Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

2 BSZAKOTAGYARORSíAa Péntek, 1961. Június W. Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde a bécsi találkozóról (Folytatás az 1. oldalról.) hát, hogy akkor miért nem írják alá , a békeszerződést, ha egyszer min­denki számára világos, hogy Német­ország jelenlegi határait háború nél­kül nem lehet megváltoztatni? Há­borút pedig — amint a nyugati ha­talmak kormányai kijelentik — ők sem akarnak. EnfTek oka bizonyára az, hogy egyesek beszélnek ugyan a békéről, de a valóságban éleszteni akarják a második világháborúból visszama­radt izzó zsarátnokokat azért, hogy kivárják a megfelelő pillanatot és újra fellobbantsák a háború lángját. Ebből a célból hoznak létre egyre újabb hadosztályokat Nyugat-Német- országban, Adenauer kancellár pedig ezért követel atomfegyvert hadse­rege számára. Hruscsov utalt arra, hogy Kennedy kijelentette: A nyugati hatalmaknak valamiféle kötelezettségük van Nyu- gat-Berlin lakosai iránt, s ezeket a kötelezettségeket nem érintheti a né­met békeszerződés megkötése sem. Miféle kötelezettségek megvédéséről lehet szó, ha azok a hitleri Német­ország kapitulálásának tényéböl és az ideiglenes sZövetségesi egyezmé­nyekből következtek? — mondotta Hruscsov. Mindig úgy volt, hogy a békeszerződés aláírása után a kapi­tuláció feltételei érvényüket vesztik azon az egész területen, amelyre ki­terjed a szerződés, és a terület men­tesül a megszállási rendszer alól. Ép­pen ezért Nyugat-Berlin, amely a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén van, a békeszerződés aláírása után mentesül mindazon feltételek alól, amelyek a hitleri Németország kapitulációjával, a megszállási rend­szer bevezetésével kapcsolatosak. Hruscsov hangsúlyozta: A nyugat­berlini helyzetről szóivá a nyugati hatalmak nem egyszer letérnek a jogi alapról, presztízs- elképzelésekre hivatkoznak. Ezzel kapcsolatban egy elég friss példára hivatkozott. Az Egyesült Államokkal együtt harcoltunk Japán ellen. Népeink együtt ontották vérüket. A szovjet hadsereg szétzúzta a japán hadsereg magvátv a mandzsuriai Kvantung- hadsereget. A Szovjetunió az Egye­sült Államokkal és a Japán ellen harcoló más államokkal együtt vett részt a Japán háború utáni fejlődé­sére Vonatkozó ellenőrzéssel kapcso­latos intézkedések kidolgozásában. Washingtonban megalakult a távol­keleti bizottság, létrehozták a Tokió­ban székelő szövetségi tanácsot. A szovjet képviselők e szervekben ak­tív tevékenységet fejtettek ki az' egyenjogúság alapján. Amikor arra került a sor, hogy megkössék a bé­keszerződést Japánnal, a szövetsége­sek nem vették tekintetbe á Szovjet­unió véleményét, különbékét kötöt­tek és egyúttal felszámolták Japán­ban a szövetségi tanácsot, megfosz­tották a szovjet képviselőket minden joguktól”. „Mint láthatják, az Egyesült Álla­mok akkor nem vette figyelembe sem a Szovjetunió jogait, sem a nemzetközi egyezményeket. Az atomfegyverek terén fennálló fölé­nyére támaszkodva arra törekedett, hogy feltételeket diktáljon nemcsak a legyőzött Japánnak, hanem azok­nak a szövetségeseknek is, akik részt vettek a Japán elleni háborúban” — mondotta Hruscsov. Amikor azt javasoljuk, hogy ír­juk alá a békeszerződést Németor­szággal és alakítsuk át Nyugat-Ber- lint szabad várossá, azzal vádolnak bennünket, hogy meg akarjuk fosz­tani a nyugati hatalmakat a városba való belépés jogától. Ez azonban nem igaz, nem helytálló érv. Az a tény, hogy Nyugat-Bcrlint a szabad város státuszával ruháznánk fel, azt je- . lentené, hogy . minden ország, amely gazdasági és kulturális kapcsolatokat akar létesítem ez­zel a várossal, jogot és lehetősé­get nyerne ahhoz, hogy akadály- mentesen fenntartsa a kapcsola­tokat. Magától értetődő persze, hogy Nyu­gat-Berlin megközelítésével kapcso­latos kérdések megoldásakor meg keli tartani az általánosan' elismert nemzetközi szabályokat, vagyis an­nak az országnak a területét, ame­lyen az oda vezető utak áthaladnak, csak az illető országok kormányá­nak engedélyével lehet használni. Amikor a szovjet kormány azt ja­vasolja, kössék meg a békeszerző­dést és ennek alapján normalizáljuk Nyugat-Berlin helyzetét, csupán bé­két akar. Él akarja távolítani az ál­lamközi kapcsolatokból mindazt, ami súrlódást okoz és veszélyes kon­fliktushoz vezet. A Szovjetunió és barátai nem akarnak háborút és nem is kezdenek háborúét. De eleget teszünk szent kötelességünknek, hogy megvédj ük szabadságunkat és füg­getlenségünket. Ha valamely ország megsérti a Íjékét, átlépi más ország — száraz­földi, légi vagy vízi — határait, ak­kor viselni kell. minden felelősséget az agresszió következményeiért és meg is kapja a kellő választ. Nem akarunk még egy világhábo­rút — békét akarunk. A szovjet nép jó megértést teremtett a Német De­mokratikus Köztársaságban élő né­metekkel. A szovjet emberek jó vi­szonyt akarnak a nyugat-németor­szági németekkel is. Népünk barát­ságot akar. a franciákkal. Együtt har­coltak velünk a hitleri Németország ellen. ' Barátságot akarunk az angolokkal, az amerikaiakkal, a norvégokkal, a Hitler-ellenes koalícióban résztvett más népekkel, amelyekkel vállvetve harcoltunk a békéért. Nincs semmi okunk rá, hogy összevesszünk bár­melyik néppel. Barátságban és meg­értésben akarunk élni valamennyi néppel. Kérünk mindenkit, helyesen értel­mezzen minket: Nem lehet tovább halogatni a német békeszerződés megkötését, az idén meg kell valósí­tani a békés rendezést Európában, i Felhívjuk mindazokat az orszá­gokat, amelyek Németország el­len harcoltak, vegyenek részt a békeértekezleten, amikor meg­egyezés születik majd annak összehívásáról. A kérdés most nem az, hogy áláír- juk-e a békeszerződést, vagy nem, hanem az, hogy ezt a békeszerződést a két német állammal — a Német Demokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal — vagy pedig egy német állammal köt­jük-e meg és hogy résztvesz-e a bé­kés rendezésben minden olyan állam, amely harcolt Németország ellen, vagy csupán egy részük. Nyugaton egyesek most azzal fe­nyegetőznek, hogy ha mi alá is ír­juk a békeszerződést, nem ismerik el azt, sőt akár fegyvert is használnak majd, hogy megakadályozzák a szer­ződés végrehajtását. Nyilván meg­feledkeznék arról, hogy mostanában más időket élünk. Ha az erőpolitika a Szovjetunióval szemben már ko­rábban is eredménytelen volt, most ez a politika eleve kudarcra van ítélve. A Szovjetunió ellenzi az erőszak alkalmazását az államközi kapcsola­tokban. A vitás államközi kérdések békés rendezéséért széliünk síkra. De mindennemű erőszakra megfelelő vá­laszt tudunk adni, s van mivel meg­védelmeznünk érdekeinket. Független és semleges Laoszt A laoszi kérdésről szólva Hruscsov kijelentette, hogy a probléma békés rendezésével kapcsolatban Kennedy és ő nagyjából hasonló álláspontot foglal el. ismertette a Szovjetunió álláspontját: — A kérdés rendezése érdekében biztosítani kell a függet­len és semleges Laosz létrehozását, s ezzel együtt pontosan el kell hatá- , rolni a külső kérdéseket a belpoliti­kától. Laosz belpolitikáját sem a Szovjetunió,' sem az Egyesült Álla­mok, sem pedig más ország nem ha­tározhatja meg. A laoszi három poli­tikai erőnek kell létrehoznia egy olyan kormányt, amely a független­ség és á semlegesség álláspontjára helyezkedik. A laoszi probléma megoldását figyelemmel és óvatosan kell ke­zelni és nem szabad megenged­ni semmi olyasmit, ami megne­hezíti a békés rendezés lehetősé*- geit. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a , figyelmet arra, hogy amerikai tisztek katonai tanácsadói minőségben tör­ténő alkalmazása a lázadók csapatai­nál, beavatkozást jelent az ország belügyeibe egy bizonyos politikai csoport oldalán. Az ilyen magatartás nem vág egybe a Laoszra vonatkozó semlegességi politika elismerésével, nyílt beavatkozást jelent az ország belügyeibe. Még kevésbé megengedhető, hogy egyesek az Egyesült Államokban még mindig nem tesznek le arról a tervről, hogy tengerészgyalogságot küldjenek Laoszba és ott különleges harci alakulatok segítségével kiter­jesszék a háborút. Azok. akik ilyen módszerekhez folyamodnak, nem mérték fel ennek összes következ­ményeit magukra nézve. Ha az Egyesült Államok valóban békét akar Laoszban, elő kell moz­dítania a genfi tárgyalások mielőbbi sikerét. Folytatni fogjuk erőfeszítésein­ket, hogy’ biztosítsuk a laoszi helyzet békés rendezését. Ugyan­erre szólítjuk fel a genfi tárgya­lásokon résztvevő többi államot is. Hruscsov ezután a békés egymás mellett élés kérdésével foglalkozott. Utalt arra, hogy Kennedy és ő kü­lönféleképpen értelmezik az államok békés együttélésének kérdését. Az elnök által elmondottaknak az volt az értelme, hogy valamiféle gá­tat kell emelni a népmozgalmak út­jába, ha hazájukban olyan rendet akarnak teremteni, amely nem tetszik a nyugati államok uralkodó körei­nek. Érthető, hogy ez velejéig hely­telen álláspont és mi természetesen nem fogadhatjuk el. Senki sem állít­hatja meg a népek szabadságtörek­véseinek útját. A társadalom életé­ben végbemenő változások — társa­dalmi és politikai változások — elke­rülhetetlen folyamatot alkotnak. Ez nem függ az államférfiak egymás­közti megegyezésétől. Ha valaki mégis elkövetné ezt az ostobaságot, és valamiképpen megegyezést kísé­relne meg ebben a kérdésben, ezzel csak azt mutatná meg, hogy rövidlá­tó, s nem érti meg a világban végbe­menő eseményeket és változásokat. Hruscsov hangsúlyozta: az impe­rialista államok kormányai kommu­nista mesterkedésnek minősítik, ami­kor valamely kapitalista vagy gyar­mati ország' népe tanúbizonyságát adja, hogy elégedetlen helyzetével. A fődolog, amit a nyugati hatal­maknak és különösen az Egyesült Államoknak cl kell ismerniük, az, hogy a szocializ­mus már szilárdan megvetette lábát a világon, ezen senki sem tud változtatni — hangoztatta Hruscsov. El kell fogadni azt a tényt, hogy a világon két társadalmi rendszer léte­zik, és a szocialista és a kapitalista államok kapcsolatait úgy kell ki­építeni, hogy biztosítsuk a békés együttélésüket. Beszéde befejezésekor Hruscsov ki­jelentette, hogy általában elégedett a Kennedyvel folytatott megbeszélé­sekkel. Ha azt kérdeznék tőlem, érdemes volt-e megállapodni a találkozó megtartásában, érdemes volt-e egy­általában találkozni, én gondolkozás nélkül azt válaszolnám: Ért a talál­kozót érdemes volt megtartani. Az országaink kapcsolatai jelenleg sok kívánnivalót hagynak maguk után. és ezért a helyzetért nem lehet a Szovjetuniót hibáztatni. Szeretném azonban hinni, hogy eljön az idő, amikor a szovjet—ame­rikai viszony megjavul és ez jóté­kony hatással lesz majd az egész nemzetközi helyzetre. A szovjet kormány a jövőben is teljes következetességgel folytatja a békés egymás mellett élés lenini po­litikáját, a béke és a népek közötti barátság erősítését. — jelentette ki beszéde befejezésekor Hruscsov. N. Sz. Hruscsov televízió- és rádió­beszédét milliók és milliók hallgat­ták meg a Szovjetunióban. Eljutott a szovjet kormányfő szava az ország határain túlra is, a televízió- és rá­dióközvetítést számos ország, így sok nyugati ország, is átvette. (MTI) Közel kétmilliárd dollár a nemzetközi feszültség fenntartására Washington (TASZSZ) Az amerikai szenátus külügyi bi­zottságában folytatódik a külföldi se­gélyprogram vitája. A bizottság ülésén felszólaló Mcna- mara amerikai hadügyminiszter ki­jelentette, hogy ez a segély szerves része „a nemzetvédelemnek és lénye­ges eszköze az amerikai külpolitiká­nak ...” Még nyíltabban beszélt Lemnitzer tábornok, a vezérkari főnökök egye- sítétt csoportjának elnöke, aki sze­rint helytelen volna az amerikai ka­tonai segélyt „ajándéknak” tekinteni vagy azt gondolni, hogy az Egyesült Államok semmit sem kap cserébe. Mcnamara felszólalásában „kom­munista összeesküvésnek”, „kommu­nista agressziónak” nevezte az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nem­zeti felszabadító mozgalmát. Felhívta a kongresszust, hogy fogadja el azt a törvényjavaslatot, amely az 1962-es pénzügyi évre 1885 millió dollár ki­utalását kéri külföldi katonai segé­lyek céljaira. Ezen a pénzen — hangsúlyozta — fegyvereket, katonai felszerelést, szál­lító- és hírközlő eszközöket szállí­tunk, külföldi csapatokat képezünk ki, katonai berendezéseket építünk külföldön, hozzájárulunk a hadsere­gek fenntartásához, valamint a kül­földön tartózkodó amerikai csapatok és kiképzők költségeihez. A törvényjavaslat összegszerűen és százalékosan egyaránt növeli a távol­keleti és latin-amerikai országokba irányuló katonai segélyt. (MTI) Újabb „coynrás miniszterelnök“ Szicíliában Palermo (MTI) A szicíliai parlament szerdán is­mét megkísérelte a már három és fél hónapja tartó kormányválság megoldását. A parlament Salvatore CoraZlo baloldali szocialista képviselőt vá­lasztotta tartományi miniszterelnökké — a jobboldali pártok magatartása azonban egy óra múlva lemondásra kényszerítette az új kormányelnököt, mivel nem tudta volna biztosítani a kormányzáshoz szükséges többséget. Tanácskozás a NATO problémáiról Washingtonban Washington (MTI) Az amerikai fővárosban néhány napja magas szinten több értekezle­tet is tartottak és tartanak, s ezeken megvitatják a NATO problémáit. Szerdán Kennedy elnök Finletter- rel, az Egyesült Államok állandó NATO-képviselőjével tanácskozott, Rusk külügyminiszter és miniszté­riumának több más vezető tagja pe­dig egyórás eszmecserét folytatott Stikker NATO-főtitkárral. Amerikai kormánytisztviselők sze­rint a tanácskozásokon fontolóra vették a NATO érdekterületének ki­szélesítését, az atlanti hatalmak tér­ségén kívül eső területek problémái­nak intézését. A NATO a jövőben foglalkozni kí­ván a gyarmati kérdésekkel, köztük a kényes .angolai helyzettel, továbbá az indonéz—holland viszállyal, a kongói, laoszi, dél-vietnami és az al­gériai problémával Amerikai részről azt is szorgal­mazzák, hogy a NATO tagállamai­nak katonai megsegítését kölcsönös­ségi alapra helyezzék, mert eddig úgyszólván csak az Egyesült Álla­mok szállított hadianyagot az egyes országoknak, például Török- és Gö­rögországnak. Az új javaslat szerint az iparilag fejlett NATO-országok- nak egyesíteniük kellene erőforrá­saikat. Ezenkívül az Egyesült Államok elégedetlen azzal is, hogy’ a szocialista tábor egyre inkább előre tör a gaz­dasági versenyben. Az amerikaiakat nyugtalanítja, hogy egyes NATO-ál- lamok kereskednek a Szovjetunióval* olyan cikkeket vásárolnak, amelye­ket tőle is megkaphatnának. Értesü­lések szerint Kennedy elnök Fanfa- nival folytatott megbeszélésein kife­jezte neheztelését amiatt, mert Olaszország nagymennyiségű szovjet olajat vásárolt. Náci gyilkost tartóztattak le Ausztriában Wien (MTI) Grazban horogra került. Joseph Grühwirth volt náci terrorlegény, aki Eichmann gyilkos brigádjának volt a tagja és — szemtanúk vallo­mása szerint — sajátkezűleg végzett ki számos fogolyt.-oOo­Nem ült össze a Manolisz Glezosz felett ítélkező bíróság Athén (TASZSZ) A Manolisz Glezosz ügyét tárgyaló bíróság, amelynek június 13-án a Kréta-szigetén felevő Chaniában kel­lett volna összeülnie, nem tartotta meg tárgyalását. (MTI) t Újabb bombamerényletek Dél-Tirolban Bolzano (MTI) Csütörtökre virradó éjszaka újabb bombamerényieteket követtek el Olasz-Dél-Tirolban. Maria Bassa kö­zelében felrobbantották a vasutat A merénylet-sorozatban végrehaj­tott robbantások száma ezzel túlha­ladta a negyvenet. Az okozott kár többszáz millió dollárra rúg. A me­rényletek következtében több mint ötezer ember vált munkanélkülivé. Függetlenségi harc Angolában Az afrikai kontinens délnyugati részén felkvő 1 250 000 négyzetkilométer nagyságú, de csupán 5 millió lakosú Angola portugál gyarmat évtize­deken keresztül a „hallgatás” birodalma volt. 1960, „Afrika éve” azonban nem múlt el nyom­talanul Angola felett sem. Az angolai hazafiak nemzeti függetlenségi mozgalma néhány hónapja új szakaszba: a fegyveres harc korszakába lépett. A gyarmatosítás ellenes erők összesen 150 000 négyzetkilométernyi .— tehát hazánknál mintegy másfélszer nagyobb — területet tartanak ellenőr­zésük alatt. A fegyveres harcok színtere a gyar­mat legfontosabb exportnövényének, a kávénak termőterületeivel egybeesik. Ez a tény Portu­gália amúgyis zilált gazdasági helyzetében rend­kívül súlyos károkat okoz. Az ellenállás központja Észak-Angola körzeteiben Damba, Macocola, Sao Salvador és Caungula városok környéke. A por­tugál gyarmatosítók több mint tízezer fős had­seregének kegyetlenkedései elől — melyek során eddig mintegy 20 000 embert gyilkoltak meg, vagy tettek hajléktalanná — Észaik-Angolából mintegy 80 000 ember menekült át Kongóba. kére^ß/'Vkukorica’yif sz/ijJ álésjtt 31/éméM vamtfasát

Next

/
Thumbnails
Contents