Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-17 / 193. szám
2 ßSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. augusztus 17. A bonni kormány nia^a helyezi blokád alá Nyugat-Berlini A Német Demokratikus Köztársaság kormányának a demokratikus Berlin védelmére tett intézkedései — mint ez várható is volt •— rákénysze- rítették a nyugatnémet kormányt, hogy némileg felülvizsgálja minden konstruktív javaslatot visszautasító politikáját. Diplomáciai megfigyelők megítélése szerint igen sok olyan kérdés van, amit a két német államnak, illetve Nyugat-Berlin szenátusának és az NDK kormányának kellene megoldania. Bonn és Nyugat-Berlin szenátusának ama reményei, hogy az NDK kormányának intézkedéseire a NATO-tagálkunok erőszakkal válaszolnak, szertefoszlottak. Ez kiderül a szerda reggel megjelent nyugatnémet és nyugat-berlini lapok igen lemondó hangjából is. A, ' Hamburgban megjelenő Die Welt nyugat-berlini kiadásának ve- zérglosszájában felveti a kérdést, mit érhetnének el, ha Willy Brandt javaslata szerint az ENSZ-közgyűlés elé vinnék a berlini kérdést. A lap arra a következtetésre jut, hogy en nek csupán propagandisztikus hatása lehetne. Ullstein lapkirály nyugat-berlini bulvár lapja, a B. Z. am Abend amely a szocialista tábor elleni uszí tásban nem ismer határokat, kényte len megállapítani, ,,ne tápláljunk többé illúziókat: nincsen semmi eszközünk, amivel arra kényszeríthetnénk Pan- kowot, hogy vonja vissza intézkedéseit. A nyugati hatalmak nem akarnak és nem is tudnak erőszakot alkalmazni Walter Ulbricht intézkedései ellen... A% NDK békét akar Szerdán az NDK fővárosának, a demokratikus Berlinnek városi tanácsa rendkívüli ülést tartott, amelyen Friedrich Ebert főpolgármester foglalkozott az NDK kormányának legutóbb tett intézkedéseivel. Megállapította, hogy ezek az intéz- kédések útját állják a revansista nyugat-németországi és nyugat-berlini erők ellenséges tevékenységének, s ugyanakkor az európai népek békéjét,'az NDK és fővárosa védelmét és a-‘szocialista -tábor biztonságát szolgálják. Ebert köszönetét mondott az állami szervek dolgozóinak, a nemzeti néphadsereg és a népi rendőrség katonáinak és tisztjeinek, valamint a .munkásőrség tagjainak, hogy példásan eleget tettek kötelességüknek. Ebert rámutatott arra is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság éveken át mostanáig nyitva tartotta fővárosának nyugat-berlini határait, mert bízott benne, hogy a nyugati hatalmak nem élnek vissza az NDK kormányának jóakaratával. A Nyugat azonban mit sem törődik a német nép és a berlini lakosság éredekeivel és aljas felforgató célokra használta ki a helyzetadta lehetőségeket. Ebert főpolgármester foglalkozott Brandt nyugat-berlini polgármester dicstelen szerepével, rámutatott arra, hogy Brandt a „kommunista-ellenes- ség” jelmezében tetszeleg és. nyíltan harcra buzdít. Az év elején Brandt kijelentette: „vállalni kell minden kockázatot, még akkor is, ha Nyugat-Berlin védelmében életeket kell áldozni”. Valójában senki sem fenyegeti Nyugat-Berlin polgárainak „szabadságát” — hangoztatta Friedrich Ebert. Ezt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és a Szovjetunió vezette szocialista tábor is szavatolta. Végezetül a főpolgármester Nyugat-Berlin lakosságához fordult, felhívta figyelmüket arra, hogy ők is tegyenek meg mindent a háború kirobbantásának megakadályozására, s harcoljanak a nyugatnémet militarista törekvések ellen. Az emberek tudomásul fogják, venni ezeket és a világközvélemény is megnyugszik”. Az elmúlt három nap Bonnban is Nyugat-Berlinben is a kapkodás és zavar jegyében telt el. Növeli a za vart az a tény, hogy Adenauer ked di, regensburgi beszédében igen sértő kifejezésekkel illette választási ellenfelét, Willy Brandt szociáldemokrata kancellár-jelöltet, s emiatt jer lenleg válságban van Nyugat-Berlin koalíciós szenátusa. Az egység megbomlott és csak a szocialista tábor elleni gyűlöletben maradt meg a teljes egység. Brandt már teljesen elvesztette a fejét és a jelek azt mutatják, hogy Adenauer kancellár Brandtnál jobban látja azokat a határokat, ameddig el lehet menni. Adenauer most megpróbál minden felelősséget választási ellenfele nyakába varrni, s így akarja növelni a maga politikai befolyását. Az NDK kormánya felkészült gazdasági természetű „ellenintézkedésekre”, s mint kedden közzétett - nyilatkozatában értésre is adta: az NDK kereskedelmi kapcsolatai bőven elegendők ahhoz, hogy szükség esetén külföldi piacokon szerezze be azokat az árukat, amelyeket jelenleg Nyugát-Németország szállít. Az NDK szilárdan számíthat a szocialista tábor országaira. Az NDK kormánya nyilatkozaté ban arra is emlékeztette a bonni kormányt, hogy a kereskedelmi egyezmény felbontása komoly következményekkel járna Nyugat-Né- metországra. ,,A kereskedelmi megállapodás felrúgásával a szövetségi kormány hatálytalanítaná a fizetések ügyében kötött kiegészítő egyezményt is. A szövetségi kormány a kereskedelmi egyezmény önkényes felmondásával megfosztaná magát attól a. lehetőségtől, hogy árukat szál. lítson az NDK közlekedési útvonalain. Nyilvánvaló, hogy ilyen lépéssel a nyugatnémet kormány csapást mérne magára Nyugat*-Berlin re is. A nyugatnémet uralkodóköröknek tudomásul kell vénülök, hogy az NDK szuverén állam, és Adenauer és Szmirnov találkozója Bonn (MTI) Mint már jelentettük, Adenauer .kancellár szerdán egyórás megbeszélést folytatott Szmirnov szovjet nagykövettel. A megbeszélésről a bonni ’ kormány és a szovjet nagykövetség a . ’következő közleményt adta ki: ■' •' „Adenauer kancellár augusztus 16- ... án fogadta A. A. Szmirnovot, a Szovjetunió nagykövetét és megbeszélést ~' folytatott vele. A találkozó a nagy- t ■ követ kezdeményezésére történt. A megbeszélés során a nagykövet N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének megbízásából tájékoztatta a szövetségi kan cellárt a szovjet kormánynak a nemzetközi politika területére vonatkozó legközelebbi terveiről, valamint a Szovjetunió és az NSZK közötti kölcsönös kapcsolatok fejlődésének lehetséges útjairól. A kancellár megígérte, hogy nagyon gondosan tanulmányozni fogja mindazt, amit a nagykövet közölt vele, majd a maga részéről utalt rá, hogy a Szövetségi Köztársaság kormánya nem tesz olyan lépést, amely ronthatná a kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió között, avagy rosszabbá tehetné a nemzetközi légkört.” közlekedési útvonalainak használata csak az elismert nemz.etközi jogok tiszteletbentartásával lehetséges.” A demokratikus Berlinben továbbra is rend és nyugalom uralkodik. A termelőmunka zavartalanul folyik, az érdeklődés ma már a nagy politika felé irányul. A hangulat bizakodó. Sebastian Haffner, az angol- Observer nyugat-berlini tudósítója a Die Welt hasábjain írt cikkében is megállapítja, hogy bár sokakra megrázó hatással lehet, de tény, hogy még Washingtonban is megkönnyebbültén sóhajtanak fel. „Titokban, remélhetjük, hogy a fenyegető berlini válságot most végre hatástalanítják” — írja Haffner. Ribbentrop után szabadon?I Moszkvai kommentál* Berlinről Moszkva (MTI) A szovjet lapok és rádióállomások továbbra is élénken kommentálják a nyugat-berlini helyzet legújabb fejleményeit. „A népek várják a német kérdés megoldását”, „A berliniek békében akarnak élni”, „A nép éber” — ilyen címek alatt ismertetik a legfrissebb jelentéseket. Lev Bezimenszkij a moszkvai rádió kommentátora párhuzamot von Hitlerek 1939. évi propagandahadjárata és a bonni heccJapok mostani handabandázása között. Annak idején Hitler kiadta a ,■ jelszót: Meghalunk Danzigért! — ezt üvöltözte egész náci Németország. Ugyanakkor azonban egy magasrangú olasz fasiszta bizalmasan megkérdezte von Ribbentrop külügyminisztert: — Mondja meg nekem őszintén, mit akarnak maguk tulajdonképpen? Danzigot akarják?-— Nem, — felelte Ribbentrop —, mi háborút akarunk. Óhatatlanul ez jut áz ember eszébe, ha a mostani bonni beszédeket és cikkeket olvassa. Hiszen nyilvánvaló, hogy sem az NDK, sem a Szovjetunió nem veszélyezteti Nyugat-Berlin lakosságának szabadsagát, sőt a történelemben még nem fordult elő, hogy egy olyan békés javaslatra, mint amilyen a német békeszerződés megkötése, ekkora felhördüléssel válaszoltak volna. A magyarázat egyszerű: Erre a hisztériára szükségük van a nyugati hatalmak legag- resszivebb háborús köreinek — hangoztatta a rádiókommentátor. — A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói tudják, hogy a küzdelemnek még nincs vége — hangoztatja a Pravdában Kuznyecov. El kell készülniök mindenfajta provokációra, amire ejszánhatják magukat a német kérdés békés megoldásának feldühödt ellenségei. Éppen ezért fokozzák éberségüket, még szorosabban tömörülnek szocialista egységpártjuk köré, s még elszántab- ban állják a béke őrségét. A Komszomolszkaja Pravda tudósítója, Gurnov elmondja, hogy a Szabad Német Ifjúsági Szövetség tagjai ezekben a napokban tömegesen kérik felvételüket a Német Szocialista Egységpárt soraiba. (MTI) a magyar kormányküldöttség megkezdte tárgyalásait Indonéziában Az MTI különtudósítója jelenti: Ma reggel dr. Münnich Ferenc az indonéziai baráti látogatáson résztvevő magyar személyiségek kíséretében megkoszorúzta a Djakarta környékén lévő kalibatai hősi temető emlékművét. A koszorúzási szertartásról távozó magyar miniszterelnököt Kalibata falucska népes küldöttsége fogadta, s a barátság jeléül megajándékozták őt a környék legszebb délszaki gyümölcseivel. A délelőtt folyamán dr. Münnich Ferenc látogatást tett az első miniszteri teendőket ellátó dr. J. Leimená- nál, majd nem sokkal ezután — helyi idő szerint 11 órakor — megkezdődtek a magyar és az indonéz kormányküldöttség hivatalos tárgyalásai a két ország kapcsolataival összefüggő kérdésekrőL Magyar, részről jelen voltak: dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Tömpe István földművelésügyi miniszter első helyettese, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. Száll József, hazánk indonéziai nagykövete, Nagy János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet és Rád- ványi János, a Külügyminisztérium protokoll-osztályának vezetője. Indonéz részről a tárgyalásokon részt vettek: dr. J. Leimena, az első miniszter első helyettese, dr. Su- bandrio külügyminiszter, dr. Sorjana külügyminisztériumi főosztályvezető« dr„ Diah, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Ponbcn külügyminisztériumi főosztályvezető. Kijelölték a kohó- és gépipar új élüzemeit A' kohó- és gépipari miniszter, - a Vasas Szakszervezet elnökségével egyetértésben az első félévben végzett munka alapján á következő vállalatokat tüntette ki az élüzem címmel: Aluminiumárugyár, Bajai Villamosipari Gyár, Balatonfüredi Hajógyár, Budapesti Orvosi Műszergyár. Csepel Acélmű, Csepel Készülék- és Szerszámgyár, DIMÁV AG, Dinamó Villamosforgógépgyár, Egyesült Izzó, Elzett Vasárűgyár, Fémlemezipari Művek, Fémárü- és Szerszámgépgyár, Gödöllői Gépgyár,. Gyár- és Gépszerelő Vállalat, Hegesztőkészülékek Gyára, Ipari Műszergyár, Középgépipari Készletező és Kereskedelmi Vállalat, Magyar Adócsőgyár, Medicor Röntgen Művek, Mechanikai Laboratórium, Metallochémia, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, Nehézszerszámgyár, Nyersolajszi- vattyúgyár. Ózdi Kohászati Üzemek, Öntöde és Kovácsológyár, Pneumatikus és Hidraulikus Gépek Gyára, Salgótarjáni Acélárugyár, Vegyipari Gép- és Radiátorgyár, Villamosgép és Kábelgyár, Zuglói Gépgyár. Miniszteri elismerő oklevéllel a Csépeli Golyóscsapágygyárat, a Gyújtógyertyagyárat, a Dunai Hajógyárat és a Budapesti Tűzállóanyag- gyárat jutalmazták. (MTI) Z525E52S2FESSS25c!SE512S2SHSE5HSE5E5HSE5HSHSS5E5H5HSH5Z5E5HS2iSESHSa5a52SZE5ESHSE5HSBSESS5HSHSSSaS25ESB5S525ESÉ5i25E5E525H5a5E5E5a5SSHSES2SH5S5£d5iISESi2Sa5a5ESE5SS2SE5E5ESaSíSH5HSES2 Ha már száműzted magad... Levél Amerikába Ifjú ismerős! 1/ í négy és fél esztendővel ezelőtt meggondolatlanul nyegle titánként hagytad itt szüléidét, hazádat« ki minden alapos indok nélkül száműzted magad, hallom, hogy szüleid, 'ismerőseid előtt, csekély négy és fél 'esztendő után ma a „gazdag ameri• ‘kai nagybácsi” szerepében tetszelegsz. ' Ószintén szólva, csodálatra f méltó dolog, amit te ott műveltél. — Irt a gyerek — mutogatta édesanyád a levelet, könnyes szemmel. 'Árúi kór eltávoztál szó nélkül — szüleid egyetlen gyermeke —, bizony hálátlannak nevezett. De azért szeret ő téged ma is. Szívében azonban ott ég a gondolati hát ezért neveltem? Hát ezért taníttattam, hogy itt hagyjon bennünket támasz nélkül? Mert ‘ bizony hosszú ideig hallgattál. Nem 1 írtál levelet sem, nemhogy segítettél ' volna, amikor apád beteg volt. Anyád Szorgos kezére, meg arra a szerinted „prózai” termelőszövetkezetre támaszkodva gyógyult meg. S íme most, hosszú hallgatás után egyszerre megszólaltál. — Irt a gyerek. Azt írja, jól van. ' Itt a fénykép; autója van. Azt írja, hamarosan küld pénzt, s ha jól megy, «■ .még bennünket is kivitet. — Mon- >■ dóm, édesanyád könnyezve „dicsekedett”. Nem .láttam mosolyt az arcán, s bár ott volt kezében a levél, a te - autós fényképeddel, azért a bizton• ság kedvéért megkérdezte: > — Igaz lenne ez? Én nem akarom elhinni. — Pedig az édesanyák sok mindent elhisznek. No, de a tény, az fény. Te ott Clevelandban négy és fél esztendő alatt sokra vitted — mondják a sorok. Gondjaid nincsenek, élsz, dolgozol, gyarapodsz, ízleled a magadkereste új életformát, sót mi több, olykor még csodálkozol is. Magam is úgy vagyok vele, amióta édesanyáddal találkoztam. A napokban itt járt nálunk vendégségben Geréb Józsi bácsi, Amerikából. Pontosabban Los-Angelesből, ahol immár több mint ötven esztendeje dolgozik mint újságíró, Jelenleg az „Amerikai Magyar Szó” munkatársa. Jegyezd meg jól a címet, gondolom esetleg még szükséged lehet az ilyen, egykor kényszerből, üldöztetésből távolra szakadt, becsületes, józangondolkodású emberek segítségére. Mondom: itt járt és ő is csodálkozott azon, ami itt nálunk ma végbemegy. Kar, hogy nem említhettem meg neki a te csodálatos karrieredet. De csak később értesültem, milyen nagyszerű életet találtál önkéntes száműzetésed folytán.« Bár ő így is elmondott egyet, mást. L1 Imondotta, hogy valóban más ott az élet, mint nálunk. A jó munkások, akik hosszú évekig dolgoztak, dolgozhatnak megszakítás nélkül, Igényt tartanak a rádióra, televízióra, autóra, s meg is veszik részletre. S ha szerencséjük van, ki is fizetik hosszú évek alatt a bizonyos részleteket. Ha nincs, ha betegség, munkanélküliség szétzúzza a terveket, akkor odaveszett sok-sok év fáradsága. Mert a részletre árusító cégek nem könyörülnek. Néhány dollár hátralék esetén Is visszaveszik amit adtak, s a befizetett részletek elvesztek. És még elmondott valamit: nem sok becsületük van a hozzád hasonló, önkéntes száműzetésbe vonult, kalandkedvelő titánoknak ... Nem, nem rád mondom én ezt, akinek ugye négy és fél év után már autója van, s talán hamarosan palotát is építesz. (Bár kissé furcsa hallani. S önkéntelenül is kikívánkozik az emberből: hogyan szerezted, ha tényleg van? ...) Hanem csak úgy általában mondom, ahogy a mi kedves, komoly és izig-vérig harcos vendégünk mondotta. Persze lehet, hogy te kivétel vagy. Mondjuk, valóban rendesen, dolgozol — bár szakmád nincs. Esetleg nyertél a szerencsejátékon, avagy ... ? No, de meggyanúsítani nem akarlak semmivel... Olvasunk néha arról, hogy ez meg az a magyar disszidens, — kiket pedig állítólag egykor tárt karokkal várt az „amerikai” nép — ahogy nyugati lapok írták — bizony alaposan levizsgázott. De nem. Nem akarok rosszra gondolni. Csupán egy valami fogott meg. amikor édesanyád elmondta, mit írsz. Az, hogy sem szüleid, sem akik hallották a hírt, valahogy nem irigykedtek. Jó anyád csak úgy csendesen megjegyezte: — Autója van. Inkább ne lenne, de itthon lenne. — És tudod mennyi őszinte érzés, mennyi megérzés van néhány anyai szóban? S őszintén szólva, én sem irigyellek. Mert mondjuk, autód van. Dolgoztál rendesen, kerestél és részletre megvehetted. Nincs kizárva. Nekem még nincs autóm. Talán nem is vágyom rá. De lehet autóm. Lehet, mert megvan a biztosítéka. Dolgozhatom, s esetleg összegyűjtöm a szükséges pénzt. Sőt, megvan a biztosítéka annak is, hogy itthon jómagam és mások is, jövőre főbbet keresünk, mint jelenleg. Sőt, kevesebb munkával keresünk többet, mert ez a mi útunk, a mi tervünk. Ma még ez terv, de megvalósítható terv, s ez úgy lelkesíti az embert! E zzel szemben ott vagy te — akinek a levél szerint már autója van, — Mondjuk, megvetted részletre a kocsit. Dolgozol. Jelenleg van munka bőven, hiszen a hadiüzemek szakadatlanul emésztik az anyagot és munkaerőt. Futószalagon gyártják azt, ami nem az emberek boldogulására, hanem emberi életek, a fejlődő emberi kultúrák elpusztulására készül. (Ez, nem tudom mennyire lelkesít téged odakint!) Azonban még így is van ott egy nagyon elgondolkoztató közgazdasági jelenség. — Megérted, hiszen közgazdasági jellegű iskolát végeztél. — Automatizálják az üzemeket. Ahol eddig ezrek dolgoztak, ott csak százakra, sőt tízekre van szükség. Mi lesz mondjuk, ha te is az elbocsátott ezrek közé kerülsz? Mi lesz az autóddal, mi lesz a részletfizetéssel? Gondolod, hogy . munka nélkül. kapod majd a fizetést, avagy fiává fogad Rockefeller?,:: Nem tudom hogy vagy vele, én nem hiszem i T; De az valószínűbb, .hogy sok millió társaddal együtt munka nélkül, autó nélkül, biztos megélhetés nélkül tengődsz majd, amíg... esetleg a te hangod, a te erőd közbenjárásával is meg nem változik ott az egész társadalmi forma... ehéz szavak, bosszantó szavak? Lehet! Azonban te még fiatal vagy, s a fiatalnak valahogy nagyon is éltető eleme a holnap, a- „mi lesz holnap”! Az ember szereti biztosan látni a holnapját... Nem, ne is kérdezd ... Mi nem félünk az automatizálástól. Nálunk mi lesz, ha kevesebb ember kell a munkához? Nem dolgozunk majd csak hat órát naponta. Vagy ötöt. Vagy négyet, s élvezzük, amit megtermelünk, amit megteremtünk. Nálunk ilyenformán hat az automatizálás. Mert itt, nálunk mi vagyunk azok a Rockefellerek, akik többet akarnak termelni, hogy több legyen. Ennyit talán az autódhoz és csodálatra méltó amerikai pályafutásodhoz. Mondom, ha van autód. Mert autós fényképem nekem is van. De mennyi! Ha viszont nem lenne autód, s az a mosoly az arcodon már valóban ott, Kint szerzett hivatalos amerikai mosoly, a ».Keep smiling!”, akkor hadd jegyezzem meg: ha már száműzted magad, s ha már tévedtél, megundorodtál meggondolatlan cselekedetedtől, akkor ne vezesd félre azokat, akik neveltek.: a szüléidét. Mert itthon az autóért, a karrierért nem irigyel senki. De őszintén szólva, ha rosszul megy sorod, nem is sajnál senki... Szüléidén kívül .,, Mert a szülők már ilyenek ... Barcsa Sándwr
