Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-16 / 140. szám
4 eS2AKMAGYARORSZÄG Péntek, 1961. júnlns !*• A Szakszervezeti Irodalmi Színpadok Országos Fesztiválja Győrött Beszámoló és néhány hozzáfűzött gondolat IX. A fesztiválról és általában az irodalmi színpadokról munkatársunktól.) (Kiküldött A fesztivált Igen hasznos volt a fesztiválon résztvevő és más irodalmi színpadok vezetőinek, tagjainak és az irodalmi színpadok munkái iránt érdeklődőknek egyaránt. A megbeszélést Mezei Évának, a Népművelési Intézet osztályvezetőjének igen tartalmas, jólszerkesztett bevezető előadása nyitotta meg. Az előadásból és az azt követő nagyon termékeny, sokszor szenvedélyes vitából az egész ország irodalmi színpad mozgalmának képe bontakozott ki. Örvendetesen fejlődik a munkás- színjátszásnak ez az új ágazata. Míg az elmúlt esztendőben országos viszonylatban 35 irodalmi színpadot tartottak nyilván, napjainkban 200 körül mozog a számuk, és ami ennél is fontosabb, nem centralizálódik a mozgalom a fővárosra, és egyes nagyobb városokra, hanem megközelítően jó táji megoszlásban, szinte az egész országot behálózza. (Sajnálatos, hogy Borsod, az ország igen jelentős ipari megyéje, az országos átlag mögött meglehetősen lemaradt. Ránk ez a jó táji megoszlás aligha vonatkozik és aligha mondható, hogy területünk csak megközelítőleg is behálózott lenne az irodalmi színpadokkal.) Az értekezleten elhangzottak szerint az irodalmi színpad mint kiemelt művészeti ágazat szerepel a jövő évben, és egyedül ennek az ágazatnak rendeznek majd a fővárosban országos fesztivált. Nagy fontosságot tulajdonítanak az irodalmi színpadok további fejlődésének. Megállapítható, hogy a munkásszínjátszó mozgalom megfeneklett, helyben topog és általánosságban kevés á. remény, hogy a mozgalom a régebbi keretek, között fejlődhessék, új tartalommal, hasznosan szolgálhassa azokat a célokat, amelyeknek szolgálása mint nemes hagyomány hárul a munkásszínjátszókra. A fejlődésnek egyetlen útja lehet: a munkás irodalmi színpadok létrehozása. Ez az új forma alkalmas leginkább arra, hogy a mozgalomban résztvevő munkások fokozottabb gondot fordíthassanak önművelésükre, és a műsorok szerkezeténél, könnyű mozgathatóságánál fogva elláthassák azt a feladatot, amely falun, szétszórt ipartelepeken, munkásszállásokon rendkívül jelentős kultúrmissziót képez napjainkban, eljuttathassák az irodalom kincseit a legtávolabbi munkahelyekre, megízleltethessék a szépnek, a nemesnek, a művészinek a szeretetét távoli falvak, munkásszállások dolgozóival, ismertessen?: a kiváló irodalmi alkotásokat, szórakoztassanak, neveljenek. Megállapítható“ viszonylatban javul a működő irodalmi színpadok műsorainak színessége, bár a fes'ztivái nem tükrözte ezt a fejlődést. Tragikus, sötét volt a íesztivál nyújtotta összkép. A vidámabb, könnyedebb műsorok a kedveltek. Nem sokat javult a mai magyar irodalom és a szovjet irodalom népszerűsítése az elmúlt esztendő alatt. A mai irodalom népszerűsítését általában könyvheti, protokolláris feladatnak tekintik az irodalmi színpadok. Ugyancsak kevés irodalmi színpad mozgalmunkban a világirodalmi aijyag is. Az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy kevés anyag áll rendelkezésre és ebben elsősorban a Nagyvilág című világirodalmi folyóirattól várnak segítséget az irodalmi színpadok. Az elmúlt esztendő alatt mégis jelentős a fejlődés az irodalmi színpadok munkájában, annak ellenére, hogy az egyes műsoroknál, a műsorszerkesztésben, az összekötő szövegekben és a zenei válogatásokban jelentős hiányosságok mutatkoznak. A színjátszó mozgalom a sajátos történelmi körülmények kősóit alakította ki önmagában ezt az új hajtást, ezt az új műfajt és az országban működő színjátszó csoportoknak erre felé kell oríentálódniok. Ez az országos viszonylatban levont következtetés iránymutató loell legyen a borsodi és miskolci munkásszínjátszó mozgalomban is. Hasonló értelemben nyilatkoztunk a közelmúltban a Miskolci Munkás Színjátszó Napok lezárása utón. Bármennyire is jólsikerültneík ítéltünk egyes, háromfelvonásos produkciókat, a színjátszókat nem az. egész estét betöltő műsorok szorgalmazására biztatjuk, hanem az irodalmi színpadok felé fordulást javasoljuk. Borsod megye, mint már említettük, erősen lemaradt ebben a fejlődésben. Az encsi járási könyvtár, illetve művelődési otthon,^valamint a győri fesztiválon szereplő Borsodi Bányász Irodalmi Színpadon kívül más, rendszeresen működő, hasonló együttesről a megyében nem tudunk. Nagyon üdvös lenne pedig, ha a megye, művész- együttesek által ritkán látogatott településeire mind több irodalmi színpad vinné el a kultúrát, a nemes szórakozást, az irodalom szeretetét. A Bodrogköz, a Hegyiköz. az edelényi járás északi része, az ózdi járás ipartelepei és sorolhatnánk még megyénk jónéhány körzetét, szinte fehér foltok ilven vonatkozásban. A járási művelődési otthonok vagy nagyobb üzemi művelődési otthonok tehetnének valamit ebben 'a kérdésben, például irodalmi színpad formájában kiterjesztenék hatósugarukat a környékükön lévő településekre és mintegy „házhoz szállítva” a kultúrát, segítenél? ennek a mozgalomnak egészségesebb fejlődését. VissTatérvt* a %y5ri fesztiválra, visszatérve meg állapí_ tanunk, hogy sok volt a dinamikus műsor, amely egy összefüggő témát Jubileumi úttörő napok Miskolcon fás sportvei-senyekre, játékokra korSj KISZ-kultúrcsoportok műsor* öleit fel, egy kerek egészet kívánt adni. Voltak életműveket bemutató műsorok, ismeretterjesztő jellegű, irodalmi igényű összeállítások. Természetesen ezeket nem lehet teljesen elválasztani egymástól. Jelentkezik azonban a mozgalomban bizonyos számszerűségre törekvés is. Több műsort, több csoportot — ez a nézet bukkan fel helyenként és e törekvés mellett a műgond bizonyos fokig Irattérbe szorul. Más helyeiken, abból az elvből kiindulva, hogy az irodalmi színpad célja az irodalmi értékű művek tolmácsolása, az irodalmi ismeretek terjesztése színpadi keretek között, a döntő súlyt a teátralitásra helyezi és a világítási effektusokkal, különféle függönymegoldásokkal, külső hanghatásokkal való operálás mellett az irodalmi műnek mind művészibb tolmácsolására kevesebb gondot fordítanak. Nem lebecsülendő ve-J szély a helyenként jelentkező, bizo- I nyes irodalmi sznobizmus, a különc-' ködés, irodalmi ínyencségeik kultiválása, függetlenül a közönségigénytől, a közönség átvevőfeépességétői. Ilyen jelenséggel találkoztunk a fesztiválon is. Bár az irodalmi színpad is egyrészt önművelési forma, sohasem szabad megfeledkeznünk róla, hogy az irodalmi színpadon keresztül tömegeket kell a szép és nemes számára megnyernünk, s ezért semmiképpen nem követhető az extrémitásoík felé vivő különcködő út. A borsodi sikert, a borsodi bányászok irodalmi színpada produkciójának igen pozitív fogadtatását és megtisztelő értékelését elsősorban a „Péntek 13.” című műsor ió megválasztása, nemes egyszerűsége, a színpad működési tex-ületéhez megfelelő célszerűsége és ötletes, jó felkészültségről tanúskodó előadása eredményezte. Ehhez járult még az is. hogy a műsor igen derűs színfoltot jelentett a íkomorhangulatú fesztiválon, A fpcTtivái és az azt követő m jeszuvai ériékeiég _ úgy érezzük — igen eredményes és hasznos volt. A seregszemle jellegen túl, a hiányosságok merész, elvi síkon történt feltárásával jelentős méi'föld- jelző az irodalmi színpadok fejlődésének útján, hasznos útmutatás a további munkához. Benedek Miklós A Borsod megyeá Úttörő Elnökség és a Miskolc városi Úttörő Elnökség rendezésében, az úttörő mozgalom fennállásának 15. évfordulója tiszteletére szombaton és vasárnap jubiláns napokat tartanak az úttörők, amelyek során megrendezik az úttörők megyei kulturális seregszemléjét is. Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára szombaton délelőtt a megyei pártbizottság épülete előtt üdvözli a miskolci iskolákból és a megye különböző helységeiből érkező, mintegy négyezer, úttörőt. Ezek a pajtások a délelőtt folyamán megkoszorúzzák a Hősök terén lévő szovjet emlékművet. Délután Koval Pál elvtárs, a Miskolc városi pártbizottság első titkára üdvözli az úttörőket Lillafüreden, ahová az erdei kisvasút különjárata szállítja őlket. Itt a Hámori tó mellett estig szórakoznak majd az úttörők. A váixjsi nőtanács rendezésében trésor, a KlSZ.-Kuirurcsopon.oi? mu; adnak, az MHS hajó- és repülőmodek lezöi pedig bemutatóikat tartanak. A Herman Ottó vízi úttörőcsapat vízj* parádét, este pedig lampionos cső* naikíelvonulási és vízi tábortüzet rendez. , Vasárnap délelőtt 9 óraikor kezd O' dik az úttörők megyei kulturális se; regszemléje az SZMT Művelődül Otthonában és az Építők Művelődés Otthonában. A seregszemlén a meéf mondó-, az ének-, a zene-, a tánc- 63 a szaval óversenyei? első helyezettje kétheti üdülésen vesz.nok részt a csü* lebérci nemzetközi úttörőtáborban. Vasárnap délután városnézésre W' dúlnak a pajtások, az útlörővezető* , pedig veterán úttörőkkel találkoznak Este az Avason kultúrműsorral egybekötött jubileumi tábortűz ^ tűzijáték lesz. Itt dr. Orbán LdszW elvtárs, az MSZMP Központi Bizot*' sága tudományos és kulturális oszlf lyának vezetője mond ünnepi kó" szöntöt. 4500 laniiíő nyári termelési gyakorlaton A kohó- és gépipari technikumok: első három évfolyamának 4.500 tanú-: lója a nyári szünidőben egyhónapos termelési gyakorlaton vesz részt. A nyári termelési gyakorlatokat az ország más vidékeinek megismerésével kapcsolják össze. A budapesti tanulók egy része Székesfehérvárott, számos pécsi fiatal Budapesten, Győrött és Miskolcon, a soproniak Budapesten és Sztálinvárosban töltenek egy hónapot. A számvetés eggy része Y égéhez éi-tünk az 19G0—61-es tanévnek. A jó gazda szemével sík mot vetünk elvégzett munkánkról. Mit végeztünk és mit vége2' hettünk volna. A paraszt betakarításkor lemázsálhatja terményét, szári' baveheti jószágait. A munkás ellenőrizheti, hogy mit mennyi idő als** és milyen minőségűt termelt. A pedagógus munkája a szokványos mértékekkel nem fejezhető A pedagógus olyan anyagot formál, amelynek minden darabja más rri' nőségű. Minden egyes remekmű külön bánásmódot, hozzáállást igény6*" Talán éppen ez a változatosság teszi széppé, változatossá munkánk8* Visszaemlékezve az eltelt hetekre, hónapokra, mennyi örömet és csak nem ugyanannyi csalódást vethetnénk papírra. Sok éi’tékes tapas*' talattal gazdagított bennünket a nevelés területén az újnak, a félik rekvőnek a régi, az elavult ellen folytatott harca. Az út, amit megtel' tünk, neon volt. sima. Sokszor kerültünk összeütközésbe a szülőkkel 63 olykor a mi érveink sem voltak teljesen meggyőzőek. A fiatalok olyk°( ellenállása az újjal szemben legtöbbször a felnőttek káros hatásának 3 következményeként jelentkezett. Az „új idők” „új dalait” nehéz írd' érteni, de nyitott szemmel, értelemmel járva a világban, mindenki elő** kirajzolódnak a jövő útjai. A mi munkánk eredményességét az élet isk^ Iája dönti el, a társadalom mond bírálatot felettünk. Sikerült-e szilán erkölcsű, pozitív politikai öntudattal rendelkező, széleskörű szakmai dással felvértezett fiatalokat nevelnünk? Egyéni érdekeiket alá tudják"6 rendelni a közösség érdekeinek? A következő, felfelé ívelő, láncszen*6* jelentik-e annak a folyamatnak, amellyel a fizikai és szellemi műnk3 közötti különbséget kívánjuk megszüntetni? Tisztában vagyunk vele, hogy nem kerülnek ki a kezünk áíől p”®' tikailag érett kommunisták. Ennél? még nincsenek meg a feltételei. M6® akadnak a múlt koloncait cipelő pedagógusok, bár olyan igyekezettel 1®" Ián egyetlen munkaterületen sem igyekeznek megszabadulni ezektől * visszahúzó terhektől, mint nálunk. Nevel az utca, az otthon, egészségi len élményeket nyújtanak a múltból fennmaradó szokások, azok gyakorlása. A társadalmi erők élenjáró csoportjai sokat segíthetnek és segít6“ nek munkánkban. A segítség nyújtásra különösen most van számos lf hetőség, amikor az élettől elvont elméleti oktatásról fokozatosan ált6' rünk az elméletben előkészítő és gyakorlatban megvalósító oktatási í<*f mára. Az üzemel? egész sora értette meg óletdiktálta célkitűzéseinket számtalan munkás segít célkitűzéseink megvalósításában. Gyermekeid előtt ma már nem idegen a gyár. A gépek zaja már nem csupán az iá6' gesítő zakatolást, hanem az alaktalan anyag formálódását is jelenti. * gép zaja mögött mindinkább meglátják fiataljaink az embert és nem c$ esetben, képzeletben saját magukat, a jövő emberét. Ez az, amit nem lehet azonnal lemérni és az éwégi bizonyítván? néma számsorai sem tükröznek? Bartha Istvá* , 1 ! ' | kollégiumi igazgat XXXII. Hirtelen riadt ordítás hallatszott. — Főhadnagy úr! Támadás a keleti szárny ellen! A parancsnok vérbenforgó szemekkel nézett körül, aztán helyetteséhez fordult. — Hadnagy úr, tíz embert vigyen magával innen, a nyugati falról és azonnal induljon a keleti szárny megsegítésére. A hadnagy futó léptekben elindult a bejárat felé. A tíz légiós utána. A sor legvégén Somogyi futott. A kapunál hatalmas lövöldözés folyt, néhány bennszülött már bent volt az erődben ... Hogy a hadnagyék hamarabb jussanak a keleti falhoz, egy pajtához hasonló, súlyosan sérült épület alatt futottak el. Kilencen átjutottak rajta, de az épület nem bírta tovább; egyik gerendája leszakadt, aztán összeroskadt az egész... Somogyi érezte, hogy valami recs- csent... Talán a hátgerince tört el, talán bordái? Meg sem tudott moccanni a tető alatt... Irtózatos gyengeség fogta él, de az életösztöne nem hagyta, hogy. elernyedjen ... Nyugtalanul figyelni kezdett... Szólni feltart, de nem jött hang a torkán ... A vietnamiak özönlöttek befelé. Szinte mindegyiknél ott volt a hatalmas kup-kup, a borotvaéles kés... A keleti falon már nem volt egyetlen élő légiós sem, a hadnagy valamennyi embere elesett... Az egyik vietnami szabadságharcos — főhadnagyi egyenruhát viselt — futás közben rántotta elő zubbonya alól a vietnami zászlót és a zászlórúdhoz sietett. Éles pengéjű kését a földbe szúrta, majd leeresztette a francia zászlót és felhúzta a vietnamit .... Amint a zászló felkúszott a magasba, egy percre szinte minden harcos' megmerevedett; áhítattal nézte,a lobogót. Néhányuk szemében könny csillogott. Egyikük sem vette észre az erőd parancsnokát, aki mint böszült bika rohant oda a nyugati faltól, villámgyorsan kihúzta a földbeszúrt kést és egy szempillantás alatt levágta a főhadnagy fejét... A törzs eldült, a fej elgurult... A következő pillanatban egy teljes géppisztolysorozat járta át az erőd parancsnokának testét... Szólt a géppisztoly, amíg az utolsó golyó is ki nem repült belőle a francia főhadnagy földön elnyúló testébe... A sorozat szinte szitává lyuggatta a franciát... A vietnami főhadnagy feje Somogyi mellé gurult. Szörnyű látvány volt... A tiszt arcára ráfagyott a mosoly, szája nyitva maradt... A vietnamiak ezután légionistál? után kutattak. Csupán néhányan voltak már életben a nyugati falnál. A szabadságharcosok . végeztek velük... Somogyi csendben lapult a helyén, csak a szeméből patakzottak köny- nyei... Fájdalma kezdett elviselhetetlenné válni... A vietnamiak az erőd átfésülésé- hez kezdtek, amikor csapatszállító repülőgépek zúgása hallatszott. A bennszülöttek fedezékbe húzódtak... Az ejtőernyősök pillanatok alatt kiugráltak géljeikből és százával lebegtek a levegőben. A vietnamiak azonnal megkezdték a tüzelést. Az ejtőernyősök közül sokan nem értek élve földet... Akik az erődön kívül szálltak le, azoknak sem volt sok hátra. Még mielőtt elhelyezkedtek és tüzelőállást vettek volna fel, gyilkos géppuskatűz tette őket ártalmatlanná. Viszonylag azok jártak legjobban, akik az erdőben értek földet. Ezeket is lőtték a bennszülöttek, ők azonban eldobálták fegyvereiket és elmenekültek az erdő mélyébe... A 400 ejtőernyős közül ők, néhányan maradtak életben... A vezérrepülőgép parancsnoka bömbölt. — Halló... Az erődön vietnami zászló leng ... Az erődöt elfoglalták a bennszülöttek ... Akciónk nem sikerült. A vietnamiak hatalmas tűzerővel rendelkeznek ... Az eső elállt, a szél azonban még mindig nagy ... Az ugrásnál vigyázni kell!... A szél miatt jóval előbb kell ugrani... A vietnamiak alig kerültek elő fedezékeikből, újabb gépek érkeztek Saigonból, ezer ejtőernyőssel. A bennszülöttek ezekkel is felvették a harcot, bár lőszerük fogytán volt és az általuk rommá lőtt falak sem nyújtottak már menedéket. Az ezer emberből nagyon sokan kínok-kínjával haltak meg. A pilóták ugyanis mindannyian az erőd melletti tisztásra akarták az ejtőernyősöket irányítani, hiszen azt találták a legalkalmasabb földreérési helynek. Fáradozásuk, a nagy szél ellenére, többé-kevésbé sikerrel járt, azonban az ott földet ért ejtőernyősök saját magukat nyársalták fel.. A pilóták ugyanis nem. tudtak arról, hogy azt a területet az erőd parancsnoka teljesen berakatta bambuszkarókkal ... Az ejtőernyősök egy részét a vadon felé sodorta a szél. Azok, akik az erődben értek földet, pillanatok alatt elestek... A vietnamiak ezután csendben, nyomtalanul kivonultak az erődből és eltűntek, mintha a föld nyelte volna el őket. Mire a 360 életben maradt ejtőernyős a vadonból és a különböző rejtekhelyekről előmerészkedett, a vietnamiaknak már csak hült helyét találták ... (Folytatjuk.) Kiadvány az nlolsc öl évben megjeleni műszaki ismerettcrjeszlö könyvekről Az országos műszaki könyvtár & dokumentációs központ több roiri 270 oldalas kiadványt állított öss*6 az 1955 és 1960 között megjelel1 olyan könyvekről, amelyeknek kö2" vétlen célja a műszaki, illetve 33 ezekkel összefüggő természettud6' mányi ismeretek terjesztése, amelyeket más célból írták úgy8*1* de erre is jól felhasználhatók. , A kiadvány, amely a könyvek6* szakterületeik — az alapvető term6' szettudományok, a gépészet, a v6' gyászét, a bányászat és kohászat, elektrotechnika és energia, a közi6! kedés, az építészet, a közszükségl'^ iparok, valamint általában a tecl1' nika és külön is a fényképészet szerint csoportosítja, összesen 6*” magyar, illetve idegen nyelvről l6! fordított munkát sorol fel. FCí2? minden könyv szerzőjét, címét, a k1' adót, a megjelenés évét, a mű olda*' számát és röviden ismerteti a körír tartalmát is. Az országos műszaki könyvtár 3 kiadvány összeállításával elsős orb®3 a könyvtárosok és rajtuk kereszt0 az egyes műszaki kérdések iránt, ét' deklődők számára kívánja megkönf' nyíteni. a legmegfelelőbb forrásmu*1' kák megtalálását. — EGYRE SZÉLESEDIK az & szágos Takarékpénztár által az ez ** tavaszán létrehozott gépkocsi rélcbctét akció. Egyre többen lyeznek el 5—10 ezer forintot gépkry esi nyeremény betétkönyvbe, hoffj. résztvehessenek az augusztusi, gépkocsisorsoláson.
