Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

Vasárnap. 1901. május K es* A KW AOV ARORS 7, AG !5 A Munkás Színjátszó Napok előtt a színjátszó-mozgalom fejlődésében hibák, túlzások is adódtak. Előfor­dult, hogy a mindenáron való sze­replés, a gyors eredmény érdekében megfelelő személyi és tárgyi adottsá­gok, kielégítő felkészülés nélkül lép­tek színre egyes csopoi-tok. Előfor­dult az is, hogy műsorválasztásukban nem voltak eléggé körültekintők, igényesek, és sokszor nem voltak eléggé önkritikusak. Több csoport­nál jelentkezett bizonyos profesz- szionizmus felé vágyódás és szórvá­nyosan jelentkezett az a helytelen szemlélet, mintha a munkás-szinját- szás a hivatásos szín művészetnek versenytársa, vagy éppen pótlója lenne — jelentkezett ■ olyan fői-má­ban is, hogy a munkás-színjátszás helyenként szükségtelenné teszi hi­vatásos színművészek szereplését. Ezek a hibák nem voltak általáno­sak, de gyakori jelentkezésük foly­tán fel kell rá figyelnünk. Fel kell figyelnünk arra a jelenségre js, hogy talán éppen az előbb említett hibák­ból eredően mindinkább az egész estét betöltő darabok felé fordult a munkás színjátszó csoportok érdek­lődése, feledték a régi, nemes hagyo­mányokat, az egyfelvonásosok, jele­netek bemutatását, — igaz, kevés is a jó egyfelvonásos napjainkban! — és sokszor törekedtek a csillogtatás­ra. a hamisan csengő, lalmi értékű rokoni, baráti tapsokért olykor-oly­kor feladták a nemesebb célt, dol­gozó társaiknak, a színjátszó kultúra sajátos es7.közeivél való világnézeti nevelését. örömmel látjuk, hogy a II. Mis­kolci Munkás Színjátszó Napok programjában 3 egyfelvonásos mű is szerepel, örömmel látjuk benne a magyar klasszikusok, a mai szov­jet szerzők képviselete mellett, he­lyi, élő író darabjának felkarolását is. Ezeken a pozitívumokon túl és túl a munkás színjátszó mozgalom ma már mindenki előtt világos, vi­tathatatlan másfélévtizedes eredmé­nyein és érdemein, örömmel kell regisztrálnunk a munkás-szinjátszás legújabb és mind inkább izmosodó hajtását, a munkás irodalmi színpa­dok létrejöttét. Borsod megyében is, Miskolcon is szép kezdeti eredmé­nyekkel dicsekedhet ez a nemes mozgalom, a hosszú, eredmények­ben gazdag múltra visszatekintő munkás-szinjátszás legifjabb meg­nyilvánulási formája. Amikor a II. Miskolci Munkás Színjátszó Napokon résztvevő cso­portokat, azok tagjait és az előadá­sok érdeklődő közönségét, a mun­kás-szinjátszás lelkes ápolóit a hol­nap induló fesztivál alkalmából me­leg szeretettel köszöntjük, szüksé­gesnek láttuk a fenti néhány gon­dolatot is papírra vetni. Benedek Miklós N‘ kást, hereiek illést, ncm cserélek la­Panni robogót sem óhajtok vásárolni, hízott sertésre sem vá­gyom. de azért nem maradok hűtlen egykori kedvette olvasmányaim­hoz, az apróhirdetések- hez, amelyekről valami­kor megállapítottam, hogy a mindennapi élet tükrei. Apró mozaikok, amelyekből az ember va­lóságos kis történelmi korképet alkothat magá­nak a mindenkori társa­dalmi szükségletekről, sőt a társadalmi helyzet­ről. Húsz évvel ezelőtt például az apróhirdeté­sek hemzsegtek az állás­keresők jajkiáltásaitól, manapság meg lámpás­sal keresik az álláskere­sőket. Legutóbb azon a hir­detésen akadt meg a szemem, mely Így hang­zik: „Két gyermek mellé pótnagymamát kere­sünk-” Pótnagymama! íme az új társadalmi szükség­let. Pádig is tudtam sok pót-dologról: pótkávéról, pótvizsgáról, pót kerék­ről, pótkocsiról és pót- székről. pótanyagokról és póttestrészekről, de pótemberféleség legfel­jebb „robotember" né­ven szerepelt eddig tuda­tomban. Márpedig a pótnagymama határozot­tan felbukkant mint szükséglet, mert azóta több hasonló apróhirde­tést olvastam, amelyek, ha burkoltan is, a pót­nagymama iránti keres­letet igazolták. Nem hi­szem, hogy ezen is va­lami robotembert érte­nének. Ha történetesen nőnek születtem volna, feltétlenül jelentkezem a hirdetőknél, hogy meg­PótTiagymama kerestetik tudjam, alkalmaznak-e ilyen minőségben, és ha igen, mit igényelnének tőlem, s milyen kilátáso­kat tartalmazna szá­momra ez az úttörő hi­vatás. De, mert az ember egykönnyen nem változ­tathatja meg nemét, el­fojtottam a' közvetlen tapasztalati megismerés vágyát. Ellenben — mi­vel már mindennek van todományos szakértője — attól tudom majd meg, amire kíváncsi vagyok. Felkerestem a szakem­bert, a Nagy szülészeti Tudományos Intézet el­nökét, aki éppen az e tárgyban tartott értekez­letről jött, s akiről elő­zőleg megtudtam, hogy ő már dédapa, amit hosszú ősz szakálla is elárult. — Ne lepődjék meg, kedves öcsém — kezdte adogatni válaszait kér­déseimre — ha mind gyakrabban olvas majd ilyen hirdetéseket. A nagymama-probléma napjaink egyik leg­égetőbb kérdésévé lett. Imént tartott értekezle­tünkön is erről volt szó, és több javaslat vetődött fel. — Szabad közbevet­nem, miért nőtt meg a szükséglet? — Ennek több oka van. Egyik az, hogy a régi jó önfeláldozó nagymama-állományt annyira kihasználták, hogy nagyrésze kimerü­lőben van. A másik az, hogy nagymama-szapo­rulatunk nem tud lépést tartani gyermekszaporu­latunkkal. S miért nem? Mert gólyáink ragasz­kodnak ama megrögzött szokásukhoz, hogy csak kisbabákat.szállítanak, a hozzávaló nagymamák szállítását azonban nem vállalják. Egyik felszó­laló javasolta, neveljük át gólyáinkat, de a je­lenlévő gólyaképviselő hangos kelepeléssel til­takozott újabb megter­helésük ellen. — Kedves Szakbácsi, nem vetették fel a déd- szülők felelősségét az ag­gasztó nagymama-hiány­ért? — Ügy látom, öcsém, e kérdés éle ellenem is irányul. Nos, úgy néz­zen rám, hogy három ak­tív valódi nagymama lá­nyom habzsolja a három- műszakos, szerető in- gyenes-mindenes-nevelő hittatás gyönyörűségeit, tíz unoka gondviselője- ként. Egyébként gondol­jon arra is, hogy a régi világban sok-sok ezer családban csak tehernek tekintették a nagyszülő­ket a család nyakán — különösen akkor, ha nem volt mit örökölni tőlük. Ha meg volt, annál in­kább. A mai dédapák természetesen nem szá­molhattak azzal, hogy az eljövendő világban olyan nagy keletje lesz a nagymamáknak. hogy immár beérnék pótnagy- mamákkcl is, csak le­gyen belőlük elegendő. — Mire jutottak hát az értekezleten. kedves Szakbá tyám ? — Mindenek előtt megállapítottuk, hogy nagyany ó-utánpótlásunk körül nehézségek mutat­koznak. Az új nagy­mama-nemzedék nagy­része maga is dolgozik, állasban «an, közéleti te­vékenységet fejt ki, vagy tisztes nyugdijából akar­ja élvezni öreg napjait, szeret szórakozni, szín­házba, moziba, társaság­ba járni, akárcsak a szü­lök. azaz gyermekeik. — Ejnye, ejnye — mondtam, hogy lássa az öreg: én is értek vala­mit a szőnyegen forgó kérdéshez. — Ami pedig a pót- nagymamákat illeti... — Drágább a pót- anyag, mint a valódi, nemde ? — Eltalálta. Az ifjú szülők képviselője han­goztatta az értekezleten, hogy a pótnagymama egyrészt drágább, más­részt nem vállal három műszakot. Különben a pótnagymama megoldás még a kikísérletezés ál­lapotában van s ez sem igéri a nagyanya-hiány fokozódásának meggát- lását. — Miben látja tehát Szak-dédapó a probléma megoldásának reális le­hetőségét? A Z agg tudós inegpö- döntette szakálla hegyét, aztán széttárta karjait: — Nincs más hátra, minthogy a szülőknek is vállalniok kell egy-két műszakot a gyermekne­velésből és a háztartási munkából, ha nem akarják, hogy a rendel­kezésre álló drága jó valódi nagy a ny ó-al lo­mé vy felmondja a szol­gálatot. <— u — a) Ma: Úttörő Ifjúsági Dalostalálkozó Mezőkeresztesen Az úttfirfiszö vétség fennállásának 15. évfordulója tiszteletére ma, va­sárnap Mezőkeresztesen a Népkert­ben énekkari zászlóavató finncpély- lycl egybekötött ifjúsági dalostalál­kozót rendeznek. A találkozóra ti? énekkart hívtak meg. Közreműködik majd a Bartók Béla Művelődési Ház fúvószenekara is. A műsor reggel 9 órakor kezdődik az énekkarok zenés felvonulásával. Tíz órakor zászlóavatás, zászlószala­gozás lesz, majd ünnepi beszéd kö­vetkezik, melyet Bessenyei Gyula művelődésügyi felügyelő tart. Ezután következik a meghívott énekkarok hangversenye. A vendégek délután a Népkertben szórakozhatnak. Ünnepi könyvhét Miskolcon május 27 és június 4 között Az ünnepi könyvhét megrendezé­sére az idén városunkban május 27 és június 4 között kerül sor. A könyvhétre mintegy 80 új művet jelentetnek meg, 900 ezer példány­ban. A mai magyar írók közül töb­bek között Goda Gábor, Illés Béla, Mesterházi Lajos, Németh László. Sándor Kálmán, Szabó Pál, Thurzó Gábor, valamint a külföldi irodalom haladó szellemű műveiből jelennek meg kötetek. A könyvhét előkészületeiről Sán­dor Agnes, a városi tanács művelő­désügyi osztályának munkatársa adott tájékoztatót: — Szeretnénk ezt a könyvhetet is széppé, emlékezetessé tenni. Több rendezvényt, kiállítást szervezünk. Az ünnepi megnyitó' május 27-én lesz az Ady Endre Művelődési Ott­honban. Ezen az esten Nyilassy Ju­dit és Latinovits Zoltán, a Miskolci Nemzeti Színház művészei is szere­pelnek, továbbá közreműködik Rőczey Ferenc. Ruszinkó Mária. Sida Emese, Mosonyi Levente, Balogh Já­nos és Muskovszky Vince. Május 31-én, délután 4 órakor szellemi öt­tusa versenyt rendezünk az SZMT helyiségében, ahol Miskolc öt gimná­ziumának legjobb tanulói vesznek részt. Hét órakor ugyancsak az SZMT helyiségében a mai magyar irodalomról tartanak előadást. Jú- ’nius elsején az Erkel Ferenc Művelő­dési Otthonban tartanak könyvönké­nt, június 3-án pedig a könyvhéti ^ünnepségek befejező részeként a (Bartók Béla Művelődési Házban író r—olvasó találkozót rendezünk. I Az ünnepi könyvhét ideje alatt a közönség több kiállításon is ismer­kedhet a megjelent művekkel: a (Bartók Béla Művelődési Ház olvasó­termében, az SZMT előcsarnokában, .valamint az Erkel Ferenc Művelődési ^Otthonban. ( Természetesen az eddigi szokásos (helyekről nem hiányoznak majd a | könyvsátrak sem. , Nehány fővárosi író is ellátogat 'hozzánk. Erről pontosan még nem tú­rnunk nyilatkozni, az viszont már biz­tos, hogy Darvas József itt lesz. ( -------- oOo----­A szentístYftni [ VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezetben ( Amerre a szem ellát, mindenütt (lázas munka folyik a szentislvani I határban. A növénytermesztők a 90 (holdas máktáblán serénykednek, a (miisik táblán a cukorrépa esryelésrt (végzik. 180 holdon megkezdődött a I borsókapálás is. Van munka bőven, a tsz-lagok szorgalmasan dolgoz- (nak. A baromfitelepen 2800 darab ■ csirke nevelkedik, lelkiismeretesen (gondozzák őket, amelynek az a kB- ' vetkezménye, hogy mindössze 6,6 'százalékos volt a* elhullás. Sertés- [ állományuk jelenleg 123 anyakoca, .amelyet év végére 220-ra szaporít»' [nak fel. ’ Zédorr Karoly Bűn és büntetés (Tragédia héi felvonásban) Immár másodszor hirdetik Mis­kolcon a falragaszok a munkás szín- játezók fesztiválját. Három napon keresztül — hétfőn, kedden és szer­dán — a Kamaraszínház színpadán adnak ízelítőt felkészültségükből a miskolci munkás színjátszó csopor­tok legjobbjai. Háromíelvonúsos drámával szerepel a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának Művelődési Otthona, új magyar szerzőt avat a József Attila Művelődési Otthon csoportja, két egy felvonásé«! mu­tat be a pcrecesi bányász színjátszó csoport, egyet pedig a vasutasok Erkel Ferenc Művelődési Otthoná­nak színjátszó együttese. Gazdagnak ígérkezik u háromna­pos műsor, a szereplők régen ké- szülnek* hogy tudásuk javát nyújt­va ápolják a nemes hagyományt, n munkás-színjátszást. A II. Miskolci Munkás Színjátszó Napok alkalmá­ból nem haszontalan, ha néhány gondolatot felemlítünk a munkás- szinjátszással kapcsolatban, Ismere­tes, hogy ez nem újkeletű. A mai munkás színjátszók elődeire mindig büszkén tekinthetnek vissza azok, akik a haladás ügyét, a nép felemel­kedésének ügyét tokintették és» te­kintik elsődleges dolognak. A munkás-színjátszás szinte a munkásmozgalommal párhuzamosan nőtt, terebélyesedett és az ellenforradal­mi elnyomatás éveiben, sőt azt meg­előzően, az első világháború előtt és alatt, sok esetben éppen ez volt a munkásmozgalomnak az a fóruma, amely — ha sokszor különböző fe­dőszervek nevei alatt is — közel fér­kőzhetett a munkástömegekhez és sajátos eszközeivel ébren tartotta a proletárforradalom parazsát. Mun­kás irodalmi színpadokról hangzot­tak el Gorkij szavai először Magyar- országon, a munkás irodalmi szín­padok ismertették meg Majakov­szkijt a magyar közönséggel, innen hullottak termő talajba Ady Endre és József Attila szavai és sorolhat­nánk még sokáig a sort, költők, írók sorát, akik a munkás színpadokon találták meg a kapcsolatot elsősor­ban azzal a közönséggel, amelyhez szólni kívántak. Az ellenforradalmi időkben a munkás-szinjátszás más jellegű volt, mint napjainkban. Súlyosabb politi­kai feladatot jelentett, hiszen egy- egy előadás a szó legszorosabb értel­mében népnevelő, felvilágosító mun­ka volt, harcos kiállás a tőkés rend­del szemben. Rendőri, bírói üldözte­tés célpontja volt minden munkás- szinpad. A régi munkás színjátszók, a színjátszás veteránjai példák szá­jait" mondhatják el, miként kellett a széksorokban figyelő rendőrtisztek, detektívek figyelmét kijátszva, mon­danivalójuk lényegét tolmácsolni, és hány alkalommal kellett menekül­niük hátsó kijáratokon, ajtón, abla­kokon át a terembe hatoló rendőrök ®löl. És példák hosszú sorát lehetne, sorolni arra is, hogy a munkás szin-j játszók közül hányán sínylődték | hosszabb-rövidebb ideig Horthy ék \ toloncházalban, internálótáboraiban,4 börtöneiben, mert a színjátszás sajá-4 tos művészi eszközeivel kívánták i munkástársaikban a forradalom tti-1 tót élesztgetni, ébren tartani. Ezeket a nemes hagyományokat] kívánja követni, ápolni mai munkás! színjátszó mozgalmunk is, termesze-\ tósen a ma adott körülményei között j teás jelleggel. 4 Kiterebélyesedett, kiszélesedett J o munkás színjátszó mozgalom] a felszabadulás óta eltelt idő alatt,! de megváltoztak célkitűzései is. Mai 9 munkás-szinjátszás nem a tőkés, 'end elleni demonstráció megnyil-j tanulása, hanem arra irányul, hogy* kulturális területen is mindinkább 1 felfelé törekvő dolgozó tömegek igé- { hyeit mind jobban kielégítse, nemes ( szórakozást nyújtson számukra, s t tóint az érrendszer a testben, az or-! *zág legtávolabbi pontjaira is eljut-' tóssa a magyar és világirodalom ( legszebb gyöngyszemeit, ezeknek meg-< Ismertetésével és szép tolmácsolása-^ va! nevelje a tömegek művészi ízlé- , tót, felkeltse érdeklődésüket a szép, ’ a nemes, a művészi iránt, világné-1 tótüket helyes irányba terelje, erő- ( «tsc bennük a szocialista világ- ( szemléletet. ^ Országos méretűvé bontakozott a j tóunkás színjátszó mozgalom. Üze- [ tóek. kerületek, községek fiataljai és * idősebbjei csoportosulnak, képezik I tóagukal rendszeresen, tanulnak, ké- < tóülnek bemutatóikra. A forgalmi fó­tiaktól távoleső községek, nagy, ipartelepek dolgozóinak szórakozta-' ^át, nevelését, megismertetését a I 5ílnházmü vészeitől jórészt ezek n( Csoportok látják cl. Természetesen, I. FELVONÁS A járási néptanács ülésterme TANÁCSELNÖK (összefoglalva): Tehát, elvtár­sak, mind a beszámolóból, mind a hozzászólásokból az következik, hogy központi feladatunk a vetés és csakis a vetés. Ennélfogva minden más akciónak háttérbe kell szorulnia, s mindannyiunknak a leguiolsó gépíró­nőig közre kell működnie a vetés határidőre való tel­jesítésében! (Taps.) HANG A TEREM HÁTTERÉBŐL: Hűt a gyapo(? Mi lesz a gyapottal? Arra is van határidő! TANÁCSELNÖK (legyint, mintha valami szem­telen legyet hessegetne el): Ugyan mit akarnak most ezzel a gyapottal? Arra még van idő! Be fogjuk gyűj­teni! De most arccal a központi feladat felé! HANG BALRÖL: Hát a tej! A tejjel, tanácselnök elvtárs, amúgyis baj van... TANÁCSELNÖK (idegesen): Most meg a tój! Elvtársak, ez így nem megy 1 A legnagyobb komoly­sággal vetjük fel a feladatokat, mégis akadnak olya­nok, akik a maguk másodrendű kérdéseivel zavarják a napirendet. Megmondtam világosan, elvtársak, hogy minden egyebet félre kell tennünk! , HANG JOBBRÓL: Hogyan? Hát az írástudatlan­ság felszámolására indított akciót is féiretegyük? TANÁCSELNÖK (dühösen): Elvtársak, úgy látszik, hogy a jelenlevők közül némelyeknek tréfálni való kedvük van. Nem vetettünk el idejében, s ők az írás- tudatlanság felszámolásával bíbelődnek! Elvtársak, ez humoreszknek hangzik! HANG KÖZÉFRÖL .(habozva): Hát a népművelési ügyek? A tanítói káderek kérdése a járásban? 1 TANÁCSELNÖK: Elvtársak, eddig úgy látszik hottentottául beszéltem. Még egyszer megismétlem: minden erőt a vetési akcióba! HANG KÖZÉPRŐL (habozva): Tanácselnök elv­társ, a járásban járvány tört ki a gyermekek között. ‘Én is belekapcsolódjam a vetési akcióba? 1 TANÁCSELNÖK: Igen, doktorkám, te is! A jár­vány még várhat! Nem vonhatod ki magad a járvány miatt... (Valamennyiükhöz.) Most pedig, elvtársak, elég a szócséplósből! Térjünk át a tettekre! Mindenki i a falvakba! Az ülést berekesztem! Munkára! 4 II. FELVONÁS \ Másfél hónap múlva. Ugyanaz az ülésterem { TANÁCSELNÖK (összefoglalva): A beszámoló és j a hozzászólások alapján megállapítiiató. hogy az őszi 1 vetést' határidő előtt túlteljesítettük. Ez örvendetes] tény, azonban, elvtársak, örömünket elhomályosítja 1 egy második tény, nevezetesen az, hogy járásunk több j fontos kérdésben ijesztően elmaradt. Itt van először { is a gyapot. Hogyan történhetett meg, hogy a gyapot- < begyűjtésben megyei viszonylatban az utolsok kozott i kullogunk? Világos, hogy itt valami nincs rendben. ] s hogy ezzel a kérdéssel nagyon komolyon kell fog- ] lalkoznunk. Aztán mi az oka a tej körüli botrányos ( helyzetnek? Nem kell-e szégyenkeznünk, hogy a tér- ( vet csak 48 százalékra teljesítettük és hogy az utóbbi i két hónapban semmi, de semmi sem történt ennek a ] katasztrófába helyzetnek a megjavítására? S holnapra’ jelentenünk keil, hogyan áll az írástudatlanság fel-i számolásának az ügye, az iskolaügy, a tanítói káde- ] rok ügye. Ugyan milyen jelentést terjeszthet elő] „népművelési osztályunk”? Elvtársak, én erről a hely-! ről kijelentem, hogy népművelési osztályunknak nincs ^ mit jelentenie, mert elhanyagolta saját direkt munka- \ körét, mert mindenféle mellékes akcióra vesztegette ( az idejét, mast aztán szégyenkezhetünk és pirulhatunk i a megyei tanács előtt. És mit tettünk az írástudatlan- > ság felszámolására? Semmit, vagy alig valamit. így,' elvtársak, nem lehet és nem szabad dolgozni. S ime ' egy másik példa: járásunkban járvány tört ki a gyér- ( mekek között. Mit tettek egészségügyi szerveink, hogy { leküzdjék ezt a járványt? Itt erről a helyről kijelent- i hetem, hogy semmit! Meg kell vizsgálnunk, elvtár-! sak. kiket terhel a felelősség ezekért a botrányos mu- ' Osztásokért, amelyek annyira elhomályosítják a vetés- I ben elért sikereinket, s a bűnösöket meg kell büntet- I nünk ... 3 (Az ülésteremben sfri hallgatás. Függöny.) (Megjelent a Bulgáriai Híreik című lap VIII. év-] folyam 4. számában.) < \

Next

/
Thumbnails
Contents