Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-08 / 185. szám
Kedd, 1961. augusztus 8. ESZAK1WAGYARORSZAG .*5 A kommunizmusnak az a történelmi küldetése, hogy minden embert megszabadítson a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és a kizsákmányolás valamennyi formájától, a háború borzalmaitól Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai rádióban és televízióban N. Sz. Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára augusztus 7-én a szovjet rádióban és televízióban beszédet mondott. Mindenekelőtt szerencsekívánatait fejezte ki minden szovjet dolgozónak az új, nagy győzelem alkalmából, abból az alkalomból, hogy a Vosz- tok—2 űrhajószputnyik sikeresen befejezte űrrepülését. German Sztyepanovics Tyitov őrnagy az űrhajószputnyikon példátlan űrutazást hajtott végre, amely több mint huszonöt órán át tartott. Az űrhajós hiánytalanul teljesítette a kitűzött programot, majd leszállt a Szovjetunió előre kijelölt térségé- ben. Ez a repülés önmagáért beszél. Ennek alapján az emberiség újabb nagy lépést tett a bolygóközi közlekedés megvalósításának útján. A Föld minden népe lelkesedéssel üdvözli a szovjet tudománynak és technikának az űr meghódításában aratott kiemelkedő győzelmeit. Ma közzétették pártunk Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a szovjet nép e világtörténelmi győzelmével kapcsolatos felhívását. Hazánk ünnepélyesen megemlékezik majd az űrhajós hőstettéről, mihelyt az űrhajós pilóta Moszkvába érkezik. Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a nevében újból forró, szívélyes jókívánságaimat fejezem ki a szovjet nép, a Kommunista Párt bátor fiának, German Sztyepanovics Tyitovnak. Gratulálok kiváló tudósainknak, tervezőinknek, mérnökeinknek, munkásainknak, mindazoknak, akik munkájukkal előkészítették és megvalósították ezt, a szovjet hazánknak nagy dicsőséget szerző újabb, kiváló hőstettet. N. Sz. Hruscsov ezután a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikereiről szólott, hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban jelentősen túlteljesítették a hétéves terv első kétéves részletét és sikeresen teljesítették az 1961-es év első félévi tervét is. N. Sz. Hruscsov itt számadatokkal illusztrálta a szovjet népgazdaság példátlan sikereit. A többi között elmondotta, hogy a hétéves terv első két és fél éve alatt 15 milliárd rubellel nagyobb értékben termeltek iparcikkeket, mint amennyit a hétéves terv erre az időszakra előírt. A hétéves terv két és fél esztendeje alatt ugyanannyi iparcikket állítottak elő, mint amennyit az egész, 1951-től 1955-ig terjedő ötéves terv alatt. A termelési tervek túlszárnyalása és a termelési önköltség csökkentése alapján növekedtek a felhalmozások és lehetővé vált, hogy körülbelül újabb 3 milliárd rubelt fordítsanak a Szovjetunióban könnyűipari beruházásokra. — A hétéves terv a nép jólétének újabb emelkedését is előirányozza. Ezt a feladatot is sikeresen teljesítjük. Növekszik a munkabéralap, emelkedik a különféle árucikkek fogyasztása, sohasem látott arányú lakásépítkezés folyik — jelentette ki a szovjet miniszterelnök, majd így folytatta: — Amint láthatják, iparunk jól dolgozik, egészében véve túlteljesíti a tervben kitűzött feladatokat. De még vannak olyan gyárak és üzemek, amelyek nem teljesítik tervüket. Ez azt jelenti, hogy az ilyen vállalatok nem járulnak kellőképpen hozzá a hétéves terv határidő előtti teljesítéséhez, nem járnak az élen- haladó kollektívák tízezreinek nyomában. Mindent el kell követnünk, hogy valamennyi gyár, üzem, bánya, minden kolhoz és állami gazdaság az összes mutatószámokban teljesítse és túlszárnyalja a tervben kitűzött feladatokat. Hruscsov a továbbiakban a mező- gazdaság helyzetét ismertette. Mint mondotta, a legutóbbi két évben a mezőgazdasági termékek termelésének színvonala alacsonyabb volt, mint aminőre lehetőségek vannak. Ez bizonyos nehézségeket okozott a városok hússal, tejjel és zsiradékkal való ellátásában. Az idén a mező- gazdasági termékek betakarítása és felvásárlása szemlátomást olyan lesz, amilyen még nem volt a szovjet hatalom éveiben. A mezőgazdasági termények vetés- területe összesen meghaladja a 204 millió hektárt. Ez több, mint bármikor ezelőtt. A termés betakarítása gyors ütemben halad. Ami az állat- tenyésztést illeti, az országban az év elején 75,8 millió szarvasmarha, 58,7 millió sertés, 133 millió darab juh volt. Ez azt mutatja, hogy megvan a jó alap az állattenyésztés újabb fellendítésére. A* SZKP programja korunk fontos dokumentuma N. Sz. Hruscsov ezzel összefüggésben részletesen szólott a különböző szovjet köztársaságok, így Ukrajna, az OSZSZSZK, Kazahsztán mező- gazdaságának helyzetéről, majd kijelentette: — Egész népgazdaságunk fejlesztésének távlatai grandiózusak. E távlatokat a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete tárja fel. Aránylag kevés idő telt el azóta, hogy közzétettük ezt a tervezetet és ezért nem futhatunk előre, nem vonhatunk le már most általános következtetéseket a programtervezet bélés külföldi értékeléséből. Az emberek milliói figyelemmel, nagy érdeklődéssel tanulmányozzák e tervezetet, amely megmozgatta az egész világot. Pártunk a történelem során elsőnek tűzi ki a közeljövő közvetlen, gyakorlati feladatául a kommunista társadalom felépítését. A programnak az a következtetése, hogy a szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kommunizmusban fog élni, örömet kelt és újabb erőt ad. Már most teljes bizonyossággal elmondhatjuk, hogy az egész szovjet nép egyhangúlag helyesli pártunk programtervezetét. Ä gyűléseken, a sajtóban, a rádióban és a televízióban a szovjet dolgozók kifejezésre juttatják, hogy büszkék lenini pártjukra, nagy szocialista hazájukra. Gazdasági, tudományos és kulturális eredményeink, következetes béke- politikánk (mérhetetlenül megnövelték a szovjet állam nemzetközi tekintélyét, a világ eseményeinek alakulására gyakorolt hatását. A Szovjetunió népeinek sikerei és győzelmei annak eredményeképpen születtek meg, hogy a párt megvalósította Lenin bölcs útmutatásait. Az új programtervezetet áthatja a kommunista alkotómunka, békeszeretet és internacionalizmus szelleme. Minden országban megtalálható barátaink, s a szocialista és a kapitalista országok testvéri marxista—leninista pártjai helyeslik ezt a tervezetet cs hangsúlyozzák, hogy történelmi jelentősége van a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából. Úgy ítélik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja programját, hogy ez korunk kimagaslóan fontos dokumentuma, amely nagymértékben hozzájárul a marxista—leninista elmélet fejlesztéséhez. De nemcsak barátaink, hanem a kommunizmus ellenségei is tanulmányozzák és mérlegelik ezt az okmányt, pártunk új programját Nincs módjukban, hogy elhallgassák. Nem titkolhatják el, hogy milyen óriási hatást gyakorolt világszerte. Jellemző, hogy az amerikai szenátus egyes tagjai szerint ez a programtervezet „komoly kihívása az Egyesült Államoknak”. Ezek a szenátorok nem kétlik, hogy a Szovjetunió képes elérni a programtervezetben kitűzött célokat. „Nem szabad lebecsülni a programtervezet vonzóerejét”, — hangoztatják figyelmeztetően. Lám, ettől félnek legjobban az imperialista urak! Mi biztosra vesszük, hogy az új program eszméi megtalálják az utat szerte a világon minden ember agyához és szívéhez. Élénk visszhangot keltenek a program ihletett szavai, amelyek szerint a kommunizmusnak me a történelmi küldetése, hogy minden embert megszabadítson a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás cs a kizsákmányolás valamennyi formájától, a háború borzalmaitól. Aki biztosra veszi a társadalmi rendszerének gazdasági győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hruscsov —, az nem tartja szükségesnek, hogy fegyveres erővel erőszakolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista országok vezetőinek: Tegyük meg döntőbíráknak a népeket, a történelmet, döntsék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladctoh* a szocialista-e, vagy a kapitalista. A népek majd szabadon választanak, s az a rendszer győz, amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. A Szovjetuniónak, más szocialista országokhoz hasonlóan, nem érdeke a háború, sőt mindent elkövet, hogy áthághatatlan akadályokat gördítsen az imperialisták elé, akik háborúkat akarnak kirobbantani. A kommunisták mindenkor elsődleges feladatuknak tekintették a békeharcot. Közös nézeteinket, követeléseinket és akcióprogramunkat a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai tanácskozásán elfogadott nyilatkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológusai tudatosan kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rágalmazzák a kommunistákat, rájuk fogják, hogy háború útján akarják megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket. Ez azonban szemen- szedett hazugság. Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az emberi társadalom életéből az államok közötti háborút. Ez a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok értelme. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásának betiltása, s a felhalmozott atom- és hidrogénfegyverkészletek teljes megsemmisítése. Am telnek-mulnak az évek, mindenféle leszerelési bizottságok alakultak, _de egy tapodtat sem jutottunk előre. A leszerelési szakértők beleragadtak a tárgyalásokba, mint a legyek a mézbe. Mi az oka ennek? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más békeszerető országoknak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkés államok ellenállásának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szocializmussal és a békeszerető népekkel szemben. Gyűlölik a szocialista világrend- szer nagyszerű sikereit, gyűlöletes előttük, hogy a szocialista rendszer vonzóerőt gyakorol a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekre. Az imperializmus Ideológusainak szeme láttára omlanak össze azok a fogalmak, amelyekben a kapitalista világ eddig élt. Évről-évre csökken a távolság a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok ipari és mezőgazdasági termelésének színvonala között és már nincs messze az a nap, amikor egyvonalba kerülünk Amerikával és kezdjük majd megelőzni. A nyugatiak fegyverkeznek Egyes imperialista személyiségek a szocialista országokkal szemben érzett osztálygyűlölettől elvakítva, az antikommunizmust teszik külpolitikájuk alapjává. Szemlátomást arról van szó, hogy a legagresszívebb imperialista körök szeretnék meghiúsítani a kommunista társadalom békés építésének terveit; A kapitalizmus fél a tőle különböző társadalmi rendszerű országokkal való békés versenytől. Az Amerikai Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom háború céljából fokozza erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbbi tizenkét év alatt az Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszorosára növekedtek. Az idén az Egyesült Államok 53 milliárd dollárt szándékozik költeni katonai célokm. Ezenkívül az Egyesült Államok elnöke nemrég újabb három és fél milliárd dollárt követelt hasonló célra. Nyugat-Németország a legutóbbi évtizedben hivatalos, nyilván szépített adatok szerint csaknem annyit költött katonai célokra, mint Hitler 1933-tól a második világháború kezdetéig. A Német Szövetségi Köztársaság költségvetésének katonai tételei 1961-ben újabb 18 százalékkal növekedtek, óriási összegeket költ fegyverkezésre a többi imperialista hatalom is. Ez azt mutatja, hogy az imperialisták újbél magukévá próbálják tenni a szocialista országok „elrettentésének” már Dulles által hirdetett politikáját. Ámde e politika hódolói gondoljanak a világban jelenleg kialakult tényleges erőviszonyokra. Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseink során azt mondta, hogy a világ két tábora között erőegyensúly jött létre és meg kell akadályozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen összetűzését, mert ez a legvégzetesebb következményekkel járna. Kennedy ebben az esetben megmutatta, hogy józanul szemléli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell ismerni. Az élet azonban azt követeli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dolgokat, hanem politikájukban is lépjék át azt a határt, amelyen innen elhallgatják a józan ész érveit és elvakult, veszélyes játékot űznek a népek és az államok sorsával. Nem nézhetjük közömbösen, hogy a nyugati hatalmak agresszív körei Adenauer kancellár segítségével Nyugat-Németország összes anyagi és szellemi erőit felsorakoztatják a harmadik világháború előkészítésére. A Német Szövetségi Köztársaság már nem az, ami tizenhat éve volt, amikor fejet hajtva a győztesek előtt, kötelezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog haladni. A nyugatnémet revansisták ma gőgösek, nagy hadseregük van, amelyet támadó hadműveletekre képeznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztársaság tagja lett az észak- atlanti katonai tömbnek, amely szembenáll a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A nyugatnémet állam arculatát ma a mi- litarizálás, a revansista szenvedélyek tobzódása, a kommunizmussal és minden újjal és haladóval szemben iápiáit ellenséges érzület, gyűlölet kultusza, a pángermán hagyományok és beállítottság feléledése határozza meg. A népek összefogásával biztosítsuk a békét — Ne teremtsünk háborús pszichózist. Tisztítsuk meg a légkört — hangsúlyozta a szovjet miniszter- elnök. — Támaszkodjunk értelmünkre, ne pedig a termonukleáris fegyverekre. Hruscsov ezután felhívta a semleges országok népeit és kormányait: — Önök sem lehetnek közömbösek, csak minden nép együttes erőfeszítésével érhetjük el, hogy az agresszorra kényszerzubbonyt húzzunk és az emberiséget megszabadítsuk a harmadik világháború veszedelmétől. Csak minden nép és kormány erőfeszítéseivel érhetjük el, hogy teljes mértékben diadalmaskodjanak a békés együttélés magasztos elvei, csak így lehet elérni a szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelést. „Megengedhetetlen volna, hogy ölhetett kézzel üljünk. A történelem tapasztalata arra tanít; ha az agresz- szor látja, hogy nem részesül visszautasításban, elszemtelenedik. Ha viszont visszautasításban részesül, csendben marad” — mondotta Hruscsov. Amikor honvédelmi intézkedéseinkhez hozzáfogunk és erősítjük szocialista hazánk potenciálját — folytatta —, változatos rakétatechnikát hozunk létre: ballisztikus, interkontinentális rakétákat, különféle hatósugarú rakétákat, atom- és hidrogénbomba töltetű rakétákat. De a többi fegyverfajtára is a szükséges gondot fordítjuk. Megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy békés úton oldjunk meg minden vitás nemzetközi kérdést Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában és kormányában olyan előzetes vélemény alakult ki, hogy nincs szükség a szovjet fegyveres erők megerősítése végett még több költségelőirányzatra. Elegendő az az összeg is, amelyet máris előirányoztunk, amelyet az ipar már most megteremtett, vagy most készít. Nem megyünk bele abba, hogy népünk vállára szükségtelen és az ügy érdekei által nem igazolt nehézségeket hárítsunk. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány ma is és a jövőben is megtesz mindent, ami tőle függ, hogy elhárítsa a háború kirobbantását. „Megteszünk és a jövőben is megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy békés úton, nyugodt légkörben oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket. A Szovjetunió senkivel sem akar háborúzni. Nincs szükségünk senld földjére, senki gazdaságára.” A német békeszerződés megkötését lehetetlen tovább halasztani Ezután újból leszögezte, hogy most már lehetetlen tovább halasztani a német békeszerződés megkötését. Ha még néhány évvel elhalasztanánk a békeszerződést, ez azt jelentené, hogy behódolnánk az agresszív erők előtt és visszakoznánk nyomásuk előtt. Ez a helyzet csak tovább serkentené a NATO-t s a bonni kormányt, csak bátorítaná őket abban, hogy Nyugat-Németország területén egyre újabb és újabb atom- és nukleáris fegyverrel ellátott hadosztályokat szervezzenek, hogy Nyugat-Németor- szágot az új világháború kirobbantásában a legfőbb erővé változtassák. A szovjet miniszterelnök megállapította, hogy a Szovjetunió semmiféle különleges haszonra vagy nyereségre népi törekszik akkor, amikor a német békeszerződés azonnali megkötéséhez ragaszkodik. Ha a nyugati hatalmak felülvizsgálják álláspontjukat, a józan ész szavára hallgatnak és kifejezik azt a készségüket, hogy velünk együtt kössék meg a békeszerződést, mi ennek csak örülni fogunk — folytatta. Ha a nyugati hatalmak továbbra is makacskodni fognak és megtagadják a német békeszerződés aláírását, akkor kénytelenek leszünk ezt a problémát nélkülük megoldani. Ebben az esetben a Német Demokratikus Köztársaság megkapja teljes szuverénitását. következésképpen a Nyugat-Berlinhez vezető útvonalak használatának kérdéseit csak a Német Demokratikus Köztársaság kormányával egyetértésben lehet majd megoldani. A szovjet miniszterelnök hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak kizárólag ürügyként használják fel Nyugat-Berlin közlekedési útjainak kérdését és általában a békeszerződést. A szocialista tábor országaira akarják kényszeríteni akaratukat. Ha mi lemondanánk a békeszerződés megkötéséről, a nyugati hatalmak ezt úgy értékelnék, mintha stratégiai áttörést értek volna el és azonnal bővítenék követeléseiket. Azt követelnék, hogy számoljuk fel az NDK szocialista rendjét, célul tűznék ki a potsdami szerződés alapján Lengyel- országnak és Csehszlovákiának visz- szaadott területek elrablását. Ha a nyugati hatalmak még ezt Is elérnék, altkor legfőbb igényükkel jönnének elő: Azt követelnék, hogy a szocialista tábor minden országában számoljuk fel a szocialista rendszert. Éppen ezért lehetetlen tovább halogatni a békeszerződés kérdését. A Német Demokratikus Köztársasággal megkötendő békeszerződés aláírása hatalmas, pozitív jelentőségű tény lesz az egész nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából. Hruscsov beszéde végén ismét visz- szatért az SZKP kongresszusán megvitatandó programra, amely a szovjet emberek eiőtt a kommunizmus nagyszerű távlatait nyitja meg. E program megvalósításához békére van szükség, ezért a Szovjetunió a béke híve. A nyugati hatalmakhoz fordulva, újból javasolta a német békeszerződés megkötésének megtárgyalását. (MTI)
