Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

4 BSZAKMAGYARORSZÁ© Csütörtök; It&L májas ti Köszön tjük. a Belorusz Népi Ének és Táncegyüttest Kedves vendégek érkeznek ma Borsod megyébe: a hazánkban nagy sikerrel vendégszereplő Belorusz Népi Ének- és Táncegyüttes tagjai. Eljönnek Miskolcra, hogy ma este két előadásban nyújtsanak ízelítőt számunkra egy baráti nép népi mű­vészetéből. Elmennek Ozdra, hogy az ottani dolgozókkal is megismer­tessék — ha csak egy esti műsorba beférő szűk keretben is — a nagy szovjet nép családjából való beloru­szok népi kultúráját. A szovjet művészegyüttesek láto­gatása mindig örömteli esemény számunkra. Mindig újat, szépet, mű­vészit kapunk tőlük emlékül. Soha nem felejtjük el a világhírű Moj- szejev Együttes vendégszerepléseit, a Pjatnyickij-körust, a Nyírfácska Együttest, az Örmény Népi Együt­test, a nagyszerű Gavrilov Együt­test, a grúz művészcsoportot és a többi nagyszerű művészegyüttest, amely az utóbbi másfél évtizedben megajándékozott minket ragyogó műsorával, megismertetett a baráti szovjet nép népi kultúrájával, példát mutatott a mi népi művészeti moz­galmunk fejlesztéséhez. Most ezt a gazdag sort fogja bővíteni a Belorusz Népi Ének- és Táncegyüttes vendég- szereplése. Meleg, elvtársi szeretettel köszönt­jük Borsod megyében az együttes művészeti vezetőjét, Citovics elvtár­sat és az együttes valamennyi tag­ját. Kívánjuk, érezzék jól magukat rövid tartózkodásuk alatt körünkben és tovább utazva gondoljanak majd vissza Borsod megyére olyan szere­tettel, mint amilyennel a borsodi dolgozók várják vendégszereplésüket ma este a miskolci színházban és holnap este Ózdon. Pénteken Miller-bemutató a színházban Ismét jelentős bemutatóhoz érkezik a Miskolci Nemzeti Színház. Pénte­ken este mutatják be Arthur Miller haladó amerikai drámaíró „Pillantás a hídról” című kétrészes színművét, Máthé Elek fordításában. A dráma címében szereplő híd nem tisztán csak jelkép. A közel 100 év­vel ezelőtt épült Brooklyn Bridge — ez a darab címében szereplő hídnak a neve — a Manhattan alsó csúcsát köti össze a szomszédos Long Island nyugati részén elterülő Brooklyn-nal, New Yorik egyik legnépesebb külvá­rosával. Miller ott született és ott is lakik. Drámái közül nálunk a Salemi boszorkányok című különösen ismert a filmváltozatáról, és Az ügynök halála,' amelyet az évad első felében a fővárosban játszottak igen nagy si­kerrel. A Pillantás a hídról című darabját Miller műfajilag „szociális színjátékénak nevezi. Örökérvényű és egyben legmaibb mondanivalója, hogy az elnyomó és kizsákmányoló tőkéstársadalom kegyetlen és ember­telen „rendje”, közelebbről az Egye­sült Államok könyörületet nem isi­merő, csak az osztály társadalom er­dőkéit szolgáló bevándorlási törvénye mint töri össze egy munkáscsalád életét Az emberi életnek ebbe az el- esettségébe nyújt bepillantást. Eddie Carbone családjának tragédiája. A Pillantás a hídról miskolci elő­adását vendég rendező, Hdrvay István kétszeres Kossuth-díjas — alti koráb­ban évekig volt Miskolcon — rendezi. A főszerepekben Molnár Tibor Kos- strth-díjast, Erdélyi Hát, Sólyom Il­dikó főiskolai hallgatót, Némethy Az agyműködés helyreállítása a klinikai halál beállta után Dr. Deredjan ismert bolgár szív­sebész Szófiában rendkívül érdekes orvosi eredményt ért el. Egy 23 éves fiatal ápolónő, Penka Najdenov áramütést szenvedett orvosi műsze­reik kifőzése közben. Az áramütés következtében holtan esett össze és hosszabb ideig tartott, míg a profesz- szort a kórház másik szárnyából oda tudták hívni. Dr. Deredjan a klinikai szempontból „halott” fiatal nő mell­kasát ott helyben felnyitotta és vagy másfél órán keresztül masszírozta a szívét. Csak miután újra megkezdő­dött a gyenge szívműködés, tudták átszállítani Penka Najdenovot a mű­tőbe. ahol többórás műtétet végeztek rajta és visszaadták az életnek. Még aznap este a fiatal ápolónő, akinek arcán már a hullafoltok jelentkeztek, visszanyerte normális színét és más­nap felnyitotta szemét. Néhány nap­pal később megkezdődött az agytevé­kenység is, amely majdnem teljesen normálisnak mondható. Dr. Deredjan szerint a beteg agya nem szenvedett súlyos elváltozást, így pl. diktál ás után tökéletesen tud írni, bár egye­lőre még az írott szöveget nem képes elolvasni. A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Napi krónika. 5 A munkavédelem a Hejócsabai Cement- és Mészmüben. Üzemi kórusaink énekelnek. Hasznos újítások, korszerű berendezé­sek a Borsodi Nyomdában. Nevelési kérdések. Vörös Sári és Szólal László énekel. Utazási kedvezmény a Budapesti Ipari Vásárra Május 19-én nyitja meg kapuit az 1961. évi Budapesti Ipari Vásár, ame­lyen az ország dolgozó népe meg­ismerheti a magyar ipar újabb érté­keit és tájókozódhatik a külföld áru­cikkeiről. A nagyszabású vásár az idegeneknek is bemutatja a magyar népgazdaság nagy távlatait. A vásárvárost az idén különleges felépítésű műanyag pavilonok teszik érdekessé és a budapesti Városliget, valamint Vajdahunyad várának fes­tői képe a tóval gyönyörű környeze­tet biztosít. A vásár, amely nemcsak a nehéz­ipar, hanem a könnyű- és helyiipar termelvényeit is bemutatja, minden bizonnyal sok érdeklődőt vonz a fő­városba. A vásárrendezőség a MÁV és a Győr—Sopron—Ébenfurti vasút vonalaira az ipari vásárra utazóknak 33 százalékos menettérti jegykedvez­ményt biztosít. Az utazási igazol­vány — mely egyben vásári belépő­jegyül is szolgál — belföldi látogatók részére Budapestre május 18-án 0 órától. 29-én 12 óráig, míg vissza­útra május 19-én 16 órától május 30-án 24 óráig nyújt kedvezményt. A kedvezményes utazási jegyet 10 Ft-os áron az Idegenforgalmi Hivatal (Mis­kolc, Széchenyi u. 40.) árusítja. Daloló, táncoló ifjúság (T wdósitónktöl). Nem mindennapi esemeny 'színhelye volt az elmúlt vasárnap az abaújszántöi járási művelődési otthon,. Mintegy ,140 fiatal vetélkedett a színpa­don a Ságvári Endre ifjúsági kulturális se­regszemle járási be­mutatóján. A fiataloknak nem kellett szégyenkezniük. Bebizonyították, hogy szeretik az öntevékeny művészeti munkát. Szeretik és ápolják né­pi hagyományainkat, nem zárkóznak el az új elől sem, mert mai témájú színműveket, jeleneteket is bemu­tattak a közönségnek. A közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a művelődési otthon nézőterét, vastapssal jutalmazta a művésze­ti csoportok számait. A hemádcécei ter­melőszövetkezet 45 ta­gú művészegyüttese a „Borsodi szvit” tánc­játékkal jogot nyert a megyei bemutatón va­ló részvételre is. A bíráló bizottság megállapítása szerint, különösen a színját­szásban nagy fejlődés tapasztalható. Az aba- újkériek Molnár: „Pál utcai fiúk” c. jelene­tével, az arkaiak a „Bosszú” III. felvoná­sával értek el nagy si­kert. Fejlődött népi tánc- mozgalmunk is. Hiba, hogy kevés a jó tánc- oktató. Szép ered­ményt értek el: Aba- újszántó és Vizsoly a .,Szentistváni táncok”- kai. A gibártiak a „Tardonai leány lánc” - cal. ,a pányokiak n „Sapkatánc”-cal arat­tak nagy sikert. Kórusmozgalmunk­ban is tapasztalható fejlődés, ezt igazolja az abaújkéri és a hej- cei kórusok szereplése. A járási bemutatón sok volt az egyéni szám. Béllágh Ágnes zxujtai szavaló Petőfi: .,Szülőföldemcímű. Fenyvesi Lóránt hi­dasnémeti szavaló pe­dig József A.: „Ha­zám” című versének tolmácsolásával jeles­kedett. Szádea/ky István Abaújszántó. cAz olvasók H AN @ JÄ Az ormosbányai KISZ-fiataíokréi Az utóbbi időben megerősödött, összekovácsolódott az ormosbányai KISZ-szervczct. Egyre többen lépnek a szervezetbe, így a jelenlegi 475-ös létszám sem tekinthető véglegesnek. A KISZ azonban nemcsak létszám­ban, hanem tettekben is gyarapodni akar. Most kezdődött az Ifjúság a szocializnuisért-mozgalom. amely­be a KISZ-tagokon kívül 75 olyan fiatal is benevezett, akik még »**» tagjai az ifjúsági szervezetnek. Élénk a kultúrélet is. A Ságvór Endre seregszemle kerületi vers®' nyén az ormosiak elsők lettek. A KISZ vezetősége azt terve®' hogy megszervezi a Kilián-sportmof galmat. Jelenleg pedig a tagok tár­sadalmi munkában parkosítást vé­geznek. Bejik Árpád, Ormosban?* Segítsük a csökkent munkaképességű dolgozókat Dezséry László április 23-i felolva­sásában beszámolt arról a kimagasló munkateljesítményről, amelyet Sze­geden a Fonalfeldolgozó Vállalat csökkent munkaképességű dolgozói az elmúlt évben elértek. Ma már a különböző munkahelye­ken sok száz csökkent munkaképes­ségű dolgozik, s mindenütt igyekez­nek legjobb szorgalmuk, tudásuk sze­rint helytállni. Miskolcon és környé­kén sok olyan csőiéként munkaképes­ségű ember él még, akiknek nincs jö­vedelmük, eltartásukról hozzátarto­zóik gondoskodnak, míg ha volna számukra megfelelő munkahely, ma­guk is meg tudnák keresni kenyerü­ket. A Vakok és Csökkentlátók miskolci szervezete több mint 400 vakot és csökkentlátót tart nyilván, ezek közül 20—25 azok száma, akiik dolgoznak. Miskolcon és környékén számos olyan üzem és munkahely van. ahol lehetne vakokat és csökkentlátókat alkal­mazni. Ezzel nemcsak kenyérkereseti lehetőséghez juttatnánk őket, hanem a munka növelné önbizalmukat, elei- kedvüket is. Kóta Károly vak telefonkezelő, Miskolc Gyárlátogatáson voltunk Emlékezetes kiránduláson volttá Hernádkak általános iskolásaitud* felsőtagozatosai. A vasgyüjtésért kik patt pénzünkön gyárlátogatásra mert tünk az Ózdi Kohászati Üzemekbe A gyár előtt már várt bennünk Bartha László laboratóriumi dolgai0 és Kálmán József elvtárs, szintén ® gyár dolgozója. Kettőjük készségeS vezetésével három óra alatt megte hintettük a gyárat. Mi, akik még «rí* láttuk szocialista iparunk egyik büs‘" keségét sem, szinte áhítattal lépked tünk ebben a csodálatos birodalom/ ban, s megtekintve a dolgozók neb?1 munkáját, kellemes emlékkel lét" tünk haza. Vár fali Jolán igazgató Bosszúság — jótállással Még 1960 decemberében vásároltam egy rádiót résziéire, amelybe!1 azonban nem sokáig leltem örömömet, mert egy hónap múlva elromlott Mivel jótállással vettem, elvittem megjavíttatni. Tíz nap alatt kijavítod' ták, de a rádió újabb tíz nap múlva ismét elromlott. Ez februárban tPr‘ tént, azóta javítják rádiómat. Ha sürgetem, azt válaszolják, hogy a 0V°f nem. szállít hozzá alkatrészt. Én a rádiót azért vásároltam, hogy hallgathassam, tájékozódhassak a hazai és világpolitikai eseményekről, de csak bosszúságot okoz nekem Kérem ez illetékeseket, intézkedjenek. Gyártsanak elegendő alkatrészt' hogy a rádióvásárlók élvezhessék « rádiózást és ne csak bosszúságuk le" gyen — jótállással. Frankit József. SejóvémO* Veterán történészek a kínai történetírás újraértékeléséért Csou En-laj, a kínai népi politikai tanácsikozó testület országos bizottsá­gának elnöke és a bizottság más ve­zető tagjai megbeszélést folytattak kínai történészekkel és írókkal. Csou En-laj hosszan elbeszélgetett a veterán történészekkel és írókkal, érdeklődött egészségi állapotuk iránt és arra buzdította őket, hogy folytas­sák értékes munkájukat. Fan Ven-lan, a kulturális és törté­nelmi adu kárát gyújtó biaotteág elnöke ismertette az utóbbi másfél ^ munkájának eredményeit és iáW tette, hogy a bizottság értékes ada^ kát gyűjtött politikai, katonai, gazd3 sági és kulturális téren. Tavaly adt®*' ki a kínai történészek és Írók a**3 összegyűjtött fontos adatokat, aJÉe* lyek rendkívül nagy segítséget jc'^'* tenck a kínai történetírás újraél-10 kelésében. I. Gazsó Mihály holtfáradtan állt meg a hüttendorfi láger kapuja előtt. Alig vánszorgott már, az utóbbi na­pok eseményei erősen megviselték. Szinte búcsú nélkül hagj'ta el övéit, aztán nekivágott az útnak. A hatá­ron torkában dobogott a szíve... de sikerült! Felélénkült. Szabad Földön van! Azon a földön, ahol az ember aka­rata szent, lehetősége korlátlan! Ahol semmi sem áll az érvényesülés útjába, ahol a legtöbb munkásnak sajat kocsija van! Azon vette magát észre, hogy a sokszor hallott érveket szajkózza, azokat, amelyeket fel-felcsillanó sze­mekkel hallgatott titkon odahaza, midőn vágyakozva csavarintott egyet a rádió gombján. Szabad Föld! Eljutott hát ide, mi­után hónapokig dédelgette, babus­gatta, érlelte a gondolatot. Igaz, az első nap nem úgy sikerült, mint ahogy ő elképzelte. De mindegy! Bi­zonyára lesz még ez másként is, és a szerencse kamatostól téríti majd meg ezt az egy napot. Ah! De most már valóban jó lenne egy kis meleg étel, hogy éhét, és egy pohár víz, hogy szomját csitíthatná, No meg egy ágy, egy jó, puha ágy... Az előtte magasodó vaskapura te­kintett. Itt bizonyára befogadják. A bejá­rat felett angol lobogót lengetett a szel. Igen, itt befogadják, hiszen Anglia felől is kedves, biztató sza­vak érkeztek hozzá az éteren át Magabiztosan bezörgetett. Kisvártatva kinyílt az ajtó, s nyí­lásában megjelent egy mogorva arc. — Mit akarsz? — tudakolta az őr, többnyelvű kérdezősködés után, tört magyarsággal. Gazsó felkapta fejét az ismert hangra. — Bebocsátást kérek — válaszolta kissé élénkebben. — Milyen nemzetiségű vagy? — Magyar. — Akkor menj a fenébe! A láger­be csak jugoszlávok, csehek és főleg németek jöhetnek. Becsapta a kaput. Gazsó ijedten ugrott hátra, így is majdnem elsodorta a nehéz vasajtó. Dehát mi ez. a kutya úristenit neki?! így bánnak vele? Ez az a híres an­gol vendégszeretet?! Az, hogy az osztrák paraszt, vagy városi ember szóba sem áll vele, amikor enni-, vagy innivalót kér tőle; hagyján, de hogy ebben a rohadt lágerben is így fogadják, az már felháborító! Hiszen7 ezek biztatgatták, hogy jöj­jön, és ő jött! Hát akkor? Ez a mo­gorva őr ezt nem tudja?! Ej, csak el­kaphatná egyszer a nyakát! Hátralépett. És most hová? Ki az, aki tárt karokkal fogadja, s eliga­zítja további sorsát? Ki az, aki a rá­dióban biztatott, buzdított? Miért nincs most itt, miért nem lógja meg a kezét?! Lógó arccal elindult az országút felé, de egyszer még visszanézett. Az angol zászló méltóságteljesen lobogott, s amikor egy kis szellő fel- lebbentette sarkát, csíkozása fur­csán szelte keresztül-kasul a lobogó vásznát... Gazsó néhány perc múlva, az út másik oldalán, parkszerű erdőrészt pillantott meg. Arrafelé tartott. Ke­serűen vonszolta fáradt tagjait. Gyomra korgott. gorombán követel­te jogait, fittyethányva Gazsó ér­velésének. Reménytelenül nyúlt zse­bébe. Tudta, hogy abban egy fél ka­réj kenyér s egy fillér sincs, de azért mégis! Hátha! De nem! Hiába koto­rászott könyökig zsebeiben, semmit sem talált. Pedig sorra vette vala­mennyit. Már csak a belső zsebe maradt hátra. Persze, abban sincs semmi! De mégis, valami! Izgatottan rántotta elő ... Egy fénykép ... A IV. B) osztály. Ni, a Feledi Karcsi hogy vigyorog! És a dagadt Füzes! Még fényképezés előtt fél perccel is zabáit. Alig tudták vele abbahagyat­ni a fényképezés idejére. Utána újra nekiesett a sonkás zsömlének. Sonkás zsömle!... Oh!... Dühö­sen nézett Füzesre, majd bosszúsan zsebre dugta a fényképet. Lépteit egy bokor felé irányította, amelynek tövében eléggé eldugott padot pillantott meg. Nincs más hát­ra, itt kell tölteni az éjszakát. óvatosan körülnézett. Miután senkit sem látott a közelben, gyor- ,n: Á -/t v san végigheveredett a pádon. Fölöt­te. a fák ágain át néhány csillagot látott Az utcai lámpa fénye halvá­nyan szűrődött keresztül a bokro­kon. Szeme csak lassan szokta meg a félhomályt. S emiatt csak későb­ben vette észre, hogy a szemben lé­vő pad szintén foglalt, azon is alszik valaki. No, mindegy! Csak a rend­őrök közeledtére kell vigyázni, mert azok nem nagyon szeretik a munka- és lakásnélkülieket. Kényelembe helyezte magát a ke­mény pádon. Olyan fáradt volt, azt hitte, pillanatok alatt elalszik. De valahogy nem akart álom jönni a szemére. Újra és újra eszébe tola­kodott az utóbbi néhány nap, s az ausztriai fogadtatás ... És anyja... Szegény, hogy meg lehet rémülve! Azt se tudja, hová tűnhetett fia.., S ő még csak nem is írhatott neki... De hazatér még ő, s anyja büszke lesz rá! Mintha kissé megkönnyebbült vol­na. Nem. nem szabad elszontyolod­nia! Fiatal ő még és erős! Az biztos, hogy a sült galamb nem repül a szá­jába, de nem is kell! Nyugaton már sok ember kikovácsolta szerencséjét, hát íki fogja ő is! összeborzadt... Hűvös volt, áp­rilis. Mit terítsen magára? Semmije sincs. Oldalra fordult, összehúzó­dott. így talán nem érzi úgy a hide­get. A fák koronája helyett most már a szemben lévő padot látta, no meg a vendégét. Aki ott alszik, az bizo­nyára nem gondolkozott annyit, mint ő: egyenletesen lélegzik, alud- ja az igazak álmát. Ö is behunyta szemét, próbált szundítani. Nem si­került Irigyelte szomszédját. Lám. T1”” lyen nyugodtan alszik. De nini! tó0" corog! Félálomban morog is vala mit. Mi leli? Bizonyára fázik... -] másik oldalúra fordul... De így találja helyét... Egy kicsit odéd gurul... No, még a végén... gyázz! Késő. Szomszédja nagyot hupPaI1' va leesett a pádról. — A fejem! A betyár hétszert !®e git annak a fűzfán fütyülő... morogta dühösen s fejéhez kapott. Gazsó hirtelen felült. Ezt jól m-*- cifrázta! És magyarul! Hozzásietett. Az még mindig 3 földön ült, s a fejét tapogatta. — Cimbora, magyar vagy? x kérdezte. — Az, hogy az a ... — Barátom, drága barátom... — Nofene, úgy elérzékenyetH® ‘ akár egy kisasszony. Hogy kerül®* ide? — A szemben lévő pádon feküd' tem. A káromkodásra figyeltem f®*' Olyan jól esett hallani ... j A másik figyelmesen megnéz*®, Gazsót, már amennyire a félhomáw j engedte, majd megkérdezte: — Ki vagy te? — Nem mindegy? Magvar vagy«?'3 | Az osztrákok szóba sem álltak lem. Az angol lágerből meg kidé*’' lak. — Téged is? 1*1 — Igen. És most olyan jól es! egy földivel találkozni... — Mikor jöttél ki? — Pontosan egy napja. Tegn^ éjjel. — Es máris honvágyad v«nr? _____ (Folytatjuk.) F erenc Jászai-díjast, Polgár Gézát és Varga Gyulát látjuk. A színmű bemutatását indokoltan előzi meg nagyarányú érdeklődés. GUZ1 MIHÁLY—BECZE KÁROLY: m wrmm mem imsn «r—» mar b—x wmr ^arn. "m t t—r <c-a wms a <m ma, r psr 7FV fii H» «5!*?» rés t&tjr' est: «S3 Erna lőerő™»! taotufai mz. .--mm met — — trm mm w am wrr i is* i .*»"* imnmr ns i4»s sw.Naaai hb esem b. Bt tSLm mőtf w "mm v—jmi. KB * scjf* JH 'SIV l«Jt ML JL ML

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents