Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-12 / 110. szám
Tűnlek, 1961. május 12. ESZAKMAGYARORSZAG S I ruifaliányai Gagarin-aknában szakádé esőben és bokán lel! érő vízben dolgozva, példásan teljesíti kötelességét Tanké Gprgy szocialista bányász brigádja Rudabányán a felszabadulást követő években nagyarányú kutatások kezdődtek új vasérctelepck után. A munka eredménnyel járt. A föld mélyében több millió tonna gyengébb vastartalmú pátercet találtak. Az érc gazdaságos felhasználására közvetlenül a bánya mellett korszerű vasércdúsítómű épült, amely már megkezdte próbaüzemelését. A dúsítás során a pátércet megpörkölik, majd szeparálják, ezáltal annak vastartalma 24 százalékról 45 százalékra növekszik. Az ilyen vastartalmú ércet már gazdaságosan használhatják nagyolvasztóink. Az új gyár építésével egyidőben, 1955 végén kezdték meg az új pátérc- mezők feltárási munkáit. A bányaüzem egyik főszállító vágatából több mint 8 millió forint költséggel, egy 100 méter mélységű vakaknát létesítettek, korszerű rakodóval és az országban egyedülálló földalatti gépházzal. Ezt az aknát most az első űrhajósról, Gagarin őrnagyról nevezték el. Az akna 50 méteres szintjén az elmúlt évben kezdték meg a két — egyenként 800 méter hosszú — főszállítóvágat kihajtását. Ezzel a munkával Tankó György és Fóris Lajos brigádját bízták meg. A dolgozók nem könnyű feladatot vállaltak, hisz eddig számukra ismeretlen kőzetben kell előrehaladniok. A munkát a műszakiak is segítették. Fúrókocsit és rakodógépet bocsátottak a brigádok rendelkezésére és az előrehaladást hengeres betörő lövéssel gyorsították meg. A két brigád egymással versengett, s egyik-másik hónapban 65—70 méteres előrehaladással is dicsekedhettek. Közben Tankó Györgyök elnyerték a szocialista brigád megtisztelő címet. Fórisék pedig versenyt kezdtek a büszke cím megszerzéséért. Amikor erről tudomást szereztek a Gagarin-akna többi bányászai, elhatározták, hogy versenyt indítanak a szocialista üzem elnevezésért. A verseny sikere érdekében a műszaki vezetők veszteségidő tanulmányt készítettek és annak birtokában megszabták a feladatokat. így — többek között — a gépek tartalék-alkatrészeit az akna egyik biztonságos helyen tárolják, átszervezték a szállítást és a biztosításhoz méretre vágott fát használnak. A versenyben azonban nem várt akadály nehezítette meg a vágatkihajtók munkáját. A baloldali főszállító vágatban nagymennyiségű víz tört a fejtésre. Záporszerűen, percenként 500 liter víz hullt a bányászokra. A műszakiak azonnal intézkedtek. Nagyteljesítményű szivattyúkat állítottak munkába, de a víz napok múlva is rendületlenül áztatta a bányászokat. Tankó György négytagú szocialista brigádja — gumírozott ruhában, amelyet naponta ketszer- háromszor kellett cserélni — bokán felül érő vízben, sok esetben hősi munkával folytatta a vágat kihajtását. A brigád valójában itt tett először vizsgát tudásáról, összeszokottságáról, egymás megbecsüléséről. Amint előre haladtak néhány centit, azonnal téglával biztosították a vágatot, hogy a víz nagyobbmérvú betörését, valamint a vágat beomlását megakadályozzák. Ilyen körülmények között már a harmadik hónapja állnak helyt a szocialista brigád tagjai és a másik vágatban dolgozó Fóris Lajos munkacsapatával együtt eddig 500 méter hosszú vágatot hajtottak ki. A két brigád most megfogadta, hogy a még hátralevő 300—300 méter hosszú főszállító vágat elkészítésével szeptember I-ig elérik a légaknát. így az új bányában a jövő évben megkezdhetik a termelést, ———o-----------M ielőtt dr. Árgus észrevenné... ... sietve — remélhetőleg még időben — közöljük, hogy lapunk május 10-i, szerdai számában a 2. oldalon értelemzavaró hiba jelent meg, abban a cikkben, amelynek címe: Az utolsó simításoikat végzik a DIMÁ- VAG-ban a Budapesti Ipari Vásárra kerülő gépeiken. Ez olvasható: „YA 11—00. Csak a gépkocsi rendszámát sikerült feljegyeznem a sötétben. A munkások integettek, búcsúztak a tehergépkocsitól és rakományától. A pasztellzöld gépen aranyosan csillogott a májusi nap sugara.” Hát a sötétben nyílván aligha csilloghatott a májusi nap sugara. De a „sötétben” szó eredetileg így hangzott: „sebtiben”. Ezt jósorsunk éltekében mindenesetre sebtiben közöltük!... Tartsuk be a közlekedési szabályokat! Szerencsés kimenetelű közlekedési baleset történt szerdán a Szabó Fajos utca és a Dózsa György utca sarkán. A 6-os autóbusz rendes útvonalán baiadt, amikor az előnyszabályok betartásának fittyet hányva, egy budapesti TEFU-ko- csi beleszaladt, kisebb kárt okozva az autóbuszon. Sérülés szerencsére nem történt, de intő példa ez a gépkocsivezetőknek az óvatosságra, mert egy hasonló baleset emberéleteket is követelhet áldozatul. Szabados Hálókocsijáratot indítanak Budapest és Ózd között Ózd igényei egyre növekednek a. város fejlődésével és lakosságának gyarapodásával. Egyik jogos igényét elégíti ki most a MÁV Utasellátó, amikor állandó hálókocsijáratot indít Ózd és Budapest Keleti Pályaudvar között. A járat természetesen Miskolcot is érinti, de elsőrendű hivatása mégis az, hogy az ózdiak részére biztosítson kényelmes utazást az éjszakai vonatokon. A két hálókocsi, amelyet a Budapestről, illetve az Ózdról induló későesti szerelvényekre kapcsolnak, a legmodernebb típusú. A Dunakeszi Vagongyár készíti ezeket a korszerű. kényelmes, minden szükséges berendezéssel felszerelt kocsikat. Az új hálókocsik hazai anyagokból. bizonyos alkatrészek műanyagokból készültek. Az utasoknak teljes szállodai kényelmet biztosítanak. A függönnyel elkülönített mosdórész rejtett tükörvilágítása, az állandó melegvíz- szolgáltatás, a fülkékben elhelyezett ma- 'ryarperzsaszőnyegek, a légtisztitó berendezés, a villanó jelzőberendezés, az elzárható értéfcfülke mind a kultúrált, kényelmes utazást szolgálja. A hálókocsikban hűsítő italokhoz is juthatnak az utasok. Az ózdiak tehát ezeken a hálókocsikon a jövőben kényelmesen utazhatnak Budapestre, kívánságukat a MÁV Utasellátó magáévá tette és az újonnan forgalomba kerülő hálókocsikból kettőt a rendelkezésükre bocsátott. Ózd az országban a tizedik vasútál- lomás, ahová hálókocsi közlekedik. Az illetékesektől azt is megtudtuk, hogy a hálókocsi pótjegy e másodosztályú vasúti jegyen felül mindössze 33 forintba fog kerülni. Ha egy-egy rö- videbb alkalomra utaznak az ózdiak a fővárosba. és menettérti jegyet r>áltanak, akkor pedig külön kedvezményben részesülnek. Május 28-án indul el az első hálókocsi-járat Budapestről Ózd felé. A város lakói bizonyára örömmel üdvözlik majd ezt az intézkedést, amelynek révén kényelmesebben utazhatnak, mint eddig. Újabb tíz mezőgazdasági szakkört szerveznek Borsod megye tsz-községeiben Borsod megyében a tudomány és a gyakorlat szorosabb kapcsolatának megteremtésére eddig 9 mezőgazda- sági szakkör működött az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeztével a Hazafias Népfront javaslatára elhatározták, hogy a termelőszövetkezeti tagak szakmai ismereteinek bővítésére, valamint a nagyüzemi szemlélet kialakítására újabb 10 mezőgazdasági szakkört szerveznek a termelőszövetkezeti községekben. A körök tagjai egyik legfontosabb feladatuknak tartják majd a nagyobb terméseredményt biztosító új módszerek elterjesztését, a talajerő javítását és az eróziós kárak elhárítását. A terv szerint a Szomolya tsz-község- ben megalakuló szakkör a híres rövidszárú fekete cseresznye, a héti dolgozó parasztok pedig az öntözéses káposztatermesztést tűzik ki célul. Pálházán, Putnokon. Sátoraljaújhelyen és Szendrőn — a megye dimbes- dombos vidékein — a szakkörök kísérleteket folytatnak majd. hogy egyszerű munkálatokkal, hogyan akadályozhatják meg a víz kártételét a domboldalakon. A mezőgazdasági szakkörök szervezését még ebben a hónapban megkezdik. Korszerű kenyérgyár épül Kazincbarcikán Kazincbarcika a második ötéves terv során nagyon sokat fejlődik. A Borsodi Vegyikombinát bővítésével és a Berentei Vegyiművek létrehozásával párhuzamosan gondoskodnak a város lakóinak jobb ellátásáról is. A második ötéves tervben 9 millió 174 ezer forint költséggel új kenyérgyárat építenek Kazincbarcikán a kisállomás közelében. 1960. szeptemberében kezdték meg az építkezést, előreláthatólag egy év múlva üzemel is a megye legkorszerűbb kenyérgyára. Az új sütőüzem méreteire jellemző, hogy naponta 120 mázsa kenyér és péksütemény készítését teszi lehetővé. A liszt tárolása négy óriási hengeralakú bunkerben történik. A legmodernebb sütőipari gépek biztosítják a fizikai munka megkönnyítését. A kemencéket olajtüzelésre rendezik be. Az új kenyérgyárhoz kapcsolódóan megépítik a szociális és kommunális épületeket, ezenkívül nagy befogadóképességű garázst, irodaépületet adnak át rendeltetésének. Gondoskodnak arról is, hogy a környék lakói friss, a gyártól vásárolt kéhyérhez jussanak, ezért a gyár szomszédságában kenyér mintaboltot létesítenek. A 31-es Állami Építőipari Vállalat dolgozói azon fáradoznak, hogy az Ígért határidőre átadják Kazincbarcika e jelentős új létesítményét. Megalapozott állattenyésztés — biztos jövedelem Sokat tesz a tapasztalás — így mondják a tiszatarjáni Alkotmány Termelőszövetkezet vezetői. Varga Józsi bácsi, az elnök meg szinte esküszik ró, hogy ez a legfontosabb. Tavaly például sokkal többet oszthattak volna annál a 28 forintnál, ha tsz vezetői. Sorra vették például a 98 nyugdíjast is. Aki dolgozott 1959- ben a magáén, s tudták róla, hogy még mindig munkaképes, 400 négyszögöl cukorrépát, szabtak ki rá. Ezek között sok olyan volt, aki a maga gazdájaként — hajlott kora elC * A Lengyel-testvérek megelégedéssel vizsgálják a sertéseket nek a gondjukra bízott állatok. szépen lejlódídőben megjön a tagság esze. Egymillió kétszázezer forint szerepel az elmúlt esztendő veszteséglistáján, amelynek felét a kedvezőtlen időjárás lopta ki a tagság zsebéből,’de a másik felét önmaguk dobták ki az ablakon. Sok volt például a kapásuk. Sebaj no, ha minden épkézláb embert számba veszünk, nem lesz az ■ok — nyugtatták meg magukat a lenére — az 1000—1600 ölet is megkapálta családtagjaival. Bizony, melléfogtak, alig nyolc-tíz volt csak hajlandó megfogni a kapanyelet, azok is csak hosszas rimánkodásra. S azok sem dolgoztak kellően, pedig nem hivatkozhattak betegségre, megfáradt, öreg izmokra — egyszerűen nem akarózott nekik dolgozni. Volt még a kamrában, meg ki tudja mi minden tartotta vissza őket a szorgalmas ténykedéstől. Ma már csak elvétve akad nemtörődöm. hanyag ember a tiszatarjáni Alkotmányban. Tapasztalták, különösen a zárszámadó közgyűlésen, hogy azért érdemes lett volna iparkodni még akkor is, ha csak 28 forintot^ ért náluk egy munkaegység. Aki „húzott”, összerakott 300—400 munkaegységet, a sok kicsi súlyos ezresekké szaporodott, és nyugodtab- ban tekinthetett a jövőbe, megkereste kenyerét, s a kamrából se fogyott el, amit odahalmozott egyéni korában. Erre mindenki rájön előbb- utóbb, az volt a szerencsés, aki már a kezdetén rájött. Az 1959—60-as esztendő a tapasztalások és a gazdasági erősödés esztendeje volt. Mint Kopcsó Zoltán főagronómus, az állattenyésztés vezetője sorolta: 1959-ben még alig beszélhettek állattenyésztésről, pedig megalapozott állattenyésztés nélkül nem lehet biztonságos egy ekkora, közel négyezer holdnyi összterülettel rendelkező termelőszövetkezet, gazdálkodása, ez persze a kisebb termelőszövetkezetekre még fokozottabban érvényes. Két évvel ezelőtt még csak 21 anyakocával rendelkeztek s tavaly még csak 20 darab sajátne- velesu hízót adtak át. Jelenleg 82 darab anyakocájuk van éa sertésállományuk 900 darab. A nemrégiben átadott hízók 140 kilogrammos súlyban kerültek közfogyasztásra. Éppen a minap válogattak ki 100 darab süldőt, ezeket a Tenyészállatforgai- mi Vállalat vásárolja fel tőlük, ezenkívül 300 süldőt adnak el. A nemrégen fialt 38 előhasú kocánál 9.5 darabos átlagfialást értek el, ami jelentős eredménynek számít. Nem kis részük von ebben a kiválónak joggal mondható eredményben a sertésgondozók lelkiismeretes munkájának, a Bodnár- és Lengyel-testvéreknek. Szarvasmarha-állományuk is jelentős, jelenleg 300 darab szarvas- marhát mondhatnak magukénak, s az egy tehénre jutó 11 literes fejési átlaggal lényegesen felülmúlják a mezőcsáti járás átlagát. Ez évben 100 darab hízott marhát és 90 ezer liter tejet értékesítenek. Mind a hat tehenésszel meg vannak elégedve, különösen pedig Varró Pista bácsival, aki 10 éve tsz-tehenész, s most a fiát is maga mellé vette, a maga mesterségére neveli. Áruértékesítési tervükben jelentős szerepet kapott a baromfinevelés. A tavaly épített, korszerű, 2,5 ezer férőhelyes baromfiólban 6 ezer darab hogy a baromfi jelentős összeget hozott a közösség konyhájára. Ebben az évben 20 ezer árubaromfit terveztek, de szeretnék 40 ezerre növelni. Az első küldemény adta haszon meghozta kedvüket. Ezen az „üzleten” — mondják —, csak keresni lehet. De a jó állattenyésztés jó növény- termesztést is feltételez. Kulcsár Barna növénytermesztési agronó- mus szerint, a tavalyi hibák ellenére is szép eredményeket értek el a takarmánytermesztésben. Van bőséggel szálas- és szemestakarmányuk. Szálastakarmányból még él is adtak most a tavaszon 250 mázsát. Sok, értékesebb takarmányt takarítottak meg azzal, hogy bőségesen gondoskodtak silóról — az 1500 köbméter silóból még jócskán van most is. A korszerű csíbrnevelde. csibét neveitek fel, s összesen 8,5 ezer csibét adtak át eddig. A tízhe- tes csibék átlagsúlya 90 dekagramm volt, de jócskán akadt közöttük olyan is, amelyik meghaladta az egy kiló 30 dekát. A baromfi tenyésztő munkacsapat vezetője, Szabó Margit lelkiismeretesen' szervezte, irányította a munkát, s ennek a lelkiismeretes munkának köszönhető, A tiszatarjáni Alkotmány Tsz tagságának fő jövedelmét ebben az évben már az állattenyésztés hozza, több mint ötven százalékban. S a tagság magabiztosan tekint a jövőbe. Szorgalmas iparkodással azon fáradoznak, hogy a 36 forintra tervezett munkaegységérték ne annyi, hanem még több legyen, G. M. v
