Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-27 / 149. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1961. június 21. Falusi ifjúságunk neveléséért A KISZ Borsod megyei Bizottsága megtárgyalta a falusi ifjúság helyzetét. Többek között megállapította: A falusi KISZ-munkának, stílusában és módszereiben is igazodnia kell a megváltozott termelési viszonyokhoz, a falu megváltozott életéhez. A KISZ-szervezetekneik a falu szocialista átszervezése után most felelősségérzettel kell munkálkodniok a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. Helyesen kell ábrázolni a szocialista mezőgazdaság perspektíváját, a parasztfiatalok jövőjét. S ez a termelőszövetkezetekben a párt, a KISZ és a tsz-vezetök közötti egyetértés nélkül elképzelhetetlen. A munkába be kell vonni a falusi értelmiséget. Be kell látni: az új helyzet, új módszereket követel. Borsodban egy esztendő alatt a szocialista szektor összterülete 22 százalékkal. szántóterülete pedig 42,7 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy megyénk területének 91.4 százalékán, szántóterületének 87,2 százalékán folyik nagyüzemi gazdálkodás Ez év márciusától 361 mezőgazdasági termelőszövetkezetben és 34 termelőszövetkezeti csoportban több mint 72 ezer család folytat közös gazdálkodást. Ezek a tények alapvetően megváltoztatták megyénk parasztit jóságának társadalmi helyzetét. Hiszen a fa lusi fiatalok nagy része szocialista nagyüzemekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben dolgozik, szövetkezeti falvakban él és. segíti a korszerű, fejlett gazdálkodás 'kialakítását. Részt vesz a szövetkezetek megszilárdításában, a termelékenység növelésében, az új mezőgazdasági agrotechnika elterjesztésében. Kimondhatjuk: most. van kialakulóban az az újszellemű parasztifjúság, amely a közös gazdálkodás gyarapításán fáradozik, segíti a közösségi élet kialakítását. S az eddigi tapasztalatók arra is következtetni engednek, hogy a fiatalok szívesen dolgoznak az ifjúsági kollektívában. Vannak olyan esetek is, amikor a faluról korábban eltávozott fiatalok ismét hazatérnek szülőföldjükre és a termelőszövetkezetben vállalnak munkát. Az utóbbi időben 200-an tértek haza megyénk ipari üzemeiből a falvakba. Vannak azonban olyan jelenségek is, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a falusi fiatalság gondolkodását. Ilyen például az, hogy sok helyen a szülők belépnek ugyan a termelőszövetkezetbe, de a fiaikat elküldik a városba dolgozni. Előfordul az is, hogy a termelőszövetkezetekben nem törekednek az ifjúság sajátos igényeinek kielégítésére, nem becsülik meg. nem részesítik megfelelő támogatásban a Szövetkezetekben dolgozó fiatalokat. p1 hibák felszámolására na- gyón sokat tehetnek a párt- és az állami szervek vezetői, sokat tehetnek a szövetkezetekben dolgozó szülők, a tsz-vezetők, a falusi pedagógusok és nem utolsó sorban a járási KISZ-bizottságok, a községi és falusi alapszervezetek. A falusi KISZ-szervezetek nagyon sokat tehetnek azért, hogy a parasztfiatalok odahaza maradjanak, megszeressék a nagyüzemi mezőgazdasági munkát. E szervezetek munkája nagyban függ a KISZ-titkárok, vezetőségi tagok foglalkozás szerinti ósz- szetételétől is. Sajnos megyei viszonylatban kevés olyan falusi KISZ-tit kár és vezetőségi tag van, aki termelőszövetkezetben dolgozik. Ezért nem mondhatjuk el azt sem, hogy a tsz- ben dolgozó fiatalok a termelőszövetkezeti KISZ-szervezet irányítása alatt állnak. A gépállomásokon működő alapszervezeteknél már kedvezőbb a helyzet. De ahhoz, hogy a KlSZ-szer- vezetek még jobb munkát végezzenek, szükséges, hogy a KISZ-építést rendszeressé tegyék, emelkedjék az alapszervezetek tartalmi munkája, a vezetés színvonala, tökéletesebb legyen a gépállomásokon a szervezeti élet, az állami gazdaságokban pedig ki 'kell alakítani minden üzemegységnél a KISZ-szervezetet. Fontos feladat a falusi ifjúság eszmei, politikai nevelése is. Itt elsősorban a fiatalok kommunista nevelésére kell összpontosítani a figyelmet. Falusi KISZ-szervezeteinknek mozgósítani kell az ifjúságot a párt politikájának végrehajtására, növelni kell a parasztfiatalok marxista—leninista tudását, segíteni keli szakmai felkészültségüket. Fontos része a nevelésnek a kultur- és sportmunka is. A nagyobb színvonalú kulturigények kielégítésével, a sport adta lehetőségek biztosításával is hozzá lehet járulni, hogy a falusi 'fiúság megszeresse azt a környezetet, amelyben él. Észre kell venni, hogy a falusi ifjúság szocialista tudatának, kollektív gondolkodásának kialakításában rendkívül nagy szerepe van a kulturális nevelésnek. Nagy feladatok várnak a jövőben a falun élő fiatalokra. Az ő munkájuktól is függ, hogy növekedjék kenyér- gabona termelésünk, jól sikerüljön az aratási és cséplési munka, emelkedjék a holdanként! kukorica, árpa termelés és legyen elegendő takarmány. A növénytermesztésen belül KISZ- szervezeteinknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a burgonya, a cukorrépa és a napraforgó termesztésére. Vannak tennivalók a zöldség és gyümölcs termesztésében és az állattenyésztésben is. Eszeket a feladatokat csak abban az esetben tudja elvégezni a falusi ifjúság, ha a helyi vezetők megfelelően irányítják és szervezik munkájukat. Meg kell szilárdítani a falusi ifjúságban a szocialista mező- gazdaságba vetett hitet és ezzel elejét lehet venni, hogy, a fiatalok elkívánkozzanak a falvakból. Ki kell alakítani a termelőszövetkezeti KISZ- szervezetekben és a járási KISZ-bi- zottságokban azokat az új módszereket. vezetési stílust, amely legjobban megfelel a megváltozott falusi viszonyok követelményeinek. Paulovits Ágoston A Román Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese június 30-án Miskolcon vendégszerepei Kedves vendéget várunk június 30-ra, péntekre. A hazánkban vendégszereplő Román Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese pénteken Miskolcon a színházban lép közönség elé. Az együttes hazánkban Budapesten és több vidéki városban szerepel és ad ízelítőt a román népi kultúrából. Az együttes szinte a Román Néphadsereggel együtt született. Mag- vát azok a kisebb művészcsoportok, antifasiszta művészkörök alkották, amelyek a háború alatt az első vonalban harcoló katonák előtt tartottak előadásokat. Ezek egyesüld séből hozták létre a felszabadulás után a művészegyüttest. A több* ezer hazai szereplésen kívül ■" amelyet eddig négymilliónál több néző tapsolt végig — nagy sikerrel vendégszerepeitek Bulgáriában! Csehszlovákiában. Kínában, a SzoV- jetunióban, Mongóliában, Lengyelor* szagban, a Német Demokratikus KÖZ"' társaságban és egy alkalommal Magyarországon is. Pénteki, miskolci vendégszereplc' süket nagy érdeklődéssel várja * miskolci közönség. Az író—olvasó találkozók és a könyvtári munka MEGYÉNKBEN egy év leforgása alatt több helyen rendeztek író-olvasó találkozót. Az irántuk megnyilvánuló nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy ezeket a rendezvényeket a könyvtári munka hatásos eszközévé lehet tenni. Megyénkben csaknem 3500 ember vett részt a találkozón. Ott, ahol a könyvtárak a művelődési otthonnal együtt végezték a szervezést, nagy sikerről számolhatunk be. Ez azt is megmutatta, hogy mennyire szükséges a népművelési munka területén a könyvtárak és a művelődési otthonok együttműködése. Követendő példaként említhetjük meg a mezőkövesdi járási könyvtár és a Szentistván községi művelődési otthon együttműködését az igen jól sikerült író-olvasó találkozó szervezéséért. Ugyanez mond ható el az abaujszántói járási könyvtárról is. A találkozót minden községben igyekeztek színessé, érdekessé tenni. Göncön például a könyvtár új helyiségének átadásával kötötték azt egybe. Szentistvánon kétnapos program várta az írókat, amelynek során ellátogattak a tsz-ékbe és baráti kapcsolatot alakítottak ki a termelőszövetkezetek dolgozó parasztjaival így, ez alkalommal nemcsak a falu népének jelentett élményt, hanem az íróknak is. Néhány helyre, mint például Tiszapalkonyára, Rudabányára, az A reumás betegek gyógyítására iszap- és súlyfürdőt létesítettek a Lenin Kohászati Művekben A Lenin Kohászati Művekben az idén több fontos intézkedést vezettek be a dolgozók egészségügyi ellátásának megjavítására. így a tűzálló- anyaggyárban és a martinacélműben újabb műhely-körzeti orvosi szolgáVálaszoltak bírálatunkra Talán még emlékszik az olvasó az Északmagyarország június 18-i számában megjelent, az Avasi Kávéházat érintő bíráló írásunkra. A napokban levelet kaptunk az Avasi Kávéházat üzemeltető Avas Szálloda igazgatójától, Budai Benjamin elvtárstól. A levélben ez olvasható: „Az 1961 június 18-i szám 7. oldalán „Jártamban-keltemben” című rovatban jogos bírálattal illetik az Avasi Kávéház elnevezésű üzemrészünket. A bírálatot köszönjük, teljesen egyetértünk vele, az ellenőrzés során oda fogunk hatni, hogy ezek a komoly hiányosságok ne fordulhassanak elő. Megjegyezni kívánjuk, hogy a cikkben említett citrom kölcsönkérés nem egy szomszédos üzemből, hanem saját üzemrészünkből, az Avasi Cukrászdából történt. A hibát ott követték el munkatársaink, hogy nem gondoskodtak arról, hogy záróráig hiánytalanul tudjunk a vendége-ink rendelkezésére állni. Fenti hiányosságot az ottani üzletvezetőkkel és munkatársainkkal megbeszéltük és minden reményünk megvan arra, hogy tudunk is rajta változtatni, Kérjük az elvtársakat, jóindulatú bírálatukkal továbbra is segítsék elő munkánkat. — Elvtársi üdvözlettel: Budai Benjamin, a Miskolci Avas Szálloda és Étterem igazgatója.’’ Örömmel adjuk közre a választ és állítjuk példaként az Avas Szálloda és személyesen Budai elvtárs magatartását, a jogos bírálatra történt, kommunista vezetőhöz illő módon való reagálását. latot szerveztek. Ezekkel együtt a gyárban most már öt műhely-körzeti rendelő működik, ezenkívül pedig 16 elsősegélynyújtó hely is a rászorultak rendelkezésére áll. Ügy tervezik, hogy az elkövetkező egy-két évben a gyári körzeti rendelők számát további néggyel növelik. Az idén a központi üzemorvosi rendelőbe korszerű röntgen gépet is beszereztek. Az orvosok a gyár munkavédelmi, szakszervezeti közegeivel rendszeresen vizsgálják az üzemek egészségügyi viszonyait s ahol szükséges. intézkednek. Ezenkívül a betegségek megelőzésére, a dolgozók egészségének megóvására rendszeresen folytatják a különböző szűrő- vizsgálatokat. Az orvosok és a beosztottak odaadó munkáját dicséri, hogy a megbetegedettek száma a tavalyihoz képest jelentősen csökkent. A dolgozók gyógyítását jelentős mértékben szolgálja majd a gyárban, a napókban megnyitott iszap- és súlyfürdő. Az új, korszerűen berendezett. gyógyfürdő részlegben naponta nyolcvan-száz reumatikus bántal- makban szenvedő beteget kezelhetnek. országos hírű írókkal együtt ellátó* gattak a megye írói is, akik szinten bemutatták alkotásaikat. MIRŐL IS esett szó ezeken a ren* dezvényeken? A találkozók céljáról Mesterházi Lajos beszélt. Illés Béla a fiatalság*' hoz szólt írói pályafutásáról. Darvas József két drámájáról ,a Kormos ég* lő] és a Hajnali tűz-ről tartott vita* indító előadást. Garai Gábor, Mátyás Ferenc, Bihari Sándor, Sipos Gyűl8 saját költeményeiket olvasták fel. A1> előadást mindig vita követte. Hogy ezek a találkozók milyen ha* szonnal jártak az olvasó-mozgalomra' hadd említsük meg a gönci tapasztó* latokat. A találkozó után Mesterház* Lajos A XI. parancsolat című dráma* ját nagy érdeklődéssel és több szú* zan hallgatták meg a rádióból. A könyvhét alkalmából körülbelül 20 kötet Mesterházi könyvért „álltai* sorban”. A könyvtárban is sokai* kértek Mesterházi ás Mátyás Feren® könyveket. A KÖNYVTÁRBA a találkozó előtti két hétben mindössze 4 új olvasó iratkozott be, a találkozást követő két héten pedig 33-ra emelkedett az új tagók száma. A kölcsönzött kötetei' száma a találkozó előtti két héten 80 volt, az azt követő 2 héten pedit! 311. Könyvtárosaink jelentése szerint a megyénkben megtartott író-olvasf találkozók után az olvasók száma -** számszerűen is kimutatva — 374-e’ emelkedett, a találkozón megjelentél' 10.8 százaléka olvasó lett. A fen# adatok magukért beszélnek. Megyénkben először a putnoki já- rási könyvtár szervezett író-olvasó találkozót, mely utat mutatott a he* lyes kezdeményezés felé. Ma mái népszerűek ezek a találkozók könyv* tárásaink előtt. Az a fontos, hogy 8 helyi erőkre támaszkodva, megfelelő időben és helyen szervezzék meg éS olyan írókat, költőket kérjenek fék akiket az olvasók szeretnének személyesen is megismerni, olvasták, isménk műveiket. így válhatnak az olvasók az írók segítőivé, barátaivá éS viszont. Serfőző János XLI. Bizony, már elég későre járt az idő, amikor Gazsó a falu túlsó végén lévő nyilvánosházba érkezett. No, nem volt még öreg este, de a légiósoknak a faluban másként mérik az időt. Este kilencig mindenkinek visz- sza kell térnie az erődbe, mert kilenc után idegenlégiósnak nem tanácsos a faluban tartózkodnia ... Négyen-öten türelmetlenkedtek már az előszobában, amint Gazsó belépett. Gyorsan elvégezte a vizsgálatot, közben elnézést kért a késésért, sürgős kórházi munkára hivatkozott. A fiúk hamar lecsillapodtak. Az ügyeletes részére fenntartott szobában kis ideig csend volt. Aztán a légionisták szállingózni kezdtek hazafelé. Ekkor újból be kellett men- niök az üsveleteshez, hiszen távozás előtt is kötelező volt az egészség- ügyi vizsgálat. Fél kilenckor már egyetlen légiósvendége sem volt a nyilvánosháznak, így Gazsó is hazafelé indult. A Nap már lebukott, erősen sötétedett. Az este csendes, az utca néptelen volt. Egyszerre néhány falubeli tűnt fel sz utca végén. Amint Gazsó mellé értek, mélyen meghajoltak és anyanyelvükön köszöntötték a légióst. Gazsó értetlenül bámult a bennszülöttekre. Nem értette mi ez, hi- ízen a vietnamiak még a fejüket is elfordítják, ha idegenlégióssal találkoznak. Kissé szokatlan volt ez az üdvözlés, sőt kellemetlen is lehetett volna, ha az esetet nem kívánatos tanú látja ... Még az ágyban is ezen gondolkozott. S valahogy... igen... Egy kicsit jól esett neki, hogy üdvözölték... Jól esett, hogyanéin fordultak félre és nem köptek, mint szokták ... Reggel korán és frissen ébredt. Az éjszakai utolsó őrszem álmosan gubbasztott a kórház kapujában, amelyen éppen Ti-ti kanyarodott be. A lány hozta a hajózsákot is. Amikor Gazsót meglátta, örömmel sietett feléje. — íme, itt van a tiszta ruha — mondotta mosolyogva. — Egyetlen éjszaka alatt elkészítetted? — Igen ... Nagyon nagy örömmel csináltam — óvatosan körülnézett, majd halk hangon folytatta. — Apám könnyebben van .,. Üdvözletét küldi... — Köszönöm. Egyébként lehet, hogy a napokban, holnap, vagy holnapután ismét lesz „szennyesem”. — örömmel viszem el és mosom — Ti-tikém ... Ma jelentem az orvoskapitánynak, hogy a német helyett veled akarok együtt dolgozni. Sok a munka, kell a segítség ... A kapitány azonnal . elfogadta a tervet. Még jobb is, ha Ti-ti kerül oda, mert régóta ismeri a kórház rendjét, munkamenetét, ezenkívül ügyes, szolgálatkész. Ha viszont a századból hoznak egy légionistát, ki tudja, mikorra tanulja meg a munkát?!... Ettől kezdve Ti-ti és Gazsó mind gyakrabban dolgoztak együtt. Kezdték őket együtt megszokni, s megszokták azt is, hogy a lány hazaviszi a fiú ruháját, mossa, vasalja, s Gazsó mindig olyan, mintha skatulyából húzták volna ki ... Néhányszor együtt látták őket a faluban is... A hír hamarosan eljutott az orvoskapitányhoz, de maga ís észrevette már, hogy beosztottja és a vietnami lány sülve-főve együtt vannak. Megértőén, pajzánul mosolygott ... Gazsóék nem is nagyon bánták, hogy így magyarázzák kapcsolatukat. Ez bizonyos fokig kedvezett nekik. Az orvos és az erőd parancsnoka elkönyvelték, hogy az 57081-es nem a nyilvánosházba jár egy kis szerelemért, hanem közelebb megtalálta azt... Gazsó mindennap lejárt a sebesülthöz. Egy hét eltelte után Nao Ting — Ti-ti apja — nagynehezen már fel tudott kelni. Körülbelül három hét múlva érkezett el az idő, hogy a seb teljesen begyógyult és a beteg elhagyhatta ágyát-. Nao Ting mosolyogva állt a szoba közepén, amikor Gazsó belépett. Apja mellett pedig a lány, Ti-ti. Arca sugárzott a boldogságtól, amikor a fiú megérkezett. Gazsó olyan boldognak érezte magát, mint még soha, mióta betette a lábát a légióba. Meggyógyított egy embert, szinte a másvilágról hozta vissza ... És ez az ember a szeretett lány apja.... A jól végzett munka öröme kavargót! benne a szeretettel, a meghatódottsággal ... Egy könnycsepp tolakodott elő szeméből, de hirtelen letörölte. Nao Ting eléje lépett. — Megértem, ami most lelkedben végbemegy — mondotta lágyan, tisztán franciául. — Hiszen a légióban olyan kevés a szép emlék. Tudom, erre a percre, míg élsz, emlékezni fogsz. Tudom... te nagyon sokat tettél értünk. Most nemcsak magamra és Ti-tire gondolok... Értünk, vietnamiakért. .. Meggyógyítottál egy parancsnokot és egy csomó gyógyszert, kötszert szállítottál a szabadságharcosok részére ... Nem tudom, ismered-e te a mi országunkat, népünket, sorsunkat, s nem tudom, megérted-e népünk erőfeszítését, szabadságvágyát, de tevékenységedből. magatartásodból ítélve: ember vagy ... becsületes ember ... Elhallgatott, s a nyakában lógó kis tarsolyból piciny amulettet vett elő. Körülbelül akkora lehetett, mint egy inggomb. Az amulett kis Buddha- szobrot ábrázolt. Nao Ting Gazsó felé nyújtotta. — Ez a kis Buddha megvéd téged száz veszélyen át, s haza segít, hazádba, ha te is úgy akarod. Én tudom. hol a te hazád és lói ismerem a fajtádat. Tudom, nálatok most igazi élet kezdődik... új élet... Nos. azért, hogy nem ellenségként jöttél Vietnamba és mivel gyógyszerrel segítetted a szabadságharcosokat, ma éjjel Bá-Kán körzetében egyetlen fegyver sem fog megszó* lalni. Pedig a fegyverek mindaddig nem hallgatnak el, amíg ki nem ver* jük innen az idegeneket... De m3 éjjel a te tiszteletedre csönd lesz... A ma estét nem felejted el. Arra kérlek, holnap is gyere el, két jóbarátom szeretne veled megismerkedni... Gazsó a délután boldogan végezte kötelességét a kórházban, s ugyancsak ragyogott a szeme a mellette serénykedő Ti-tinek is. A vacsora idején a fiú az ágya szélén ült. A lány belépett, letette a vacsorát, utána leült az asztal mellé. Szeme ragyogott, amint a fiúra nézett. Kis idő múlva kedvesen megkérdezte: — Mondd, szereted te a cigányzenét? Gazsót ugyancsak meglepte a kérdés. Hogy kerül ez ide? Ilyesmiről még soha nem esett szó közöttük. Cigányzene ... Úristen, mikor hallott utoljára és mikor fog hallani megint? ... És egyáltalán fog-e hallani? Hogy szereti-e a cigányzenét? — Igen felelte elérzékenyülve —j nagyon szeretem. — És melyik a legkedvesebb nótád? Gazsó önkéntelenül is elmosolyodott. Ilyesmit firtatni itt, az őserdő közepén. Vietnamban ... A lány melléje lépett és papírt, ceruzát adott át neki. — Tudod mit — mondta lágycsengésű hangján —. ird fel az első sorát papírra. Én ugyanis nem értem a te fajtád nyelvét, s ha magyarul mondod, elfelejtem. A fiú nevetve elvette a papírt é< nagybetűvel ráírta: A kanyargó Tisza partján, oti születtem... m,.*. íFolytatjuk.) Jkl.íMlZf
