Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-14 / 217. szám

2 eSZAKIHAGTARORSZAQ Csütörtök, 1961. szeptember 14. Vérengzések algíriai nagyvárosokban Párizs (MTI) Az algériai háború hét esztendeje alatt sohasem került szembe az európai és az arab lakosság oly­annyira, mint az elmúlt napokban Algírban és Oranban. A 48 óra alatt megismétlődött vérengzések, zavar­gások alapján — amelyeknek tucat­nyi halálos áldozatuk volt — meg­állapítható: Az ultrák tízmillió arab es egy- millió európai közötti gyűlölet szítá­sával lehetetlenné akarják tenni bé­kés együttélésüket egy független Al­gériában. , ., , . Ugyanakkor az FLN és az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya mindegyre azt hangoztatja, hogy.a két közösség számára egyformán lesz hely a jövő Algériájában. Jellemző, hogy az elmúlt napok orani zavarj gásai után, amelyek során az ultrák a várps nagyszámú zsidó lakosságát próbálták a muzulmánok ellen fel­sorakoztatni, az FLN felhívást inté­zett az algériai zsidósághoz és ki­jelentette,- hogy ők is teljesjogu ál­lampolgárok .lesznek a független al­gériai államban. Emlékezet«» a2 is, hogy az 1960. decemberi óriási muzulmán tömeg- tüntetés idején egy európai hajszaga sem görbült meg. Az arab tömegek az Algériai . Köztársaság ideiglenes kormányának jelszavát fegyelmezed ten magukévá téve, nem fordultak szembe az európai lakossággal. Az algériai nagyvárosokban na­ponta megismétlődő lincselések, az ultrák és az uszályukba sodródott európai tömegek hihetetlen kegyet­lenséggel végrehajtott „arab vadá­szatai” azonban végeredményben csak siettethetik az algériai kérdés végkifojlődését. Hovatovább az algé­riai kérdés nemzetközivé válik. Az ENSZ közgyűlése minden bizonnyal nem maradhat érzéketlen aziránt, hogy már idestova nyolcadik eszten­dejébe lép az algériai háború, s hogy mind több és több ártatlan áldozatot szed. A bolgár nép elitéli a balkáni NA TO hadgyakorlatokat Szófia (MTI) A bolgár közvélemény mély fel­háborodással értesült a nyugati NA- TO-hatalmaknak a nemzetközi lég­kört veszélyeztető legújabb provoká­cióiéról, vagyis arról, hogy Bulgária déli határainál. Görögországban szeptember 14-én NATO-hadgyakor- latokat tartanak amerikai egységek részvételével. A bolgár közvélemény a görögországi NATO-hadgyakorlato- kat olyan cselekedetnek tekinti, amelynek célja a nemzetközi feszült­ség fokozása és élezése. Súlyos utcai harcok Elisabethvilleben Csontbe elmenekült Elisabethville (Reuter) Szerdán hajnalban heves utcai harc tört ki Elisabethvilleben, Ka­tanga fővárosában. Az eseményeket közvetlenül kiváltó okot illetően a hírügynökségi jelentések ellentmon­dóak, tény azonban, hogy az ENSZ fegyveres erői és a katangai csapatok a Város csaknem egész területén harcban állnak. Mindkét fél súly-is veszteségeket szenvedett, a főváros­sal minden összeköttetés megszűnt. Az ENSZ-csapatok elfoglalták a stra­tégiailag fontos pontokat, és a leg­frissebb jelentések szerint a harc Taiácskeznak a nyugati külügyminiszterek Párizs (MTI) A francia külügyminisztérium szó­vivője kedden tájékoztatást adott a csütörtökön Washingtonban összeülő nyugati külügyminiszteri értekezlet­ről Az első ülésen Dean Rusk ame­rikai, Lord Home angol és Couve de Murville francia külügyminiszter vesz részt. Pénteken és szombaton csatlakozik hozzájuk von Brentano nyugatnémet külügyminiszter is. Az értekezletnek hivatalos napirendje nem lesz, de akárcsak hat héttel ez­előtt Párizsban, most is három kér­déscsoportról fognak tárgyalni: 1. Milyen intézkedésekhez folyamodja­nak, ha a Nyugat-Berlin és Nyugat- Németország közti összeköttetést „veszély fenyegetné” a Szovjetunió részéről; 2. hogyan erősítsék meg a NATO-t; 3. milyen „politikai ak­cióba” kezdjenek, és mely időpont­ban? A francia szóvivő felsorolásából kitűnik, hogy a nyugatiak csaknem ugyanott tartanak, mint voltak áugusztus elején. Az állítólagos „szovjet fenyegetés” ürügyén agresz- szív terveket készítenek elő, a kato­nai erőfeszítéseket fokozzák, de a leg­fontosabb harmadik pontban, azaz a világ közvéleménye által mind jobban sürgetett és a Szovjetunió által fáradhatatlanul javasolt kelet- nyugati tárgyalások dolgában még mindig elég távol állanak á döntés­től. nem korlátozódik csupán Elisabeth- villere. Csőmbe, a szakadár tartomány el­nöke, elmenekült és állítólag a város környékén . keresett menedéket. A Reuter tudósítójának kijelentette: „Az ENSZ becsapott.” Az ENSZ-katonák letartóztatták a katangai külügyminisztert és a pénz­ügyminisztert. A szervezet katangai főmegbízottja sajtóértekezletet tar­tott, amelyen bejelentette, hogy Ka­tanga elszakadása Kongótól végétért. Katanga „kongói tartomány, amelyet a leopoldvillei központi kormány irányít” — mondotta. Hozzátette, az ENSZ beavatkozásának az volt a célja, hogy „megakadályozza a pol­gárháborút Katanga és a központi kormány csapatai között”. (MTI) A megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottságának felhívása a termelőszövetkezetek vezetőihez A megyei tanács mezőgazdasági ál­landó bizottsága meghallgatta az ál­lattenyésztési csoportvezető tájékoz­tatását a megye állattenyésztési helyzetéről. Megállapította az állan­dó bizottság, hogy a legfontosabb tennivaló a megye állatállományának a téli időszakon való átmentése az asz.ály miatt bekövetkezett nehéz ta­karmányozási helyzet miatt. Felhí­vással fordul tehát az állandó bizott­ság a termelőszövetkezetek vezetői­hez, tagságához, hogy az állatállo­mányuk áttelcltctésc érdekében már most vezessék be a legtakarékosabb takarmányozást. Ahol arra lehetőség van, a legelte­tést a legvégsőbb ideig ki kell nyúj­tani. Minden meddő kukoricát, nap­raforgót, valamint egyéb szálasta­karmányféleséget, kigazosodott terü­letek termését be kell silózni. A meglévő szalma és pelyva készlete­ket is takarmányként kezeljék. A cukorgyáraktól nedves répaszeletet vegyenek át a silózáshoz, mert en­nek felhasználásával kiváló silót készíthetnek. A juhok legeltetési ide­jének megnyújtása érdekében vessék el időben a rendelkezésükre bocsá­tott repcemagot. Kövessenek el te­hát mindent, hogy mind a már meg­lévő, mind a még silőzás útján táro­lásra kerülő takarmánykészleteket úgy osszák be, hogy annak helyes és takarékos felhasználásával — a ne­héz takarmányozási helyzethez viszo­nyítva —, állatállományukat arány­lag kedvezően átteleltethcssék. >1 Robot-űrhajóst“ bocsátottak fel az Egyesült Államokban Gape Canaveral (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy a Mercury amerikai űrhajózási program keretében szerdán — ma­gyar idő szerint néhány perccel 14,00 óra után — a floridai Cape Cana­veral kísérleti terepről egy „Atlas— D” rakétával kéttonnás űrkabint bo­csátottak fel földkörüli pályára. Az űrkabinban ezúttal „Robot-űr­hajóst”, vagyis egy olyan szférkeze- tet helyeztek el, amely az emberi szervezet bizonyos funkcióit végezte. A szerdán felbocsátott űrkabin egyszer kerülte meg a Földet, majd magyar idő szerint 16,00 órakor a Bermudáktól mintegy 350 kilomé­terre keletre az Atlanti-óceánba eresz­kedett. A környéken várakozó hajók és helikopterek azonnal útnak in­dultak, hogy az űrkabint kihalásszák a tengerből. Az Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) közleménye szerint a Mer­cury-program keretében ezután csim­pánzt bocsátanak majd fel földkörüli pályára és amennyiben az a kísérlet is sikerül, úgy valószínűleg a jövő év elején sor kerülhet az első amerikai űrhajós felbocsátására. Kis hírek — a nagyvilágból A Koreai Munkapárt IV. kong­resszusának szerdai ülésén folytatód­tak a felszólalások. A kongresszust üdvözölték a vietnami, a magyar, a csehszlovák, a lengyel testvérpártok küldöttei, valamint a kubai forra­dalmi szervezetek képviselője. * Sukamo, az Indonéz Köztársaság és Modibo Keita, a Mali Köztársaság elnöke kedden délután repülőgépen megérkezett Washingtonba. A két el­nököt a repülőtéren Kennedy ameri­kai elnök üdvözölte. * Dr. Osvaldo Dorticos Torrado ku­bai köztársasági elnök és kísérete szerdán délelőtt különvonaíon Le- ningrádba érkezett. * * Barátságos légkörben lefolyt tár­gyalások eredményeként szeptember 12-én Colomboban aláírták az 1956-1 kellett hagynia beszédét. ban megkötött magyar—ceyloni ke­reskedelmi megállapodást kiegészítő, clearing alapon nyugvó fizetési meg­állapodást, valamint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fej­lesztését szolgáló jegyzőkönyvet. A nyugatnémet, parlament? vá­lasztások közeledtével egyre heve­sebben folytatódik Nyugat-Németor- szágban a választási kampány. En­nek során Bonnban a szenzáció ere­jével hatott, hogy Adenauer legutób­bi vesztfáliai kőrútján eddig nem tapasztalt heves ellentüntetéssel ta­lálkozott. Mindenben, Herfordban és Bielefeldben tartott gyűlésein több­ször is viharos tüntetésre került sor Adenauer ellen, Güterslohban pedig a kancellár mindössze négy percig szónokolhatott, mert olyan fülsiketí­tő füttykoncert támadt, hogy abba Huligánok és fasiszta elemek garázdálkodása Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlin (TASZSZ) Nyugat-berlini huligánok és fa­siszta elemek tovább folytatják bű­Szakasits Árpád Londonba utazott Szakasíts Árpád, az Országos Bé­ketanács elnöke, a Béke-Világtanács irodájának tagja Collins kanonok meghívására Londonba utazott. Col­lins kanonok az angol békemozgal­mak egyik közismert vezetője, szep­tember 14-re Londonban konferen jelenlegi nemzetközi helyzet megvi­tatása. A konferencián számos szo­cialista és nyugati ország békemoz­galmát Ilja Erenburg és Alekszandr Kornyejcsúk képviselik. A konferen­cia szeptember 14. és 18. között ta­dát hívott össze, amelynek célja a nácskozdk. (MT) nős támadásaikat a berlini magas­vasút ellen, amely mint ismeretes, az NDK hatóságainak igazgatása alatt áll. A támadók kitörik az ablak­üvegeket, rongálják a vagonok érté­kes belső felszereléseit, torlaszokat állítanak a vasúti pályákra, hogy szerencsétlenséget okozzanak. Bandi­tatevékenységük következtében augusztus 13 óta 270 vagont kellett kivonni a forgalomból. A Neues Deútschland adatai szerint a vasút rongálásával eddig 320 000 márka kárt okoztak az NDK-nafc. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE és annak tükre, a sajtó, a rádió egyre több figyelmet fordít az Egyesült Államok lázas háborús készülődé­sére. S hogy nem minden ok nélkül, ezt azok az adatok bizonyítják, ame­lyek mind-mind arról .tanúskodnak: az USA vezető köreinek fegyverke­zési hajszája soha nem látott mére­teket öltött. Kennedy elnök — úgy látszik — nem akar alulmaradni elő­deinek hadikiadásai mögött, s egyre több milliárd dollárt szavaztat meg katonai kiadásokra. John Kennedy még jóformán el sem foglalta az elnöki széket, máris hozzákezdett a fegyverkezési hajsza szításához, s azóta hónapról hónapra újabb és újabb agressziós intézkedé­seket hoz, olyan intézkedéseket, ame­lyek — a hidegháború híveinek leg­nagyobb örömére — a háború szélén táncoltatják aVi’lágot. Az elnök már ^1961 januárjában, amikor a Szovjetunió még folytatta fegyveres erői létszámának csökken­tését, legelső zongresszusi üzeneté­ben kijelentene: „Elsősorban növelni 'kell katonai erőnket.” A nyilvános­ság előtt hangoztatta, hogy a had­ügyminisztert utasította az Egyesült Államok katonai stratégiájának fe­lülvizsgálatára. A Pentagonnak meg­hagyta, hogy növelje a fegyveres erők légi szállítási lehetőségeit, gyor­sítsa meg a „Polaris” rakétákkal fel­fegyverzett tengeralattjárók építésé­nek programját, s a rakétagyártási programot. A Fehér Ház új gazdája tehát szabadkezet adott a hétpróbás mil'taristáknak, az új háborúra spe­kuláló profitéhes tőkéseknek. Ken­nedy elnök megadta a parancsot, s a tábornokok, tengernagyok, a kecseg­tető újabb dollárok fejében tervsze­rűen megkezdték a fegyverkezési hajszát, s egyre-másra növelték, s növelik az amerikai fegyveres erők létszámát. S e „munkájukban” nem is voltak válogatósak a kivénhedt Lefogjuk az agresszor kezét kardcsörtető, urak. Fejlesztették a rakéta- és atomfegyvereket, de nem felejtkeztek el a hagyományos fegy­verek számának növeléséről sem. Az Egyesült Államok háborús előkészü­letei egyedülállóak a világtörténe­lemben — írta 1961 februárjában Cyrus Eaton, a neves amerikai köz­életi személyiség és pénzügyi ember. S azóta az USA katonai költségvetését, amely amúgy is túlhaladta az 50 milljárd dollárt, még 3 és félmilliárd dollárral emelték. Hivatalos adatok szerint csupán a hadügyminisztérium 46,7 milliárd dollárt kap ebben a pénzügyi évben. A katonai költség- vetés 3,5 milliárd dolláros emelése azonban, mint ahogy a jólértesültek hangoztatják, csak a kezdet. A kö­vetkező pénzügyi évben még néhány milliárd dollárral növelik a katonai kiadásokat. Taylor tábornok, a Fehér Ház katonai tanácsadója szerint az Egyesült Államok a következő öt év folyamán évente átlag 55 milliárd dollárt -fordít majd katonai célokra, s Kennedy elnök „fenntartja” magá­nak azt a jogot, hogy újabb eszkö­zöket követeljen a kongresszustól a fegyverkezési hajszára. A katonai célokra fordított kiadá­sok összegét vizsgálva tehát teljes egészében elhihétő az. amit az egyik amerikai lap kesernyésen megiegvez: az Egyesült Államok mindinkább katonai táborra hasonlít. A fiatalok tömegesen kapják a behívókat. Ken­nedy elnököt a kongresszus felha­talmazta. hogy negyed millió tarta­lékost' hívjon' be tényleges szolgá­latra. A fegyveres erők növelését azonban nem korlátozzák csak a tar­talékosok behívására. A hadügymi­niszter parancsára kiszélesítik a so­rozást. A szárazföldi erőknél 84 ezer, a légierőknél 28 ezer, a haditengeré­szetnél 27 ezer katonát, akiknek Te­teit tényleges szolgálati Ideje; to­vábbi szolgálatra visszatartanak. Az Egyesült Államokban mindenfelé új kiképzőtáborokat nyitnak meg. A belföldi és külföldi támaszpontokon meg olyan lázas a készülődés, a sürgés-forgás, mint még soha. Egy­mást követik a hadgyakorlatok. Sőt még ráadásul az atomlovagok is fel­ütötték a fejüket. Egy jelentés pl. arról számol be, hogy Nevada és New-Mexikó államokban 13 nuk­leáris robbantás előkészületei foly­nak. „Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy atomkísérletek soroza­tát hajtsa végre, mihelyt Kennedy elnök elrendeli” — teszi hozzá a je­lentés. Az Egyesült Államok vezető körei, s maga Kennedy elnök azonban el­felejtkeztek valamiről a nagy fegy­verkezési hajszában. Mégpedig arról, hogy az egyszerű amerikaiak, a dol­gozó nép, nem szívesen nézi a vezető monopolisták háborús kardesörtető megnyilatkozásait, s nyugtalanítja őket a militarizmus. Elfelejtkeznek Kennedyék, hogy ma már létezik a miágon egy olyan ország — a Szov­jetunió —, amely képes lefogni az agresszor kezét. A hidegháborús gyászvitézek számításon kívül hagy­ták a lázas katonai készülődésükben, hogy a világ népeinek milliói békét akarnak. Elfelejtkeztek az új hábo­rúra spekuláló kalandorok, hoav a világ népeinek elegük volt a háborúi borzalmaiból, a bombák robbanásai­ból, az árvák sírásából, s felemelik tiltakozó szavukat: soha többé háborút! S a világbékét óhajtó népek mil­liói, élükön a szovjet néppel, s ma­gával Nyikita Szergejevics Hruscsov- val, tiltakoznak az Egyesült Államok fegyveres hajszája, az esetleges új háború ellen. Tiltakoznak ellene, s mindent elkövetnek, hogy a kiélezett nemzetközi helyzet tárgyalások út­ján oldódjék meg. A szovjet kor­mány, a szocialista diplomácia a tár­gyalások útját választja, s ezt java­solja a nyugati politikusoknak is. Azt javasolja a szovjet kormány a nyugati hatalmaknak, hogy rendez­zék a második világháború után ki­alakult helyzetet, s kössék meg végre a békeszerződést a két német állammal. Mert, mint ahogy Hruscsov elvtárs már több beszédében hang­súlyozta, ha sor kerülne a német békeszerződés megkötésére, Nyugat- Berlin kérdésének a rendezésére, ez enyhítené a nemzetközi feszültséget, s lehetővé tenné a fegyverkezés kor­látozását, a teljes leszerelést, az atomfegyverkezés beszüntetését. TERMÉSZETESEN azonban az Egyesült Államok fegyverkezési haj- szajával szemben nem elég a Szov­jetuniónak és a világ békét óhajtó népeinek csak tiltakozni, s a tárgya­lásokat hangsúlyozni. A béke fenn­tartása, a termonukleáris világhábo­rú" megakadályozása érdekében az erőt is meg kell mutatni. Meg kell mutatni, s mint ahogy a legutóbbi hetek eseményei bizonyítják, ez helyes is volt, mert a világpolitika porondján az imperialisták végső soron egyedül az erő nyelvét értik. S a Szovjetuniónak, Kínának, s a varsói szerződésbe tömörült tagálla­moknak egyáltalán nem kell szé­gyenkezniük. erejük miatt. Sőt! A Szovjetunió kormánya amellett, hogy a tárgyalásokat hangsúlyozza és hirdeti, bejelentette a fegyveres leszámolás gondolatával kacérkodó nyugati köröknek: egy esetleges há­borúban a világ legerősebb katonai hatalmával kerülnek szembe. Beje­lentette, hogy a szocialista világrend- szer olyan katonai erőt képez, hogy ha a nyugati imperialisták az erő­szakhoz folyamodnak, még a követ­kező órájukat sem 'érnék meg. S a józanabbul gondolkodó nyugati polt- tilcusok, tábornokok jól tudják ezt Tudják, hogy a Szovjetunió meg­előzte az Egyesült Államokat az üiv kutatásban, a szputnyikok fellövésé­ben. És azzal is tisztában vannak; mint ahogy azt German Tyitov őr­nagy, a V osztok—2 hős űrhajósa iß bejelentette, hogy az űrhajók, ame­lyek most a Szovjetunióban kizáró­lag tudományos célokait szolgálnak, képesek hidrogénbombát is magukkal vinni, s ott ledobni azokat, ahol ép­pen alcarják. Tisztában vannak a jó­zanabb nyugati politikusok azzal is, hogy a szovjet hadsereg igen fejlett szárazföldi, légi és tengeri erőkkel rendelkezik, olyan hadsereggel, amely a legkorszerűbb rakétafegyve­rekkel van felszerelve. A Szovjet­uniónak is van atom és hidrogén­bombája, s a szovjet kormány js, mintegy válaszként az USA fegyve­res hajszájára, felújította a nukleá­ris kísérleteket. Egyfelől tehát az Egyesült Államait megvadult militaristái féktelen fegy­verkezési hajszába kezdtek, nap mint nap egymást követik agresszív intézkedéseik, s országukat a hábo­rús készülődés felé sodorják. ‘ SZERENCSÉRE a Szovjetunió, í* szocialista világrendszer létezése olyan erő, amely kész visszaverni a békeszerető államok függetlensége és biztonsága ellep, irányuló minden próbálkozást, s képes arra, hogy a megtorlás fegyvere saját odújában érje utói az agresszort. Van olyan erő, amely a nyugati országok erő- fitogtatóit, a provokátorokat, a há­ború előkészítőit meg tudja fékezni! S ez az erő arra kell, hogy kénysze­rítse. ráébressze a nyugati militari«* ta köröket, hogy helyesebb, ha fel« hagynak a fegyverkezési hajszával, egy új háborúra való spekulálással, tárgyalóasztalhoz ülnek és béké­sen rendezik a jelenleg feszült nem­zetközi helyzetet. Foto? László

Next

/
Thumbnails
Contents