Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-05 / 183. szám

Szombat, 1961. augusztus 5. ESZAKOTAGYARORSZAG S A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Egyesült állomok kormányához a német békeszerződésről (Folytatás az 1. oldalról.) fcratikus Köztársasággal megszüntet­né a jogalapot a megszállási rend- szex- további fenntartásához és a nyugati hatalmak csapatainak nyu­gat-berlini tartózkodásához. Az élet­ben azonban nincs német békeszer­ződéstől független külön nyugat- toei'lini kérdés. Az Egyesült Államok kormánya azzal, hogy nem hajlandó résztvenni a békekötésben, olyan helyzetbe hozná saját magát, hogy a nyugat-berlini kérdést nélküle ol­danák meg, ebből kifolyólag mind­azokkal a következményekkel egye­temben, amelyek a nyugati hatal­maknak Németország kapitulációjá­ból származó jogait érintenék. Az a javaslat, hogy Nyugat-Bcr- lint változtassák deiniliíarizált szabad várossá, azt jelenti, hogy a Szovjetunió kész az összes ér­dekelt felekkel együtt rendezni Nyugat-Berlin státusának kérdé­sét a német békeszerződés alá­írása után. l Ma éppúgy, mint az elmúlt tizen­hat esztendőben, Nyugat-Berlin ‘ meg­szállás alatt élő város. Csakis erre, a katonai megszállás jogára alapul a nyugati hatalmak nyugat-berlini jelenléte. Amikor pedig az Egyesült Államok „a szabad város megvédé­séről” beszél, akkor tulajdonképpen annak a nyugat-berlini megszállási rendszernek a fenntartásán búzgól- kodik, amely — mint maga az Egye­sült Államok kormánya is elismeri ződés kérdését. — mindenkinél csak visszatetszést szül. Ami pedig Nyugat-Bex-lin szabad­ságát illeti, vagyis e város lakossá­gának azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy saját belátása szerint döntsön belső életének kérdésében és saját óhajának megfelelően alakítsa ki politikai és társadalmi rendszerét, ezt a szabadságot senki sem fenye­geti. Ellenkezőleg, a békeszerződés megkötése akár egy, akár mindkét német állammal, szilárdabb alapot teremtene Nyugat-Berlin szabadsá­gának biztosításához, mert e város lakossága nem megszállási rendszer­ben, hanem nemzetközi jogrend fel­tételei között élne. Az Egyesült Államok kormánya nem hajlandó résztvenni meg­egyezéses alapon a német béke- szerződés kérdésének megoldásá­ban, de ugyanakkor ellenzi, hogy a hitlerellenes koalícióban résztvett államok egész sora megkösse a békeszerződést a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal. Mit szándékozik elérni ilymódon az Egyesült Államok kormánya? Hiszen nem tudja megakadályozni a béke- szerződés megkötését a Német Demo­kratikus Köztársasággal. E szerződés megkötése meg fog történni, hacsak az Egyesült Államok és a többi nyu­gati hatalom nem hagy fel annak megakadályozásával, hogy megegye­zés alapján oldjuk meg a békeszer­Ez a program a jovorolszol — A múlt, a jelen és a jövő átfogó képét adja ez a programtervezet. — Mezei József, a fényképész szövetke­zet 4. sz. fiók vezetője kezdi így nyi­latkozatát a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezetéről. Mezei elvtárs is a rádióban hallott először a történelmi jelentőségű do­kumentumról. Később munkatársai­val közösen olvasták, tanulmányoz­ták át az újságok hasábjain meg­jelent kiadványt. — Valamennyien nagy öltömmel fogadtuk az új programtervezetet. Ügy érezzük, hogy ez a program minden becsületes embernek a jövő­ről szőtt legszebb álmait, elképzelé­seit, terveit tartalmazza, a legreáli­sabb megvilágításban. Mert meg­világítja, megmutatja a programtei-- vezet. hogy milyen akadályokat, ne­hézségeket kell legyőznünk ahhoz, hogy megvalósuljanak az álmaink: például felszámolni a kapitalizmust, az imperializmust, megszüntetni a szocialista országokban még felbuk­kanó hibákat — mint a dogmatiz- mus, a szektásság — és főleg eldön­teni az emberiség jövője számára legégetőbb kérdést: háborút, vagy békét?! — Ilyen gondolatokat mond el Mezei József, aki mindig figye­lemmel kíséri a világ politikai ese­ményeinek minden részletét. Érdek­lődése érthető: a második világhábo­rúban ő is sdk szeretett hozzátarto­zóját. barátját vesztette el ... — Vigyáznunk kell, hogy soha több szörnyűség ne történjen a föl­dön ... hogy a jövőnk olyan szép és gondtalan legyen, mint a szovjet programtervezet írja. E% a terv — « béke terve — A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezetét ol­vasva — mondja Káló József, a muhi községi tanács vb. elnöke — sok más kérdés mellett tei'mészetesen az ra­gadott meg a legjobban, amely a ta­nácsok munkájára vonatkozik. Ez a programtervezet is igen nagy jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy a ta­nácsok munkájának megjavítása ér­dekében állandóan újabb és újabb erőket kell bekapcsolni az állam­vezetésbe. —. A programtervezet kimondja, rendszei-esíteni kell, hogy a dolgozók megvitassák a törvénytervezeteket és más állami, vagy helyi jelentőségű döntéseket. Igen nagyjelentőségű megállapítás az, hogy a kommuniz­mus építésének általánosan kibon­takozó időszakában fokozódik a tár­sadalmi szervezetek szerepe. Ezek a szervezetek máris nagyon sok segít­séget adnak a mi munkánkhoz. A különböző állandó bizottságok rend­szeres figyelemmel kísérik a terme­lés alakulását, falun a mezőgazdasági munkát, beszámolnak tapasztalataik­ról a tanács előtt, feladatokat kér­nek és hajtanak végre. A kommunizmus építése során ter­mészetesen tovább növekszik szere­pük, ezáltal az államigazgatás dol­gozóinak is tökéletesebbé válik mun­kájuk. Mindezeken felül én a prog­ram részletes tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, heg}- a Szovjetunióval együtt a köl­csönös gazdasági segítségnyújtáson keresztül a szocializmust építő orszá­gok népei is közelebb jutnak a nagy terv megvalósításához. A kommu­nizmus építésének nagyszabású terve a Szovjetunió fölényét, gazdasági ex-ejét. a szovjet nép erejét mutatja. Ez a terv a békés építőmunka záloga és községünkben is minden embert jó érzéssel tölt el. A „Kivágó ifjú mérnök, illetve technikus” cím megszerzéséért A SZOT és a KISZ Központi Bi­zottságának a „kiváló ifjú mérnök” és „kiváló ifjú technikus” cím meg­szerzésére közreadott felhívását a DIMÁVAG KISZ-szervezetei, fiatal műszaki dolgozói több ízben is össze­jöveteleken, gyűléseken tárgyalták meg. Az új fajta kezdeményezést a gyár fiatal műszaki dolgozói tetszés­sel és érdeklődéssel fogadták s már eddig hatvan mérnök, illetve techni­kus jelentette be részvételét a moz­galomban. A nagyüzemi KlSZ-bizött­ság mellett működő fiatalok műszaki tanácsa hat pontból álló munkater­vet dolgozott ki, amely alapján az új mozgalmat beindítják. A munkaterv szerint a címre pályázók a termelé­kenység növelésén kívül a műszaki fejlesztési tervek megvalósításánál, újítások, ésszerűsítések alkalmazásá­nál, a szakmai színvonal emelésénél fejtenek majd ki tevékenységet s idegen nyelvek tanulásával, előadá­sok tartásával, szakcikkek írásával növelik tudásukat. A szovjet kormány kész a tárgyalásokra X Á szovjet kormány természetesen nem szívesen kötné meg a békeszer­ződést a nyugati hatalmak részvétele nélkül, őszintén üdvözölné, ha a nyugati hatalmak megváltoztatnák álláspontjukat és a Szovjetunióval együtt konstruktív lépéseket tenné­nek a német békeszerződés kérdésé­ben. Mint ismeretes, a múlt évben terv­be volt véve, hogy a párizsi négyha­talmi kormányfői tanácskozáson megvizsgáljuk a német békeszerző­dés kérdését. A szovjet kormányfő nem üres kézzel ment el erre a ta­nácskozásra. Mindenki emlékszik azonban arra. hogy a négyhatalmi kormányfői értekezlet nem jöhetett iétre az előző amerikai kormánynak a Szovjetunióval szemben elkövetett provokációi miatt. A szovjet kormány azonban figye­lembe véve, hogy az Egyesült Álla­mokban kormányváltozás történt, sohasem tekintette eltemetettnek azt a gondolatot, hogy meg kell vitatni a német békekötés problémáját. A szovjet kormány újból kijelenti, hogy kész olyan tárgyalásokra, ame­lyeknek célja a német békeszerződés megkötése. Sajnos, az amerikai jegyzék ko­moly kételyeket kelt arra vonat­kozólag, vajon törekszik-e az Egyesült Államok kormánya ilyen tárgyalásokra. A jegyzék ugyan azt mondja, hogy „az Egyesült Államok kormánya szövetségeseivel egyetértőén, szabad tárgyalásokon mindenkor kész meg­vizsgálni a megoldatlan német prob­lémák rendezésének kérdését”, de ugyanakkor, miként korábban is, ellenzi a német békeszerződés meg­kötését és a nyugat-berlini helyzet­nek ezen az alapon való rendezését. Mindezt olyan megjegyzésekkel kí­séri, hogy ez „komoly következmé­nyeket vonna maga után”, „komo­lyan fenyegetné a nemzetközi békét”, sőt felveti azt a kérdést, hogy a NATO tagállamai „hogyan értelmez­hetnék” azoknak az államoknak a lé­pését, amelyek a Németországgal való békekötés útjára lépnek. Ilyen körülmények között mit ér a wa­shingtoni kormánynak az a bizony­kodása, hogy kész a tárgyalásokra. A szovjet kormányban felmerül a kérdés: vajon mindennek mi a célja? Talán olyan helyzetet akarnak te­remteni, amelynek eredményeként még jobban növekednék az amerikai katonai monopóliumok nyeresége? Ismeretes, hogy az Egyesült Államok legmagasabb köreiben már most ar­ról beszélnek, hogy küszöbön áll az adók emelése, az árak emelése és általában a lakosság életszínvonalá­nak csökkentése. Az Egyesült Államok egész hely­zetére egyre jobban rányomja bélye­gét a háborús pszichózis, amely ki­élezi a nemzetközi helyzetet. Ez ter­mészetesen örömet kelt a nyugat-né­metországi militarista és revansista körökben is. hiszen Nyugat-Német- országban néhány hónap múlva par­lamenti választások lesznek, Adenau- kancellár pedig mindig a hideg­háború révén igyekezett megszerezni a választók szavazatait. \ Állítom., nincs igaza t gyermekszájak játékot rigmusának, amikoi minden koszorúra álta lánosítva verselik: „A ért vagyok szomorú, mert a nevem koszorú.’’ Nem minden koszorú szomorú. Vidám, ha ba­bérból fonják elismeré­sül költőnek homlokára, vagy ha szűzi liliomból menyasszonyt díszíte­nek vele. Vidám és szép­ségesen szép akkor is, ha telt búzakalászok ara­nyából rakosgatják össze hozzáértő leánykezek, belefonva kreppapírból ollózott vöröslő tulipánt, hogy megajándékozza­nak vele valakit vagy valakiket, akit vagy aki­ket szeretnek és becsül­nek. De a legszebb és leg­vidámabb koszorú is el­szomorodik, ha megbánt­ják alkotóit, ha a nem­telen gyűlölködés eszkö­zévé alacsony ítják. Elmondom egy vidám búzakoszorú elszomoro- dásának históriáját. Az agronómusnak eszébe jutott az a szép magyar szokás, hogy aratás idején búzakoszo­rút fonjanak és meg­ajándékozzák vele a já­rás vezetőit. A koszorú- fonásban nagy jártasság­gal rendelkező asszo­nyok a legszebb búzaka­lászokat. sallózták ki, és megkezdték a koszorú fonását. Két koszorút készítettek, az egyiket a járási pártbizottságnak, a másikat a járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak szánták. Ügy ter­vezték, ha végeztek az aratással, a végzés örö­mére aratóbált rendez­nek, erre meginvitálják a járás vezetőit és ünne­pélyes keretek között átnyújtják nekik a jó szívvel készített ajándé­kot. Már mindent elren­deztek, előkészítettek, amikor megtörtént a baj. Az történt ugyanis, hogy két brigád készí­tette a koszorúikat s a koszorúk fejebúbjához tűzött nemzetiszín és vö­rös pántlikán ennek a két brigádnak a neve volt feltüntetve, de a tsz- ben négy brigád volt, illetve van — s egyszer­re feje tetejére állt min­den, amikor a feliratot elolvasták. Az aratóbált lefújták, az ajándékozás­ból nem lett semmi. A koszorúkat ugyanis a két úgynevezett „szegény” brigád alkotta, A két „tábor” nevet is adott egymásnak. Hogy milyen nevet adtak? A koszorú- készítők a. ,,koldus”, a másik fél a „kulák” ne­vet kapta, Csúf nyelv- öl tögetés volt biz' ez. mert a tsz-ben nincsenek naplopó „kulákok”, és nincsenek földhözragadt „koldusok”, egyenlő jo­gokkal és kötelességek­kel rendelkező termelő­szövetkezeti tagok van­nak. S mivel az ajándéko­zás aratóbállal tervezett alkalma elszalasztódott, úgy hirlett, hogy a ko­szorúkat bekocsikáztat- ják a járásra és azokat nem az alkotók brigád­vezetője adja át — az érintett brigádtagok nem kis felháborodására —, hanem éppen az „ellen­lábas” tábor. „Ők akar­ják lefölözni az erkölcsi dicsőséget, hát abból nem esznek!” — han­goskodott meg az át­adásra magát illetékes­nek tartó brigádvezető — és mivel a harag rossz tanácsadó — fogta a szépséges, nagy mun­kával megalkotott koszo­rúkat. és a csirkék elé vetette. S a csirkék nem kérették magukat, egy­kettőre eltüntették a ko­szorúkból a búzakalá­szok ékét, a magot. Hát valahogy így tör­tént, s kár, nagy kár, hogy nem kitalált, törté­netet meséltem el, hogy van olyan falu, ahol megtörténhetett ez a sajnálatos eset. Sajnála­tos dolog, hogy megoszt­ják a falut, táborokat alkotnak, mint régen csinálták. Régen nem tudtak boldogulni, mert az egységeborrúott fa­luban ellentétektől vil- lámlottak a táborok — most már csak úgy tud­nak boldogulni, ha felej­tik régi ellentéteiket s váll váll melleit küzde­nek a boldogabb holnap­ért. Ne azon mesterked­jenek, hogyan tudnak borsot törni egymás orra alá, mert abból semmi jó nem származik. Az igazság az, hogy így, ellentétekkel megtűzdel­ve is szorgoskodnak, de még gyorsabban juthat­nának előre, ha a volt szegény nem volt gazdá­ját, hanem mai munka­társát látná abban az emberben, akinél vala­mikor kénytelen volt kepéskedni vagy harma­doskapást vállalni. S a volt gazdálkodó is vegye tudomásul, hogy volt kepése nem koldus töb­bé. hogy vele teljesen egyenrangú tagja a. ter­melőszövetkezetnek, mert ez már megváltoz- hatlanul igy van és így lesz. Ne azt kutassák, arra emlékezzenek, ami elválasztja, hanem ami összeköti őket — s kell, bogy egységbe forrassza őket az az igazán em­beri cél, hogy végre minden válaszfal eltűn­jék és közösen boldogul­janak. Gulyás Mihály ♦ ♦ ▼ í ♦ ♦ ♦ ♦ ▲ Ha közbe nem jön valami... Néhány szó a szerencsi járás versenyéről A szerencsi járás közös gazdaságai egymásután jelentik, hogy befejezték a cséplést, teljesítették vcrsenyválla- lásuk első és második pontját. Mert amely termelőszövetkezet elcsépelt, az már túlteljesítette kenyérgabona ái'uértékesítési tervét is. S ha csak valóban közbe nem jön valami iga­zán komoly objektív akadály, akkor augusztus 15-én — ahogy vállalták — már nem lesz csépelnivaló a járás területén, de szántatlan tarló is ke­vés marad. Nem szerepel a versenypontok kö­zött. pedig ahogy Pusztai elvtárs mondja: kár hogy nem szerepel — a termelőszövetkezetek építkezése. A szerencsi járásban erre is gondoltak, ha nem is versenyszerűen. A ta­nácselnökök legutóbbi megbeszélésén minden községet, minden termelőszö­vetkezetet felszólítottak, hogy szep­tember 1-ig fejezzék be a tervezett építkezéseket. Ez annál is inkább fontos, mert ha szeptember első nap­jáig nincs megfelelő istálló az állat- állománynak — egy esetleges rossz időjárás esetén lei'omlását eredmé­nyezheti. így azután a szerencsi járás területén a versenypontok mellé még egy sorakozott: verseny az idő­vel. hogy minden termelőszövetke­zetben szeDtember 1-re befejeződjön az építkezés. Barcsa Sándor szövetkezetnek megvan a maga já­rási felelőse a versenyidőszakban. Ezek az elvtársak rendszeresen kint tartózkodnak a területen és ha prob­léma van, tanácsot adnak, segítenek a közös gazdaságoknak. Itt van például a gépállomás mun­kája. No. nem lehet rosszat mondani róla, mert az aratás idején is meg­állta helyét a szerencsi gépállomás. Azonban most egyre érkeznek a ter­melőszövetkezetektől a sürgető üze­netek: jöjjön már az a traktor és szántson, mert ha a gépállomás miatt lemaradunk, akkor baj lesz. S ez új jelenség, mert az elmúlt évben, vagy években bizony még hiányzott a ha­sonló sürgetés. Persze a tavalyi igen esős ősz sok termelőszövetkezeti ta­got és vezetőt megtanított — éppen a saját kárán —, hogy az aratás után mielőbb el kell végezni a tarlóhántást, a mély­szántást, s amint lehet a vetést... Nos, a gépállomás megteszi a magáét. Ha pedig megteszi, akkor a járás ígé­rete. hogy e hó végére nem lesz hántatlan, szántatlan tarló, nem ma­rad ígéret. a vállalat kirendeltségei a tavalyi mennyiségnek. Azonban néhány ter­melőszövetkezet megérdemli, hogy külön-külön is szó essen arról, amit tesznek a népgazdaság érdekében. A taktaharkányi Uj Élet Termelő- szövetkezet tíz vagonnal adott több búzát eddig mint tervezte. Egyelőre még ők vezetnek a versenyben, azon­ban már több községből éi'kezett jel­zés, hogy szép az a tíz vagon kenyér- gabona. azonban nem sokáig lesznek elsők. A megyaszói, a monoki, a ti- szalúci közös gazdaságok még csak az elkövetkezendő napokban mutat­ják meg kié lesz az elsőség. A tények, a jelenségek kézzelfog­hatóan bizonyítják, s Pusztai elvtárs külön is elmondotta, hogy a járás egész területén nagyon komolyan veszik a versenyt. Tehát nem csupán a munka mielőbbi elvégzése, hanem a verseny tu­data is sürgeti, mozgatja a ter­melőszövetkezeti tagságot. Es ehhez komoly segítséget nyújta­nak a járás illetékes szervei és a vállalatok is. A járási pártbizottság és a járási tanács kezdeményezésére minden községnek, minden termelő­Tizenhétezer holdnyi kalászost be­takarítani, elcsépelni, a tarlót fel­hőn tani, s a többezer holdas vetés­tervet teljesíteni, mindenkinél előbb... Ez a „csekélység” szüksé­geltetik ahhoz, hogy a szerencsi járás termelőszövetkezetei eredményesen szerepeljenek az országossá terebé­lyesedett nyári mezőgazdasági ver­senyben. Ám ami az eredményeket illeti, mindeddig nincs különösebb hiba, úgy megy minden, ahogy a ter­melőszövetkezeti tagság a nemes ver­seny kezdetekor elképzelte. — Ha közbe nem jön valami iga­zán objektív akadály, úgy történik minden, ahogy elképzeltük — mondja dr. Pusztai Béla elvtárs, a járási ta­nács elnökhelyettese. — A cséplés jól halad, s a tarló több mint ötven százalékán már elvégezték termelőszövetkezete­ink a hántási vagy mélyszántási munkálatokat. S igen biztató a kenyérgabona érté­kesítése is. Az igazat megvallva Pusztai elv­társ ez utóbbi versenypon1ról kissé szerényen nvilatkozott. A Terménv- forgalmi Vállalat járási kirendeltsé­gén Mihalszki József elvtárs kiren­deltségvezetőtől megtudtuk, hogy a szerencsi járás termelőszövetkezetei kitesznek magukért. Elég lenne csu­pán azt megemlíteni, hogy ez évben több mint kétszeresét vásárolják fel Ha pedig az a cél, hogy ilymódon ♦ nyomást gyakoroljanak a Szovjet-4 unióra, akkor már ideje volna tudó-A másul venni, hogy a fenyegetések! nyelve a legkevésbé alkalmas aj Szovjetunióval szemben és éppen el-▼ lenkező eredménnyel járhat. 4 A szovjet kormány kijelentette, ^ és most is kijelenti: javasolja a 4 békeszerződés megkötését Né- 4 mctországgal. Ha valamely hata- ^ lom, vagy hatalmi csoport olyan a cselekményekhez folyamodik, amelyek veszedelmes követkéz- ▼ ményekkel járnak, ez nem a . Szovjetunió lesz. ' Azokért a békére nézve esetleg ve-J szélyes következményekért, ame-J lyekre az amerikai kormány céloz, a 4 felelősség teljes súlyát azok fogják 4 viselni, akik a béke ellen irányuló A lépéseket tesznek. A Szovjetuniói és a többi békeszerető állam, pedig J helyt tud majd állni a jogos ügyért,▼ biztonságáért, a békéért. 4 A szovjet koi-mánynak nem szán-4 deka a helyzet kiélezése. Éppen el-A lenkezőleg, békére és a nemzetközi I feszültség enyhítésére törekszik aY német békeszerződés megkötésével és J az államok közötti békés együttmű-4 ködés útján. A béke biztosítása és az4 államok békés együttélése a Szov-A jetunió külpolitikájának alapja. Aa szovjet kormány politikájában eztY tartja szem előtt, amikor felveti aj Németországgal való békekötés fel-4 adatát. Kifejezi azt a reményét, hogy 4 az Egyesült Államok kormánya tel-^ jes komolysággal fogja fel e kér-a dést és a maga részéről elősegíti ej problémának a békét szolgáló J együttes megoldását — fejeződik be® a szovjet jegyzék. \Egy vidám koszorú \szomom története

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents