Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-16 / 219. szám
4 KSZAKMAGYARORSZAO Saombat, 1961. (September T6. Sátoraljaújhely kulturális életéből ; Koncz József sátoraljaújhelyi festőművész Két rajza: * Az újhelyi Kossuth-hóz j Sátoraljaújhely — iskolaváros! Délben egy óra körül szokatlanul? i megnövekszik mindennap a sátoral-í > jaújhelyi utcák forgalma. Iskolaköpe-f ! nyes lányok és fiúk sietnek az isko-í ! Iákból hazafelé, vagy várakoznak at ) MÁVAUT-megállónál és a kisvonat] \ állomásánál. Ebben az időben szinte? j elenyésző a felnőttek száma a dia-] > kokéhoz képest. A 16 797 lakosú Sá-* í toraljaújhely — kulturális hagyomá-í ! nyok büszke folytatójaként — bát-J ! ran mondható iskolavárosnak, Álta-1 ’ lános iskoláiban — három városíj ! általános iskola, egy tanyai jellegű J "iskola Kácsárdon, egy gyógypedagó-J giai iskola és egy szlovák nyelvű ál- « talános iskola — 2498 diák ismerke-t dik az alapismeretekkel, általánost gimnáziumában, közgazdasági tech-J nikumában, szőlészeti technikuma-í ban pedig együttesen 1277 serdülő? fiatal szerez magasabb, középiskolai] képesítést. Ezen túl csaknem száz fi- j atal tanulja a korszerű szakmai is-j méreteket az élelmiszeripari taninté-J zetben, végül 240 sátoraljaújhelyi fi-J atal ismerkedik a zenével az állami] zeneiskolában. Az iskolák és diákok] nagy száma, az utcán látható diákok] sokasága, a diákoknak és a nevelők-] nck a város társadalmi és kulturális] életében betöltött szerepe adja meg ] Sátoraljaújhely diákvárosi arculatát.] Ila mindehhez hozzávesszük, hogy] az általános iskolák közül kettő, a? középiskolák közül egy már a felsza-] badult Magyarország szülötte,] ugyancsak a felszabaduiás után szü-] letett az élelmiszeripari tanulóin-] tézet, valamint a zeneiskola, ahol je-3 lenleg ének, zongora, vonós és fúvós] tanszakon jutnak közelebb a zene-] művészethez az újhelyi fiatalok, biz-] ton állíthatjuk: a kulturális életben,] az iskolaváros jellegben is felmérhetetlenül nagy a fejlődés 1945 óta, pedig még az ugyancsak újszülött négy diákotthonról nem is tettünk érdemi említést 18 kiállítás — 43 500 látogató Az elmúlt évadban 18 alkalommal rendeztek kiállítást Sátoraljaújhelyen. A képzőművészeti, fotóművészeti, helytörténeti, a hároméves terv eredményeit, a mezőgazdaság távlatait bemutató és a baráti népek életét ábrázoló kiállításokat 43 500 látogató tekintette meg. Százhuszonkilenc ismeretterjesztő előadás egy félti alatt As önművelés vágyát tükrözi a tudományos ismeretterjesztő előadások Látogatottsága —— átlagosan 78 hallgató — és az ennek az egészséges vágynak kielégítését célzó jó munkát dicséri az előadások magas száma. 1961 első jelében 129 ismeret- terjesztő előadást tartottak a Kossuth Lajos Művelődési Ház rendezésében, részben magában a művelődési házban, részben pedig a város területén, üzemekben. Megyeszerte ismertek a jólsíkerült ismeretterjesztő baráti estek, nagykövetségi estek, amelyeket a baráti államok budapesti nagykövetségeinek bevonásával rendeznek. Ezek a rendezvények nemcsak egy-egy ország és nép jobb megismerését szolgálják, de igen hasznosak a proletárinternacionalizmus eszméjének mind jobb tudatosítása szempontjából is. Az első félév 129 előadásából 54 volt a társadalomtudomány körébe vágó, 75 pedig természettudományos. Az ismeretterjesztő előadásokat zömmel egy-egy, az előadás témájához vágó film vetítésével kötik össze. Ezen túl más lehetőségeket is felhasználnak, illetve az ismeretterjesztés szolgálatába állítanak. Ismeret- terjesztéssel kötik össze a kollektív televízió-nézést is. Például egy-egy operaelőadás közvetítése előtt a helyi zeneiskola tanárai tartanak rövid ismertetést, a közvetítés után pedig megvitatják a látottakat. Tervbe- vették, hogy egy-egy arra alkalmas filmnél is tartanak majd ismertetést, ami a mozi nagy látogatottságát tekintve, az ismeretterjesztésnek igen nagy tömeghatású formája lesz. Ugyanezt a módszert kívánják meghonosítani a Debreceni Csokonai Színház operatársulatának vendég- szerepléseinél. A jó ismeretterjesztő munkában igen sokat segít Sátoraljaújhelynek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége. Különösen kiemelkedő munkát végzett a megyei szervezet részéről Apostol Ince és Suba István, a csillagászati vonatkozású ismeretterjesztés közkedveltté tételében. Az érdeklődés egyre fokozódik az ismeretterjesztés iránt. Az elmúlt három év alatt mintegy ötszörösére emelkedett mind a látogatottság, mind pedig az előadások száma, elsősorban az üzemi munkások vonatkozásában. Emellett nő az érdeklődés az egyéb ismeretterjesztő megnyilvánulások iránt is. Például az elmúlt évadban összesen egy munkásakadémia működött a városban, a Dohánygyárban. A nagy érdeklődés kielégítésére ebben az évadban hat munTörődnek a gyermekek foglalkoztatásával is A felnőttek és az Ifjúság kulturális nevelésén túl, igen nagy gondot fordítanak Sátoraljaújhelyen a Iégiíjabb generáció, a gyermekek szórakozására, szabadidejük kulturált, hasznos kitöltésére is. Egy év alatt csaknem félszáz előadást tartottak a gyermekek számára és azokon tizenkétezer gyermek vett részt. Pető Olga óvónő vezetésével rendszeresen folynak a gycrmckfoglalkoztatások. Minden vasárnap nézik a televízió műsorát, gyermek fejtörőket rendeznek számukra, játékokat, meséket tanulnak, van egy kis -helyismereti szakkör”-iik, ismerkednek a bábjátszással, élvezik a bábelőadásokat, hasznos szórakozással töltik idejüket Sátoraljaújhely legifjabbjai. Sátoraljaújhely képzőművészeti életének jóhíre messze túlszárnyalt már a közvetlen környék, sőt, a megye határain is. Ide csatlakozik egész Hegyalja képzőművészeti élete. Már három ízben rendezték meg kiállításukat a kör tagjai, megérdemelt sikert aratva és magukra híva az országos figyelmet. Pezsgő élet folyik a képzőművészeti körben. A kör tagjai között mintegy tizenkét olyan művészt találunk, akik rendszeresen szerepeltek és szerepelnek helyi, megyei és orNegyvenezer kötet könyv A járási könyvtár egyben a várósi könyvtár szerepét is betölti. Negyvenezer kötet könyv között válogathat az olvasnivágyó újhelyi lakos, a nagyforgalmú könyvtárban. A könyvtárnak és a művelődési háznak igen jó a kapcsolata. A könyvtár dolgozói a jubileumi előkészületekből is derekasan kiveszik részüket: a város fejlődéstörténeti kiállítását ők készítik elő. Ebben a munkában az oroszlánrészt Koncz József könyvtári dolgozó vállalta és végezte. szagos kiállításokon, — figyelemre méltó sikerrel. Ebben a szakkörben dolgozik — többek között — Koncz József, (ő a kör vezetője), Tenkács Tibor, Debreceni Zoltán, Berta Zoltán, dr. Sárdi Tiborné, Lavotha Géza A kör tagjainak műveiből évenként két alkalommal rendeznek tárlatot Sátoraljaújhelyen, egyszer Sárospatakon és résztvesznek a megyei és országos kiállításokon. Céljuk a tehetségek felkutatása (több példával büszkélkedhetnek), támogatása, műértők és műpártolók nevelése. Legközelebbi céljuk — a művészeti célok mellett — az üzemi dolgozók fokozottabb bevonása a képzőművészeti kör munkájába, ezért a kör művésztagjai rendszeresen ellátogatnak az üzemekbe, kutatják a tehetséges — elsősorban fiatal — munkásokat. Foglalkozásokat rendszeresen tartanak hetenként és ugyancsak egyszer hetenként a szabadban festenek. Munkájukat nagyban segíti a városi tanács évenként kiírt pályázatban megnyilvánuló támogatása. A jubileumi ünnepséggel kapcsolatos kiállításon is találkozunk a kör tagjainak műveivel. Szőlőszedők RAKOVSZKY JÓZSEF] ITTHON VAGYOK (700 esztendős szülővárosom köszöntése.) Itthon vagyok... Itthon vagyok! Be’ rég vágytam e mondatot könnyek között kiejteni, könnyű dalban elzengeni! Előttem itt a régi ház: száz emléket híven vigyáz. A kéményen egy gerle szól. A vén eperfa nincs sehol. S nincsenek ők, kik engemet hőn szeretve fölneveltek. Setét hajam is azóta az ősz titkon megcsókolta. Hej, biz annak húsz éve már, hogy elszálltam, mint a madár, odahagyva régi fészkem, új hont lelve más vidéken! Tűrtem hideget, meleget. Ettem sokat és keveset. Aludtam a rétek gyepén, s pádon az utcák szegletén. De bárhová is tért utam, sosem voltam vigasztalan. Ha minden ember elhagyott, vigyáztak rám a csillagok. S velem volt mindig képetek, zempléni drága szép hegyek! Dobálhat sors vagy tengerár, kísértek mint reménysugár. Üjhely, hahó, itt a fiad! Hazajöttem, szívem vigad. Száz ismerős szemembe néz, s felém int száz baráti kéz. Szép ünnep van ma, láthatom a zászlókat a házakon. Az arcokon öröm tüzel. S ha fájt a szív, feledjük el! Kis városom, ölellek én dicső napodnak reggelén. Hétszáz esztendős tisztes agg, fogadd fiúi csókomat! Élénk öntevékeny művészeti élet Képzőművészeti élet kásakadémia indul és szerveznek egy minta termelőszövetkezeti akadémiát is a tsz-elnökök, agronómusok részére. Ugyancsak kedveltek az ismeretterjesztő jellegű kirándulások. A sátoraljaújhelyi járás igen gazdag történelmi emlékekben, turistákat vonzó látványosságokban, népgazdasági kincsekben. Sárospatak, Hollóháza, Füzér — és hosszú ideig sorolhatnánk még az ismeretterjesztő kirándulásra alkalmas helyeket. A kirándulásokat a TIT jólképzett előadói, valamint a Kossuth Lajos Művelődési Ház honismereti szakkörének jófelkészültségü tagjai vezetik. Huszonöt „sajátnevelésű idegenvezető’’- vei büszkélkedhetnek. Irodalmi kör és irodalmi színpad A nemes szórakozás és az önművelés nagyszerű eszköze a Bujdos János vezette irodalmi kör. Nem versfaragó, írogató emberek csoportosulása ez, hanem az irodalom barátainak összetartása. A kör tagjai mintegy három esztendeje rendszeresen tartanak vitákat egyes irodalmi alkotásokról. szavalóversenyeket szerveznek, maguk is gyakorta szerepelnek versek, rövid prózai művek előadásával különféle rendezvényeken, hivatalos ünnepségeken, szervezik az irodalmi színpad estjeit és közreműködnek annak műsoraiban. Az irodalmi színpad — Maár János vezetésével — Sátoraljaújhelyen kívül rendszeresen tart előadásokat a járás egyes községeiben is. Műsoraik általában egy-egy téma, vagy egy- egy szerző körül csoportosulnak. Például rendeztek már műsort „Szerelmes költők versei”-böl, volt Pe- tőfi-estjük, Puskin-estjük, Shakes- peare-estjük. A műsorokat most színesíteni kívánják, zenei és képző- művészeti előadásokkal bővítik. A szombat esti Kazinczy emlékest már így épül fel: a prózai- és versanyagot az irodalmi színpad tagjai adják, zeneszámokkal a zeneiskola művésztanárai működnek közre. Honismereti szakkör Érdekes színfoltja Sátoraljaújhely életének a művelődési ház keretén belül működő honismereti szakkör. Az Engelberth László vezette csoport a környék múltjának, jelenének és jövőjének megismerését és megismertetését tűzte ki feladatául. Munkájuk közben összegyűjtik a város munkásmozgalmi adatait. Felkeresik Sátoraljaújhely és a környék legidősebb embereit többször is, napokon keresztül elbeszélgetnek velük, emlékeiket feljegyzik és az így begyűjtött adatokból, megfelelő ellenőrzés után, kialakítják azt a képet, amely később esetleg egy kiadványbán ismertethet meg a gazdag munkásmozgalmi múlttal. A honismereti szakkör tagjainak egyik erőpróbája lesz a kétnapos jubileumi ünnepség. Néhány mozaikban kívántuk érzékeltetni a fentiekben, milyen a 700 éves Sátoraljaújhelyen a kulturális élet, miként tudott élni a város az utolsó tizenhat esztendő adta szabadsággal, hogyan győzedelmeskedik az öreg városban a szocialista kultúr forradalom. Körképünk nem teljes, helyenként csak a felvillantásra szorítkozott, de így is érzékelteti: Sátoraljaújhely népe vágyik a művelőd ésre és él a szocialista államrend adta kulturálódási lehetőségekkel.____ Benedek Miklós Pezsgő az öntevékeny művészeti élet is. A város különböző területein népi tánccsoportokat, fúvószenekart, kórusokat és színjátszókat találunk, akik üzemük keretein túl az egész városnak nyújtanak esetről-esetre kellemes szórakozást, és amellett nagy gondot fordítanak önművelésükre. Népi tánecsoport működik a Dohánygyárban, a B. M. Klubban, a KISZ keretében, a kórházban, a gimnáziumban és a közgazdasági technikumban. Valamennyien rendszeresen szerepelnek a művelődési házban, üzemi rendezvényeken és központi ünnepségeken. A Dohánygyár fúvószenekarát több évtizede vezényli — igen sok sikerrel — Rózsahegyi László. Több jó kórussal büszkélkedhetik a város. A Dohánygyár 100 tagú vegyeskara fúvószenekari kísérettel működik, igen jó a Szabó Ktsz leánykara, a gimnázium 80 tagú vegyeslcara. Nagyon büszke a város az általános leányiskola — Pecsenye Andorné vezette — kórusára. Az irodalmi színpad tagjain kívül színjátszókkal találkozunk a MÁV-náJ,- a határőrségnél, a KISZ-nél. Központi ünnepségeken, üzemi rendezvényeken és falusi vendégszerepléseken láthatjuk őket leggyakrabban. Szívesen látják a hivatásos művészeket is A színháznak és mozinak épiUt művelődési házban szélesvásznú mozi működik. Látogatottsága megyeszerte kiemelkedő. Gyakran keresik fel a várost hivatásos művészegyüttesek. A Miskolci Nemzeti Színház és a Debreceni Csokonai Színház opera-részlege rendszeresen vendégszerepei irt. A Filharmónia bérleti koncertsorozatot rendez minden évadban. Az Országos Rendező Iroda is szívesen hozza ide a műsorait. És természetesen rendszeresen gyarapítja az újhelyiek kul* turális élményanyagát a helyi zeneiskola több növendék- és tanári hangversenye. KLUBÉLET műsorainak meghallgatásával, illetve azokban való tevékeny közreműködéssel töltik a klubban szabadidejüket. Az Értelmiségi Klub még csak rövid, mintegy félesztendős múltra tekinthet visz- sza, szervezett tagsága még nincsen. Értelmiségiek, jobbára a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadói látogatják. Azok, akik a Kossuth Klub ismeretterjesztő munkáját végzik. így kapcsolódik szorosan egymáshoz a két klub tevékenysége. Az Értelmiségi Klubban folynak ezenkívül a járás és a város TIT-előadóinak tapasztalatcsere-vitái, továbbképző előadásai, Hiányt jelent a városban, hogy az ifjúságnak még nincsen külön klubja. A két említett klubba való bevonásuk nem oldaná meg egészségesen a problémát. Most láttak hozzá egy ifjúsági klub megszervezéséhez, amely a fiatalok nemes szórakozásának, nevelésének otthona lesz. Két klub működik a városban: a Kossuth Klub és az Értelmiségi Klub, mindkettő a művelődési ház keretében, egymással szoros kapcsolatban. A Kossuth Klub elsősorban az üzemi munkásoké, szövetkezeti dolgozóké, de sok értelmiségi is jár oda. Százhatvan állandó tagja van, akik kulturált szórakozással, szellemi fejtörő- versenyekkel, közös televízió-nézéssel, az azzal kapcsolatos ismeretterjesztő vitákkal, egyes évfordulókon rendezett szűkebbkö- rü megemlékezések I A ma ünneplő Sátoraljaújhelyen eleven> lüktető kulturális élet fo- i lyik. Állandó jellegű színháza ugyan nincsen, hivatásos művészetek nem vertek tanyát a városban, mégis pezseg az élet. Gyakran keresik fel { ezt a kedves várost hivatásos művészegyüttesek, de az újhelyiek nem elég- > szenek meg a kívülről jövő időközi kulturális kisegítéssel, önerőből te- í remiik meg mindennapi kulturális életüket. S A huszas évek végén épült, hivalkodó homlokzatú színházépületben lelt otthonra a Kossuth Lajos Művelődési Ház és egy-két más művelődési í intézmény, amelyek biztosítják a kulturális élet eleven, egészséges lükte- 5 tését. Fülöp László, a művelődési otthon igazgatója és lelkes segítői, > munkatársai dicséretre méltóan szítják állandóan az önművelés vágyá- J nak tüzét. Iskolán kívül és iskolában egyaránt folyik az áldozatos munka: az új ember nevelésének segítése a művelődés eszközeivel. < A gazdag múltú város mai kulturális életéből szeretnénk némi ízeli- \ töt adni az alább következő néhány mozaikban. í
