Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA---------------------------------------------------------------------------------^

„

A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”

XVII. évfolyam, 196. Mám

Ára: 80 fillér

196 f. aufíutslut 20, rátör nap

jól magái le ózó till isit, Jiirlj Alekszejevics

► <>■*

ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPEN

írta: Kállai László, a Hazafias Népfront Borsod megyei

Bizottságának titkára

1V| a hazánk városaiban és falvaiban ünnepel a magyar nép. Zászlódíszbe öltöztek városaink, fal- vaink. Ünnepeljük a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányát, amelyet 12 esztendővel ezelőtt emelt törvényerőre az országgyűlés.

E törvény egy egész történelmi korszak, a szocializmus gazdasági, társadalmi, kulturális, erkölcsi építésének alaptörvénye.

E törvény magába foglalja mindazt a nagy forradalmi átalakulást, amely a felszabadulással köszöntött be sokat szenvedett népünkre. Alkotmányunk meghatározta társadalmi és gazdasági rendszerünk alapvető intézményeit, az államszervezet, felépítését és legfontosabb működési szabályait, az állampolgárok jogait és kötelességeit. írásba foglalta elért eredményeinket és rnogjeloitó fejlőt désünk útját Tehát valósággá tette mindazt, amelyért a magyar nép legjobb fiai harcoltak.

Igen, 12 esztendővel ezelőtt kerültek Népköztársaságunk törvénykönyvébe a következő történelmi jelentőségű mondatok: „Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva, népünk megkezdte a szocializmus alapjainak a lerakását és országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé.”

E napon felemelő érzéssel ünnepel népünk, hiszen ezeréves történelmünk legnagyobb vívmányát ünnepeljük, azt, amit az alkotmány első paragrafusa így fejez ki: Magyar- ország Népköztársaság. A Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama. A Magyar Népköz- társaságban minden hatalom a dolgozó népé.

Az elmúlt 12 esztendő tapasztalatai is fényesen bizonyítják, hogy a munkásosztály vezetésével, a magyar nép e rövid idő alatt többet alkotott, mint valaha. 1949 előtt hazánknak csak egyszer volt igazi alkotmánya, a dicső Tanácsköztársaság idején. A Horthy-rendszerben sokat szónokoltak az alkotmányos rendről, az ország életét azonban csupán oly törvények szabályozták, amelyeket még a feudalizmus embertelen „jogrendje”, Werbőczy hírhedt hármas könyve teremtett A legelemibb emberi jogokat is eltiporták.

11 ogy ma szabadon és békében

ünnepelhetünk és bizakodóan tekintünk a jövőbe, köszönhetjük népünk igaz, hűséges, nagy barátjának, a szovjet népnek, melynek hős fiai szabadították fel hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és dolgozó népünk, pártunk vezetésével, kezébe vette sorsának irányítását, formálását. Dolgozó népünk hős erőfeszítése nyomán épül, szépül országunk, benne népünk élete egyre szebbé és boldogabbá válik.

A mai szép ünnepen számot vetünk azzal, meg lehetünk-e elégedve fejlődésünkkel, eredményeinkkel, munkánkkal? Akármilyen szemszögből is vizsgáljuk mai életünket, túlzás nélkül állíthatjuk* hogy szép

eredményeket értünk el. Dolgozó népünk, az MSZMP vezetésével, biztos ] léptekkel halad a szocializmus végleges győzelme felé.

A párt helyes politikája, a VIT. kongresszus határozatai, a második ötéves terv célkitűzései újabb ragyogó távlatokat nyitottak hazánk, népünk boldog jövője felé.

Állami iparunk például 1961 első féléves, teljes termelési tervét mintegy négy százalékkal teljesítette túl országos szinten. Megyénk minisztériumi ipara a tervezett 5.2 százalékkal szemben teljes termelési tervét 8.3 százalékra teljesítette, a termelékenység 4.2 százalékkal emelkedett a múlt év hasonló időszakához. Megyénk ipara az első félévben a tervezettnél gyorsabb fejlődést ért el. Megyénk szénbányászata az első féléves terv-e^ 2.4 százalékkal teljesítette túl. Kohászatunk acélból 3.3 százalékkal, hengerelt acélból 2.6 százalékkal termelt többet a tervezettnél. A BVK nitrogén műtrágyából 819 tonnával termelt többet.

A mezőgazdaságban is forradal" mi változások mentek végbe. Munkásosztályunk politikai, anyagi és kulturális segítsége eredményeként dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért át, amely az egyedüli helyes út parasztságunk életének szebbé és boldogabbá tételére. Ma már megyénkben a szántóterület közel 90 százalékát szocialista nagyüzemekben művelik. Ezzel a mező- gazdaságban is leraktuk a szocializmus alapjait. A munkásosztály a jövőben is minden segítséget megad parasztságunknak, de a munkásosztály joggal elvárja, hogy a segítség viszonzása sem maradjon el. Parasztságunk egyre több húst, tejterméket, zöldségféléket, mezőgazdasági termékeket adjon a város lakóinak. Ma még vannak gondjaink átmenetileg, de ezeket közös erőfeszítéssel meg tudjuk oldani.

E napot a munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepeljük. Szinte hagyománnyá vált már, hogy alkotmányunk, az új kenyér ünnepén a két nagy testvéri osztály küldöttei találkoznak. A város elküldi képviselőit a falura, az üzemek munkásai meleg testvéri szeretettel fogadják az üzemekben a falu küldötteit. E munkásparaszt találkozókon boldogan számolnak be egymásnak a közös munka eredményéről, a meglévő problémákról és közösen megvitatják, hogy mit kell tennünk az előttünk álló feladatok teljesítése érdekében.

Az alkotmányban rögzített jogok nem ünnepélyes deklarációk, pártunk és kormányunk biztosítja érvényesülésük reális feltételeit is. Az alkotmány biztosította a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez való jogot és ma már ott tartunk, hogy ismeretlen fogalommá lett a munka- nélküliség. Természetessé és általánossá a fizetett szabadság, társadalmi üdültetés. A dolgozók százezrei az ország legszebb helyein pihenhetnek és élvezhetik az üdülés boldog örömeit. Egyre többen vesznek részt külföldi utazáson is.

A művelődéshez való jog hatal■'*' más méretű kulturális forradalommá nőtt. Közismert tény, hogy megyénkben a felszabadulás előtt a nagymérvű kulturális elmaradottság volt a jellemző. Például megyénk 265 községében nem volt villany, a lakosság 7.4 százaléka írástudatlan volt. Községeink zömében könyvtár sem volt, s csupán 12 százaléka rendelkezett állandó filmszínházzal. A néphatalom évei alatt községeink túlnyomó többségét villamosítottuk* a jövő évben például 37 községünk vár villamosításra. Minden reményünk meg van arra, hogy 1962-ben befejezzük megyénk villamosítását. Ez nagymértékben függ attól, hogyan dolgozunk. Üj középiskolákat* új egyetemeket hoztunk létre. Bővítjük iskolahálózatunkat. Ma 340 filmszínház működik. Üzemi és falusi könyvtárak széles hálózata segíti a lakosság tanulását és művelődését.

Dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését, biztonságérzetét bizonyítja többek közt az, hogy megyénk lakosságának a takarók betétállománya 1956 szeptemberhez viszonyítva több mint nyolcszorosára nőtt, meghaladja a 300 millió forintot. Nőtt a kölcsönös segítő takarékpénztár taglétszáma, és az elhelyezett betétek összege is. A gépkocsibetét a múlt hó végéig meghaladta a 22 millió forintot.

IV épi államunk komoly .segítséget nyújt családi házak építéséhez a dolgozóknak. 1960—61. évben közel 150 millió forint kölcsönt kaptak megyénk dolgozói.

Az elért eredményeket lehetne tovább sorolni, de már ez a pár szám is fényes bizonyítéka annak, hogy ilyen nagyszerű eredmények elérésére csak olyan nép képes, amely szabad és független országban él. Ahol szabadon bontakozhat ki a dolgozó nép alkotóképessége, ahol minden hatalom a dolgozó nép kezében van. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk tagja a nagy szocialista tábornak és több mint egymilliárd emberrel együtt menetel az emberiség boldogabb jövője felé vezető úton. örülünk azoknak a nagyszerű sikereknek, amelyeket a Szovjetunió elért a világűr meghódításában. Felemelő érzés tölt el mindnyájunkat, amikor az SZKP programtervezetét tanulmányozzuk, amely emberi közelségbe hozza az emberiség boldog jövőjét, a kommunizmust.

Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a mérleg, amit alkotmányunk 12. évfordulóján készítettünk, jó eredménnyel zárult. S magabiztosan nézhetünk a jövőbe és kezdhetjük meg alkotmányos életünk 13. esztendejét Bizakodva nézünk a jövőbe, mert ragyogó távlatokat nyújt népünk anyagi és kulturális színvonalának növeléséhez a második S éves terv, mely a jólét, a béke terve.

M a minden hazáját, népét szerető állampolgárnak megtisztelő kötelessége, hogy ereje és tudása legjavával járuljon hozzá mindany- nyiunk közös ügyéhez, a szocializmus győzelméhez, a tartós béke btír tanításához.