Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-04 / 130. szám
r. nm. ffintnn 4. SSZAKMAGYAROBSZÄG 7 Az lij acélmű építői Féltucatnyi ember álldogál az ózdi acélmű vas'kertjében. Valamennyien .szakértőkként nézegetik a három részre tagolt üzemet. Balra néhány öreg kémény füstöl. Négy martinkemence dolgozik, az ötödiket most bontják. A másik szárnyon már ú.i kémények ontják a füstöt, két új März-kemence adja az acélt, s hamarosan megkezdi munkáját a harmadik is. Középen mély gödör tátong, mellette az V-ös, új März-kemence elkészült alapja. A beszélgetők egyike, a középmagas, cjerüs pillantásé Bozó István elv- társ, a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat itteni munkahelyének párttitkára elismerően mondja: — Ez szép eredmény. A VI-os kemence alapozását 15 nappal előbb végeztük el, s most az V-ösnél ismét nyertünk 15 napot — Egy hónap előny a két kemencénél — helyesel egy hosszú, markánsarcú vasbetonszerelő, Mátyás Gábor elvtárs, az üzemi bizottság elnöke. Egy jólmeglemett művezető, Üjfa- lusi Károly a tátongó gödör felé int. — Ha minden jól megy, a IV-es kemence alapozását egy hónappal előbb fejezzük be. A Körmendi-, meg a Szőllösi kubikos-brigád remek munkát végez ... — És a másik műszakon? — kérdezi Bozó elvtárs. Újfalusi zavartalanul folytatja: — ... a másik műszakon a Szücs- és a Plága-brigád tűnik ki. A vasbetonszerelőből kikívánkozik. — Igen jól dolgozik a Csontó ácsbrigád, a Márkus kőművesbrigád, aztán — s itt vidáman hunyorít —, mi, vasbetonszerelők sem végzünk rossz munkát. — Amikor elkezdtük az építést — szól Rimaszombati Sándor főművezető —, akkor még (sajnos) igen hamar meg tudtam mondani, hogy melyik brigád dolgozik jól és melyik rosszul. Most már ott tartunk, hogy ha azt mondom: Egri Miklós brigádja jól dolgozik, akkor hozzá, kell ját Űjfalusi —. lassan elmegy a hajam a sok gondban. Egy másik művezető, Koroly Miklós rávágja. — Mit adod a nagyot, akkor se sok volt. amikor idejöttél. Bozó tovább szövi a beszélgetés fonalát: — Egy-két éve még micsoda álladóira, az egyik kubikos-brigád vezetőjére. — Igyekszünk, igyekszünk — mondja amaz. — Mióta is dolgozik a vállalatnál? — Négy éve vagyok itt. Dolgoztam én mindenfelé, de ezt a munkát, az építkezést szeretem a legjobban. — Szabolcsi? Nagyon megszerettem az épitömun Koroly Miklós potok voltak! Az építőknek gyakran meggyűlt a bajuk a rendőrséggel. Ivás, részegeskedés, verekedés, még szurkálás is előfordult. Akkor csak 12 párttagunk volt. És hogy megváltozott a légkör... Ma már 72 dolgozónk tagja a pártnak, a dolgozók nagyrésze szervezett munkás lett és ... ma már a brigádok kidobják maguk közül a nem odavaló embereket — Igen — bólint Rimaszombati. — Akad olyan is, aki egyszerűen eltűnik innen. Jobb is, legalább nem rontja a levegőt, A rekonstrukció egész embereket követel, olyanokat, alak megállják helyüket minden vonatkozásban. Munkában az .ennem, hogy Huri Mihály né, Dudás 3erlalanné és a többiek brigádja igyanúgy megállja a helyét. A vas- certi munkáknál már csaknem minien feladatot húsz nappal előbb végiünk el. — Nagy dolog ez a rekonstrukció — mormogja Bozó —. nagy erőpróba. — Nézzétek — veszi le védősisakEgri-brigád. — Igen — helyesel Bozó. — összesen 72 ezer köbméter földet kell megmozgatni és 56'ezer köbméter vasbetont kell beépíteni. A munka 60 százalékával már elkészültünk. A hátralevő munkákkal pedig (mivel jobbak lesznek a körülmények), úgy gondolom, gyorsabb ütemben haladhatunk. Jól mondom? — néz Körmendi Sánkát — mondja Molnár János kubikos művezetőnek — Zempléni. Szabolcsi csak ketté van köztünk. Tizenhármán vagyunk a brigádban ricseiek. Azaz, eggyel megfogyatkoztunk. — Hogy-hogy? — Vojtkó Andris ózdi lakos lett. Itt megismerkedett egy lánnyal, házasság lett a dologból, s itt telepedtek meg Özdon. — Ugye szocialista brigád akarnak lenni? — Tavaly is akartunk, de nem sikerült. most talán ... — Ha valamit nagyon akar az ember, annak sikerülni kell — biztatják. A vagon mögül, az egyik munkahelyről, alacsony, fiatalos mozgású, szakállas, öreg kubikos lép elő. Molnár János. A főművezető megállítja. — Mondja csak Molnár szaki, hány éves maga? A kubikos gyanakodva pislog a beszélgetőkre. — Még csak 69 — mormogja zárkózottam — És... nem »kar meg nyug. díjba menni? — Mér menjek? — válaszol zordan. — Jól bírom én még a munkát. Felveszem én még a versenyt akármék fia tállá!. Miután látja, hogy a nyugdíjazás pusztán 'kíváncsiságból került szóba, nekilát hosszúszárú pipája tömésének, rágyújt, s hetykén továbbmegy. Visszanéz. — Mindig a nyugdíjazással maceráinak — csóválja fejét rosszallóan. — Hiszen még fiatal ... — Nagyon szeretem ezt a brigádot — mormogja Rimaszombati. — A Dudás-brigád öregekből áll, de pontosak, lelkiismeretesek, úgy dolgoznak, mint az óra. Dehogy en- gederrr ón el őket. Csorba Barna Foto: Szabados György Egy fontos miskolci bolt ügyében Jólisinert és minden miskolci dolgozónak, háziasszonynak tetsző dolog, hogy megyénk álla mi gazdaságai egyre több friss zöldáruval, rántani- való csirkével, baromfival és tojással látják el a várost, a legalacsonyabb szabadpiaci áron. Igaz, hogy mindezekből még több kellene — és nap mint nap kellene. A város jobb ellátása azonban bizonyos tekintetben nem csupán az említett áruféleségek megtermelésén múlik, hanem lényeges akadály az üzlethelyiségek hiánya. Bállá elvtárs. a Borsod-Hevés megyei Állami Gazdaságok igazgatója mondotta, hogy nemrégiben kéréssel fordultak a Miskolci Városi Tanács illetékeseihez. Az igazgatóság egy olyan üzlethelyiséget kért a tanácstól, amelyben mintaboltot nyittatna. A megye egyik állami gazdasagát azzal a feladattal bízná meg: biztosítsa, hogy az állami gazdaság, mintaboltjában friss zöldségféleség, rántani- való csirke, friss hentesáru és tojás álljon a háziasszonyok rendelkezésére. A tanács azonban sajnálattal értesítette az igazgatóságot, hogy a kérést jelen időszakban nem teljesítheti, mert. a belvárosban nem tud megfelelő üzlethelyiséget biztosítani. A válasz — többek véleménye szerint — azért is érdekes, mert az utóbbi időben nyílt a belvárosban néhány új vendéglátóipari jellegű bolt. s akad olyan üzlethelyiség is, amely évek óta gazdátlan, illetve már számos esetben gazdát cserélt anélkül, hogy valamire is felhasználták volna. Igaz, hogy a városi tanács előrelátóan, tervszerűen gazdálkodik. Az is igaz, hogy a különböző ruházati és más szaküzletek hiányát pótolni kell. Mégis meg kell kérdeznünk: nem lenne-e helyes gondoskodni az Állami Gazdaságok Igazgatósága által kért mintabolt, számára megfelelő üzlethelyiségről? E kérés teljesítését több körülmény is indokolja. Hadd említsünk meg néhányat: A belvárosban kevés az ilyen jellegű üzlet. Egész éven át kevés a szabadpiacnak megfelelő, legalacsonyabb áron vásárolható csirke, baromfi és tojásféleség. A belváros lakói kevesebb utazgatással, utánajárással vásárolhatnák meg a szükséges élelmiszerféleségeket. S ha mindezekhez hozzáfűzzük még. hogy több új üzlet nyílik évente városszerte és a belvárosban is, úgy gondoljuk; jogos a kérés, jogos az igény. Biztosak vagyunk benne, hogy a városi tanács a közeljövőben gondoskodik majd megfelelő üzlethelyiség- föl, azonban szeretnénk, ha ez mielőbb megtörténne, hiszen a város jobb élelmiszerellátása elsőrendű fontosságú feladat! Barcsa Sándor Képek a hejőcsabai rekonstrukcióról Befejezték a Hejőcsabai Cement- és Mészmű rekonstrukciójának első szakaszat. E héten kezdte meg próbaüzemelését az új, nagyteljesítményű cementőrlő golyósmalom, amely 20 tonna cementet őröl óránként. Az átépítés során .bővítettek a kompresszorházat is. ezáltal meggyorsítottak a cement pneumatikus úton történő szállítását az üzemekből a tárolóba. Falai kellett bontani, hogy hatalmas méretű cementőrlő golyósmalom bő- férjen a/, üzembe. Szerelik a kompresszorház egyik nagyteljesítményű szivattyúját. Foto: Birges Több mint 300 községben tartottak határszemiét Borsod megyében több mint 300 községben tartottak határszemlét, amelyeken a tavaszi növényápolást ellenőrizték. A határszemlék során a sátoraljaújhelyi járásban például megállapították, hogy még mindig mintegy 1100 holdnyi terület áll víz alatt. Ebből rövidtenyészidejű takarmánnyal mintegy 500 holdat tudnak beültetni. Ezt a munkát meg is kezdték. A többi területét már csak ősszel tudják felszántani. Számos helyen végeztek kukorica tőszámlálást is. A legtöbb tsz-nél, mint többek között az állattenyésztéséről híres karosai Dózsánál, a zemplénagárdi és a ci- gándi tsz-eknél a kelésből megállapították, hogy megfelelő tőszámú kukoricát ültettek. A brigádvezetők figyelmét felhívták, hogy a családi művelésre kiadott parcelláknál is rendszeresen ellenőrizzék az egy el őskor a megfelelő főszám megtartását. Hasznos eredményeket hozott a határszemle az abaujszántói járásban is. Több községben találtak 10—15 holdnyi gazdátlan földet, amelyet részben csereingatlanként adtak ki a tablásítás során, részben pedig tulajdonosa ismeretlen heiyen tartózkodik. Ezeket a területeket a tsz-ek hasznosítják majd. Takarmánybázisuk növelésére egy nyári szálastakarmányt vetnek bele. Azokon a helyeken pedig, ahol az őszi takarmány- keveréket zölden etetéshez, valamint silózáshoz levágták, ott hozzáláttak a másodvetéshez is. Legtöbb helyen, Gönc, Abaujszántó, Göncruszka és más községek határában, rövid tenyészidejű silókukorica kerül ezekbe a földekbe. A határszemlét az aratás előtt megismétlik. GONDOLTAK RANK... Üde xöld hegykoszorúzta, kristálytiszta levegőjű woe 10,0 völgyben, csendes, szerény épület áll. Kívülről nem sokat mond az arra járóknak, de aki beljebb kerül, az láthatja, hogy mozgalmas, zajos, eleven élet folyik az épület falain belül. A megye mintegy ezer állami gondozottjának részben állandó, részben átmeneti otthona ez. Lakói 18 éves korig, fiúk, lányok vegyesen. Legtöbb esetben a szülőik nemtörődömsége, hanyagsága, inmorális magtartása okozza, hogy a gyermek állami gondozásba kerül. A szülői felügyelet megszűnik, a gyermekről minden vonalon az állam, a dolgozó nép gondoskodik. Ez a gondoskodás biztosítja gyermekeink számára a normális, a mindennapi szükséglet kielégítését, a tanulás lehetőségeinek megteremtését, a higiénikus, egészséges életformát. Az élet azonban nemcsak munkás hétköznapokból áll. hanem vannak ünnepnapok is. amikor a családban is többet, jobbat alkarunk nyújtani szűkebb kis körünknek. Ilyen ünnep minden év májusának utolsó vasárnapja, a gyermeknap. Már hetekkel előtte összeült az otthon vezetősége és megtárgyalta, mit tegyen, hogy a gyermekek számára emlékezetessé legye e napot. Hogy mit jelent a gyermek mindnyájunk számára, ezt talán csak az nem tudja, akinek nincs gyermeke, aki nem élvezheti a kisbaba szelíd, nyugodt álmát, nem hallhatja első. akadozó gügyögését, nem reszkethet az elindulás pillanatának bizonytalan lépéseinél. A tanácskozás eredménye kicsit lehangoló volt, mivel csak egy jó uzsonnát tudtunk- biztosítani a mi megtépett, ide-oda hányódó gyermekeinknek. Mar-mar belenyugodtunk a megváltoztathatatlanba, amikor egy napon bekopogtak otthonunkba a DIMÁVAG-ból kiküldött elvtársak. Az iránt érdeklődtek, hogy mik a lehetőségeink a gyermeknapot illetően. Csengett a telefon, és a nőtanács is körülményeink felöl érdeklődött. Ereztük, hogy nem vagyunk egyedül. Elküldtük meghívóinkat azoknak az üzemeknek, szerveknek, akik eddig is gondolták ránk. Az otthonban lakó gyermekekkel kis műsort állítottunk össze. Izgatottan készülődtünk vendégeink fogadására. A műsoros meghívóik szétküldése és a megyei nőtanács szervezése nem maradt eredménytelen. Voltak, akik elhoztak ajándékaikat, ránk bízva az átadást, voltak bőven, akik maguk jöttek el az ajándékok átadása végett az ünnepségre. így a megyei tanács művelődésügyi osztályát Gál Elekné gyermek- és ifjúságvédelmi előadó képviselte. Többen jöttek el a DIMÁVAG-ból is. mint a nőtanacs. mint a Vöröskereszt részéröl. Érkeztek vendégeik a III. kerületi nőtanáestól, itt voltak a XXII. sz. és a XXXV. sz. Állami Általános Iskola küldöttei. Szeretettel köszönjük a "v^t kereszt szervezetének ajándékait.. Köszönetünket küldjük a III. kerületi nőtanácsnak, a Postaigazgat óságnak, a Szeles utcai iskola Vöröskeresztjének, a Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központjának, a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalatnak, a 4. sz. Belkereskedelmi Szállítási Vállalatnak, és a Miskolci Vendéglátóipart Vállalatnak, amelyek anyagilag segítettek a gyermeknap felejthetetlenné tételében. Ezzel azonban nem ért véget a segítő kezek felsorolása, mert hálátlanok lennénk, ha elfelejtenénk megköszönni a kulturális segítséget, melyet a XXXV sz. Állami Általános Iskola és a XXII. sz. Leányiskola nyújtott számunkra. Mert lehet elfelejteni a szavalok csillogó, mosolygó szemét, az énekkar kedves úttörő dalait, s a két tiroli táncost? Nem. Szeretettel emlékezünk az idei gyermeknapra, mert érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, és kezdenek megismerni bennünket, kezdenek érdeklődni a város dolgozói az iránt az intézet iránt, amely otthont és családi békét nvújt sokat szenvedett, lélekben beteg gyermekeinknek. Boldogok lennénk, h,a nTc^ VnnepnaPdko’' ** ’ fogadhatnánk vendégeket otthonunk falai között, hanem- a hétköznapok is megszínesednének látogatóink nyomán. Befejezésül köszönjük a támogatást, köszöntük azoknak, akik segítettek önfeledt, boldog, gyermeki mosolyt varázsolni állami gondozottaink arcára. Az állami gondozottak nevébe» a Megyei Gyermekvédő Otthon vezetősége
