Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-26 / 253. szám
eszakmagyarorszag Csütörtök, 1961. október 26'. lövőre Miskolcon rendezik meg az Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztivált Miskolcon az utóbbi években örvendetesen megnőtt a komoly zene iránti érdeklődés. Ennek az igénynek felismerését, a Miskolcon folyó zenei nevelési munka elismerését, Miskolc rangjának komoly zenei vonatkozásban való fémjelzését jelzi a Művelődésügyi Minisztériumnak az rendelkezése is, amely a jövőre, 1962-ben megrendezendő V. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztivál megrendezését Miskolcra bízta; A fesztivál 1962. ápx'ilis 7-én, szombaton, és 8-án, vasárnap lesz és azon, illetve az arra Termelőszövetkezeti építő-brigád gb ... :m* A mezőkövesdi Matyóföld Termelőszövetkezetben ügyes ezermesterekből építő-brigád alakult, ök építik fel a tsz legtöbb gazdasági épületet. Képünkön: sertésói kifutót állítanak össze. Magyar ételféleségek külföldön A magyar konyhaművészet külföldi elismeréséről leginkább csak akkor lehet hallani, ha valahol magyar vendéglő nyílik. Pedig sok európai országban elsősorban konzerv- készítményeinkkel találkoznak a háziasszonyok. A legnagyobb karrier kétségtelenül a lecsókonzervé. Érdekes, hogy éveken át más formában fogyasztották, mint nálunk. Hidegen, savanyúság, saláta helyett ették, mígnem néhány külföldi főzöbemutató, s szakácskönyveink elterjedése után a külföldiek is rájöttek, hogy paprikás zsírban melegítve, tojással, kolbásszal, virslivel. rizzsel, vagy burgonyával elkészítve még izletesebb. A konzerveket exportáló TERIMPEX több százezer receptkönyvet küldött külföldre, hogy az, akinek ízlik a lecsó, megtanulja elkészítési módját. * Másik különlegességünket, a t paprika C-vitaminjának jelen - ♦ tős részét jól megőrző Prita- mint külföldön talán már többen is fogyasztják, mint hazánkban. A piros paradicsom- paprikából. különleges eljárással készült Pritamint ételíze- sítésre használják, sokan vajaskenyérre is kenik. Készételeink közül sok országban kedvelt a tejfeles gombapaprikás, igaz, hogy ke-' * véste fűszerezik, mint ahogy mi szeretjük. A húsételek rendjében a legnagyobb sikerük a guiyásféleségeknek, a marhagulyásnak, a székely- gulyásnak. a csikóstokánynak és a füstölt marhaszeggyel ízesített babgulyásnak van. Angliában a sertésdagadóval együtt főzött kapros káposztát és a töltött káposztát szeretik a legjobban. Exportcikk a szegedi halászlé is, Európa sok városának áruhá-, zaiban megtalálható a szegedi halászlé-kon zerv. Ismeretes, hogy a libanoniak erősen fűszerezik ételeiket, s ezért nem kell csodálkoznunk azon, hogy nem riadnak vissza a szegedi halászlétől sem, sőt, nagyon is kedvelik. való felkészülésben az ország valamennyi zeneiskolája részt vesz; Három hangversenyt tartanak a fesztivál napjain: szombaton délután egyet, vasárnap pedig délelőtt és délután egyet-egyet. A nagyjelentőségű találkozó előkészítése, szervezése igen nagy feladat. Szerdán, október 25-én délelőtt a miskolci városi tanács művelődésügyi osztályán megbeszélést tartottak a fesztivál előkészítésére. Megalakult az előkészítő és a rendező bizottság, meghatározták az előkészítő munka ütemtervét, az egyes részfeladatok megoldására albizottságokat hoztak létre. Az előkészítő bizottság már szerdán megkezdte munkáját, hogy a Művelődésügyi Minisztérium megtisztelő megbízatását, az V. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztivál megrendezését a város rangjához méltóan bonyolíthassa le; Ha: Eszperantó Irodalmi Est ♦ Ma este 6 órakor a Szak-* szervezetek Megyei Tanácsa,? a Hazafias Népfront miskol-* ci városi bizottsága, a Ma-* gyár Eszperantó Szövetség* Borsod megyei bizottsága? rendezésében ünnepi irodai-* mi est lesz a Szakszervcze-? tek Megyei Tanácsa Művelő-* dcsi Otthonának nagy elő-? adótermében, dr. Kalocsay? Kálmán, .a világhírű eszpe-j rántó költő és műfordító? Születésének 70. évfordulója* alkalmából. Az irodalmi es-+ ten részt vesz és előadást* tart az ünnepelt! dr. Kalo-^ csav Kálmán. Előadásának* címe: Az eszperantó és az? irodalom. Az est műsorában a miskolci MÁV Járóműjavítói Ü. V. férfikórusa az eszpe-j rántó himnuszt, valamint} Erkel Bánk bánjának kétj részletét adja elő. Ünnepi 4 beszedet Kökény Lajos, a? Hungária Vivo című eszpe-j rántó folyóirat szerkesztője* mond. A műsor további ré-j szében közreműködik Van-* dory Erich hegedűművész? és Papp Zoltán zongoramű-4 vész, továbbá a Szakszervezetek Megyei Tanácsának^ Központi Kórusa Horváth^ Kiss László vezényletével. Fejlesztik a sárospataki fürdőt A hűvösre fordult időjárás ellenére is sökan látogatják a Sárospatakon megnyílt új termálfürdőt. A fürdő fejlesztésével kapcsolatban egyébként további tervei vannak a községi tanácsnak, amint erről a legutóbbi tanácsülésen is beszámoltak. Szabó Géza végrehajtó bizottsági tag, a Hazafias Népfront titkára terjesztette elő November 7-én avatják lel a megye egyik legszebb falusi művelődési otthonát Az elmúlt napokban végezték el az utolsó simításokat megyénk egyik legszebb falusi művelődési otthonának építkezésén. A szép és korszerűen berendezett épületet nagyrészt társadalmi munkával és köz- ségfejlcsztési alapból építette Tárcái község lakossága. A mintegy 2 millió forint értékű épületben már a berendezési munkálatok folynak. A gyönyörű színházteremben 100 néző számára tudnak kényelmes helyet biztosítani. A tar- cali művelődési otthon ünnepélyes felavatására november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján kerül sor. a fürdőépftő bizottság jelentését a fürdő eddigi működéséről és továbbfejlesztésének terveiről. Kiderült, hogy augusztus 20-a, tehát a megnyitás óta kereken 50 ezer látogatója volt az 50 fokos gyógyvizű fürdőnek. A fürdőt tovább fejlesztik. A tervek szerint az elkövetkező években összesen öt kisebb-na- gyobb medencét létesítenek, a fürdőtől a vasúti pályáig fék-, vő telkeken a magánépítkezést; nem engedélyezik, mert ezeket a területeket üzemi, vállalati, szakszervezeti és termelőszövetkezeti üdülök céljaira tartják fenn. Több termelőszövetkezet, elsősorban a Bodrogközből, már be .is jelentette építési szándékát. Tavasszal először egy nagyméretű sportuszodát építenek az ifjúság számára, ezt követi a többi medence elkészítése, s az egész fürdőtelep parkosítása. korszerű vendéglátóüzemekkel való ellátása. Dolgozó nőink — a statisztika tükrében Nem túlzás, ha azt mondjuk: egy-egy társadalom fejlett- sége egyebek között azzal is mérhető, hogy milyen a nők gazdasági, politikai és jogi helyzete, milyenek a kérésért viszonyaik, mekkora a társadalomnak a nők iránti bee süt lése és gondoskodása, milyen a nők műveltségi színvonaléi hogyan alakulnak kulturális igényeik. Vagyis a nőkérdéi állása: a társadalmi fejlettség egyik fokmérője. A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben széleskörű adatgyűjtést végzett. Több mint 8 ezer dolgozó nőt kérde~ zeit meg életkörülményeik néhány fontosabb vonatkozasd felől. A megkérdezettek között voltak keresők és nem keres sók, fővárosiak és vidékiek, akik természetesen szakképzett- ség és életkor tekintetében is különböztek egymástól. Igtl azok az adatok, amelyeket a gyűjtés néhány legfontosabb tanulságaként már feldolgozott és egy kis füzetkében közzd is tett a Statisztikai Hivatal — egész hazánk nőtársadalmá- nak jellemző, tipikus képét tükrözik. Mit látunk ebben a statisztikai tükörben? Például ezt! A megkérdezetteknek kb. 70 százaléka úgy nyilatkozott! hogy ha rajta múlna, akkor is jelenlegi foglalkozását folyJ tatná legszívesebben. Vallomásuk arról tanúskodik, hogil nemcsak egyszerűen kereseti lehetőséget, nagyobb családi jövedelmet kívánnak, hanem ismerik képességeik termesze* tét és határait, annak megfelelően választottak szakmád munkakört, azt hivatásuknak tekintik, szeretik, ragaszkod1 nak hozzá, vagy legalábbis szívesen elfogadják. Viszonylat kevés asszony válaszolt úgy, hogy szívesebben dolgozna csaH a háztartásban. Ezek főként a legalacsonyabb fizetésű, nehéi munkál; végző segédmunkások, vagy a legnépesebb csőié'' dókban élő asszonyok közül kerülnek ki. — Asszonyainál öntudata tehát az elmúlt évek során tovább erősödött, látó‘ körük egészségesen tágult, igényeik túlnőttek a háztartás szűk keretein. Különösen kulturális igényeik! Mert a Statisztikai Hiva‘ tál adatgyűjtése arról is tanúskodik, hogy fejlettebbek a ke< reső nők kulturális igényei azokéinál, akik csupán a ház' tartást látják el. — Az önmagukat így, vagy úgy tovább1 képző nők arányszámát általában alacsonynak ítéli a Sfű* tisztikai Hivatal, de hozzáteszi: ez az arány lényegesen kedi vezöbb — 11,8 százalékos — az amúgy is elfóglaltabb kere- sőknél, mint a úem-keresöknél, kiknek csupán 2,3 százalékd‘ vesz részt a továbbképzés valamilyen formájában. Moziból színházba is valamivel többen járnak a „lekötöttebb” kere1 sőlc, mint a nem-keresők közül, bár a különbség itt netd olyan feltűnően nagy: Csekély, de hasonló jellegű különbség mutatkozik d, szépirodalmi művek rendszeres olvasása tekintetében ifi 1 igyelmeztető adat azonban, hogy mindkét csoportnál fölöt' tébb magas, 30 százalék körül mozog azoknak az arányát akik egyáltalán nem olvasnak szépirodalmat!... Az említett kiadványban még sok érdekes adatra éi fontos tanulságra bukkanhatunk. De ez a néhány is szemlék teti: a mi országunkban valóban felszabadultak, emberekké váltak a nők. . Érdemes volt fáradoznunk, érdemes volt kiizdenünk érettük is!.IS Gyárfás Imre Szerdán reggel megkezdődött a négy napig tartó sárospataki őszi vásár. A helyi föld,egy-j Egy híres újító Újfajta, magasnyomású, szerű felépítésű és kevés szenet fogyasztó kazánt talált fel Hszü Cseng-lung csingtatói mérnök, a népi Kína egyik neves újítója. Az új kazánt máris alkalmazzák a kínai iparban. Hszü Cseng-lung olyan családból származik, amelynek tagjai három generáción át abból éltek, hogy koldultak. Maga Hszü Cseng-lung 9 éves korában inasnak szegődött egy üzembe, s ott leste el a szakma alap iaít. A felszabadulás óta mintha csak szárnyakat kapott volna. Egymás után dolgozza ki újításait, amelyeket egytől-egyig sikerrel alkalmaznak a kazánkészítő iparban. Tavaly, egyetlen év alatt több mint száz újítást, illetve ésszerűsítést dolgozott ki <s nyújtott be az illetékes újítási szerveknek. Sok újítását Kínaszerte alkalmazzák. Ili áza, az én szülőházam, a Berek- erdő alatt volt. a hosszú kert íölfutott a dombra, felnyúlt a Pagyi dűlőig. Valamelyik déd- vagy ükapám csinálhatta, roskatag épület volt, alacsony paticsfalakkal, zsebkendőnyi ablakokkal és szalmatetővel. Jómóddal anyai ágam sem dicsekedhetett, a keresztlevelek erről is árulkodnak; mindkét anyai dédnagyapám, Koba József és Bodnár Pál neve mellett ott a bejegyzés: napszámos. így hát Koba nagyapám is bányász lett, fiatalon, s ott is fejezte be rövidre szabott életét, negyvenedik esztendejében. Csendes, szelíd lelkű ember hírében állt, nem volt káros szenvedélye, mint Gergely nagyapámnak, igen szerette feleségét, gyerekeit, életét szakadatlan munkában töltötte a bányában és a határban, kis szőlőjében és harmados földeken, ennyi maradt fenn róla. És halálának története. Lakodalomba hívták Koba nagyapá- mékat, valamelyik Miskolcon túli faluba, talán Bőcsre, Szirmabesenyőre, nem tudom, ámbár azidőben még ritka volt az idegenből nősülés. Elment nagyanyámmal Koba nagyapám, tisztességgel végigmulatták egymásnak élő szelíd szívükkel a hangos lakodalmat, azért a reggeli leszálláskor Koba nagyapám ott volt a felozolóban, s amikor a hutmány az ő nevét kiáltotta el a füstös teremben zsibongó bányászhad fölött, halkan jelentkezett. Éppen ügy, mint máskor. Nem mulasztott volna, mert tudta, mi a kötelessége családjával szemben, és azt is, mi az elvállalt munka becsülete. Nehezen múlik a nap, igen nehezen az álmos, elcsigázott embernek. A szállításnál dolgozott akkor, lóval vontatták ki a megrakott csilléket a fejtésből, több csillét Összekapcsolva közlekedtek a kis szerelvények. Az aknatorony aljáig kellett vinni őket, ott a végtelen drótkötélen alá- bocsátott szállító kasba tolták be kettesével, a kas gyorsan felemelkedett, a külszíniek kirántották belőle, s mehetett a szén a vagonokba. Egyenesen a vagonokba, válogatás nélkül, mert az osztályozót csak később építették. Aztán fent megnyomtak egy gombot, lent megszólalt a csengő, jelezvén. Indul a kas. Megint betoltak két csillét, s a szállító GERGELY MIHÁLYI Koba nagyapám fordulhatott vissza csapatához az üressel. Cammognak ilyenkor az órák, ólomlábakon vánszorognak, ólom itatja át az ember szemehéját, azok az. elviselhetetlen súly alatt lezáródnak, s csak akkor pattannak széjjel, ha a ló valami ismeretlen zajt hallván megtorpan. Olyankor szól neki; — No, Szilaj, no! — A ló a nyugtató emberi hangra megindul, s már ismét altatón zakatolnak, kattognak a kis acélkerekek a síneken, csilingel az utolsó csillének a talpfákhoz verődő, szabadon maradt kötőlánca, távolról hallani a fejtőcsákányok koppanásót, a robbantások megszűrt buffanását, mint ritmustalan, messzi dobolást. Zsibbasztó muzsika a pokolsötétségben, melyet csak az első csillére akasztott lámpa tör meg kicsiny körben. Dél felé már minden tagja ólomból van az embernek, elveszítette időérzékét, majd a többiektől tudja meg, hál- istennek ez a műszak is letelt, és felsóhajt: sose volt még ilyen hosszú tizenkét órám! D e dél táj ban, mielőtt leül a csapat, szanaszét szóródva a vágatban, széndarabokra, fatuskókra, ki kell vinni az aknához a teli csilléket. Istentelenül elcsigázottnak érezte magát nagyapám, felült hát az első csillére, hogy pihenjen útközben. Elhelyezkedett a keménv szénrakáson, és pillanatok alatt elnyomta az álom A gyeplő meglazult el- ernvedt kezében, és Szilaj, a hosszú földalatti szolgálatban megvakult bányató így talán még jobban belefekszik a hámba, tempósabban húz. Szendergett nagyapám, bóbiskolt, előre-hátra imbolygott ültében, ahogyan a ló meg-megrántotta a szerelvényt. Ilyen helyzetben, amikor éppen kiegyenesedett. ütközött neki egy mélyen behajtó tartógerendának. Talán napok óta nyomta lefelé a megmérhetetlen súlyú hegy, az is lehet, hogy az előző fuvar óta roppant meg, s hajlott be ennyire, hogv a szénrakományra gyűrte nagyapámat. Kocsisa nógatása nélkül érkezett meg Szilaj a szűk földalatti térségre, a kas kezelői fedezték fel eszméletlen nagyapámat. Annyira meg volt pocsékítva a szerencsétlen, hogy féltek ujjal is hozzányúlni. Hagyták érintetlenül a csille tetején, azonnal begurították a kasba, s megadták a jelzést. Vitte ál a kisvonat az alagűton nagyapámat mindjárt, futott vele orvoshoz, kórházba, de orvos már nem, csak a csoda segíthetett volna. Nem a fej- és arcsérülései miatt, amit a szilónkolódott gerenda tépett bele, hanem a gerince miatt. A gerince törött el két helyen, ahhoz kellett volna a csoda. De Jézus Krisztus óta efféle kegyben nem részesült halandó, az ő tettei is régen történtek volt s hitelükben minden bajbajutott korábbi kételye erős bizonyossággá érett. Estére, mire lejárt a műszak, Koba nagyapám Is befejezte mindörökre a nagy műszakot. Ügy múlt el, ahogyan élt, csendesen, zokszó, indulatos lázado- zás nélkül a buta vaksors ellen, s mintha egy kicsit még sietett is volna, hogy kedves életepárja ne láthassa sanyarú állapotában, ne az állati szenvedéstől eltorzult arcát őrizze meg róla emlékezete. Békésen kisimult volt már jegessé dermedt arca, ajkán jámborságának le- törölhetetlen apró mosolyával, amikor nagyanyám megérkezett a kórházba, s bebocsátást kapott a hullaházba, hogy utoljára láthassa drága emberét. Valami szlávos melankólia borongott rajta, az egyszerű, de erős lelkek sajátos vonása, a melyet édesanyám örökölt tőle. agyanyám rokon lélek volt vele. hűségében is állhatatos. Fiatal fővel maradt özvegyen, mégsem ment férjhez, noha szép asszony lehetett, amint édesanyám emlegette. Élt a két leányának, és hosszú életű anirinak. aki gyomorbajos létére Is matuzsálemi kort ért meg, nyolevanhat esztendőt. Ök ketten, nagyanyám és dédnagyapám fórmálgatták ezután a gyerekeket, s édesanyám lelkét. Csak az ő természetüknek, nevelésüknek tulajdoníthatom azt a teljes odaadást a család, a szeretettek iránt, azt a határtalan önzetlenséget. s az anyafarkas bátorságát, melyeket o!v sokszor megcsodáltam édesanyámban. művesszövetkeaet gazdag prog* rammal várja a vásár látoga' tóit. A szövetkezeti keresbe delmi napok keretében számié árubemutatóra kerül sor. A műszaki boltban televízió- éé hanglemez-bemutatót, a 18-^ számú cukrászdában cukra' szati kiállítást, valamint a hí' degkonyhai készítmények él félkészáruk bemutatóját ren* dezik meg. A kultúrterembe^ lakberendezési kiállítás és vá' sár, a központi cukrászdába11 naponta többször ruha-, kő' töttáru- és ci pöbemii tatoil nyújtanak sok érdekes látni! 'valót a vásárra érkezőknek. A szövetkezeti étteremben ma' gyáros vacsoraesteket rendé?' nek, október 28-án pedig d kultúrteremben sor kerül d nagyszabású őszi-téli műsorod divatbemutatóra. Ezenkívül számos rendezvényre, mosás* bemutatókra, különböző vásárokra és kóstolókra kerül sor a földmüvesszovétkezell szak üzletekben. A vásárra sok látogatót várnak a Bodrogköz és a Hegyköz falvaiból is, A vásár látogatóit több millió forint értékű gazdag árukészlet várja Móra Ferenc Könyvkiadó jövő évi terveiből Ferenc Ifjúság1 a jövő évbe!1 népszerű Bú vari A Móra Könyvkiadó folytatja a »sorozatot. > Az ifjúságot sokat foglaJkorr.- ,tató kémiai és fizikai problé mákra ad magyarázatot Dal* ’László A tűz és láng című irÁ‘ 'sában, Érdekesnek ígérkezik iKindzierszki Emil Ismerettel*- lesztö könyve a távbeszélőről- Az ókort kultúra keletkezéséről és niTSzroiásőrn1 fr Halásí Zoltán Az Űr városától Trójá' ig című művében. Artner Ti' vadar a középkor mű vés/dinről ad képet. Minden bizony!j nyal megnvori a fiatal olvasók tetszését Bokor Péternek éd\ Teknős Péternek A nagy föld'! rajzi felfedezések története eí'j mű könyve, amely öt fel fed e- j zés történetét írja 1*. 1 * * Osxi vásár Sárospatakon
