Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

Péntek, 1961. június 16. ESZAKMAGYARORSZAG s Felkészültek az aratásra — Két műszakban dolgoznak majd a gépek — Kevés az erőgép a Vilmán?! Gépállomáson Az Abaújszántói Járási Pártbizott­ság végrehajtó bizottsága néhány happal ezelőtt tárgyalta a Vilmányi Gépállomás munkáját. A legtöbb szó természetesen a növényápolási mun­kákról és az aratásra, cséplésre való készülődésről esett. A gépállomás vezetőinek részletes beszámolója alapján a végrehajtó bizottság megállapította, hogy bár a tavaszi munkák idején a gépállomás dolgozói szép eredményeket értek el, mintegy ötezer normálholddal több talajmunkát végeztek el a tervezett­nél, — még bőven akad tennivaló a gépállomás berkeiben az időszaki munkákat és az aratási, tarlóhántá- si munkálatokat illetően. A tervek szerint 1400 vagon ga­bona elcséplése, többezer holdnyi aratás és 8624 katasztrális hold tarlóhántás, illetve nyári mély­szántás vár a gépállomás dolgo­zóira. Áz eddigi eredmények, a gépek és a dolgozók fegyelmezett munkája arra enged következtetni, hogy a munka- fegyelemmel az elkövetkezendő idő­ben sem lesz baj Vilmányon. Hiba azonban, hogy a már meglévő kom­bájnokra és aratógépekre, illetve a még ezután érkező kombájnokra ed­A napokban orvos—bányász talál­kozót tartottak a perecest bányász­klubban a Bányász Szalcszcrvezet és a Vöröskereszt miskolci szervezete rendezésében. A találkozón a banyák egészségügyi helyzetéről tárgyaltak az üzemek képviselői, műszaki veze­tői, üzemi orvosai és jelenlévő dől- Oozói. Rácz János elvtárs, a munkaügyi osztály vezetője a dolgozók táppénz- jogosultságáról, dr. Adorján Imre Miskolc város üzemi főorvosa pedig o bányaegészségügyről, az üzemor­vosok munkájáról beszélt. Megálla­pították, hogy a bányákban történt dig még nem kötöttek szerződést, il­letve nem beszélték meg a termelő- szövetkezetekkel, mennyi kenyér- és takarmánygabona aratását vállalhat­ják még az új gépek terhére. Ami az aratás idejére tervezett kétműszakos gépkihasználást illeti, dicséret illeti a gépállomás vezetőit. Eddig hatvannégy erőgépre biz­tosították a megfelelő munka­erőt. A traktorosok egyhetes tanfolyamon vettek, illetve vesz­nek részt. így a nappal aratási, illetve cséplési munkálatokat végző erőgépek éjjel tarlót hántanak, szántanak majd. Az alapos számítások ismeretében azonban megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a gépállomás és a termelőszövetkezetek' erőgépei még a kétműszakos üzemeltetéssel sem képesek elvégezni a tarlóhántási munkálatokat. Kevés az erőgép. E hiányossá­gon kellő átcsoportosítással csak a Gépállomások Megyei igazga­tósága segíthet és — az előzetes megbeszélések után ítélve — se­gít is. Hiányosság tapasztalható még a termelőszövetkezetekkel történő ala­pos megbeszélésekben. Ezért a vég­balcsetek száma az utolsó három évben a helyes balesetvédelmi intéz­kedések következtében erősen le­csökkent. A főmérnökök, műszáki vezetők és a dolgozók javaslatokat tettek az egyes aknák egészségügyi helyzeté­nek megjaivitására. Hangsúlyozták az üzemi orvosok jogköre kiszélesí­tésének fontosságát. Az összejövetelen a vezetők és a dolgozók nagy tetszéssel fogadták azt a bejelentést, hogy az eddig he­lyiségproblémákkal küzdő Baross- és Pálinkás-akna üzemi orvosai új, jól berendezett rendelőt kapnak. rehajtó bizottság úgy határozott, hogy bizottságot alakít a pártbizott­ság, a járási tanács és a gépállomás vezetőiből, szakembereiből. Bőven akad tennivaló a Vilmányi Gépállomáson a növényápolási mun­kák területén is. A számitások sze­rint a növényápolás, sajnos, ütközik majd az aratással. Ezt csak nagyon alapos szervezéssel lehet sikeresen megoldani. Ehhez viszont az szüksé­ges, hogy a gépállomás vezetői a brigádve­zetőkkel egyetemben gyakrab­ban beszélgessenek a termelő­szövetkezetekkel. a termelőszö­vetkezetek vezetőivel és kommu­nistáival. A gépállomás pártszervezete a munkát illetően igen sokat segít. A legjobb traktorosok, brigádvezetők éppen a kommunisták. E munka mellett azonban fokozottabban kell törődniük a termelőszövetkezetek életével, a tsz-ek megszilárdításának ezernyi problémájával. Előfordul ugyanis, hogy egy-egy brigádvezető, patronálással megbízott kommunista nem megy el a termelőszövetkezetek közgyűléseire, párt-taggyűléseire. Vagy ha elmennek, hallgatnak, nem mondják el véleményüket. Pedig a járás néhány közös gazdaságában: Fóny, Hejce, Árka községekben nincs minden rendben. A megye gépállomásainak életét ismerve, igen sokat segít például a gépállomáson belül a jó KlSZ-szer- vezet. A Vilmányi Gépállomáson szá­mos fiatal dolgozik, azonban ért­hetetlenül, megszüntették a KISZ-szervezetet. Pedig a szán­tási verseny, a nyújtott műszák tekintetében a fiatalok több gép­állomáson élen járnak és ered­ményesen dolgoznak. A végrehajtó bizottság által el­fogadott határozati javaslat éppen ezért külön kihangsúlyozza, hogy erősíteni kell a pártszervezet mun­káját, meg kell alakítani a KISZ- szervezetet. Mielőbb meg kell szün­tetni a gépjavítás terén még fenn­álló hiányosságokat és a gépállomás vezetőinek, dolgozóinak sokkal eredményesebben kell segíteniük nem csak a jó munkával, ha­nem tanácsokkal, bírálatokkal is az egyes termelőszövetkezetek ■problémáinak megoldását. Hadd említsük még meg; a gépállo­más vezetősége kifogásolja a megyei igazgatóság azon intézkedését, hogy Kovács Istvánt, a gépállomás szere­lőjét megbízta a Mérai Gépállomás új aratógépeinek ellenőrzésével, il­letve az esetleges hibák kijavításá­val is. Tény, hogy egyetlen szerelő két járás területén nem végezhet eredményes munkát. Az ide-oda fut- kosás sok értékes idejét rabolja el, s előfordulhat, hogy a gépeknek órákig kell várnia a szakértő kézre. Barcsa Sándor Hazai találmánnyal fejlesztik a nyomdatechnikát Stähl Endre, a nyomdaipari kísérleti üzem főmérnölke és Salgó Vilmos, óz üzem vegyészmérnöke nagyjelentőségű találmánnyal járult hozzá nyomdaiparunk fejlesztéséihez. Az offsetnyomásnál használatos nyomó­lemezt hazai alapanyagból, alumíniumból állították elő. Ugyanolyan jó minőségű munkát végezhetnek vele, mint a sokkal drágább bimetall, többfémes lemezzel, előállítási költsége pedig nem több, mint az eddigi legolcsóbb cinklemezé. Egy-egy cink lemezzel azonban mindössze ötven­ezer példányt nyomhatnak, míg az anódosan oxidált alumínium offset- lemezzel háromszázezer, vagy még annál is több példányban nyomha­tok a különböző reprodukciók, a könyvillusztrációk, színes prospektusok. A találmány felhasználását az idén kezdték meg, de az eljárás •haris felkeltette a külföldi szakkörök érdeklődését. A találmány alkalmazásával évente több mint egymillió forintot takarítanak meg. Az önköltségcsökkentés főiként a technológia meggyor­sításából, a kevesebb gépállásból adódik. Orvos — bányász találkozó Perecesen IV. Lassan kibontakozott előttünk a fiatal és az „öreg” kohászok mun­kája. Megismertük a nagy munka­sikerek „titkait”, a kohászok életét. S magát az üzemvezetőt is, áld fá­radhatatlanul folytatta a nagy törté­het elbeszélését, melyet még senki- hek sem mondott el eddig. Mert soha hem volt rá ideje. Most meg ... még 3ó, hogy odakint zuhog az eső, így legalább elejétől végéig megis­merhetjük“ az új kohásztörténelmet. Azt a szép, de küzdelmes utat, ame­lyet a Lenin Kohászati Művek kohó- Eyárrészlegénél folytattak és folytat- hak ma is az „öreg” és fiatal kohá­szok. a kettes, az Ifjúsági Kohó fiatal mesterei. S ha már az üzemvezetőről, Hor- hyák Imréről azt mondottuk, hogy őt Is jobban megismertük a beszélgetés Során, mondjunk róla többet is. Egyszerű munkás emberként kezdte ®2 életet. Lakatos volt. Fizikai mun­kás. Még csak nem is rendelkezett különös képességekkel, de í Igen nagy akaratot érzett magában J'anulni kezdett. Akadémiára került. Megszerezte a mérnöki diplomát. Most negyvenkilenc éves. Fiatalo­san mozog. Igen nagy műszaki ta­pasztalatokat szerzett, öt gyermeke J'an, és három unokája. Ez hogyan lehetséges? Egyszerű. Homyák Imre mindössze 19 éves volt, amikor meg- hősült. így aztán érthető, hogy két grorrheke már „kirepült” a családi házból. S amikor erről beidéit Hornyák üzemvezető, mosolyogva tette hozzá: ■— fis azóta egyetlen rossz szót sem váltottunk az asszonnyal... Szépen élnek. Bár úgy gondolom, flornyálkné nem nagyon örül, amiért a férje igen sok időt tölt második „felesége”, a kohó mellett. ■— Ne higyje — mondotta moso­lyogva. — Az asszony megérti, hogy itt Ítéli lennem ... Két fia a gyárban dolgozik. Az egyik kohászsegéd, a másik lakatos csoportvezető. Mindkét fiú a kohá­szati technikumban tanul, az esti ta­gozaton. — Ott hagytam abba — folytatta Hornyák Imre —, hogy minden gyor­sabban működött. Több' ércre volt szükség... A kohógyárrészlegnél valóságos termelési forradalom vette kezdetét. Az emberek jobban összefogtak, job­ban összetartottak, jobb lett a kol­lektív szellem, jobban segítették egy­mást, jobban érdeklődtek egymás gondjai iránt, egyszóval minden job­ban ment, jobban alakult és meg­javult. Az érctömöritőnek is jobban kel­lett dolgozni. Lassan ezt is sikerült elérniük. És az érctömöritőművet a kohóüzemhez csatolták. De ezzel még nem oldottak meg minden kérdést — Több zsugorított érc kell! — kérték a kettes kohó fiataljai. — Még több zsugorított érc jkell! — követelték ismételten. — Mit lehet tenni? — kérdezték az emberek. — Mit? — válaszoltak az üzem ve­zetői. — Az érctömörítőnél is új módszert kell alkalmazni, csak így nyerhetünk több és jobb zsugorított ércet. S a fiatalok vállalkoztak. Az érc­tömörítőben is új élet. új munka, új szzt-asz vette kezdetét. fis egyre több zsugorított érc ke­rült a kohókba. Ma már 1600—1600 tonnát termel a zsugorítómű na­ponta. Ez is rekorderedmény. Vala­mikor álmodni sem merték volna, hogy ennyi ércet adnak a kohászok­nak. — Szóval így alakult a helyzet — mondotta az üzemvezető és ismét ci­garettát vett elő. — Persze nem volt könnyű, amíg idáig értünk ... — És mi lett abból az ígéretből, amit a fiatalok tettek, hogy most már többé nem hagyják magukat megelőzni? — Valóság lett. A múlt év őszétől állandóan ök az elsők a versenyben Az Ifjúsági Kohót nem lehet meg­előzni ... A fiatalok határtalan lel­kesedése olyan mozgató erő, mely minden gépnél erősebb. A KlSZ-szer- vezetben is jó munka folyik, a KISZ- titkár igen ügyesen foglalkozik a fia­talokkal. Aztán megismertük Hámori Józse­fet, a kohó gyárrészleg KISZ-szerve­zetének titkárát. Huszonkétéves fiatal. KISZ-titkár és egyben kohómester. Elvégezte a technikumot is. Vidám, jókedvű, megfontolt, előrelátó. Az üzemvezető azt mondta róla: •— Kiegyensúlyozott fiatal. Nemrégen nősült. Két szerelme van neki is: az asszonv és a kohó. De így vannak ezzel a többiek is. Igen szeretik a kohót, a kohászmertersé- get. Pedig bizonv nem könnyű. A kohászt veri a szél. a füst és égeti a tűz. Erős. keménykötésű legény le­gyen a talpán, aki helytáll ebben a munkában. És nemcsak a KISZ-titkár, a töb­biek is tanultak és tanulnak. Az Ifjúság! Kohónál huszonnyolcán dol­goznak és hatan jelentkeztek a kohó­ipar) technikumba Igen, ú j emberekké válnak. Büszke, öntudatos, szocialista emberekké. Mádon, a régi, korszerűtlen kaolinörlömű mellett.. Hegyalja új üzeme . épül az új, korszerű ásvány őrlő mű, amelyet előregyártott elemekből épí­tenek. Ar építkezés egyik legjobb brigádjának tagja! betonelemkészítés közben: Majda­ni cs József, Kolecsár József, Szabó László, Nagy Ferenc és Majdanics Imre. Híradás a sátoraljaújhelyi járásból Megyénk legnagyobb járásában, a sátoraljaújhelyiben, a mezőgazdasági tennivalók kerültek előtérbe. Az el­múlt hét péntekjén és szombatján a sárospataki gépállomáson a tsz-elnö- kök és a gépállomás vezetői találkoz­tak. Hasonló találkozóra került sor hétfőn a sátoraljaújhelyi gépállomá­Most küzdenek a szocialista címért. Sok mindent vállaltak. Talán töb­bet, mint ami szükséges? Ki tudja. Ezeket a fiatalokat nehéz igazán megismerni, mindig tartogatnak va­lamilyen meglepetést. Mindig többet adnak, mint amit ígértek. És ezt csak úgy egyszerűen cselekszik, minden hűhó és feltűnés nélkül. Igen, sze­rény emberek valamennyien. Itt van például Veres István. Ő is KISZ-tag. ö is kohómester, ö is nős, most végzi a kohóipari technikum harmadik évfolyamát. Szóval neki is vannak gondjai, problémái, mint minden embernek, és mégis: milyen sokat vállalt az üzemben. Mindannyian ilyen nagyszerű emberek Ilyen Orosz Ferenc is. Vidékről ke­rült a gyárba. Huszonnyolc éves. Gázkezelő. Komoly fiú. Tud beszélni az emberek nyelvén. Szorgalmas, okos gyerek. Mindenki így vélekedik róla. Még soha nem hiányzott a mun­kából A brigád egyik oszlopos tagja. Igen, az üzemvezető nemcsak a ter­melési, műszaki problémákat ismeri, hanem az embereket is. Az embereit is, akikről oly sok szeretettel beszél. És így mondja: az én embereim. És mit mondanak az ő emberei? Ezt: a mi üzemvezetőnk, a mi Imre bácsink. Sok ember dolgozik a kohók tövé­ben. És az üzemvezető valamennyit jól ismeri. Tudja, kivel hogyan, mi­lyen nyelven kell beszélni. Nem, nem jól mondom. Ma már mindenki egy nyelven beszél a kohóknál: az egymás iránti szeretet, megbecsülés és megértés nyelvén. És a sikerek titkához ez is hozzátartozik ... Szegedi László (Folytatjuk.) son is, hogy megbeszéljék a hamaro­san sorrakerülő aratási tennivalókat A megbeszélések eredményeként a gépállomások megegyeztek a tsz- vezetőklkel; elosztották a gépi erőket Ebben az esztendőben a sátoraljaúj­helyi járásban is jóval nagyobb terü­leten dolgozik majd aratógép és kombájn. A tavalyi 24 százalék he­lyett most már a gabonatáblák mint­egy 51 százalékán aratnak gépek. A tsz-ekben már szervezik az ara­tópárokat, de a járásban van már olyan termelőszövetkezet is — mint az alsóberecki Üj Erő —, ahol ki­mondottan a gépállomás és a terme­lőszövetkezet gépei végzik az aratást nem lesz szükség kézi kaszálásra. Csapadékban itt sincs hiány. Az utóbbi napokban rendszeresen esik az eső. A csapadék még nem hátrál­tatja a kapások, a kalászosok növe­kedését, fejlődését. Az eddigiek sze­rint biztatóak a terméskilátások, kü­lönösen szépek az őszi kalászosok. A hegyközi részen a tavaszi árpa is szépen fejlődik, s jó aratást ígér. Ha­sonlóképpen fejlődik a szöszös bük­köny is. Előreláthatólag — ha az idő­járás közbe nem szól — nem lesz fennakadás az aratásban. A nagy munkák idején hazatérnek a termelő- szövetkezetekbe azok az ipari mun­kások is. akiknek családtagjaik, hoz­zátartozóik termelőszövetkezeti ta­gok. A lucerna kaszálással jóformán va­lamennyi községben végeztek, de saj­nos lemaradás mutatkozik a vörös­here és a rét kaszálásánál. Ez főként abból adódik, hogy a Medárd napra vártak — helytelenül — és csak az­után kezdték a kaszálást. így most már a rét eléggé „elöregedett”. Na­gyobb igyekezetre van szükség a nö­vényápolásban. főként a napraforgó és a kukorica kapálásnál. Meg kell ragadni minden alkalmat, ki kell használni a napfényes időt, mert a terméshozamot lényegesen befolyá­solja majd az. hogy időben kerül-e sor a gyomtalanításra. Érdekes még megemlíteni, hogy a tárás egyik legnagyobb gyümölcsödé­ben. a nyíri termelőszövetkezet 99 holdas almáskertiében szőnek a ter­méskilátások. Gondosan ápolták a fáikat, már eddie több. mint négyszer nermeteztek S ha egy esetleges jég­kár nem okoz bajt. almafánként 1 mázsás termésre számíthatnak. A KOHÓK TÖVÉBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents