Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-19 / 195. szám
Smmbat, 1961. augusztus 19 eS*AKMAOTARORSr,AO S Az út felfelé ível Néhány szó az abaújszántói járás tsz-mozgalrnáról A falu nagy átalakulása óta még nem sok idő telt el, de sok tekintetben máris mérleget lehet vonni a Végbement változásokról. Természetesen nem várható, hogy minden vonatkozásban alapvetően számot lehessen adni, mégis számos biztató jel arra mutat, hogy a termelőszövetkezetek képesek a mezőgazdasággal szemben támasztott magasabb gazdasági feladatokat megoldani. És a tsz-ek működése nyomán változik alapvetően szocialista arculatúvá a magyar falu. így van ez az abaúj- szántói járásban is. Az egyik legszembetűnőbb változást a termésátlagok pozitív alakulása jelzi. A járásban valamennyi tsz több terményt takarít be ugyanarról a területről, mint a volt egyénileg gazdálkodók. S ha egyik-másik terménynél kisebb átlag mutatkozik, annak most nem annyira az agrotechnikai eljárások, vagy a gazdálkodás módja a magyarázata, hanem elsősorban az időjárás. S hogy miként lesz jövedelmezőbb, haladottabb a tsz gazdálkodása, azt híven tanúsítja néhány alábbi adat is. Egyre több gépet alkalmasnak Ebben az évben is több tsz: a telkibányai, gönci, boldogkőváraljai, perei, abaújszántói és a göncruszkai vásárolt új erő- és munkagépet, toVégetért a táborozás A Keletbükki Erdőgazdaság erdőségeiben a nyári hónapokban az elmúlt éveknél jóval több, 90 úttörő és KISZ-csoport táborozott. Budapestről, az Alföldről és Dunántúlról érkezett úttörő csapatok és KISZ- fiatalok két-két hetes táborozáson ismerkedtek meg a Bükk hegység legszebb vidékével, mint például Hol löste tő vei, a Kilátó-kövekkel, Bánkút- tal, Csipkéskúttal. A Garadna-patak völgyében létesített KISZ-táborban három, míg a budapesti XXII. kerületi tanács által Miskolc-Tapolcán létesített táborban négy váltásban több mint 300—300 fiatal üdült. A legkedveltebb táborozóhelyek közzé tartozott a dédesi várerdő, Aggtelek környéke és Bódvaszilas, ahol a korábbi években még csak elvétve fordultak meg a táborozok. A bükiki táborozások most befejeződtek. Csütörtökön az utolsó csoport is elhagyta táborhelyét Mintegy 5000 fiatal ismerkedett meg ezen a nyáron az ország egyik legszebb hegyvidékének kirándulóhelyeivel. Számos csoport az aggteleki karsztvidéken és a bükki Nagymezőn a hegyi virágok jellegzetes darabjaiból növénygyűjteményt is készített. 160 szsrfás istálló készült el megyénkben Megyénk újonnan alakult tsz-eiben az idén 780 szerfás istállót építenek növendékmarháknak, sertéseknek, baromfiaknak. A tsz-ek saját építőbrigádokat szerveztek, elsősorban a barkácsolásukról ismert tsz-tagokból. Sok helyen, mint például Abaujszán- tón. Szendrőn, Cigándon és másutt a falusi kisiparosok és a tsz-be lépett kovácsok, ácsok, bognárok segítették és irányították a munkát. A legtöbb tsz-ben a nagy nyári munkák idején sem szünetelt az építkezés. A Keletbükki és a Zemp- lénhegységi Erdőgazdaság rend- t"’ szeresen szállították részükre az építőfát, a brigádok pedig minden percet kihasználtak az építkezésre. Ennek eredménye, hogy augusztus 20 tiszteletére 160 szerfás istálló elkészült, s megkezdték a növendékistállókban, a sertésfiaztatókban a közös állatállomány és a közös baromfitenyészetek kialakítását. A tsz-istál- lókban tartott állatállomány megkönnyíti a takarmányozást is, s az Idei száraz, esőtlen nyár miatt kevesebb szálastakarmányt így gazdaságosabban tudják majd felhasználni. Jelenleg 550 szerfás épület felállításán dolgoznak, de már újabb igények is felmerültek az állattenyésztés fejlődése folytán. Ennek kielégítésére a Keletbükki Erdőgazdaság Szendrő környéki tölgyerdeiből 20 szerfás épülethez, valamint 10 tehénistálló tetőszerkezetéhez adnak terven felül faanyagot. Ennek kitermelését már megkezdték. Domaházi képek Nagy szorgalommal dolgoztak ezen a nyáron a domaházi tsz-tagok. Iparkodásukra jellemző, hogy valamennyi kalászost kézi erővel arattak le, a cséplést már a múlt hét végére befejezték, s így elsők közt végeztek az ózdi járásban. Négyszáz mázsa gabonát adtak ót az államnak. v y ^'v < x i msipKfl vábbá aratógépeket, traktorvon látású pótkocsikat. S ezeket a gépeket igen jól tudják hasznosítani a termelőszövetkezetek. A telkibányaiak már a maguknak végzett fuvarozással kikeresték az idén vásárolt traktor árát. Megfelelően gondoskodnak a gépek állapotáról, karbantartásáról is. Jólképzett vezetők kezére bízták a gépeket. Fényesen igazolja ezt, hogy a közelmúltban szervezett szántóversenyen a második és harmadik helyet a gépállomással szemben a tsz traktoristái nyerték el. Szeretik a gépek munkáját a járás tsz-eiben, s egyre nagyobb igény mutatkozik a vásárlás iránt. Három és félmillió forint építkezésre Hosszú lenne felsorolni mindazt, amit a járás 27 termelőszövetkezete épít, illetve fejez be az év végére. Beruházásokra csak az állam 3 millió 500 ezer forintot adott ebben az esztendőben. Emellett igen számottevő az, amit a termelőszövetkezetek saját, helyi anyagokból, önmaguk erejéből hoznak létre. Istállók, ólak, hodá- lyok, s különböző állatíérőhelyek épülnek ebből. Ha a saját erőből történő építkezések mellett ezt az összeget mind felhasználják, a járásban — Kéked és Árka kivételével — valamennyi tsz közös férőhelyen helyezheti el a jószágokat. Érdekes megemlíteni, hogy a vil- mányi tsz mintegy 700 ezer forint értékben megvásárolta az állami gazdaság közeli üzemegységét, ahol végleges majort alakítanak ki. Az épít kezések, s az erre a célra felhasznált összegek szembetűnően mutatják az abaújszántói járás tsz-einek gazdasági erősödését, a belterjesség irányában való fejlődését. Hernádbüd, Árka, Abaújszántó, Tornyosnémeti kivételével a termelőszövetkezetek teljesen önállóan gazdálkodnak. De az említettek is fel tudnák zárkózni, ha javul a vezetés, s megfelelő szervezéssel a tagságot is fel tudják sorakoztatni. Ehhez természetesen a mezőgazdaságot irányító szerveknek is nagyobb segítséget kell nyújtaniok. A jó gazdálkodásáról ismert, bemutató tsz-é vált göncruszkaiak mellé mind többen zárkóznak fel. Göncről, — ahol egyetlen tsz-be tömörüli a község lakossága — az idén egymillió forint értékben exportáltak sárgabarackot Lengyelországba és Csehszlovákiába, több helyen szépen fejlődik az állattenyésztés^ s a gazdaságok különböző ága. A jövő egyre biztatóbb. Hernádszurdokon, Vizsolyban jövőre nagyobb területen öntözéses kultúrát hoznak létre, s példájukat minden bizonnyal követik majd a többi Hemád-völgyi községek is. Az alapokat lerakták a járásban. Van mire építeni. Az időszaki munkák elvégzése — néhány községet leszámítva — arra mutat, hogy erősödőben van a munkafegyelem, egyre javul és szilárdul a tsz-tagság viszonya a közös iránt A száraz, aszályos időszak megdézsmálja ugyan a kapásokat, de a fejlődő közösségi érzés, a szorgalom sok mindent pótolni tud. Az út az abaújszántói járásban is felfelé ível. Garami Ernő Köszöntjük megyénk éi tize inéit A napokban került nyilvánosságra a nniúszlériuniok és az illetékes szakszervezetek jelentése arról, hogy 1961 első félévének termelési eredményei alapján melyik gyár, vállalat, üzem érdemelte ki a megkülönböztető élüzem címet, örömmel tudtuk meg, hogy megyénk ipari üzemei közül ismét számosán részesüllek a megtiszteltetésben. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóit külön dicséret ilieti. Munkájukat a gyár rekonstrukciós építkezése mellett igen nehéz körülmények között végzik, s ennek ellenére első félévi tervüket 105,1 százalékra teljesítették. s közel 13 ezer tonna hengerelt árut adtak előírt tervükön felül népgazdaságunknak. Ugyanakkor jelentős eredményeket értek cl a balesetek számának csökkentésében is. A gyár dolgozói méltán megérdemlik a több mint 400 ezer forintos jutalmat, amelyet tegnap délután az élüzem ünnepség során osztott ki a gyár vezetősége, nagyszerű eredményeikért. A dicséret hangján lehet megemlékezni a DIMÄVAG dolgozóinak eredményeiről is. Első félévi tervüket több mint 28 millió forint értékű munkával teljesítették túl, ugyanakkor kilenc százalékkal növelték a termelékenységet az elmúlt év hasonló időszakához képest, s a tervezettnél 0,2 százalékkal olcsóbban termeltek. Az é'lüzem címmel kitüntetettek lajstromán megtaláljuk megyénk egyik legfiatalabb, de villamosenergia ellátásunk szempontjából igen jelentős létesítményünket, a Tiszapal- konyai Hőerőművet is. Az erőmű dolgozói sem először nyerték el a megtisztelő címet. Első félévi eredményeik alapján immár harmadszor ítélte meg számukra a Nehézipari Minisztérium a kitüntetést. Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói a falu- villamosítás terén elért szép eredményekkel érdemelték ki az élüzem címet. Az első félévben újabb 28 oorsodi községbe vezették be a villanyáramot. Gyáraink mellett jelentős sikereket értek el az első félévben a bányaüzemek is. Ezt bizonyítja, hogy a Nehézipari Minisztérium négy Borsod megyei bányaüzemnek ítélte oda az élüzem címet. Ezek közül elsősorban a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tartozó Mákvölgyi Bányaüzem dolgozói büszkélkedhetnek kimagasló eredményekkel. Az üzem négy aknája az első félévi tervet 109 százalékra teljesítette, s mindenben eleget tett az él üzem cím elnyeréséhez szükséges feltételeknek. Különösen jelentős az önköltség csökkentése terén elért eredményük. Tonnánként 26,66 forinttal olcsóbban termelték ki az előírt szénmennyiséget. Az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnek három üzeme, a királdi. a farkaslyuki és a putnoki bányaüzem lett éliizemmé nyilvánítva aa első félévi termelési eredmények alapján. A trösztnek ez a három üzeme közel 13 ezer tonna szenet adott 1961 első felében népgazdaságunknak az előírt terven felül. Ez annál is értékesebb, mivel a terven felüli szénmennyisegnek több mint 50 százalékát a termelékenység növelésével termelték ki. A felsorolt szép eredményekké éj éfiizemcink tovább öregbítették megyénk iparának jóhírét, s jelentős mértékben járultak hozzá, hogy második ötéves tervünk első félévét sikerrel zárhassuk. Megyénk dolgozói éppen ezért örömmel köszöntik az új éliizemeket. további sok szép sikert kívánva munkájukhoz. Asszony vágja a rendet Aki a nyári hónapokban a tokaji határban járt, bármily sietős volt is az útja, pár pillanatra okvetlenül megállt a Fegyveres- dűlőben. Hiszen nem minden termelőszövetkezet dicsekedhetik azzal, amivel a tokaji Kossuth Tsz elnöke, Borbély János, hogy az asszonyok nemcsak a kapálásban, marok- szedésben szorgalmasak, hanem — ha úgy hozza a. munka sora —, bizony a kasza nyelét is megmarkolják és együtt vágják a rendet a férfiakkal. Mint ahogyan azt id. Oláh Jó- zsefné is tette ezen a nyáron. Pedig, amint a szövetkezeti irodában elmondották, nem fiatal asszony már Oláh néni, meghaladta a hat- vanat. De amikor nyár elején arról volt szó, hogy a termelőszövetkezet első kaszálást! lóheréjét és lucernáját idejében és jó minőségben be kell takarítani, a férje három holdat vállalt, s utáni nyomban ö is feliratot. 2 holdat. Hitetlenkedve néztek rá az emberek. ö azonban férjével együtt, aki pedig a hetvenen is túl van már, beállt a nagy táblába. és versenyt vágta a rendet a férfiakkal. Megforgatták, boglyába gyűjtötték ketten mind az öt holdnyi szénát, ti'-", hogy dicséretére vált volna a frissebb erőben lévő fiataloknak is. Aztán úgy került a munka rendje a 700 holdas közös gazdaságban, hogy Oláh bácsi új beosztást kapott. Ugyanis a közelmúltban megtették sertésgondozónak. A 20 anyakocán kívül 103 hízó és 98 választási malac van a keze alatt. Oláh néni ebben is segít a férjének. Együtt mérik, adagolják a jóféle sertéstápot, amit teherautóval hoznak a vámosújfalui keverőüzemből. Emellett természetesen nagy gondot fordítanak a tisztaságra. Az ólak, vályúk, kifutók állandóan gondozottak, szárazok, így a fénylő szőrű állatok szépen fejlődnek. Mea is szavazott a közgyűlés Oláh bá- csiéknak gondos munkájukért — a hivatalos munkaegységeken felül — jutalmul egy ingyenes kocatartást. Hallani sem akarnak még a nyugdíjról Munka nélkül el sem tudják képzelni az életüket. Nagyon szeretik a szövetkezetét, amelyben eddig — idős koruk ellenére is — több mint 300 munkaegységet szereztek. Dicsérettel és szeretettel beszél mindenki a termelőszövetkezetben Oláh bácsiékról, s Borbély János elnök még azt is elmondía. hogy amikor sor került a második kaszálásra. Oláh néni ismét megfente a kassát, beállt a lucematáblába, és vágta, vágta a ">r. d°t a Fegyveres-dűlőben — versenyt a férfiakkal ... (hl) Eredményesebben dolgozzanak a bányászfiatalok nőket Is ott tnlAtnl minden tennivalónáL A kapósok fejlődése Is u A kezük munkáját dicséri, 8 a cséplésqél is Igen szorgalmasan dolgoztak. Régi gond Borsod megyében, hogy miként lehetne szervezettebbé, jobbá tenni a két szénbányászati tröszt ifjúmunkásainak tevékenységét. Termelési tanácskozásokon, műszaki értekezleten sok szó esett arról is, hogy nem tudnak egymás munkájáról, egymás eredményeiről a két tröszt fizikai és műszaki ifjúmunkásai. így tehát érthető, hogy nem is olyan régen napirendre tűzte ezt a kérdést a KISZ Borsod megyei bizottsága. Előtte azonban megvizsgálták még azt is, hogyan néz ki az egyes bányaüzemeknél a fiatalok tevékenysége, munkája. Megnézték, a fiatal műszaki dolgozók milyen mértékben veszik ki részüket, a bányák előtt álló feladatok végrehajtásából. Ilyen előmunkálatok után végül is úgy határoztak: megalakítják Borsodban a Megyei Bányász Műszaki Tanácsot. Az alakuló ülésre, amelyen megválasztották ez új társadalmi szerv „vezérkarát” és programtervezetet dolgoztak ki a második félévre, a napokban került sor. A tanácsba n Borsodi és az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt képviselőin kívül beválasztották a megyei KISZ-bizottság ipari felelősét és egy-két társadalmi aktíváját. És most néhány szót a Bányász Műszaki Tanács munkatervéről, programjáról. Mint általános szempontot, kimondhatjuk: a tanács feladatául határozta meg a területén lévő KISZ-csúcsvezetőségek és alapszervezetek munkájának segítését. A programtervezetben szó van arról, hogy mozgósíják a fiatalokat a termelési és műszaki fejlesztési feladatok végrehajtására. Ez különös fontossággal bír most, amikor napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt Borsodban is a nehéz bányászmunka gépesítése. A fiataloknak — az új iránti fogékonyságukat is figyelem- bevéve — részt kell vállalni a bányák gépesítésében, a fejtö-rakodó és szállítógépek üzemszerű alkalmazásában, teljesítőképességének növelésében. A Bányász Műszaki Tanács tagjai résztvesznek máid az ifjúság politikai és szakmai továbbképzésében is. Segítenek az ilyen irányú mozgalmak szervezésében. Megalakítják minden üzemnél a Fiatal Műszakiak Tanácsát, résztvesznek a „Kiváló ifjú mérnök és technikus”, valamint a „Szakma ifjú mestere” cím elnyeréséért indított versenyek szervezésében és értékelésében. A tanácson belül a területi KISZ- bizottságok bevonásával létrehoznak egy—egy brigádot, amely felülvizsgálja maid a bányász munkásszállásokon élő fiatalok életkörülményeit, szociális és kulturális ellátottságát, valamint azt, hogy miképpen foglalkozzanak az alapszervezetek vezetőségei a szállásokon élő fiatalokkal. Korábban azt írtuk, hogy egymás eredményeivel is meg kívánnak ismerkedni a bányász fiatalok. Éppen ezért, már az alakuló ülés határozatban rögzítette: a két szénbányászati tröszt üzemeiből tapasztalatcsere látogatásra mennek a fiatalok. Elsőnek a Mákvölgyi Bányaüzemtől delegált tanácstagok látogatnak el az ózdi tröszt putnoki és somsályi üzeméhez. Az utóbb említett helyekről pedig a Sajóvölgyébe és a Szuhavölgyi Bányaüzemhez mennek a fiatalok. S e tapasztalatcsere látogatáson, azon túlmenően, hogy átadják egymásnak ismereteiket, megvizsgálják majd a szóbanforgó bányaüzemnél a Fiatal Műszakiak Tanácsának munkáját is. A megyei KISZ-bizottságnak ezt a nagyszerű kezdeményezését nemcsak a fiatalok, hanem a bányaüzemek vezetői is örömmel fogadták. Benne egy olyan mozgalom zászlóbontását látják, amely előbbre viszi majd az üzemek munkáját és hozzájárul a bányákban a műszaki színvonal emeléséhez. Hozzájárul ahhoz, hogy eredményesebben dolgozzanak a bányász fiatalok. Paulovit* Ágostom
