Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
\ 2 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961. augusztus 20 Forró szeretettel fogadta a főváros népe Jirij Alekszejevics Sagarint A forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására a magyar nép vendégeként szombaton délelőtt Budapestre érkezett Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy, a Szovjetunió Hőse. a világ első űrhajósa. Vendégünk köszöntésére a Ferihegyi Repülőtéren mintegy 25.000 budapesti dolgozó gyűlt össze. A repülőtér felé vezető utakon már 7 óra körül megkezdődött a budapestiek „népvándorlása”. Vörös és nemzetiszínű zászlókkal, Gagarin őrnagy arcképével, üdvözlő feliratokkal díszített teherautókon, gépkocsilcon érkeztek a repülőtérre a fővárosi gyárak, üzemek, intézmények, hivatalok dolgozói, a budapesti fiatalok küldöttei, iskolások, piros nyakkendős úttörők. A Ferihegyi Repülőtér — amelynek betonján a legöregebb repülőtéri. szakemberek véleménye szerint sem gyűlt még össze ilyen hatalmas tömeg — ünnepi díszbe öltözött. A repülőtér épületének főhomlokzatán orosz és magyarnyelvű felirat köszöntötte a kedves vendéget: „Forró szeretettel üdvözöljük hazánkban Jurij Alekszejevics Gagarint, a világ első űrpilótáját, a Szovjetunió Hősét”. Már jóval a moszkvai repülőgép érkezése előtti percekben alig tudták tartani a kordonokat, a vára- kozólcat: mindenki az elsők között szerette volna virággal, öleléssel üdvözölni Jurijt. Gagarin őrnagy IL, 14-es külön- repülőgépe 9.40 órakor szállt le a repülőtér betonjára, majd a főépüle elé gördült. A repülőgép ajtajábaí derűs mosollyal, vidáman integetni megjelenő Gagarint elsőnek a pár és a kormány vezetői üdvözölték, d< kijutott az ünneplésből a hős űrpiló ta feleségének, Valentyina Ivanovna asszonynak és a rózsaszínbe öltöztetett apróságnak, az öthónapos bájos Gálocskának is. A kedves vendégek fogadására megjelent Fock Jenő, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Marosán György, Nemes Dezső Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságáruik tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert szeráélyiségé: Jelen volt a fogadtatásnál V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Gagarin őrnagyot és családját bemutatták az üdvözlésére megjelent párt- és kormányférfiaknak, diplomatáknak, majd vendégeink a megjelentek viharos tapsa, hurrázása közben Kállai Gyula, Marosán György, Nagy József yé könnyűipari miniszter és V. I. Usztyinov társaságában felléptek az emelvényre. A berlini kérdésről Drága barátunk, kedves vendégünk! Jurij Alekszejevics Gagarin elvtárs! — Drága Valentyina Ivanovna! — Kedves elvtársak! — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az egész dolgozó magyar nép nevében forró szeretettel üdvözlöm hazánk földjén Jurij Alekszeje- vics Gagarin elvtársat, a Szovjetunió Hősét, a világ első űrhajósát, drága barátunkat és népünk kedves vendégét. Üdvözlöm kedves feleségét, Valentyina Ivanovna elvtársnőt. Üdvözlöm, s szeretettel csókolom kislányukat, Gálocskát. E helyről is forró üdvözletünket küldjük a nagyszerű szovjet embereknek, a hős űrrepülő szüleinek. Köszöntjük a lenini Komszomolt és a Szovjetunió Kommunista Pártját, hogy olyan nagyszerű embert neveltek, mint a mi kedves vendégünk, Jurij Alekszejevics Gagarin. — Jól tudjuk: nem véletlen, hogy éppen az a nép nyitotta meg az emberiség előtt a világmindenség kapuját, amely a földön a kommunizmus kapuit nyitogatja. A kommunizmust építő Szovjetunió nagyszerű tudományos eredményei, óriási sikerei a világűr meghódításában, az egész emberiség javát, s az egész emberiség békéjét szolgálják. — Amikor Jurij Alekszejevics Gagarin és nagyszerű harcostársa, German Tyitov országok és kontinensek felett repültek, ugyanúgy a béke szavával fordultak a népekhez, mint Gagarin őrnagy válaszolt Kállai Gyula üdvözlő szavaira Mindenekelőtt engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mondjak a Ma gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, az önök kormányának és az egész magyar népnek a szívélyes meghívásért, hogy látogassak el Magyarországra — kezdte beszédét nagy taps közben. — Nagy örömmel fogadtuk el a meghívást, ámint látják megérkeztünk csaknem az egész családdal — folytatta nagy taps és derültség közben. — Szeretnék szívbőljövő köszönetét mondani minden magyar dolgozónak, akik űrrepülésem napján sok üdvözlőtáviratot és levelet küldtek nekem, s szeretném köszönetemet kifejezni azért a rengeteg meghívásért is, amely Magyarországról érkezett hozzám azzal a kívánsággal, hogy látogassak el üzemeikbe, gyáraikba, otthonaikba. A meghívás Gagarin őrnagy nagygyűlésen találkozott Budapest dolgozóival Budapest dolgozói szombat délután nagygyűlésen találkoztak a Szovjetunió Hősével, Gagarin őrnaggyal. A nagygyűlés a Hősök terén 16.30 órakor kezdődött. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnök- helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg á gyűlést, majd Marosán György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet Utána Jurij Gagarin szólalt fel. A nagygyűlés elnökségében helyetfog- laltak a párt és a kormány vezetői, sok neves közéleti személyiség, kiváló munkások, mérnökök, a budapesti dolgozók képviselői. Tüntetések Bisertában Tunisz (MTI) A Bizerta óvárosában pénteken délután szervezett tömeggyűlést követő nagy tüntetés a legfrissebb nyugati hírügynökségi jelentések szerint még szombatin hajnalban is tartott. Á tuniszi rádió helyzetjelentése szerint a francia ejtőernyősök üres sörösüvegekkel támadtak a tüntetőkre, és ugyanakkor a francia repülőgépek alig 20 méteres magasságban szálltak el a tüntetők fölött. Ennek ellenére a tüntetők mindinkább előrehaladtak a franciák által megszállt városnegyed felé. A francia katonaság és a tüntetők kőzáport zúdítottak egymásra. A Rputer-iroda értesülése szerint több francia katona megsebesült Az AFP különtudósítójának péntek esti jelentése szerint a francia kézen lévő bizertai támaszpont riadókészültségben van. A támaszponton nagyobb csapaterősítések várnak bevetésre. New York-i AP-tudósítás szerint Monzsi Szlim, Tunézia állandó képviselője az ENSZ-nél, péntek este levélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez azzal a kéréssel, hogy helyezze a tanácsot készenlétbe, sürgős akcióra, ha a franciák tüzelnének a tunéziaiakra. A Reuter-íroda közli, hogy Malájföld és Jugoszlávia csatlakozott ahhoz a 23 ENSZ-tagállamhoz, amely aláírta a közgyűlés rendkívüli ülésszaka elé terjesztendő határozati javaslatot. Ez a határozati javaslat síkraszáll a bizertai haditengerészeti támaszponttal kapcsolatos haladéktalan francia—tunéziai tárgyalások mellett. A határozati javaslatot hétfőn terjesztik a rendkívüli közgyűlés elé.' i AZ ELMÜLT VASAKNAI* ÓTA a világ közvéleménye még inkább a berlini kérdés felé fordult. Az történt ugyanis, hogy 1961 augusztus 13-án hajnalban a Német Demokratikus Köztársaság katonái, munkásőrei, a népi rendőrök, a kormány parancsának eleget téve, elfoglalták posztjukat az NDK határain, — beleértve Berlin nyugati övezetének határait is, s azóta olyan ellenőrzést gyakorolnak, mint minden szuverén állam saját határainál. Vagyis lezárták a berlini övezethatárt mindazok előtt, akik a szabad közlekedést arra használták fel, hogy politikailag és gazdaságilag aláássák a szocializmus útján járó Német Demokratikus Köztársaság társadalmi rendjét. Az NDK kormánya ezzel az intézkedésével véget vetett egy olyan, abnormális állapotnak, amely egész Európát nyugtalanította. Ezzel az intézkedésével a Német Demokratikus Köztársaság egyik napról a másikra megszüntette azt a tűrhetetlen helyzetet, hogy Nyugat-Berlinből bárki besétálhatott az NDK-ba. illetve a szocialista tábor területére. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nagyon indokolt és nagyon szükséges intézkedését nem mindenki fogadta egyformán. A nyugatnémet és a nyugat-berlini politikusok, akiknek legfőbb tudományuk a háborús propaganda, fogcsikorgatva fogadták a hírt, viszont az NDK polgárai és a világ békét óhajtó népei a legnagyobb örömmel, teljes egyetértéssel üdvözölték az intézkedést. Amikor a Brandenburg-! kapunál fegyelmezett menetben felvonultak a munkásőrök, a katonák, a népi rendőrök és elfoglalták őrhelyüket a határon, az NDK jelenlévő munkásai tapsukkal fejezték ki egyetértésüket a kormány intézkedésével. Nem így Adenauer. Az agg kancellár azon melegében (másnap) beszédet mondott egy választási gyűlésen, s válaszul azzal fenyegetőzött, hogy zárlat alá helyezik az egész szocialista világ- rendszert és felülvizsgálják a két Németország között fennálló kereskedelmi egyezményt. Hasonlóképpen vélekedett Willy Brandt nyugat-berlini polgármester is, aki hisztérikus hangon követelte a „drasztikus ellcnrendszabályokat”. A nyugat-berlini lapok, első oldalon öles betűkkel hozták uszító cikkeiket, fenyegetőzéseiket, láthatóan minden igyekezetük az volt, hogy háborús hisztériát szítsanak az NDK-b&n. fiz azonban nem sikerült a nyugat-németországi kardcsörtető araknak. Kelet-Berlinben, s a Német Demokratikus Köztársaságban teljes a rend, az emberek nyugodtak, s megszokott munkájukat végzik. Adenaueréknak az „ellenrendszabályok” meghozatala« sőt az NDK és a szocialista országoknak gazdasági blokád alá helyezése eddig sem sikerült. A nyugatnémet és a nyugati cégek —< mint az ma már tudvalévő — bejelentették, hogy nem hajlandók bojkottálni a lipcsei vásárt, sőt nagyobb arányban képviseltetik magukat a nemzetközi vásáron, mint tavaly. Mit tehetett erre Adenauer és szekértolói? A provokációk útjára léptek. A vezetők úszítására fasiszta huligánok megszállták Nyu- gat-Berlinben a Die Wahrheit című haladó lap szerkesztőségének épületét és nem engedték a lap megjelenését. A felheccclt fasiszta huligánok több ízben behatoltak a magasvasút több nyugat-berlini állomására és féktelenül garázdálkodtak. (Mint ismeretes, a magasvasút Nyugat-Berlin területén is az NDK kezelésében van.) Egy csoport felbérelt huligán betört a NSZEP sehőnebergi szervezetének irodájába és ott vandál pusztítást vitt végbe a nyugat-berlini rendőrség szemcláttára. ÉS MIT SZÓLNAK az NDK kormányának jogos intézkedéséhez Nyugaton? Adenauerék bárhogy is szerették volna, nem sikerült úgy feltüzelniük a nyugati hatalmakat, hogy valamiféle olyan intézkedésre szánták volna el magukat, amellyel végleg és visszavonhatatlanul elzárták volna a tárgyalások útját. Miközben Adenauer és szociáldemokrata másodhegedűse, Willy Brandt nyugat-berlini polgármester hisztérikus hangon követelte a „drasztikus ellenrendszabályokat", Londonban és Párizsban nyaraltak, csupán Washingtonban mutattak nemi érdeklődést. Kennedy elnök egy órás megbeszélést tartott moszkvai nagykövetével, aki a beszélgetést igen „érdekesnek” mondotta, de azokról a bizonyos „ellenrendszabályokról” hallgatott. A NATO állandó tanácsa is feltűnően lagymatagon reagált a dolgokra, megelégedve egy szokványos üléssel, minden határozat nélkül. S amikor Adenauer a legjavában uszított, követelte a „Nyugat beavatkozását”, MacMillan angol miniszterelnök Észak-Angliába utazott vadászni. S AHOGY MÚLTAK A NAPOK, úgy lanyhult az egész „ügy”. Megerősödött az a tendencia, amely bár megadja a propaganda hadjáratnak, ami a propaganda hadjáraté, de ennél tovább nem megy. Londonban, Párizsban és Washingtonban előtérbe került az a nézet, hogy semmi értelme „ellenrendszabályokat” hozni, hiszen az NDK intézkedései nem sértik Nyugat- Berlin és a hozzá vezető közlekedési útvonalak szabadságát. Vagyis nem szenvedtek csorbát a nyugati hatalmak jogai, s ha még nem is nyíltan, de belátják, hogy az NDK nem tett semmi mást, csupán azt, ami minden szuverén állam elemi joga. És Adenauer — miután látja, hogy ismét nem sikerült terve, nyugati szövetségesei nem táncoltak úgy, ahogyan ő szerette volna — lassan takaródét fuvat. Adenauer kancellár például találkozott Szmirnov szovjet nagykövettel és ígéretet tett neki: kormánya semmi olyasmit nem tesz, ami ártana a szovjet—nyugatnémet kapcsolatoknak, avagy rosszabbá tenné a nemzetközi légkört. A nyugatnémet kardcsörtető politikusok legnagyobb fájdalmára a nyugati városparancsnokok által a Szovjetunió képviselőjének átadott „tiltakozó” levelek sem helyeznek semminemű nyugati megtorlást kilátásba. Világos tehát, hogy a csatornán túl egészen más ,a hozzáállás” az egész ügyhöz, mint azt Adenauer, Brandt, Lemmer hívei szerették volna. És mit tehet ezek után Adenauer és társai? Nem sokat. Legfeljebb azt, hogy féktelen dühükben egymást szidalmazzák, ■ mentegetik szövetségeseiket, mondván „a Nyugatnak nem szabad idő előtt ellőnie puskaporát”. TERMÉSZETESEN az ügy még nincs lezárva, a küzdelemnek még nincs vége. A nyugatnémet rcvan- slsták nem egykönnyen nyugszanak bele újabb vereségükbe, s éppen ezért az NDK dolgozóinak el kell készülniük további provokációkra. A harcnak tehát nincs vége« de ez egyáltalán nem olyan vészes, mint azt Nyugat-Németország vezetői szerették volna. Az elmúlt hét eseményei azt bizonyítják, hogy az első német munkás-paraszt állam szilárd magatartásával és mindenképpen megokolt intézkedésével jó szolgálatot tett az egész szocialista tábornak, valamennyi szoeialista ország biztonságának. Azt bizonyítják az elmúlt napok eseményei, hogy az NDK sikeres béke-hadműveletet hajtott végre, s megmutatta az egész világnak eltökéltségét, erejét arra, hogy be tudja tömni a tíz év óta a béke falán tátongó nyugat-berlini rést. Fodor László fl rádió és a televízió közvetítései Gagarin látogatásáról A Kossuth-rádió vasárnap, az alkotmány ünnepén 11 óra 25 perces kezdettel közvetítést ad Komlóról, a Gagarin őrnagy tiszteletére rendezett nagygyűlésről. Délután 17 óra 50 perces kezdettel „Ember a világűrben’’ címmel zenés műsor hangzik el a Kossuth-adón Jurij Alekszejevics Gagarinról. A televízió 18 óra 45 perckor kezdődő élőújságjában, valamint az élőújság 22 órakor jelentkező különkiadásában számol be a Gagarin látogatásával kapcsolatos eseményekről. (MTI) Gisenga folytatja a harcot Kongó egységéért Antoine Gizenga augusztus 17-én összehívta a stanleyvillel diplomáciai képviseletek vezetőit és bemutatta őket Adoulának, a Kongói Köztársaság kormányfőjének. A kongói parlament — mondotta Gizenga — egyhangúlag hangsúlyozta, hogy Kongóban augusztus 2-ig egyetlen kormány volt — Lumumba kormánya és e kormány minden intézkedése érvényben ma: olyan sok, hogy egyszerűen lehetetlenség lenne mindenhova elmenni, éppen ezért bocsánatot kérek mindenkitől, ha fesetleg nem tudnánk valamennyi helyre ellátogatni. — A sokmilliós szovjet nép üdvözletét hoztam el. magammal — mondotta , ezután. — Népünk nagy érdeklődéssel kiséri az önök munkáját, életét, azt, hogyan mennek a dolgok az önök hazájában. Gagarin ezután a II. számú űrhajós, German Tyitov őrnagy üdvözletét tolmácsolta, hozzáfűzte, hogy űrhajóstársa kitünően érzi magát, egészséges, azonban jelenleg orvosi ellenőrzés alatt áll, ezért nem tudott eleget tenni a meghívásnak. Remélhető azonban, hogy a jövőben az ő magyarországi látogatására is sor kerülhet. Engedjék meg — mondotta —, hogy átadjam önöknek a többi szovjet űrrepülőtársam forró baráti üdvözletét, akik, mikor kikisértek a repülőtérre, szintén megkértek erre. Gagarin őrnagy ezután nagy derültség és helyeslés közben jegyezte meg: — Néhány napot töltünk itt, az önök hazájában, s bizonyos vagyok abban, hogy meleg napok lesznek. A melegséget nem az időjárásra értem, hanem találkozásainkra a magyar dolgozókkal. Beszéde végén még egyszer köszönetét mondott a forró testvéri fogadtatásért és sok .sikert kívánt népünknek országépítő munkájában. Dobi Isiván fogadta Jurij Gagarint és feleségét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton délben a parlament Munkácsy termében fogadta Jurij Gagarin őrnagyot és feleségét. A fogadáson részt- vett Kállai Gyula, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Sik Entire külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Ott volt a fogadáson V. I. Usztyinov, szovjet nagykövet is. A rendkívül szívélyes, baráti hangulatú fogadás után Dobi István ebédet adott a vendégek tiszteletére. t születése pillanatában az a társadal- i- mi rendszer, amely most őket útjuk- : ra bocsátotta. A Szovjetunió első í szava az emberiséghez szintén a bé- : ke volt, s azóta is rendületlenül har- - col a béke fenntartásáért, s ennek a i magasztos célnak áldozza minden • erejét és legyőzhetetlen hatalmát. Az ! önök űrrepülése, Gagarin elvtárs, világosan mutatja a szocialista orszá- gok célkitűzését: a tudomány és a , technika vívmányai ne a háború, ha• nem a béke eszközei legyenek! , — Amikor magunk előtt látjuk az : örökké mosolygó Gagarin elvtársat, • a világűr és a földgolyó e nagysze- ■ rű békediplomatáját, s magunk elé , képzeljük barátját és hű harcostár- , sát, German Tyitovot, valamint azo- : kát, akik őket követni fogják, újra : meg újra megerősödik bennünk az a : tudat, hogy korunkban a nemzetközi ! élet fejlődésének csak egy útja van — és ez a béke és a népek békés egymás mellett élésének az útja. — Elvtársak! Népünk augusztus 20-ának, az alkotmány napjának ünnepére készül. Tizenkét évvel ezelőtt emeltük államunk alaptörvényévé, hogy évezredes harc és szenvedés után, hazánkban á dolgozó nép került hatalomra, s megkezdte saját országának építését. — Alkotmányunk 12 évvel ezelőtt széles utat nyitott a szocialista társadalom építésének. Ma merőben más körülmények között ünnepelünk. Ünnepeljük a népi hatalmat, s ünnepeljük azt is, hogy 12 évi munkánk után közeljutottunk a szocialista társadalom építésének befejezéséhez. Külön örülünk annak, s ünnepünk fényét emeli, hogy e nagy napon körünkben üdvözölhetjük a világ első űrhajósát, a mi nagyszerű Jurij Alekszejevics Gagarinunkat! , — Mégegyszer üdvözlöm és kö-, szón töm önt, kedves feleségét és kedves kislányát, és kívánom, hogy érezzék iól masukat minálunk. < Kállai Gyula elvtárs üdvözlő beszéde a Ferihegyi Repülőtéreu rád. A parlament által megerősített Adoula-kormányt a Lumumba-kor- mány közvetlen utódjának Ismertéit1 el. Gizenga miután megemlítette, hogy őt kinevezték az új kormány miniszterelnökhelyettesévé, kijelent tette, hogy ezen a poszton is folytatni fogja a harcot az ország egységéért, függetlenségéért és gazdasági áia»J kításáért. (MTI)
