képezték. A „diplomata” szó csak 1835-ben került be a lexikonokba. Óh, szent bürokrácia Az olaszországi Piacenza városka hatóságai szolgálati úton kérték a minisztériumot, utaljanak ki számukra egy új írógépet a hivatalos akták elkészítéséhez, miután a haszná latban lévő gép már nem képes hat olvasható átütést készíteni. A beadványra négy hét múlva a következő szövegű válasz érkezett: „Kérelmük sajnos nem vehető figyelembe, mert nem az előírásos hat példányban nyújtották be... Hasznos hulladékokéit csaknem 1 millió forint az úttörőknek Az elmúlt nyáron számos borsodi úttörőcsapat pajtásainak egyetlen fillérjükbe sem került a nyári táborozás, vagy az országjárás, illetve az ezekhez szükséges forintokat nem a szülőktől, hanem szorgalmas gyűjtőmunkájukért a MÉH Vállalattól kapták. A népgazdaság számára igen sok hasznos hulladékot összegyűjtő MÉH munkájának legjobb segítői, az úttörők már az új tanítási évben is munkához láttak. Az elmúlt tanévben 361 iskola úttörő csapata kapcsolódott be a hulladékgyűjtési versenybe. A legjobb gyűjtök részére 53 ezer forint értékű jutalmat fizetett a MÉH. Ezen felül térítési árat is kaptak a begyűjtött 137 vagon papírért, rongyért és ócskavasért, ösz- szesen közel egy millió forintot kaptak a MÉH kis „méhecskéi”. Több iskola úttörői televíziót vagy magnetofont is vásároltak ebből az összegből. A legjobb eredményt a miskolci Kossuth utcai, az ormos- bányai, a Pálóczy utcai és a felsötelekeai úttörők érték el. A MÉH Vállalat harmadik negyedévi tervét különben magasan a 100 százalék felett teljesítette. Több mint 7 millió forint értékű hasznos hulladékot gyűjtöttek össze a megyében. cÁz olaasák HANGJ4 Uj bolt Fájón Az Eszakma gyár ország megírta Illetékes s*erv 'válaszol Jegypénztár le»z Tapolcán itt Az 1961 szeptember 3-i lapszámunkban cikk jelent meg a Tapolcára közlekedő 2-es autóbuszjárattal kapcsolatosan, amelyben a cikkíró az ülőkalauzi rendszerrel és a tapolcai végállomáson a menetjegyek élőre való kiadásával foglalkozik. A cikkben foglalt kérdésekkel vállalatunk is foglalkozott és ennek eredményeként az ülőkalauzi szolgálatot a csúcsforgalmi időben megszüntettük. Megfigyelésünk alapján mi is arra az elhatározásra jutottunk, amit a cikkíró is, nagyon helyesen, javasolt, hogy a gyorsabb és könnyebb felszállás végett mindkét végállomáson előre is árusítunk majd jegyeket. Köszönjük a javaslatot, és kérjük az utazó közönséget, hogy mind az utazás, mind saját munkánk megkönnyítése végett máskor is mondják el véleményüket. Miskolci Közlekedési Vártakét Válasz a kánóiak panaszára T^apunk szeptember 24-i s> mában a kánóiak szóvátetté hogy az ÁFOR nem száti elég petróleumot a községi ennek következtében sold gyertyával kénytelenek vilm tani. Levelükre az ÁFOR d. laszolt. „A cikk megjelenése utM napon felhívtuk miskolci V. rendeltségünk vezetőjét, hol adjon felvilágosítást a kánóié panaszával kapcsolatban. K# lése szerint a petróleum szállító tankjárat járt Káf, községben, s a földművessé vetkezeti bolt vezetője át \ vett 440 litert. Az a panasz t hát, hogy az ÁFOR nem síé, lit petróleumot — nem ve jogos. Azt tanácsoljuk a káné oknak, szerezzenek be még —2 vashordót, hogy amní tudjanak tárolni,, amennyi legközelebbi tankjárat látog1 fásáig elegendő lesz. ÁFOR” Több mint ötezer látogató a miskolci bélyegkiállításon tanács nagytermében. A rrtri nyitón részt vett Frank Józsi- a Magyar Bélyeggyűjtők 0< szagos Szövetségének aielnö)11 is. A kiállítás iránt különösi* az ifjúság körében nagy érdél ■lődés nyilvánult meg, mely* |mi sem bizonyít jobban, ho£ 3a kiállítást több, mint ötezri” ♦tekintették meg. 3 A kiállításon magyar, szó'1 j jet és a népi demokratikus <é *, szágok bélyegei voltak láth* j tők. Külön említésre méltó Kc äfalusl Emil 14 keret magyal j|egy-egy keret bosnyák külő' 21egessége és bajor, gyüjtern* 5nye, mellyel az I. díjat nyeri' 5el. Urbán József II. díjat nyri 5négy keret klasszikus magyi* 5és egy keret klasszikus külföK; ^gyűjteménye. Megemlítendő’ aTeslér János tanácsközláre^í 2sági emlékbélyeg sorozatul pVincze Gyula virágmot.ívü'l ^bélyegei, dr. Hamar Endf* szenei motívuma, Varró Gyűli 3bélyeg a bélyegen összeállítás-’ JPorubszki Gusztáv három ke 5ret szovjet gyűjteménye, vak1 Jrnint ülés Gizella virágmot yvum gyűjteménye. 3 A kiállításon szereplő min* I egy harminc kiállító kö#>* [három ifjúsági gyűjtő is szeri l pelt; Hamar Éva állatmotívi# gErdős Gábor sport- és álla* Kmotívum, valamint Draskóri® PGátoor egy keret Lenin bély«* hés két keret űrhajós motívu^ [gyűjteményével. Varró Gyula í a Miskolci Bélyeggyűjtő IC# elnöke; (Tudósitőnktől.) A Miskolci Bélyeggyűjtő Kör szeptember 24-től október 1-ig rendezte meg hagyományos bélyegkiállítását a városi OOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOC perzselte, s az agyvelejéig ha-; tolt Megérezte, hogy az ezre-' des nagyon is tudatosan vizs-( gálja a fejebúbjától a talpáig...' S mereven néz a szemébe:* mintha hipnotikus álmot kény-' szerítene rá. De ez csak egy-; egy pillanatig tartott. Időnként; megint úgy tűnt, mintha cso-£ dálkoznék, és csaknem megle-r petve kérdezné tőle: „Kicsoda' maga, s mit akar itt?...” Aztán; megint keresztülnéz rajta, mint* az ablaküvegen. Ilyenkor fel-> engedett, megkönnyebbült egy* kicsit, hogy a kővetkező pilla-? natban újra megbénítsa, aj székhez szögezze Körner für-' késző tekintete. ? A macska játszik így az? egérrel... Félt, hogy kérdést intéznek' hozzá, s felelnie kell. Most? képtelen volna erre. Keserves' állapotban ébredt, iszony ato-S san zúgott a feje. Égett, sajgotte az ütés helye, egész teste ősz-3 szetörődött, mintha reggel tőig estig fogaskerekek között őrlő-« dött volna. De a legjobban! mégis a feje fájt, még a haja? is fájt és külön-külön minden? csontja. 5 Iparkodott gondolatait ren-| dezni, valahogy egységes rend-j be sorakoztatni és ha az ezre-1 des meg nem zavarja, vissza-j emlékezni az eseményekre. J (Folytatjuk* c mindez. Hatszemélyes, fekete gépkocsi suhant a járda mellé, s kivágódott az ajtaja. — Es freut mich, Herr doktor! — mondta a kocsiban ülő férfi németül, s Horváth előtt elsötétült a világ. Súlyos, kemény tárggyal ütötték le, ájultan zuhant a támadó karjaiba. Az ülésre fektették és az autót a következő pillanatban elnyelte a sűrű köd. Alig, hogy ez lezajlott, Elza rontott be a Royalba. Végigszaladt az asztalok között, de már nem találta ott, akit keresett... Az oroszlánbarlangban Körner ezredes sokáig úgy tett, mintha észre sem venné az előtte ülő férfit. Nem vett róla tudomást: keresztülnézett rajta. Unatkozva, közömbösen. Mondhatni, mint amikor egy bútordarabot figyel meg az ember. Nagy véraláfutásos szeme volt. Zöld, mint a macskának. A véraláfutások és az arc gyűrődései elárulták, hogy reggelig tartó lumpolás után ment be a hivatalba, s most amiatt bosszankodik, hogy nem hagyták aludni. Erőt vett magán, tekintetét mereven az orvosra szegezte. Horváth doktor összerezzent ettől a nézéstől, amely szinte — Uram, a kabátja! Gyűrött papírpénzt nyomott a portás kezébe és kilépett az utcára. Mélyet szippantott a friss, téli levegőből. Elindult céltalanul, mázsányi szomorúságával a nagyvilágba. A Kártner-Strassét gyéren világított utca keresztezte, botorkálva befordult. De alig tett néhány lépést, amikor valaki megszólította: — Herr Horváth! Megtorpant, hátrafordult. Magas, bőrkabátos férfi lépett melléje. — Én vagyok! Eszébe sem jutott, hogy tiltakozzék. — Kérem, doktor úr — folytatta most még nagyobb meglepetésére magyarul a bőrkabátos idegen — sürgős ügyben keresem... És feltétlen diszkréció ... Egyik ámulatból a másikba esett; Két percig sem tartott ... S most ott ült már félórája az asztalnál, hallgatta a részeg tiroliak óbégatását, figyelte az emberek önfeledt ünnepi hangulatát, s iszonyatos düh szállta meg. Szeretett volna nekikrontani, szétütni köztük, összetörni, megsemmisíteni mindent és mindenkit Elza nem jött. A pincér nesztenül tette asztalára a nyolcadik pohár gint. Felhajtotta, az ital mámoros révületbe hódította. Panaszosan, szomorúan bámult bele az üres pohárba. — Látja Elza, nincs szerencsém az élethez. Egyedül vagyok, mint a kivert kutya. Ügy töltöm ezt a karácsonyt, ügyi — Gint! — Gint! ] Éjfél felé támolyogva kelt fel az asztaltól, imbolygó léptekkel hagyta el a kávézót. : Maga sem tudta, hová indul A portás állította meg. i VII. U orvath doktor egész nap ki sem mozdult a szobából hanyattfeküdt az ágyon mondanivalóját rakosgatta, ötféleképpen elképzelte, egyik sem tetszett, belefájdult a feje Megkívánta a friss levegőt, kinézett az ablakon. A Kärtner- Strassén még nagy volt a nyüzsgés, lement és elindult a Burg felé. Jó volt így egyedül ballagni, felkészülni az esti vallomásra. Igen. Határozott: ma este megkéri Eliza kezét. Eléje tárja elképzeléseit Mái nem nézte, merre jár: gondolatai messze kalandoztak, s minden más emlék elmosódott, csak Elza maradt meg benne. Elfelejtett mindent, ami volt, s csak arra gondolt, ami ezután következik: Elza, szerelem, reménykedés, boldogság, forró kézszorítások, fullasztó csókok, ölelések, lelkendező szavak, es- küdozés ezerszer és milliósgot, A bajuszos férfi, aki akkor az ajtóban szorongott, Paranai András. Aki a televízióban szerepelt; a lánya, Magdi. A ' tizedik, a tizenegy gyerek közül. Mert ennyit nevelt fel Paranai András, a hajdani urasági cseléd, aki most a Dimitrov Tsz kertészetében dolgozik. Itt találkoztunk vele a frissen szedett, illatos almák, izzasztó erejű, pirosló paprikák között. — örülök, hogyne örülnék a gyereknek. És tudom, hogy meg is állja majd a helyét. Igaz, hogy sokat elvertem a táncért. Állandóan ezt csinálta úton-útfélen, otthon, mindenütt. Táncolt vagy tornászott. De a családban több ilyen táncos kedvű gyerek van. Az egyikük például a KISZ tánccsoportjában szólótáncos. Honnan örökölték ezt a táncos kedvet? A szülőktől? — Hát a kedvnek éppen nem voltunk híjával. Én különösen szerettem a táncot. Dehát... Rövid visszapillantás a múltba. Cselédsor, nagy család. Ehhez nem kell kommentár. — Néha alig-alig jutott olyan darab kenyérke, mint a tenyerem. Gondolhatja, nem mi ettük meg a feleségemmel, hanem odaadtuk a gyerekeknek. Nehéz volt. Bizony sokat lehetne arról beszélni. — Míg ezeket mondja, mintha keményebbé válna arcéle, mélyülnének a ráncok. És most? Most már más. Laci Miskolcon ipari tanuló, Magdi Budapesten a balettiskola növendéke, még az általános iskolába is jut a gyerekekből, a többiek pedig kirepültek a fészekből, hogy megrakják a magukét. Elhelyezkedtek, dolgoznak. — Vasárnaponként eljönnek hozzánk. Erősek, egészségesek. Ilyenkor tele van velük a ház. — A ráncok mintha elsimulnának, az éles vonások megenyhülnének. Majd a pedagógusokat említem: ismeri-e őket? Nevetésbe futnak a ráncok. — A pedagógusok? Nagyszerű emberek. Nekik köszönhetünk mindent, ök akarták, hogy Magdi balettre menjen. Különösen Olchváry Kati volt rajta. És el is intézték. ök azok, akiket a cikk elején már említettünk, ök azok, akik legalább olyan örömmel nézték a televízió néhány perces műsorát, mint a szülők. — A felvételin hat vizsgán kellett átmenni. Négyezer jelentkezőből tíz lányt vettek fel. Magdi is köztük van. Olchváry Katalin, a pácini általános iskola nevelője mindezt olyan örömmel, büszkeséggel mondja, mintha ő vizsgázott volna le sikerrel valami nehéz tárgyból. Jogos az öröm is, a büszkeség Is. Hiszen az ő lelkiismeretes munkáját is elismerték. Elismerés? Igen: — Az úttörőcsapatnak és a KISZ-nek is van egy-egy tánccsoportja. Az úttörők csoportja a Ságvári Endre Kulturális Szemle járási bemutatóján dicséretet kapott, a kiszesek a járási versenyben másodikok lettek... Ez is a lelkiismeretes munka bizonyítéka. Mert ez a fiatal Dedagógusnő tanítja a táncosodat is. ö tölti be a KISZ kul- túrfelelősének posztját. Szereik, dicsérik. Magditól minden léten kap egy levelet. Beszállói ottani életéről. „Eddig nár hat ötösöm van.” Innen ledig biztatást visz a levél. ,Csak így tovább. Tanulj szor- 'almasan, fogadj szót neve- őidnek.” — Mióta dolgozik Pácinban? — Négy éve. — Ide helyezték, vagy kérte nagát? — Ide kértem magam. Falun ikartam tanítani. Pácinnak nincs v|If0t; nása és elég messze esik a lözpontoktól. Erre is azt szok- uk mondani, hogy eldugott lely. „Ügy-e itt Is lehet olyan nunkát végezni, ami örömet zerez?” Erre mondta el — -álaszként —, a fentebb már eírt levelezést, és a tánccso- Kjrtok szereplését (priska) Fáj községben a földművesszövetkezet eddigi bolthelyisége már eléggé korszerűtlen volt. Ezért a földművesszövetkezeti és termelőszövetkezeti dolgozók összefogásának eredményeként nemrég sor kerülhetett az új, korszerű vegyesbolt és italbolt átadására, amelyhez mintegy 21 ezer foEgy autóbusz Azok az utasok, akik Szín községből az öt óra előtt két perccel induló vonattal alcar- nak Miskolcra jutni, csak a bányászjárattal közelíthetik meg a községtől három kilométerre lévő vasútállomást, mert a polgári autóbuszjárat a korábbi vonathoz közlekedik. Más esetekben előfordult már, hogy a bányászjáratra felszálltunk, kifizettük a viteldíjat és elértük a vonatot. Szeptember 25-én azonban furcsa eset történt. Stubner Pál gépkocsiveiető leszállított bennünket, mondván, hogy nincs nála jegy, nem rint értékű társadalmi trat kával járultak hozzá. A termi lőszövetkezet is kivette résaj az új bolt építéséből. Minted 2000 forint értékű munkát geztettek el, s kivették résé két az építkezésből a foldrri vesszövetkezeti alkalmazott is. ) Török László, :-utas kérdése tud bennünket az íllomáM elvinni. Hiába mondtuk, IW más gépkocsivezetők hord1 nak jegyet ezeken a műnké járatokon, Stubner Pál ki? lentette, hogy ő nem hord ? gyet, mert azzal sok baj vó Természetesen, aki arra mit, hogy autóbusszal közeié meg a vasútállomást, ily?, esetben lemarad a vonaté Ezért kérjük az Autóközlekl déri Vállalat igazgatóság4 tisztázzák, kötelesek-e a W nyász- és ipari járatok vezet’, maguknál jegyet hordád avagy sem? Benedek András, SÓ
