Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

Vasárnap, 1961. Június SS. BSZAKMAGYARORSZAG s POZITÍV MÉRLEG A miskolci színházi évad régéit Az 1960/61-es színiévadban ma este utoljára gördül íel a nehéz plüssl'üg- göny a Miskolci Nemzed Színházban, ltolszor jönnek tó a színészek a £üg- '.„ony elé, hogy megköszönjék a kö­zönség elismerő tapsait. Aztán elnép­telenedik a nézőtér, kihunynak a lám­pák, szeptemberig a nyári szünet ;sendje Íróiul a színház nézőterére. A színházi évad még nem ér véget, a színház tagjai a vidéki tájelőadáso- ikon működnek közié, azonban az évadzárásig még hátralévő két hét vidéki előadásai érdemileg mar nem változtathatják meg a lezáruló évad összképét. Ha színházunk munkáját mérlegel­ni kívánjuk, elengedhetetlen annak vizsgálata, • milyen szerepet hell betöltenie a színháznak Miskolcon és Borsod megyében, majd ennek megáilapítasa után azt kell megnéznünk, hogy a most záruló évadban miként teljesítette a színház a reá háruló nemes feladatokat, hogyan töltötte be szerepét. Szocialista kultúri'orradalmunk je­lenlegi szakaszában és a későbbiek­ben egyaránt egyre fokozódó fontos­ságú szerepe van a színházaknak, így a Miskolci Nemzeti Színháznak | is. Bar a XX. század második leié­ben élünk s a film, a rádió és a tele­vízió igen nagy mértékben segít a kulturális tömegnevelésben, a szín­ház közönségnevclö szerepe egyálta­lában nem csökkent., sőt növekedett. A lenini tanítás szerint a művészeteik közül a tömegek nevelése szempont­jából legfontosabb a film; akkoriban — ami a tömeghatást illeti — való­an nem versenyezhetett vele egyet- en más művészeti ág sem. Azóta a rádió, s újabban a televízió már elérte, sőt bizonyos vonatkozásokban túl i9 haladta a film tömeghatását. De ép­pen mert e három — valójában gépi, technikai — művészeti ágazat halasa milliós tömegeket érint, és mert egy sem hat a közvetlen élmény erejé­vel, feltétlenül növekszik a színház, a színművészet szerepe. Bär a színház — a másik háromhoz viszonyítva — egyszerre kevesebb emberre hathat, a közvetlen emberi kapcsolat, a köz­vetlen élmény, az élő, emberi tolmá­csolás erejével kell, hogy a dráma- irodalom remekeit a széles néptöme­gekhez eljuttassa, A színháznak ép­pen a közvetlen élmény folytán ma­radandóbb élményt kell nyújtania: a nézők művészi ízlését kell csiszolnia, világnézetüket hatékonyabban és ' egészséges irányba kell befolyásol­nia, és nem utolsósorban feladata a nemes szórakoztatás. » Nem kis feladata a színháznak o napjaink kérdéseire való reagálás sem. Bár ebben — adottságainál fog­va — nehézkesebb, mint a technikai adottságai folytán könnyebben és gyorsabban reagáló rádió, vagy tele­vízió, feltétlenül meg kell találnia a módot arra, hogy akár a legmaibb mát ábrázoló müvekkel, akár pedig a ma kérdéseire is érvényes választ- adó korábbi művek bemutatásával eleget tegyen ennek a hivatásának is. Ezek az általános színházi felada­tok természetesen egészükben érvé­nyesek a Miskolci Nemzeti Színházra is. Az elmúlt néhány színházi évad si­kerekkel és kudarcokkal tarkított, de évről-évre javuló műsorai után igen nagy rtírnkosással tekintettünk az 1960/61-es színházi évad elé és ma, az évad utolsó miskolci előadásának i napján már éles vonásokkal bontako­zik ki a lezáruló évad mérlege. Ebben az évadban a színház mun­kájára a felfelé-ívelés, a fokozottabb, 1 gyorsabb tempójú javulás volt jel­lemző. Az előző évad, amelyben végre | már igazi otthonában dolgozhatott a j színház, jó előkészítője volt ennek az j évadnak, tanulságul is szolgált arra, hogy jóelöre fel kell készülni, terv­szerűbben kell dolgozni Általában , az elmúlt évad alapul szolgált, jó el­indítója volt a repertoár játékrend­re való áttérésnek (bár ezt még a mai napig sem sikerült jól kivitelezni és hosszú ideig lesznek még nehézsé­gek ezen a téren), lehetőséget adott a j most záruló évad műsordarabjainak ! előzetes rendezői kiosztására, a mun­kában való jobb elmélyedésre. Ha azt mondjuk, hogy az 1960/61-es. most záruló évad mérlege pozitív, úgy en­nek az eredménynek elismerésénél nem feledkezhetünk meg arról a fej­lődésről sem, amely az ellenforradal­mi zűrzavartól, a három évig tartó i színházépület-hiánytól és abból adó- | dó műsorpolitikai és művészeti hi­báktól. az elmúlt évadon át a mostani pozitív értékeléséi évadig előttünk végbement. . Elkerülhetetlen a mérleg vonalai­nak megrajzolásánál, hogy néhány statisztikai adattal szemléltessük a végzett munkát, illetve támasszuk alá értékelésünket. A Miskolci Nemzeti Színház a most befejezett évadban nyolc bemutatót tartott a nagy szín­házépületben és négyet a Kamara- színházban. Ez utóbbihoz ötödikként hozzávehetjük a gyermekdarab be­mutatását is. A korábbi évadok da­rabjai közül műsoron tartották a Víg özvegy és a Füredi komédiások című operetteket, az Ilyen nagy szerelem és A kőszívű ember fiai című drámá­kat, a Bástyasétány 77 című zenés vígjátékot, valamint néhány alkalom­mal bemutatták a színház tagjai ál­tal vidéki vendégjátékban játszott Tamás bátya kunyhója című darabot. Ezek azonban az évad értékmutatóit lényegesen nem befolyásolták. A nagy színházépületben bemutatott nyolc mű közül kettő volt klasszikus mű — Királyasszony lot>agja, Romeo és Ju­lin —. egy klasszikus regény drámai feldolgozása — Különös házasság —, húrom dráma játszódon a mában: egy a magyar mában — Hajnali tűz ■—. egy a mai szovjet életben — Egy sze­relem története — és egy, Arthur Miller hnladó amerikai író alkotása — Pillantás a hídról — a mai ameri­kai életből merítette témáját. Nagy­operettet kettőt láthattunk: a Sybilí-t és a Krisztina kisasszony-1. A Kama­raszínház négy darabja között egy mai tárgyú magyar zenés vígjáték — Kérem a panaszkönyvet —, egy fran­cia klasszikus — A fösvény —, egy szovjet klasszikus — Vássza Zsolez- vova —- és egy zenés vígjáték — Nebáncsvirág — található. A bemu­tatott gyermekdarab — Pinokkio — ismert mese miskolci szerzők által történt új feldolgozása. Az évadban 585 előadást tartottak, abból 242-t prózai művekből. 135-öt. operettekből. 192-t zenés vígjátékokból és I6-ot a gyermekdarabból. Miskolcon mint­egy 250.000 néző nézte végig az elő­adásokat, abból 130 ezren a prózai darabokat választották, 75 ezren az operetteket és 45 ezren a zenés víg­játékokat. A nagy színházépület lá­togatottsága országosan is kiemel­kedő: .átlagban1 622 néző nézte meg az előadásokat, ami 80 százalékos lá­togatót tséTgnak felel meg és itt is szembetűnő a prózai művek 100 ezer nézője az operettek és más produk­ciók 10 ezres látogatottságával szem­ben. Ha most. megnézz.ük, hogy a statisz­tikai adatok mit. rejtenek magukban, bizonyos fokig rpár világosság nyílik a axinháx műsorpolitikájára, a közönséggel való kapcsolatára és ebből következően árrá, hogy meny­nyire vált a színház tömegnevelő, kulturális, politikai eszközzé. A nyolc bérleti bemutató műfaji megoszlása, tematikája és származási osztódása jónak modható. láttunk Shakes- peare-drámát igen jó előadásban, le­tűnt idők névtelen hősének forradal­mi igazságát érzékeltette Victor Hugo romantikus drámája, nagy kri­tikai-realista írónk, Mikszáth mon­danivalója jutott el hozzánk jó tol­mácsolásban, a három mád tárgyú da­rab bemutatása pedig arról győzött meg bennünket, hogy a színház bát­ran választ témát, bátran nyúl a ma még nem is egészen rendezett, meg­nyugodott kérdéseihez, ábrázolja éle­tünk forradalmi átalakulását, — mindhárom esetben igen magas mű­vészi színvonalú, jólsikerült előadás­ban. Arbuzov drámája a távol-keleti szovjet élet problémáit boncolgatta előttünk, Darvas József Hajnali tüz-e pedig mai életünk legégetőbb prob­lémájának, a termelőszövetkezetek megszilárduló életének, a parasztság forradalmi átalakulásának kérdésébe nyúlt bele mélyen, őszintén, embe­rin és ábrázolta azt megrázó drámai erővel. A harmadik mai dráma, a Pillantás a hídról amerikai polgári mivoltában is súlyos vádirat, a tőkés világnak a munkásember testét-lelkét megnyomorító hazug „ehkölcse” el­len. A két bemutatott nagyoperett közül a Sybil! tetszett. Igen jó elő­adásával méltán érdemelte ki a nagy sikert. A másik, az ősbemutatóként szinrehozott Krisztina kisasszony fél­resikerült darabja volt az évi műsor­nak. A nagy színház műsorpolitiká­jában talán csak azt hibáztathatjuk, hogy a bemutatók sorrendiségére nem ügyelt kellő gonddal, három nehéz drámát mutatott be egymást köve­tően és az évadot, is nehéz darabbal zárta. Kevés volt a derűs folt. Ezt a hibát — tudomásunk szerint — a következő évadban korrigálja a szín­ház. A négy kamaraszínházi darab­bal már nem lehetünk ennyire elé­gedettek. Az évadikezdő Kérem a pa­naszkönyvet olcsó, értéktelen mű, amiből a megfeszített rendezői és színészi munka is alig tudott olyan produkciót „elővarázsolni”, hogy szánpadképes legyen, örömmel fo­gadtuk Moliére A fösvény-ének új, merész rendezői koncepció alapján történt színpadra állítását és nagyon szívesen láttuk Gorkij drámáját, a Vássza Zseleznová-t. Á legmagasabb előadásszámot megért, Nebáncsvirág című Hervé zenés vígjáték előadása — viszonylagos közönségsikere elle­nére — sem az a megoldás, amelyet a könnyű, zenés darabok műfajában várunk és igénylünk. A gyermekda­rab hasznosan vidám vasárnap dél- elöttöket szerzett a leendő színház- látogatóknak. Ivtindezekbol leszűrhető, hogy a színház ebben az évben, legalábbis a nagy színház viszonylatóban, műsor- politikájúban hívebben ragaszkodott a párt művelődési politikája mutatta úthoz, jobban törekedett azoknak a feladatoknak a megoldására, amelye­ket bevezetőnkben a ma színháza feladataiként felvázoltunk. Kár, hogy a Kamaraszínház munkáját még nem sikerült a színház egészének munká­jához felzárkóztatni és bár a kettő egy iníézmény, kénytelenek vagyunk — különarcuságánál fogva — mun­káját külön taglalni, A nagy látoga­tottság és a közönségnek, a tartalmas próza4 művek felé való mind erősebb orientálódása arra utal, hogy a jó művészi munka eredményes volt, a színház mindinkább tömegnevclö, kultúrpolitikai eszközzé lesz. jó, ne­mesebb értelemben vett szórakoztató jellegének továbbá polá.sa mellett. A ssínháx és a közönség kapcsolatának igen jelentős javulásában nagy sze­repet játszottak az évközben tartott munkás—művész és paraszt—művész találkozók, a művészek és a nagykö­zönség mind jobban elmélyülő jó­kapcsolata, azonban a döntő ok első­sorban <i színház művészi munkájá­nak örvendetes emelkedése, javulá­sa, Még az évad balsikerű darabjai­nál — Krisztina kisasszony, Kérem a panaszkönyvet — is elsősorban a szerzőkben keresendő a hiba, mert az előadásokba fektetett művészi erő és tenniakarás megérdemelte volna, hogy jobb darabok bemutatására pazarolják erejüket, tehetségüket. Művészi lazasággal, átlátszó hatás- vadászattal alig-alig, elvétve talál­koztunk. A művészi munka kap­csán örömmel kell ismét regisztrál­nunk a bátorságot a da rabválasztás­ban és a rendezésben. Meg kell ismét említenünk azt az imponálóan bátor rendezői koncepciót, amellyel A íös- vény-t elénk állították, vagy a Haj­nali tűz-nél, a Pillantás a hídról ren­dezésénél, az Egy szerelem történe- té-nél, de még a Különös házasság­nál is tapasztalt, rendezői ötletessé- get, a darabok mondanivalójának művészi érzékeltetését, a gyermek­darab jó pedagógiai érzékkel megal­kotott előadását. Szórványosan még találkoztunk olyan jelenséggel, hogy a jó rendezői koncepció ellenére sem volt egységes a darab szereplői­nek játékstílusa. Ezen tovább kell javítani és törekedni kellene a szín­ház művészi arculatának kidolgozá­sára abban a vonatkozásban is, hogy megszületne egy sajátosan miskolci kollektív játékstílus. Ez természete­sen hosszú évekre szóló feladat. Röviden szólni kellene a vidéki vendégjátékokról is. A színház adott­ságai folytán külön tájdarnb ebben az évben sem volt. így valójában a színház csak ..letudhatta” tójkötele- zettségét. Ennek a kérdésnek részle­tesebb boncolgatása nem fér bele ennek az értékelésnek kereteibe. Hiányosságként kell ni egem lilén ii n k, hogy a most záruló évadban a szín­ház nem tartott egyetlen stúdió- előadást sem, tehát nem foglalkozott fiatal, fejlődőképes tagjainak to­vábbképzésével, legalábbis nem olyan mértékben, hogy annak eredményét a nagyközönség előtt is bemutathas­sa. Nem nyújtott módot ebben az év­ben a tánckar tagjainak fejlődését szolgáié) balett-előadásra, sem a fiatal énekesek szinpadkészségét előmozdí­tó opera-stúdió előadásaival nem ta­lálkoztunk. Ez pedig, amikor közele­dik — remélhetőleg! — az opera visszaállítása, nem érdektelen fela­dat. Ugyancsak a színházra váró feladat egy színvonalas irodalmi szín­pad megteremtése Miskolcon. * Az, eredményeket és hiányosságokat mérlegre téve. a színház 1960—81-es évadának mérlege feltétlenül pozitív. Nagy az előrelépés a műsorpolitiká­ban. a művészi színvonalban, a kö­zönséggel és elsősorban a munkáskö­zönséggel való kapcsolatban. Elmond­hatjuk, hogy a színház, ha még ki­sebb zökkenőkkel is. de határozottan halad a szocialista színházzá válás útján, mind jobban ellátja a szocia­lista kulturforradalmunkban reá há­ruló népművelő feladatokat, lesz a széles tömegek tanítója, nevelője, szórakoztatója, a szocialista kultúra szilárd bázisa a «negyében. Amikor az ellenforradalom óta elért fejlő­dést végigtekintjük, amikor számba- vessztlk az elmúlt négy évad nehéz munkáját, az I960 61 -es évad mun- ' ája mérlegének határozottan pozi­tív voltát örömmel regisztráljuk. Benedek Miklós Jogi és közgazdasági munkacsoport alakul! Szikszón Szikszón a Hazafias Népfront já­rási bizottságának és a TIT járási szervezetének együttműködése ered­ményeként ebben a hónapban ala­kult meg a jogi és a közgazdasági munkacsoport. A csoport tagjai ön­kéntesen, társadalmi munkában vál­lalták a termelőszövetkezetek segíté­sét jogi, közgazdasági, műszaki, me­zőgazdasági és egészségügyi vonat­kozásban. Elsősorban a termelés színvonalá­nak gyors fejlesztését tartják szem előtt, ebben akarnak hathatós segít­séget adni. hogy a szövetkezeti üze­mek mielőbb megszilárduljanak. A munkacsoport tagjai résztvesz- nek a termelőszövetkezet közgyűlé­sein, vezetőségi ülésein és ott meg­teszik észrevételeiket a szövetkezet munkájáról. Tanácsot adnak jogi, közgazdasági és agronómiái vonat­kozásban, egyrészt elősegítve a ter­melékenység növelését, másrészt a felvetődött problémákat a járási és megyei szervekhez továbbítják. Arra törekszenek, hogy segítő munkájuk­kal sok ügyintézés gondját levegyék a termelőszövetkezeti vezetők vállá­ról, ne kelljen azoknak államigaz­gatási ügyekben, vagy pereskedésben időt pazarolniok. Továbbá, az általá­nos és az egyedi bűnözés megelőzé­sének elvét igyekeznek szolgálni ta­nácsaikkal, felvilágosító előadások­kal. Lílésl tartott a megyei NEB A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott a megyei tanács vb. kistanácstermében. Az ülés napirendi pontjai ''■között az új kiszolgálási formák vizsgálata, a külkereskedelem és az ipar export­tervekkel kapcsolatos együttműkö­dése, a termelőszövetkezeti ellenőr­ző bizottságok működése és a MÉH vállalatok munkájának megjavítása szerepelt. Maczkó György elvtárs, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a sátoraljaújhelyi járási NEB vizsgá­latáról, a harmadik negyedévi mun­katervi javaslatokról, az 1961. évi tanácsi költségvetés végrehajtásáról, az építő és az építőanyagíparra vo­natkozó 1960. június 29-i párthatáro­zat végrehajtásáról beszélt elnöki je­lentésében. Az ülésen a NEB tagjai megtették az elkövetkezendő feladatokkal kap­csolatos indítványaikat, javaslatai­kat.-------------- \ V idám juniálist rendeznek a kereskedelem dolgozóinak A kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozóknak a nyár mindig újabb megterhelést jelent, A napi csúcs- forgalmak lebonyolítása után vasár­napokon, s a különböző ünnepeken tízszerezett erővel kell helytállniok a pult mellett, hogy az ünneplő, vagy a kiránduló dolgozók ellátását bizto­sítsák. A kereskedelmi és vendég­látóipari dolgozóknak nincs külön ünnepük, nem csendülhetnek köszön­tőre a poharak, ezért a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgo­zók szakszervezetének megyei elnök­sége az elmúlt esztehdőben először a rossz idő ellenére, nagyszabású ki­rándulást rendezett. Az előző év hasznos tapasztalatai, és az újból je­lentkező kérések alapján ma, vasár­nap Bükkszentkereszt térségében a Lófőtisztáson mintegy 3000 kereske­delmi dolgozó részére rendeznek vi­dám juniáli6t. Gelb Miklós elvtárs, a KPVDSZ megyei titkára az előkészületek lázá­ban csak néhány percet szakíthatott az interjúra. — Ott kell kezdenem, hogy rend­kívül gazdag programmal várjuk a juniálisra szakszervezetünk dolgozóit — mondotta Gelb elvtárs. — Hat' étel-italsátor várja a kirándulásra érkezőket. A Borsodi Vendéglátó­ipari Vállalat felkészült a legna­gyobb forgalomra is. Lacikonyhák mellett halászcsárda «s szalonnasütó sátor Várja ti fogyasztókat. A gyer­mekek kedvük szerint válogathat­nak a finomabbnál finomabb cuk­rászsüteményekben és a fagylaltok­ban. A kirándulás rögtönzött szabadtéri színpadán a Miskolci Ruházati Bolt és az Északmagyarországi Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat ruha­bemutatót rendez. A rühabemutató s a kirándulás alkalmából bemutatko­zik a közönség előtt — több szak- szervezethez tartozó — kereskedelmi, vendéglátóipart és földmüvesszövet- kezetl művészeti csoport. Vidám fejtörőt rendezünk a gyer­mekeknek s a felnőtteknek. Rögtön­zött kispályás labdarúgóbajnokságot és sakkbajnokságot akarunk lebonyo­lítani, mindegyiket értékes díjazás­sal. A szakszervezetünkhöz tartozó vál­lalatok dolgozóit a székhelyekről autóbuszok szállítják a kirándulásra. Több vidéki földművesszövetkezet és kereskedelmi vállalat jelentette be részvételét a juniálisra. A legóvato­sabb számítások szerint is mintegy 3000 vendéget fogadunk kirándulá­sunkon a bükkszentkereszt! Lófő­tisztáson. Egy fejlődő ktsz Fiatal szövetkezet még a Putnoki Lakáskarbantartó Ktsz. Négy esz­tendővel ezelőtt alakult, azzal a cél­lal, hogy a járás területén lévő épít­kezések nagyrészét — a közületek és a lakosság építkezéseit egyaránt — végezze el. Az elmúlt időben munká­juk 80—85 százalékát az új épületek munkálatai tették ki, az idén azon­ban nagyobb gondot fordítanak a karbantartásra, tatarozásokra, fel­újításokra. A súlypont ilyen eltolódása elle­nére még ebben az évben sor kerül 25 családi ház megépítésére. Folya­matban van a sájóivánkal tanácsház, valamint három község tűzoltószer­tárának építése. A felújítási munkák közül legjelentősebb a ragályi kas­tély. a sajögalgóci iskola és a pénz­ügyőr laktanya felújítása, továbbá a putnoki községi tanácsház teljes belső tatarozása. A szövetkezetnek 40 tagja van és hét részlege: kőműves, ács, bádogos, villanyszerelő, lakatos, asztalos és festő. Jelenleg még megvan a motor- szerelő részleg is, ennek átadása a Putnoki Vegyes Ktsz részére azon­ban hamarosan megtörténik. Igv tel­jesen építőipari jelleggel rendelkezik majd a szövetkezet, és az eddiginél nagyobb energiát -fordíthat a rend­kívül fontos és sürgető építési fel­adatok megoldására. Az 1960. évi tervét 109 százalékra teljesítette a ktsz. így 430 ezer forint tiszta nyereséghez jutott. Az idei terv a tavalyinál valamivel nagyobb, a szövetkezet vezetői azonban biznak abban, hogy most sem maradnak szégyenben. Különösen azért nem, mert újabb tíz kisiparossal bővül a nyár folyamán a szövetkezet, akik önálló részleget alkotnak majd, és a tervezett építkezések egy jelentős ré­szét magukra vállalják. Nemcsak ez a termelés növekedésének biztosítéka természetesen, hanem a termelé­kenység növelése. A vezetők vélemé­nye szerint a terv túlteljesítésére a jelenlegi létszámmal, a meglévő gé­pek jobb kihasználásával is van mód. A Putnoki Lakáskarbantartó Ktsz fejlődő szövetkezet. És ezt maguk a tagok is megérzik. Nemcsak a borí­tékban van több, hanem a vezetőség már berendezett számukra egy jól­felszerelt, barátságos klubhelyiséget, vásárolt televíziót, könyveket. Leg­utóbb pedig kollektív kirándulást szerveztek Miskolc-Tapolcára. A jó munka az egész országnak nyújtott haszon mellett maguknak a jó munka végzőinek is hasznot jelent. A Magyar Állami Népi Együttes jímius 29-én Miskolcon vendégszerepei A világhírű Magyar Állami Népi Együttes — többszöri miskolci ven­dégszereplése alapján — váro­sunkban is igen ismert és nép­szerű. Minden egyes vendégsze­replésére szeretettel emlékszik vissza a szépet, a nemes művészetet- kedvelő közönség. A nagyhírű együt­tes — sok nagysikerű külföldi kör­utazás és ezernél több előadás utón — most ismét Miskolcra látogat és június 29-én este a népkerti szabad­téri színpadon rputatja be ..Muzsi­káló tájak” című műsorát. A produk­cióban az együttes ének-, zene- és tánckara vesz részt Rábai Miklós Kossuth-díjas művészeti vezető, Csen- W Imre Kossuth-díjas, Baross Gábor és Lantos Rezső VIT-díjas karna­gyok. valamint Albert István vezető prímás vezetésével, a műsor meg­elevenedő képes könyv-szerűen az or­szág különböző tájainak népi ének-j zene- ót táncművészetéből ad értékes, művészi és látványos csokrot. A ko­rábbi sikeres vendégszereplések alap­ján nagy várakozással és bizalommal tekintünk a Magyar Állami Népi Együttes új műsora elé. amelyet vi- rosszértindokol tan előz mepf naur érdeklődés.

Next

/
Thumbnails
Contents