Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
BSZAKMAGYARORSZAO Kedd, 1961. augusztus 1. A Szov jetunió Kommunista Pártjának új programtervesete (Folytatás az 1. oldalról.) az imperializmus. Az imperialista 1 tábor a legszörnyűbb bűncselekményre készülődik az emberiség ellen: termonuíkleáris világháborúra, amely soha nem látott pusztítást okozhat egész országoknak, egész népeket irthat ki. A hatalmas szocialista tábor, a békeszerető nem szocialista államok, a nemzetközi munkásosztály és a békéért síkraszálló __ v alamennyi erő összefogásával a világháború megakadályozható. A szocializmus világméretű győzelme végérvényesen kiküszöböli bármilyen háború keletkezésének társadalmi és nemzeti okait. A háború száműzése, az örök béke megteremtése a kommunizmus történelmi küldetése. A tartós béke biztosításának radikális útja a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó általános és teljes leszerelés. Az emberiségnek a szocializmus javasolta azt. az egyedüli ésszerű elvet, amelyre a világ két rendszerre való különválásának - körülményei közepette az államközi viszonyok felépíthetők: a különböző társadalmi rendszerű. államok békés egymás mellett élésének Lenin által javasolt elvét. A szocialista cs a kapitalista államok békés egymás mellett élése az emberi társadalom fejlődésének objektiv szükségszerűsége. A háború nem lehet a nemzetközi viták megoldásánál! eszköze, s nem szabad, hogy azzá váljék. A Szovjetunió következetesen síkra szállt és síkra száll a jövőben is a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikájáért. n. rész A kommunista társadalom felépítése közveílen gyakorlati feladattá vált A tervezet második része miu^ n ikommunKBta társa leszögezi, hogy a komm köZr íalu rSa SíbST’‘küÄbSeS a szellemi és a Lakai munka szex VTnkSnnfirvezett termelésen • n technikán alapuló kommunista társadalom megváltozatja a munka jellegét, de Egytársadalom tagjait a munkai,. • rzT^tosítia a társadalom anyagi IfSellemUavainak szakadatlan nolesz teher az ember számárba mupt katevékenység nem 1^%^, eszköze csupán, s xgaza ' öröm forrásává válik. . .. . • a kommunizmus a társad^rmeg szervezetének legmagasabb Minden termelési sejt, mind n koí-inányzutu társulás kapcsolódik egymáshoz «TfrvTOeruen megszervezett közös gazdasagbart társadalmi munka egységes ritmusa b3A kommunizmusban végbemegy a „S-i mind nagJ-oM, «»W£ s&'SäguvÄ. 63A^SZKP pr^famtervezete a továbbiakban a kommunisUi e^tc-s gyakorlati feladataival íogla1^1. , &Az 1961—1970-es legközelebbi évtizedben a Szovjetunió a kommunizmus anyagi-műszaki alapjanak meg teremtésével az egy főre jutó.termékek termelése tekintetében túlszárnyalja a leghatalmasabb és leggazdagabb kapitalista országot, az Egyesült Államokat: Jelentősen emeli a dolgozok anyagi Jólétét és kulturális technikai Élvonalát, mindenki szamara biztosítja az anyagi birseget mmoen kol- hoz és szovhoz magas termelekeny- séeű és nagy jövedelmű gazdasagga ÄLénkében kiéi egűinek a szovjet emberek szükséglétéi a nun den kényelemmel ellátott lakások tekintetében; Megszűnik a nehez fizikai munka, a Szovjetunió lesz az az ország, amelyben legrövidebb munkanap. Az 1971—1980-as második évtizedben megteremtjük a kommumzmus anyagi-technikai bázisát, s az. egesz lakosság számára b i z tosi t juk ,(z anyagi és művelődési javak bőségét, A szovjet társadalom szorosan meg- «a szükégletek szerinti elosz- tás elvének megvalositasat, 8 meg történik az egységes koztuíajdonte való fokozatos átmenet. A Szovjet unióban tehát lényegében feliül « kommunista társadalom AJ™ nista társadalom teljes “ ezután következő időszakban fejeződik be. .-Az SZKP célul tűzi tó az ipari termelés egész mennyiségének növelését úgy. hogy ez a-le^mzelebti í esztendő folyamán körülbelül két es félszeres lesz, s túlszárnyalja az Egyesült Államok mai ípan teime- lési színvonalát; 20 . esztendő alatt legalább hatszorosra növekszik, s ezzel messze maga mögött hagyja Egyesült Államok jelenlegi . eges*. ipari termelését. - Ehhez tíz év alatt több mint kétszeresen, húsz év alatt pedig negy- négv és félszeresen növelni kell a munka termelékenységét az iparban. Húsz év múlva a munka termelékenysége a szovjet iparban kétszeresen túlszárnyalja majd az Egyesült Államok mai termelékenységi színvonalát, az egy órára jutó termelékenység tekintetében pedig — minthogy a Szovjetunióban megrövidül a munkanap _ ez a fölény sokkal nagyobb aranJA második évtizedben lényegében befejeződik az egész ország villamosítása. Az évenkénti villamosener- gia termelésnek az évtized késére 900—1000 milliárd, a második e^ized végére pedig 2700-3000 milliard kilowatt-órára kell növekednie. Húsz esztendő alatt a vaskohászat eléri azt a színvonalat, amely lehetővé teszi, hogy évente mintegy 250 millió tonna acélt öntsünk. A gépgyártás fejlesztése alapján az első évtizedben megvalósul az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésben, a közlekedésben, a rakodo- munkálatokban, a kommunális gazdaságban -a ; komplex gépesítés. Húsz év alatt tömeges mértekben valora- válik a termelés komplex automatizálása. s ezzel egyidejűleg mind általánosabb lesz az automata üzemekre és vállalatokra való áttérés. További gyors fejlődést er el a- legújabb reaktív technika, legelso- sorban a légi közlekedés területen, 4 gazdasági vezetés és a A tervezet nagy figyelmet, szentel a gazdasági vezetés és tervezés tökéletesítésének. . ,,,, , . A kommunista építés feltételezi az irányítás demokratikus alapjainak általános fejlesztését, a népgazdaság központosított állami irányításának megerősítésével és tökéletesitesevel egyidejűleg. . . Az egységes népgazdasagi terv keretein belül tovább bővül a helyi szervek és vállalatok gazdasági önállósága és jogköre: A tervezésben mind nagyobb szerepet kell játszaniok az alulról — a vállalatoktól — kiinduló terveknek és javaslatoknak. A kommunista épitésben — hangzik a továbbiakban a tervezet —• maradéktalanul fel kell használni az áru-pénz összefüggéseket, annak az új tartalomnak megfelelően, amelyet ezek az összefüggések a szocializmus időszakában nyernek. Ebben nagy szerepet játszik a gazdaság fejlesztése olyan eszközeinek alkalmazása, .mint a jövedelmezőség, pénz, ár, önköltség, haszon, kereskedelem, hitel, pénzgazdálkodás, A tulajdon egységes kommunista formájának kialakulásával és az elosztás kommunista rendszerré való áttéréssel az árupénz összefüggések gazdaságilag el' avultakká válnak és elhalnak. A nép anyagi jólétének emelését illetően az SZKP azt a világtörténelmi jelentőségű feladatot tűzi ki hogy a Szovjetunióban — bármely tőkés országhoz hasonlítva — el kell érni a legmagasabb életszínvonalat. A párt abból a lenini tételből indul ki, hogy a kommunizmus építésében az anyagi érdekeltség elvére kell támaszkodni. A munkáért fizetett bér a következő húsz esztendőben a dolgozók anyagi és kulturális igényei kielégítésének alapvető forrása marad. A kommunizmus felé haladva azonban a személyi igények kielégítése egyre inkább a társadalmi fogyasztási alapból történik, s ennek növekedési üteme meg fogja haladni az egyéni pi unkabér növekedésinek ütemét. A kommunista elosztásra való áttérés azután történik meg, hogy a munka szerinti elosztás elvé teljesen érvényét veszti, vagyis amikor bekövetkezik az atiyagi és kulturális javak bősége, s á munka társadalom mibden tagja számára elsőrendű létszükséglétté válik. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a következő' tíz esztendőben két és félszeresére növekszik. húSz év alatt pedig csak nein megötszöröződik. Az j egy lakosra juta reáljövedelem húsz valamint a világűr meghódítása céljából is. „, . Az SZKP minden erőfeszítést megtesz, hogy biztosítsa a közfogyasztási cikkek termelésének gyors növelését, . A kommunizmus általánosan Kibontakozó építése az ipar mind észszerűbb telepítését követeli meg, amely biztosítja a társadalmi munka gazdaságos kihasználását, a körzetek komplex fejlődését és gazdasaguk szakosodását, megszünteti a lakosságnak a nagyvárosokban való mértéktelen összezsúfolódását. A párt megszervezi a mezőgazdaság termelő erőinek hatalmas fellendítését, amely lehetővé teszi két, egymáshoz szorosan kapcsolódó fel- adat megvalósítását: a) nagyértékű tápanyagok bőségének megteremte- sét a lakosság, s a nyersanyagok bőségének megteremtését az ipar számára; b) biztosítja a szovjet falunak a kommunista társadalmi kapcsolatokra való fokozatos áttérését. A mezőgazdaság a műszaki felszerelés és a termelés szervezettsége tekintetében megközelíti az ipar színvonalát: A mezőgazdasági munka az ipari munka válfajává lesz; a mezőgazdaságnak a természeti erőktől való függősége jelentősen csökken, majd egészen minimálissá válik. A kolhozrendszer gazdasági felvirágzása megteremti a feltételeit., annak, hogy a kolhoztulajdon közeledjék az egységes köztulajdonhoz, távlatilag pedig össze is olvadjon vele egységes kommunista tulajdonná. Az egész lakosság és a népgazdaság mezőgazdasági termékek iránti igényeinek teljes kielégítése céljából a mezőgazdasági termelés egész hozamát tíz év alatt mintegy két és félszeresére kell emelni, húsz esztendő alatt pedig három és félszeresére. A mezőgazdasági termelés növekedésének felül kell múlnia a mezőgazda- sági termékek iránti növekvő keresletet. A Szovjetunió az első tíz esztendőben túl fogja szárnyalni az Amerikai Egyesült Államokat az alapvető mezőgazdasági termékek egy főre jutó mennyiségének termelésében. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége tíz év alatt legalább két és félszeresére, húsz év alatt pedig öt-, hatszorosára emelkedik. tervezés tökéletesítéséről év álÁtt több miöt három és félszeresére nő. , A következő tíz évben a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme (a társadalmi alapok beszámításával) egy dolgozóra számított átlagban csaknem megkétszereződik, húsz év alatt pedig három-három és félszeresére emelkedik. Már az első tíz esz- tenőben megtörténik a viszonylag kisebb fizetésű munkások és alkal mazottak reáljövedelmének felemelése olyan színvonalra, hogy az országban nem lesz többé kisfizetésű munkás és alkalmazott, A kólhozparasztok — átlagos reál- jövedelme a munkatermelékenység növekedésének gyorsabb üteme alapján — gyorsabban növekszik majd, mint a munkásoké és egy dolgozóra számítva az első tíz esztendőben több mint megkétszereződik, húsz év alatt pedig több mint megnégyszereződik. Jelentősen emelkedik a szovjet értelmiség széles rétegeinek — mérnököknek és technikusoknak, agronó- musoknak és állattenyésztőknek, pedagógusoknak és orvosoknak, a népművelés dolgozóinak — fizetése. A második tíz esztendőben megvalósul az anyagi és kulturális javak bősége az egész lakosság számára, megteremtődnek az anyagi feltételek ahhoz, hogy a rákövetkező időszakban áttérjünk a javak szükségletek szerint történő elosztásának kommunista elvére. Az SZKP feladatul tűzi ki a lakáskérdésnek — a szovjet nép jóléte emelése szempontjából a legégetőbb problémának — a megoldását. A második tíz esztendő végén minden egyes családnak, a fiatal házasokat is'beleértve, a higiénia és a kultúrált élet követelményeinek megfelelő egészséges lakása lesz. A második tíz esztendő folyamán a lakóházak használata fokozatosan ingyenessé válik minden állampolgár számára. A közlekedési eszközök (villamos, autóbusz, trolibusz, metro) használata a második tíz esztendőben már ingyenes lesz és a második tiz esztendő végére ingyenesek lesznek az olyan közszolgáltatások, mint a viz, gázellátás, a fűtés. Az első tíz esztendő folyamán megvalósul az áttérés a hatórás munkanapra — úgy, hogy hetenként egy pihenőnap lesz —, illetve a 34— .36 órás munkahétre, heti két pihenőnappal. A föld alatt végzett és az egész- • ségre ártalmas munkakörökben ötórás lesz a munkanap, illetve harminc órás az ötnapos kahét. A második tíz esztendőben a munka termelékenységének megfelelő növekedése alapján megkezdődik az áttérés még rövidebb munkahétre. Ily módon a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb, s egyszersmind a legtermelékenyebb és legjobban megfizetett munkanap. Ezzel egyidejűleg növekedni fog a dolgozók évi fizetett szabadságának tartama is. E két évtized eredményeképpen a társadalmi fogyasztási alap összege a lakosság reáljövedelme egész ösz- szegének hozzávetőlegesen a felét fogja alkotni. — Ez lehetővé teszi a társadalom terhére a következő szolgáltatásokat: A gyermekek ingyenes ellása a gyermekintézményekben és bentlakásos iskolákban (a szülők kívánsága szerint); A munkaképtelenek anyagi ellátása; ingyenes oktatás, minden tanintézetben; Minden állampolgár ingyenes orvosi ellátása, beleértve a gyógyszerellátást és a betegek kórházi kezelését; Ingyenes lakás és a közszolgáltatások ingyenes igénybevétele; Ingyenes közlekedés; a mindennapi élettel összefüggő bizonyos közérdekű szolgáltatások ingyenes igénybevétele; Az üdülők, penziók, turistaszállások dí- dése az egységes szocialista világrendrészben ingyenes használatuk, a lakosság mind szélesebb körű ellátása segélyekkel, kedvezményekkel és ösztöndíjakkal (egyedülálló anyák megsegítése, ösztöndíjak a diákoknak), fokozatos áttérés az ingyenes közétkeztetésre (ebédeltetésre) a vállalatoknál, az intézményeknél és a termelőmunkában elfoglalt kolhozparasztoknál. A kitűzött program sikeresen teljesíthető békés viszonyok között. A nemzetközi helyzet bonyolódása és ennek következtében a honvédelmi kiadások elengedhetetlen növelése késleltetheti a népjólét emelésére vonatkozó tervek végrehajtását. A nemzetközi kapcsolatok tartós rendezése, a katonai kiadások csökkentése, különösen pedig az általános és teljes leszerelés megvalósítása megfelelő államközi egyezmény alapján, lehetővé tenné a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó tervek jelentős túlteljesítését. A tervezet meghatározza az SZKP feladatait az államépítés és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése térén. A szocialista forradalomból meg született proletárdiktatúra világtör ténelmi szerepet játszott és biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. A szocializmus épí- tésének folyamatában a proletárdiktatúra maga is módosult. A munkásosztály — a történelem' ben az egyetlen osztály, amely nem tűzi célul, hogy hatalmas örökös legyen. A szocializmus — a kommunizmus első szakasza —, teljes és végérvényes győzelmének biztosításával és a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó szakaszába való áttéréssel a proletariátus diktatúrája betöltötte történelmi küldetését és a belső fejlődés feladatainak szempontjából szükségszerűsége megszűnik a Szovjetunióban. Az állam, amely a proletárdiktatúra államaként jött létre, egységes népi állammá, az egész nép érdekeinek és akaratának kifejezőjévé vált. A tervezet a továbbiakban rámutat, hogy a munkásosztály diktatúrájának szükségessége előbb szűnik meg, mint ahogy az állam elhal. Az állam, mint egységes népi szervezet, megmarad a kommunizmus teljes győzelméig. A szocialista demokrácia további fejlődésének folyamatában az állam- hatalom szervei fokozatosan átalakulnak a társadalmi önkormányzat szerveivé. A kommunista építés során fokozódni fog a tanácsok szerepe, amelyek a nép mindent átfogó szervezetévé, a nép egységének megtestesítőjévé váltak. A párt szükségesnek tartja, a népi képviselet formálnak tökéletesítését és a szovjet választási rendszer demokratikus elveinek fejlesztését. A tanácsok munkájának megjavítása érdekében, továbbá, hogy munkájukba újabb erők kapcsolódjanak be és a dolgozók újabb százezrei és milliói járják ki az államvezetés iskoláját, minden választásnál célszerű tanácsi képviselők legalább egy- harmadát megújítani, azért, hogy minél több megfelelő ember kapcsolódjék be a vezető szervek munkájába, továbbá, hogy az államigazgatás egyes dolgozóinak ne legyen lehetőségük a hatalommal való visz- szaélésre, a párt szükségesnek tartja vezető szervek személyi állományának rendszeres felújítását. Célszerű leszögezni azt az elvet, hogy a szövetségi* a köztársasági és a helyi szervek vezető munkatársait rendszerint legfeljebb csak háromszor válasszák meg egymásután tisztségükre. A tervezet kimondja, rendszeresíteni kell, hogy a dolgozók megvitassák a törvénytervezeteket és más állami, vagy helyi jelentőségű döntéseket. A legfontosabb törvénytervezeteket népszavazásra kell bocsátani. A tervezet rámutat arra, hogy a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó időszakában fokozódik a társadalmi szervezetek szerepe. Különösen megnövekszik a szakszervezeteknek, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, a különböző szövetkezeti szervezetek szerepe is. A társadalmi szervezetek öntevékenységének fejlesztése céljából a párt szükségesnek tartja ezek fizetett apparátusának további csökkentését alulról felfelé, továbbá a soron- következő választásokon minden egyes társadalmi szerv személyi állománya mintegy felének felújítását. Célszerűnek tartja, hogy a társadalmi szervezetek vezető munkatársait egymásután rendszerint legfeljebb két alkalommal válasszák meg. A szocialista államiság fejlődése fokozatosan arra vezet, hogy ez az államiság társadalmi komminsta ön- kormányzattá alakul át, amelyben egyesülnek a szovjetek, a szakszervezetek, a szövetkezeti és más tömegszervezetek. Ez a folyamat a demokrácia további fejlődését fogja jelenteni. A történelmi fejlődés elkerülhetetlenül az állam elhalására vezet. Az allam teljes elhalásához szükséges a belső feltételek — a fejlett kommunista társadalom felépítése, valamint a külső feltételek megteremtése — a kapitalizmus és a kommuniz- mus közötti ellentmondásnak nemzetközi síkon, a kommunizmus javára történő végleges megoldása. A tervezet a továbbiakban meghatározza az SZKP feladatait a Szovjetunió fegyveres erőinek és védelmi képességének fokozása területén s rámutat, hogy a békés egymás mellett élés lenini elve a szovjet állam külpolitikájának általános irányelve volt, s az is marad. A nemztiségi kapcsolatok kérdésé- rol a programtervezet a többi között a következőket mondja: A kommunizmusnak a Szovjetunióban bekövetkező győzelmével a nemzetiségek még közelebb jutnak egymáshoz, megnövekszik gazdasági és eszmei közösségük, kifejlődnek szellemi arculatuknak közös kommunista vonásai. A tervezet a továbbiakban azokról a feladatokról beszél, amelyeket a partnak az ideológia, a nevelés, a képzés, a tudomány és a kultúra területén kell megoldania. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködése nem jelenti az ideológiai harc megszűnését. A Kommunista Párt a jövőben is leleplezi a kapitalizmus népellenes reakciós lényegét, s a kapitalista rend szepítgetesére irányuló mindenfele próbálkozást. A közoktatás rendszerét oly módon építiuk fel, hogy a felnövekvő nem- zedék oktatása és nevelése szorosan kapcsolódjék az élethez, a termelő munkához, s hogy a felnőtt lakosság a termelésben végzett munkáját ösz- szeköthesse a tanulás és a képzés folytatásával a maga hivatásának és a társadalom szükségleteinek megfelelően. A tudomány alkalmazása döntő tényezője lesz a társadalmi termelőerők hatalmas növekedésének. Meghatározza a kulturális építés, az irodalom és a művészet területén jelentkező feladatokat is. A szovjet irodalom, a zene, a festőművészet, a film, a színház, a művészet minden ága újabb magaslatokra jut az eszmei tartalom és a művészi kifejező- készség fejlődésében. A programtervezet a következőkben rámutat: Mivel az egyes országokban a szocialista forradalom különböző időpontokban játszódik le és a gazdasági és kulturális fejlődés színvonala is más és más, a különböző országokban nem feltétlenül egyidejű a szocializmus építésének befejezése, 11-. letve az áttérés a kommunizmus általános kibontakozó építésének időszakára. A szocialista államok fejlő- jának fokozatos csökkentése, illetve szerben, e rendszer törvényszerűségeinek és fölényének alkalmazása azonban megadja ezeknek az országoknak a lehetőséget arra, hogy lerövidítsék a szocializmus építésének idejét, megnyílik előttük az a távlat, hogy egyazon történelmi korszakon belül többé-kevesbé egyidejűleg térjenek át a kommunizmusra. Az az ország, amely elsőként halad a kommunizmus felé, megkönnyíti és íFolytatás a 3. oldalon^
