Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

A eszakmagtakokszaö Vasárnap, Í96Í, máj«« 14, BIV 1901 Hengereltáru és óriás öntvények — Lipcse után Budapest *— 27 féle saivattyúi — a DIM A VAG gyártmányai A jövő színházi évad tervei MÉG NEM ÉRT VÉGET az 1960 Építőit, szerelők zajától hangos a tavaszt köszöntő Városliget. Akkora sürgés-forgás van fnindenielé, mint­ha az egész környéket át akarnák varázsolni az itt serénykedő meste­rek. ízléses, vasvázas pavilonok épül­nek, fantasztikus sebességgel. A ker­tészek barátságossá teszik a parko­kat Az elektromosság mesterembe­rei pedig, amerre csak megfordulnak, szép és modern világitóreklám jelzi Útjukat. És amíg a vásár-városban a B I V megnyitása előtti zajos na­pok beinek, vessünk egy pillantást oda is, ahonnét már elindultak a gé­pek, fémszerelvények, kohászati ter­mékeik. Nézzük meg Diósgyőr vasa­sai mivel remekelnek iparunk nagy seregszemléjén. A Lenin Kohászati Müvek Krasznai Béla, a vállalat kereske­delmi főosztályának vezetője a kö­vetkezőket mondta: — Gyártmányaink nagy részét ki­állítjuk az ipari vásárin. Kovácsolt szelvényű anyagokat, vas- és acél- öntvényeket, hengereltárukat küld­tünk. Néhány üzemünk tablót, készí­tett, a legfontosabb gyártmányaiból. Az idén valóban sok — összesen mintegy 38 gyárlmányféleség — hir­deti majd az ipari vásáron a magyar kohászat fellegvárának, a diósgyőri vasasoknak munkáját. A hengeré­szek sínszelvényeket, négyszög, hat­szög és gömbacélokat küldtek. A ne­mesacél kovácsmű dolgozói eszterga- késeket, úgynevezett „tuskókat” és kergezett bugákat mutatnak be. A középhengerdeiek bányabiztosító ele­meket indítottak útnak. A csavar­gyár és a húzóműhely dolgozói ízlé­ses tablón mutatják be üzemük ter- méivényeit. A vásöntők 24 tonnás nyilfogaskerék házat, az acélöntők pedig „Tűs” rekuperátor blokkot mu­tatnak be az idei ipari vásáron. Ér­deklődésre számíthat a nagykovács- mühelyben készített 7000 kg-os löket­lapú forgattyús tengely és az ugyan­csak itt Réderer eljárással készített nyers és megmunkált diesel iörgaty- tyús tengely. A Könnyűgépgyár Egyike a legfiatalabb miskolci üze­meknek. Jó hírneve azonban máris túljutott az ország határain. Néhány hónappal ezelőtt például a lipcsei vá­sáron nagy sikert aratott a gyár egyik jólsikerült terméke, az elekt­romos targonca. Ezúttal a Budapesti Ipari Vásáron vesznek részt vele, s remélhető, itt is nagy sikere lesz a sok jótulajdonságú szállító és emelő gépnek. Lipovszky Gyula elvtárs, a válla­lat igazgatója elmondta, hogy a kül­földi piacokon ismert targoncákon kivül. mintegy 27 különféle típusú szivattyút is bemutatnak. Közöttük a gyár konstruktőrei által tervezett új mezőgazdasági öntözőket. Többféle hajószívattyút is elküldték a vásár­ra. Az országban egyedül a Könnyű­gépgyár készít hajószívattyúkat. Ezenkívül bemutatják az ongai gyáregységben készített lúgos akku­mulátorokat is. A DIMÁVAG Európa.szerte híres termékein kí­vül ezúttal ismét produkál néhány újdonságot. Mint a vásári híradóban láthatjuk, többek között bemutatja a diesel-motorok csapágy fedelének megmunkálására készített célgépet. Ennek'érdekessége, hogy egyidőben három különféle műveletet — fúrást, marást, dörzsárazást — több szer­számmal elvégez. A körasztal moz­gatása, tájolása és rögzítése hidro- mecbanikusan történik. A munkada­rab befogása pedig hidraulikus. Be­mutatják a porkapcsolós excenter- prést, valamint a légpárnás, gyors­sodró gépsort. Ez utóbbinál érdekes­ség, hogy 0,4-től 1 mm átmérőjű fémanyagok sodrására alkalmas és 27 féle sodrat emelkedés állítható be rajta, A sodrócső újfajta görgő nél­küli csapágyazása, nyugodt, csendes futást biztosít és nem igényel kar­bantartást. E gépeket egyébként üzemközben is megtekinthetik majd a vásárlátogatók. Minden valószínűség szerint az ipari termékek 19-én elkezdődő óri­ási seregszemléjén városunk nagy­üzemeinek gyártmányai sikert arat­nak majd. a hazai és külföldi láto­gatók körében. Ezek a nagyszerű gé­pek, anyagok és berendezések egy­aránt a diósgyőri vasmunkásokról korábban is alkotott jó véleményt igazolják. ^ Paulovits Ágoston —61-es színházi évad, még bemutató előadás is lesz ebben az idényben, de már serényen folynak az előké­születek az új színházi évadra. A színház vezetői, művészeti tanácsa, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyával karöltve kidolgozta a szeptem­berben induló évad műsortervét és ezt a tervjavaslatot az elmúlt napok­ban tárgyalta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottsági ülésen el­nöklő Fekete László vb. elnök rövid bevezetője, az írásban előterjesztett műsorterv, valamint az egyes hozzá­szólások alapján az új évad műsor­tervének egyik jellegzetes vonása­ként azt a törekvést emelhetjük ki, hogy a színház a következő évadban — a művészi színvonal további foko­zásával egyidejűleg, igényességéből egy jottányit sem engedve — több vidámabb jellegű darabbal kívánja szolgálni a közönséget. Ezt indo­kolttá teszi az a körülmény, hogy a most záruló és már előre is igen si­keresnek mondható évadban, egy­mást követték a nehezebb fajsúlyú színpadi alkotások és elsősorban a nagy színházépületben kevés volt az igényes, de több, felszabadultabb vi­dámságot biztosító produkció. A ki­rályasszony lovagja, az Egy szerelem története, Rómeó és Júlia, Hajnali tűz, Vássza Zseleznova, Pillantás a hídról stb. mind rendkívül súlyos mondanivalójú, nehéz darabok, ame­lyek a színház művészi eredményeit nagymértékben emelik, de mellettük háttérbe szorultak más jellegű, köny- nyebb, de igényes színpadi alkotások. A új műsorterv már ennek figye­lembevételével készült és így az évad elején, indításként Shakespeare Windsor! víg nők című vígjátékát mutatják be. összesen hét bemuta­tót terveznek a nagy színházban. Ezek között helyet kapna egy új ma­gyar dráma, — amelyet a későbbiek­ben választanak ki, lehetőleg ősbe­mutató előadásban, — helyet kap továbbá Brecht: Állítsátok meg Ar­turo Uit! című műve, Visnyevszkij: Optimista tragédiája, Heltai Jenő: Néma leventéje és a már említett Shakespeare-vígjátékon kívül két operett: Lehártól a Luxemburg gróf­ja és Millöcker Koldusdiákja. Ezek képeznék a bérleti előadásokat Tervbe vettéik továbbá egy szilvesz­teri kabaréműsor bemutatását, ame­lyet utána még néhány alkalommal bemutatnának. A terv szerint az évad végén, a népkerti szabadtéri színpad jobb kihasználása végett, egy látványos, de értékes, jő meló- diájú nagyoperettet mutatnak be ríé- hány előadásban. Ez az operett még nincs kiválasztva, lehetséges, hogy már ismert, népszerű, értékesebb operettjeink közül kerül sor valame­lyikre. FIGYELEMRE MÉLTÖ az új évad műsortervében, hogy a Kamara- színházra több súlyt fektetnek, mint az elmúlt szezonban. A Kamara- színház éppúgy szerves része a Mis­kolci Nemzeti Színháznak, mint a nagy színházépület, tehát az ott be­mutatandó műsor darabjainak meg­választásánál és művészi kivitelezé­sénél is kötelező az a műgond, amely a nagy színházépületben elengedhe­tetlen. Ellentétben a most ' záruló évaddal, a következő évadra már ott is pontosabb, gondosabb tervezéssel találkozunk. A Kamaraszínházban kerülne bemutatásra Horváth Jenő­nek, az ismert zeneszerzőnek mai tárgyú zenés vígjátéka, a Szeress be­lém, Egon Ervin Kisch, a világhírű cseh kommunista riporter Az ello­pott város című történelmi szatírája« Irwin Shaw: Szelíd emberek című műve, valamint ebben a színházban mutatják be Erdélyi Lukács miskolci szerző: A falu adósai című művét. Ez a darab egyben a színház vidéki bemutatásra is legalkalmasabb pro­dukciója lesz. Elsősorban a vidéki vendégszereplések, tájelőadások, céljait szolgálná, egy mai tárgyú, mulatságos olasz történet bemuta­tása is. Az említetteken kívül a Ka­maraszínházban kerül majd műsor­ra Horváth Dezsőnek, az ismert miskolci szerzőnek újabb gyermek­darabja, amelyet vasárnap délelőt­tönként adnak elő. AZ ŰJ ÉVAD műsorterve egészé­ben jónak mondható, a bemutatók időpontjának megválasztására! azonban nagyobb gonddal kell el­járni. A végrehajtó bizottság a szín­ház vezetőségének figyelmébe aján­lotta, hogy az azonos jellegű darabok bemutatása ne egymás után követ­kezzék mint az a most záruló évadban volt. A darabok műfaji megoszlása, te­matikája és származása arányos és ennek a műsortervnek a gyakoriak valóraváltása ismét ' igen jelentős léptekkel viszi élőre a Miskolci Nemzeti Színház műsorpolitikai és művészeti munkájának fejlődését A városi tanács végrehajtó bizott­sága ebben az értelmezésben fogadta el a színház műsortervét, kihangsú­lyozva, hogy a több, vidám vagy kö­vesbe nehéz jellegű darabnak mű­sorba iktatása semmiképpen nen> je­lentheti a művészi igényt -~tSg csök­kentését, hanem a helyes arán'.yoM megtalálásával kell, hogy a közönség nevelését és szórakoztatását egyararr# szolgálja. HISSZÜK, hogy a jó terv valóra-- váltása, művészi kivitelezése igazolja majd a tervezés helyességét. (benedek) Május 20-tól szeptember 20-ig az ország legszebb tájain harminc camping várja a vendégeket Az utóbbi két esz­tendőben új érdekes­séggel gazdagodott ide­genforgalmunk : mind többen kedvelik meg a sátortáborozást. A camping nagyon rövid idő alatt tízezrek sportja lett. Az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács által irányított tervszerű munka ered­ményeként ma már az ország legszebb és leglátogatottabb he­lyein várják campin- gek a vendégeket. Ezekben hozott sátrak is íeiverhetők, de tgyesekben az előre felállított sátrakban kényelmes fekhelyek ia bérelhetők. A campingeket há­rom osztályba sorol­ták. Az 1. osztályú campingek az idegen­forgalmi hivatalok ke­zelésébe tartoznak, s állandó gondnokuk van. Ezekben a tábo­rokban mosdót, zuha­nyozót, tűzhelyet, víz­vezetéket, közvilágí­tást és telefont talál a vendég és camping- felszerelést (sátor, gu­mimatrac, takaró stb.) bérelhet. A 2. és 3. osztályú campingek tulajdonosai az illeté­kes községi tanács, ve­zetője a község üdülő­helyi előadója, aki na­ponta — meghatáro­zott időben — a hely­színen tartózkodik. Ezeket a táborokat csak a legszüksége­sebb egészségügyi be­rendezésekkel látták el. Az idén a következő helyeken működnek campingek: Rőmaipart. Abali- get, Agárd, Sástó Mát- rafüred és Mátraháza között, Szentendre, Vi- segrád, Balatonszaba- di, Siófok, Zamárdi, Balatonföldvár, Bala­tonszárszó, Baiaton- lelle, Balatonboglár, Bélatelep, Balatonmá­riafürdő, Balatonbe- rény, Balatonvilágos, Balatonakarattya, Ba­latonalmádi, Balaton- füred, Tihany, Bala- tonudvari, Balatonaka- li, Révfülöp, Kővágó­őrs, Badacsonytomaj, Szigliget, Balatongyö­rök, Vonyarcvashegy, Keszthely. Az ország valameny- nyi eampingje május 20-tól szeptember 20- ig tart nyitva. A cam­pingek igénybevételé­ért naponta és szemé­lyenként az 1. osztályú sátortáborban 3 forin­tot, a 2. és 3. osztályú­ban pedig 2 forintot kell fizetni, autó után naponta 2 forint, mo­torkerékpár után 1 fo­rint a parkírozás! díj. Valamennyi camping felügyeletét az illeté­kes megyei idegenfor­galmi hivatalok látják el és a helyfoglalás ezeknél a hivataloknál történik. Cjuivd JtiAaLy- Kdroiy IV. Azok cigarettával kínálták őket. Arany végű, amerikai cigaretta volt. Rágyújtottak, s hátradőltek kényel­mes székeikben. — Mindjárt itt a harapnivaló — szólalt meg a másik francia — addig, ha kedvük tartja, bemennek a für­dőszobába, s jó meleg vízben lemos­sák magukról az út porát. Találnak ott borotválkozó készletet is. A két fiú szeme felcsillant. Jó, meleg fürdő!? Hát hogyne akarnák! Az elmúlt napok után?! Ebben a helyzetben ennél nagyobb élvezet nincs is talán. Azonnal felálltak és elnézést kér­ve a fürdőszobába siettek. A két, szemben lévő fülkében már el volt készítve a fürdővíz, a szap­pan, a törülköző, minden. Pillanatok alatt lehányták magukról poros, gyű­rött holmijaikat és zsupsz! Bele a vízbe! Hamarosan nyakig merüllek benne s mosták, súrolták magukról az elmúlt napok szennyét. A bor, s a remek víz meghátrálásra kényszen- tette az álmosító fáradtságot, a kéz, s a fantázia gyorsabban kezdett mű­ködni. Igen, rendbe szedik magukat, megborotváíkoznak, s van itt kefe, kikefélik szépen holmijaikat is. Va­lakik lesznek, nem gyűrött csavar­gók! Amikor félóra múlva visszamentek a szobába, amazok mosolyogva vé­gignézték őket tótőtől talpig, s eüs- teerőleg csettfn tettek. — No. foglaljanak helyet az asztal­nál — udvariaskodott az egyik fran­cia. — Maguknak terítettünk. Mi már és Monsieur Bőgős is régen túl vagyunk az ebéden. Amint az asztalra tekintettek, el­állt szemük-szájuk. Egy kilónyi szar­dínia. vaj, egy kerek sajt kettévágva, egy fél sonka, egy kilónyi kolbász, két egész kenyér, vagy tíz darab na­rancs, ugyanannyi tábla csokoládé, s tálban legalább négy liternyi bor volt az asztalon. A bort kanállal kellett a pohárba tölteni. — No, lássatok hozzá — szólt Bo­gos. A fiúknak nem kellett kétszer mondani. Kettészelték a kenyeret, majd hírtelenében nem is tudták mihez nyúljanak. Végülis egy-egy szál kolbászt ragadtak meg. Amazok nevettek. — Meglátszik, hogy magyarok, mindjárt a kolbászhoz nyúlnak. — De azért szeretjük mi a sonkát, a sajtot, sőt. még a csokoládét is — nevetett tele szájjal Gazsó. — Meg is kell enniök mindent A maguké. De töltsenek is közben. Vörös fogta a kanalat, s teletöltöt- te kettőjük poharát, aztán kérdően nézett a franciákra. — És az önök poharai? — Igyanak csak. Ez a bor kizáró­lag az önöké. Jó francia bor. Kóstol­ják meg. Valóban kitűnő volt, íze, zárnáta felséges. S mindkettőjüknek olyan jó kedve kerekedett tőle! Nagyot ha­raptak a sonkából, a sajtból, majd Gazsó hamarosan a kanál után nyúlt. Töltés közben egy kicsi a pohár mel­lé löttyent — Oda se neki — feltápászkodott. — Kedves francia vendéglátóink egészségére. Odanyomta poharát Vöröséhez. Egy kevés ismét kilöttyent belőle. Fenékig ürítették. Vörös szeme csil­logott. — És önök — fordult a franciák­hoz — nem akarnak velünk inni? A boldogságunkra? A boldogulásunk­ra?. .. — Hát, ha megkínálnak... — Hehe, ez jó... hallod pajtás?... ha megkínáljuk ebből a borból... amit ők adtak... Hát persze, hogy megkínáljuk... mi az, hogy megkí­náljuk. .. Poharakat ide... Előkerítettek három poharat, s Vö­rös mindegyikbe töltött, végül saját­jukba is löttyintett. — Hát ez meg micsoda marhaság — nevetett — kanállal szedni a bort.. Nálunk üvegből töltik a po­hárba. .. * — Itt így szokás — szólt közbe Bő­gős tanuld meg, hasznát veszed. — Hasznát veszem?... Hehehe... Egyébként... Aranyos Bogos úr... sosem felejtem el jóságát... Odahajolt hozzá, megölelte, meg­csókolta. Bőgős alig tudott kiszaba­dulni karjaiból. — No akkor — tápészkodott fel ismét Gazsó — a franciák és Bőgős úr egészségére. Mindenki fenékig ürítette poharát. Vörös a franciához fordult — Monsieur izé... — Harry. — Monsieur Harry... kaphatnék még... abból az aranyos cigarettá­ból? — Parancsoljon. Rágyújtott. Mozdulatai bizonytala­nok voltak, cigarettájával alig tudta célbavenni a feléje tartott öngyújtó lángját. Nagysokára sikerült. Hirte­len leült, nagyott huppánt a puha fotőjben. Haja a szemébe lógott. Az egyik francia aprjp fejbólintássa! jel­zett Bőgősnek. Az hunyorított. — Ízlik a cigeretta? — fordult ked­veskedve Vöröshöz, — Igen... — És a bor? — Haha... Bőgős úr... kimond­hatatlanul. .. — A koszt jó volt? — Látja!... jóformán semmit sem hagytunk belőle... — Szóval jó ellátás volt... — Az, bizony isten... — Az osztrákok nem tudnak ilyet! — Az osztrákok? — Vörös köpött egyet. — Hát akarod, hogy ezután is ilyen jó dolgod legyen? — Hogy akarom-e? Hát hogy kér­dezhetsz ilyet... földi? Hogyne akarnám... Hiszen a nóta is azt mondja, hogy Már ezután úxy Menj világom, kis kalapom a bal szemembe vágom... Felemelte poharát. — Igyunk pertut. Szervusz Bőgős úr!... — Szervusz. Vörös az asztalra koppintottá az üres poharat. — De jó... borotok van... az anyá­tok istenit... — Mindig ilyen dolgod lesz — hú­zódott hozzá közelebb Bőgős — csak írd alá ezt itt. — Mi... mi ez?... — Francia letelepedést kérsz ben­ne. Elmegy Ausztriából. Az osztrá­kok. nem tudják jövődet biztosítani. A franciák mások... Hiszen magad is látod. Az osztrákok okozta több napos szenved esteket, nyomorúságo­tokat a franciák szüntették meg. Ad­tak nektek mindent... és adnak is. Hazát, munkát, megélhetést.. Csak írd alá... Franciaország nagyhata­lom. És gazdag, nagylelkű ... Itt in! alá... Vörös nagynehezen aláírta nevét, majd Gazsót rázogatta. — Mi van veled?... Berúgtál, vagy alszol?... Ébredj!... írd alá te 1e..< Gazsó felijedt. — Mi?... Mi baj van?... — Ébredj!... Nincs baj... frd alá! Vége az ausztriai kódorgásnak... Ezután jól élünk... — Hagyj... — Ébredj, nem érted? ... írd áld ... franciaországi letelepedést ké­rünk. .. Tudod — súgta — onnan már könnyebben kijutunk Ameri­kába is... Gazsó ásított, nagynehezen felállt, kezébe vette a tollat, s alákaparta nevét. Rendben van, fiúk — hajtogatta össze Bőgős a lapokat — most pedig elmentek aludni, úgy látom, álmo­sak vagytok... — Helyes... de a bort.. visszük magunkkal... Vörös a hóna alá fogfa a boros tá­lat majd ügyetlen pukedlit csinált, majdnem elesett. Egy katona vezette őket az első emelet egyik tágas szobájába, amely­ben több ágy sorakozott egymás mellett. Gazsó végignyúlt egyiken, csak úgy ruhástól. Á katona még megmutatta a fürdőszobát, amely a hálószobából nyílt majd kiment Kulcsra zárta maga után az ajtót, de ezt amazok nem vették észre. Vörös egy pohár bort még benya* kait aztán ő is lefeküdt Hamarosan egyenletes szuszogás jelezte, hogy két elfáradt kimerült ember alszik mélyen, nagyon mélyen... Az éjszaka folyamán többször nyíM szobájuk ajtaja, többen jöttek-meaV tek, de ők minderről semmit sem tudtak... (FcdyttttfukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents