Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

Vasárnap. 1901. május K

es* A KW AOV ARORS 7, AG

!5

A Munkás Színjátszó Napok előtt

a színjátszó-mozgalom fejlődésében hibák, túlzások is adódtak. Előfordult, hogy a mindenáron való szereplés, a gyors eredmény érdekében

megfelelő személyi és tárgyi adottságok, kielégítő felkészülés nélkül léptek színre egyes csopoi-tok. Előfordult az is, hogy

műsorválasztásukban nem voltak eléggé körültekintők,

igényesek, és sokszor nem voltak eléggé önkritikusak. Több csoportnál jelentkezett bizonyos profesz- szionizmus felé vágyódás és szórványosan jelentkezett az a helytelen szemlélet, mintha a munkás-szinját- szás a hivatásos szín művészetnek versenytársa, vagy éppen pótlója lenne — jelentkezett ■ olyan fői-mában is, hogy a munkás-színjátszás helyenként szükségtelenné teszi hivatásos színművészek szereplését. Ezek a hibák nem voltak általánosak, de gyakori jelentkezésük folytán fel kell rá figyelnünk. Fel kell figyelnünk arra a jelenségre js, hogy talán éppen az előbb említett hibákból eredően mindinkább az egész estét betöltő darabok felé fordult a munkás színjátszó csoportok érdeklődése, feledték a régi, nemes hagyományokat, az egyfelvonásosok, jelenetek bemutatását, — igaz, kevés is a jó egyfelvonásos napjainkban! — és sokszor törekedtek a csillogtatásra. a hamisan csengő, lalmi értékű rokoni, baráti tapsokért olykor-olykor feladták a nemesebb célt, dolgozó társaiknak, a színjátszó kultúra sajátos es7.közeivél való világnézeti nevelését.

örömmel látjuk, hogy a II. Miskolci Munkás Színjátszó Napok programjában 3 egyfelvonásos mű is szerepel, örömmel látjuk benne a magyar klasszikusok, a mai szovjet szerzők képviselete mellett, helyi, élő író darabjának felkarolását is. Ezeken a pozitívumokon túl és túl a munkás színjátszó mozgalom ma már mindenki előtt világos, vitathatatlan másfélévtizedes eredményein és érdemein, örömmel kell regisztrálnunk a munkás-szinjátszás legújabb és mind inkább izmosodó hajtását, a munkás irodalmi színpadok létrejöttét. Borsod megyében is, Miskolcon is szép kezdeti eredményekkel dicsekedhet ez a nemes mozgalom, a hosszú, eredményekben gazdag múltra visszatekintő munkás-szinjátszás legifjabb megnyilvánulási formája.

Amikor a II. Miskolci Munkás Színjátszó Napokon résztvevő csoportokat, azok tagjait és az előadások érdeklődő közönségét, a munkás-szinjátszás lelkes ápolóit a holnap induló fesztivál alkalmából meleg szeretettel köszöntjük, szükségesnek láttuk a fenti néhány gondolatot is papírra vetni.

Benedek Miklós

N‘

kást,

hereiek illést, ncm cserélek laPanni robogót

sem óhajtok vásárolni, hízott sertésre sem vágyom. de azért nem maradok hűtlen egykori kedvette olvasmányaimhoz, az apróhirdetések- hez, amelyekről valamikor megállapítottam, hogy a mindennapi élet tükrei. Apró mozaikok, amelyekből az ember valóságos kis történelmi korképet alkothat magának a mindenkori társadalmi szükségletekről, sőt a társadalmi helyzetről. Húsz évvel ezelőtt például az apróhirdetések hemzsegtek az álláskeresők jajkiáltásaitól, manapság meg lámpással keresik az álláskeresőket.

Legutóbb azon a hirdetésen akadt meg a szemem, mely Így hangzik: „Két gyermek mellé

pótnagymamát keresünk-”

Pótnagymama! íme az új társadalmi szükséglet. Pádig is tudtam sok pót-dologról: pótkávéról, pótvizsgáról, pót kerékről, pótkocsiról és pót- székről. pótanyagokról és póttestrészekről, de pótemberféleség legfeljebb „robotember" néven szerepelt eddig tudatomban. Márpedig a pótnagymama határozottan felbukkant mint szükséglet, mert azóta több hasonló apróhirdetést olvastam, amelyek, ha burkoltan is, a pótnagymama iránti keresletet igazolták. Nem hiszem, hogy ezen is valami robotembert értenének. Ha történetesen nőnek születtem volna, feltétlenül jelentkezem a hirdetőknél, hogy megPótTiagymama

kerestetik

tudjam, alkalmaznak-e ilyen minőségben, és ha igen, mit igényelnének tőlem, s milyen kilátásokat tartalmazna számomra ez az úttörő hivatás. De, mert az ember egykönnyen nem változtathatja meg nemét, elfojtottam a' közvetlen tapasztalati megismerés vágyát. Ellenben — mivel már mindennek van todományos szakértője — attól tudom majd meg, amire kíváncsi vagyok.

Felkerestem a szakembert, a Nagy szülészeti Tudományos Intézet elnökét, aki éppen az e tárgyban tartott értekezletről jött, s akiről előzőleg megtudtam, hogy ő már dédapa, amit hosszú ősz szakálla is elárult.

— Ne lepődjék meg, kedves öcsém — kezdte adogatni válaszait kérdéseimre — ha mind gyakrabban olvas majd ilyen hirdetéseket. A

nagymama-probléma napjaink egyik legégetőbb kérdésévé lett. Imént tartott értekezletünkön is erről volt szó, és több javaslat vetődött fel.

— Szabad közbevetnem, miért nőtt meg a szükséglet?

— Ennek több oka van. Egyik az, hogy a régi jó önfeláldozó

nagymama-állományt annyira kihasználták, hogy nagyrésze kimerülőben van. A másik az, hogy nagymama-szaporulatunk nem tud lépést

tartani gyermekszaporulatunkkal. S miért nem? Mert gólyáink ragaszkodnak ama megrögzött szokásukhoz, hogy csak kisbabákat.szállítanak, a hozzávaló nagymamák szállítását azonban nem vállalják. Egyik felszólaló javasolta, neveljük át gólyáinkat, de a jelenlévő gólyaképviselő hangos kelepeléssel tiltakozott újabb megterhelésük ellen.

— Kedves Szakbácsi, nem vetették fel a déd- szülők felelősségét az aggasztó nagymama-hiányért?

— Ügy látom, öcsém, e kérdés éle ellenem is irányul. Nos, úgy nézzen rám, hogy három aktív valódi nagymama lányom habzsolja a három- műszakos, szerető in- gyenes-mindenes-nevelő hittatás gyönyörűségeit, tíz unoka gondviselője- ként. Egyébként gondoljon arra is, hogy a régi világban sok-sok ezer családban csak tehernek tekintették a nagyszülőket a család nyakán — különösen akkor, ha nem volt mit örökölni tőlük. Ha meg volt, annál inkább. A mai dédapák természetesen nem számolhattak azzal, hogy az eljövendő világban olyan nagy keletje lesz a nagymamáknak. hogy immár beérnék pótnagy- mamákkcl is, csak legyen belőlük elegendő.

— Mire jutottak hát az értekezleten. kedves Szakbá tyám ?

— Mindenek előtt megállapítottuk, hogy

nagyany ó-utánpótlásunk körül nehézségek mutatkoznak. Az új nagymama-nemzedék nagyrésze maga is dolgozik, állasban «an, közéleti tevékenységet fejt ki, vagy tisztes nyugdijából akarja élvezni öreg napjait, szeret szórakozni, színházba, moziba, társaságba járni, akárcsak a szülök. azaz gyermekeik.

— Ejnye, ejnye — mondtam, hogy lássa az öreg: én is értek valamit a szőnyegen forgó kérdéshez.

— Ami pedig a pót- nagymamákat illeti...

— Drágább a pót- anyag, mint a valódi, nemde ?

— Eltalálta. Az ifjú szülők képviselője hangoztatta az értekezleten, hogy a pótnagymama egyrészt drágább, másrészt nem vállal három műszakot. Különben a pótnagymama megoldás még a kikísérletezés állapotában van s ez sem igéri a nagyanya-hiány fokozódásának meggát- lását.

— Miben látja tehát Szak-dédapó a probléma megoldásának reális lehetőségét?

A Z agg tudós inegpö- döntette szakálla hegyét, aztán széttárta

karjait:

— Nincs más hátra,

minthogy a szülőknek is vállalniok kell egy-két műszakot a gyermeknevelésből és a háztartási munkából, ha nem akarják, hogy a rendelkezésre álló drága jó valódi nagy a ny ó-al lomé vy felmondja a szolgálatot.

<— u

— a)

Ma:

Úttörő Ifjúsági Dalostalálkozó Mezőkeresztesen

Az úttfirfiszö vétség fennállásának 15. évfordulója tiszteletére ma, vasárnap Mezőkeresztesen a Népkertben énekkari zászlóavató finncpély- lycl egybekötött ifjúsági dalostalálkozót rendeznek. A találkozóra ti? énekkart hívtak meg. Közreműködik majd a Bartók Béla Művelődési Ház fúvószenekara is.

A műsor reggel 9 órakor kezdődik az énekkarok zenés felvonulásával. Tíz órakor zászlóavatás, zászlószalagozás lesz, majd ünnepi beszéd következik, melyet Bessenyei Gyula művelődésügyi felügyelő tart. Ezután következik a meghívott énekkarok hangversenye.

A vendégek délután a Népkertben

szórakozhatnak.

Ünnepi könyvhét Miskolcon május 27 és június 4 között

Az ünnepi könyvhét megrendezésére az idén városunkban május 27 és június 4 között kerül sor. A könyvhétre mintegy 80 új művet jelentetnek meg, 900 ezer példányban. A mai magyar írók közül többek között Goda Gábor, Illés Béla, Mesterházi Lajos, Németh László. Sándor Kálmán, Szabó Pál, Thurzó Gábor, valamint a külföldi irodalom haladó szellemű műveiből jelennek meg kötetek.

A könyvhét előkészületeiről Sándor Agnes, a városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársa adott tájékoztatót:

— Szeretnénk ezt a könyvhetet is

széppé, emlékezetessé tenni. Több rendezvényt, kiállítást szervezünk. Az ünnepi megnyitó' május 27-én lesz az Ady Endre Művelődési Otthonban. Ezen az esten Nyilassy Judit és Latinovits Zoltán, a Miskolci Nemzeti Színház művészei is szerepelnek, továbbá közreműködik Rőczey Ferenc. Ruszinkó Mária. Sida Emese, Mosonyi Levente, Balogh János és Muskovszky Vince. Május 31-én, délután 4 órakor szellemi öttusa versenyt rendezünk az SZMT helyiségében, ahol Miskolc öt gimnáziumának legjobb tanulói vesznek részt. Hét órakor ugyancsak az SZMT helyiségében a mai magyar irodalomról tartanak előadást. Jú- ’nius elsején az Erkel Ferenc Művelődési Otthonban tartanak könyvönként, június 3-án pedig a könyvhéti ^ünnepségek befejező részeként a (Bartók Béla Művelődési Házban író r—olvasó találkozót rendezünk.

I Az ünnepi könyvhét ideje alatt a közönség több kiállításon is ismerkedhet a megjelent művekkel: a (Bartók Béla Művelődési Ház olvasótermében, az SZMT előcsarnokában, .valamint az Erkel Ferenc Művelődési ^Otthonban.

( Természetesen az eddigi szokásos (helyekről nem hiányoznak majd a

| könyvsátrak sem.

, Nehány fővárosi író is ellátogat 'hozzánk. Erről pontosan még nem túrnunk nyilatkozni, az viszont már biztos, hogy Darvas József itt lesz.

( -------- oOo----A szentístYftni [ VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezetben

( Amerre a szem ellát, mindenütt (lázas munka folyik a szentislvani I határban. A növénytermesztők a 90 (holdas máktáblán serénykednek, a (miisik táblán a cukorrépa esryelésrt (végzik. 180 holdon megkezdődött a I borsókapálás is. Van munka bőven, a tsz-lagok szorgalmasan dolgoz- (nak. A baromfitelepen 2800 darab ■ csirke nevelkedik, lelkiismeretesen (gondozzák őket, amelynek az a kB- ' vetkezménye, hogy mindössze 6,6 'százalékos volt a* elhullás. Sertés- [ állományuk jelenleg 123 anyakoca, .amelyet év végére 220-ra szaporít»' [nak fel.

’ Zédorr Karoly

Bűn és büntetés

(Tragédia héi felvonásban)

Immár másodszor hirdetik Miskolcon a falragaszok a munkás szín- játezók fesztiválját. Három napon keresztül — hétfőn, kedden és szerdán — a Kamaraszínház színpadán adnak ízelítőt felkészültségükből a miskolci munkás színjátszó csoportok legjobbjai. Háromíelvonúsos drámával szerepel a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művelődési Otthona, új magyar szerzőt avat a József Attila Művelődési Otthon csoportja, két egy felvonásé«! mutat be a pcrecesi bányász színjátszó csoport, egyet pedig a vasutasok Erkel Ferenc Művelődési Otthonának színjátszó együttese.

Gazdagnak ígérkezik u háromnapos műsor, a szereplők régen ké- szülnek* hogy tudásuk javát nyújtva ápolják a nemes hagyományt, n munkás-színjátszást. A II. Miskolci Munkás Színjátszó Napok alkalmából nem haszontalan, ha néhány gondolatot felemlítünk a munkás- szinjátszással kapcsolatban, Ismeretes, hogy ez nem újkeletű. A mai munkás színjátszók elődeire mindig büszkén tekinthetnek vissza azok, akik a haladás ügyét, a nép felemelkedésének ügyét tokintették és» tekintik elsődleges dolognak.

A munkás-színjátszás szinte a munkásmozgalommal párhuzamosan nőtt,

terebélyesedett és az ellenforradalmi elnyomatás éveiben, sőt azt megelőzően, az első világháború előtt és alatt, sok esetben éppen ez volt a munkásmozgalomnak az a fóruma, amely — ha sokszor különböző fedőszervek nevei alatt is — közel férkőzhetett a munkástömegekhez és sajátos eszközeivel ébren tartotta a proletárforradalom parazsát. Munkás irodalmi színpadokról hangzottak el Gorkij szavai először Magyar- országon, a munkás irodalmi színpadok ismertették meg Majakovszkijt a magyar közönséggel, innen hullottak termő talajba Ady Endre és József Attila szavai és sorolhatnánk még sokáig a sort, költők, írók sorát, akik a munkás színpadokon találták meg a kapcsolatot elsősorban azzal a közönséggel, amelyhez szólni kívántak.

Az ellenforradalmi időkben a munkás-szinjátszás más jellegű volt, mint napjainkban. Súlyosabb politikai feladatot jelentett, hiszen egy- egy előadás a szó legszorosabb értelmében népnevelő, felvilágosító munka volt, harcos kiállás a tőkés renddel szemben. Rendőri, bírói üldöztetés célpontja volt minden munkás- szinpad. A régi munkás színjátszók, a színjátszás veteránjai példák szájait" mondhatják el, miként kellett a széksorokban figyelő rendőrtisztek, detektívek figyelmét kijátszva, mondanivalójuk lényegét tolmácsolni, és hány alkalommal kellett menekülniük hátsó kijáratokon, ajtón, ablakokon át a terembe hatoló rendőrök ®löl. És példák hosszú sorát lehetne, sorolni arra is, hogy a munkás szin-j játszók közül hányán sínylődték | hosszabb-rövidebb ideig Horthy ék \ toloncházalban, internálótáboraiban,4 börtöneiben, mert a színjátszás sajá-4 tos művészi eszközeivel kívánták i munkástársaikban a forradalom tti-1 tót élesztgetni, ébren tartani.

Ezeket a nemes hagyományokat] kívánja követni, ápolni mai munkás! színjátszó mozgalmunk is, termesze-\ tósen a ma adott körülményei között j teás jelleggel. 4

Kiterebélyesedett, kiszélesedett J o munkás színjátszó mozgalom]

a felszabadulás óta eltelt idő alatt,! de megváltoztak célkitűzései is. Mai 9 munkás-szinjátszás nem a tőkés, 'end elleni demonstráció megnyil-j tanulása, hanem arra irányul, hogy*

kulturális területen is mindinkább 1 felfelé törekvő dolgozó tömegek igé- { hyeit mind jobban kielégítse, nemes ( szórakozást nyújtson számukra, s t tóint az érrendszer a testben, az or-! *zág legtávolabbi pontjaira is eljut-' tóssa a magyar és világirodalom ( legszebb gyöngyszemeit, ezeknek meg-< Ismertetésével és szép tolmácsolása-^ va! nevelje a tömegek művészi ízlé- , tót, felkeltse érdeklődésüket a szép, ’ a nemes, a művészi iránt, világné-1 tótüket helyes irányba terelje, erő- ( «tsc bennük a szocialista világ- (

szemléletet. ^

Országos méretűvé bontakozott a j tóunkás színjátszó mozgalom. Üze- [ tóek. kerületek, községek fiataljai és * idősebbjei csoportosulnak, képezik I tóagukal rendszeresen, tanulnak, ké- < tóülnek bemutatóikra. A forgalmi fótiaktól távoleső községek, nagy, ipartelepek dolgozóinak szórakozta-' ^át, nevelését, megismertetését a I 5ílnházmü vészeitől jórészt ezek n( Csoportok látják cl. Természetesen,

I. FELVONÁS

A járási néptanács ülésterme

TANÁCSELNÖK (összefoglalva): Tehát, elvtársak, mind a beszámolóból, mind a hozzászólásokból az következik, hogy központi feladatunk a vetés és csakis a vetés. Ennélfogva minden más akciónak háttérbe kell szorulnia, s mindannyiunknak a leguiolsó gépírónőig közre kell működnie a vetés határidőre való teljesítésében! (Taps.)

HANG A TEREM HÁTTERÉBŐL: Hűt a gyapo(? Mi lesz a gyapottal? Arra is van határidő!

TANÁCSELNÖK (legyint, mintha valami szemtelen legyet hessegetne el): Ugyan mit akarnak most ezzel a gyapottal? Arra még van idő! Be fogjuk gyűjteni! De most arccal a központi feladat felé!

HANG BALRÖL: Hát a tej! A tejjel, tanácselnök elvtárs, amúgyis baj van...

TANÁCSELNÖK (idegesen): Most meg a tój! Elvtársak, ez így nem megy 1 A legnagyobb komolysággal vetjük fel a feladatokat, mégis akadnak olyanok, akik a maguk másodrendű kérdéseivel zavarják a napirendet. Megmondtam világosan, elvtársak, hogy minden egyebet félre kell tennünk!

, HANG JOBBRÓL: Hogyan? Hát az írástudatlanság felszámolására indított akciót is féiretegyük?

TANÁCSELNÖK (dühösen): Elvtársak, úgy látszik, hogy a jelenlevők közül némelyeknek tréfálni való kedvük van. Nem vetettünk el idejében, s ők az írás- tudatlanság felszámolásával bíbelődnek! Elvtársak, ez humoreszknek hangzik!

HANG KÖZÉFRÖL .(habozva): Hát a népművelési ügyek? A tanítói káderek kérdése a járásban?

1 TANÁCSELNÖK: Elvtársak, eddig úgy látszik hottentottául beszéltem. Még egyszer megismétlem: minden erőt a vetési akcióba!

HANG KÖZÉPRŐL (habozva): Tanácselnök elvtárs, a járásban járvány tört ki a gyermekek között. ‘Én is belekapcsolódjam a vetési akcióba?

1 TANÁCSELNÖK: Igen, doktorkám, te is! A járvány még várhat! Nem vonhatod ki magad a járvány miatt... (Valamennyiükhöz.) Most pedig, elvtársak,

elég a szócséplósből! Térjünk át a tettekre! Mindenki i a falvakba! Az ülést berekesztem! Munkára! 4

II. FELVONÁS \

Másfél hónap múlva. Ugyanaz az ülésterem {

TANÁCSELNÖK (összefoglalva): A beszámoló és j a hozzászólások alapján megállapítiiató. hogy az őszi 1 vetést' határidő előtt túlteljesítettük. Ez örvendetes] tény, azonban, elvtársak, örömünket elhomályosítja 1 egy második tény, nevezetesen az, hogy járásunk több j fontos kérdésben ijesztően elmaradt. Itt van először { is a gyapot. Hogyan történhetett meg, hogy a gyapot- < begyűjtésben megyei viszonylatban az utolsok kozott i kullogunk? Világos, hogy itt valami nincs rendben. ] s hogy ezzel a kérdéssel nagyon komolyon kell fog- ] lalkoznunk. Aztán mi az oka a tej körüli botrányos ( helyzetnek? Nem kell-e szégyenkeznünk, hogy a tér- ( vet csak 48 százalékra teljesítettük és hogy az utóbbi i két hónapban semmi, de semmi sem történt ennek a ] katasztrófába helyzetnek a megjavítására? S holnapra’ jelentenünk keil, hogyan áll az írástudatlanság fel-i számolásának az ügye, az iskolaügy, a tanítói káde- ] rok ügye. Ugyan milyen jelentést terjeszthet elő] „népművelési osztályunk”? Elvtársak, én erről a hely-! ről kijelentem, hogy népművelési osztályunknak nincs ^ mit jelentenie, mert elhanyagolta saját direkt munka- \ körét, mert mindenféle mellékes akcióra vesztegette ( az idejét, mast aztán szégyenkezhetünk és pirulhatunk i a megyei tanács előtt. És mit tettünk az írástudatlan- > ság felszámolására? Semmit, vagy alig valamit. így,' elvtársak, nem lehet és nem szabad dolgozni. S ime ' egy másik példa: járásunkban járvány tört ki a gyér- ( mekek között. Mit tettek egészségügyi szerveink, hogy { leküzdjék ezt a járványt? Itt erről a helyről kijelent- i hetem, hogy semmit! Meg kell vizsgálnunk, elvtár-! sak. kiket terhel a felelősség ezekért a botrányos mu- ' Osztásokért, amelyek annyira elhomályosítják a vetés- I ben elért sikereinket, s a bűnösöket meg kell büntet- I nünk ... 3

(Az ülésteremben sfri hallgatás. Függöny.)

(Megjelent a Bulgáriai Híreik című lap VIII. év-] folyam 4. számában.) <

\