Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-01 / 153. szám

Szombat, 1961. július 1. «SZAKMAGYARORSíAG s „Ami termelőszövetkezetünk...“ Negyven éves a Kínai Kommunista Párt OLYAN a kenézlői határ, mint a kinyílott rózsa. Pompázik a maga szépségében, bujaságában. Egy egész nap is kevés, hogy bejárja az ember. Mert ha eltelt a végelótha- tatlanul ringó búzatábla nézésével, odébb húzza-vonzza a hatalmas gyümölcsös, a málna-, a ribizli-, a köszmétebokrok ezrei, a frissen mozgó lányokkal, fiúkkal, akik sza­porán szedik a Dózsa Termelőszö­vetkezet aranyatérő gyümölcsét. Tengernyi a látnivaló mindenfelé. Már rendre vágva sárgállik a hatal­mas őszi árpa tábla- Egy-két nap és szedi, csépeli a kombájn. A hatal­mas burgonyatáblán sebesen, por­felhőt kavarva rohan a zetorhúzta krumpliforgató gép és utána serény asszonykezek kapkodják a tojásnyi újburgonyát Azonban nemcsak a látnivalóból következtethet az ember, hogy egy erős, egységes, kiegyensúlyozott ter­melőszövetkezetben jár, hanem ab­ból is, amit kint hall a krumpliföl­dön, a kertészetben. — Nálunk minden jól megy — mondja a kertészetben a nőtanács elnöke. A mi termelőszövetkezetünk­ben érdemes éjt nappá tenni. Hát még a fiatalok. — Gyerünk fiúk, lányok. Biztatják Kenézlői képek egymást. Elválik, ki utazik szomba­ton színházat nézni. — Már pedig azért megéri kissé erőltetni magatokat — nevet valaki az idősebb asszonyok közül. — Mi úgy kiszórakoztuk a múlt héten az egész tavaszi fáradságot, hogy csak úgy porzott. A hűvös, tiszta irodaépületben be­szélgetünk a tsz vezetőivel, hogy él­nek, mint élnek itt, Kenézlőn. — Erősödünk — mondja Vakles György, a közösség elnöke. Amióta egyesült velünk az Uj Élet, még jobb az egyetértés a közösségen belül. Alig van néhány az ötszáz tag közül, aki olykor-olykor elmarad a mun­kából. Akik. dolgoznak, akik szere­tik a közösséget, azok megtalálják számításukat. Hiszen nem kevesebb, mint húsz forintot osztanak havonta egy-egy munkaegységre előlegként. S ez vonzó a kenézlői fiatalok szá­mára is, nem egy iparban dolgozó fiatal meggondolta magát és visz- szajött a távoli gyárból. VAN AZONBAN egy másik na­gyon jó sajátosság is a termelőszö­vetkezet életében, s ez a vezetőség­nek köszönhető. A vezetőség min­denkor gondoskodik azokról, akik szeretik a közöst. S ez nem csupán abban mutatkozik meg, hogy ko­moly ajándékot adnak a házasulan­dó fiataloknak, vagy ha valaki meg­szorul pénz dolgában, nyugodtan fordulhat a vezetőkhöz. A Dózsa messzebb ment ettől. Kevés helyen tették még meg például, hogy mo­sógépeket vásároltak volna csak azért, hogy a termelőszövetkezet asszonyai könnyen, gyorsan teremt­hessenek tisztaságot. A kenézlőiek megtették. Három mosógép szolgál­ja a tsz-tagságot. Azután itt van a színházlátogatá­sok, kirándulások dolga. A tsz-tag- ság felváltva színházba jár Miskolc­ra. Fiatalok Is, idősebbek is. Most meg arra gondolnak, hogy ha szűnik a munka, a legjobban dolgozók el­látogatnak a Szovjetunióba tapasz­talatcserére, világot látni. Ezek a dolgok mind a közösségi élet, az új élet szeretetét erősítik. Mind-mind összetevői, fontos feltételei annak, hogy minden termelőszövetkezeti tag igazán szívből mondja: „a mi termelőszövetkezetünk”. S ezt nemcsak mondják, de tesz­nek is a tsz-ért. Naponta százak szorgoskodnak ott, ahol arra szük­ség van. A tsz-tagság például azt mondta a tavaszon: minek kerüljön nekünk a facsemete ültetése 5000 munkaegységbe, amikor megcsinál­hatjuk ingyen. Negyvenezer facse­metét tettek földbe társadalmi mun­ával... Az is igaz viszont, hogy a termelőszövetkezet öregei, a nyug­díjasok például ingyen egy-egy sze­kér tüzelőt kaptak a Dózsa tagságá­tól. NEM. EGYÁLTALÁN nem lehet csodálkozni azon, hogy Kenézlőn nem találni gyomos növényt, nem találni kapkodást most, hogy itt az aratás. Mindig van munkáskéz ele­gendő. De találni ragyogó, gazdag kertészetet, dús, tiszta szőlőtáblákat, s találni nagyszerű számadatokat a brigádvezetők, az elnök mindentudó füzetében. Százszám hizlalják a ser­tést, a sőromarhát, s vagonszám kül­dik a borsót, burgonyát, kenyérga­bonát a városnak, az országnak ... És nyugodtan, biztosan, egyre gazda­gabban élnek ... Barcsa Sándor Tanácsülést tartottal! Mis' olcon Miskolc város Tanácsa június SO-án, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel ta­nácsülést tartott. Napirend előtt meg­vitatta a tanácsülés a lejárt határ­idejű határozatok végrehajtását, va­lamint a munkásosztály helyzetének megjavítására vonatkozó intézkedési terv negyedéves feladatainak telje­sítését. Ezután került sor az első napiren­di pontra, a tanácstagok tevékeny­ségét vizsgáló ideiglenes bizottság je­lentésére. A vita után- Fazekas Lász­ló, vb. elnökhelyettes előterjesztette, a tanácsülés pedig megtárgyalta az 1960. évi zárszámadást. A tanácsülé­sen végezetül bejelentéseik, javasla­tok és interpellációk hangzottak el. A tanácsülésen megvitatott fő na­pirendi pontoknak és a hozott hatá­rozatoknak ismertetésére még vissza­térünk. Sanghajban, a mai Sien Jen utcá­ban kis, emeletes villa áll, amely szépségében, különös gonddal ápolt környezetében valahogy kimagaslik a környező épületek közül. Az a nagy szeretet különbözteti meg az utca lakóházaitól, amellyel e kis épületet ma az egész Kina gondozza, körülveszi, mint mai hatalmas népi Kína bölcsőjét. E kis villácskában alakult meg ugyanis ezelőtt negyven esztendővel, 1921. július 1-én Kína Kommunista Pártja. Itt tartották meg a párt első kongresszusát, ame­lyet a rendőrség sikertelen „beavat­kozása’' miatt, a Déli Tó egyik csó­nakjában fejeztek bé. A párt megalakulása után egyre erősödött, egyre gyarapodott. És az első pillanattól kezdve, soha nem tért le a marxizmus—lcninizmns eszme mutatta útról. Elsősorban erős szövetségeseket keresett. Ezért alakí­tottak egységfrontot már 1922-ben Szun Jat-szennel. A Kommunista Párt belépett a Iíuomintangba, azonban Szun Ját­szón halála után. Csang Kai-sek cserbenhagyja a kommunistákat. A párt azonban nem mond le céljairól, s 1927-től kezdve olyan bareot vív a kínai nép szabadságáért egészen a győzelemig, amely csodálkozásra késztette az egész világot. S ez a csodálkozás csak nőtt. amikor Kína Kommunista Pártja 1921-ben győze­lemsorozatok után, kikiáltja a Ta­nácsköztársaságot. megvalósítja a Munkás-Paraszt Demokratikus Dik­tatúrát. maid a Szovjetunió segítsé­gével kapitulálásra kényszeríti a ja­pán hadsereget, s megkezdi a.z or­szág demokratikus átalakítását, A Kuomintang többszöri felhívás­ra is elutasítja az együttműködést. Kína kettészakad, azonban a párt felhívására fegyvert ragad a hatal­massá nőtt Kommunista Párt vezeté­A Szlovák Kommunista Párt Kassa kerületi Bizottságának öttagú építő­ipari küldöttsége pénteken délután, itt-tartózkodásának ötödik napján el­utazott megyénkből. A küldöttség tagjai az öt nap alatt megtekintették megyénk nagvobb gyár- és lakás- építkezéseit. Szerdán egésznapos lá­togatást tettek Tiszapalkonyán, ahol megnézték a vegyikombinát mű­trágyagyárának építkezését, majd hosszasan elidőztek az elöregyártott elemekből készülő szintézis üzemnél. A délutáni órákban a Tiszaszeder- kény-Ujváros városi pártbizottságán a pártbizottság tagjaival és az üzemi pártalapszervezetek titkáraival foly­tattak többórás beszélgetést a párt- munka módszereiről és az építkezé­sek szervezeti, technikai problémái­ról. Csütörtökön délelőtt Kazincbarci­kán az épülő új Berentei Vegyimű­veknél tettek látogatást, ahol első­sorban az építkezések tervdokumen­tációiról és a beruházások problé­máiról esett szó. Innen a kazincbar­cikai Újvárosban létesítendő vegy­sével a munkások és parasztok száz­milliókat számláló regimentje, S újabb nagy győzelmek után 1919. október 1-én megalakul a Központi Népi Kormány, amely Mao Ce-tung vezetésével kikiáltja a Népköztár­saságot. „Kína kommunista rendszere ka­tonai, politikai és gazdasági hatal­mának csúcsán lép fennállásának tizedik évébe.” így írt 1959-ben Kí­náról a New York Times cikke, egy olyan ország vezető lapja, amely mind a mai napig nem ismeri el a népi Kínát. S Kína. a Kommunista Párt. a pártban annyira bízó száz­milliók minden elismerést megérde­melnek. Tizenkét esztendő alatt va­lóban csodálatos dolgokat műveltek, sajátságos módon. A munkásosztály, a parasztság elszakíthatatlan szövet­ségesével, az értelmiség támogatásá­val. a nemzeti burzsoázia sajátos be­vonásával néhány év alatt megvál­toztatták Kína arculatát. Fokozott cs eredményes bareot indítottak min­den ellen, ami rossz. Négy év alatt befelezték az első ötéves tervet. Erős ipart teremtett>'k. maid létrehozták a néni kommunákat, amelyek egyesí­tik az inart. a mezőgazdaságot, a ke­reskedelmet, s hi7*osan egvengelik a kommunizmus építésének útját. Kína Kommunista Pártjának ereje abban van. hogy mindig együtt a nénnel indul a nagy célok felé. Soha. senkit nem ‘ enged letérni a nártmnfatta útról. S a nép minden­ben követi. seg’H nártiát. Ezért van az. bogv a párt által elindított egy- egv mozgalom valóban százmilliókat mezzat meg, a néni kohók ónítésére. a csatornák százezer kilométereinek építésére. a munkastílust javító mozgalomra egyemberkónt állt sorba Kína népe. így művel csodálatos doiookat. így valósítja mog a leg­szebbet. a te"n»gr!>v’haf• n kommu­nista társadalom felépítését. ipari technikum építkezéséhez láto­gattak el, ahol értékes beszélgetést folytattak a szakemberekkel. Kora délután tovább indultak Pálházára. Itt a perlitbánya feldolgozó üzemé­nek építési munkáit tekintették meg. A kassai elvtársak igen értékesnek ítélték a perlitfeldolgozó üzem létre­hozását. Látogatásuk végeztével el­mondották, hogy Kassára visszaér­kezve javasolják hasonló feldolgozó üzem létrehozását a kassai kerület­ben is. Pénteken délelőtt a küldöttség tag­jai, miután sétát tettek Miskolc bel­városában, a Borsod megyei Pártbi­zottságon mondották el véleményü­ket az itt tartózkodásuk alkalmával szerzett tapasztalataikról. A megbe­szélésen részt vett Prieszol József elvtárs. az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára és Dojcsák János elvtárs. a megyei pártbizott­ság ipari osztályának vezetője. A küldöttség tagjai a koradélutáni órákban búcsúztak el, sok sikert kí­vánva megyénk minden dolgozójá­nak. A lyukói, valamint a kondói és be­rentei bányák széntermelésének to­vábbítására az eddigi vasúti szállí­tás helyett drótkötélpályát építettek. A három bánya termelése mintegy 14.5 kilométeres drótkötélpályán jut majd el a berentei központi szén­osztályozóra. A Borsodi Szénbányászati Tröszt beruházási osztálya a kivitelező vál­lalatokkal közösen vállalta, hogy a december 31-i határidő helyett már júliusban átadja rendeltetésének a borsodi szénmedence leghosszabb szállítóberendezését. A Német Demokratikus Köztársa­ság szerelőivel vállvetve dolgoztaié a magyar munkások, a vállalás valóra- váltásán. Június elején már meg­kezdték üres csillékkel a drótkötél- pályán való próbaüzemeltetést. En­2 kép — nek során kijavították a felbukkant hibákat. Most már a drótkötélpályán útnak indították az első szénnel teli csilléket. A terhelt csillékkel való próbaüzemeltetés előreláthatóan más­fél hétig tart, majd júliusban meg­kezdik a szállítóberendezés üzem­szerű működtetését. A borsodi szénmedence legnagyobb drótkötélpólyáján kezdetben napi 130 vagon szenet továbbítanak, majd a lyukói és a kondói bányák kapacitá­sának növelésével a naponta elszál­lított szénmennyiség mintegy 280 va­gonra emelkedik. A drótkötélpályán való olcsó és gazdaságos szállítással a Borsodi Szénbányászati Tröszt évente több millió forinttal tudja csökkenteni a szén önköltségét. bányából Elutazott megyénkből a Kassa kerületi Pártbizottság küldöttsége £.* Ö Az Blbcrttclepl I-es aknában ívről évre több vágatot biztosítanak, kor­szerű elemekkel. Képünkön a főszállitó vágat egy része látható. A farkaslyuki bánya külszínén elektromos mozdonyok végzik a scállftásl munkálatokat. Foto: Paulovit* nem a hídon megyen át, a kórházba kerülhet.” A közlekedési balesetekről készí­tett statisztika ismét szomorú képet mutat — Borsodban és Miskolcon újra megnőtt a közúti balesetek száma — magyarázta Kasza r. hadnagy, mi­közben a Széchenyi, a Visinszkij és a Vörösmarty utcán végighaladunk a hangszórós autóval. ■— Különösen sok a gyermekbal- esetek száma — egészítette ki a tá­jékoztatást a volán mögött ülő Var­ga főtörzsőrmester. Mi ennek az oka? A szülők gon­datlansága. A gyermekbalesetek 70 százalékánál a szülőket terheli a fe­lelősség. Pedig most, az iskolai szün­idő alatt fokozott gondossággal kel­lene vigyázni a gyermekekre, mert most gyakrabban vesznek részt a forgalomban. _ A tapasztalat már Miskolcon is azt mutatta: a gyerekek igen nagy száza­léka szabálytalanul és fegyelmezet­lenül közlekedik. Ez az oka annak, hogy Miskolc területén minden hé­ten 4—5 gyermekbaleset történik. Naponta hányszor és hányszor hív­ja fel a szülök, a járókelők, felnőt­tek figyelmét a hangszórós kocsiban üló rendőr elvtárs: „Oktassuk gyer­mekeinket a helyes közlekedésre!” Sok szülő nem veszi figyelembe a figyelmeztetést. És vidéken is ez most a helyzet: aratás idején a ha­tárban is nagyobb a forgalom, sok iskolás tartózkodik az országutak mentén. Hogyan is mondotta Kasza hadnagy? „Aki nem tud úszni, bele­fullad a vízbe. Aki nem közlekedik szabályosan, szerencsétlenség éri. Az utcában lévő átkelőhely olyan, mint egy híd a gyalogos számára. Aki Nyáron vidéken is nagy a forga­lom. Nyékládháza területén még ma is szabálytalanul haladnak a kerék­párosok. A gyerekek pedig átszalad­nak a forgalmas úttesten. A felnőt­tek nem az úttest baloldalán, nem a szembenjövő jármüvekkel szem­ben haladnak. Pedig ez a szabályos! Mert így már messziről látni lehet a közeledő gépkocsikat. A Budapest felé vezető országúton általában sza­bályosan közlekednek a gépkocsik. Csak a gyalogosok közlekednek sza­bálytalanul. A vasgyár mellett, a hegy alatt épült új mentesítő úton a Lenin Ko­hászati Müvek 40 tonnás lánctalpas baggere vonszolja magát a forró, ol­vadó aszfalton. Az utat felszántotta, összevagdalta jódarabon. A rendőr- hatóság vizsgálatot kért az ügyben, s remélhetőleg intézkednek. Mert a többmillió forintos költséggel épült utat tönkreteszi a hatalmas gép, hol­ott nem közlekedhet ezen az úton csak előzetes engedély és előkészület után. A Lillafüred felé vezető úton most nincs említésre méltó esemény. De ez jellemezte az egész, a június 24-i közúti ellenőrzést. A rendőr elvtár­sak meg is állapították: bárcsak mindig így telne el a nap, az ellen­őrzés. Akkor kevesebb lenne a hal­esetek száma... (szegedi) Szénnel teli csillékkel próbaüzemein a borsodi szénmedence íegnaplib kötélpályáját KÖZÚTI ELLENŐRZÉS

Next

/
Thumbnails
Contents