Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

2 ESZAKMAGTARORSZAQ Péntek, 1961. május tS. Komócsin Zoltán elvtárs beszéde a miskolci egyetemen Folyik a harc a portugál gyarmatosítók ellen Angolai helyzetjelentés (Folytatás as l. oldalról.) a kövivtclményeknek, amelyeket pár­tunk, kormányunk, dolgozó társadal­munk támaszt vele szemben. Kielé­gíti népünk várakozását. Meglátszik rajta,, hogy rendszerünk neveltje. Helytáll a termelésben s a közhasznú társadalmi Uevékenységben, a tanu­lásban és ma: emberi magatartásban. .Ezek utáni felvetette a kérdést: vajon szükséges-e ezt hangoztatni, és ha igen, miért? Nos, ■ szükséges! Mégpedig azért, mivel éppen a KISZ első kongres­szusa után, .amely az imént vázolt képet rajzolta meg ifjúságunkról, közvéleményeink elég tekintélyes ré­szében másfajta értékelés alakult ki. Ennek okát különösképpen abban a sajtó-? és rádiókampányban találhat­juk, amelynek témája az ún. huligán- kérdés volt. Persze, lehet és kell is foglalkozni ezj-el a kérdéssel. Csak­hogy ebben a kampányban gyakran „félrevitték az éneket ”, a kelleténél nagyobb hangsúlyt helyeztek rá. és ezzel óhatatlanul háttérbe szorították a jelentősebb és általánosabb társa­dalmi problémákat. Kapcsolódjunk hát be a ..huligán- vitába” — folytatta Komócsin elv­társ, és talán mondani se kell, hogy a nagy előadóteremben ülő sokszáz ; fiatal, akik mór korábban Is hallat- ‘ fák véleményüket és sokat vitáztak erről a problémáról, ha lehet, még odaadóbb figyelemmel kísérték a to­vábbi fejtegetéseket. Komócsin elvtárs megállapította, hogy persze, akadnak huligánok a fiatalok soraiban, egy kirívó, marok­nyi csoport. Igenám — fűzte hozzá—, de a felnőttek se mentesek ilyen ele­mektől. Nagyszerű előrehaladásunk ellenére is bizonyos társadalmi for­rások táplálják a huliganizmus jelen­ségeit. Ilyenek: a deklasszált csalá­dok, amelyek jobbára beilleszkedtek társadalmi rendszerünkbe, de azért — anyagi, pozicionális veszteségeikre gondolva — lázonganak. s erősítik a cinizmust és a tőlünk merőben ide­gen. valamiféle romantikus élet­forma kialakítására irányuló törek- . véseket. Igen jellemző, hogy a huli­gánbandáik vezetői elsősorban az ilyen családok gyermekeinek köréből kerülnek ki. Továbbá: a lumpenproletár kör­nyezet, amelyből nem tudunk még mm den gyermeket kiemelni.- * » Végül- vannak magukra hagyott if jak. értve ezen olyan fiatalokat, akiknek nevelését egyébként becsüle­tes. az alkotó munkában tevékenyen résztvevő szüleik, túlzott elfoglaltsá­guk vagy egyéb okok miatt, elhanya­gol jáJk. A huligán-kérdésben szervezett túlzott sajtókampány rossz következ­ménye volt az is — mutatott rá az előadó —, hogy közvéleményünk egy részében erősítette a fiatalságról alkotott elmarasztaló ítéletet. Ezt az igazságtalan ítéletet, amelyik úgy születik meg, hogy némelyek haj­landók egyes szórványosan előfor­duló negatív jelenségeket általáno­sítani. Ezek azok, akiknek nyelve gyakran jár erre a fordulatra: „Bez­zeg, a mi időnkben!...” Kedves ese­tet mondott- el ezzel összefüggésben Komócsin elvtárs: az egyik KISZ- szervezetben az előadó néhány sort olvasott fel, amelyben szintén erről volt szó: „bezzeg a múltban, a mi időnkben” stb. A fiatalok találgat­ták, hogy az idézett sorok ebben vagy abban az újságban fordultak-e elő. Kiderült, hogy se az egyikben, se a másikban, hanem az előadó egy többezer esztendővel ezelőtt élt an­tik szerző művéből olvasott fel rész­letet. Mert hát, ez a „bezzeg”-szem­lélet nem egészen új! A szókimondó, őszinte eszmecsere során sor került olyan kérdésre is, mint a fiatalok külső megjelenése, öltözködése, fellépése, magatartása. Komócsin elvtárs erőteljesen hang­súlyozta: milyen más a mi rendsze­rünkben élő fiatalok élete, mint az elnyomatás éveiben gyakran szolgai megalázkodásra, nieghunyászkodás- ra és félelemre kényszerült ifjak sorsa. A mi gyermekeinkre, if iáink­ra, az úttörő kisdobostól az egyete-. mi hallgatóig és a szakmunkásig, magabiztosság, öntudat, bátor, nyílt, egyenes fellépés, sugárzó szellem, igényesség és színvonalasság jellem­ző. Nagy érték ez, és azt is kell lát­nunk benne. Nevelő ráhatással kell persze lefaragni a túlzásokat, ami­kor az öntudat fennhéjázásba, gőgbe és udvariatlanságba torzul. Nos, olykor egyes, felnőttek éppen fiataljainknak ezt a szívet-lelket ör­vendeztető új vonását, a magabiz­tosságot és öntudatot nem értik meg világosan. Néha a megnemértés és idegenkedés furcsa ítéletekhez és vé­leményekhez vezet. Ezzel kapcsola­tosan is elmondott az előadó egy fel­jegyzésre érdemes, kedves esetet. A sándorfalvi esetet. Ebben a Csongrád megyei községben némely asszony úgy nyilatkozott, hogy a KISZ er­kölcstelen. Amikor megkérdeztük tőlük, miért, azt válaszolták: amikor az esti órákban a táncpróbáról haza­felé tartanak a lányok, mindig „nyi- harásznali". Nodehát, a kifogással élő, derék asszonyok között akad-e olyasvalaki, aki néhány évtizeddel ezelőtt maga is nem „nyiharászott", amikor a fiúk csipkedték. Élénk derültséggel reagálnak a miskolci egyetem hallgatói a törté­netre, amely szintén annak a bizo- tems „bezzeg”-szemléletnek belső el- lehtmondására utal. S még harsá­nyabban tör fel az egészséges kacaj, amikor Komócsin elvtárs elmondja, hogy a közelmúltban azzal fogadták az előadókat a falusi KlSZ-szervcze- tekben: „Beszéljetek nekünk a pesti huligánokról, hogy összehasonlíthas­suk őket a mi agrárhuligánjaink­kal.” — Mivel az országban kevés a fi­lozófus — folytatta nagy derültség közepette Komócsin elvtárs —, nem határozzák meg pontosan ezt az im­már közkeletűvé vált fogalmat, így hát ilyen értelmezések is támadnak. — Ami az öltözködést, a hajvise­letet illeti, tudomásul kell vennünk, hogy a mai modern öltözködés nem felel meg a húsz évvel ezelőtti di­vatnak. Nem lehet régi, ósdi ízlés alapján ítélkezni. Az ifjúságnak jo­ga van arra, hogy szépen, elegánsan öltözködjék, és mi csak örülhetünk annak, hogy így is öltözködik. Indul­junk csak el egy vasárnapon a bu­dapesti Váci utcából az ország bár­mely részébe, falvakba és városok­ba, — ezt tapasztalhatjuk. Az igé­nyesség, a jó életszínvonal kifejezője ez, — bátran mondhatjuk: rendsze­rünk nagy, történelmi vívmánya, Természetesen a túlhajtások ellen fel kell lépnünk a nevelés eszközei­vel, de a divatbeli torzulásokat, Íz­léstelenségeket ne akarjuk eszmei síkra terelni. Nem, a KISZ Központi Bizottsága nem hoz határozatot ilyesmivel kapcsolatban. Nem hatá­rozatokra, politikai eszközökre, ha­nem jóakaratú figyelmeztetésre, ne­velésre van szükség a divatbeli túl­zásokkal szemben. Fontos magyarázattal szolgált ez­után Komócsin elvtárs, miért, rogsz dolog az, ha a kelleténél nagyobb hangsúlyt helyezünk ezekre a felso­rakoztatott kérdésekre. Azért, mert akkor nem azzal foglalkozunk, ami fő gondunk kell, hogy legyen, ti. az­zal, hogy fiatalságunk tekintélyes ré­szénél még komoly ideológiai gyön- geségek tapasztalhatók, még élnek benne a nacionalizmus, a vallásos­ság, a kispolgári egoizmus vonásai. Márpedig nekünk ezen a téren kell minduntalan előrehaladnunk, újabb és újabb eredményeket elérnünk. Fejtegetéseinek befejező részében az Ifjúság a szocializmusért mozga­lommal foglalkozott Komócsin elv- társ. Jelenleg több mint 600 ezer fia­tal vesz részt ebben a tartalmas mozgalomban, amely alkalmas arra, hogy külsőleg és belsőleg egyaránt formálja, tudásban, felkészültség­ben, testileg és lelkileg erősítse, hogy — mint mondotta — okossá és szép­pé varázsolja ifjúságunkat. * A lebilincselő előadás újabb bi­zonyságát szolgáltatta annak, amit bevezető szavaiban Orosz László elvtárs az egyetemi KISZ-bizottság nevében leszögezett: — Valahány­szor ebben a teremben pártunk, ál­lamunk felelős posztokon dolgozó vezetőivel találkozunk, mindig gaz­dagodva távozunk, (s. a.) > A Belorusz Népi Ének- és Táncegyüttes bemutatkozott Miskolcon Ä hazánkban vendégszereplő Belo­rusz Népi Ének- és Táncegyüttes szerdán, az esti órákban megérkezett Miskolcra. Csütörtökön este két elő­adásban mutatta be műsorát a Mis­kolci Nemzeti Színházban. Mindkét előadáson zsúfolásig töltötték meg a ■nézőterei az érdeklődő miskolciak és hosszantartó vastapsokkal jutalmaz­ták a belorusz művészek műsorszá­mait. A műsor részletes értékelésére a későbbiekben térünk vissza. Az együttes tagjai ma Ózdra utaznak és a Liszt Ferenc Művelődési Házban mutatják be műsorukat az. ózdi dol­gozóknak. Párizs (TASZSZ) Angola portugál gyarmaton véres harcok folynak a felkelők és a gyar­mati csapatok között. Különösen a gyarmat északi kerületeiben folyik kemény küzdelem. A portugálok kiürítették az ország északkeleti részében lévő Kajongó területet.. A felkelők elvágták az összeköttetést a büngói portugál tá­maszponttal és a gyarmatosítók csak repülőgépeken tudtak fegyvert és hadianyagot szállítani Bungóba. Luanda (MTI) A nyugati hírügynökségek Luan­dából érkező jelentései beszámolnak arról,. hogy az angolai népi erők fegyveres alakulatai géppuskával le­lőttek egy kétmotoros amerikai gyártmányú Beechraft repülőgépet. San Salvador észak-angolai város közelében a felkelők megtámadták a portugál katonaság egyik járőr­alakulatát. Az angolai fegyveres alakulatok a gyarmat különböző területein foly­tatják a harcot a portugál gyarma­tosító hatóságok ellen. Quibaxi vá­ros közelében a népi erők meglepe­tésszerű támadást intéztek a gyar­matosítók kezén levő egyik kávéül­tetvény ellen és Carmona mellett le­romboltak egy hidat. A felkelők Sanza Pombo város közelében he­ves harcot vívtak a portugál kato­nasággal és érzékeny veszteségeket okoztak nekik. A legújabb jelentések szerint az angolai hazafiak arra készülődnek, hogy fegyveres erőik összpontosítá­sával jól összehangolt támadást, in­dítsanak a Negage mellett lévő por­tugál támaszpont ellen. A Lusitania portugál hírügynökség beszámol arról, hogy Moreira, ten­gerentúli ügyekkel foglalkozó por­tugál miniszter munkaszolgálatos alakulatok létrehozására adott pa­rancsot. Az alakulatok tagjait kato­nai behívóval toborozzák majd ösz- sze. A munkaszolgalatos alakulatok megteremtésének az a célja — írja az Üj-Kína —, hogy a portugál gyarmatosítók fegyverrel kénysze­ríthessék az angolaiakat a termés Jearatására és a kávé begyűjtésére. ♦ New York (Reuter) Boland, az ENSZ-közgyűlés elnöke válaszolt Zorin szovjet küldött ked­di levelére, amelyben tájékoztatást kért az angolai helyzet megvizsgá­lására létesítendő bizottságról. Bo­land közölte, hogy „néhány napon belül” összeállítják azt az öttagú ENSZ-bizottságot, amelynek Ango­lába való kiküldésére a közgyűlés megbízást adott. Nem lépünk kompromisszumra törvénytelen erőkkel — mondotta Gixenga Róma (MTI) „Egyedül mi vagyunk azok Kongó­ban, akik valóban tisztelik az Egye­sült Nemzetek Szervezetét és akik azt akarják, hogy az ENSZ hatósá­gai teljesítsék a Biztonsági Tanács állal rájuk bízott, feladatot” — mon­dotta Antoine Gizenga az Unitá kü- löntudósítójónak. Mi készek vagyunk megnyitni határainkat mindenki előtt, aki őszintén akar nekünk segíteni. De van egy feltételünk: „Aki idejön, mondjon le arról a titkos, vagy nyilt szándékáról, hogy beavatkoz­zék Kongó politikai életébe. Üdvö­zöljük őszinte barátainkat. Mások Megkezdődött a Francia Kommunista Párt 16. kongresszusa Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt 16. kongresszusa csütörtökön reggel megkezdte munkáját. Napirendjén két tárgypont szerepel. A Központi Bizottság jelentése és a párt vezető szerveinek megválasztása. Tizennégy külföldi testvérpárt küldöttsége érkezett meg eddig. A francia kormány nem adott beuta­zási vízumot a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kommunista pártjai küldöttségeinek. Ez a dön­tés . felháborodást kelteti, a. haladó Rozvéíeríienyben, a. munkásosztály soraiban. A kongresszus a Párizs környéki „Vörös övezet” egyik kommunista fellegvárában, St. Denisben ült ösz- sze. A díszemelvényen helyet foglalt Maurice Thorez, a Francia Kom­munista Párt főtitkára, oldalán a Politikai Bizottság tagjaival. Augus­te G illőt, St. Denis polgármestere nyitotta meg a kongresszust. A kong­resszusi küldöttek lelkes tapsa köze­pette jelentette be, hogy St. Denis díszpolgárává választotta Jurij Ga- garint, a szovjet űrhajó hősét. Raymond Guyot javaslatára a kongresszus határozatban tiltako­zott az ellen, hogy a szocialista or­szágok testyérpártjuinak küldötteit beutazási Vízumuk megtagadásával a francia hatóságok megakadályozták a' kongresszuson való részvételben. Waldeck Rochet, a Politikai Bi­zottság tagja terjesztette elő ezután a Központi Bizottság jelentését. Uiabb kflMBttségek érkeztek Centbe a Laosszal foglalkozé nemzetközi értekezletre A lázadók küldöttségét IXosavan vexeti már sok szenvedést okoztak ne­künk”. „Követeljük, hogy teljesítsek a Biztonsági Tanács február 21-i ha­tározatát. Mi ehhez ragaszkodunk« nem voltunk hajlandók részt venni sem a Tananarivc-i, sem a Coquilhat- ville-i értekezleten. Ennek nemcsak az az oka, hogy mi nem ismerjük el azoknak a „kormányoknak” a tör­vényességét, amelyeket semmiféle parlament nem nevezett ki és nem választott meg, hanem az is, hogy ezeket az értekezleteket a Kon­gótól idegen erők sugall maztak és az ott hozott határozatok nem felelnek meg Kongó igazi érde­keinek”. Nem lépünk kompromisszumra törvénytelen erőkkel. El akarjuk, ke­rülni a testvérgyilkos háborút, mert meggyőződésünk, hogy álláspontunk) igazságossága, jogosultságunk, va­lamint programunknak a kongói nép többsége által való támogatása biz­tosítja számú nkra a sikert a béké­hez vezető úton. « NEW YORK. Az ENSZ-főtitkárság köreiből származó értesülés szerint Kaxzavubu kongói elnök közölte az ENSZ kongói képviseletével, szán­dékában áll összehívni a parlamen­tet és ehhez az ENSZ segítségét kér­ni. PARKS. Bomboko, a Kasza.vu bó­léié kormány „külügyminisztere'* szerdán kijelentette, hogy az. április 24-én megnyílt coquilhatvillei érte­kezlet „még mindig nem végezte el feladatát” és ezért folytatja munká­ját. Adoula, a „belügyminiszter’* kije­lentette, hogy Mobutu foglyai. Csőm­be és Kimba néhány napig még a városban maradnak. Az ellenük folytatandó eljárásról szólva han­goztatta, hogy a két vádlott neirt vehet majd igénybe ügyvédi jogvé­delmet, amikor egy hírűkből és a „biztonsági szolgálat főnökéből’1 alakítandó „bizottság" foglalkozik ügyükkel. GENF. Csen .Ti miniszterelnökhe- lyettes és külügyminiszter vezetésé­vel csütörtökön megérkezett Genfbe a Kínai Népköztársaság kormányá­nak a Laosszal foglalkozó nemzetkö­zi értekezleten résztvevő küldött­sége. Csen Ji külügyminiszter a repülő­téren mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy a kínai küldöttség más országok küldöttségeivel együttmű­ködve olyan megállapodásra törek­szik, amely feltétlenül biztosítja Laosz szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi sérthetetlensé­gét. A Boun Oum vezette „kormány” szerda esti minisztertanácsán kine­vezte Genfbe utazó tizenegy tagú küldöttségét. A küldöttséget Phoumi Nosavan tábornok, a lázadók kor­mányának hadügyminisztere vezeti. LONDON. Nyugati hírügynöksé­gek legújabb jelentései szerint a brit külügyi szóvivő csütörtökön délután kijelentette, a kormány olyan érte­sítést kapott, hogy Norodom Sziha- nuk kambodzsai államfő mégis részt vesz a genfi értekezleten. Norodom Szihanuk állítólag kedden érkezik Genfbe. Hruscsov Tbiliszibe érkexett Tbiliszi (TASZSZ) Nyikita Hruscs-ov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Közpon-* ti Bizottságának első titkára Tbi­liszibe érkezett, hogy részt vegyen a. szovjet hatalom felállításának cs a Grúz Kommunista Párt megala­kulásának 40. évfordulója alkalmad ból rendezett ünnepségeke«. Nyilatkozatok Kubáról A brazíliai külügyminisztérium Csütörtökön megérkezett Genfije a Lengyel Népköztársaság küldött­sége is Rapacki külügyminiszter ve­zetésével. NA MON. Az ŰJ-Kína hírügynök­ség tudósítója jelentette a laoszi Na Monból, hogy az összes arcvonalokon megszűnt a harc. A törvényes laoszi kormány és a Neo Lao Hakszat Párt katonai és politikai küldöttségei Na Monban tartózkodnak és készek azonnal tárgyalásokat kezdeni a Phoumi Nosavan—Boun Oum-féle csoport megfelelő küldöttségeivel. VIENTIANE. A Reuter közli, hogy csütörtökön Vientiane-ban megnyílt a nemzetgyűlésnek a lázadó klikk által összehívott üléssiaka. szerdán nyilatkozatot adott ki a Quadros-kormány álláspontjáról Ku­ba kérdésében. A nyilatkozat kijelenti, a brazil kormány „nem ismeri el egyetlen amerikai államnak sem olyan kor­mányát, amely valamelyik külföldi hatalom félreérthetetlen beavatkozá­sának következményeképpen jött létre”. A nyilatkozat hangoztatja, Brazília ellenzi, hogy „bármiféle közvetlen vagy közvetett külföldi beavatkozás meghatározott kor­mányformát igyekezzék Kubára erő­szakolni’1 és ilyennek minősít min-) denféle „gazdasági, katonai »agy ideológiai beavatkozást”. A brazíliai katolikus kjén» nevé­ben de Barros Camara Rió de Ja- neiró-i- bíboros azonnal „hideg n*- hányt zúdított” a nyilatkozatra. Éle­sen bírálta a Quadros-kormány senv Kudarcba fullad u antikomimista kampány Görögországban Az athéni büntetőbíróság előtt fo­lyó Vettasz-pér arról tanúskodik, hogy kudarcba fullad a hatóságok­nak az a kísérlete, hogy a bírói szer­vezet közreműködésével szítsák fel a kommunistaellenes hisztériát. Kotrisz és Merkurisz, egykori mi­niszterek — a védelem tanúi — a Görög Kommunista Párt legalitását követelték. Megállapították, hogy a kommunista párt betiltása lehetősé­get ad a kormánynak mindenfajta ellenzék felszámolására* A tanúk mélységesen elítélik a per politikai jellegét, amelynek értelmében embe­rek elítélhetők csupán azért, mert demokratikus nézeteik nem felelnek meg a hatóságoknak. A perbe fogott F. Vettasz kijelen­tette, hogy kommunista. A Görög Kommunista Párt hazafias párt — állapította meg a vádlott —, amelyet a nép támogat és törvényes eszkö­zökkel harcol jogaiért. A rendőrál- lain semmilyen eszközökkel sem tudja megsemmisíteni a kommunista eszmél, (MTI) Iegességi politikáját és felhívta * többi amerikai kormányt, „verjék ki fejükből a semlegesség gondolatát és tömörüljenek, hogy Kubát, valamint az amerikai szárazföldet megment­sék a kommunizmustól.’* A kubai rádió szerda esti adásá­ban bejelentette, hogy a kubai kato­likus egyház vezetői utasítást adtak a papságnak és a szerzetesrendek­nek, hagyják el az országot, mert azt a látszatot, akarják kelten? a vi­lág közvéleménye előtt,, hogy Kubá­ban üldözik a vallási»

Next

/
Thumbnails
Contents