Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

2

ESZAKMAGYARORSZAG

Csütörtök, 1961. Június 8.

A szovjet emberek remélik9 hogy a bécsi megbeszéléseket konkrét béke-lépések követik

A rabszolgák felkeltek...

Zorán beszéde az angolai vitában

határozottan elítéli a szabadságáért*

A Biztonsági Tanács keddi ülésén Zorin, a Szovjetunió képviselője mondott beszédet. Kiemelte, hogy a portugál gyarmatosítóknak az angolai nép ellen folytatott kíméletlen gyarmati háborúja komolyan veszélyezteti a békét és biztonságot. Ez elengedhetetlenné teszi azt, hogy a Biztonsági Tanács sürgős és hatékony intézkedéseket hozzon. Rámutatott, hogy a Szovjetunió teljes mértékben támogatja az afrikai-ázsiai országok javaslatát, majd utalt az angolai helyzetről május 27-én kiadott szovjet kormánynyilatkozatra, valamint a gyarmatok és gyarmati népek függetlenné nyilvánításáról szóló I960, december 14-i ENSZ- nyilatkozatra.

Az egyre súlyosbodó angolai helyzetről szólva hangsúlyozta,'hogy a zsarnok lisszaboni borhiány az angolai nép összes hazafias erőinek fizikai megsemmisítésére törekszik és valóságos hadrnűvele- teket folytat Angolában.

Most már mindenki számára világos — mondta Zorin —, hogy Angolában széleskörű nemzeti felszabadító mozgalomról és az angolai népnek a portugál elnyomatás ellen történt felkeléséről van szó. Zorin emlékeztette a tanácsot a szovjet kormánynyilatkozatnak arra a megállapítására, hogy Angolában és a többi portugál gyarmaton jogfosztottság, az emberek kíméletlen kizsákmányolása, éhínség és nyomor jellemzi a helyzetet.

Angolában még mindig évente mintegy 400 000 embert fognak rabszolgai kényszermunkára. Az egészségügyi helyzetre jellemző, hogy hihetetlen méreteket öltött a gyermekhalandóság.

A négy és félmilliós országban mindössze másfél tucat kórház működik. A lakosság 99 százaléka írástudatlan.

Befejezésül Zorin a szovjet küldöttség nevében azt a reményét fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács

hangsúlyozták, hogy a keddi tárgyalások igen hasznosaik voltak.

Ebéd Moszkvában

Souvonna Phouma és Szufanuvong tiszteletére

Filmtudósítás a bécsi találkozóról

N. Sz. Hruscsov szovjet miniszter- elnök és J. F. Kennedy amerikai elnök bécsi találkozójának és látogatásának eseményein az újságírók, riporterek és filmesek népes táborában ott voltak a magyar filmhíradó munkatársai is. Bokor László rendező és Farkas Kálmán operatőr megörökítette a két nevezetes vendég megérkezését az osztrák fővárosba, s filmre vette a találkozónak azokat az epizódjait, amelyekről nem zárták ki a nyilvánosságot. Felvételeik már megérkeztek Budapestre és csütörtökön, amikor a közönség elé kerül a Magyar Filmhíradó új száma, mind a budapesti, mind a vidéki moziláto- gatók megismerhetik bécsi tudósításukat.

EieSmiann mint tanú

Az Eiehmann perét tárgyaló jeru- zsálemi bíróság szerdán hivatalosan közölte, hogy előreláthatólag június 19-én Eiehmann tanúként áll a bíróság elé. A formaságokat ezúttal mellőzik, Eiehmann nem a tanúk emelvényén válaszol majd védője kérdéseire, hanem golyóbiztos üvegkalitkájában marad és mikrofonba beszél. Eiehmann „tanúkihallgatása” után ismertetik a Nyugat-Németországban nemrég kihallgatott szabadlábon élő

A Pravda szerdai száma „Hasznos találkozó” című vezércikkében kommentálja Hruscsov és Kennedy bécsi megbeszéléseinek eredményeit. A bécsi találkozó fontos és hasznos volt már azért is. mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfői bizonyos erők hátráltató mesterkedései ellenére egy asztalhoz ültek. Már önmagában ez a nevezetes tény szemléltetően bizonyította a vezető államférfiak közvetlen érintkezése gondolatának életrevalóságát.

A béke hívei e találkozóban a szovjet külpolitika helyességének, az államok közötti nézeteltérések békés rendezésére támaszkodó szovjet irányvonal helyességének újabb meggyőző bizonyítékát látják.

Mindenki előtt világos — folytatja a Pravda —, hogy két nap alatt képtelenség megoldani nagy és bonyolult nemzetközi kérdéseket. Két nap alatt nem lehet eltávolítani mindazokat az akadályokat, amelyeket a

Washington (MTI) Mint az AP jelenti, Kennedy amerikai elnök kedden, magyar idő szerint éjfélkor, 25 perces televíziós beszédben számolt be az amerikai népnek európai útjáról és bécsi tanácskozásairól.

Bevezetőben megemlékezett De Gaulle elnökkel folytatott tárgyalásairól s ezeket „igen bátorítanak” mondotta. Kijelentette, hogy a „közös kötelezettségeink fényében eltörpültek azok a szemléleti különbségek, amelyek egy és más problémában adódtak”, de nem igyekeztek „a valóságtól eltérően egyetértést színlelni” bizonyos kérdésekben.

Kennedy elnök televíziós beszédét a továbbiakban Hruscsov szovjet miniszterelnökkel folytatott bécsi tanácskozásainak szentelte.

•— Azért mentem Bécsbe — mondotta —, hogy találkozzam a Szovjetunió vezetőjével, Hruscsovval. Találkozásunk alkalmával higgadt és beható eszmecserét folytattunk.

Igen alaposan és őszintén kicseréltük nézeteinket mindazokról a fő kérdésekről, amelyek országainkat elválasztják egymástól.

— Közölhetem önökkel — folytatta az elnök —, hogy ez a két nap igen higgadt két nap volt. Nem volt udvariaskodás, nem volt indulatoskodás, egyik részről sem hangzottak el fenyegetések, vagy ultimátumok. Egyik fél sem adott, vagy kapott fontos engedményeket. Nem terveztünk, vagy nem hoztunk nagyobb döntéseket, nem értünk el látványos eredményt és nem is tettünk úgy, mintha elértünk volna.

— Ezt az-értekezletet nem ilyennek szántuk és nem is volt ilyen, sőt azt sem terveztük, hogy a jövőben bármilyen csúcsértekezletet tartsunk Bécsben. Mindazonáltal — tette hozzá Kennedy —

amilyen józannak, ugyanolyan mérhetetlenül hasznosnak is ítélem meg Hruscsov miniszterelnökkel történt találkozásomat.

— A bennünket elválasztó szakadék — folytatta Kennedy — ilyen rövid idő alatt lényegesen nem szűkült, de legalább az eddiginél nagyobb mértékben megnyíltak a tanácskozás útjai. Most már legalább kisebbek mindkét részről a veszélyes félreértés esélyei és azok az emberek, akiknek a döntésétől függ részben a béke, legalább megegyeztek abban, hogy fenntartják a kapcsolatot egymással.

Kennedy ezt fontos eseménynek mondotta, majd hozzáfűzte:

— Nem azért mentünk el. hogy engedjünk alapvető érdekeinkből, de mindketten ott voltunk, mert — úgy hiszem — felismertük, hogy mindkettőnk országa képes szörnyű kárt okozni a másiknak, hogy egy

Ilyen háborút el lehet és el kell kerülni, ha egyáltalán lehetséges, mert a háború semmilyen yltát nem old meg, semmilyen doktrínát nem bizonyít. Felismertük tehát, hogy gondoskodnunk kell ellentétes érdekeink olyannyira közvetlen összecsapásának megakadályozásáról, amely már «ükségszerűen háborúba torkollnék.

Kennedy hangoztatta, hogy mindezek alapján hasznosnak tekinti a bécsi tárgyalásokat és rámutatott, hogy az egyik kérdés, amely „a

A Pravda vezércikke

hidegháború sugalmazói a háború utáni időszakban gördítettek a béke útjára. A konkrét és nyílt közös megbeszélésre azért volt szükség, hogy hozzáláthassanak ezeknek az akadályoknak az eltávolításához.

Az a tény, hogy a találkozó részvevői hasznosnak minősítették a megbeszéléseket, megerősíti az emberiségben az értelem diadalához, a béke győzelméhez fűzött reményeket.

Természetesen senki sem hunyhat szemet afölött — írja a Prada —, hogy a tőkés országokban élnek és virulnak a nemzetközi együttműködés befolyásos ellenfelei. Nem rakták le fegyverüket a bécsi találkozó után sem. Nem hallgatnak és nem tétlenkednek. De szeretnénk remélni, hogy a Nyugat politikusai, elsősorban a washingtoni politikusok nem az uszító rikácsolásra, hanem az értelem és a realizmus hangjára hallgatnak. Az új amerikai kormány már az első hónapokban a gyakormegegyezés némi közvetlen kilátásával kecsegtetett” a laoszi kérdés volt, majd

reményét fejezte ki, hogy a közeli napokban Genfben haladást érnek el a laoszi kérdésben.

A nukleáris kísérletek betiltásáról tárgyaló genfi értekezletről szólva Kennedy azt mondotta, hogy „új reményeink nem támadtak”. Kijelentése szerint azért, mert „Hruscsov világossá tette, hogy a Szovjetunió vétójogot igényel magának az ellenőrzés végrehajtásában és hogy a teljes leszerelés hiányában az ellenőrzést csak kémkedési ürügynek tekinti”.

Kennedy a továbbiakban kijelentette, „legbaljóslatúbb megbeszélésünket Németországról "és Berlinről folytattuk”. Az elnök elmondotta, hangoztatta Hruscsov előtt, hogy az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei továbbra is - ragaszkodnak nyugat-berlini jelenlétükhöz és ahhoz, hogy e várossal fenntarthassák az összeköttetést. Kennedy hozzáfűzte, hogy erről a kérdésről Hruscsov is részletesen kifejtette nézeteit és „mindez további tanácskozások tárgya lesz”.

Befejezésül az elnök általánosságban szólva megállapította, hogy „Hruscsov nem beszélt harcias hangon, úgy hiszi, hogy a világ az ő útjára tér anélkül, hogy erőszakhoz kellene folyamodni”.

— Hruscsov még megemlített egy dolgot, amit most továbbítani szeretnék — fűzte hozzá az elnök. — Azt mondotta, hogy világszerte sok baj van és hogy ezekért nem kellene teljesen őt okolni.

Tökéletesen igaza van. Könnyű minden' kormányellenes, vagy amerikaellenes zavargást, valamely korrupt rendszer megdöntését, valamint a nyomor és a kilátás(Tudósítónktól.)

Az Északmagyarország olvasói közül bizonyosan sokan emlékeznek a március 19-i számban megjelent közlésemre, amelyben . ismertettem beszélgetésemet Carlos Rocha angolai egyetemi hallgatóval, aki nálunk, a Német Demokratikus Köztársaságban folytatja tanulmányait. Beszélgetésünk során vázolta azokat a brutális módszereket, amelyekkel a portugál gyarmatosítók élnek. Mint ismeretes, Angola mindmáig nem tűnt el a nemzetközi kérdések közül, nap-nap után találkozunk nevével a világsajtó hasábjain. Újból és újból felkeltik a népek érdeklődését, egyszersmind a békeszerető emberek szolidaritását az angolai nép szabadságküzdelméről érkező hírek. A köztársaságunkban tanuló angolai barátunk újabb adatainak közlésével is az a szándékunk, hogy még jobban elmélyítsük a testvéri együttérzést az Angolában és Mozambiqueban szenvedő és harcoló tömegek iránt.

ötszáz esztendeje gyakorolják immár a legféktelenebb és legször- nyúbb gyarmati módszereket a portugálok, mióta bevezették a rabszolga kereskedelmet. Angolában évente 700 ezer embert fognak kényszer- munkára. Portugál-Guineában a rabszolgasors, a kényszermunka telLatban felmérhette, hogy Washington milyen külpolitikai akciói találnak megértésre a világ közvéleményénél és milyen akciók vezetnek az Egyesült Államok tekintélyének rohamos hanyatlásához.

A szovjet emberek helyeslik a találkozó eredményeit, remélik, hogy a becsi megbeszéléseket konkrét béke-lépések követik, amelyek révén egészségesebbé válik az egész nemzetközi helyzet.

Természetes dolog, hogy minden ilyen intézkedésnek tekintetbe t kell vennie minden egyes érdekelt ország biztonságának érdekeit és az egyetemes biztonság érdekeit. A Szovjetunió akárcsak azelőtt, minden tőle telhetőt megtesz, hogy javítsa kapcsolatait az Egyesült Államokkal és a többi nyugati országgal, hogy teljesen egészségessé tegye a nemzetközi légkört és kizárja egy újabb világháború veszélyét az emberiség életéből.

talanság ellen fellépő minden tömegtiltakozást úgy elintézni, hogy azt a kommunisták szították, — pedig ez nem minden esetben van így ...

Kennedy végezetül megemlítette, hogy ő és tanácsadói tájékoztatták nyugat-európai szövetségeseiket a bécsi tanácskozásokról. (MTI)

A televíziós beszéd visszhangja

Kennedy elnök kedden éjjel rádió- és televíziós beszédben tájékoztatta az amerikai közvéleményt európai tárgyalásairól. Ezt megelőzően a kongresszus demokratapárti és köztársaságpárti vezetőinek is beszámolt, főleg a bécsi találkozóról.

Az, elnök kedd esti beszámolójából az amerikai kongresszus vezető tagjai borúlátó következtetéseket vonnak le. Mansfield demokrata szenátor például kijelentette, „a jelenlegi súlyos idők türelmet és szilárd elhatározottságot követelnek meg mindannyiunktól.” Fulbright szenátor szerint a beszámoló azt mutatja, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok terén komoly a helyzet és nem szabad lebecsülni az elkövetkezendő hónapokban felmerülő nehézségeket. Humphrey szenátor is azt a véleményét fejezte ki, hogy „a feszültség és a bizonytalanság hosszú időszakára kell felkészülni.’'

A New York-i lapok az említett politikusokhoz hasonló szkeptikus módon ítélik meg a beszámoló alapján a bécsi tárgyalásokat.

A New York Herald Tribune így ír: Kennedy párizsi, bécsi és londoni megbeszélései nem eredményeztek semmiféle azonnali változást a nemzetközi helyzetben. Ami az elnök kedd esti beszédét illeti, az inkább csak ideiglenes beszámoló volt, mint végleges nyilatkozat.

jes pusztulással, kihalással fenyegeti a lokasságot. Mozambiqueban, Afrika délkeleti partvidékén éppoly hivatalosan folyik ma is a rabszolgák eladása a rhodéziai és dél-afrikai ültetvényesek számára, mint ezelőtt. Évente mintegy 400 ezer afrikai bennszülöttet adnak el és kényszerítenek szülőhazája elhagyására. Természetesen Portugália imperialista partnerei sem hagyják ki a nagyszerű lehetőségeket a profit- szerzésre.

A portugál gyarmatokon 11 millió afrikai hátán csattog a Salazar-dik- tatúra korbácsa és a NATO-partne- rek ostora.

De a küzdelem kirobbant. Az afrikaiak szervezkednek és döntő támadást készítenek elő. A portugál kormány kénytelen újabb és újabb csapatokat szállítani Angolába és Mozambiqueba.

Ez év elején a szabadságharcosok megszervezték Mozambiqueban az Afrikai Nemzeti Uniót. Ez a széleskörű szervezet azt a célt tűzte ki, hogy kivívja az ország függetlenségét. Kenyában, Mombasában tartották az alakuló gyűlést, abban az országban, ahol egymillió egykori mozambiquei lakos él. Nagy jelentősége van ennek a harci frontnak, mert egyesííeni tudta az eddig külön-külön küzdő csoportokat. Portugália legnagyobb gyarmatát, Angolában már 1956-ban kialakították harci frontjukat a szabadságukért küzdő dolgozók, megteremtették a népi mozgalom pártját Angola felszabadítására. Ennek a pártnak a vezetője, Mario de Andrade írta nemrégiben egyik cikkében, amelyet a Pravda hozott nyilvánosságra: „Tudjuk, hogy népünk igazságos küzdelmének győzelme nincs mesz- sze. Bízunk abban, hogy hamarosan hazánk földjén is ünnepelhetjük a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló deklaráció diadalát, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének 15. közgyűlésén fogadtak el. Ezért küzd a szabadság iránti vágyában és törekvéseiben hajlíthatat- lan angolai nép, ezért küzd a hatalmas nemzeti szabadságmozgalom az egész afrikai kontinensen, ezt szolgálja az egész haladó emberiség szolidaritása és támogatása.”

A rabszolgák felkeltek. Carlos Rocha, aki most a Német Demokratikus Köztársaságban tanul és készül hivatására, tudását egy szép napon, amely nem lehet már oly mesz- sze, a gyarmati iga alól felszabadított Angola népének javára fordíthatja.

Erioh-Peter-Trog

függetlenségéért és emberi jogaiért harcoló angolai nép ellen szégyenletes gyarmati háborút viselő Portugáliát, követeli a háború és a megtorló intézkedések haladéktalan megszüntetését, valamint az említett ENSZ- pyilatkozat és az Angolára vonatkozó ENSZ-közgyűlési határozat maradéktalan végrehajtását. Az angolai helyzet kivizsgálására alakult albizottságnak késedelem nélkül Angolába, kell utaznia. A szovjet küldöttség támogatja Biztonsági Tanács minden ilyen irányú határozatát, mint az ENSZ minimális első lépését az angolai válság megoldására.

*

Szerdán délelőtt •—* magyar idő szerint 16.15 órakor •— összeült * Biztonsági Tanács, hogy folytassa az angolai helyzet vitáját.

A délelőtti illésen felolvasták Zorin Szovjet külügyminiszterhelyettes keddi beszédének angol és franci a nyelvi! fordítását.---------ooo--------A

z el nem kötelezett országok előkészítő értekezletének újabb ülése

Az el nem kötelezett országok értekezlete kedd este zárt ajtók mellett folytatta vitáját.

A nyugati hírügynökségek értesülése szerint Raul Roa, Kuba külügyminisztere indítványozta, hogy több országot hívjanak meg az értekezletre. Beleértve Líbiát és a maláji államszövetséget. Irak küldötte támogatta a javaslatot és szorgalmazta Algéria és a Gizenga stanleyvillei kormánya által képviselt Kongó meghívását.

Részletes felvilágosításokat nem adtak a tanácskozások lefolyásáról- A küldöttségek köreiben mindössze azt

A szovjet kormány szerdán a nagy í Kreml-palotában ebédet adott Sou- > vanna Phouma herceg, a laoszi ki- * rályi kormány miniszterelnöke és Szufanuvong herceg, a Neo Laß ! Hakszat Párt elnöke tiszteletére.

Az ebéden a laoszi vendégeket 1 Anasztasz Mikojan üdvözölte. Az üdvözlésre Souvanna Phouma válaszolt. 1

Sukarno Hruscsov társaságában Leníngrádba utazott

Moszkva (TASZSZ) Sukarno indonéz köztársasági elnök ; Hruscsov szovjet kormányfő társasa- i gában kedden éjszaka Leníngrádba utazott. ,

náci bűnösök hivatalosan elfogadott vallomásait, amelyek a védelem bizonyító eljárását egészítik ki. A bíróság — közölték — két hónapig tanulmányozza majd a vád és a védelem bizonyító eljárásának keretében elhangzott tanúvallomásokat és ismertetett dokumentumokat, majd előreláthatólag szeptember végén hirdet ítéletet.

Az Eichmann-per szerdai napját1 folytatódtak a tanúkihallgatások. A tanúk az auschwitzi, birkenaui és más táborok szörnyűségeiről beszéltek. A tárgyalást reggel félbe kellett szakítani, mert az egyik tanú tízper- ves vallomása után elájult.

Ebédszünet után a bíróság zár* ajtók mögött folytatta a tárgyalást a táborokban folytatott sterilizációs kísérletekről. E kísérletéi tanúként kihallgatott áldozatainak nevét: nem közölték. Ezután ismét nyilvános tárgyalásra került sor. ---------oOo---------Á

llameHenes szervezkedés bűntettének tárgyalását kezdte mega Fővárosi Bíróság

A sajtó korábban hírt adott arrólj j

hogy a Belügyminisztérium szerv® államellenes szervezkedés gyanúi* miatt több személyt őrizetbe vettefe 1 Az ügyben a vizsgálat befejeződött1 j A fővárosi főügyészség 1961. jus 29-én vádiratot nyújtott be H*' vas Géza püspökségi számvevő é* társai: Merényi Gyula, Nobilis Gé' bor, Hontváry Miklós, dr. Gáló Zoltán, dr. Barlay Ödön, dr. Ikva1 László, Emődi László, Földi Endr® Lénárd Ödön, Kölley György és T*- bódy István ellen a népi demokratikus államrend megdöntésére ir*' nyúló szervezkedés bűntette miatt '■

A Fővárosi Főügyészség Tabó<v István ellen hűtlenség bűntette miatt is vádat emelt. ,

A Fővárosi Bíróság a tárgyald"

június 7-en megkezdte. (MT0

Kennedy televíziós beszéde o bécsi találkozóról:

A.z eddiginél nagyobb mértékben megnyíltak

a tanácskozás útjai

I