Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-16 / 140. szám
2 BSZAKOTAGYARORSíAa Péntek, 1961. Június W. Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde a bécsi találkozóról (Folytatás az 1. oldalról.) hát, hogy akkor miért nem írják alá , a békeszerződést, ha egyszer mindenki számára világos, hogy Németország jelenlegi határait háború nélkül nem lehet megváltoztatni? Háborút pedig — amint a nyugati hatalmak kormányai kijelentik — ők sem akarnak. EnfTek oka bizonyára az, hogy egyesek beszélnek ugyan a békéről, de a valóságban éleszteni akarják a második világháborúból visszamaradt izzó zsarátnokokat azért, hogy kivárják a megfelelő pillanatot és újra fellobbantsák a háború lángját. Ebből a célból hoznak létre egyre újabb hadosztályokat Nyugat-Német- országban, Adenauer kancellár pedig ezért követel atomfegyvert hadserege számára. Hruscsov utalt arra, hogy Kennedy kijelentette: A nyugati hatalmaknak valamiféle kötelezettségük van Nyu- gat-Berlin lakosai iránt, s ezeket a kötelezettségeket nem érintheti a német békeszerződés megkötése sem. Miféle kötelezettségek megvédéséről lehet szó, ha azok a hitleri Németország kapitulálásának tényéböl és az ideiglenes sZövetségesi egyezményekből következtek? — mondotta Hruscsov. Mindig úgy volt, hogy a békeszerződés aláírása után a kapituláció feltételei érvényüket vesztik azon az egész területen, amelyre kiterjed a szerződés, és a terület mentesül a megszállási rendszer alól. Éppen ezért Nyugat-Berlin, amely a Német Demokratikus Köztársaság területén van, a békeszerződés aláírása után mentesül mindazon feltételek alól, amelyek a hitleri Németország kapitulációjával, a megszállási rendszer bevezetésével kapcsolatosak. Hruscsov hangsúlyozta: A nyugatberlini helyzetről szóivá a nyugati hatalmak nem egyszer letérnek a jogi alapról, presztízs- elképzelésekre hivatkoznak. Ezzel kapcsolatban egy elég friss példára hivatkozott. Az Egyesült Államokkal együtt harcoltunk Japán ellen. Népeink együtt ontották vérüket. A szovjet hadsereg szétzúzta a japán hadsereg magvátv a mandzsuriai Kvantung- hadsereget. A Szovjetunió az Egyesült Államokkal és a Japán ellen harcoló más államokkal együtt vett részt a Japán háború utáni fejlődésére Vonatkozó ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések kidolgozásában. Washingtonban megalakult a távolkeleti bizottság, létrehozták a Tokióban székelő szövetségi tanácsot. A szovjet képviselők e szervekben aktív tevékenységet fejtettek ki az' egyenjogúság alapján. Amikor arra került a sor, hogy megkössék a békeszerződést Japánnal, a szövetségesek nem vették tekintetbe á Szovjetunió véleményét, különbékét kötöttek és egyúttal felszámolták Japánban a szövetségi tanácsot, megfosztották a szovjet képviselőket minden joguktól”. „Mint láthatják, az Egyesült Államok akkor nem vette figyelembe sem a Szovjetunió jogait, sem a nemzetközi egyezményeket. Az atomfegyverek terén fennálló fölényére támaszkodva arra törekedett, hogy feltételeket diktáljon nemcsak a legyőzött Japánnak, hanem azoknak a szövetségeseknek is, akik részt vettek a Japán elleni háborúban” — mondotta Hruscsov. Amikor azt javasoljuk, hogy írjuk alá a békeszerződést Németországgal és alakítsuk át Nyugat-Ber- lint szabad várossá, azzal vádolnak bennünket, hogy meg akarjuk fosztani a nyugati hatalmakat a városba való belépés jogától. Ez azonban nem igaz, nem helytálló érv. Az a tény, hogy Nyugat-Bcrlint a szabad város státuszával ruháznánk fel, azt je- . lentené, hogy . minden ország, amely gazdasági és kulturális kapcsolatokat akar létesítem ezzel a várossal, jogot és lehetőséget nyerne ahhoz, hogy akadály- mentesen fenntartsa a kapcsolatokat. Magától értetődő persze, hogy Nyugat-Berlin megközelítésével kapcsolatos kérdések megoldásakor meg keli tartani az általánosan' elismert nemzetközi szabályokat, vagyis annak az országnak a területét, amelyen az oda vezető utak áthaladnak, csak az illető országok kormányának engedélyével lehet használni. Amikor a szovjet kormány azt javasolja, kössék meg a békeszerződést és ennek alapján normalizáljuk Nyugat-Berlin helyzetét, csupán békét akar. Él akarja távolítani az államközi kapcsolatokból mindazt, ami súrlódást okoz és veszélyes konfliktushoz vezet. A Szovjetunió és barátai nem akarnak háborút és nem is kezdenek háborúét. De eleget teszünk szent kötelességünknek, hogy megvédj ük szabadságunkat és függetlenségünket. Ha valamely ország megsérti a Íjékét, átlépi más ország — szárazföldi, légi vagy vízi — határait, akkor viselni kell. minden felelősséget az agresszió következményeiért és meg is kapja a kellő választ. Nem akarunk még egy világháborút — békét akarunk. A szovjet nép jó megértést teremtett a Német Demokratikus Köztársaságban élő németekkel. A szovjet emberek jó viszonyt akarnak a nyugat-németországi németekkel is. Népünk barátságot akar. a franciákkal. Együtt harcoltak velünk a hitleri Németország ellen. ' Barátságot akarunk az angolokkal, az amerikaiakkal, a norvégokkal, a Hitler-ellenes koalícióban résztvett más népekkel, amelyekkel vállvetve harcoltunk a békéért. Nincs semmi okunk rá, hogy összevesszünk bármelyik néppel. Barátságban és megértésben akarunk élni valamennyi néppel. Kérünk mindenkit, helyesen értelmezzen minket: Nem lehet tovább halogatni a német békeszerződés megkötését, az idén meg kell valósítani a békés rendezést Európában, i Felhívjuk mindazokat az országokat, amelyek Németország ellen harcoltak, vegyenek részt a békeértekezleten, amikor megegyezés születik majd annak összehívásáról. A kérdés most nem az, hogy áláír- juk-e a békeszerződést, vagy nem, hanem az, hogy ezt a békeszerződést a két német állammal — a Német Demokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal — vagy pedig egy német állammal kötjük-e meg és hogy résztvesz-e a békés rendezésben minden olyan állam, amely harcolt Németország ellen, vagy csupán egy részük. Nyugaton egyesek most azzal fenyegetőznek, hogy ha mi alá is írjuk a békeszerződést, nem ismerik el azt, sőt akár fegyvert is használnak majd, hogy megakadályozzák a szerződés végrehajtását. Nyilván megfeledkeznék arról, hogy mostanában más időket élünk. Ha az erőpolitika a Szovjetunióval szemben már korábban is eredménytelen volt, most ez a politika eleve kudarcra van ítélve. A Szovjetunió ellenzi az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokban. A vitás államközi kérdések békés rendezéséért széliünk síkra. De mindennemű erőszakra megfelelő választ tudunk adni, s van mivel megvédelmeznünk érdekeinket. Független és semleges Laoszt A laoszi kérdésről szólva Hruscsov kijelentette, hogy a probléma békés rendezésével kapcsolatban Kennedy és ő nagyjából hasonló álláspontot foglal el. ismertette a Szovjetunió álláspontját: — A kérdés rendezése érdekében biztosítani kell a független és semleges Laosz létrehozását, s ezzel együtt pontosan el kell hatá- , rolni a külső kérdéseket a belpolitikától. Laosz belpolitikáját sem a Szovjetunió,' sem az Egyesült Államok, sem pedig más ország nem határozhatja meg. A laoszi három politikai erőnek kell létrehoznia egy olyan kormányt, amely a függetlenség és á semlegesség álláspontjára helyezkedik. A laoszi probléma megoldását figyelemmel és óvatosan kell kezelni és nem szabad megengedni semmi olyasmit, ami megnehezíti a békés rendezés lehetősé*- geit. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a , figyelmet arra, hogy amerikai tisztek katonai tanácsadói minőségben történő alkalmazása a lázadók csapatainál, beavatkozást jelent az ország belügyeibe egy bizonyos politikai csoport oldalán. Az ilyen magatartás nem vág egybe a Laoszra vonatkozó semlegességi politika elismerésével, nyílt beavatkozást jelent az ország belügyeibe. Még kevésbé megengedhető, hogy egyesek az Egyesült Államokban még mindig nem tesznek le arról a tervről, hogy tengerészgyalogságot küldjenek Laoszba és ott különleges harci alakulatok segítségével kiterjesszék a háborút. Azok. akik ilyen módszerekhez folyamodnak, nem mérték fel ennek összes következményeit magukra nézve. Ha az Egyesült Államok valóban békét akar Laoszban, elő kell mozdítania a genfi tárgyalások mielőbbi sikerét. Folytatni fogjuk erőfeszítéseinket, hogy’ biztosítsuk a laoszi helyzet békés rendezését. Ugyanerre szólítjuk fel a genfi tárgyalásokon résztvevő többi államot is. Hruscsov ezután a békés egymás mellett élés kérdésével foglalkozott. Utalt arra, hogy Kennedy és ő különféleképpen értelmezik az államok békés együttélésének kérdését. Az elnök által elmondottaknak az volt az értelme, hogy valamiféle gátat kell emelni a népmozgalmak útjába, ha hazájukban olyan rendet akarnak teremteni, amely nem tetszik a nyugati államok uralkodó köreinek. Érthető, hogy ez velejéig helytelen álláspont és mi természetesen nem fogadhatjuk el. Senki sem állíthatja meg a népek szabadságtörekvéseinek útját. A társadalom életében végbemenő változások — társadalmi és politikai változások — elkerülhetetlen folyamatot alkotnak. Ez nem függ az államférfiak egymásközti megegyezésétől. Ha valaki mégis elkövetné ezt az ostobaságot, és valamiképpen megegyezést kísérelne meg ebben a kérdésben, ezzel csak azt mutatná meg, hogy rövidlátó, s nem érti meg a világban végbemenő eseményeket és változásokat. Hruscsov hangsúlyozta: az imperialista államok kormányai kommunista mesterkedésnek minősítik, amikor valamely kapitalista vagy gyarmati ország' népe tanúbizonyságát adja, hogy elégedetlen helyzetével. A fődolog, amit a nyugati hatalmaknak és különösen az Egyesült Államoknak cl kell ismerniük, az, hogy a szocializmus már szilárdan megvetette lábát a világon, ezen senki sem tud változtatni — hangoztatta Hruscsov. El kell fogadni azt a tényt, hogy a világon két társadalmi rendszer létezik, és a szocialista és a kapitalista államok kapcsolatait úgy kell kiépíteni, hogy biztosítsuk a békés együttélésüket. Beszéde befejezésekor Hruscsov kijelentette, hogy általában elégedett a Kennedyvel folytatott megbeszélésekkel. Ha azt kérdeznék tőlem, érdemes volt-e megállapodni a találkozó megtartásában, érdemes volt-e egyáltalában találkozni, én gondolkozás nélkül azt válaszolnám: Ért a találkozót érdemes volt megtartani. Az országaink kapcsolatai jelenleg sok kívánnivalót hagynak maguk után. és ezért a helyzetért nem lehet a Szovjetuniót hibáztatni. Szeretném azonban hinni, hogy eljön az idő, amikor a szovjet—amerikai viszony megjavul és ez jótékony hatással lesz majd az egész nemzetközi helyzetre. A szovjet kormány a jövőben is teljes következetességgel folytatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját, a béke és a népek közötti barátság erősítését. — jelentette ki beszéde befejezésekor Hruscsov. N. Sz. Hruscsov televízió- és rádióbeszédét milliók és milliók hallgatták meg a Szovjetunióban. Eljutott a szovjet kormányfő szava az ország határain túlra is, a televízió- és rádióközvetítést számos ország, így sok nyugati ország, is átvette. (MTI) Közel kétmilliárd dollár a nemzetközi feszültség fenntartására Washington (TASZSZ) Az amerikai szenátus külügyi bizottságában folytatódik a külföldi segélyprogram vitája. A bizottság ülésén felszólaló Mcna- mara amerikai hadügyminiszter kijelentette, hogy ez a segély szerves része „a nemzetvédelemnek és lényeges eszköze az amerikai külpolitikának ...” Még nyíltabban beszélt Lemnitzer tábornok, a vezérkari főnökök egye- sítétt csoportjának elnöke, aki szerint helytelen volna az amerikai katonai segélyt „ajándéknak” tekinteni vagy azt gondolni, hogy az Egyesült Államok semmit sem kap cserébe. Mcnamara felszólalásában „kommunista összeesküvésnek”, „kommunista agressziónak” nevezte az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalmát. Felhívta a kongresszust, hogy fogadja el azt a törvényjavaslatot, amely az 1962-es pénzügyi évre 1885 millió dollár kiutalását kéri külföldi katonai segélyek céljaira. Ezen a pénzen — hangsúlyozta — fegyvereket, katonai felszerelést, szállító- és hírközlő eszközöket szállítunk, külföldi csapatokat képezünk ki, katonai berendezéseket építünk külföldön, hozzájárulunk a hadseregek fenntartásához, valamint a külföldön tartózkodó amerikai csapatok és kiképzők költségeihez. A törvényjavaslat összegszerűen és százalékosan egyaránt növeli a távolkeleti és latin-amerikai országokba irányuló katonai segélyt. (MTI) Újabb „coynrás miniszterelnök“ Szicíliában Palermo (MTI) A szicíliai parlament szerdán ismét megkísérelte a már három és fél hónapja tartó kormányválság megoldását. A parlament Salvatore CoraZlo baloldali szocialista képviselőt választotta tartományi miniszterelnökké — a jobboldali pártok magatartása azonban egy óra múlva lemondásra kényszerítette az új kormányelnököt, mivel nem tudta volna biztosítani a kormányzáshoz szükséges többséget. Tanácskozás a NATO problémáiról Washingtonban Washington (MTI) Az amerikai fővárosban néhány napja magas szinten több értekezletet is tartottak és tartanak, s ezeken megvitatják a NATO problémáit. Szerdán Kennedy elnök Finletter- rel, az Egyesült Államok állandó NATO-képviselőjével tanácskozott, Rusk külügyminiszter és minisztériumának több más vezető tagja pedig egyórás eszmecserét folytatott Stikker NATO-főtitkárral. Amerikai kormánytisztviselők szerint a tanácskozásokon fontolóra vették a NATO érdekterületének kiszélesítését, az atlanti hatalmak térségén kívül eső területek problémáinak intézését. A NATO a jövőben foglalkozni kíván a gyarmati kérdésekkel, köztük a kényes .angolai helyzettel, továbbá az indonéz—holland viszállyal, a kongói, laoszi, dél-vietnami és az algériai problémával Amerikai részről azt is szorgalmazzák, hogy a NATO tagállamainak katonai megsegítését kölcsönösségi alapra helyezzék, mert eddig úgyszólván csak az Egyesült Államok szállított hadianyagot az egyes országoknak, például Török- és Görögországnak. Az új javaslat szerint az iparilag fejlett NATO-országok- nak egyesíteniük kellene erőforrásaikat. Ezenkívül az Egyesült Államok elégedetlen azzal is, hogy’ a szocialista tábor egyre inkább előre tör a gazdasági versenyben. Az amerikaiakat nyugtalanítja, hogy egyes NATO-ál- lamok kereskednek a Szovjetunióval* olyan cikkeket vásárolnak, amelyeket tőle is megkaphatnának. Értesülések szerint Kennedy elnök Fanfa- nival folytatott megbeszélésein kifejezte neheztelését amiatt, mert Olaszország nagymennyiségű szovjet olajat vásárolt. Náci gyilkost tartóztattak le Ausztriában Wien (MTI) Grazban horogra került. Joseph Grühwirth volt náci terrorlegény, aki Eichmann gyilkos brigádjának volt a tagja és — szemtanúk vallomása szerint — sajátkezűleg végzett ki számos fogolyt.-oOoNem ült össze a Manolisz Glezosz felett ítélkező bíróság Athén (TASZSZ) A Manolisz Glezosz ügyét tárgyaló bíróság, amelynek június 13-án a Kréta-szigetén felevő Chaniában kellett volna összeülnie, nem tartotta meg tárgyalását. (MTI) t Újabb bombamerényletek Dél-Tirolban Bolzano (MTI) Csütörtökre virradó éjszaka újabb bombamerényieteket követtek el Olasz-Dél-Tirolban. Maria Bassa közelében felrobbantották a vasutat A merénylet-sorozatban végrehajtott robbantások száma ezzel túlhaladta a negyvenet. Az okozott kár többszáz millió dollárra rúg. A merényletek következtében több mint ötezer ember vált munkanélkülivé. Függetlenségi harc Angolában Az afrikai kontinens délnyugati részén felkvő 1 250 000 négyzetkilométer nagyságú, de csupán 5 millió lakosú Angola portugál gyarmat évtizedeken keresztül a „hallgatás” birodalma volt. 1960, „Afrika éve” azonban nem múlt el nyomtalanul Angola felett sem. Az angolai hazafiak nemzeti függetlenségi mozgalma néhány hónapja új szakaszba: a fegyveres harc korszakába lépett. A gyarmatosítás ellenes erők összesen 150 000 négyzetkilométernyi .— tehát hazánknál mintegy másfélszer nagyobb — területet tartanak ellenőrzésük alatt. A fegyveres harcok színtere a gyarmat legfontosabb exportnövényének, a kávénak termőterületeivel egybeesik. Ez a tény Portugália amúgyis zilált gazdasági helyzetében rendkívül súlyos károkat okoz. Az ellenállás központja Észak-Angola körzeteiben Damba, Macocola, Sao Salvador és Caungula városok környéke. A portugál gyarmatosítók több mint tízezer fős hadseregének kegyetlenkedései elől — melyek során eddig mintegy 20 000 embert gyilkoltak meg, vagy tettek hajléktalanná — Észaik-Angolából mintegy 80 000 ember menekült át Kongóba. kére^ß/'Vkukorica’yif sz/ijJ álésjtt 31/éméM vamtfasát
