Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

VTtűrg pTöíerarTOT, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 209. ssam A jr a: 50 fillér 1961. kSeptember 5, hedd Felhangzik a b&nyászhlmnusz .H Kazincbarcika példáján — mon­dotta* — le lehet mérni az egész or­szágban végbement hatalmas kultu­rális változásokat is. Az általános iskolai tantermek száma ötszörösére emelkedett, régebben nem volt, ma van közép- és iparitanuló iskola, gyorsítja a lakásépítést. A második ötéves tervben sok új lakást építe­nek, új kórházat, kenyérgyárat, 12 tantermes iskolát, sportpályát, s egy sor kulturális és szociális jellegű lé­tesítményt. Természetesen ehhez a kazincbarcikai dolgozóknak is hoz­zá kell járulniok jó munkájukkal. Nógrádi elvtárs méltatta a bá­nyásznap jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy ennek a vidéknek a bányászsá- ga szülőanyja Kazincbarcikának. Be­szélt a szénbányászat fejlődéséről. Elmondotta, hogy a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt bányáiban az utóbbi 12 esztendőben a létszám megkétsze­reződött, és a termelés 1939-hez vi­szonyítva két és félszeresére emelke­dett. Emelkedett a bányamunkások életszínvonala, 1952-ben havonta 1238 forint volt az átlagkereset, 1960-ban már 2102 forint. A tröszt ez év első félévi termelési tervét 102,5 százalék­ra teljesítette. Ez dicséretre méltó. Igen jól dolgozott a Mákvölgyi Bá­nyaüzem, amely kiemelkedő eredmé­nyével kiérdemelte az élüzem címet. Nógrádi elvtárs méltatta a szoci­alista brigádmozgalom fejlődését, s a legjobbak között említette meg idős Sütő József bánfalvi, Pál István sa- jókazai, ifj. Lengyel András márta- aknai, Sikora István sajószentpéteri brigádját. A dolgozók közül Jeremi­ás János ormosbányai, Berkes Ferenc mákvölgyi és Holmusz István mis­kolci bányász nevét említette a kívá lók között. Hangsúlyozta: borsodi bá nyászaink, szakkádereink; bánya mérnökeink nagy többségéről el rnondhatjuk, hogy szorgalmasan, ké Nógrádi Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja ünnepi be­szédet mond. Foto: Paulovlts Ágoston 1956 óta Vegyipari Technikum is működik a városban, s az idei tan­évben már 230 hallgatóval kezdik meg a tanítást a Vegyipari Techni­kumban. Nógrádi elvtárs beszélt arról, hogy a 10 éves fennállását jubiláló Ka­Színfoltok a bányásznapról (3. oldal) Zenekarról, karmesterről (4. oldal) „Grand Hotel Hungária* (4. oldal) Tanévnyitó a Marxizmus-Lenin izmus Esti Egyetemen — Tanfolyamkezdés az öthónapos pártiskolán ■ -V w Paop Károly elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára üdvözít a nagygyűlés résztvevőit. ttHCEHE zincbarcika előtt ragyogó jövő áll. A második, ötéves terv szerint továb­bi 2280 millió forintot ruházunk be Kazincbarcikán. Megépül a Beren- tei Vegyiművek, bővül a Borsodi Végyikombinát, tető alá kerül egy kön nyű beton elemgyán, amely meg­pességeiknek megfelelően járulnak hozzá hazánk építéséhez. Gazdasági életünk nagyarányú fej­lődésének egyik tényezője népünk tehetsége és szorgalmas munkája, a másik felmérhetetlenül nagy fontos­sággal bíró tényezője az egyre szo­rosabbá váló gazdasági együttműkö­désünk a szocialista tábor testvéri országaival. Beszélt az együttműkö­dés jelentőségéről, amelynek nem­csak gazdasági életünkben, hanem a béke biztosításában is nagy szerepe van. Jelenleg a német békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdésének rende­zése áll harcunk központjában. Mi magyarok, minden erőnkkel támogat­juk a Szovjetunió javaslatait, ame­lyek a Németországgal kötendő bé­keszerződésre és Nyugat-Berlin hely­zetének rendezésére, valamint a tel­jes leszerelésre vonatkoznak, mert ez az egyetlen ésszerű és lehetséges útja a béke fenntartásának. A német békeszerződést meg fogjuk kötni. Ha ez nem megy mind a két Németor­szággal, akkor csak az NDK-val. En­nek be kell következnie, mert a né­met békeszerződés — amely arra hi­vatott, hogy Európa szívében békét teremtsen —, és a Szovjetunió által javasolt, általánosan ellenőrzött le­szerelés egyedül lehetséges eszköze a feszültségek megszüntetésének, a há­ború elkerülésének és a békés egy­más mellett élésnek. Nógrádi elvtárs beszéde után Papp Károly elvtárs. a megyei pártbizott­ság titkára emelkedett szólásra, Papp A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén szombaton, az öthónapos pártiskolán pedig hétfőn került sor az ünnepélyes tanév-, illetve tan­folyamnyitóra. Mindkét megnyitón jelen volt és felszólalt Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára. Miután Kerekes József elvtárs, az Esti Egyetem igazgatója köszöntötte az egyetem több mint 200 új hallga­tóját, és ismertette a tanulás rend- ját, prieszol József elvtárs mondott meleghangú megnyitó beszédet­Prieszol elvtárs örömmel állapítot­ta meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt' helyes politikája, a szo­cializmus építésében elért komoly sikerek az elmúlt esztendők során to­vább növelték az érdr lödést pár­tunk világnézete és politikája, a marxizmus—leninizmus kérdései iránt. Utalt arra, hogy megye- és or- ságszerte egyre szélesebb körben ta­nulmányozzák a nemzetközi és a ma­gyar munkásmozgalom olyan fontos dokumentumait, mint a Moszkvai Nyilatkozat, az SZKP XXII. kongresz- szusának programtervezete, pártunk VII. kongresszusának határozatai, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdé­seiről megjelenő fontos kormánynyi­latkozatokat. Emellett egyre több azoknak a száma, akik rendszeresen igénylik munkájukhoz a marxizmus —leninizmus klasszikusainak tanítá­sait is. A megnövekedett érdeklődés abból is lemérhető, hogy különösen az értelmiség soraiból, évről-évre többen kérik felvételüket a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetemére. — Örömmel üdvözlöm itt barátai inkát a műszaki egyetemről és más tanintézetekből — mondotta Prieszol élvtárs <rr, akik. elhatározták, hogy az elkövetkező három óv során szor­galmas és rendszeres tanulással meg­ismerkednek a marxizmus—leniniz­mus alapvető kérdéseivel. Mindenki számára fontos, de különösen azok számára nélkülözhetetlen a marxiz­mus—leninizmus alapvető kérdései­ben való jártasság, akik embereket nevelnek, emberekkel foglalkoznak, emberekkel bánnak. Meg fogják lát­ni, hogy az itt szerzett ismeretek szakmai munkájukra is jó hatással lesznek majd — mondotta többek kö­zött Prieszol elvtárs, majd így foly­tatta: — Számos fizikai munkás is fel­vételt nyert az esti egyetem most in­duló tanévére. Ez önmagába véve is mutatja, hogy a munkásosztály sorai­ból egyre többen szerzik meg azt a képességet, hogy magas színvonalon is elsajátítsák a marxizmus—leniniz- must. Ez egyben azt is jelzi, hogy mennyire megnőttek az igények az élet minden területén. Ma már leg­feljebb amiatt sajnálkozhatunk, hogy az esti egyetemre jelentkezőknek mintegy a felét — főleg helyhiány miatt — nem tudtuk felvenni. Re­mélhetően az elkövetkező évek­ben rájuk is sor kerül — mondotta Prieszol elvtárs. Ezt követően az elmélet szerepéről és fontosságáról, az elmélet és a gya­korlat kapcsolatáról és egységéről szólott. Befejezésül a megyei párt-végre- hajtóbizottság nevében kitartó szor­galmat, állhatatosságot, erőt és jó egészséget kívánt az esti egyetem valamennyi hallgatójának, s a tanári karnak felelősségteljes munkájához. Kérte a hallgatókat, hogy éljenek jól az esti epvetem által nyújtott tanulá­si lehetőségekkel, tanulmányozzák fáradhatatlanul a marxizmus—lenin­izmus tanításait, hogy ennek birto­kában jól oldhassuk meg a szocializ­mus építésének soronlévő feladatait. A miskolci öthónapos pártiskolán Kukucska Jánosné elvtárs — az is­kola igazgatójának — köszöntő szavai után Prieszol József elvtárs a párt­munkások politikai képzésének fon­tosságáról beszél. Rámutatott arra* hogy nem egy pártmunkással talál­kozunk még, akik olykor — a gya­korlati problémák. a gazdaságpoliti­kai feladatok megoldása közepette — elfeledkeznek az elmélet fontosságá­ról, az elméleti felkészültség állandó növelésének szükségességéről. Min­dennapi munkánk bizonyítja — mondotta —, hogy azok az emberek könnyebben igazodnak el a nemzet­közi helyzet olykor bonyolult kérdé­sei között, azok az emberek ismerik fel helyesen a szocializmus építésé­nek törvényszerűségeit, akik nagy gondot fordítanak elméleti felké­szültségük állandó növelésére. Ez megfordítva is igaz. Ott valószínűb­bek a bajok, gyakrabban csúszik hi­ba a munkába, ahol hiányosak az elméleti ismeretek. A torlódó fel­adatok végrehajtása persze nem mindig teszi lehetővé, hogy elegendő időt fordítsanak az elvtársak a tanu­lásra. Viszont az elkövetkező öt hó­nap során módjukban lesz majdmeg- szerezni munkájuk jobb ellátásához a legszükségesebb ismereteket, amik­re alapozva, majd önállóan is köny- nyebben boldogulnak önképzésük során. Ezt követően az elmélet és a gya­korlat szoros kapcsolatára hívta fel Prieszol elvtárs a hallgatók figyel­mét. Az öthónapos tanulási időszak feladatát úgy jelölte meg, hogy a hallgatók az alapvető marxista—le­ninista ismeretek elsajátításával munkahelyeiken helyesen, ingadozá­sok nélkül, egyre jobban valósítsák meg pártunk politikáját. Megnyitó beszédében Prieszol öv­társ érintette a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését is. Többek között hangsúlyozta a német béke- szerződés megkötésének halasztha­tatlanságát, s a szocialista országok védelmi felkészültségének fontossá­gát Prieszol elvtárs reményét fejezte ki, hogy az iskolára küldött elvtár­sak minden tekintetben megfelelnek majd a követelményeknek, kellő fe­lelősségérzettel és szorgalommal ta­nulnak, hogy visszatérve munkahe­lyükre, kommunista szerénységgel és határozottsággal oldják meg a rájuk bízott feladatokat. Majd a pártiskola tanárainak és hallgatódnak a megyei párt-yégrehaj tóbizottság nevében erőt és jó egészséget kívánt. Egy hős szovjet lány édesanyjának látogatása Mezőkövesden A felszabadító harcok során a Bor­sod megyei Szomolya községben hősi halált halt a 18 éves Klavdija Trofi­mova Tarzimanova, szovjet katona­lány. A mezőkövesdi hősi temetőben hántolták eL A nőtanács és a KISZ-szervezet meghívta a szovjet katonalányról el­nevezett Ifjúsági Ház névadó ünnep­ségére az édesanyját. Klavdija Iva­novna Tarzimanova több napot töl­tött Mezőkövesden. Felkereste leánya síriát, megtekintette a Matyóföld ne­vezetességeit, ellátogatott a Matyó­házba, találkozott a hímzőasszonyok« kai és a tsz-ek asszonyaival is. Fel­kereste Szomolya községet is, ahol megismerkedett id. Hegyi Józseffel és feleségével, akiknek házában leá­nya utolsó óráit élte. » ' A matyó asszonyok és fiatalok nagy szeretettel vették körül a kedves vendéget, aki vasárnap utazott el Mezőkövesdről. elvtárs a megyei pártbizottság nevé­ben köszöntötte a jubiláló város lakó­it, a bányászokat, a vegyipari, villa­mosenergiaipari dolgozókat. — Mi büszkék vagyaink Kazincbar­cikára — moffdotta —, mert ország­építő munkánk kézzelfogható és lát­ható bizonyítéka e gyönyörű város. Arra kérem a város lakóit, az ifjú­ságot, szeressék még jobban ezt a vá­rost, tegyék még szebbé az itt lévő emberek életét. Barcika nagy jövő előtt áll, Kazincbarcika a nehézipar egyik új ágazatának, a vegyiparnak egyik fellegvára lesz. A jubileumi és a bányásznap! köz­ponti ünnepség Szabó János elvtárs­nak, a városi tanács elnökének záró­szavával. s az Internacionálé dalla­maival ént véget. / város tízéves fejlődését ábrázoló, megörökítő kiállítás nyílt meg, utána térzenével szórakoztatták a város lakóit, s este — mintegy kétezer résztvevővel — táncfesztivált rendez­tek, A környező bányák, üzemek leg­jobb tánccsoportjai mutatták be tu­dásukat. Vasárnap reggel a MÁV fúvószenekara vidám indulókkal éb­resztette. .a város, iákéit, a A VároS jubileumi," valamint á báT nyásznap központi . ünnepségét dél­előtt 10 órai kezdettel tartották meg, — másfél—kétezer résztvevővel — a szabadtéri színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak Nóg­rádi Sándor elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Blaha Béla elv­társ, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Bányász Szakszerve­zet főtitkára, Papp Károly elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának tit­kára, a párt, állami és egyéb szer­vek, a tröszt, a környező bányák, üzemek képviselői. Sztancsik Károly elvtárs, a városi pártbizottság titká­rának megnyitó szavai után Nógrádi Sándor elvtárs tartott ünnepi beszé­det. — Kazincbarcika az egész ország büszkeségévé vált, az, egész ország együtt ünnepel ma Kazincbarcika dolgozóival. Ez a város egy rangban áll Sztálinvárossal és Komlóval, a két másik nagy új, szocialista ipari központtal — kezdte beszédét Nóg­rádi elvtárs. Vázolta a város szüle­tésének történelmi, társadalmi körül­ícbarciks ■; diadal- ütésének it ezen s Is telepü- akos élt '0 lakosa van. A mai napig 3191 új lakás készült el és az év végéig még 300 lakást adnak át a város lakóinak. Beszélt a Borsodi Vegyikombinát, a Borsodi Hőerőmű, a Központi Szénosztályo­zó jelentőségéről, termeléséről, mun­kájáról. A kazincbarcikai Újváros ünneplő­be öltözött. Az épületeken vörös és nemzetiszinú zászlók, transzparensek köszöntötték a 10 éves várost, a XI. Bányásznapot. Kazincbarcikán az ünnepségek még szombaton kezdőd­tek- Délután a Pedagógus Klubban a I második ötéves tervben 2283 millió forintot ruházunk be Kazincbarcika fejlesztésére Nógrádi Sándor elvtárs beszélt a 10 éves város jubileumi ünnepségén

Next

/
Thumbnails
Contents