Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-16 / 140. szám
Moszkva (MTI) Nyikita Szergejcvics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön este beszédet mondott a szovjet rádióban és a központi televízióban a Kennedy elnökkel való bécsi találkozójáról. Hruscsov beszéde elején megállapította, hogy a kormányfők találkozói, személyes kapcsolataik kialakítása és véleménycseréje rendkívül hasznos. Hasznos a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek közvetlen eszmecseréje is. Ügy véljük, hogy az ilyen találkozások szükségesek, természetesen olyan feltételek mellett, ha a kormányfők az államok közötti béke biztosítására törekszenek — mondotta Hruscsov. — A magunk részéről mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a nemzetközi feszültség enyhülését, az államok kapcsolatainak normalizálását. Az általános és teljes leszerelésről A különböző érintett kérdések köstül elsőnek az általános és teljes leszerelés problémájáról szólt a szovjet kormányfő. Közismert tény — mondotta —, hogy a Szovjetunió állhatatosan és következeteken harcol a leszerelés kérdésének megoldásáért. A szovjet állam évtizedek óta a világ elé tűzi ezt a kérdést. A Szovjetunió már 1922-ben a nagy Lenin kezdeményezésére a genovai konferencián javasolta, hogy valósítsák meg az általános és teljes leszerelést. A második világháború után, amely annyi gyászt és nyomort zúdított a népekre, kettőzött energiával harcolunk a leszerelés problémájának megoldásáért. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében és e szervezeten kívül is felhasználunk minden lehetőséget arra, hogy kivívjuk a probléma pozitív megoldását, kiküszöböljük az új világháború veszélyét. Mivel azonban a nyugati hatalmak nem voltak hajlandók a leszerelésre, nem sikerült semmiféle pozitív eredményt sem elérni. Az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatok, amelyeket a szovjet kormány megbízásából az ENSZ-közgyűlés elé terjesztettem megvitatásra, jó alapot jelentenek a leszerelés problémájának megoldásához. Ha ezeket a javaslatokat elfogadják, akkor a népek örökre megszabadulnak a fegyverkezési hajsza súlyos terhétől,' a pusztító rakéta- nukleáris háború veszélyétől. Kijelentettük — és most kategorikusan megismétlem —, hogy ha a nyugati hatalmak beleegyeznek az általános és teljes leszerelésbe, akkor a Szovjetunió kész elfogadni bármely ellenőrzési rendszert, amilyet csak előterjesztenek. Csakis a legszigorúbb ellenőrzés mellett megvalósított általános és teljes leszerelés viszonyai között lehet elérni a bizalmat és valóban megteremteni az . államok békés együttélésének olyan feltételeit, amelyek között egyetlen ország, vagy csoportosulás sem fegyverkezhet titokban, hogy más országokat megtámadjon. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy Június 19-én Washingtonban tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a leszerelés kérdéséről. „Szeretnénk remélni, hogy ezúttal végre konstruktív közeledést látunk majd az Egyesült Államok részéről” — mondotta Hruscsov. A következőkben a nukleáris fegyverkísérletek betiltásának kérdéséről szólt Csaknem három éve folytatunk Cenfbcn tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és Angliával erről a kérdésről. Annak ellenére, hogy a tárgyalások során elébe mentünk a hyugati hatalmak egész sereg óhalának, a tárgyalások semmiféle konkrét eredménnyel sem jártak. Most újabb nehézségek merültek kd- A nyugati hatalmai, nem hajlandók elfo’gadni az ellenőrzés formáira vonatkozó javaslatainkat Mi a lényege javaslatainknak? Kezdetben lehetőnek tartottuk, hogy elfogadjuk a nyugati hatalmak javaslatát, arra vonatkozóan, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetését ellenőrző rendszer végrehajtó szervet egy, — a felek közötti közös megegyezés alapján kinevezett — személy vezesse. A kongói események azonban figyelmeztettek, megtanítottak bennünket, hogy amint mondani szokták — helyén legyen az eszünk. A Kongói Köztársaság kormánya segítségért fordult az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez a belga gyarmatosítók elleni harcában. A Biztonsági Tanács és a közgyűlés ezzel kapcsolatban több jó határozatot hozott. És mi történt azután? Hammarskjöld úr semlegesnek tüntetve fel magát és. az ENSZ főtitkári tisztségét felhasználva a Biztonsági Tanács s a közgyűlés határozatait a gyarmatosítók javára értelmezte és hajtotta végre. A kongói nép tragédiája világosan megmutatta, milyen következményekhez vezethet az ENSZ végrehajtó szervének önkénye abban az esetben, ha ezt a szervet egyedül a főtitkár képviseli. Mindent meg kell tenni, hogy ne ismétlődhessenek meg hasonló cselekmények. Ezt kövételi a népek érdeke, a béke megvédésének érdeke. A szovjet kormány éppen ezért arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről szóló szerződés végrehajtásának ellenőrzését a három meglévő államesoport, a szocialista országoknak, a 'nyugati katonai tömbök tagállamainak, valamint a semleges politikát folytató országok képviselőinek részvételével kell megvalósítani Ilyen körülmények között a három államcsoport képviselői csak közösen elfogadott határozatot hozhatnak. A Szovjetunió nem követelt és nem követel a maga részére kivételes helyzetet. Pontosan olyan jogokat követelünk magunknak, amilyen jogai lesznek a szerződés többi részvevőinek is. Mit akarnak viszont a nyugati hatalmak? A szerződés egyetlen értelmezőjéül és végrehajtójául valamiféle „semleges” személyt akarnak elfogadtatni velünk, erre a tisztségre valami új Hammarslkjöldöt akarnak állítani, aki hazánk egész területén vezetné az ellenőrzést. Őszintén szólva azt akarják, ez az ember engedje meg nekik, hogy a Nyugat érdekében gátlástalanul folytathassák a hírszerzést területünkön. Ebbe természetesen nem egyezhetünk és soha nem is egyezünk bele, mivel országunk biztonságáról van szó. Minden jel arra mutat, hogy a genfi tárgyalásokon nehéz megegyezni a nukleáris kísérletek beszüntetéséről a nyugati hatalmak álláspontja miatt. Természetesen mindenki számára világos, hogy a kísérletek beszüntetése önmagában még nem eredményeznék a nukleáris és rakétaháború elhárításét. A főkérdés most az, hogy haladéktalanul megoldjuk az általános és teljes leszerelés kérdését. Az Egyesült Államok elnökének kijelentettük, oldjuk még kölcsönös összefüggésben a két problémát: A kísérletek beszüntetését, valamint az általános és teljes leszerelést. Akkor könnyebb lesz megegyezni az ellenőrző-végrehajtó szerv megteremtésében is. Az általános és teljes leszerelés viszonyai között az államok biztonságának kérdése másképp vetődik fel. Nem lesznek hadseregek és nem lesz meg az a veszély, hogy egyik állam megtámadja a másikat. Ilyen körülmények között a szovjet kormány kész lesz elfogadni a nyugati hatalmak ellenőrzésre vonatkozó javaslatait. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy a genfi tárgyalások idején Franciaország nukleáris kísérleteket folytat. „Franciaország a NATO-nalk, annak az agresszív katonai tömbnek tagja, amely nem titkolja a Szovjetunió ellenes irányzatát, lehetőséget kap arra, hogy tökéletesítse a nukleáris fegyvert nyugati szövetségesei érdekében” -— hangoztatta a szovjet kormányfő. Számolni kell azzal is, hogy Franciaország példáját más országok is követhetik, amikor megfelelő tudományos-műszaki lehetőségek állnak rendelkezésükre. Mindez arra a következtetésre késztet bennünket, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése kérdésének megoldását össze kell kötni az általános és teljes leszerelés feladatával. Azt szeretnénk, ha az Egyesült Államok kormánya helyesen értelmezné álláspontunkat, fez hozzásegítene ahhoz, hogy megtaláljuk az egyezmény eléréséhez szükséges alapot A német békeszerződés megkötése elkerülhetetlen Hruscsov ezután beszédében a német kérdéssel foglalkozott, amely — mint mondotta — jelentős helyet töltött be a Kennedy elnökkel folytatott megbeszéléseken. Ezután utalt arra, hogy az államok közötti háborúk befejezése után, általában békeszerződést kötöttek. Azt hihetné az ember, hogy a kérdés világos: A német békeszerződés megkötése elkerülhetetlen — folytatta a szovjet kormányfő. — Világos, hogy szó sem lehet a határok bármiféle megváltoztatásáról. Mi abból indulunk ki, hogy a Németországgal kötendő békeszerződés , rögzíteni fogja azt, amit már a postdami értekezlet is iticghatározott. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nem egyszer kijelentette, hogy elismeri Németország Potsdam- ban meghatározott keleti határát, véglegesnek tekinti az Odera—Neisse vonal mentén húzódó határt, s ezt a német és a lengyel nép közötti békehatárnak tekinti. A nyugati hatalmak kormányai tudatában vannak annak, hogy értelmetlen dolog lenne most félvetni Németország határai megváltoztatásának kérdését. E hatalmak képviselői a velünk folytatott megbeszélések során nem egyszer kinyilatkoztatták már ezt. Azt kérdezzük (Folytatás a 2. oldalon.) VYltfg próleförícti,----------------------------------------------------------------------------------------^ A kohók tövében (3. oldal) Az 57081-es légionista ff. oldal) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 140. szám Ara: 50 fillér 1961. június 16, péntek Felkészültek az aratásra a Vilmányi Gépállomáson (3. oldal) Indulás előtt... Heves diáktüntetés Caracasban az amerikai nagykövet ellen Caracas (MTI) Az UPI és az AFP jelentése szerint szerda este a caracasi egyelem épületében baloldali diákok heves tüntetést szervezték az egyetemi kiállításon megjelent Teodoro Moscoso amerikai nagykövet ellen. Moscoso az épület kilencedik emeletén tartózkodott, amikor az egyetemi hallgatók tudomást szereztek jelenlétéről. A tüntető diákok összezúztak a nagykövet gépkocsiját és több mint két órán át nem mert távozni az épületből. Amikor később rendőri kísérettel eltávozott, a tüntető diákok «st kiáltozták utána: „Áruló!” — „Az amerikai imperializmus lakájad* Közben új mozdony érkezett a Tiszai Pályaudvarra. Vezetője, Guzi József, már 1935 óta száguld a végtelenbe futó síneken. A fűtő, Sáfrány Aladár, 21 éve „eteti” a mozdonyt, s ő is többször kapott oklevelet a jó munka jutalmául. De nézzük csak, mi történik az érkezés után? A mozdonyvezető kitekint az ablakon és utasítást vár a forgalmi vezetőtől, aztán... ... mindketten kalapácsot, csavarkulcsot vesznek a kezükbe és pillanatok alatt átvizsgálják a 324-es géKeleti Pályaudvaron mindenki megcsodálja. S most, a közelgő vasutasnap előtt arra törekszenek, hogy továbbra is elsők legyenek a tisztasági versenyben. A képen: utolsó simítások indulás előtt Befutott a 424-es „acélparipa” a Tiszai Pályaudvarra. Mindennapos látvány ez. Az azonban nem mindennapos szorgalom, ahogyan Aranyosi István mozdonyvezető és Kalocsai János fűtő dolgozik. Valósággal kifényesítik a mozdonyt, hogy a A szovjet ksraáiy a jivita is teljes következetességgel folytatja a békés egynás mellen élés lenini politikáját Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde a bécsi találkozóról pet, mert az út még nem ért véget tovább mennek Bánréve felé... A képen: a mozdonyvezető és a fűtő munka közben. Fotó: Szegedi László
