Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

2 ESZAKMAGTARORSZAQ Szombat, 1961. szeptember 9, fl német békeszerződés megkötését nem lehet tovább halogatni Szovjet—indiai barátsági nagygyűlés a Kremlben 0 Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának évfordulója Moszkva (MTI) Péntek délután a nagy Kreml-palotában szovjet—indiai barátsági nagygyűlésre jöttek össze a szovjet főváros üzemeinek legkiválóbb dol­gozói, a kulturális és politikai élet kiválóságai. A nagygyűlésen Nyikita Hruscsov szovjet- és Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök mondott beszédet. N. Sz. Hruscsov beszéde Hruscsov szovjet kormányfő a Kremlben pénteken megtartott szov­jet—indiai barátsági nagygyűlésen mondott beszédében rámutatott arra, hogy az indiai miniszterelnök szov­jetunióbeli látogatása igen fontos a két ország barátságának további erő­sítése szempontjából. — Az ön jelenlegi látogatására — folytatta Hruscsov Nehru felé for­dulva — olyan időpontban került sor, amikor a nemzetközi helyzet lényegesen bonyolultabbá vált és az embe­rek mindenütt aggódnak az új világháború veszélyének nyil­vánvaló fokozódása miatt. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a leg- agresszívebb imperialista erők, ame­lyek hajlandók egy nukleáris háború szakadékéba sodorni a világot, a helyzet kiélezésének ürügyéül a né­met békeszerződés megkötésének kérdését választották. A szovjet kormányfő emlékeztetett arra, hogy a Szovjetuniónak a né­met kérdéssel kapcsolatos javaslatai arra irányulnak, hogy a német béke- szerződés megkötésével megszüntes­sék a második világháború után Európa szívében továbbra is meg­maradt gennyedő gócot, jogilag meg­erősítsék a jelenlegi német határo­kat, gátat emeljenek a Nyugat-Né- metországban újra mozgolódó mi­litaristák és revansvágyók veszedel­mes kalandjai elé. A béke szempontjából igen hasz­nos lenne, ha felvennék a két német köztársaságot az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe — mutatott rá Hruscsov. Kijelentet­te: mind a két német államot fel kell venni az ENSZ-be. Eljött ennek az ideje. Hruscsov megállapította, hogy a nyugati hatalmak vezető; köreiben még most sem óhajtják a józan ész szemszögéből megközelíteni a német békekötés problémáját. A nyugati hatalmak a német békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet ja­vaslatokra fokozott katonai előkészü­letekkel és közvetlen fenyegetésekkel válaszolnak. Nyugaton sokat beszélnek' arról, hogy szükség van a tárgyalásokra. Ebben a szellemben nyilatkozott augusztus 30-i sajtóértekezletén Ken­nedy amerikai elnök is — mondotta Hruscsov. — Ha ez a nyugati hatal­mak valódi szándékait tükrözi, ha ők hajlandók érdemi tárgyalásokra, akkor a szovjet kormány ezt öröm­mel üdvözli. — Mi, komoly, érdemi tárgyalá­sokat kívánunk, amelyeknek eredménye a német békeszerző­dés megkötése lesz mindazon államok részvételével, amelyek tagjai voltak a Hitler-elle- nes koalíciónak. — Sajnálni fogjuk, ha a nyugati hatalmak nem írják alá velünk együtt a német békeszerződést — mondotta a továbbiakban a szovjet kormányfő. — Ebben az esetben a szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal kötik meg azok az országok, amelyek erre hajlandók. — A békeszerződés megkötését nem lehet tovább halogatni, a népek nem bocsátanak meg ne­künk az újabb haladékot — hangsúlyozta Hruscsov. — A német békeszerződés megkö­tésével megoldódik Nyugat-Berlin kérdése is — mutatott rá a továbbiak­ban Hruscsov. — Magától értetődik, hogy szó sincs Nyugat-Berlin blokád alá helyezéséről. — Nagyon sajnáljuk, hogy békés javaslatainkat, amelyeket a német békeszerződés megkötésére és a nyu­gat-berlini helyzet rendezésére azzal a jószándékkal tettünk, hogy meg­szüntessük a második világháború maradványait, az imperialista körök megnemértéssel, sőt dührohammal fogadták. Hruscsov rámutatott arra, hogy különösen széleskörű katonai készülődések folynak az Egyesült Államok­ban, s ennek nyomán a Német Szövetségi Köztársaságban, Ang­liában, Franciaországban. Rá­kényszerítik erre az agresszív NATO-tömbhöz tartozó többi or­szágot is. Számolva a kialakult helyzettel, mi természetesen nem hagyhattuk fi­gyelmen kívül hazánk és az egész szocialista tábor védelmének érde­keit — mondotta Hruscsov. „Mivel közvetlen veszély fenye­geti a Szovjetuniót, a nukleáris kísérletek felújításának szüksé­gességével találtuk magunkat szemben” — jelentette ki a szovjet kormányfő. Hruscsov az Egyesült Államok és Anglia kormányának azt a javaslatát, hogy ne folytassanak nukleáris kísér­leteket a légkörben, á közvélemény becsapását szolgáló propaganda fogás­nak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok elnöke meg sem várva a Szovjetunió vála­szát erre a javaslatra, határozatot hozott a nukleáris fegyverkísérletek felújításáról. A szovjet miniszterelnök rávilágí­tott, hogy az Egyesült Államok és Anglia javas!..Iának lényege abban van, hogv egyoldalú katonai fölény­re tegyenek szert a Szovjetunióval szemben. Kijelentette, hogy Francia- ország kezét semmiféle korlátozá­sokkal nem kötötték meg az atom robbantásokkal kapcsolatban, s ezek a robbantások az egész NATO-tömb érdekeit szolgálják. Hruscsov újra hangsúlyozta: éppen a világbékéről, más országokról és más né'pek életéről való gon­doskodás késztetett bennünket arra, hogy meghozzuk a szüksé­ges intézkedéseket, amelyek magukhoz térítik az agresz- szív erőket, megértetik velük, hogy háború útján nem érhetik el cél­jaikat. A szovjet kormányfő hangsúlyoz ta. hogy a Szovjetunió javasolja az általános és teljes leszerelés legszi­gorúbb ellenőrzéssel történő végre­hajtását Rámutatott, hogy ha a nyugati hatalmak elfogadják az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet ja­vaslatot, ha elfogadják a nemzetközi ellenőrzés vétó-jog nélkül, mindenre kiterjedő rendszerét, minden sarok és minden zug szabad ellenőrzésének biztosításával, hogy egyetlen ország se tudjon titokban fegyvereket gyár­A szovjet hadsereg 1945 augusz­tusában szétzúzta a japán Kvantung- hadsereget, s 1945. augusztus 15-én felszabadította Koreát a japán gyar­mati elnyomás alól. 1945. szeptember 8-án, tehát már jóval azután, hogy Japán aláírta a kapitulációról szóló okmányt, Dél-Koreában amerikai csapatok szálltak partra. A Japán ellen viselt háború szövetséges ha­talmai között létrejött megegyezés értelmében a japán kapituláció vég­rehajtásáért Koreának a 38. széles­ségi foktól északra eső részén a szov­jet katonai parancsnokság, a 38. szé­lességi foktól délre pedig az Egyesült : Államok haderőinek parancsnoksága ;volt felelős. Az ország északi részén az ideig­lenesen jelenlévő szovjet csapatok I lefegyverezték a japánokat és bizto- jsították a demokratikus önkormány- izat megszervezésének teljes szabad- jságát. Délen az Egyesült Államok j csapatai megakadályozták az ország | demokratikus alapon történő egyesí­tését. 1948 májusában — az ameri- ikaiak közreműködésével — délen Iúgynevezett nemzetgyűlési választá- Isokat tartottak és kikiáltották a Dél- I Koreai Köztársaságot. Az így kiala- Ikult helyzetben Észak-Koreában a I Munkapárt vezetésével gyakorlati I lépéseket tettek az egységes, függet- llen és demokratikus Korea létreho- I zásáért. 1948 augusztusában megtan­ították az általános választásokat, I megválasztották a Legfelső Népgyű- llést, amely 1948. szeptember 9-én ki- Ikiáltotta a Koreai Népi Demokra- Itikus Köztársaságot. A Koreai Népi Demokratikus Köz- j társaság több erőfeszítést tett az ország békés egyesítése érdekében. Ezt azonban meghiúsította a külföldi és a hazai reakció összefogása. A dél- koreai hatóságok az Egyesült Álla- ]mok támogatásával katonai erőszak útján igyekeztek elfoglalni Korea északi részét. A három évig tartó harc folyamán a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság a kínai ön­kéntesek segítségével megvédte sza­badságát. A fegyverszünet aláírása ótá a koreai nép folytatja harcát országa békés egyesítéséért. A há­ború befejezése után északon a szo­cialista országok segítségével gyor­san begyógyították a háború okozta sebeket és megkezdték a szocializ­mus alapjainak lerakását. A háború vége óta eltelt öt év alatt az ország ipari termelése 1954 és 1958 között évente átlagosan 42,3 százalékkal nőtt. A népi Korea a ne­hézipari termelés egyes területein az egy főre jutó termelésben már el­érte, sőt túlszárnyalta Japánt. Koreá­ban a mezőgazdaság fejlődésében is mély nyomot hagyott a japán ura­lom. A megszálló japán gyarmatosí­tók (1910) magukhoz ragadták a meg­művelt földterület egynegyedét és az erdők négyötödét. Falun megmarad­tak a hűbéri jobbágy viszonyok. A parasztok mintegy 80 százalékának vagy egyáltalán nem volt saját föld­je, vagy csak apró parcellákkal ren­delkezett. A felszabadulás után lé­nyegesen megváltozott a helyzet. 1958 végére Koreában befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése. Azóta eredményesen dolgoznak a terméshozam emelése érdekében. Amíg Észak-Koreában a békés építőmunka, a növekvő termelés eredményeként javult a nép anyagi és kulturális életszínvonala, addig Dél-Koreában nyomorognak az em­berek. Dél-Korea népe legutóbb el­űzte véreskezű diktátorát, Li-Szin- Mant. Bár Li-Szin-Man bukása óta reakciós katonatisztek bitorolják Dél-Koreában a hatalmat, nem két­séges, hogy eljot az idő, amikor békés, demokratikus alapon egyesül az ország. Nehru beszéde a Kremlben Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke elmon­dotta, hogy az utolsó látogatása óta eltelt hat. év alatt a szovjet nép káp­rázatos sikereket ért el az űrrepülés területén. A Szovjetunió fővárosa, Moszkva pedig azóta még nagyobb és még szebb lett. A miniszterelnök hangoztatta, hogy az elmúlt évek folyamán jelentősen szélesedtek az indiai—szovjet kap­csolatok, és a Szovjetunió segítségé­vel hatalmas üzemek épültek és épülnek Indiában. A szovjet szakemberek állandó se­gítségét nyújtanak nekünk rendkí­vül fontos munkánkban — jelentette ki Nehru — és én hálásan köszönöm a Szovjetunió kormányának ezt a se­gítséget. A béke a népek legégetőbb szük­séglete — hangsúlyozta Nehru. — A Szovjetunióban — állapította meg — a béke megőrzésének fontossága észrevehetőbb, mint bármely más országban. A Szovjetunió állást fog­lalt az általános és teljes leszerelés mellett, hogy egyszer és mindenkor­ra végetvessen a háború veszélyének. Mi indiaiak — hangoztatta Nehru —, mindig a béke hívei voltunk és ma is azok vagyunk. A háború kirobbanása keresztül­húzná reményeinket és tervein­ket. Felhívjuk azokat a nagyhatalmakat, amelyek kezükben tartják a béke kulcsait, tegyenek meg minden tőlük telhetőt a háborús veszély elhárítá­sára. Dzsavaharlal Nehru bejelentette, hogy üzenetet hozott Hruscsovnak, a szovjet kormány vezetőjének az el nem kötelezett országok bel­grádi értekezletének résztvevői­től. Ebben az üzenetben — mondotta — a világ sorsáért érzett aggodalom jut kifejezésre. Nehru azt is bejelentette, hogy az értekezlet résztvevői üzene­tet intéznek az Egyesült Államok el­nökéhez is. Nehru rámutatott, hogy az üzenet tárgyalásokra szólítja fel Hruscsovot és Kennedyl. Bizonyos vagyok benne — mondotta —, hogy csak a tárgyalások vezet­hetnek gyümölcsöző eredményekhez. Az indiai miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a ma már feltétlenül szükségessé vált tárgyalások meg­tisztíthatják az utat a teljes leszere­lés problémájának megoldásához. A Szovjetunió — hangoztatta Nehru — a béke és a leszerelés híve. Az Önök országa hatalmas sikereket ért el. Ezek a sikerek a jelenben és a jövőben egyaránt az alkotó munka sikerei. — Rendületlenül bízom ben­ne, hogy a Szovjetunió, amely hosz- szü évek óta járja a béke útját, to­vább halad előre ezen az úton. (MTI) Választási előkészületek az IXDK-ban Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársa­ságban a nyugatnémet parlamenti választásokkal egyidőben, vagyis szeptember 17-én, tartanak tanácsi választásokat. A választási előkészü­letek jegyében most a köztársaság egész területén megélénkült és egy­re fokozódik a politikai aktivitás. A demokratikus német közvéle­mény érdeklődésének homlokterében pénteken az államtanács csütörtöki üléséről kiadott nyilatkozat állott. Ezen az ülésen az NDK különleges megbízatású nagykövetei tettek je­lentést külföldi útjuk eredményéről. Kurt Hager professzor, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bi­zottságának póttagja indiai és indo­néziai útjáról, Gerald Götting, az ál­lamtanács elnökhelyettese és a Ke­resztény Demokrata Unió (CDU) fő­titkára Maliban, Guineában és Ghá­nában folytatott tárgyalásairól, Ernst Scholz építésügyi miniszter jugoszlá­viai látogatásáról és Georg Stibi kül­ügyminiszterhelyettes Kubában foly­tatott megbeszéléseiről számolt be. A jelentéseket összefoglalva, Walter Ulbricht, az államtanács elnöke rá­mutatott, hogy a különleges megbí­zatású nagykövetek küldetése ered­ményes volt, tárgyalásaik jelcijtöa hozzájárulást jelentenek abban a .tö­rekvésben, amelynek célja az NpK és más országok közötti kapcsolatok továbbfejlesztése. A jelentésekből megállapítható, hogy külföldön egy­re jobban felismerik a nyugatnémet militarizmusban rejlő halálos vesze­delmet. Az NDK államtanácsa úgy látja, hogy a belgrádi konferencia résztvevőinek többsége a döntő nem­zetközi kérdésekben támogatja az n£>K javaslatait. Az NDK lapjai pénteken több olyan választási nagygyűlésről szá­molnak be, amelyeken vezető állam­férfiak és politikai személyiségek foglaltak állást a német nép sors­döntő kérdéseiben. Dr. Johannes Dieckmann, a Népi Kamara elnöke így nyilatkozott; „A bonni választási harc a hazug­ság és a rágalom szabadsága jegyé­ben folyik. Csupán az NDK-ban va­lósították meg a történelem tanulsá­gait: a munkás-paraszt hatalom meg­szilárdítása érdekében egységesen működik közre minden békeszeretö ember”. (MTI) Ma és holnap: Az Humanité napja Életrajz Hruscsovról Sztálino (TASZSZ) ^Elbeszélés egy tiszteletbeli bá­nyászról” címmel könyv jelent meg Sztalinoban Nyikita Hruscsov életé­nek a Donyec-medencében eltelt sza­kaszáról. Régi bolsevikok visszaemlé­kezései, történelmi dokumentumok ismertetik azt az utat, amelyet Hrus­csov tett meg, amíg donyeci munkás­ból a szovjet kormány feje lett. - Hruscsov munkásélete még az ok­tóberi forradalom előtt kezdődött Juzovkában, a mai Sztálino városá­ban. Húsz évig dolgozott itt, előbb egy földesúmál pásztorként, majd lakatosként egy gyárban. és. utána egy szénbányában. (MTI) Dorticos elnök Prágában Az Osvaldo Dorticos vezette kubai küldöttség pénteken délután részt- vett Prága Vrsovice kerületében ren­dezett ünnepségen, amelyen a kerü­let egyik terét a Kubai forradalom terének nevezték el. A vendégek ez­után ellátogattak a régi prágai vá­rosházára, majd a csehszlovák fő­város nevezetességeivel ismerkedtek. A városnézés után a kubai elnök szállására hajtatott, ahol vendégül látta Antonin Novotny-t, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnökét. Dorticos. a Kubai Köztársaság el­nöke pénteken este fogadást adott Antonin Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke tisz­teletére. Szombaton és vasárnap rendezi meg a Párizs „vörös övezetében” lévő La Courneuve-ben hagyomá­nyos ünnepét a Francia Kommunista Párt lapja, az Humanité. A francia hatóságok nem nézik jó szemmel az Humanité-ünnep sikerének máris kibontakozó jeleit. Intézkedéseikkel próbálják megakadályozni, hogy a francia kommunisták óriási meg­mozdulásának a határokon túlnövő jelentősége legyen. Ez magyarázhatja azt is, hogy eddig a külföldi testvér­pártok lapjainak küldöttei nem kap­ták meg beutazási vízumukat. Vasárnap délután lesz az ünnepi nagygyűlés. Ezen Etienne Fajon, az Humanité igazgatója^ a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja mond beszédet. Prágába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Pénteken V. Grisinnek* a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa külügyi bi­zottsága tagjának vezetésével Prá­gába érkezett a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsége. A szov­jet küldöttség 12 napig tartózkodik Csehszlovákiában. A Pravda cikke Tyitov űrrepüléséről Moszkva (TASZSZ) A Pravda pénteki száma másfél­oldalas cikkben ismerteti Tyitov őr­nagy űrrepülésének részleteit. Tyitov űrrepülésének fő és legfon­tosabb eredménye az — írja a Prav­da —, hogy bebizonyosodott: az em­ber, aki 25 órát -töltött a világűrben, az egész idő alatt teljes mértékben megőrizte munkaképességét. Az űr­repülés után végzett vizsgálatok so! rán semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak az űrpilóta egészségi állapotában. A Pravda cikkét több fényképfel­vétel kíséri. A képek az űrpilótát ábrázolják űrhajós öltözékben, n pilótaülcsben és grafikus vázlatot adnak a Vosztok—2 útvonaláról. (MTI) tani és erőt gyűjteni a támadáshoz,r — akkor az általános és teljes lesze­relés problémája az összes népekr érdekeinek megfelelően megoldódik, r Csakhogy a nyugati hatalmak —r mondotta Hruscsov — nem terjeszte­nek elő javaslatot az általános és teljes leszerelés ellenőrzéséről, nem akarják a leszerelést, minthogy tud­ják, az ilyen javaslataikat mi elfo­gadjuk és akkor nem lesz hová visz- szalépniük. Az cl nem kötelezett országok vezetőinek néhány nappal ezelőtt befejeződött belgrádi értekezlete megmutatta, hogy a békéért foly­tatott aktiv tevékenység szüksé­gessége mind szélesebb megér­tésre talál — mondotta Hruscsov —, e konfe­rencia légkörében érezhető volt az emberiség jövőjéért érzett jószándé­kú aggodalom, s az a törekvés, hogy megmaradjon a béke és örökre vége| legyen a gyarmati rendszernek. Hruscsov megállapította, hogy ha az Egyesült Államok és i a Szovjetunió között barátságos i kapcsolatok lennének, aligha sí- i kerülne bárkinek is megrontani a nemzetközi helyzetet. Meg kell tisztítani az utat a szovjet —amerikai baráti kapcsolatok előtt — tette hozzá a szovjet kormányfő —, ehhez azonban el kell távolítani azokat a torlaszokat és akadályokat, amelyek a Szovjetunió és az Egye­sült Államok viszonyában keletkez­tek, el kell érni az igazi békés egy­más mellett élést, meg kell teremteni a feltételeket á kereskedelem, a kul­turális és egyéb kapcsolatok fejlődé­séhez. „Mi pontosan ezt akarjuk, a szov­jet kormány nagy erőfeszítéseket tesz ebben az irányban” — mondotta Hruscsov. A szovjet miniszterelnök rámutatott, hogy a világbéke biztosításában nagy szerep jutott a szovjet—indiai barátságnak. A szovjet kormány mindent elkövet e barátság megerősítésére, amely a két ország népeinek javát és a világ­béke érdekeit szolgálja. Hruscsov végül kijelentette, a szovjet kormány és a szovjet nép mindent megtesz, hogy a Szovjetúnió és India közötti gazdasági, tudomá­nyos, technikai, kulturális és egyéb kapcsolatok a jövőben is erősödje­nek és fejlődjenek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents