Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

Sierra, 1961. augusztus 23. RSXAKMAOTARORSZAO * Tís éves a 3. sz. Épületanyag fuvarozó Vállalat Bensőséges körülmények között ünnepelték meg vállalatuk fennállá­sának 10. évfordulóját a 3. sz. Épü- letanyagfuvarozó Vállalat dolgozói. Az ünnepségen Kiss Barna, a válla­lat főmérnöke beszédében visszapil­lantott az elmúlt tíz évre. Elmondot­ta, hogy 1950-ben negyven dolgozó­val és húsz gépkocsival alakult meg---------ooo---------­T raktorosok és gépállomási dolgozók kitiinteiése Alkotmányunk ünnepe alkalmából a Minisztertanács és a Földművelés- ügyi Minisztérium megyénk gépállo­másainak számos dolgozóját tün­tette ki eredményes, odaadó munká­jáért. Pető Márton, a Mezőnyárádi Gép­állomás főmezőgazdásza és Zsarnai Lajos, a Szendrői Gépállomás trak­torosa a Szocialista Munkáért Ér­demérem, Moha József, a Sárospa­taki Gépállomás, Fejszák József, a Sátoraljaújhelyi Gépállomás trakto­rosa és Somossi Ferenc, a Vilmányi Gépállomás brigádvezetője pedig a Munka Érdemérem kitüntetést kapta. Ezenkívül 15 gépállomási dolgozó kapta meg a Gépállomás kiváló dol­gozója oklevelet és jelvényt. — akkor még csak mint kirendeltség, — a 3. sz. ÉPFU. Feladatuk Miskolc és környéke építkezéseinek építő­anyaggal való ellátása volt. Ahogyan az építkezések száma növekedett, szükségessé vált a kirendeltség bő­vítése is, ezért 1951 júniusában 70 gépkocsival önálló vállalattá alakult. Abban az időben a szerelőszín még szinte teljesen ismeretlen fogalom volt a vállalatnál. A szerelők igen mostoha körülmények között, vizes, sáros telephelyen, a szabad ég alatt végezték munkájukat, s a vállalat­nak valamennyi gépkocsija 22 órás műszakban dolgozott.. Az építkezések üteme azonban egyre rohamosabban növekedett, s egyre nagyobbak lettek a vállalattal szemben támasztott igé­nyek is. 1955-ben már az új, korsze­rű telephelyre költözhettek, s mun­kájuk kiterjedt Heves, Hajdú, Sza­bolcs és Nógrád megyére is, ugyanak­kor a vállalat dolgozóinak létszáma is a sokszorosára növekedett. S hogy munkáját a vállalat valamennyi dol­gozója becsülettel látja el, bizonyítja, hogy 1960-ban például 21 nap fizetés­nek megfelelő nyereségrészesedést fizettek ki számukra. Az ünnepi beszéd elhangzása után került sor az Építőipar kiváló dolgo­zója jelvények és a törzsgárda-jelvé- nyek kiosztására. Az Építőipai» kivá­ló dolgozója jelvényt és a vele együtt járó pénzjutalmat Mokrai Ferenc gépkocsivezető, Farkas István gép­kocsivezető, Gerják István szerelő, Szép Sándor szerelő és Zahoránszky Zoltán kirendeltségvezető kapta meg. A törzsgárda-jelvényt 159' dolgozó­nak adták át. 9 ezer fonna áruval szállítottak többet Augusztus 20 előtt a MÁV Mis­kolci Igazgatóságához tartozó szolgá­lati helyeken az ünnepségek egész sora zajlott le. Ünnepelték az alkot­mány napját. Hét helyen élüzemün- nepséget tartottak — többek között a Miskolci Távközlő-Biztosító Beren­dezési Szolgálatnál, a bánrévei állo­máson —, nyolc vezérigazgatói s hat 20 ezer munkaóra társadalmi munkában A DIMÁVAG KISZ-bizottsága még az elmúlt év márciusában párt­feladatot kapott. A feladat ez volt: mozgósítsa a nagyüzemi KlSZ-bizott- ság a gyár KISZ-fiataljait, hogy a DIMÁVAG dolgozói részére a vas­gyári stadion mellett létesítendő lab­darúgó pálya építésénél társadalmi munkában segédkezzenek. A DIMÁ­VAG fiataljai lelkesen vállalkoztak a feladatra és elhatározták, hogy 1961. augusztus 20-ra elkészítik és átadják az új labdarúgó pályát. A feladat nagy volt, hiszen nem kevesebb, mint 6500 köbméter fekete és vörös salakot kellett megmozgat- niok a pálya elkészítéséig. A DIMÁ­VAG nyolcszáz KISZ-fiatalja több mint 20 ezer munkaórát dolgozott társadalmi munkában a pálya építé­sénél, amelyet a vállalt határidő előtt két nappal, augusztus 18-án át­adtak rendeltetésének. Szakemberek véleménye szerint az új labdarúgó pálya értéke meghaladja az egymil­lió forintot. A DIMÁVAG nagyüzemi KISZ- bizottsága a társadalmi munkában élenjáró KISZ-fiataloknak és a pálya építését segítő idős elvtársaknak el­ismerő oklevélen mond köszönetét a nagyszerű munkáért. szolgálati hely pedig igazgatói elis­merésben részesült első félévi mun­kájáért. A vasút dolgozói augusztusban igen jó eredményeket értek el az alkot­mány napja tiszteletére tett felaján­lásuk teljesítésében is. így egy szá­zalékkal jobb eredményt értek el a tervezettnél a személyvonatok menetrendszerű közlekedtetésében, mintegy 9 ezer tonna áruval szállí­tottak többet a vártnál, 16 százalék­kal növelték a tehervonatok sebes­ségét s ‘kocsinként fél órával csök­kentették a tartózkodási időt. Igen jó eredményeket értek el a takaré­kossági mozgalomban is. E hónapban — augusztus 20-ig — mintegy 7 ezer tonna szenet takarítottak meg. A vasút dolgozói alkotmánynapi válla­lásuk teljesítésével, túlteljesítésével nagyban elősegítették az őszi forga­lomra való felkészülést Rekorderedmény a Könnyügcpgyár ongai üzemegységében A Miskolci Könnyűgépgyár ongai üzemegységének dolgozói a gyár kultúrtermében tartották alkotmány­napi ünnepségüket. Csányi László elvtárs, a pártszervezet titkára mél­tatta az alkotmány születésének tör­ténelmi jelentőségét, majd Csömör Benedek elvtárs, az üzemegység ve­Nemzetközi Drótgyártó Konferencia .December 4“ Drótművekben u 9V Ma délelőtt ötnapos Nemzetközi Drótgyártó Konferencia kezdődik a miskolci „December 4” Drótművek­ben. A konferencián, amelyre meg­hívták a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Nemet Demokratikus Köztársaság, Bulgária, Románia, és Ausztria leg­jobb szakembereit, a drótgyártás és a drótkötélgyártás szakmai tapaszta­latait, valamint az előfeszített beton­acél gyártásának problémáit beszé­lik meg. A konferencia megnyitó előadását dr. Horgas Gyula, kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartja. A konfe­rencia 27-én zárja ülését. zetője ismertette, milyen eredmény­nyel teljesítették az üzemegység dol­gozói e nap tiszteletére tett felaján­lásukat. Csömör elvtárs elmondotta, hogy a felajánlások teljesítése ered­ményeképpen júliusban nemcsak az előző hónapi lemaradásukat hozták be, hanem 136 százalékos tervteljesí­téssel rekorderedményt értek el. Ki­lenc brigád versenyzett az elsőbbség­ért. A versenyben a legjobb ered­ményt a TMK-i Dózsa-brigád érte el, utána a csavargyári Ságvári, majd a Hámán Kató asztalos-brigád követ­kezik. Jó ütemben haladnak augusz­tusi tervük megvalósításával is és előreláthatóan az e hónapi tervet is túlteljesítik. Az ifjú gyár dolgozói­nak célkitűzése, hogy az akkumulá­tor részleg termelésében ez év végére elérjék a Budapesti Akkumulátor Gyár termelésének színvonalát s ha­sonló célt tűztek maguk elé a csavar­gyári termelés növelésében is. Fejlődik a Román Népköztársaság Tizenhét évvel ezelőtt, 1944. augusz­tus 23-án a szovjet hadsereg diadal­mas előnyomulása lehetővé tette, hogy a kommunista párt vezette ro­mán hazafias erők nemzeti felkelés útján megdöntsék az 1940-ben ura­lomra jutott fasiszta katonai diktatú­rát. Románia kivált a hitlerista blokkból, hadat üzent Németország­nak és a szovjet hadsereg oldalán részt vett hazája, valamint Magyar- ország és Csehszlovákia felszabadítá­sában. A felszabadulás óta Románia óri­ási fejlődést ért el. Az elmaradott agrárországból — mely ráadásul amerikai, francia, angol és német függőségben volt — a Román Nép- köztársaság fejlődő ipari-agrár or­szág lett, ahol a III. pártkongresszus határozatai alapján 1965-re felépül * szocializmus. Felszabadulásuk 17. évfordulóján szeretettel köszöntjük a testvéri Ro­mán Népköztársaság dolgozó népét. A második világháború előtt Románia az ipari berendezések és gépek SS szá­zalékát importálta. — A román gépipar termelése ma a hazai szükségletek több mint 8« százalékát fedezi. — Képünkön: a bukaresti „Grivita Rosie” üzemek új szerszámgépmühelye. A bukaresti „Tudor Vladlmlrcscu" üzemekben sorozatban készülnek az buszok és a zárt élelmiszerszállító kocsik. Az elnökasszony önmagáról nem nyilatkozik C ok jót hallottam már a hejő- ^ csabai Március 15 Termelő- szövetkezet munkájáról s elnökétől, Adám Jánosné elvtársról. A napok­ban aztán egy autóbuszra felkapasz­kodva ki is mentem a szövetkezetbe. __ Az elnök elvtársnőről akarok j rn} _ közöltem jövetelem célját Adám Jánosnéval. Az asszony elmo­solyodott. __ Ugyan, mire való az? írjon in­kább a munkáról, a tagságról. Meg­érdemlik. Igazán rendes emberek. Egy pillanat — mondotta —, azonnal befejezem munkámat és rendelkezé­sére állok. A z agronómus. Német András készséggel invitált: — Jöjjön, addig nézzünk körül a tanyán. A tanya alig pár lépésnyire van az irodától. Udvarán néznivaló bőven akad. Az agronómus először a sertés­állományt mutatja meg, a malacokat, a süldőket, a hízókat, melyeket Sti- ránszki Sándor igazán nagy oda­adással gondoz. Előtte való napon járt kint az állatorvos, elismerését fejezte ki a rendért, a tisztaságért. — Mi — mondja Német András — mindent megteszünk a sertésállo­mány fejlesztéséért. Kifizetődő a ser­téshizlalás. Éppen a napokban ad­tunk át 39 hízót. A sertésállomány fejlesztésén ki vül másik tájjellegű „profiljuk” a kertészkedés. 10 holdon termeltek az idén paprikát, paradicsomot, vagyis zöldségfélét, ami igen keresett cikk a városban. Gondolkoznak azon is, hogy jó lenne talán saját pavilont nvitni. dehát erre egyelőre nincs emberük. Minden erőt leköt a ter­melőmunka. A tsz nagy udvarán egy ismerős­sel, Kónya Péterrel akadunk össze Vele még az elmúlt zárszámadáskor találkoztunk. Akkor azt kérdeztem, hogy van megelégedve. — Megjárja — mondta —, kaptam 27 ezer forin­tot, pedig csak a fiam segített be egy keveset. A beszélgetés után egy jó félórával siet ám felénk. — Baj van — mondotta. — Mi­csoda? — Egy kis helyesbítésre lenne szükség. Van egy pár forint diffe- iencia. Utána számoltam, hát nem huszonhét, hanem harminchétezer forintot kaptam. jMost is a jövedelem felől fagga­tom. — Ügy gondolom — mondja —, meglesz a számítás. — Mennyire saccolja? — Hát meg kell lenni a 40—50 ezer forintnak. Most nemcsak egyedül dolgozik, hanem besegítenek a családtagok is, dehát úgyis szép kereset ez. Kónya bácsi meg is dolgozik érte, pontos, jó munkát végez. Hordáskor — amire büszk^ — ő volt a főkazalrakó. A tsz tagjai — Kónya Péterrel, a nem­régiben belépő Szabó Sámuellel. Farkas Aladárral, Szalmási Kálmán bácsival, Kundra Józseffel és a tisza- dadai tsz-ből átlépő Székely József­fel az élen — jól, gyorsan elvégezték az aratást. Sok helyen még kinn volt a keresztek nagy része, ők már be­fejezték a cséplést is. Az udvarra egy biciklis ember ká­nyái odik be. Kicsit zavart mozdu­latai felkeltik a figyelmet. a— A tsz-ben dolgozott — mondja az agronómus magyarázatképpen kilépett, megbánta, s most vissza akar jönni. Ami a szervezést illeti, elmondot­ták, hogy még van 10—12 egyénileg dolgozó parasztcsalád Hejőcsabán Szeretnék, ha az úl gazdasági évben azok is köztük lennének. A séta és a beszélgetés után sike­rült nyilatkozatra bírni az elnökasz- szonyt. Van egy téma, melyről szíve- i sen beszél, éspedig: a jövőbeni tér-, vekről. ( — Ezt nehéz röviden summázni — mondja. — A legfontosabbat mon­dom. Először is saját erőből traktort vásárolunk. Ez nagyon kell nekünk. Több primőrárut akarunk termelni. Egymillió forint költséggel építünk primőrtelepet, 12 hollandi ágyat. A baromfiállomány... — szól közbe az agronómus. — Igen. Az is kell a városnak, a hús, a tojás. Létesítünk egy baromfi­farmot. — Jövőre lesz halunk is bőven. — Van egy 36—38 holdas halas­tavunk. Októberben vesszük át. Ügy tervezzük, jövőre már 70—80 mázsa halat adhatunk a halkedvelőknek. aT következő években pedig még töb-7 bet. Majdnem elfelejtettem, a halas-? tavon nevelünk 1000 víziszárnyast is.$ Szó esett még arról, hogy nem $ állnak rosszul anyagilag, hogy ha-, vonta rendszeresen fizetnek előleget,* s hogy előreláthatólag munkaegysé­genként 45 forintot fizethet ki a szö­vetkezet a tagoknak. |7 gész belemelegedtünk a beszélge­tésbe. Távozás után, az autóbusz megállónál jutott eszembe, nem Je­gyeztem fel semmit Ádám Jánosné munkájáról. Talán nem is kell. A szövetkezet eredményei, a tagság bi­zalma sokat, nagyon sokat monda­nak az elnökasszony munkájáról, emberi magatartásáról. Es még töb­bet mond a „Szocialista munkáért1 érdemérem”, amellyel Ádám Jánosné elx’társat az alkotmány ünnepe alkal- .mából a Magyar Népköztársaság^ Elnöki Tanácsa kitüntette. A Csorba Barnabás ” A Román Nípküz- társaság kulturális élete U sokat fejlő­dött. Filmgyártása úgyszólván a semmi­ből indult el. Popes- cu Gope, a román rajzfilmek alkotómű­vésze a cannesi film- fesztiválon nemrég aranyérmet nyert. Modern cipőüzlet a bukaresti Köztársaság úton.

Next

/
Thumbnails
Contents