Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-18 / 142. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961 június 18. Különös házasság ofe of tűnők IHI Ä INI CÜ J) /A Bemutató a Miskolci Nemzeti A napokban mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből készült színmüvet, melyet több mint 10 éve dolgozott at Gyárfás Miklós és Örkényi István. Egy regény mondanivalóját, légkörét mindig nagyon nehéz megíelelö hűséggel visszaadni, bárminemű feldolgozásban. Elkerülhetetlen, hogy ne maradjanak ki bizonyos részek, amik a regényben természetesen megfelelő fontossággal, jelentőséggel bírnak, és elkerülhetetlen, hogy ne érződjön az átdolgozó író szubjektumából, életszemléletéből is valami. Az átdolgozó igyekszik a regény magvát adni, és a szükségszerűen kimaradó részeknél a saját ötletessége, meglátása szerint teremti meg az összefüggéseket. Az események ösz- szekapcsolásánál a szinte teleobjek- tívként elénk hozott, kiemelt részeknél az átdolgozó alkotása érvényesül. Nagyon sok függ ettől az alkotástól. Mi marad meg teljes egészében, mit poentíroz ki a regényből és mi az, amire csak utal, vagy egyáltalán nem is utal. Elsődleges és magától értetődő követelmény természetesen a hűségre való törekvés a regény mondanivalójának minél pontosabb visszaadása, a regény levegőjének a megteremtése. Mikszáth Különös házassága a magyar irodalom remekei közé tartozik. Nem szabad azonban soha elfelejteni, hogy ennek a regénynek is, mint az író többi művének, mindenekelőtt a realizmus, a kritikai realista életszemlélet adja meg az értékét. a társadalmi valóság hű tükrözése teszi remekművé. A kritikai realista szemlélet szerencsés módon keveredik Mikszáth nagyszerű elbeszélő, anekdotázó készségével. Az anek- dotázó finom humorával beszélt el, amit a legélesebben, legtisztábban lát meg a pusztuló dzsentri-világ visz- szásságaiból. az úri Magyarország kegyetlenségeiből. A lényeg azonban Mikszáth „tartalma”: a kritikai realizmusa, másodlagos a „formája”: könnyed humorral átszőtt elbeszélő készsége. A Különös házasság színpadi változata nem tudja visszaadni mindenben az írót. Inkább látjuk benne az anekdotázó Mikszáthot, mint az élesszemű kritikai i'ealistát. Több a vígjátéki elem, mint amennyit a regény színpadi változata elbírna, az eredeti mondanivaló tompítása nélkül. A regényben tragikus események sűrűsödnek. Emberek válnak boldogtalanná, életeket köt gúzsba, tesz tönkre az önkény, a mindennél hatalmasabb egyház, a jó hírét féltő földesúr basáskodása, az egyház „tisztaságát, fedhetetlen mivoltát” vigyázó, az irgalmat, bocsánatot, szerénységet hirdető papok könyörtelensége, kapzsisága. Az úri világ az ember legtisztább, legszentebb érzésébe tapos. A saját hazug törvényeinek a megvédéséért nem engedi az ember legminimálisabb jogait sem érvényesülni. Az igazság nem fontos — mondja egy alkalommal Buttlerék ügyvédje. És valóban, a legkézenfekvőbb bizonyítékok, a beismerő vallomások is csak ezt erősítik meg. Az urak világában az igazság nem fontos. Elvesztik a feneketlen papzsákban. A két fiatal és'a mellettük álló emberek tragikus küzdelme napnál világosabb igazukért meddő, eredménytelen marad. Az utolsó tárgyaláson összeomlik minden: győztes az egyház. Buttler összetörtén borul az asztalra és Budai, a szolga mondja ki a már mindenki által érzett keserű igazságot: „Urrak a papok.” A tragédiának ez a vége, még akkor is, ha a két fiatal az írói igazságszolgáltatásként elmenekül — együtt — ebből a világból. Ezt a tragikus küzdelmet az átdolgozás nem tudta a regényben meglevő élességgel megmutatni, éppen a vígjátéki elemek túlzott alkalmazása miatt. Ezen Orosz György rendező sem tudott sokat segíteni, sőt, mintha még tovább mélyítette volna ezt a nem éppen szerencsés vonalat. Vi- donka Mikszáth regényében egy tehetséges ember, aki más környezetben, ahol kamatoztatni tudná tehetségét, nagyszerű dolgokra lenne képes. Ennyi Vidonka és nem több. A színpadi átdolgozok viszont mindig igazságot, vagy féligazságot kimondó, rosszul értelmezett népi hőssé formálták. A színdarab mozgalmassága, elevensége és dinamikája a rendezőt dicséri. Gyakran nagyon ügyes fogásokkal tudja elérni a kívánt hatást. Finom rendezői érzékre vall például az a jelenet, amikor Dőry Mária először lesz rosszul és a gyenge szédülés után pár pillanatnyi, szinte alig érezhető szünet bénítja meg a szereplőket, mintegy ráirányítva, összpontosítva ezzel a közönség figyelmét az elkövetkező tragédia indítóokára, vagy okozójára. A pillanatnyi szünettel sejtet! Vagy mennyire kifejezően érezteti a szerencsétlen házaspár reménytelen sorsát, amikor Dőry báró magukra hagyja őket a pincében és kinn tompa hangon becsapódik egy vasajtó. Általában• az e,öadás színvoHiioiooon. nalas művészi és a nézők közül valószínűleg senkinek sem jut eszébe, hogy a színház művészei az év utolsó darabját mutatják be. Nem jut eszünkbe, mert egyáltalán nem látni fáradtságot senkin, pedig a kemény munkával teli évad végén, ezen nem lehetne csodálkozni. Dőry István bárót Gáti György keltette életre. Az erőszakos, akaratát tűzön-vízen keresztül érvényesítő főúr, a legsikerültebb alakítások egyike. Az a nagy szuggesztiv erő, mely egyébként is jellemző Gátira, itt különösen jól érvényesül és' nyilván nem véletlenül játssza éppen ő a báró szerepét. Mindenütt erőt, határozottságot sugároz. Látszik: ő a parancsoló. Még Horváth Miklós kertjében is. Az utolsó felvonásban azonban talán még sem kellett volna a hajdani félelmetes urat szánalmas öregemberré tenni. Színházban Jelentés Talítaszadáról Sok esemény történt az utóbbi időben falunkban, de a levélírás mégis elmaradt. Itt az év vége, sok a tanulnivaló, meg aztán az úttörő- mozgalom 15. évfordulójára készülünk. Mert ugye az őrsvezetők őrse sem maradhat szégyenben? Az Üj Barázda Tsz befejezte a tavaszi vetést. A kertészetben szorgalmasan végzik a palántázást. A szövetkezet már gépeket is szerzett, Zetor, aratógép és pótkocsi áll rendelkezésükre a tavaszi munkákban. Új MÉK-kirendeltség Üj kirendeltséget létesített. Kazincbarcikán a Borsod megyei MÉK Vállalat. A kirendeltség kétirányú tevékenységet folytat. Felvásárló és értékesítő munkája lehetőséget nyújt a környékbeli termelőszövetkezetek számára zöldség és gyümölcs terményeik értékesítésére, másrészt biztosítja a város ellátását friss és sokfajta zöldségfélével. Az új kirendeltség nemcsak Kazincbarcika, hanem a környező bányavidékek ellátását is végzi, s bízunk abban, hogy sikerrel oldja meg feladatát. Vékony Sándor A nagy területen termelt dohány szépen fejlődik. A zöldborsószedés megkezdődött, ebből is nagy hasznot remél a szövetkezet. Folyik az építkezés is, tehénistálló és sertésfiaztaló készül. Hiba egyedül a csibenevelés terén van, nem kaptak elég naposcsibét. De a jövő évben többet előlegeznek. Következő híradásomig úttörő köszöntésemet küldöm. Doros Magdolna Vili. o. Taktaszada Vasutas brigádok Bánrévén Bánréve határállomáson 13 vasutas- brigád dolgozik a szocialista brigád cím elnyeréséért. A legutóbbi termelési tanácskozáson a 11. vasútasnap tiszteletére szép felajánlásaik születtek, amelyek eredményeképpen május hónapban 7,2 százalékkal túlteljesítették az előirányzott tervet. Bánréve határállomás vasutas dolgo-'ü meg tudnak birkózni a növekvő határforgalommal, az import- és export szállítmányok gyarapodásával, a rajuk háruló nagyobb munkával is. Haraszin Károly MÁV kocsiintéző Tapasztalatcsere a tangazdaságban Nem hiába töltöttek egy napot a putnoki járás termelőszövetkezeteinek vezetői, elnökei és agronómusai szaktanácsadó üzemükben, a pogony- pusztai tangazdaságban. A párt és tanács járási vezetőinek, szakembereinek jelenlétében több mint 30 termelőszövetkezeti vezető hallgatta végig a tangazdaság szakemberének tanácsait és tekintette meg a gazdaságban folyó munkákat. Különösen nagy érdeklődést keltett az újonnan épített szénafúvó berendezés, amelyet egyelőre a távlati tervek közé raktároztak el, de több tsz-elnök ott a helyszínen elhatározta, hogy már a lucerna második kaszálásához elkészítik az állványokat. A sok hasznos tapasztalatot a tsz-ek vezetői minél előbb igyekeznek megvalósítani. Molnár Géza Pogony puszta. Bátor tűzoltás Szemerén Ehhez azonban természetesen már a rendezőnek van több köze. Mária, a leánya Balogh Emese sokszínű játékával, szinte a szemünk láttára alakul át félénk fiatal nőből határozott, már-már az apja természetét öröklő, célratörő asszonnyá. Nagyszerűen tudta érzékeltetni az elmúlt tíz év konok harcának jellemformáló erejét, ami az első felvonás sírós „kislányából” a harmadik felvonás céltudatos asszonyává tette. Olyan asz- szonnyá, aki már régtől kezdve nem csupán az úri família jóhírének megőrzését tartja a legfontosabbnak, nem apát akar leányának, hanem a férfiért küzd, akit szeret. Somló Ferenc Jászai-díjas Horváth Miklós szerepében nem tudott azon a szinten maradni, amit egyébként más alkalmakkor megszoktunk tőle. Egy- egy villanásnyira ugyan az „igazi” Somló kelti életre a figurát, de különösen az első felvonásban — számos nagyszerű alakítására gondolva — egy kicsit csalódást kelt. Szekeres Ilona, Piroskát, a félénk, törékeny kislányt formálta hűséggel. Latinovits Zoltán Buttler János grófja is sokszínű figura. Mint pataki diák tréfáskedvű, vidám és később a maga igaza mellett a végsőkig kitartó embert is sikeresen formálta. Jó érzékét dicséri, hogy a „nagy” jeleneteknél mindig a kellő határon belül maradt. Farkas Endre, a gyámatyja, mindenben nagyszerűen tett eleget a szerep-szabta követelményeknek. Fehér Tibor Jászai- díjas Medve doktora talán a legemlékezetesebb jellemfiguraként maradt bennünk. Szecsenka plébános — Szili János alakította — kiforrott, tökéletes figura. Galambos György legtöbb tapsot kapott Vidonkája valóban a legjobbak közé tartozik. Rendkívül szimpatikussá, megnyerővé teszi hősét, futásra mindig kész mozgásával, „a lapos nyelvű palóc” tájszólásával. Galambos pazar gazdagsággal „ruházta” fel ezt a figurát és ez a gazdagság a művészt dicséri. Némethy Ferenc Jászai- díjas, hidegen számító vikáriusa is az emlékezetes figurák közé tartozik. Bánhidy József, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja, a kapzsi, mindkét féltől hasznot húzó papság megtestesítőjeként nyújtott kiemelkedő alakítást. Vargha Irén Malipeauja, Haraszin Tibor ügyvédje. Gyar- mathy Ferenc Budaija is jellemző, sikeres alakítás. A kanonokok szerepében Szabados Ambrust, Mikes Bélát, Magyary Lajost, Bősze Pétert és Kovács Lászlót, a pandúrok szerepében Dobránszky Zoltánt, Pákozdy Jánost láttuk. A nagyon gondos, kifejező díszletezés Suki Antal, a korhű, ízléses jelmez Mészáros Margit munkája. Priska Tibor Kovács Bertalan termelőszövetkezeti tag nemrégiben épített családi háza kigyulladt a napokban Szemerén. Egy arra haladó asszony vette észre hogy lángokban áll a tető. A házban Kovácsné és. három apró gyereke volt bent. A falubeli férfiaik a határban dolgoztak, a közelben csak asszonyok és gyerekek tartózkodtak, a másnapi búcsúra készülődve. Talán nagy tragédia következett volna be, ha a helyi határőrség őrse nem olyan bátor, jól felkészült és gyors, l^y azonban a helyi tűzoltókkal összefogva azonnal a tűz oltásához láttak, gázálarccal az égő tetőn láttak munkához, elvágták a tűz továbbterjedésének útját, kimentették a padláson tartózkodó, ájult Kovácsnét és a gyerekeket. Kovács Bertalan és családja, valamint az egész község lakossága hálás a bátor határőröknek és a tűzoltóknak, amiért helytállásukkal megmentették négy ember életét és megakadályozták, hogy a község egy vagy talán több háza a tűz martaléka legyen. Tamás László tsz-elnök Fiatalok a termelőszövetkezetben A tiszakeszi Alkotmány Tsz KISZ- szervezetének tagjai 12 hold kukorica növényápolási és betakarítási munkáit vállalták cl a KISZ Központi Bizottságának felhívása nyomán. A község másik szövetkezetének, a Lenin Tsz-nek kiszes tagjai egy hold cukorrépa munkálatait vállalták. A község ifjúsága a kultúrmunká- ból is lelkesen kiveszi részét. A Lenin Tsz kultúrcsoportja a járási kui- túrversenyen is részt vett. A tsz-ek ünnepségein a színjátszó és a tánc- csoportok egyaránt szerepelnek. A termelőszövetkezetek vezetősége el is ismeri és értékeli a fiatalok munkáját. A Lenin Tsz legutóbb kellemes kirándulást szervezett a fiatalok részére. Soltész Józsefné Tiszakeszi ! XXXIV. Néhány perc múlva az orvos-kapitány elégedetten csettintett. — Azt hiszem, a mai naptól kezdve lesz egy megbízható munkatársam ... Egyébként két némettel dolgozik majd együtt és van a kórházban egy fiatal tolmács is— Honfitársak .... A 16 esztendős Szalai Tamás örömmel fogadta a kórház új alkalmazottját, a két német már kevésbé örült Gazsó megérkezésének. Hűvösen biccentettek, s unottan magyarázták a kórház házirendjét, mutatták meg az orvosságos szekrényt, s a műszereket. Végül beteglátogatás következett Gazsó is fehér köpenyt vett magára és követte a németeket. A két német beadta az injekciót azoknak, akiknek az orvos elrendelte. Egy 40 fokos lázban fekvő beteg került sorra. Vénája alig látszott. Az egyik német fogta az injekciós tűt és belevágta a beteg karjába... A szúrás nem jó helyre talált, a beteg felordított... A második és harmadik sikertelen kísérlet után a másik német, a tizedes próbálkozott. Erősen fogta a beteg kezét, mégsem bírt vele, az hánykolódott, rángatta kezét és ordított... a szúrások nem sikerültek... Gazsó csendben megszólalt. — Tizedes úr... engedje mag, hogy én adjam be az injekciót. Az meglepetten nézett rá, aztán megengedte. A beteg már előre ordított. Gazsó halk szavakkal próbálta megnyugtatni, közben kitapogatta vénáját és pontosan, biztosan oda illesztette a tűt. — No, készen is vagyunk — nézett mosolyogva a betegre. — Ugye, nem fájt? Annak arcán fáradt mosoly suhant át. — Köszönöm — suttogta. A két német egymásra nézett. Szemükben furcsa fény villant. Amikor visszatértek a kötözőbe, Gazsó személyesen tisztította meg a fecskendőket, majd sterilizálta is azokat. A munka közepette lépett be Szálai. — Te, Miska — fordult Gazsóhoz. — Ez nem a te dolgod volna. — Hanem? — Van nekünk egy nővérünk is. Annak kellene mindezt elvégeznie. — És hol a nővér, még nem láttam itt. — Hát.. . azt valóban nagyon ritkán látni a kórházban. Viszont annál többet dorbézol éjszakánként a két kapitánnyal . .. Másnap aztán csak dc.lben kel fel... Délután teniszezik, este pedig kezdi elölről az egészet ... A kórházra rá se fütyül... — Szép... És hol a hivatástudat, a kötelességérzet, amelyre Párizsban tanították? .. . — Eh!... hagyd! Közönséges rin- gyó lett belőle!... No, gyere! Megmutatom a szállásodat. — De hiszen tudom, hol a bástyatorony! — Csak nem gondolod, hogy ott fogsz lakni? Itt lesz a szállásod, közvetlenül a szomszédban. Egyedül laksz majd. És ágy is van benne, nem kell fekhelyet készítened ... — Tomi, ez igaz? — élénkült fel Gazsó. — Persze!... Máris jöhetsz velem új lakosztályodba ... Gazsó új barátja nyakába ugrott, s körültáncolta vele a szobát, aztán megnézte új lakosztályát, amely igen megnyerte tetszését. Kis szoba, de barátságos. Asztal, két szék, a sarokban szekrény, jobboldalt az ágy. Igaz, vaságy, dehát kell-e ennél jobb? Légiós korában még nem aludt ágyban. A nap folyamán ismerkedett a betegekkel. Bejárta mind az öt kórtermet, beszélgetett, kérdezgetett. Megállapította, hogy a betegeknek mintegy 50 százaléka maláriában szenved, 30 százaléka pedig dizar.té- riában, azaz vérhasban. Jellegzetes keleti betegségek..* Sokáig foglalatoskodott a betegek körül, észre sem vette, hogy elérkezett a vacsora ideje. Szalai lépett melléje. — Miska, itt a vacsoraidő! De ha nem akarsz elmenni, a szobádba vitetem. Gazsó meglepődött, szinte még most sem tudta elhinni, hogy sorsa egyik óráról a másikra ennyire megváltozott! Saját szobája van, s ha akarja, ott vacsorázhat! Oda viszik neki. Igyekezett nyugodt hangon válaszolni. — Ha megteheted, vagy módodban van, küld a szobámba a vacsorát. Nagyon megköszönném... Csak még egy pillanat. Úgy látom, kollégáim már szálláshelyükre mentek. A gyógyszerszekrény kulcsa viszont kellene. Kérlek, vezess hozzájuk ... A két német gúnyosan mosolyogva fogadta őket. — A kulcs? — nálam van, válaszolta a kérdésre a tizedes. — Kérem tizedes úr, adja ide. — Minek? — Ma éjjel inspekciós szolgálatot akarok tartani, szükség lehet gyógyszerre. A két német összenézett. — Itt nem szokás éjszakai ügyelet — mondta a fiatalabb. — És ha egy beteg hirtelen rosszul les?? És ha segítségre van szüksége? ... — Hát akkor... A német nevetett és végigdült ágyán. — Tizedes úr — folytatta nyugalmat erőltetve magára Gazsó — a betegek között sok a súlyos. Szerintem feltétlenül szükség van éjszakai ügyeletre ... Kérem, adja ide a szekrénykulcsot. t — Nem kaptam rá utasítást — vigyorgott a tizedes, s ő is végigheve- redett ágyán. Gazsó arca pirosra gyűlt a haragtól. Dühösen rohant ki a szobából, Szalai alig tudta követni. Az orvoskapitánnyal az udvaron találkozott, akinek azon melegében jelentette az j esetet. Úgy látszik, az orvost is meglepte az éjszakai ügyelet gondolata, mert megkérdezte: — Tisztában van azzal, mi a feladata? Gazsó határozottan válaszolt. — Igenis, kapitány úr, tisztában vagyok! Az orvos elmosolyodott, megveregette beosztottja vállát, majd átadta neki saját kulcsát, egyben lei- ] kére kötötte, hogy azt rajta kívül senkinek nem adhatja oda. * Gazsó megkönnyebbülve lépdelt szobája felé. Szalai mellette. — No, végre — szólt a tolmács —• most már végre valóban hozatom a vacsorádat! Máris intézkedem! itt várj meg. Egy perc az egész ... Valóban, Szalai hamarosan visszatért. — Rendben van — kiáltotta már messziről. — Azonnal meglesz. Gyere, menjünk a szobádba. Gazsó előre engedte vendégét, aztán ő maga is belépett. Amint körülnézett, tátva maradt a szája. Em, lékszik, délelőtt csak úgy ledobta az ágyra hajózsákját, bőröndjét, cigaret- tás zsákját. Most pedig rend, tisztaság mindenütt. Az ágy lefekvéshez ágyazva ... Az asztal leterítve, azon egy üveg vörös bor és két pohár. A hajózsák minden ruhástól eltűnt... A szoba új lakója kérdőn nézett Szalaira. Az titokzatosan mosolygott, (Folytatjuk.)
