Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-30 / 178. szám
... lefelé a Bodroprkanyarban. Tokai! követ szállít az Alföldre, messze vidékekre. A képen látható óriás uszály BwSgr a kőbánya kikötőjében táncol a folyón, de pár perccel később már a Tisza sebes folyása viszi lefelé. .. vil<3g proletariat egyesűfietek! Jósvafői panoráma A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évjolyam, 178. szám 1961. július 30, vasárnap Hogy mindenki győzzön...; KORÁN JÖTT a nyár, korábban mint egyébkor szokott. Mégsem csupán ez tette, hogy alig írjuk július utolsó napjait, és már itt, a. mi szűkebb hazánkban: Borsod megyében, az ország legészakibb részén is alig találni néhány tábla talpon álló kalászost. Az az igazság, hogy nemcsak a nyár volt fürgébb, nemcsak a meleg napsütés köszöntött be hamarább, hanem fürgébbek lettek azok a szorgos parasztkezek is, amelyek nélkül hiába sülne a legmelegebb nyári nap, hiába esne a legüdítöbb nyári eső, nem hozna termést a föld soha. S e nyáron, az elmúlt esős, nehéz ősz ellenére is több kalászos, több kenyérgabona termett egy-egy hold földön, mint átlagban az elmúlt hosszú évek során. És ezt sem csupán a jobb időjárás tette. De tette az új utat talált dolgozó parasztság, tette a termelőszövetkezeti tagságnak a jobb holnapban bízó óriási többsége, akik ez év után nem Ismernek többé akadályt, lehetetlent. A napokban olyan jól esett hallani a minden szervezés, kérés nélkül, igazán örömből falcadó híreket a termelőszövetkezetekből. „Befejeztük az aratást és augusztus tizedikére végzünk a csépléssel is”, üzenték, majd hozták személyesen az üzenetet, a termelőszövetkezeti tagság állásfoglalását Göncruszká- ról. „Hozzák a megye, az ország tudomására, hogy a borsodivánlcai Petőfi Tsz tagsága learatott, elcsépelt, közel három vagon terményt adott a tervezetten felül az államnak, s most szántunk, tarlót hantunk, silózunk, nehogy úgy járjunk a késlekedés miatt, mint tavaly" — telefonálták július 28-án Borsod- ivánkáról. S hozzátették: „nem azért, mintha talán a győzelem, az elsőség kedvéért tennénk, de üzenjük a nagy falusi verseny kezdeményezőinek, hogy mi nem adjuk alább mint szoktuk”. NINCS SÉRTÉS e szavakban, de van valami jogos és hasznos büszkeség. Valami olyan tartalom, olyan zamat, amely mindennél világosabban érezteti az emberrel: az új falu akarata, bizakodása nagy, s egyre erősebb. Szó se volt még két- három héttel ezelőtt a tiszalöki és a csengeri járás kezdeményezte aratási, cséplési, tarlóhántási versenyről — amelyet végül is a Földművelésügyi Minisztérium karolt fel —, megyénk néhány termelő- szövetkezete már vetélkedett egymással. Már érdeklődött: van-e termelőszövetkezet, amelyik hamarabb végez az aratással, csépléssel mint ő, s ha van, mit kellene tenni, hogy ne legyen. A tiszalökiek és csengeríek felhívása óta pedig már minden új és jót mondó, jó eredményekről hírt adó értesítések mellé odaírják, vagy oda-mondják: ez természetesen válasz a tiszalölcick- nek, meg a csengerieknek... És néhány nap alatt nagy általánosságban, anélkül, hogy valalci közbeszólt volna, hogy valaki szerve- zettseget vitt volna a nemes vetélkedésbe: kibontakozott a verseny. Nemcsak megyeszerte, vagy két megyére vonatkoztatva, hanem országosan, rákényszerítve az illetékes szerveket, hogy íme, foglalkozzatok vele, fogjátok össze, mert mi megtesszük a magunkét. Nem a versenyért, hanem azért az annyira óhajtott többért. De ha már verseny, Így még érdekesebb. A gépállomások, termelőszövetkezetek portáit járva mást se hall az ember, mint: „azt mondják, ők előbb járnak. Lehet. De Pista a hibás. Megmondtuk neki, hogy így intézkedjék, s persze, melléfogott. No, azért" nincs baj. Majd megmutatjuk." S meg is mutatják Példa erre a mezöcsáti gépállomás. A cséplés kezdetén több panasz érkezett a cséplőgépekre. Jogosan. Ma már lehet remélni, hogy az elkövetkezendő időben, ha csak nem törik, nem szakad valami egy-egy gépnél, nem lesz különösebb hiba. S na lesz, azonnal kijavítják. Akár cséplőgép, akár szántást végző traktor legyen is az. Mert a kötelesség- tudat mellett még ott van, ott bűz- ditgat a hirtelen, s mindenki hasznára indult verseny. Egy bizonyos, hogy nehéz dolga lesz a zsűrinek. Sőt mi több, ember legyen a talpán, aki megállapítja majd, hogy országosan melyik megye, melyik járás, melyik község, melyik termelőszövetkezet tesz előbb eleget a vállalt kötelezettségeknek, illetve melyik végzi el előbb a halaszthatatlan, életet, boldogulást jelentő munkát. Mindenesetre e verseny, e vetélloedés értékes. Értékes, mert a holnapi kenyérről, az életről van szó. S éppen ezért, akkor lesz igazán szép, értékes ez a verseny, ha mindenki első lesz. Nem tizedmásodpercekkel, nem méterekkel, hanem a teremtő, a termelő munkával. A MAI NAPON nemigen akad már járás, gépállomás, termelőszövetkezet, ahol ne beszélték volna meg, mit kell tenni a győzelemért. A győzelemért s nem az elsőségért. Mert ma már nem csupán az a fontos, hogy a learatott termény mielőbb megfelelő, biztos helyre, zsákba, kamarába, magtárba kerüljön. És nem is az a legfontosabb, hogy egy-egy termelőszövetkezet két, vagy három nappal hamarabb adjon és többet adjon, attól, amit év elején az országnak, a közfogyasztásnak szánt. Ez is fontos, ez is lényeges. Azonban sokkal lényegesebb, hogy a jövő évi kenyér megfelelő talajba kerüljön. Az időjárás nem kedvező. A gépállomások és tcrmelöszljvátkezetek traktorosai panaszkodnak, hogy a föld eszi az ekevasat. Hogy kétszerié nehezebb a munka a szokottnál. Nehezebb, keményebb kéz, élesebb ekevas kall hozzá, de mindenként el kell végezni a munkát. Mindenként tarlót kell ■ hántani, s mélyszántani kell ott, ahová majd tavaszi vetés, vagy erősítésként trágya kerül. S mindenként el kell végezni a megfelelő talajmunkálatokat ott, ahová őszi vetés kerül, nehogy úgy járjunk mint tavaly, nehogy milliókat raboljon el tőlünk egy esetleges esős ősz. S bár nehezebb a munka, több erőt, gondot kell fordítani arra, hogy zavartalanul dolgozzanak a gépek, mégis gyorsabban megy a munka, több a teljesítmény mint az elmúlt évben volt. Újabb megyék és járások csatlakoztak az országos betakarítási és talajművelési versenyhez Az országos betakarítási cs talaj- művelési versenyhez szinte naponta újabb járások csatlakoznak. Legutóbb a pápai, devecscri, tapolcai, ceglédi, baktalórántházi, budai, veszprémi, mezőkovácsházi, sárvári és a nagykállói járás közös gazdaságai jelentették be. hogy részt kívánnak venni a vetélkedésben. Szolnok, Baranya, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat- már és Komárom megyék után szombaton már Győr-Sopron megyéből is arról adtak jelentést, hogy a megye valamennyi járása benevezett a versenybe. Itt a közös gazdaságok több mint 134 000 holdnyi gabonavetéséből már csak 300 hold aratatlan, s most már lényegében az egész megyében a cséplés gyors befejezésén dolgosnak. A csépléssel egyidőben jó Ütemben dolgoznak az időszerű talajmunkákon: A tarlószántást 67 300 holdon, a tervezett terület 60 százalékán végezték el. (MTI) (Képes riport a 3. oldalon.) Ma teszik közzé Moszkvában az SZKP programtervezetét Részletek a Pravda vezércikkéből Moszkva (TASZSZ) Július 30-án a szovjet sajtó nyilvánosságra hozza az SZKP program- tervezetét, hogy a párttagok és tagjelöltek és minden dolgozó megismerhesse és megvitathassa — írja szombati vezércikkében a Pravda. Minél jobban közeleg az SZKP XXII. kongresszusának napja, annál teljesebben és ragyogóbban tárulnak a világ elé partunk nagyszerű és világtörténelmi jelentőségű győzelmei, elszakíthatatlan kapcsolatai a néppel, a szovjet nép szeretete és bizalma, kipróbált élcsapata iránta — állapítja meg á vezércikk. Amikor a kommunisták most a XXII. kongresszus küszöbén megvitatják a pártbizottságok és pártszervezetek beszámolóit és a jövendő feladatokat, mélyrehatóan és kritikusan elemzik pártszervezeteik tevékenységét Az alapszervezetek választási gyűléseit a magas eszmei és politikai színvonal jellemezte. A választási beszámolók bebizonyítják, hogy a XX. cs XXI. kongresszus határozatainak megvalósítása hallatlan mértékben fokozta a párt tömegeinek aktivitását és öntevékenységét, növelte az alapszervezetek szerepét és befolyását az élet és a munka minden területén. Egyre erősebben érezteti áldásos hatását az az óriási munka, amelyet a párt és központi bizottsága végzett a pártélet lenini normáinak és a kollektív vezetés elveinek helyreállítása érdekében. A termelési tervek és vállalt kötelezettségek feltétlen teljesítése, az állami fegyelem legszigorúbb betartása, a műszaki haladás meggyorsítása, a minőség megjavításáért és a: önköltség csökkentéséért vívott harc a dolgozókról való gondoskodás, r dolgozók nevelése, anyagi és kulturális szükségleteik kielégítése — i Különösen szépen, eredményesen dolgoznak megyénk gépállomásai Soha ennyi gép nem dolgozott még két műszakban, mint ebben az esztendőben. Pedig a gépállomások, a gépállomások traktorosai, kombáj- nosai, aratógépesci már learatták megyénk kalászosainak több mint 70 százalékát. (Ez évben már kevés volt a kézi aratás.) Mégis futja az erőből. Mert ezt követeli az élet, a holnap. ZÚGNAK A CSÉPLŐK, porzik a föld a hatalmas vasekék után. A termelőszövetkezetek munlcacsapa- tai, élen a leg jobbakkal, a kommunistákkal kora hajnaltól késő estig szórják a maggal telt kévéket a cséplőgép dobjára. A traktorosok nem térnek pihenni, ha leszáll az alkony. Meggyújtják a fényszórót s a traktor, amely nappal cséplőt hajtott, éjjel a tarlót járja, hogy talajt készítsen a jövő évi termés alá. Ez ma a falu. Nagyon elvétve akad ember, aki más problémával foglalkozik, mint az élet legnagyobb problémájával, a munkával. Azzal, hogy versenyben, vagy versenyen kívül, de mindenképpen meg kell vívni a nagy csatát. A többért, a jobb életért folytatott csatát, amelyben mindenkinek győzni kell, mert csak úgy lesz jobb. több mindanmfiunknak, a közösségnek. S a győzelem, a mindenki győzelmének egyetlen feltétele, hogy: mindenki dolgozzék, mindenki tegye meg a magáét kint a termőföldeken. Csák így lesz jövőre még több, még gazdagabb termés mindanniríunk. de elsősorban az új falu boldogulására. Barcsa Sándor kérdések képezik minden pártszervezet választási gyűléseinek fő témáját. Teljesen törvényszerű, hogy a pártszervezetek egyre nagyobb figyelmet szentelnek az ideológiai munkának, amelynek színvonala — mint a ©'üléseken megállapítják —, jelentős mértékben emelkedett. A propaganda és az agitáció szorosabban kapcsolódik az élethez; a-gazdasági és kulturális építés konkrét feladataihoz, segíti a kommunistákat ae emberek nevelésében — írja befejezésül a Pravda. (MTI) A Japán Ktmmunista Párt Vili. kongresszusa Szombaton a Japán Kommunista Párt VIII. kongresszusa befejezte a vitát a Központi Bizottság politikai beszámolója fölött. Noszaka, a Központi Bizottság elnöke ismertette a párt munkájának eredményeit és beszélt arról a sikeres harcról, amelyet a munkások vívnak az amerikai imperializmus és a japán monopoltőke ellen. Noszaka felszólalása után a kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a Központi Bizottság politikai beszámolóját, majd ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta a Központi Bizottság és a központi ellenőrző és revíziós bizottság határozatát Kas zugának, valamint a párt és a munkásosztály hat másik árulójának kizárásáróL A szombat délutáni ülésen Josida, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke tartott beszámolót, majd Maeu- sima, a Központi Bizottság elnökségének tagja ismertette a szervezeti szabályzat módosításának terveaetét- (MTI) c ♦ ♦ ♦ 4 4 ♦ 4 4 4 ♦ 4 4 4 4 4 4 4 < 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 MEGY A HAJO... * wrr'
